Globális jelenségek

Azért engem személy szerint egy kicsit idegesít ez a folyamatos meghalunk-élve-megsülünk-éhendöglünk-kipusztítunk -mindent-és-mindenkit-éskülönbenisdögöljönmegmindenkiakiszenetégetel-hozzáállás. Ha jól tudom, a földtörténetben volt nem kevés olyan idõszak, amikor egyáltalán nem volt hó és jég, de valahogy mégiscsak volt élet. Persze lényegesen szélsõségesebb klíma mellett, hiszen ez a viszonylag stabil éghajlat csak az egészen közelmúltra jellemzõ. Szóval nem tudom miért, de néha valahogy olyan érzésem támad, hogy manipulálják a dolgokat.

Nekem kicsit ellentmondásosnak tûnik, hogy a kiszáradás miatt elpusztult növények hogyan rothadnak meg majd.

Tudna nekem valaki információval szolgálni a Linke féle homályossági tényezõvel kapcsolatban? Jó lenne tudni, hogy mennyire lehet tényszerûen venni az esetleges visszacsatolásokat !

Link

"A globális felmelegedés a hatalmas trópusi esõirõl ismert Amazonas õserdeiben éppen ellenkezõ folyamatot indítana el – írja a brit napilap. Itt ugyanis egyre kevesebb esõ esik majd, ami az erdõk kiszáradásával jár. A közvetelen élõvilág pusztulása mellett itt is számítani kell eddig figyelemen kívül hagyott mellékhatásokkal. A fák és növények kihalásával egyidõben ugyanis a rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok szintén az üvegházhatást fokozzák. A legrosszabb elképzelések szerint ez a rothadási folymat akár olyan mennyiségû szén-dioxidot is termelhet rövid idõn belül, mint amennyit a fosszilis üzemanyagok termeltek az egész 20. században."

[esõ]

Mik lesznek, lehetnek még..., ha nem változtatunk radikálisan és nagyon gyorsan a szokásainkon!

egy kis érdekesség:

Link

Nem kizárt kedden Grönland nyugati partjainál a +20 fok fölötti hõmérséklet sem ! Legalábbis a várakozásokat figyelembe véve.

És utána is elõfordulgathatnak +20 fokok !

Link

Milyen szép!
Meddig lesz ez így...?

Link

Link

Ez már valami, egy értelmes irány!

Ez + atomenergia + fúzió lenne az egyetlen jó megoldás. szvsz.

Végre egy tényleg jó alternatíva.

Link

Csak történjen már elõremozdulás!

Ez jónak tûnik!

A HadCM3 éghajlati modellel olyan szimulációkat hajtottak végre, amelyek alapján a kutatók szerint lehetõség nyilhat akár évekkel elõre megjósolni egy, az észak-atlatni termohalin cirkulációban bekövetkezett változás által generált éghajlatváltozást. A szimuláció során felfedezték, hogy a észak-atlatni termohalin cirkulációban (AMOC - MOC) bekövetkezett változás elõjelzõje, ha gyorsan megváltozik a Norvég-tenger térségében a hõmérsékleti só-koncentráció viszonyok , illetve ha a Dániai-szoroson keresztül nagy mennyiségû édes hideg viz áramlik az altanti térségbe. A modell-kisérlet alapján ezek megtörténte után néhány évvel következik be az AMOC-ban a gyors változás. A MOC-ban bekövetkezett változás éghajlatváltozás von maga után. A kisérlet azt sejteti, hogy évekkel a bekövetkezõ éghajlatváltozás elõtt felismerhetõ lenne, hogy bekövetkezik.
Ezen kisérlet alapján, ha lenne rendszeres (kiterjedt) óceáni megfigyelés az emlitett vidékeken, bármilyen gyors változás következne be, lehetne következtetni hogy pár éven belül milyen irányba módosulna az éghajlat.

Forrás: Hawkins, E., and R. Sutton (200, Potential predictability of rapid changes in the Atlantic meridional overturning circulation, Geophys. Res. Lett., 35, L11603, doi:10.1029/2008GL034059.
Link

Az óceánok pontosabb megismerése, dinamikájuk feltérképezése sok fontos információt hozna magával. Ezt igazolja egy másik kutatás mely szerint az AMO pontosabb megismerésével lehetõség nyilna még pontosabban feltérképezni annak az észak-amerikai monszunra gyakorolt hatását. Mint ismeretes az AMO több nagyskálájú légköri folyamatra gyakorol hatást.

Link
Hu, Q., and S. Feng, 2008: Variation of the North American Summer Monsoon Regimes and the Atlantic Multidecadal Oscillation. J. Climate, 21, 2371–2383.

Egy másik érdekes cikk igazolta, hogy fontos tényezõt játszik Európa teleinek kialakitásában a szibériai hómezõk mellett, hogy milyenek a hóviszonyok a Prérin. Sokat számit, hogy korán vagy késõn érkezik a vastag hótakaró a Prérire, ugyanis az módositja a zonális - meridionális áramlást Európa nyugati partjainál, ily módon befolyásolva a hõmérsékleti értékeket, stb...

Klingaman, N.P., B. Hanson, and D.J. Leathers, 2008: A Teleconnection between Forced Great Plains Snow Cover and European Winter Climate. J. Climate, 21, 2466–2483.
Link

Elég röhejes egy év változásából egy évszázados tendencia megfordulását kikövetkeztetni. Persze egy olyan országban, ahol a világ szénvagyonának (és felhasználásának) nagyon jelentõs (ha jól tudom, Kína után a másodikak) része hever, ez a logikus nyilatkozat...

Link

Annak idején, még mielõtt Irak lerohanta Kuwaitot, ott is terveztek jéghegyet vontatni fel, amelyet aztán felhasználtak volna ivóvíznek.
A csapvíz akkor drágább volt kinn, mint a benzin (apám ott melózott 5 évet...)

Link

ez se rossz...

Erre azért nem gondoltam, mert télen "ránézésre" nincs ott sok víz - aztán utánaolvastam, és leesett... Szóval, a gleccserekhez hatalmas olvadékvíz-tavak tartoznak, amik télen ugyan befagynak, de az aljukról mindig rengeteg vizet lehet kinyerni és csõvezetéken leengedni a tengerszintre.

Így nekem nem teljesen negatív az összkép, elvégre máshol ugyanezt az energiát sokkal nagyobb környezetkárosítás árán (pl. fosszilis tüzelõanyagokból) lehetne elõállítani. Igaz, a grönlandi szállításhoz is energia kell - de amíg az alumíniumra igény van, addig a környezet szempontjából jó megoldás nincs, csak a legkisebb rosszat tudjuk kiválasztani. Persze nagy kérdés, hogy a helyszín kiválasztásánál és az építkezésnél mennyire figyelnek az élõvilágra és az ott élõ emberekre. Lehet, hogy túl optimista vagyok, de remélhetõleg ugyanolyan szigorúan, mintha az európai Dániában építkeznének.

Most hogy mondod, még egyszer elolvastam a cikket. Tényleg az Északi-sarkról írnak, de legalábbis félreérthetõ volt a fogalmazás. Tehát minden bizonnyal nem tudós írta, hanem átvették a cikket. De mint már annyiszor, most is fontosabb volt a hírérték, mint a tények.

Fontos, hogy itt nem az egész Északi-sarkvidék, csak annak egyetlen pontja, az Északi-sark jégmentessé válásáról van szó. Ehhez annyi is elég, ha a tengeri jég összetöredezik és kisebb-nagyobb szabad vízfelületek nyílnak rajta, erre vonatkozik az 50%-os esély. Ha ez meg is valósul, inkább szimbolikus jelentõsége lesz, ettõl még közönséges (=nem jégtörõ) hajóval nem lehet odajutni. Ahogy írtátok is, a teljes Jeges-tenger megnyílásához legrosszabb esetben is évtizedek kellenek.

Tudom, nem is Neked szólt a komment, csak amolyan hangosan gondolkodás akart lenni.

Persze, igazad van, ám én csupán a cikk eredetijét akartam közzé tenni, pontosítandó a "magyarított" változatot - véleményezés nélkül

Vízerõmüveket akarnak építeni.

Minden normális kutató ezt mondja.

Olvastam egy elgondolkodtató könyvet, a címe: "Klímahisztéria, avagy egyéb gyógyítható betegségek." Érdekes szempontok alapján tárgyalja a dolgokat. Nem azt mondja, hogy nincs probléma, hanem azt, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezetni a szenzációhajhász média által.

Szerintem ez még így is igen erõs túlzás. Tényleg úgy kezelik, mintha csak néhány négyzetkm. jégrõl lenne szó.

Vajon mi fogja hozzá az energiát szolgáltatni? Az alumíniumkohászat rettentõ energiaigényes, ilyen üzemeket gazdaságilag sem a nyersanyag lelõhelyére érdemes telepíteni, hanem oda, ahol olcsó energia áll rendelkezésre... Nekem furcsa lenne, ha Grönlandon bármilyen erõmû olcsóbban tudna áramot termelni, mint Európában.

Újabb felháborító hír:
A Magyarországon is ismert nemzetközi alumínium-konszern Grönlandon készül megépíteni a világ legnagyobb alumíniumolvasztóját. A grönlandi kormánnyal alá is írták a beruházási nyilatkozatot, miszerint az egész 2014-re el is készül. A terv része kikötõk, erõmûvek és egyéb ellátó létesítmények építése is...

A cikk így, ebben a formában szenzációhajhász, nem vitás.
Az eredeti hír szerint Mark Serreze, a coloradoi Hó- és jégadat Központ kutatója vetette fel annak a lehetõségét, hogy idén 50%-os eséllyel jégmentes lehet az Északi-sark, mivel a tavalyi nagy olvadást követõen a friss jég nem tudott annyira összetömörödni, hogy ellenállhasson a magasabb hõmérsékleteknek. Link

Nem tudom, nekem nagyon "marketingíze" van ennek a dolognak. De legjobb esetben is szenzációhajhász.

Mintha csak egy-két köbkilométer jég lenne ott... [esõ]

Még az idén?
Vicces.

Íme: 5063.

Mondjuk elismerem, hogy az Arktisz jege olvadó fázisban van, ám elolvadása nem egyszerû.

Link

Anyagilag ez sohasem térül meg, vagy legalábbis nem egy generáción belül. Ezért nincs semmi mozgatóereje.

Nem tudom mi lesz ebbõl...

Bárcsak mindenki belátná, hogy inkább elõbb mint utóbb megtérülne a sok erõfeszítés, amit a szennyezés drasztikus csökkentésére teszünk, tennünk kéne...

Kicsit felhajtás, de : Link


Az orosz hír ... mennyi jégnek is kell elolvadni ahhoz hogy a Golf és rajta keresztül Európa éghajlata megváltozzon? Több ez vagy kevesebb, mint amennyinek ahhoz, hogy el lehessen érni az Északi-sarkot?

Sajnos ez már rég óta várt forgatókyönyv, az emebriség folytatódó szégyene...

Csak részben éghajlatváltozás, de köze van hozzá, meg persze a bolygó kizsákmányolásához:

Egy orosz generális egy újságnak adott nyilatkozatában nyíltan elmondta, hogy az orosz hadügyminisztérium utasítást adott a hadseregnek, hogy minden erejükkel készüljenek fel egy esetleges harci konfliktus megvívására az Északi-sarkért folyó, eddig még "békés" nézeteltérés kapcsán. Az olvadó jégsapka miatt egyre inkább hozzáférhetõek lesznek a természeti kincsek, ezért Oroszország nemzeti érdekének tartja az Északi-sark akár harcok általi "annektálását"... A területi követelés alátámasztására 4000 m-re a sarkponttól már fel is húzták az orosz zászlót.

Megáll az ember esze...

A disznó, a kutya, a macska, egér, stb. testhõmérséklete magasabb még az emberénél is!
Ezentúl tehát csak kígyóhúst szabad enni, környezetvédelmi okokból...
:-)

Tévedtem:

nem jobban, hanem 12 kW többletet termel, ami persze nem mind hõenergia, de a többi mellette lévõ egybéként is hõtermelõ felülethez képest ez elhangyagolható többlet. (Nézd meg hogy egy város felszínének hány százalékát teszik ki a napsütötte utak).

Menj ki egy aszfaltozott kézilabdapályára (a mi sulinkban anno ilyen volt) és megtudod, mi az igazán meleg a kocsisorban: az aszfalt, ami 50-60 fokos is lehet.

A napsugárzás kb 1 kW/négyzetméter nyáron, egy egy helyben álló autó teljesítménye olyan 15 LE (sem), ami 12 kW, felszíne olyan 10 négyzetméter. Azaz az autó 2 kW-al "melegíti jobban" a területet, amit elfoglal, mint ha nem állna ott. Beláthatod, hogy ezt a 20% különbséget elhanyagolhatjuk az autók közötti rések, sötét aszfaltjárdák, a napsugárra merõlegesebb felüleletek (tetõk stb) és a napsugárzás sokszoros visszaverõdése mellett.

Menj ki egy kopár, sziklás hegyoldalra nyári napsütésben - ott is ugyanúgy "durván" felmelegszik a levegõ, mint a körúton, pedig nincsenek autók. A város hatalmas, napnak kitett kõ-, beton- és aszfaltfelületei ehhez hasonlóan ontják magukból a meleget, ami a szûk utcákból ráadásul nem tud eltávozni. Érints meg egy napsütötte falat, és megérzed, mennyire felhevül. Ennyi...

Az pedig, hogy valami mennyire melegíti a levegõt, NEM a hõmérsékletétõl, hanem a leadott teljesítménytõl függ, akár tetszik, akár nem. Ezt tényleg hatodikban tanítják fizikából... Sértõdés helyett a gyertyaláng és a radiátor példáján legalább pár másodpercig tényleg érdemes lenne elgondolkoznod, és még fizikakönyv nélkül is megértenéd, miért nem a hõmérséklet számít ilyenkor.

Hidd el, nem te vagy az elsõ, aki ezeket a kérdéseket vizsgálja. Ha elõtted MINDEN kutató mérésekkel, számításokkal azt igazolta, amit neked próbálok elmagyarázni, akkor legalább egy cseppet illik gyanakodni, hogy a te ezzel ellenkezõ sejtésed téves...

Mert ha a CO2-t pakoljuk a föld alá, akkor a szénhidrogénkutató geológusok majdnem ugyanazt csinálhatják, mint eddig, ha viszont atomenergiára állnánk át, akkor képezhetnénk át magunkat urán- és hulladékelhelyezés-kutatóvá.


Na jó, persze nem rajtunk múlik, kevesek vagyunk mi ehhez. Én pl. személy szerint egyet is értenék az atomenergiára való átállással. Ám szerintem ez még nagyobb egyszeri beruházási költséget jelentene, amit még nehezebben nyelnének le a fogyasztók, mint Dexion példájában a CO2-megkötés árát. Hogy hosszú távon ez is bõven megérné a pénzét, azt sajnos a döntéshozókkal nehéz megértetni... De az átállás még ideális esetben sem menne egyik napról a másikra, tehát áthidaló megoldásként mindenképp jól jön a CO2-tárolás.

Ez már sértõ...

Minõsíthetetlen ez a hangnem ahogy viselkedsz és lekezelsz.

Ez már személyeskedés...

Csak hangosan gondolkoztam a számokkal kapcsolatban.

Próbálok valamiféle magyarázatot találni arra, hogy nyáron mi az ami még pluszban megemelheti a városok hõmérsékletét.

A múltkor Budapesten a körúton megálltam a kocsisor mellett, gondolom Te még nem csináltál olyat... Olyan meleg volt, szinte izzott a levegõ.

A lakóházak azért nem tudnak ekkora hõt kibocsájtani...

Fõleg nyáron nem... Vagy Ti nyáron is fûtötök ? :-) (60-70 C-os a radiátor ? )

Továbbra is tartom a véleményem.

A leadott teljesítményt (idõegység alatt a környezetet melegítõ energiát) WATTBAN mérik. Nézz át egy hatodikos fizikakönyvet, ami elmagyarázza, mi köze van ennek a hõmérséklethez.

[a te logikáddal a 60-70°c-os vizet keringetõ radiátorokat el lehetne dobni, helyette égethetnénk gyertyákat a fûtéshez, hiszen azok lángja 1000°c-os is megvan...]

Mérmér.. mert a sötétzöldek azt hiszik, hogy a barlang a normális életforma

Viccen kivül pedig valóban összehasonlíthatatlanul kisebb környezeti terhelése van egy korszerû atomerõmûnek és még olcsóbban is termel, mint sok más erõmû.

Ezért nem értem, hogy miért gondolkoznak/gondolkozunk a CO2 összegyûjtésén a kéményekbõl, amikor már rendelkezésre áll a technológia! Nevezetesen az atomerõmû. Nuku CO2. De eszetlenül, "no atom" feliratú táblákkal tüntetni még mindig jobban tudunk, mint reálisan összehasonlítani a kockázatot (a rövid- és hosszútávút egyaránt), és dönteni.

Azért mondjuk egy Mondeo, BMW 5, S80 méretû kocsiban (1600 kg kb) elég furán mutatna egy 800 köbcentis motor

Legalábbis a mai technikai szinten, hiszen még egy Focus, Astra is túl nagy egy mai 1400 köbcentis motorhoz, nézd meg az érdi vagy a gödöllõi emelkedõt, vagy a lámpánal indulásokat. Aránytalanul nagy terhelés és fogyasztás jár ezekkel, az 1600-1800 köbcentis motorok értelmes vezetés mellett akár kevesebbet fogyasztanak mint az 1400-asok.

Normális alakú autóval a 90 km/óra haladáshoz egyébként kb 25-30 LE teljesítmény kell, ennyi képes legyõzni az ellenállásokat meg a veszteségeket, tehát a 40 lóerõs motor tényleg elég lenne, csak ugye a gyorsulás...

A 2000 köbcenti tényleg elvinne normális tempóban bármit, amivel ma közlekednek az utakon, 6-7-8 literes (dízel)fogyasztás mellett is akár, ezért írtam ennyit.

Paradox módon egyébként a sebesség növelése nem mindig emeli a balesetek számát.

Hozzáteszem, nem feltétlen értek egyet pl az EUR 5 szabvánnyal, mert a sok környezetvédõ intézkedés (dizelnél a részecskeszûrõ pl meg stb) szépen viszi fel a fogyasztást, igy nem biztos hogy egy 8 litert fogyasztó EUR 5 motor kevésbé szennyezõ mint egy 7 litert fogyasztó EUR 4.

Nagyjából egyetértek, viszont kinek kell 2000 köbcentiméter és 400 lóerõ? Ha megnézed napjaink városi közlekedését akkor nyilvánvaló, hogy a kb. 25 km/h átlagos forgalmi sebességhez bõségesen elegendõ egy 40 lóerõs autó, amit ma már akár 800 köbcentibõl is ki lehet hozni, sõt, vélhetõen még kevesebbõl is (a Trabant a maga 599 köbcentijével 27 lóerõt tudott ). "Távolsági" autózáshoz sem kell az a 400 lóerõ, hiszen 40 és 400 között csupán a gyorsulásban van különbség; elérve a 80-100 km/órát már mindegy, miben ülsz A 80 km/órát sem véletlen írtam, Svédországban ennyi a megengedett maximum - és ez tökéletesen elég is. Kevesebb baleset, nyugodtabb (hosszabb ) élet, alacsonyabb CO2-kibocsátás, az erõforrások kímélése - nem ezt akarjuk?