Modell-iskola
A linkeket ne közvetlenül másold be (jobb gomb, kép címének másolása, stb.), hanem fönt a címsorban lévõt másold be! Ugyanaz a gond, mint amikor a met.hu-ról linkeltek.
Gabi, a 2 linked ugyanaz, mint az elõbb, így nyilván nem jó. Az elõtte lévõn pedig nem látom, mit kéne keresni
Gabi, a 2 linked ugyanaz, mint az elõbb, így nyilván nem jó. Az elõtte lévõn pedig nem látom, mit kéne keresni
Tényleg, örülök!
Télen jó hasznát lehet majd venni, a modell-összehasonlításokhoz, pl. ciklonok pályavonal-elõrejelzéseinél.
Télen jó hasznát lehet majd venni, a modell-összehasonlításokhoz, pl. ciklonok pályavonal-elõrejelzéseinél.
A wetterzentralén kibõvítették az ECM felületet. Immár 24 órától elérhetõ és 850 hpa értékek is megjeleníthetõek.
Lehet elõrejelezni az elektromos aktivitás intenzitását az esetleges zivatarokra? Létezik olyan modell, ami erre képes?
A választ elõre köszönöm!
A választ elõre köszönöm!
Honnan tudja egy modell, hogy mi játszódik le az az elõrejelzési területen kívül?
Másként: honnan tudja pl a MetNet-es WRF, hogy mikor kell megjelennie a hidegfrontnak a bal felsõ sarokban?
(van egy halom tippem, de miért tippelgessek, amikor itt vannak a fejlesztõk )
Elõre is köszönöm a választ!
Másként: honnan tudja pl a MetNet-es WRF, hogy mikor kell megjelennie a hidegfrontnak a bal felsõ sarokban?
(van egy halom tippem, de miért tippelgessek, amikor itt vannak a fejlesztõk )
Elõre is köszönöm a választ!
Csak kíváncsi leszek, hogy reagálnak az oldalak, mert kicsit át kell programozni a térkép generálást.
Újabb hír:
GFS
A significant update to the GFS is planned for June 22, 2010. The NCO parallel will be starting soon.
Link
Ezek szerint nemsokára lehet nézni a párhuzamos futásokat!
GFS
A significant update to the GFS is planned for June 22, 2010. The NCO parallel will be starting soon.
Link
Ezek szerint nemsokára lehet nézni a párhuzamos futásokat!
És ahogy olvasom, elsõsorban a konvektív csapadék elõrejelzése javulhat jelentõsen.
Egy jó hír még a GFS-rõl:
A significant update to the GFS is planned for late Spring 2010.
The next GFS implementation in planned for late Spring 2010 and includes:
-improvements to the shallow and deep convection parameterizations. There is a dramatic reduction in grid point storms (colloquially known as “precip bombs” or “grid-scale feedback”) , which have plagued the GFS.
-increase in resolution (to T574 64L or ~27 km grid spacing ).
-replacement of shortwave radiation from NASA based version with random cloud overlap to AER based RRTM with maximum/random cloud overlap.
-inclusion of vertical advection of moisture, ozone and cloud condensate based on positive definite advection scheme.
-changes are also made to boundary layer scheme and gravity wave drag.
Link
A significant update to the GFS is planned for late Spring 2010.
The next GFS implementation in planned for late Spring 2010 and includes:
-improvements to the shallow and deep convection parameterizations. There is a dramatic reduction in grid point storms (colloquially known as “precip bombs” or “grid-scale feedback”) , which have plagued the GFS.
-increase in resolution (to T574 64L or ~27 km grid spacing ).
-replacement of shortwave radiation from NASA based version with random cloud overlap to AER based RRTM with maximum/random cloud overlap.
-inclusion of vertical advection of moisture, ozone and cloud condensate based on positive definite advection scheme.
-changes are also made to boundary layer scheme and gravity wave drag.
Link
Bocsi mindenkitõl, egy fejlesztés miatt bele kellett nyúlni a WRF megjelenítésébe, ezért pár napig voltak furcsa dolgok és lehet még lesznek is, de a nehezén már túl vagyunk.
Még párolgást is mutat, -4 mm 11 órára. De látom más idõpontban is.
Ezzel már korábban is voltak gondok, most is megbolondult valószínûleg.
Ezzel már korábban is voltak gondok, most is megbolondult valószínûleg.
Szép estét!
Valószínûleg a Modell: WRF ARW Link hétfõ estére kiskunhalas 1°C ír este 20:00-re 21:00-ra pedig már 10°C szegényke kicsit csal.
Tomka
Valószínûleg a Modell: WRF ARW Link hétfõ estére kiskunhalas 1°C ír este 20:00-re 21:00-ra pedig már 10°C szegényke kicsit csal.
Tomka
Valószínûleg véletlen, de az utóbbi idõszakban, több futásban is rendszeresen a gfs-ens P16-os tagja iszonyat mélyre szállt a T850-ben. Ebbõl arra következtetek, hogy a "megperturbálás" talán nem teljesen véletlenszerû. (Nem lehetetlen helyzeteket hozott ki, csak hihetetleneket, de volt, amikor a 17-es, 18-as is "jött vele".)
A helyzet mindig ez volt (nagyon erõs blockingot számolt a P16 200 óra környékén), mint most:
Link
Link
Link
Érdekes…
A helyzet mindig ez volt (nagyon erõs blockingot számolt a P16 200 óra környékén), mint most:
Link
Link
Link
Érdekes…
Nagy kár, de legalább ez mûködik! A GFS-hez képest viszont eléggé más dolgokat mutat ugyanarra az idõpontra.
Közben találtam: Link ebbõl valaki elõ tud varázsolni valami GIF képet? Nekem nem mutatja a Firefox. Csak nálam van a baj?
Nincs hasonló oldal, ami Európai állomásokkal foglalkozik: Link kicsit hihetetlen, hogy az USA-ban ennyi adat elérhetõ... Európa ilyen szinten gyerekcipõben jár...
Tökéletes, bár nekem Európa és környéke kellett volna, de ebbõl már ki tudtam silavizálni, hogy nagyjából mit is kell beírni: Link
lowest: 25
Highest: 85
Western: 300
Eastern: 450
lowest: 25
Highest: 85
Western: 300
Eastern: 450
Közben megtaláltam az egyik kedvencem: Link (Atmospheric Variables Plotting Page)
Sajnos akárhogy próbálom megadni a koordinátákat..., sose jön össze, hogy csak Európát és környékét kapjam meg térképben, de kitartó vagyok... Mindenesetre, ha valaki megszánna azzal, hogy mit hova kell beírni, azt megköszönném....
Találtam szél anomáliás térképeket is: Link egy dolgot nagyon hiányolok róla, hogy irányokat nem mutat..., hogy mi volt az uralkodó széljárás...
Ha ez meglenne, akkor annyira nem is lenne fontos nyomási anomáliás térkép...
Ami a nyomást illeti... valami ilyesmire lenne szükségem, csak visszakereshetõ legyen, ne pedig az utolsó 3 hónap idõjárásáig lehessen használni: Link
Érdekes módon találtam régen jet anomáliás térképeket is, de azóta se találom a google-vel...
Ha valaki ráér azért segíthetne keresni, hátha meglesz...
Sajnos akárhogy próbálom megadni a koordinátákat..., sose jön össze, hogy csak Európát és környékét kapjam meg térképben, de kitartó vagyok... Mindenesetre, ha valaki megszánna azzal, hogy mit hova kell beírni, azt megköszönném....
Találtam szél anomáliás térképeket is: Link egy dolgot nagyon hiányolok róla, hogy irányokat nem mutat..., hogy mi volt az uralkodó széljárás...
Ha ez meglenne, akkor annyira nem is lenne fontos nyomási anomáliás térkép...
Ami a nyomást illeti... valami ilyesmire lenne szükségem, csak visszakereshetõ legyen, ne pedig az utolsó 3 hónap idõjárásáig lehessen használni: Link
Érdekes módon találtam régen jet anomáliás térképeket is, de azóta se találom a google-vel...
Ha valaki ráér azért segíthetne keresni, hátha meglesz...
Ide is beírom:
Szeretném a segítségeteket kérni: valaki tud nekem olyan linkeket biztosítani, amiken elérhetõek Európai anomáliás térképek (hõmérséklet, nyomás, csapadék), esetleg óceán-tenger vízhõmérsékletek évekre visszamenõleg és hónapos lebontásban (esetleg idõintervallumokban)? Van az AO és NAO indexnek grafikonos archívuma? Ha van, az is jól jönne...
Voltak nekem ilyen linkjeim, de újratelepítettem a gépem és elvesztettem a könyvjelzõket...
Elõre is köszönöm...
Szerk.: Hiába írkálom a google-be a dolgokat, de semmi értelmeset nem dobott ki (vagy csak én nem vettem észre)...
Szeretném a segítségeteket kérni: valaki tud nekem olyan linkeket biztosítani, amiken elérhetõek Európai anomáliás térképek (hõmérséklet, nyomás, csapadék), esetleg óceán-tenger vízhõmérsékletek évekre visszamenõleg és hónapos lebontásban (esetleg idõintervallumokban)? Van az AO és NAO indexnek grafikonos archívuma? Ha van, az is jól jönne...
Voltak nekem ilyen linkjeim, de újratelepítettem a gépem és elvesztettem a könyvjelzõket...
Elõre is köszönöm...
Szerk.: Hiába írkálom a google-be a dolgokat, de semmi értelmeset nem dobott ki (vagy csak én nem vettem észre)...
Sziasztok! Meg tudnátok mondani hol tudok regelni ECM-hez? Elõre is köszi! Remélem nem kérdeztem hülyeséget, de úgy tudom csak regelve tudom megnézni!
Hû, ez nagyon ígéretesnek tûnik! Most töltöm a friss 06-os GFS-t, és jó, ha 1 órára készen lesz...
Megírtam a programot, ami a GFS grib2 adatait egyesével letölti, de ez 4 giga, és így legalább 2 óra... Pedig csak egy átkozott T925 adat kellene
Nem elég, hogy 2 óra késés, sok a megmozgatott bájt is, ezen felül ez még mindig csak egyetlen darab vonal, a fáklyák hasonló adatait már lehetetlen megjeleníteni (feleakkora a méret, de 20-szor annyi van ugye ).
Nem elég, hogy 2 óra késés, sok a megmozgatott bájt is, ezen felül ez még mindig csak egyetlen darab vonal, a fáklyák hasonló adatait már lehetetlen megjeleníteni (feleakkora a méret, de 20-szor annyi van ugye ).
Igen, amiket neten lehet találni WRF futások, sokszor lényegi beállításokban különböznek, ezért az összehasonlításkor erre figyelni kell. Ezen az oldalon korrekten leírják a konfigurációt, néha én is szoktam nézni. Azt hogy érted hogy "sokkal rosszabb"? Miben? (tényleg érdekel mi a tapasztalatod)
Egyébként talán azért van, mert az ECM-es domain nagyobb felbontású (8km), viszont kisebb is, így közelebb vagyunk a peremhez (~szabolcs már ki is lóg), ami nem egy jó dolog.
Egyébként talán azért van, mert az ECM-es domain nagyobb felbontású (8km), viszont kisebb is, így közelebb vagyunk a peremhez (~szabolcs már ki is lóg), ami nem egy jó dolog.
Csak annyi személyes megjegyzés, hogy én ezt az oldalt nem is nézem, inkább a wetter24-et. Persze, lehet én teszem rosszul, nem tudom
Link számomra igen meglepõ, hogy az ECMWF-bõl futtatott WRF általában sokkal rosszabb, mint a GFS-bõl futtatott! Mi az oka ennek? Vagy magának ennek az olasz cuccnak vannak hibái?
Nem is minden WRF egyforma... lehet egyéni beállításokat belevinni?
Nem is minden WRF egyforma... lehet egyéni beállításokat belevinni?
-12 °C-on a vízfelszínre vonatkozó telítési gõznyomás 2,434 hPa, a jégfelszínre vonatkozó pedig 2,168 hPa. Vagyis a különbség kb. 0,26-0,27 hPa.
Például -4 °C-on a különbség kb. 0,17 hPa, -20 °C-on pedig kb. 0,22 hPa.
Tehát olyan számottevõen nagy különbségek nincsenek elsõ ránézésre, de ez a kicsi mégis ilyen sokat jelent, úgy látszik.
(Segítség a számításhoz, hogy egy kicsit magamat is reklámozzam: Link ).
Például -4 °C-on a különbség kb. 0,17 hPa, -20 °C-on pedig kb. 0,22 hPa.
Tehát olyan számottevõen nagy különbségek nincsenek elsõ ránézésre, de ez a kicsi mégis ilyen sokat jelent, úgy látszik.
(Segítség a számításhoz, hogy egy kicsit magamat is reklámozzam: Link ).
Köszönet mindhármotoknak, nagyon tanulságos olvasnivalót adtatok!
A telítési gõznyomás exponenciális csökkenésérõl sem ártott az emlékeztetõ, a jégre vonatkozó gõznyomás-különbséggel pedig megint újat sikerült tanulnom. (Egyébként számszerûsítve mekkora különbségre kell itt gondolni pl. -12°C-on?)
A telítési gõznyomás exponenciális csökkenésérõl sem ártott az emlékeztetõ, a jégre vonatkozó gõznyomás-különbséggel pedig megint újat sikerült tanulnom. (Egyébként számszerûsítve mekkora különbségre kell itt gondolni pl. -12°C-on?)
Ezt pedig a ködképzõdés kapcsán olvastam még korábban:
"Ha a levegõ hõmérséklete a szárazföld fölött 0 °C-nál alacsonyabb, a hótakaró felszínén a vízgõz szublimálódhat mielõtt a vízgõz cseppfolyós köd alakjában kondenzálódna, mert a telített gõz nyomása jég (hó) fölött kisebb, mint a víz fölött.
A hó szárító hatása különösen nagy a -8 és -16 °C-ig terjedõ hõmérsékleti tartományban, ahol a jégre (hóra) vonatkozó telítési gõznyomás különbsége a legnagyobb (maximuma -12 °C körül). A fajlagos nedvesség csökkenésével süllyed a harmatpont is."
Makainé-Tóth: Szinoptikus meteorológia II.
Elvileg ezért alakul ki nehezebben köd hófelszín esetén.
Így átgondolva a három írást szépen látszik az összefüggés.
"Ha a levegõ hõmérséklete a szárazföld fölött 0 °C-nál alacsonyabb, a hótakaró felszínén a vízgõz szublimálódhat mielõtt a vízgõz cseppfolyós köd alakjában kondenzálódna, mert a telített gõz nyomása jég (hó) fölött kisebb, mint a víz fölött.
A hó szárító hatása különösen nagy a -8 és -16 °C-ig terjedõ hõmérsékleti tartományban, ahol a jégre (hóra) vonatkozó telítési gõznyomás különbsége a legnagyobb (maximuma -12 °C körül). A fajlagos nedvesség csökkenésével süllyed a harmatpont is."
Makainé-Tóth: Szinoptikus meteorológia II.
Elvileg ezért alakul ki nehezebben köd hófelszín esetén.
Így átgondolva a három írást szépen látszik az összefüggés.
És akkor már tegyük ide met4ever hozzászólását is, mert ez valóban fontos részlet:
"Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen elõsegíti. Ilyenkor a legalsó, a hóréteggel érintkezõ levegõbõl a vízgõz hatékonyabban fagyhat ki közvetlenül a hófelszínre, így jobban csökkenhet a harmatpont, következésképpen tovább süllyedhet a hõmérséklet, mint hómentes felszín esetén.
De a kulcs, ahogy írtad is, abban van, hogy ilyen alacsony hõmérsékleten (az exponenciális függés miatt) már nagyon lassan változik a levegõ telítési gõznyomása a hõmérséklet csökkenésével, következésképpen kevés vízgõz "elvesztése" is már nagy harmatpont csökkenést okoz (a magasabb hõmérsékletekhez viszonyítva), megnyitva az utat az erõsebb lehûlés felé.
Ebbe aztán szépen beleszólhat a felhõzet alakulása, mondjuk egy érkezõ stratus réteg, de az már megint más tészta."
"Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen elõsegíti. Ilyenkor a legalsó, a hóréteggel érintkezõ levegõbõl a vízgõz hatékonyabban fagyhat ki közvetlenül a hófelszínre, így jobban csökkenhet a harmatpont, következésképpen tovább süllyedhet a hõmérséklet, mint hómentes felszín esetén.
De a kulcs, ahogy írtad is, abban van, hogy ilyen alacsony hõmérsékleten (az exponenciális függés miatt) már nagyon lassan változik a levegõ telítési gõznyomása a hõmérséklet csökkenésével, következésképpen kevés vízgõz "elvesztése" is már nagy harmatpont csökkenést okoz (a magasabb hõmérsékletekhez viszonyítva), megnyitva az utat az erõsebb lehûlés felé.
Ebbe aztán szépen beleszólhat a felhõzet alakulása, mondjuk egy érkezõ stratus réteg, de az már megint más tészta."
Kis hasznos apró Antibulvártól: (ilyenekért éri meg olvasni a fórumokat)
2010-01-24 01:01:25
antibulvár
(Budapest X.)
Miért is tud még ködben csökkenni a hõmérséklet?
Ha köd van, akkor mi is történik? Kicsapódik a levegõbõl egy kis vízgõz, és megjelenik vízcsepp/jégkristály alakjában. Ennek természetesen többféle következménye is van: egyrészt a kicsapódás látens hõ-felszabadulással jár, másrészt pedig a kialakuló köd segíti a légköri visszasugárzást - ezek tehát olyan folyamatok, amelyek a hõmérsékletet emelik.
Csakhogy van itt még valami, egy harmadik tényezõ is! Ha csak egy minimális kicsapódás is történik, akkor a légkör vízgõztartalma máris csökken. Ezzel együtt pedig a telítettség mértéke is, azaz a harmatpont is csökken!
Na már most, gondoljuk csak meg, milyen alacsony hõmérsékletekrõl van itt szó! -10 meg -20 fokokról beszélünk! Ezeken az értékeken ugyebár a levegõben már csak rendkívül kis mennyiségû vízgõz tartózkodhat légnemû állapotban. (Hiszen a telítési gõznyomás a hõmérsékletnek exponenciális függvénye. Azaz pl. 30 fokon a levegõben maximálisan tárolható vízgõz nyomása 42 hPa, 20 fokon 23 hPa, 10 fokon 12 hPa, 0 fokon már csak 6 hPa, -10 fokon már csak 3 hPa, -20 fokon pedig mindössze 1,2 hPa, hogy alacsonyabb hõmérsékleteket ne is említsünk.)
Tehát ez azt jelenti, hogy ilyen hõmérsékleten már nagyon kis vízgõznyomás-változás is elegendõ ahhoz, hogy a harmatpont csökkenjen, és a levegõ ismét telítetlenné váljon. (Összehasonlításképpen: +10 fokon 2 %-os RH-változás kb. 0,25 hPa-os vízgõznyomás-változással jár, míg -20 fokon ugyanehhez az RH-megváltozáshoz mindössze 0,03 hPa-os csökkenés kell! Ezek persze nagyon kis számok, de mégis számottevõ a különbség!)
Na és a telítetlen levegõben mi történik a hõmérséklettel? Természetesen ismét csökkenni fog, és az egész kezdõdik elölrõl.
Ezért fordulhat elõ az, hogy pl. az esti induláskor T= -6 °C, Td= -8 °C, míg mondjuk éjfélkor T=-18 °C, Td=-19 °C.
A harmatpont a hõmérséklettel együtt zuhan, utóbbi gyakorlatilag tolja le az elõbbit.
(Emiatt nem lehet ilyen helyzetben a modellek által várt harmatpontot a Tmin elõrejelzéséhez felhasználni.)
Persze elõbb utóbb, ha már elég sok vízcsepp/jégkristály csapódott ki, akkor az elsõ kettõ folyamat (látens hõ felszabadulása + visszasugárzás) kompenzálni fogja ezt a hatást, de mint tudjuk-látjuk, ez gyakran csak valahol -20 fok környékén következik be.
2010-01-24 01:01:25
antibulvár
(Budapest X.)
Miért is tud még ködben csökkenni a hõmérséklet?
Ha köd van, akkor mi is történik? Kicsapódik a levegõbõl egy kis vízgõz, és megjelenik vízcsepp/jégkristály alakjában. Ennek természetesen többféle következménye is van: egyrészt a kicsapódás látens hõ-felszabadulással jár, másrészt pedig a kialakuló köd segíti a légköri visszasugárzást - ezek tehát olyan folyamatok, amelyek a hõmérsékletet emelik.
Csakhogy van itt még valami, egy harmadik tényezõ is! Ha csak egy minimális kicsapódás is történik, akkor a légkör vízgõztartalma máris csökken. Ezzel együtt pedig a telítettség mértéke is, azaz a harmatpont is csökken!
Na már most, gondoljuk csak meg, milyen alacsony hõmérsékletekrõl van itt szó! -10 meg -20 fokokról beszélünk! Ezeken az értékeken ugyebár a levegõben már csak rendkívül kis mennyiségû vízgõz tartózkodhat légnemû állapotban. (Hiszen a telítési gõznyomás a hõmérsékletnek exponenciális függvénye. Azaz pl. 30 fokon a levegõben maximálisan tárolható vízgõz nyomása 42 hPa, 20 fokon 23 hPa, 10 fokon 12 hPa, 0 fokon már csak 6 hPa, -10 fokon már csak 3 hPa, -20 fokon pedig mindössze 1,2 hPa, hogy alacsonyabb hõmérsékleteket ne is említsünk.)
Tehát ez azt jelenti, hogy ilyen hõmérsékleten már nagyon kis vízgõznyomás-változás is elegendõ ahhoz, hogy a harmatpont csökkenjen, és a levegõ ismét telítetlenné váljon. (Összehasonlításképpen: +10 fokon 2 %-os RH-változás kb. 0,25 hPa-os vízgõznyomás-változással jár, míg -20 fokon ugyanehhez az RH-megváltozáshoz mindössze 0,03 hPa-os csökkenés kell! Ezek persze nagyon kis számok, de mégis számottevõ a különbség!)
Na és a telítetlen levegõben mi történik a hõmérséklettel? Természetesen ismét csökkenni fog, és az egész kezdõdik elölrõl.
Ezért fordulhat elõ az, hogy pl. az esti induláskor T= -6 °C, Td= -8 °C, míg mondjuk éjfélkor T=-18 °C, Td=-19 °C.
A harmatpont a hõmérséklettel együtt zuhan, utóbbi gyakorlatilag tolja le az elõbbit.
(Emiatt nem lehet ilyen helyzetben a modellek által várt harmatpontot a Tmin elõrejelzéséhez felhasználni.)
Persze elõbb utóbb, ha már elég sok vízcsepp/jégkristály csapódott ki, akkor az elsõ kettõ folyamat (látens hõ felszabadulása + visszasugárzás) kompenzálni fogja ezt a hatást, de mint tudjuk-látjuk, ez gyakran csak valahol -20 fok környékén következik be.
Köszi szépen a választ! Erõsen gondolkodom, hogy megjelenítem õket fáklyán (vizsgák után), T850, T925, csapadék, egy-két érdekes paraméter, kiemelhetõ fáklyatagok, ilyesmi. A GEM fáklya elérhetõ, ha jól tudom, de a teljesítménye csapnivaló, olyan dolgokat nem vesz észre napokig (egységesen), ami túlzás, de ez igaz a szórására is, néhány nap alatt szétugrik, és ez marad a végéig... NAEFS fáklya burkológörbe van csak, az pedig unalmas
Illetve most nézem, hogy a NAEFS-en belül vannak globális produktumok is:
Link
Link
A NAEFS az regionális (North American Ensemble Forecasting System), a CMC pedig a kanadai GEM ensemble, de az csak 2x fut egy nap. Az NCEP és a CMC azt hiszem valami együttmûködés keretén belül fejleszti az ensemble elõrejelzéseiket.
A betûjelzésekrõl meg itt van bõvebb infó: Link
Röviden az lr tényleg low resolutiont jelent (1 fok helyett 2.5), az a-ban az általánosabban használt, a b-ben pedig a nem annyira használt paraméterek vannak.
A betûjelzésekrõl meg itt van bõvebb infó: Link
Röviden az lr tényleg low resolutiont jelent (1 fok helyett 2.5), az a-ban az általánosabban használt, a b-ben pedig a nem annyira használt paraméterek vannak.
Sziasztok,
Találtam egy-két érdekes modellt és csupán érdeklõdnék, hátha itt valaki azonnal tudja rájuk a választ. Megtaláltam a GFS grib2 adatait Link elég sokféle verzió van, de sikerült a "rendeset" is megtalálnom (így már tudok 180 óra felett T925öt mert sikerült dekódolnom is õket). Gondoltam hátha az Ensemble fáklyatagok is megvannak grib adatokként. Kerestem, de "csak" ilyet találtam: ftp://ftpprd.ncep.noaa.gov/pub/data/nccf/com/gens/prod/ ami ez Link ez valami NCEP ensemble, van belõle CMCF, GEFS (ez az, nem?) és NAEFS (ez ismerõs a furcsán kinézõ fáklyájáról). Igen ám, de a GEFS-en belül a tagokból 4 féle verzió van: ( ftp://ftpprd.ncep.noaa.gov/pub/data/nccf/com/gens/prod/ ) a, alr; b, blr. Mintha a lr LowResolutiont jelentene, azaz kevesebb adatot. De miért a és b? A NAEFS-hez meg egyetlen fájl tartozik, azt sem igazán értem.
Ezek (az elõbbi, GEFS) talán valami olyan fáklyatagok, amik nincsenek is fáklyán? A CMC is ilyen? Az 6 óránként (!) megy 384 óráig, ugyanúgy 20 taggal (meg control meg valami "spr" tag)... Ezt ismernünk kéne valahonnan? Kicsit elvesztem a "modellrengetegben", bonyolultabb a téma a "van egy GFS"-nél
Találtam egy-két érdekes modellt és csupán érdeklõdnék, hátha itt valaki azonnal tudja rájuk a választ. Megtaláltam a GFS grib2 adatait Link elég sokféle verzió van, de sikerült a "rendeset" is megtalálnom (így már tudok 180 óra felett T925öt mert sikerült dekódolnom is õket). Gondoltam hátha az Ensemble fáklyatagok is megvannak grib adatokként. Kerestem, de "csak" ilyet találtam: ftp://ftpprd.ncep.noaa.gov/pub/data/nccf/com/gens/prod/ ami ez Link ez valami NCEP ensemble, van belõle CMCF, GEFS (ez az, nem?) és NAEFS (ez ismerõs a furcsán kinézõ fáklyájáról). Igen ám, de a GEFS-en belül a tagokból 4 féle verzió van: ( ftp://ftpprd.ncep.noaa.gov/pub/data/nccf/com/gens/prod/ ) a, alr; b, blr. Mintha a lr LowResolutiont jelentene, azaz kevesebb adatot. De miért a és b? A NAEFS-hez meg egyetlen fájl tartozik, azt sem igazán értem.
Ezek (az elõbbi, GEFS) talán valami olyan fáklyatagok, amik nincsenek is fáklyán? A CMC is ilyen? Az 6 óránként (!) megy 384 óráig, ugyanúgy 20 taggal (meg control meg valami "spr" tag)... Ezt ismernünk kéne valahonnan? Kicsit elvesztem a "modellrengetegben", bonyolultabb a téma a "van egy GFS"-nél