Globális jelenségek
Az valóban árnyék volt. A kondenzcsík magasabban volt, így az árnyéka rávetült az alatta lévõ Cs vagy Ci rétegre (kis képzavar 
) Nem ritka jelenség.
A HAPSDFRT-s hülyeség meg kommentre sem érdemes.
) Nem ritka jelenség.A HAPSDFRT-s hülyeség meg kommentre sem érdemes.
Sziasztok!
A HAARP-al kibocsátott alacsonyfrekvenciás hullámokat "állítólag" az ionoszféra "veri vissza", és így mandínerbõl lehet vele "lõdözni", ahová akarnak (már ha igaz).
Lenne egy kérdésem: kb. 2-3 hete Bp. XI. kerület felett láttam 1 kondenzcsíkot (ha már itt tartunk) és volt neki "árnyéka" kb. 50-200 m-re a kondenzcsíktól persze még a levegõben!
Szóval az mi lehetett, kiengedett kerozin, vagy mi?
Kicsit visszatérve a környezettudatossághoz: nagyon nehéz az embereket megnevelni, a munkahelyemen sokszor szembesülök vele, hogy a fiatalok is hülyének néznek (én 30), amikor nappal a világos folyosón lekapcsolom a villanyt, 32 fokban nem kapcsolom be a légkondit, és csapvizet iszom mint az "állatok" ásványvíz helyett. De szerintem igenis el lehetne érni ezzel sokmindent, ha mindenki ezt csinálná, nálunk pl. már 2 embert rávettem a biciklizésre.
A HAARP-al kibocsátott alacsonyfrekvenciás hullámokat "állítólag" az ionoszféra "veri vissza", és így mandínerbõl lehet vele "lõdözni", ahová akarnak (már ha igaz).
Lenne egy kérdésem: kb. 2-3 hete Bp. XI. kerület felett láttam 1 kondenzcsíkot (ha már itt tartunk) és volt neki "árnyéka" kb. 50-200 m-re a kondenzcsíktól persze még a levegõben!
Szóval az mi lehetett, kiengedett kerozin, vagy mi?
Kicsit visszatérve a környezettudatossághoz: nagyon nehéz az embereket megnevelni, a munkahelyemen sokszor szembesülök vele, hogy a fiatalok is hülyének néznek (én 30), amikor nappal a világos folyosón lekapcsolom a villanyt, 32 fokban nem kapcsolom be a légkondit, és csapvizet iszom mint az "állatok" ásványvíz helyett. De szerintem igenis el lehetne érni ezzel sokmindent, ha mindenki ezt csinálná, nálunk pl. már 2 embert rávettem a biciklizésre.
Természetesen van benne néhány nagyon meredek dolog, de mondjuk az iraki háború és a szept 11 körüli eseményeket, botrányokat elnézve az amerikai kormány részérõl bármilyen technikailag megvalósítható stratégiai cselekedetet el tudok képzelni, ha az neki pénzt hoz, legyen az "aszályteremetés", háború, betegségek elterjesztése "jó" helyen és idõben, bármi .
A philadelphia kisérlet (irtunk emailt anno errõl nekik) alapján nekem is van személyes tapasztalatom az ilyen bizonytalan hirek és információk amerikai kezelésérõl.
A philadelphia kisérlet (irtunk emailt anno errõl nekik) alapján nekem is van személyes tapasztalatom az ilyen bizonytalan hirek és információk amerikai kezelésérõl.
Nem a jégesõelhárításról meg az alkalmi felhõkergetésrõl mondom, hogy nem létezik. Arról mondom, amit Csengeri belinkelt, hogy valahol FOLYAMATOSAN ezt csinálják, ami teljesen paranoia kategória... Már csak azért sem, mert az túl sokba kerülne ahhoz, hogy érdemes legyen állandósítani.
Elolvastad a tecsõs link melletti hosszas irományt? Hogy a HAARP-pal csinálják ki a felhõket? Mindezt olyan magyarázattal, hogy az amerikai kormány széndékosan éhínséget meg vízhiányt teremt, hogy ráfoghassa a globális felmelegedésre, hogy CO2 adót vethesen ki?? Nos, pont az amerikai kormányt nem nagyon érdekli a CO2, legalábbis az elmúlt években semmi jelét nem mutatták, hogy érdekelné õket. Ja, és hozzá még a filmecske végén a "chemtrail"-nek hitt, magaslati szelek által kanyargósra fújt kondenzek... Szerintem ez kimondottan röhej kategória.
Ha egy csepp esze lenne annak, aki bizonygatni akar ilyesmit, akkor nem házi videót töltene fel felhõkrõl, amelyekrõl a kutya se tudja megmondani pár perc videó alapján, hogy mitõl "oszlottak" fel, hanem mérési eredményeket, before/after szinten, látványos képeket a katonai gépekrõl, melyek épp felhõt oszlatnak. Ehelyett van pár kép némi sötétebb felhõrõl (amely egyáltalán nem biztos, hoyg a várva várt esõt hozta volna az adott helyszínre), majd egy másik kép pár Cu hum-ról meg felette Ci-rõl... Gondold végig, hogy néz ki nálunk,ha átmegy feletted egy nagyobb zivitömb, amelynek Te a szélén vagy, így esõt mondjuk nem ad, s hogy néz ki az ég, amikor eltávozott a felhõ...
Másrészt magyarázza el azt valaki, hogy miként befolyásolják egy Alaszkában üzemelõ, kimondottan felfelé irányuló "mikrohullámú" berendezéssel NC (North Carolina) idõjárását? Ha rádió(elektromágneses-)hullámokkal lehet esõfelhõt oszlatni, akkor minek a katonai repülés a vegyi anyagokkal?
Stb.
Elolvastad a tecsõs link melletti hosszas irományt? Hogy a HAARP-pal csinálják ki a felhõket? Mindezt olyan magyarázattal, hogy az amerikai kormány széndékosan éhínséget meg vízhiányt teremt, hogy ráfoghassa a globális felmelegedésre, hogy CO2 adót vethesen ki?? Nos, pont az amerikai kormányt nem nagyon érdekli a CO2, legalábbis az elmúlt években semmi jelét nem mutatták, hogy érdekelné õket. Ja, és hozzá még a filmecske végén a "chemtrail"-nek hitt, magaslati szelek által kanyargósra fújt kondenzek... Szerintem ez kimondottan röhej kategória.
Ha egy csepp esze lenne annak, aki bizonygatni akar ilyesmit, akkor nem házi videót töltene fel felhõkrõl, amelyekrõl a kutya se tudja megmondani pár perc videó alapján, hogy mitõl "oszlottak" fel, hanem mérési eredményeket, before/after szinten, látványos képeket a katonai gépekrõl, melyek épp felhõt oszlatnak. Ehelyett van pár kép némi sötétebb felhõrõl (amely egyáltalán nem biztos, hoyg a várva várt esõt hozta volna az adott helyszínre), majd egy másik kép pár Cu hum-ról meg felette Ci-rõl... Gondold végig, hogy néz ki nálunk,ha átmegy feletted egy nagyobb zivitömb, amelynek Te a szélén vagy, így esõt mondjuk nem ad, s hogy néz ki az ég, amikor eltávozott a felhõ...
Másrészt magyarázza el azt valaki, hogy miként befolyásolják egy Alaszkában üzemelõ, kimondottan felfelé irányuló "mikrohullámú" berendezéssel NC (North Carolina) idõjárását? Ha rádió(elektromágneses-)hullámokkal lehet esõfelhõt oszlatni, akkor minek a katonai repülés a vegyi anyagokkal?
Stb.
Azért attól hogy nem tudod elképzelni, még igaz lehet. Moszkvában is szétkergetik mindig a felhõket máj 1én. Nehogy azt hidd, hogy akkor másutt nem megy ez.
Max abban kételkedhetünk, hogy ennek mondjuk 100km-nél messzebbre terjed a hatása. Ehhez kellene ismerni az áramlásokat meg látni pár (mûhold)képet az ezüst-jodid áramlásáról.
Ma is alkalmazzák még: Link
És ne felejtsd az örök mondást: Kolombuszt is mindenki hülyének nézte, mégis õ nyaralt elsõnek a Bahamákon.
Max abban kételkedhetünk, hogy ennek mondjuk 100km-nél messzebbre terjed a hatása. Ehhez kellene ismerni az áramlásokat meg látni pár (mûhold)képet az ezüst-jodid áramlásáról.
Ma is alkalmazzák még: Link
És ne felejtsd az örök mondást: Kolombuszt is mindenki hülyének nézte, mégis õ nyaralt elsõnek a Bahamákon.
Na igen, a szép szélesre hízott, Cc-sedõ csíkok már rögtön az ördög mûvei amerikában (direkt kis kezdõbetû), ahelyett, hogy leülnének s elolvasnának pár szakirányú könyvet, aztán megfigyelnének, kitalálják, hogy a kormányuk ki akarja õket nyírni... Komolyan mondom, a hátamon föláll a szõr, amikor ilyen "elméletekrõl" olvasok, hallok... Azon se csodálkoznák, ha kitalálná valamelyik "okoska", hogy a kondezcsík nélküli repcsi meg hajtóanyag nélkül közlekedik... :-))
Ez a chemtrails teória még a 90-es évek közepén indult és elsõsorban nem a hagyományos kondenzcsikokra irányult, hanem azokra, amelyek értelmetlen módon szerepeltek az égen. Pl. hogy hemzsegett az égen az olyan kondenzcsik, amely pl kanyargott össsze vissza az égen - vagyis mintha tényleg csak felszálltak volna és köröztek volna lerakva a csikot az égre . Valami ilyesmi:
Link
Egyébként érdekes, hogy mennyi kondenzcsikot "rak az égre az ember" :
Link
Link
Egyébként két oldal a témáról:
Link
Link
. Valami ilyesmi:Link
Egyébként érdekes, hogy mennyi kondenzcsikot "rak az égre az ember" :
Link
Link
Egyébként két oldal a témáról:
Link
Link
Az ilyenek megérdemelnék, hogy megtudják milyen az igazi aszály! Akkor lehet megjönne az eszük, bár az USA-ban ez sem biztos... 
Az aszályok után lehet békén hagynák a természetet.
Az aszályok után lehet békén hagynák a természetet.
Lehet, hogy nem kéne nekünk itt Európában attól rettegni, hogy a zusa kinyírja a felhõinket. Azon se csodálkoznék, ha a chemtrail-hívõknek már bejegyzett egyházuk lenne :-(((
Egy csomó chemtrail-es oldalon, képen szép halojelenségek vannak (ezért szoktam idõnként rájuk nézni :-)), de fogalmuk sincs róla, hogymit látnak, s még csak nem is veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek.
Szerintem baromság úgy komplette...
A Mikulás meg UFÓ. :-)
Szerintem akik ilyesmiket írnak, terjesztenek, azok nem igazán vannak tisztában az idõjárás mûködésével.
Egy csomó chemtrail-es oldalon, képen szép halojelenségek vannak (ezért szoktam idõnként rájuk nézni :-)), de fogalmuk sincs róla, hogymit látnak, s még csak nem is veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek.
Szerintem baromság úgy komplette...
A Mikulás meg UFÓ. :-)
Szerintem akik ilyesmiket írnak, terjesztenek, azok nem igazán vannak tisztában az idõjárás mûködésével.
Az a gáz, hogy ezek a ciklonok, amik folyton északon (Anglia és Skandináv országok) haladnak gyakorlatilag pont egy hetes periódiusban, ezek okozzák igazából ide Magyarországra az aszályt. Most lehet gagyogni mindenféle globális felmelegedésrõl, károsanyag-kibocsátásról, szén-dioxid, metán, meg stb. üvegházhatású gázról. Most egy szuper szakértõ szakember mutassa nekem meg azt, hogy ez a globális klímaváltozás (füzérszerûen kialakuló aszályhozó északi ciklonok) és a környezetszennyezés közötti egyértelmû kapcsolatot, mert én nem látom...de úgy lenne a logikus, hogy ezek a gázok, mivel port és vizet is bocsátunk ki ezek mellé, inkább több felhõt és több csapadékot csinálnának, mint amennyi kellene: több kondenzációs mag és több nedvesség. viszont láttam olyan videót, amiben egyértelmûen mondja a nõ, hogy Amerikában, minden héten vadászrepülõgépekkel MESTERSÉGESEN OSZLATJÁK SZÉT A FELHÕKET, valószínûleg ezüst-jodiddal és valószínûleg valami üdülõterület fölött, de az áramlás a légkörben sohase áll meg...és terjed a termõföldek fölé is. Mi van, ha hétvégente csinálják, és pont 1 hét kell ahhoz, hogy onnan ide (Európára) eljusson ez a mesterséges ezüst-jodidos katyvasz, vagy legalábbis az Atlanti-óceánig eljut, majd ott csapódik ki a visszafojtott pára és ott jönnek létre ezek a nemkívánatos ciklonok.
A média folyton globális klímaváltozásról jajgat, amikor viszont - mindenki elõl elhallgattatva - MESTERSÉGESEN változtatjuk meg az idõjárást vadászgépekkel!
Link
Figyelmesen olvassa el mindenki a 'description'-t!!!
Akinek kérdése van írjon privátban!
Külön kutatást igényelne a hazai szakmától és legalább egy évet biztos igényelne ennek kiderítése. Amit sajnálok, hogy ilyen még nem készült, nem indult el igazán.
Sõt ami van az is egy-egy forgatókönyvben szereplõ futtattási verziók sokaságának átlaga.
Amit sejteni lehet, azt végig gondolással sejthet az ember.
Vannak kísérletek, hogy mi történne ha lelassulna, vagy a vázolt "leállás" megtörténne. Sokan igaz azt mondják, hogy ugyan csak alig 1-3 fokkal csökkene közép-európai részen a hõmérséklet ami hol van ahhoz, amit az IPCC forgatókönyveiben szereplõ 1-6 fokos forgatókönyvek adnak. Sajnos sokan elfeledik egy fok ide vagy oda már jelentõs éghajlatváltozásnak számít. Ami fõleg a leginkább nagy középhõmérsékleti ingadozással járó téli hónapjainkban mutatkozna meg.
Szóval nehéz kisakkozni, de az feltételezhetõ, hogy a telek hidegebbre fordulnának valószínûleg és a nyarak is hûvösebbre, de persze nem kizárt még akkor sem, hogy egy-egy forró nyár legyen.
Sajnos kevesen foglalkoznak a témával és leginkább még kvesebben az alternatív foragtókönyvekkel. Ezek azok a forgatókönyvek, amelyek nem az IPCC által leírt csak ÜHG változással kalkuláló forgatókönyvek. Ezek mindegyikeében a külsõ és más beslõ tényezõk, mint pl a naptevékenység, vagy éppen a vulkanikus hatások állandóak és nem változnak. Nincs olyan éghajlati modell futattás ezekkel a globális modellekkel, hogy mi történnek ha a naptevékenység gyengülne miközben növekszik az ÜHG koncentráció. Nincs olyan futtatás, amely azt elemezné, hogy mennyire érzékeny a sugárzási energiaátvileti egyenlegekben történt apróváltoztatásra, vagyis ha kicsit gyengébb ah ÜHG szerepe, vagy épp erõsebb. Feltéttelezések vannak, de nincsnek konkrét globális modell futási eredmények... legalábbis én az elmúlt évek során nem igen találkoztam hasonlókkal. Illetve volt egy tanulmány, amely matematikai, statisztikai oldalról próbálta megközelíteni, hogy mi lenne ha a naptevékenység legyengülne és mellette meglenne az antropogén éghajlatváltozás... de ez sem adhatott igazi választ.
A jövõ éghajlatváltozásaira igazából akkor lehetne jól felkészülni, ha minden szóbajöhetõ lehetõséget megvizsgálnánk - ami nem kevés és egyes forgatókönyveknek bizony nem nagy a népszerûsége, vagy legalábbis lassan kell õket beadagolni.
Függetlenül attól, hogy minek mekkora a valószínûsége.
Szerencsére azonban néhány éve, talán egy évtizede is van már, hogy a termohalin cirkulációval kapcsolatosan sok sok kutatás kezdõdött és jó néhány éghajlati modellszimuláció is.
Én valahogy még mindig hiányolom a konkrét szinoptikus-klimatológiai vizsgálatokat. Vagyis, hogy nem csak az elemezni hogy tendenciájában milyen meleg lesz majd, hány százalékkal lehet kevesebb csapadék, de azt is vizsgálni, hogy adott körülmények között milyen lesz egy hideg tél, vagy egy forró nyári hõhullám. HOgy valóslnak meg ezek a 100 év alatt.... jön egy 20 éves szakasz mikor nincs változás, majd 10 év alatt akkorát ugrunk, hogy teljesen mindegy mi jön utána mert alig lesz elviselhetõ az a 10 év..... vagy más....
Na ez hosszú lett megnint... nem szabad nekem gondolkodni késõ este
A lényeg, hogy precízebb és célorientáltabb kutatás is kellene szerintem más forgatókönyveket is feltételezve.
Sõt ami van az is egy-egy forgatókönyvben szereplõ futtattási verziók sokaságának átlaga.
Amit sejteni lehet, azt végig gondolással sejthet az ember.
Vannak kísérletek, hogy mi történne ha lelassulna, vagy a vázolt "leállás" megtörténne. Sokan igaz azt mondják, hogy ugyan csak alig 1-3 fokkal csökkene közép-európai részen a hõmérséklet ami hol van ahhoz, amit az IPCC forgatókönyveiben szereplõ 1-6 fokos forgatókönyvek adnak. Sajnos sokan elfeledik egy fok ide vagy oda már jelentõs éghajlatváltozásnak számít. Ami fõleg a leginkább nagy középhõmérsékleti ingadozással járó téli hónapjainkban mutatkozna meg.
Szóval nehéz kisakkozni, de az feltételezhetõ, hogy a telek hidegebbre fordulnának valószínûleg és a nyarak is hûvösebbre, de persze nem kizárt még akkor sem, hogy egy-egy forró nyár legyen.
Sajnos kevesen foglalkoznak a témával és leginkább még kvesebben az alternatív foragtókönyvekkel. Ezek azok a forgatókönyvek, amelyek nem az IPCC által leírt csak ÜHG változással kalkuláló forgatókönyvek. Ezek mindegyikeében a külsõ és más beslõ tényezõk, mint pl a naptevékenység, vagy éppen a vulkanikus hatások állandóak és nem változnak. Nincs olyan éghajlati modell futattás ezekkel a globális modellekkel, hogy mi történnek ha a naptevékenység gyengülne miközben növekszik az ÜHG koncentráció. Nincs olyan futtatás, amely azt elemezné, hogy mennyire érzékeny a sugárzási energiaátvileti egyenlegekben történt apróváltoztatásra, vagyis ha kicsit gyengébb ah ÜHG szerepe, vagy épp erõsebb. Feltéttelezések vannak, de nincsnek konkrét globális modell futási eredmények... legalábbis én az elmúlt évek során nem igen találkoztam hasonlókkal. Illetve volt egy tanulmány, amely matematikai, statisztikai oldalról próbálta megközelíteni, hogy mi lenne ha a naptevékenység legyengülne és mellette meglenne az antropogén éghajlatváltozás... de ez sem adhatott igazi választ.
A jövõ éghajlatváltozásaira igazából akkor lehetne jól felkészülni, ha minden szóbajöhetõ lehetõséget megvizsgálnánk - ami nem kevés és egyes forgatókönyveknek bizony nem nagy a népszerûsége, vagy legalábbis lassan kell õket beadagolni.
Függetlenül attól, hogy minek mekkora a valószínûsége.
Szerencsére azonban néhány éve, talán egy évtizede is van már, hogy a termohalin cirkulációval kapcsolatosan sok sok kutatás kezdõdött és jó néhány éghajlati modellszimuláció is.
Én valahogy még mindig hiányolom a konkrét szinoptikus-klimatológiai vizsgálatokat. Vagyis, hogy nem csak az elemezni hogy tendenciájában milyen meleg lesz majd, hány százalékkal lehet kevesebb csapadék, de azt is vizsgálni, hogy adott körülmények között milyen lesz egy hideg tél, vagy egy forró nyári hõhullám. HOgy valóslnak meg ezek a 100 év alatt.... jön egy 20 éves szakasz mikor nincs változás, majd 10 év alatt akkorát ugrunk, hogy teljesen mindegy mi jön utána mert alig lesz elviselhetõ az a 10 év..... vagy más....
Na ez hosszú lett megnint... nem szabad nekem gondolkodni késõ este
A lényeg, hogy precízebb és célorientáltabb kutatás is kellene szerintem más forgatókönyveket is feltételezve.
És középhõmérsékletekben, csapadékban, havas/hõségnapok számában milyen nagyságrendû változásokra lehet gondolni, ha nagyon lelassul vagy eltérül a Golf?
Szállítószalaggal kapcsolatban válasz.
Az óceáni szállítószalag részét képezõ Golf (valamint Észak-atlanti) -áramlat hol ersõdök, hol gyengül. Vagyis az észak-atlatni termohalin cirkuláció hol erõsebb, hol gyengébb. Ennek megfelelõen változik az óceán felszíni hõmérséklete is. Ez az ingadozás, oszcilláció több évtizedes skálán mozog. Szoros összefüggésben állva a légköri áramlási viszonyokkal, légnyomás eloszlással, valamint a tengeri jégtranszport folyamatokkal. Ez egy rendkívül érzékeny rendszer.
A sokak álltal emlegetett leállás valójában nem leállás. A múlt idõszakaiban, mikor ezzel a névvel emlegetett esemény történt, neves egyszerûséggel az Észak-atlanti-áramlat - a Golf-áramlat
folytatásaként - nem haladt észak felé, hanem az Ibériai-félsziget felé vette az irányát és ott délnek fordult. Leállás alatt ugyanakkor lehet azt is érteni, hogy rendkívüli módon gyengül le az áramlat - de nem áll le.
Egy ilyen gyengülés - kisebb mértékû egy-két évtized alatt képes végbemenni, és egy radikális gyorsabb gyengülés is néhány évtized alatt megvalósulhat. A légkör viszonylag gyorsan reagálna a rendszerre.
Mint említettem normális körülmények között is van egy pulzálása a rendszernek, amely a légköri áramlási viszonyok, jégtranszporti viszonyok megváltozása is indukálhat. Itt felmerülhet a kérdés, hogy pl ha lehülés kezdõdik, akkor az úgy lesz, hogy elõbb jelennek meg a hideg telek, mint maga a lassulás elindulna és éppen a hideg telek beköszönte jelzi majd azt, hogy a légkörben változás indult meg, amely visszahat majd az óceáni áramlási helyzetre, termohalin cirkulációra. Vagy éppen a gyengülés fog oly módon hatni a légkörzésre, hogy hideg telek beköszöntének fog kedvezni.
Magát a változás kezdetét valószínüleg nehezen lehet felismerni, leginkább már csak akkor mikor megtörtént - ez most az én véleményem csak.
A Holnap után c. filmben egyébként nem két nap alatt történt minden, hanem elv pár hét volt a filmben leirásként. De még az is túl rövid idõ
A sztorit egyébként egy könyv ihlette, amelyet ha jól tudom egy geológus, geofizikus - valami hasonló, most nem tudom hirtelen - írta. Egy olyan történeti eseményt dolgoz fel a könyv, amelyben egy-két évtized alatt következett be egy radikális hõmérséklet csökkenés - komoly éghajlatváltozást elõidézve.
A feljegyzések szerint egyébként volt már olyan, hogy forró nyár - rendkívül hideg tél, vagy éppen meleg tél, hideg nyár párosítás elõfordult.
Az óceáni szállítószalag részét képezõ Golf (valamint Észak-atlanti) -áramlat hol ersõdök, hol gyengül. Vagyis az észak-atlatni termohalin cirkuláció hol erõsebb, hol gyengébb. Ennek megfelelõen változik az óceán felszíni hõmérséklete is. Ez az ingadozás, oszcilláció több évtizedes skálán mozog. Szoros összefüggésben állva a légköri áramlási viszonyokkal, légnyomás eloszlással, valamint a tengeri jégtranszport folyamatokkal. Ez egy rendkívül érzékeny rendszer.
A sokak álltal emlegetett leállás valójában nem leállás. A múlt idõszakaiban, mikor ezzel a névvel emlegetett esemény történt, neves egyszerûséggel az Észak-atlanti-áramlat - a Golf-áramlat
folytatásaként - nem haladt észak felé, hanem az Ibériai-félsziget felé vette az irányát és ott délnek fordult. Leállás alatt ugyanakkor lehet azt is érteni, hogy rendkívüli módon gyengül le az áramlat - de nem áll le.
Egy ilyen gyengülés - kisebb mértékû egy-két évtized alatt képes végbemenni, és egy radikális gyorsabb gyengülés is néhány évtized alatt megvalósulhat. A légkör viszonylag gyorsan reagálna a rendszerre.
Mint említettem normális körülmények között is van egy pulzálása a rendszernek, amely a légköri áramlási viszonyok, jégtranszporti viszonyok megváltozása is indukálhat. Itt felmerülhet a kérdés, hogy pl ha lehülés kezdõdik, akkor az úgy lesz, hogy elõbb jelennek meg a hideg telek, mint maga a lassulás elindulna és éppen a hideg telek beköszönte jelzi majd azt, hogy a légkörben változás indult meg, amely visszahat majd az óceáni áramlási helyzetre, termohalin cirkulációra. Vagy éppen a gyengülés fog oly módon hatni a légkörzésre, hogy hideg telek beköszöntének fog kedvezni.
Magát a változás kezdetét valószínüleg nehezen lehet felismerni, leginkább már csak akkor mikor megtörtént - ez most az én véleményem csak.
A Holnap után c. filmben egyébként nem két nap alatt történt minden, hanem elv pár hét volt a filmben leirásként. De még az is túl rövid idõ
A sztorit egyébként egy könyv ihlette, amelyet ha jól tudom egy geológus, geofizikus - valami hasonló, most nem tudom hirtelen - írta. Egy olyan történeti eseményt dolgoz fel a könyv, amelyben egy-két évtized alatt következett be egy radikális hõmérséklet csökkenés - komoly éghajlatváltozást elõidézve.
A feljegyzések szerint egyébként volt már olyan, hogy forró nyár - rendkívül hideg tél, vagy éppen meleg tél, hideg nyár párosítás elõfordult.
Apám ezt várja, hogy ne kelljen az autósoktól rettegnie amikor bringázik...
Nem beszélve a hazai termékek újbóli megjelenésén, csak nehogy addigra minden szántóföld helyére ipari komplexumot meg plázát építsenek... :-(
Nem beszélve a hazai termékek újbóli megjelenésén, csak nehogy addigra minden szántóföld helyére ipari komplexumot meg plázát építsenek... :-(
Ezért mondom mindig, hogy majd ha 600 Ft lesz liter benzin meg 400 egy köbméter gáz és 2000 a víz, na majd akkor fognak igazán spórolni az emberek, addig nem.
Nem a fiatalokat, hanem a felelõtlen, gondolkodásra képtelen fiatalokat nem bírom... :-(
Az öreg meg már foghatja a feledékenységre. :-)
Én akkor is úgy érzem, hogy nekem is kell "spórolnom" (szerintem csak nem pazarlok, nagyon messze van ez a spórolástól...), a nagyokat csakis az árak késztetik spórolásra. Más nem...
Az öreg meg már foghatja a feledékenységre. :-)
Én akkor is úgy érzem, hogy nekem is kell "spórolnom" (szerintem csak nem pazarlok, nagyon messze van ez a spórolástól...), a nagyokat csakis az árak késztetik spórolásra. Más nem...
Azért ne utáljuk ennyire a fiatalokat Tudok én mutatni olyan 60 éves embert, aki örökké égve hagy mindenhol minden villanyt.
Nem teljesen értek egyet ezzel a nagy spórolással, mert megint mi, a kisember spóroljon, de a nagy pazarlás meg megy tovább. Mert mi megspórolunk mondjuk globálisan 10%ot ha nagyon ügyesek vagyunk, a cégek meg spórolhatnának 30-40-50%ot. Akkor miért nekem kell szenvednem...
Tudok én mutatni olyan 60 éves embert, aki örökké égve hagy mindenhol minden villanyt. Nem teljesen értek egyet ezzel a nagy spórolással, mert megint mi, a kisember spóroljon, de a nagy pazarlás meg megy tovább. Mert mi megspórolunk mondjuk globálisan 10%ot ha nagyon ügyesek vagyunk, a cégek meg spórolhatnának 30-40-50%ot. Akkor miért nekem kell szenvednem...
Ezzel egyetértek én is...
Sajnos a dolog komolyan vétele nem megy a fiatalságnak, ahogy a környezetemben észreveszem. Elõbb nyomják meg a légkondi gombját, mintsem felállnának ablakot nyitni. Elfelejtik lekapcsolni a villanyt maguk után. Ahelyett, hogy otthon készített ételt ennének, naponta rendelnek ételfutártól eldobós csomagolásban... És lehetne folytatni még.
Amikor meg kérdõre vonom valamelyiket, hogy mi a frásznak kell bekapcsolni a légkondit, mikor odakinn mondjuk 23 fok van, s csak fel kéne emelni a seggét a székrõl, csak megvonja a vállát. Nem hiszi el egy sem, hogy az õ jövõjük (én már öreg vagyok, talán megúszom, mégis figyelek...).
Az, hogy amerikaiaknak készült a film, az európaiban csak a legyintést idézi elõ, hogy "a hülye amcsiknak való porhintés, úgyse lesz semmi baj"... Aztán majd a következõ "népvándorláskor" döbbennek...
Sajnos a dolog komolyan vétele nem megy a fiatalságnak, ahogy a környezetemben észreveszem. Elõbb nyomják meg a légkondi gombját, mintsem felállnának ablakot nyitni. Elfelejtik lekapcsolni a villanyt maguk után. Ahelyett, hogy otthon készített ételt ennének, naponta rendelnek ételfutártól eldobós csomagolásban... És lehetne folytatni még.
Amikor meg kérdõre vonom valamelyiket, hogy mi a frásznak kell bekapcsolni a légkondit, mikor odakinn mondjuk 23 fok van, s csak fel kéne emelni a seggét a székrõl, csak megvonja a vállát. Nem hiszi el egy sem, hogy az õ jövõjük (én már öreg vagyok, talán megúszom, mégis figyelek...).
Az, hogy amerikaiaknak készült a film, az európaiban csak a legyintést idézi elõ, hogy "a hülye amcsiknak való porhintés, úgyse lesz semmi baj"... Aztán majd a következõ "népvándorláskor" döbbennek...
A csapadék nagy valószínûséggel kevesebb (?) lesz, több lehet az özönvíz a száraz periódusok között...
...vagy hogy egy januári hõhullámban nem 20-21 fok lesz a Tmax, hanem 30-31 és nem két napig, hanem mondjuk 10-12 napig meg is marad ez a meleg.
Azér ne felejtsük el, hogy ezek a filmek az amcsi közönségnek készülnek és e film talán (a fizikai lehetõségektõl függetlenül is) még az õ al bundy-n edzõdött (???) agyukban is megvillantotta a lehetséges tragikus jövõt. Talán.
Egyébként én speciel osztom azt a nézetet, hogy nem egy fokozatos és lassú éghajlatváltozás lesz - nemcsak éghajlati hanem emberi léptékben fokozatos -, hanem elérünk egy pontot, amikor felbillen a bili és tényleg eljön egy holnapután-szerû változás, maximális sebességgel - tányleg megváltozik minden 1-2 év alatt - és a fizikai kereteket maximálisan kihasználva : egyik nyárról a másikra 45-50-55 fokos nappalok vagy egyik télrõl a másikra -15 fokok és 1-2 méter hó októbertõl áprilisig. És arról is meg vagyok gyõzõdve hogy már elértük a point of no return-t az ide vezetõ úton.
Nagyon jól el tudom képzelni hogy mondjuk egy eddig "szokásos" júliusi, augusztusi, szeptemberi hidegbetörésnél mondjuk nem 1200-1400 méter lesz a hóhatár (mint most júliusban), hanem a földfelszín és az a hó már meg is marad napokig.
Egyébként én speciel osztom azt a nézetet, hogy nem egy fokozatos és lassú éghajlatváltozás lesz - nemcsak éghajlati hanem emberi léptékben fokozatos -, hanem elérünk egy pontot, amikor felbillen a bili és tényleg eljön egy holnapután-szerû változás, maximális sebességgel - tányleg megváltozik minden 1-2 év alatt - és a fizikai kereteket maximálisan kihasználva : egyik nyárról a másikra 45-50-55 fokos nappalok vagy egyik télrõl a másikra -15 fokok és 1-2 méter hó októbertõl áprilisig. És arról is meg vagyok gyõzõdve hogy már elértük a point of no return-t az ide vezetõ úton.
Nagyon jól el tudom képzelni hogy mondjuk egy eddig "szokásos" júliusi, augusztusi, szeptemberi hidegbetörésnél mondjuk nem 1200-1400 méter lesz a hóhatár (mint most júliusban), hanem a földfelszín és az a hó már meg is marad napokig.
No erre én nem figyeltem, de egy pozitívum van a dologban: ha már meteorológus véleményét nem kérték ki a film készítése közben, legalább mûszaki ember volt ott
Nem új gondolat, régi forgatókönyv ez is. Egyes elemzések szerint már most 30%-al csökkent az áramlás mértéke. Mégis egy melegedõ idõszakban vagyunk kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ha az a variáció jön be, akkor szerény véleményem szerint a változékonyság méréke még jobban fel fog gyorsulni, erõsödni és sokkal nagyobb szélsõségek alakulhatna ki itt Közép-Európában mint eddig.Hogy miként fog kialakulni, talán szárazabb-melegebb nyarak, kemyényebb telek ez nagy-nagy kérdés. Viszont az Északi területek a meleg áramlás, esetleges megszûnése miatt, sokkal zordabbá válhatnak ott is csökkenõ csapadékkal. Ha egyszer a szint, itt picit tovább megyek, (esetleg) eléri azt a folyamatot amely a nagy utosó eljegesedés (Würm) volt akkor állhat vissza megint minden az úgymond normális mostanihoz nagyon hasonló állapotba (természetesen a jég visszaszorulás, tektonikai egyensúlyi állapot kialkulása süllyedések, emelkedések stb után). Persze itt a jég maximális kitejedése egészen a mostani Lengyelország déli részéig lehúzódott (ekkor már nálunk is igen hideg volt(lesz) az éghajlat). Természetesen ez is egy vélemény a sok közül és elméleti síkon mozog!
Néztem a National Geographic mûsorát, egyes tudósok szerint a felmelegedés miatt leállhat az óceáni meleg szállítószalag, ami a trópusokról szállítja a meleg vízet, majd az Északi-sarknál lehûlve az immár hideg víz az óceán mélyén visszaáramlik a trópusokra.
Emiatt a melegedés egy idõ után hírtelen lehûlésbe válthat.
Mit gondoltok errõl?
Emiatt a melegedés egy idõ után hírtelen lehûlésbe válthat.
Mit gondoltok errõl?
Cskhogy nem biztos, hogy talál... Általában vissza kell küldeni a remittendát, amikor megjön az új szám. Arról nem beszélve, hogy az újságárusok 75% nem is tart...
Nem csak csapihiányt, hanem viszatartott kisugárzástól kezdve még más dolgkat is csináltak, csinálnak.
Floo, sajna még nem volt idõm beszkennelni a cikket, bocs, nem vagy elfelejtve...
Floo, sajna még nem volt idõm beszkennelni a cikket, bocs, nem vagy elfelejtve...
Ha jól tudom, a lényege az, hogy 200mm körüli évi csapadékmennyiségre mesterségesen "beállítva" vizsgálják meg egy Fülöpháza környéki természetes homoki növényzet reagálást, változását. Ezen belül is a fokozódó nyári aszály hatását vizsgálják -> ha esik az esõ nyáron, behúznak a terület felett egy tetõt.
A múlt heti Élet és Tudományban van egy cikk, amelyben a klímaváltozást szimuláló helyzetekkel folytattak kísérleteket a Kiskunság természetes növényzetén. Érdekes cikk, és érdemes elolvasni.
Hát nekem az a link nem jön be, de más információk alapján úgy látszik, hogy több jég van az arktiszi térségben mint tavaly ilyenkor - ugyanakkor az egyik kicsi átjáró szabad, de az amelyrõl tavaly írtak nem:
Link
Link
Link
...amint látható elmarad a tavalyi évtõl:
Link
vagyis több a jég és nem a tavalyi átjáró van nyitva, ugyanakkor ahogy én tavaly is említettem, gyakran elõfordul, ha nem is minden évben, hogy valamelyik átjáró szabaddá válik kicsit és rövid idõre hajózhatóvá válik...
Link
Link
Link
...amint látható elmarad a tavalyi évtõl:
Link
vagyis több a jég és nem a tavalyi átjáró van nyitva, ugyanakkor ahogy én tavaly is említettem, gyakran elõfordul, ha nem is minden évben, hogy valamelyik átjáró szabaddá válik kicsit és rövid idõre hajózhatóvá válik...
"A jelenlegi CO2 keveredési arány a levegõben körülbelül 370 ppm (összehasonlítva az ipari forradalom elõtti 280 ppm-el). Ha a kibocsátás növekedni fog, ami jelenleg is történik, a csökkentésnek a jövõben egyre drasztikusabbnak kell lenni, vagy a 2100-ra elképzelt alacsony szintû forgatókönyv, a 450 ppm-on stabilizált szint teljesíthetetlen lesz 3-4 évtizeden belül. Ha a CO2 szint eléri a 560 ppm-et, ami sokkal valószínûbb (CO2 szint megkétszerezõdésének forgatókönyve), 1.5-4.5°C közötti globális felmelegedés várható. 4.5°C a különbség London (vagy Köln) és Madrid átlaghõmérséklete között.
Jelenleg egy átlagos amerikai körülbelül 20 t CO2 –t bocsát ki évente, az átlagos nyugat-európai körülbelül 10 , egy átlagos kínai 3 és egy átlagos indiai kicsit több, mint 1 tonnát. Személyenként 1-2 tonna lehetne a maximum, hogy a levegõben megálljon a széndioxid koncentráció növekedése. 2 tonna nagyjából az a mennyiség, ami ahhoz kell, hogy Európából Új-Zélandra utazz és vissza, vagy egy nagy benzinmotoros autóval 10000 km-t megtégy."
Link
Jelenleg egy átlagos amerikai körülbelül 20 t CO2 –t bocsát ki évente, az átlagos nyugat-európai körülbelül 10 , egy átlagos kínai 3 és egy átlagos indiai kicsit több, mint 1 tonnát. Személyenként 1-2 tonna lehetne a maximum, hogy a levegõben megálljon a széndioxid koncentráció növekedése. 2 tonna nagyjából az a mennyiség, ami ahhoz kell, hogy Európából Új-Zélandra utazz és vissza, vagy egy nagy benzinmotoros autóval 10000 km-t megtégy."
Link
Persze, én is így látom.
Pont szó volt tegnap este a tv-ben valamelyik adón a hibrid autókról (benzin+villanymotoros), bizonyos kedvezményeket adnak majd azoknak, akik vesznek. De így is..
Pont szó volt tegnap este a tv-ben valamelyik adón a hibrid autókról (benzin+villanymotoros), bizonyos kedvezményeket adnak majd azoknak, akik vesznek. De így is..
De legalább ezzel kímélik a környezetet!
Bár mostmár villanymotoros autókat is a piacra dobták, vagy lehet hogy csak fogják hamarosan, ez is kímélné a levegõt, de egy ilyen középkategóriás jármû 4,5 millió Ft, amire az emberek nagy részének nincs pénze, tehát nem ér túl sokat az egész.
Bár mostmár villanymotoros autókat is a piacra dobták, vagy lehet hogy csak fogják hamarosan, ez is kímélné a levegõt, de egy ilyen középkategóriás jármû 4,5 millió Ft, amire az emberek nagy részének nincs pénze, tehát nem ér túl sokat az egész.
Ausztria-, Németország-szerte látni ilyen szélerõmû-parkokat (gondolom mindenki tudja..) Link Link (már Magyarországon is látható néhány helyen). (bár lehet, volt már szó róla..) Megtudtam a szélerõmû paramétereit is. Magasságuk 100m, a lapátok hossza egyenként 25m, a motor (vagy minek nevezik 
) 10m hosszú. Link Hatalmas jószág.
) 10m hosszú. Link Hatalmas jószág.
A Journal of Climate c. szakmai folyóirat legújabb júliusi kiadásában van egy érdekes cikk arról, hogy milyen kapcsolat figyelhetõ meg az óceáni és légköri folyamatok között.
Link
Pontosabban szólva ez a cikk is azt hivatott bemutatni, hogy az észak-atlanti térségben megfigyelhetõ egy több évtiezdes és kb évtizedes változékonyság, oszcilláció. A több évtizedes, amit már korábban is emlitve volt, maga az AMO.
A vizsgálat tanulsága szerint a légköri folyamatok indukálják ezeket a változékonyságokat a tengerfelszini hõmérsékleti anomáliákban. Az évtizedes változékonyság a NAO-hoz hasonlít - a légkoriek -, amelyek pozitiv visszacsatolás jelentkezik, de negativ is, ez utóbbi idõben csúsztatva.
A cikk lényeges - igaz nem teljesen kimondott - lényege, hogy a légkör elég nagy hatással tud lenni az óceán felszini vizhõmérsékleti anomáliájára, illetve a vizkörzésre. Ugyanezen elv alapján akár klimaváltozást is eredményezhet a légkörzésben, szélviszonyokban bekövetkezett változás. Ez utóbbiról is nem is oly rég született egy cikk:
Link
Ezek a tanulmányok, cikkek mutatnak leginkább arra rá, hogy ebben az egész rendszerben milyen kis apró dolgoknak látszó változások indithatnak el lavina szerûen egy éghajlatváltozást és okozhat akár a kontinensnyi területen markánsabb módosulást.
Link
Pontosabban szólva ez a cikk is azt hivatott bemutatni, hogy az észak-atlanti térségben megfigyelhetõ egy több évtiezdes és kb évtizedes változékonyság, oszcilláció. A több évtizedes, amit már korábban is emlitve volt, maga az AMO.
A vizsgálat tanulsága szerint a légköri folyamatok indukálják ezeket a változékonyságokat a tengerfelszini hõmérsékleti anomáliákban. Az évtizedes változékonyság a NAO-hoz hasonlít - a légkoriek -, amelyek pozitiv visszacsatolás jelentkezik, de negativ is, ez utóbbi idõben csúsztatva.
A cikk lényeges - igaz nem teljesen kimondott - lényege, hogy a légkör elég nagy hatással tud lenni az óceán felszini vizhõmérsékleti anomáliájára, illetve a vizkörzésre. Ugyanezen elv alapján akár klimaváltozást is eredményezhet a légkörzésben, szélviszonyokban bekövetkezett változás. Ez utóbbiról is nem is oly rég született egy cikk:
Link
Ezek a tanulmányok, cikkek mutatnak leginkább arra rá, hogy ebben az egész rendszerben milyen kis apró dolgoknak látszó változások indithatnak el lavina szerûen egy éghajlatváltozást és okozhat akár a kontinensnyi területen markánsabb módosulást.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat