Globális jelenségek

Gondolom, nem is kiigazításnak szántam. Itt nyilván a szélsõségek szaporodása a figyelmeztetõ jel.

Tisztában vagyok vele, a kettõ kapcsolatáról pedig hosszan olvashatnánk hsz-eket a hosszútávúban

Az USA-ban és Ázsiában meg fuldokoltak a hóban és "soha nem látott" hideg volt.

Link

Valójában a légkör viselkedése sem megjósolhatatlan, hanem a beválási valószínûség az idõ elõrehaladtával exponenciálisan csökken.
Az, hogy mely rendszereknél mekkora a csökkenés mértéke (vagyis, hogy milyen idõtávra tudunk adott valószínûségi határon belül jósolni) az az adott rendszer bonyolultságán múlik.
A légkör is és az éghajlat is bonyolult rendszer, a légkör esetében 7-14 nap az az idõ (helyzettõl föggõen), míg a kinyerhetõ plusz információ értéke legalább 10%-kal meghaladja az éghajlati átlagból vett elõrejelzést.
Magyarán, ha a modellt futtatjuk le, akkor 10%-kal többször találjuk el a valódi idõjárást, mintha csak az éghajlati átlagot írnánk az elõrejelzésünkbe.
Az éghajlatmodelleknél szerintem referencia híján ezt senki sem tudja megmondani, hogy mely modellnek mekkora abeválási valószínûsége.

Teljesen laikus és jó szándékú a kérdés... Nem lehetséges, hogy hiába próbál bárki bármilyen elõrejelzést készíteni a globális klímáról, mert esetleg az ugyanolyan kaotikus rendszer, mint az idõjárás?
Arra gondolok, hogy ahogy az idõjárás bizonyos keretek között hétrõl hétre eleve megjósolhatatlan, ugyanígy a globális klíma -mondjuk évezredes léptékben- szintén kaotikus lehet. Lehet, hogy vannak keretek a különbözõ faktorok számára, de azon belül miért ne változhatna minden "tökvéletlenül"? Véleményetek?

Ha jól értem egy fokot rávertek az eddigi legmelegebb télre a finnek.Szerintem Európa sok országa elmondhatja ezt,kivéve,ahol a tavalyi is csúcsot döntött,mint pl. nálunk.Pápán a tavalyi 5 fok körüli téli átlag 3-ra csökkent.Ez a "csak"3 fokkal átlag feletti tél bizonyos kutatókban a globális lehûlés,újabb jégkor rémét vetíti elõre,de hozzátenném eme(orosz)tudósok nem lehetnek nagyon elragadtatva az idei "orosz" tél keménységétõl sem,ami nálunk is csak átlagos lenne.
Szerintem a Kárpát medencén kívül,ahol nyoma sem volt a decemberi hidegpárnának,nem sokkal maradhattak el a tavalyi extrabrutálmeleg tél rekordjától...

Nem hiszem, hogy közünk lenne hozzájuk, de ez nem ide tartozik.

Hírek a rokonoktól:
Link

Link

A Danubiusban a tanszékvezetõ asszony (és néhány lézengõ metnetes kéredezõ) ..hehe. téma: éghajlatváltozás

Nem semmi az biztos Maximalisták vagyunk

Tudom, hogy konkurens oldal, de azért ez nem semmi: Link

Errõl már volt szó itt pár hete (hónapja?). Az akkori beszélgetés lényege emlékeim szerint az, hogy az orosz tudós elmélete nem kellõen megalapozott, így nagyon nem lehet bízni benne. Ettõl persze még lehet igaza, de most ezt nem támasztja alá olyan nagyon komolyan semmi.

Link . Lehet, hogy újabb jégkorszak köszönt ránk 40 éven belül. Talán már túl is vagyunk a globális fölmelegedés tetõpontján?

egy másik fórumból másoltam :
"- Aszály. A 20. szd eleje óta folyamatosan feljegyzett meteorológiai adatok alapján a tavalyi év volt a legmelegebb hazánkban. 41,9 °C-ot mértek Kiskunhalason. A tendencia folyamatos emelkedést mutat, a jelenlegi számítások alapján nem kizárt, hogy 2060-ra már 49 °C lesz az abszolút rekord Magyarországon... Tavaly például néhány napra közel 30 fokig melegedett a Balaton vize. Amennyiben a folyamatok nem változnak (márpedig ez ellen egyelõre nem sokat teszünk), heteken át is 30 fok körül lesz a víz hõmérséklete, mely a halállományának kipusztulásához vezethet."

Akkor milyen növénytakaró lesz itt késõbb? Milyen növények, fák kezdenek majd elterjedni ?

Hát,van benne valami..De ebben a kusza éghajlatban benne van minden..Sajnos!

A T visszaesésérõl nincs szó, a kérdéses diagramok az elmúlt 100 ezer évre vonatkoznak. Közülük szerintem is a másodikat érdemes komolyabban venni - az elsõnél forrás sincs feltüntetve, és elég elnagyoltnak látszik, egy jóval régebbi becslés eredménye lehet.

A 10 fokos? az elég durva lenne ha msot 40 év alatt leugrana a T 3-4-5 fokot... olyan éghajlat lenne Bp-en, mint most van Kékesen. (Ha jól tudom, Bp átlag T kb 10 fok, Kékes 5-6 fok.. vagy tévedek ?)
Kékesen meg olyan mint 1800 m magasan kb... nem lenne gond a síszezonnal

Off.

Nemrég volt szó a hatékony dizelekrõl és valaki kérdezte, miben van 100LE/liter dizelmotor: BMW 123d, 2 liter, 2 turbó, 204 LE.

On.

A kérdésed jó.Szeintem az utolsó diagramm mérvadó.

Kár hogy a második ábárn pont mindig 2x akkora a hõmérsékleti eltérés, mint az elsõn. A lényeg szempontjából persze érdektelen, de melyik a jó diagramm? a -5 vagy a -10 fokos alsó határú?

Link
Érdekes..ÉS tanulságos.

Link

Angolul értõknek egy kis videó:

Link

Szerintem az alternatív energiák (szélenergia, napenergia...) használatát kellene kiterjeszteni jelentõs mértékben!
Nem szabadna ilyen õrült tempóban írtani az esõerdõket, ha pedig kiirtunk egy területet, legalább telepítsük újra, de igazából ezután sem lesz már a régi az erdõ...
Valamint ahol és ahogyan csak lehet ültetni erdõket, ligeteket, erdõtelepítési támogatásokat kiírni !
A szennyezõ autókat kivonni a forgalomból és csak kismértékben szennyezõ vagy hibridautókat tömegesen szabadna gyártani.

Igaz, a 213 Nm az 1.6 os HDI adata volt, az 1.4 tényleg 160 (bár van 1.4 dizel 190 Nm-es nyomatékkal is más autóban).

Lényeg hogy szerintem max 1 literes dizeleket kellene rendszeresíteni városi autónak, az abból kihozható teljesítmény bõven elég 100-ig, a fogyasztása és a CO2 és egyéb kibocsátása igen kedvezõ lenne. Ha már autó és fosszilis, akkor igy valahogy kellene.

Mielõtt végleg elmerülnénk a teljesen marginális lökettérfogatok és lóerõk kétes értékû bûvöletében...

Ebbõl már összeállhatott vona a kép, hogy milyen motor is ez:

"Nagynyomású HDi dízelem, turbóval, két vezérmûtengellyel, 16 szelepkével, 213 Nm-el 5,5 városit produkál pesti dugóban, 1,5 tonna önsúllyal."

Kicsit sokat feltételezel az 1.4-rõl, jó az 160 Nm-nek is.

A lényeg pedig ezen van:"A rendszer ua, mint 1.6-nál."
Mármint a HDI.
Nyilvánvaló, hogy ha A6 példát hozok koromfröccs ügyben, nem az 1.6 hengerûrtartalomhoz hasonlítom, hanem a vele párhuzamosan összehasonlítható nagy löketû HDi motorokhoz.Lsd. 407, 607 2.7 HDi stb.

Azért a fékpor mennyiségét legjobban a vezetési stílus értelmes megválasztásával lehet csökkenteni...

Jogos, csak az utolsó mondatod maradt meg bennem. :-)

A korom szennyezés valós probléma, legfeljebb a régebbi dízelekhez képest elhanyagolható egy részecskeszûrõs autó korom kibocsátása. Ha jól tudom a HDI motoroknál karbamiddal regenerálják a korom szûrõt, a szervíz feladata feltölteni a karbamid tartályt.

A fékek kopása valóban jelentõs pm10 forrás, erre is jó megoldás a hibrid. A gumikopásból származó részecskék koncentrációja sem lehet csekély...

2.7-es dizelhez kicsit kevés a 213 Nm nyomaték, ennyi az 1.4 Pug HDI-nek van, jobban illene a 360-420 Nm (2.0 Mondeo is 360 felé van).
Akkor most milyen motor ez ?

Dexion: egyetértek veled.
Anélkül, hogy a vitába ennél a hozzászólásnál mélyebben belemerülnék, hadd fûzzek hozzá egy-két gondolatot a témához.
Az már bebizonyosodott, hogy a rendszerváltáskor sokkal szerencsésebb lett volna, ha nem szedik szét a szövetkezeteket, nem földet adnak vissza, hanem például tulajdonjogot a szövetkezetekben. Éppen ezért a csorbát kijavítandó, inkább erre formára lenne érdemes törekedni. Így a gépesítést is könnyebben meg lehet oldani, "használni" lehet azokat a nagy szaktuádssal rendelkezõ embereket (pl. agrármérnököket), akik józanul átlátnák egy-egy mezõgazdasági termelésre alkalmas terület lehetõségeit. Nem marada sokezer hektárnyi föld "parlagfûtermesztésre", könnyebben lehetne eu-s pályázatokon részt venni. Nagyobb tõke lenne valamilyen új termék vagy módszer meghonosítására, lehetõség lenne mezõgazdasági kutatásra-fejlesztésre (pl. a különbözõ hazai fejlesztésû hibridek világszerte híresek voltak).
Egyébként is a mennyiségi szemlélet helyett inkább a "különlegességekre" kellene specializálódni a hazai mg-nak. Mennyiség van a világpiacon, így sokkal sikeresebb stratégia a hangsúlyt a minõségre, az egyediségre helyezni. Például a biotermelés elterjesztésével, garantált minõséggel, új ötletekkel stb. Az ehhez szükséges háttér is inkább egy nagyüzemi rendszerben adott.
Ne megalomániás, félországnyi gazdaságokra gondoljunk, s ne is a mezõgazdasági termelés olyan formájára, ami egy régmúlt világ földtulajdon-központú szemléletén nyugszik, hanem egy józan, tudatos, egymás tudására, tapasztalatára, bizalmára építõ közösség kutatáson-fejlesztésen alapuló, ökológiai szempontokat figyelembe vevõ gazdálkodására!

Programajánlat:

"Simán kidobod?

Újrahasznosítás-szakkör kicsiknek és nagyoknak, vasárnap ebéd után a Reaktorban. Az alkotások alapanyaga hulladék. Hulladék az, amit az ember annak gondol. Ha valaki hezitálna a kuka felett, hozza csak magával a kétes objektet. Létrehozhatunk valami szemet gyönyörködtetõt, vagy újra hasznosat is, szemetelés helyett."

REAKTOR (Budapest, IX., Tûzoltó utca 22., a Trafó mellett)
Február 17., vasárnap, 14h

recyclemission.hu

Nincs szûrõ.
Kis dízel?Amennyiben a 407 vagy 607 2.7 HDi-je-az, akkor kicsi.A rendszer ua, mint 1.6-nál.

Azért mert tüntet ahelyett hogy dolgozna...

Kevésbé demagógan: ha a most 1 ha alatti földdel rendelkezõknek hirtelen lenne 8-10-20-30 ha földje, annak megmûveléséhez, hosszú távú használatához sem a szaktudás, sem a technológia, sem az ezekhez szükséges kezdeti tõke nincs meg, ezért nem lehetne csak igy beleveágni.

Úgy függ össze a permetszerrel, hogy az egységes permetezés nagyüzemi eszközökkel hatékonyabb (és homogén vegyszereloszlású), mint ha én bi-58-at, a szomszéd decis-t, a mellette lévõ szomszéd rézgálicot, a másik szomszéd mészkénlét, stb permetez éppen. Arról nem is beszélve, hogy igy a növénytermesztés is homogénabb lenne és a kerítések, közmûvek (minden telken egy kis ház) miatt szükségszerûen elveszõ 2-5-10% terület is hasznosulna.

Egy magángazda ráadásul általában olyan kutat fúr, ami a felsõ 2-3(-4) réteget szívja (30-50 m), telkenként egyet ( =6-8 szivattyú), míg a nagy területen megéri egy 200-300 mély, komoly, nagy kapacitású kutat fúrni, ennek jelentõsége van vízgazdálkodási szempontból is.

A nagy és korszerû traktor talán kevesebbet fogyaszt és szennyez 1 ha-n, mint ha ezen a területen 6-8 db (3-500négyszögöl/telek kb) 50 köbcentis kis munkagép pöfög párhuzamosan, katalizátor stb nélkül.

Tudom hogy drága a fagyvédõ locsolás, de :
1. Elkerülhetõ vele a 90-100%-os fagykár --> lesz termés
2. A termés elmaradásának elkerülésével nem ugrik meg a termény ára, nem lesz hiány, nem lesz import
3. A termelõ nem veszti el a piacát, hiszen 90-100% fagykár esetén a vevõ új termelõt keres magának és nem biztos hogy 1 év után visszatér megint...
4. Ez évben pl a csapadékhiány miatt ennyi víz egyébként is kellene a földnek, igy a kényszerû locsolás - rügyfakadás közben - nem kárba menne, hanem kifejezetten haszonná válhatna.


Egyébként mivel drágább télen locsolni mint nyáron? Ugyanaz az infrastruktúra... vagy tévedek ? Mert ha nem tévedek, akkor a nyári 30-60 locsolós nap mellett az 1-2 téli locsolós nap költsége nem számottevõ.

A negatív földosztás nagyobb területhez juttat, nem? Azt miért nem képes megmûvelni a magyar paraszt? A terület növekedése hogy függ össze a károsanyag kibocsájtással és a permetezõszerrel?

fagyvédõ locsolás: elég nagy területeket nem vagy igen nagy költséggel lehet locsolni. (igaz ahol lehet ott sem használják ki sokszor)

Nem buta, csak más világban él.

A negatív földosztás nem megoldás, mert a kapott földet meg is kell mûvelni, erre pedig sokan nem képesek.

A rendszer alapvetõ átalakításával - támogatások drasztikus emelése, de csak teljesítmény vagy egyéb nagyon szigorú normák szerinti adása EU átlaghoz mért paraméterek alapján - és a kibúvók, mindent meg nem tevõk (tüntet fagyvédõ locsolás helyett) gyors és komoly büntetésével lehetne eredményt elérni.
Meg azzal, ha csak rentábilis területû földeket mûvelne 1-1 tulajdonos, igy adott négyzetkm-re minimális számú szennyezõ traktor, permetszer stb jutna, a betegségek terjedését is jobban meg lehet állítani mondjuk egy 15 ha-s területen egy tulajjal, mintha 30-50 kisgazdálkodónak kell könyörögni hogy permetezzen már...

Persze felmerül a kérdés hogy mi lesz a mezõgazdaságból kiszoruló soksok emberrel. (Amerikában a népesség 0.5-2%-a él csak közvetlen a mezõgazdaságból.) Erre ÉRTELMES átképzési - bár inkább szemléletváltó - rendszer kell, intenzív képzéssel, szemléletek alapvetõ megváltoztatásával.

Azért nem szép dolog egy A6-ot egy sokkal kisebb dízelhez hasonlítani

Ettõl függetlenül a korompamacs ellenére (vagy épp miatta) a 100 km-es össz szennyezést kellene mérni, természetesen azonos köbcentire vagy teljesítményre (esetleg 100 liter elfogyasztott üzemanyagra) vetítve, bár dizeleknél a nagy nyomaték miatt ez csalóka.


A közlekedés értelmes szervezésével egyébként sokat lehetne csökkenteni a szennyezésen, meg persze az EUR4-et nem teljesítõ autók leállításával - bár az én EU4-es autóm a kuplung benyomásakor 2000-re viszi fel a fordulatszámot (annak érdekében hogy felengedéskor tisztább maradjon a kipufgáz és hogy a hajtáslánc ne terhelõdjön), emiatt fél literrel többet fogyaszt mint kellene - azaz lenne még mit tenni a fogyasztás csökkentése érdekében.
E szempontból az EU5 szerintem elhibázott, ugyanis pl. a koromszûrõ 3-4-5 decivel is növeli a fogyasztást....

Szerintem a legtisztább megoldás továbbra is az atom- és fúziós erõmûben elõállított áram és az ezzel (vagy saját mini reaktorral, H2-vel) hajtott jármûvek.

Le kell mondani az égetéses energiatermelés minden fajtájáról (erõmû, robbanómotor stb), csak ez a megoldás.

Hümm Pug?
Persze hogy nincs koromfelhõ, ha van benne szûrõ Ami persze semmit nem ér, mert 100-1000 km-enként kiégeti önmagát, amihez persze plusz üzemanyag kell és az összkibocsátás igy nem lesz jobb, mint a szûrõ nélkülieknél, de a fogyasztást megemeli pár decivel

Ha nincs benne koromszûrõ, akkor nem tudom mi a magyarázat, gondolom okos a vezérlés vagy más a nyomatékgörbe meg a turbó karakterisztikája

Ne keverejük a szenzont a fazonnal!
Nem az emissziós értékekrõl van szó, hanem az energiafelhasználás hatékonyságáról, egységnyi energia/egységnyi energiahordozó tekintetében.
Minden belsõ égésû motor szennyezi a környezetét, mindegy hogy egy hibrid dízelrõl vagy egy benzinmotorról beszélünk, hiszen ezek a szennyezõk a tökéletlen égés következményei.Csupán az emittált kipufogó gázok arányai és összetételük, komponenseik térnek el egymástól.
Ami a dízeleknél NOx-ben, az a benzineseknél a PAH 16-ba tartozó 3,4 benzapirén vagy az indenopirén.Ezek pl. csodálatosan kombinálódnak a dízelek NO2-vel nitrátszármazékká, de önállóan is agresszív iniciáló ágensként (tumor kialakító egyszeri hatású vegyület) mûködnek.Igaz ezeket nem mérik a zöldkártyádhoz, és nem játszik szerepet egy városi ózon szmogban sem, mint a dízelek NO2-je.De a benned lévõ promoter ágensekkel (pl. a folyamatosan evett adalékos kenyered hosszú intervallum alatt ható komponensei) együtt rendkívül karcinogén és rendkívül erõsen mutagén (allél sorrendbontó) hatásuk.Annak levét, pedig az utódaid isszák majd meg.
Az meg már csak kiegészítõ apróság, hogy az NOx-ek emittálásában nagy mennyiségben a földgáztüzelésû erõmûvek játszanak jelentõs szerepet, bár itt pontszerû, rögzitett kibocsátásról van szó, a mozgásban lévõ emissziós forrásokhoz képest.
S ahogy mondtam a francia második generációs HDi dízelek kormszennyezése elhanyagolható.Ne a 20 éves német dízelekrõl beszéljünk.De sajnos egy új A6-os is produkál szép értékeket...
Egy ionplazmás ICPMS elemzés mindkét típusú meghajtásból jó kis eredményeket hozna ki, mit is szívsz be nap mint nap a tüdõdbe.
Az aeroszol témában pedig egy kvarcfilteres mérés a Rózsa utcában kellemesen tájékoztatna a dízel és benzines független féktárcsákról, mindenegyes fékezésrõl bekopó antimon csillámocskák döbbenetes koncentrációjáról.Had ne részletezzem a hatásait...

Az usát hagyjuk, ott van helyette az ezermillió cm3-es benzinfalógépek.
Egyébként jogos, és még ott a koromkibocsátásuk is a dízeleknek.

A dízelek korántsem környezetkímélõk, mert hiába kevés co2-õt bocsátanak ki, a NOX és PM10 kibocsátásuk jelentõs, ezek egy benzinesnél elhanyagolhatóak.
Pontosan a dízel személygépkocsik elterjedése miatt van az egekben a PM10 és az NOX koncentráció.

Nem véletlen, hogy az USA-ban és Japánban alig van dízel autó...

Újraindul a magyar éghajlatváltozási program:
Link

Nagynyomású HDi dízelem, turbóval, két vezérmûtengellyel, 16 szelepkével, 213 Nm-el 5,5 városit produkál pesti dugóban, 1,5 tonna önsúllyal.Ráadásul a német dízelekkel szemben, itt nincs fekete koromfröccs odalépéskor.

A Hibrid hajtással csak az a bajom hogy audi meg lexus gyártmányú autókkal próbálják amit sokan nem tudnak kifizetni, de persze valahol el kell kezdeni

Dugóban 8-10 liter?
A szivó diesel-lel eddig nem sikerült 6 feletti fogyasztást kihozni.
Valamint alig megy többet 130-nál

Ebbõl is látszik,hogy nem csak a magyar paraszt buta,de még egész Európa a középkorban él,még fejleszthetõ az üzemnagyság.Ez ellen nagyon egyszerûen lehetne tenni:negatív földosztással(lásd 50-es évek - vegyük el a paraszt földjét,és legyen tszcs-s bérmunkás a párthû elnök uralma alatt-sokat tudnék errõl a korról mesélni,szüleim végigcsinálták ez a "nagyüzemi kort")

Floo: ha valaki 2 milliós városban él, de hajlandó nyitott szemmel járni, az ott is megtalálja a kapcsolatot a természettel - aki viszont nem hajlandó elmozdulni a TV és a számítógép elõl, annak ez a legkisebb faluban sem megy. Mindkettõnek sok-sok példájával találkoztam már... Másrészt meggyõzõdésem, hogy 2 millió ember a mindennapi életvitelével kisebb környezeti kárt okoz egy nagyvárosba tömörülve, mint kisebb településeken szétszóródva. Elég megnézni, mi pusztult el a természetbõl Budapest környékén az utóbbi 10-20 évben, amikor ez a "szétszóródás" tényleg megkezdõdött. Másrészt a nagyvárost elhagyó lakosságnak többet kell utaznia a munkahelyére, iskolába, számukra nagyobb távolságokra kell árut szállítani, stb., ami mind extra energiafelhasználást és környezetszennyezést jelent. Persze kézenfekvõ lenne, hogy az ország minden lakója a saját portáján dolgozzon, és minden árut helyben állítsanak elõ... de ez utoljára a középkorban mûködött, és csak az akkori életszínvonalat lehetett vele biztosítani!

Link
Újraindul a magyar éghajlatváltozási program

Ja, de azért a nagyvárosok által megtermelt GDP jól jön amikor abból finanszírozzák a többiek jóléti kiadásait is

Nem a 2 milliós város a gáz (az csak egy falu Mexikóvároshoz képest), hanem a közlekedés szervezetlensége meg a benzinéhség.