Csillagászat és űrkutatás
Mentem volna, de ez az az idõpont, amikor folyamatosan jönnek a melósjáratok tunkolni.. (4:50-tõl 5:45-ig, kb.) A kép 5:47-kor készült. Félórával elõtte még a hegy mögött kucorgott.
Micsoda mákod van! Gyönyörûûûû!
(ha kicsit korábban kimész, sötétebb idõben, láttad volna mellette a Regulus-t is)
Engem meg csak az vigasztal, hogya köd miatt akkor se láttam volna, ha történetesen nem melózom...
(ha kicsit korábban kimész, sötétebb idõben, láttad volna mellette a Regulus-t is)
Engem meg csak az vigasztal, hogya köd miatt akkor se láttam volna, ha történetesen nem melózom...
Mi az hogy nem volt csúnya?! Nagyon szépek! Nagy gratula!
A csacsi nem fázott? ;]
A csacsi nem fázott? ;]
Amikor felkeltem, még erõsen felhõs volt, de utána olyan szép tiszta lett. :-) Köszönöm!
Megnéztem, október 20-án lesz legközelebb, s a várható maximális fényessége 5 magnitúdó, vagyis a Hortobágyról akár láthatod is majd egy kis homályos koszfoltként...
Link
Link
Sziasztok!
Kérdésem lenne
Hallom jön a szabad szemmel is látható 103P/Hartley 2-üstökös!
Arra lennék kíváncsi, hogy a nap mely szakaszában, melyik irányban és milyen magasan keressem?
Szeretném látni, de nem tudom hol keressem, mennyire lesz egyáltalán látható.. annyit tudok, hogy október 20-án lesz a legközelebb a Földhöz.
Válaszotokat elõre is köszönöm
Kérdésem lenne
Hallom jön a szabad szemmel is látható 103P/Hartley 2-üstökös!
Arra lennék kíváncsi, hogy a nap mely szakaszában, melyik irányban és milyen magasan keressem?
Szeretném látni, de nem tudom hol keressem, mennyire lesz egyáltalán látható.. annyit tudok, hogy október 20-án lesz a legközelebb a Földhöz.
Válaszotokat elõre is köszönöm
Képek délután, most megyek melózni, de szerencsére épp jókor húztak el a felhõk, mire az M44 kibújt a fák mögül, szép tiszta lett az ég. :-)
A jelenség "idegen" neve a szcintilláció ! A google elég sok oldalt kidob erre a szóra!
A jelenség segítségével pedig, ha felnézel az égre eldöntheted, hogy csillag-e vagy bolygó, amit látsz, ahogy Noli is írja!
Viszont a jelenség a zenit felé haladva (fejed felett) egyre kevésbé jelentkezik!
A jelenség segítségével pedig, ha felnézel az égre eldöntheted, hogy csillag-e vagy bolygó, amit látsz, ahogy Noli is írja!
Viszont a jelenség a zenit felé haladva (fejed felett) egyre kevésbé jelentkezik!
A légkör áramlásai miatt van, az áramló-kavargó rétegek ide-oda eltérítik a fénysugarat s az ettõl reszketni látszik. Majd figyeld meg, hogy a bolygóknál ezt nem tapasztalod!
Mibõl ered,hogy egyes csillagok (pl.az Antares a Skorpióban) folytonosan hunyorogni látszanak?
Hihetetlen jó átlátszóság van, belvárosból is olyan ég van, hogy ihaj, én meg melóban... :-(
Nem tehetsz róla, ha a firkászok buták.
Az viszont mindegy, hogy találtak-e új Földet, hisz odajutni nem nagyon fogunk mostanában... Erre az ittenire kéne vigyázni kicsit jobban...
Az viszont mindegy, hogy találtak-e új Földet, hisz odajutni nem nagyon fogunk mostanában... Erre az ittenire kéne vigyázni kicsit jobban...
Bocsánat ha megtévesztõ volt a linkem!
De már kezdetem megörülni,hogy hátha megvan az új Föld....de ezek szerint mégsem.
Bár ha meg is találnák a megfelelõ bolygót akkor sem hiszem,hogy nagydobra vernék.
Mint ahogy nagyon sok minden nagy dolgot és számunkra rejtélyt(ami nekik már nem az)nem hoznak nyilvánosságra.
Szívesen "beszabadulnék" a NASA tudósai közé,tudnék tõlük mit kérdezni!
De már kezdetem megörülni,hogy hátha megvan az új Föld....de ezek szerint mégsem.
Bár ha meg is találnák a megfelelõ bolygót akkor sem hiszem,hogy nagydobra vernék.
Mint ahogy nagyon sok minden nagy dolgot és számunkra rejtélyt(ami nekik már nem az)nem hoznak nyilvánosságra.
Szívesen "beszabadulnék" a NASA tudósai közé,tudnék tõlük mit kérdezni!
RSP-észleléssel kapcsolatban:
a Perseida-maximum idején egész éjjel villámlott DK felé. Még korán, 22 óra körül terepre kifelé menet összefutottam két ismerõssel. Mondtam nekik, hogy villámlik, mert addig nem figyelték, aztán egyikük egy halvány rózsaszín függõleges csíkot látott felvillanni DK felé a felhõk fölött. Akkor nem gondoltam bele, de azóta még ketten, akik akkor figyelték a villámlást, (jóval késõbb) beszámoltak a rózsaszín csíkról, mely közvetlenül egy villámlás után villant fel. Én nem láttam "élõben" sem, és a megfigyelõknek sem sikerült képet készíteni róla, de egyértelmû, hogy nem meteor volt.
(Csak nem régóta van valamennyi netem, a 15-e délelõtti vihar után csak a héten áll helyre a környéken a szolgáltatás, ezért csak most szólok.)
a Perseida-maximum idején egész éjjel villámlott DK felé. Még korán, 22 óra körül terepre kifelé menet összefutottam két ismerõssel. Mondtam nekik, hogy villámlik, mert addig nem figyelték, aztán egyikük egy halvány rózsaszín függõleges csíkot látott felvillanni DK felé a felhõk fölött. Akkor nem gondoltam bele, de azóta még ketten, akik akkor figyelték a villámlást, (jóval késõbb) beszámoltak a rózsaszín csíkról, mely közvetlenül egy villámlás után villant fel. Én nem láttam "élõben" sem, és a megfigyelõknek sem sikerült képet készíteni róla, de egyértelmû, hogy nem meteor volt.
(Csak nem régóta van valamennyi netem, a 15-e délelõtti vihar után csak a héten áll helyre a környéken a szolgáltatás, ezért csak most szólok.)
Egy Föld-típusú bolygón, amely Szaturnusz nagyságú, még hason csúszva sem bírnánk sokáig... Persze csak miután leküzdöttünk 127 fényévet..
Így igaz, engem is megzavart az összemosás. A Kepler-9 2000 fényévnyire van, a HD 10810 "csak" 127-re.
A NASA cikkben egy két nagybolygós rendszerrõl van szó. Nem írják, hogy errõl a HD 10810 rendszerrõl lenne szó. Az ESO felfedezésben 7 bolygós a rendszer. A leírt adatok alapján tök más felfedezésekrõl van szó, amit a Szilvi által linkelt cikk egybemosott kicsit...
Mint oly sokszor, az igazság középen (vagy odaát? ) van. Az ESO magát a rendszert találta meg, a Kepler pedig a bolygókat. Forrás: NASA Link
Link
Jó a hiteles hírforrás :-)))))
Nem a Kepler ûrtávcsõ és nem a NASA, hanem az ESO La Silla-i 3,6 méteres teleszkópja. :-)
Jó a hiteles hírforrás :-)))))
Nem a Kepler ûrtávcsõ és nem a NASA, hanem az ESO La Silla-i 3,6 méteres teleszkópja. :-)
A Földhöz hasonló égitestet talált a NASA.
Remélem minél elõbb megtudhatunk bõvebb információkat..
Link
Remélem minél elõbb megtudhatunk bõvebb információkat..
Link
Köszönöm :-))
ISS-t mi is láttuk a dohányzó ablakából kolléganõvel :-))) Nagyon jó fényes volt.
ISS-t mi is láttuk a dohányzó ablakából kolléganõvel :-))) Nagyon jó fényes volt.
Noli! Csoda szép képek!
Gyönyörû ISS átvonulást láttam D-->K fele. Ragyogó fénnyel. 20:19--20:24-ig látszott.
Gyönyörû ISS átvonulást láttam D-->K fele. Ragyogó fénnyel. 20:19--20:24-ig látszott.
Csodálatos az összhang az Éjszaka Királynõje és földi környezete között. Mónika, gratulálok!
Kamukép! Ilyet öreganyám is tud csinálni egy lencse elé bedobott lobogó gyufával! :-)
Láttam egy legalább 30 fok hosszú pályavonalú, 0 magnitúdójú, viszonylag lassú, narancsvörös szinû, füstnyomot hagyó, a kappa Cygnida rajhoz (maximuma 20-a körülihez köthetõ, számos "robbanó" tûzgömböt produkálhat) tartozó meteort - változócsillag-észlelés röpke szünetében. Idõpont sajnos nincs. Bámulatos volt.
Az RSP régi vesszõparipám. Amikor évekkel ezelõtt elõször szóbajött még az Égrenézõ fórumon, több ismertetõt és láthatósági-fotózási kritériumokat bemutató ábrát is feltettem akkoriban, tehát valami halvány ismeretem van az RSP láthatóságáról távolságot-szöget illetõen. Az emlegetett 1984-es gyûrûs tüzijátékszerû RSP-t feleségemmel gyerekeimmel láttam, és a szinte arcunkba robbanó igencsak impozáns méret, tüzijátékra emlékeztetõ lila fénypászmák és felettük a tompa fényû mattfehérnek ható korong maradt meg mindnyájunkban. Szinte kézzelfogható közelségûnek tûnt, annyira plasztikus volt hogy mindannyian felkiáltottunk a meglepetéstõl. Akkor még fogalmunk sem volt hogy mit látunk, bár én próbáltam jobb híján a felhõ "túltöltöttségével" magyarázgatni a gyûrû miatt ufót emlegetõ gyerekeimnek. Csak öt évvel késõbb írták le új felfedezésként, 1989-tõl figyelik rendszeresen és sok anyag fellelhetõ róla, amit el is olvasgattam mert én azóta is figyelem-várom. Ergo sejtem mirõl beszélek, mit és hogyan, milyen távolságról várhatok, azt viszont nem sejthettem hogy a fotózott vihar tõled milyen messze volt, mert tõlem nagyon messze volt a villogás góca, távoli moraj sem hallatszott, mégis nemegyszer olyan benyomást keltett mintha a fejem felett villámlana. Abban megegyezünk, szerencsés véletlen volt hogy fotóra került mint ahogy az is hogy utólag fedezted fel a képen.
Köszönöm Neked is. :-)
Ilyen közel voltál?? A szétesõs meteorok gyönyörûek lehettek!
Ilyen közel voltál?? A szétesõs meteorok gyönyörûek lehettek!