Globális jelenségek
Szal te már tartottál elõadást paloklimatológiáról. Mirõl esett szó ezen az elõadásodon?
Nem tudom, tanítják-e az ELTE meteorlológus szakán az éghajlattörténetet, de szerintem alap kéne legyen. Szerintem egy rakás jelenleg zajló kérdés megválaszolható lenne - gondolok itt a jelenleg zajló éghajlatváltozásra - ha a paleoklimatológia kicsit szervesebb része lenne a meteorológiának.
Szóval nekem valami általános paleoklimatológia könyv kéne, akár angolul is.
Szóval nekem valami általános paleoklimatológia könyv kéne, akár angolul is.
"Hivatalosan" nem a fõ témám, de azért foglalkozom vele geológusként. A szomszéd fórumban olvasom, hogy szakirodalmat keresel; írj nyugodtan, hogy mivel kapcsolatban, és megpróbálok segíteni.
Így van, a földtörténet alig 10 százalékában volt jég golyóbisunkon, ám eme "átmeneti" jeges idõszakok közül voltak "hógolyó-Föld" epizódok.
A cikk bõven tavalyi, nem tudom, hogy anno valaki felfigyelt-e rá: Link
Az éghajlatváltozás, a felhõképzõdés és a kozmikus sugárzás között keresi az összefüggéseket. Ezen kívül azt állítja, hogy iszonyatosan régen elõfordultak "snowball earth" epizódok, amikor még az egyenlítõ is jeges volt.
Az éghajlatváltozás, a felhõképzõdés és a kozmikus sugárzás között keresi az összefüggéseket. Ezen kívül azt állítja, hogy iszonyatosan régen elõfordultak "snowball earth" epizódok, amikor még az egyenlítõ is jeges volt.
Már ott elszúrták, hogy a vízszint jelentõsen emelkedik. Ha az északi sark olvad a vízszint NEM emelkedik! A példáját már százszor említettük ezért nem is mondom. Média 
Vákumcsöves van, ami már többet tud a síknál. Napi szinten jobb a síknál, az éves beesési szög változást viszont nem "kezeli".
Srácok, egy nagyon hülye kérdésem van. Feltalálták már a kúp alakú napkollektort? Akár napi, akár éves szinten nézem, hatékonyabban tudná kihasználni a fényt, mint a sík, amely csak egy irányban kapja.
A linkeden elindulva találtam ezt a sorozatot:
Link
Link
Link
Meglepõdtem, hogy a 70-es évek közepén "dokumentum" film szól arról, hogy jön a következõ lehûlési periódus. Azért ez egy kicsit más fénybe helyezi nálam a mostani globális felmelegedés mizériát.
Magyarországon mi volt a helyzet abban az idõszakban?
T.
Link
Link
Link
Meglepõdtem, hogy a 70-es évek közepén "dokumentum" film szól arról, hogy jön a következõ lehûlési periódus. Azért ez egy kicsit más fénybe helyezi nálam a mostani globális felmelegedés mizériát.
Magyarországon mi volt a helyzet abban az idõszakban?
T.
Ezek szerint a lehûlést vízionálók lyukra futottak. Legalábbis azok, akik a kis-jégkorszak és "halott" nap összefüggéssel példálóztak. Pedig szívesen láttam volna egy két telet abból az idõbõl amikor a Duna jegén nyomták a koronázásokat a z'õsök és a Kilimandzsáró jégsipkát növesztett.
:-)
T.
:-)
T.
Az,hogy változik-e és merre a Föld éghajlata valóban nem a max. 1-2 évszázada folyó hiányos és vitatott hõmérsékletmérések elemzésébõl kell csak kiindulni.Nagyon egyszerû indikátorunk van:a jég.Mindegy,hogy sarki,gleccser self vagy firn.Csak meg kell nézni mondjuk az alpi gleccserek mai,50 ,100 stb. évekkel ezelõtti hosszát és máris tudjuk hányadán állunk.Ha a mondjuk 50 év alatt 10 km-rel rövidült gleccser ismét 1 km-rel hosszabb lesz,azt mondom :lehet,hogy itt az újabb jégkor! 
Jó lenne az eredetit olvasni, mert a végén nagyon összekeverték a dolgokat... Ha a Nap most foltosodik, akkor nem inaktív, de ha a lehülést az inaktív napfelület okozza, akkor miért is állunk lehülés elõtt? 
Valami összekeveredhetett 
Valami összekeveredhetett
Link
Lehet, hogy én vagyok fáradt, de a cikkbõl nem derül ki, hogy azért "fagyunk meg", mert eltüntek a napfoltok 200 napja, vagy mert most visszajöttek. Mi az összefüggés iránya?
T.
Lehet, hogy én vagyok fáradt, de a cikkbõl nem derül ki, hogy azért "fagyunk meg", mert eltüntek a napfoltok 200 napja, vagy mert most visszajöttek. Mi az összefüggés iránya?
T.
Nagyon tetszik a blog, remélem, rendszeresen bõvül majd! Gondolom, eleve vitaindítónak szántad, tehát nem baj, ha itt-ott "belekötnék" a tartalmába.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Valahol érdeke is lenne, sõt van.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Egy dolog azért jó benne, reméljük sok ember megijed és jobban vigyáz környezetére.
Tényleg végtelenül undorító a bulvárosodás a témában... Azt se tudják mit beszélnek, néhány évtizedes (megkérdõjelezhetõ!!) adatokból sivatagot, karácsonyi balatoni strandolást, meg a .... tudja mit ki nem találnak.Az egzotikus élõlényeket, kórokozókat leginkább a nagy mobilitás számlájára írhatjuk. 
Amennyiben valakit komolyabban is érdekel a téma, indítottam egy blogot a klímaváltozás "nagy kérdésérõl".
Link
Link
Link
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Épp ezt az oldalt nézegettem és a következõket figyeltem meg:
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Az elsõ bekezdésben a CO2 elnyelõdését akartad mondani, ugye?
A második bekezdésben nem látok komoly tényezõt, a harmadik azonban reális.
A második bekezdésben nem látok komoly tényezõt, a harmadik azonban reális.
Nem tudod kompenzálni erdõvel, hiszen 10-20-50 év múlva kivágod és eltüzeled. Ha meg nem, akkor elkorhad és úgy jut a légkörbe a szén... :-(
T.
T.
Az óceán CO elnyelõ képességérõl nem sokat tudunk, pedig ez is jelentõs szerepet játszik !
Ide akartam írni még 1 idõjárást befolyásoló tényezõt. A legutolsó jégkorszak óta Skandináviáról óriási mennyiségû jég tünt el, így maga a terület erõteljesen elkezdett emelkedni, 100 évente kb 1 métert, maga a belsõ és sekély tengerek esetleges eltünére elviekben erõsíti a száraz területek nagyságát, ami viszont a téli hótakató nagyságot növeli.
Valyon egy grünlandi jég eltünése mennyire növelné meg a sziget területét ? Ami a magas nyomású képzõdmények növekedésével járna ! Persze ez egy elméleti fejtegetés !
Ide akartam írni még 1 idõjárást befolyásoló tényezõt. A legutolsó jégkorszak óta Skandináviáról óriási mennyiségû jég tünt el, így maga a terület erõteljesen elkezdett emelkedni, 100 évente kb 1 métert, maga a belsõ és sekély tengerek esetleges eltünére elviekben erõsíti a száraz területek nagyságát, ami viszont a téli hótakató nagyságot növeli.
Valyon egy grünlandi jég eltünése mennyire növelné meg a sziget területét ? Ami a magas nyomású képzõdmények növekedésével járna ! Persze ez egy elméleti fejtegetés !
Csináltam egy rövidke számítást CO2 ügyben.
Létszi számoljatok utána.
E szerint:
Link
~60 millió tonna CO2 termelõdik évente. A fák kb. 6 milliót kompenzálnak.
E szerint:
Link
a fás terület nagysága 1 894 ezer ha, vagyis 18.940 km2.
Ezt visszaosztva 3,16 tonna/ha CO2 kompenzáció történik. Ha az én nem túl új autómat nézem, 300g/km CO2-vel és évi 10.000km futással, akkor ez szintén kb. 3 tonna.
Itt 2 dolog a rémisztõ:
- egyrészt ezek szerint 10-szer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a növényzet elnyel ?
- másrészt saját magamnak kellene 1 ha erdõmnek lenni, hogy kompenzáljam az autómat ?
Imi.
Létszi számoljatok utána.
E szerint:
Link
~60 millió tonna CO2 termelõdik évente. A fák kb. 6 milliót kompenzálnak.
E szerint:
Link
a fás terület nagysága 1 894 ezer ha, vagyis 18.940 km2.
Ezt visszaosztva 3,16 tonna/ha CO2 kompenzáció történik. Ha az én nem túl új autómat nézem, 300g/km CO2-vel és évi 10.000km futással, akkor ez szintén kb. 3 tonna.
Itt 2 dolog a rémisztõ:
- egyrészt ezek szerint 10-szer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a növényzet elnyel ?
- másrészt saját magamnak kellene 1 ha erdõmnek lenni, hogy kompenzáljam az autómat ?
Imi.
Globális következtetéseket valóban veszélyes csak egy mo-i adatból levonni. Ha egyáltalán van olyan város, ami leginkább jelzi az országos képet, akkor az Budapest. Annál az egyszerû oknál fogva, hogy az ország középsõ részén van. Ráadásul éppen rajta van a Szlovénia felõl érkezõ frontoknak, ahogy az ÉNY-inak is.
Remélem nem veszitek direkt marketingnek,és ide is nagyon passszol. Akit érdekel ez a kurrens és meglehetõsen sok elõitélettel, és kevés objektivitással körülvett téma, az követheti az Európai Regionális Biomassza Napok magyarországi fõrendezvényének a "Megújuló energia - Fa" konferencia on-line közvetítését az alábbi linken
Link
A minõségért, hibákért elnézést elõre is, igen gyors munkában kellett összehozni.
Link
A minõségért, hibákért elnézést elõre is, igen gyors munkában kellett összehozni.
Ez azt hiszem egyértelmû volt,hogy nem országos,hanem helyi adatokkal rendelkezem,vagyis összevetni nem Mátészalka,hanem Pápa környékének idõjárását tudom idõben.Országos átlagokat nem számoltam,de ebbõl is látszik,hogy ilyen mini államocskában is óriási eltérések vannak hónapok,évszakok vagy évek idõjárásában és attól függõen,hogy ki hány hely adatát nézi homlokegyenest ellenkezõ következtetésekre juthat(én is természetesen 
).Hát ha még globális következtetésre próbál jutni...
).Hát ha még globális következtetésre próbál jutni... 
Köszi a linket, nagyon érdekes! Egy újabb ismeretlen (?) az egyenletben. 
NÁLUNK
Ezt tessék mindig hozzátenni, ha 1987-et és 2003-at hasonlítod össze, mert országosan a 2003-as volt a hidegebb, csupán ÉNY-on volt eltérés. Ennek pedig az oka, hogy a tágabb értelemben vett Kisalföld kimaradt a nagy februári havazásból, ezáltal a február kevésbé volt látványosan hideg.
2003-as februári zord napok száma:
Kecskemét 17
Szeged 17
Debrecen 13
Pécs 8
Nagykanizsa 10
Budapest 7
Gyõr 3!!!!!!!!!!!!!
Ezt tessék mindig hozzátenni, ha 1987-et és 2003-at hasonlítod össze, mert országosan a 2003-as volt a hidegebb, csupán ÉNY-on volt eltérés. Ennek pedig az oka, hogy a tágabb értelemben vett Kisalföld kimaradt a nagy februári havazásból, ezáltal a február kevésbé volt látványosan hideg.
2003-as februári zord napok száma:
Kecskemét 17
Szeged 17
Debrecen 13
Pécs 8
Nagykanizsa 10
Budapest 7
Gyõr 3!!!!!!!!!!!!!
"..de ha jól emlékxem az inkább már pozitív anomáliával zárt(jan-febr)..."-írtad:itt a baj - már arra is alig emléxünk,hogy 7 hónapja mi volt,mégis sokan 50 évekre is pontosan emlékeznek,hogy hideg vagy havas telek voltak,sõt 50 éve nem éltek,de tudják,hogy a mostani telek havasabbak....
Jól emléxel:bõdületesen enyhe(de nem abszolút rekorder)hónapokkal kezdtük az évet,bár 2 hét hidegebb,itt-ott havasabb is volt.Több mint 30 éve azért végzek idõjárási feljegyzéseket,mert az emlékezet nagyon gyenge...
Így adataim is vannak pl. arról,hogy itt 1987 tele hidegebb volt pl. 2003-nál..
Jól emléxel:bõdületesen enyhe(de nem abszolút rekorder)hónapokkal kezdtük az évet,bár 2 hét hidegebb,itt-ott havasabb is volt.Több mint 30 éve azért végzek idõjárási feljegyzéseket,mert az emlékezet nagyon gyenge...
Így adataim is vannak pl. arról,hogy itt 1987 tele hidegebb volt pl. 2003-nál..
Maximálisan egyetértek (nem szokatlan, így szoktunk, he-he), a hómennyiség-vizsgálat nagyon kényes területe a klimatológiának, az általad is említett okok miatt.
Sok visszacsatolás van, makrocirkulációs típusokra leszûkítve még messze nem elég mélyebb következtetések levonására.
A Kárpát-medence hómenyiségeinek jelentõs részét adó mediterrán ciklonok külön vizsgálata indokolt.
Erre született egy nagyon kimerítõ viszgálat a Bartholy-munkacsoportnak, amiben leírják, hogy az 1957-2002-es idõszakban a nyári és téli med.ciklongyakoriság csökkent, ám az õszi erõsen növekedett, ám az Adria-vidéke erõsen növekedett, a klasszikus genovai-ág rovására.
Eme vizsgálat a 2002-tõl tartó növekedõ ciklontrend elõtt készült, ráadásul önmagában a vizsgálat általánosságban készült, hómennyiségekre nem szûkített.
Sok visszacsatolás van, makrocirkulációs típusokra leszûkítve még messze nem elég mélyebb következtetések levonására.
A Kárpát-medence hómenyiségeinek jelentõs részét adó mediterrán ciklonok külön vizsgálata indokolt.
Erre született egy nagyon kimerítõ viszgálat a Bartholy-munkacsoportnak, amiben leírják, hogy az 1957-2002-es idõszakban a nyári és téli med.ciklongyakoriság csökkent, ám az õszi erõsen növekedett, ám az Adria-vidéke erõsen növekedett, a klasszikus genovai-ág rovására.
Eme vizsgálat a 2002-tõl tartó növekedõ ciklontrend elõtt készült, ráadásul önmagában a vizsgálat általánosságban készült, hómennyiségekre nem szûkített.
Bizony, pl. a szinte etalonnak számító fehér Karácsonyok ügyében is korrekt tanulmányokat készített a Szolgálat (sajna most nem érhetõ el), amiben meglepõnek is tûnhet, hogy a 90-es évektõl az elmúlt 100év átlagát felülmúló az arányuk, több mint a "bezzeg régen" idõszakban (átlag két generációval a jelen elõtt).
A havazással kapcsolatban elég nehéz lenne szignifikáns trendeket, változásokat felállítani. Nem elég azt megvizsgálni, hogy az adott makrocirkulációs típus, amely pl a mediterrán ciklnoknak kedvez, hogyan változik. Ugyanis tudjuk jól, hogy akár 50 km-en is múlhat, hogy az ország kap havat vagy sem.... és ez az 50km nem fog meglátszódni a kódolásban. Egy olyan mediterrán ciklonos helyzet amely országos több tíz centis havat adott, kaphat ugyanolyan kódott, mint azon társa mely 100 km-el lejjebb pakolta le a havat kihagyva az országot. Másrészt én sem nagyon emlékszem olyan kutatásokra, amelyek arról számoltak volna be, hogy több évtizedes skálnán nézve csökkent volna a hõmennyiség telente.
Egyik idevágó cikk - amely hasonlóan megállípítja, hogy szignifikáns változás nem detektálható -:
György Babolcsai and Tamás Hirsch
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part I
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 1, January–March 2006, pp. 1–13
Link
Tamás Hirsch and György Babolcsai
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part II
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 2, April–June 2006, pp. 155–173
Egyik idevágó cikk - amely hasonlóan megállípítja, hogy szignifikáns változás nem detektálható -:
György Babolcsai and Tamás Hirsch
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part I
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 1, January–March 2006, pp. 1–13
Link
Tamás Hirsch and György Babolcsai
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part II
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 2, April–June 2006, pp. 155–173
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat