Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96892 - 2008-11-30 19:42:50)

Azért megnézném, hogy hogy is nézett ki egy ilyen jégkorszaki makroszinoptikus és légnyomás térkép! Bár következtetéseket lehet levonni belõle.

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96889 - 2008-11-30 19:32:13)

mi az a kék ?? [esõ] [esõ] [esõ] [esõ]

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96888 - 2008-11-30 19:24:04)

Na, ehhez mit szóltok? Igaz várni kell rá egy keveset...

Link

Ha most +15 fok lenne már három hete és vakító napsütés lenne Karácsonykor, tele lenne a fórum. Szerintem.

Ennyi hozzászólást! Nem bírom követni! Gyerekek mi ez a nihil?

Usrin, te tudsz ajánlani olyan szakfolyóiratot, amely historikus klimatológiával (is) foglalkozik?

Persze, hogy nem biztos, ez a kategória a mai napra szóló elõrében sem létezik, nemhogy egy évszázadosban.


De azért fel lehetne sorolni jó pár pozitív visszacsatolási mechanizmust is, amik éppenséggel erõsítenék a melegedést. Pl. a jég olvadása miatti albedócsökkenés (így több elnyelt sugárzás), a permafrosztban ill. hideg tengerfenéken jelenleg megkötött metán felszabadulása, stb. Hogy a pozitív és negatív visszacsatolások összjátéka végül mire vezet, arról a mai modellek valóban csak durva becslésekre képesek. Nemcsak a mérési és számítási kapacitás hiánya a gond, hanem még azt sem tudjuk pontosan, mi mindent kellene bemenõ adatként számba venni... Mindenesetre ha a rendszert olyan irányba toljuk, hogy kevesebb energiát tudjon kisugározni a világûrbe (a több üvegházhatású gáz miatt), akkor az a legvalószínûbb, hogy ez a mainál melegebb Földet eredményez - kérdés, hogy mennyi idõ alatt, és milyen ingadozásokon keresztül.

Nem biztos, hogy nem akadályozzák meg. Elég szegényes ismereteik vannak a klímára vonatkozóan, pl még egy olyan egyszerû dologban is , mint a Golf leállása, sem képes összhangra jutni a tudós népség.

Ettõl függetlenül persze nem fog itt senki hátradõlni, csak végre kellõ mértékû mérési és számítási kapacitást kellene áldozni a problémára, hogy lássuk a kimenetelt.

El Niño : Historical and Paleoclimatic Aspects of the Southern Oscillation
by Henry Frank Diaz, and Vera Markgraf
Cambridge University Press, 1993

Ezt olvasta már valaki?

Link

Ezt olvastátok?

Szerintem alapvetõen az éghajlat melegedõ tendenciája a meghatározó és ebben a trendben az antropogén beavatkozás elenyészõ hatású.

Ebben a kulcsszó a lehet... Illetve az, hogy ezek a lehetõségek is inkább csak elodázzák, nem pedig megakadályozzák a melegedés beindulását, tehát nem hivatkozhatunk rájuk, ha mentséget keresünk az üvegházgáz-kibocsátásra. Legalábbis remélem, senki nem dõlne hátra nyugodtan, ha megtudná, hogy a veszély legfeljebb a gyerekeit vagy az unokáit fogja érinteni.

Pl lehet, hogy a kezdeti melegedés miatt nagyobb párolgás és az ebbõl gyakrabban képzõdõ felhõk egyensúlyozzák a folyamatot jó ideig, vagy akár egész sokáig is. Vagy az, hogy a több párolgásból leesõ csapadék a szaporulatot inkább hóban adja, igy a több hó lassabb olvadása is visszahûtheti az átlagot.

Ez teljesen egyértelmû. Több CO2 több esély a melegedésre, kevesebb meg kevesebb. Semmi baj nincs azzal, ha az angolok felimerik ennek a jelentõségét és politilai szintre emelik a felelõsségvállalást. Más országoknak is ezt kellene tennie. Egyébként nekik nem kevés szerepük van a CO2 szintjében, az tuti, itt az ideje felelõsséget vállalni.

Amint mostanában (pl. #5516) többször is leírtam, a légkör összetételének megváltozása nem azonnal idézi elõ az új, magasabb egyensúlyi hõmérsékletet, hanem jókora késleltetéssel. Ezért a mai, 400 ppm-hez közelítõ CO2-szint hatása évtizedek múlva nyilvánul majd meg.

Amit tényleg nehéz lenne megmagyarázni (pedig enélkül nem vehetjük semmibe a problémát!), az az, hogy ha egy üvegházhatású gáz mennyiségét másfélszeresére vagy duplájára emeljük a légkörben, akkor miért nem fog melegedni a bolygó? Hová lesz akkor a CO2 által "megfogott" energia? Vagy talán a fizika és a kémia alapjai tévesek, az összes erre vonatkozó kísérlet hibás, és a CO2-molekulák mégsem nyelik el az infravörös sugárzás bizonyos hullámhossz-tartományait?

Mé'ne lehetne?

Azok viszonylag pedáns népek arrafelé, komolyan veszik. Fõleg mondjuk mert kicsit jobban szeretik a Golf-ot, mint Európa többi része ) Sztem sok ottani tudós akár kiskanállal fogja hajtani ha lassulni kezd ))

Szerintem coontac arra gondolt, hogy de vajon be lehet-e bármit tartatni majd belõle...

Mi de ? Kíváncsi vagyok?

Ötéves tervek... vajon honnan ismerõs ez ennyire? A történelem készül megismételni önmagát? Még a tervbizottságok is megvannak, szerintem a korábbi hasonló próbálkozások tekintetében érdemes a fenti cikkben leírtakat ennek megfelelõen kezelni.

Egyenesen elképesztõ, mire képes a klímahisztéria. Sajnálatos módon a téma manapság már teljesen eltávolodott a tudománytól, és egyre inkább hatalmi-politikai kérdéssé válik. Amennyiben valakinek sikerülne bizonyítani az összefüggést a CO2 és a 20. század során tapasztalt hõmérsékletemelkedés között, minden bizonnyal pályázhatna a következõ Nobel-díjra. Sokan megpróbálták már, nem sok sikerrel (ez talán jelent valamit).

Link Jól hangzik, de...

Sokszor volt arról szó,hogy jég csak 10 % erejéig ,tehát kb. 500 millió évig volt a Földön,és mi épp egy hideg,vagyis jeges korban vagyunk.De azt is tudjuk,hogy pár milliárd évig nem is ilyen volt a légkörünk és nem is voltak hatalmas kontinensek,sõt óceánok sem.Az óceánok és kontinensek változatos elhelyezkedése(már nem emlékszem pontosan)csak 1-2 milliárd év óta létezik(csillagidõ ill. prekambrium).Természetesen nem mindegy,hogy a sarkok mentén óceán vagy szárazföld van éppen a jég szempontjából.Persze az ilyetén változások(kontinensvándorlás)a tengeráramlások irányát is megszabva nagyban visszahatnak az éghajlatra hosszútávon.Tehát vannak hosszútávú geológiai tényezõk is,de ezekrõl ritkán hallok.Szerintem az Atlanti-ó. és a Bering-sz. kinyílása ugyanúgy az Arktisz melegedését segíti,mint az egyéb,sokat emlegetett tényezõk.Ugyanakkor azok a(meteorológusoktól is hallott)kitételek,hogy igaz,hogy még nem mértünk soha ilyen meleget vagy hideget mint ma,de évmilliók,milliárdok alatt ennél cudarabb idõ is volt azért sántít,mert a geológiai és domborzati viszonyok pár millió év alatt is sokat változtak,tehát nem lehet ezekkel a mát összevetni.(mondjuk 100 millió éve Kárpát-medence nem is volt)

A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?

Adaz: az üvegházházok mennyisége és a hõmérséklet nem egyenesen arányos egymással, a gázok hatását rengeteg tényezõ befolyásolja. Annyi lehet közvetlenül kiszámolni, hogy a napsugárzás adott erõssége, a Föld adott albedója (sugárzás-visszaverõ képessége) és adott légköri összetétel mellett mennyi a bolygónk egyensúlyi hõmérséklete. De ha elkezdjük a légkör összetételét változtatni, ez az egyensúly évtizedek, vagy inkább évszázadok alatt áll csak be, ezalatt pedig a legváltozatosabb pozitív és negatív visszacsatolások is beindulhatnak. Pl. a jég olvadása csökkenti, a több felhõ növeli az albedót, és így tovább... és a bizonytalan tényezõk között ott van az óceánok elnyelése vagy kibocsátása is.

A hatás "késleltetett" jelentkezése miatt gondoljuk egyébként úgy, hogy a máig észlelt felmelegedést (ha van egyáltalán) még nem a mai, hanem a pár évtizeddel ezelõtti CO2-szintnek kell tulajdonítani. És ezért kellene még néhány évtizednyi melegedéssel számolni akkor is, ha egyik pillanatról a másikra minden üvegházgáz kibocsátását leállítanánk...

A Föld egészét érõ összbesugárzást értelemszerûen nem változtatja, "csak" a tél és a nyár közötti hõmérséklet-különbséget befolyásolja. Ez persze a visszacsatolási mechanizmusok miatt már önmagában is elég lehet egy felmelegedés ill. lehûlés elindításához. A szélsõségek csökkenése azáltal válthat ki eljegesegést, hogy az enyhébb teleken több csapadék, azaz több hó esik, és ez a vastagodó hótakaró a hûvösebbé váló nyarat egyre nagyobb területeken képes "túlélni". Ezzel elkezdõdik az albedó növekedése, további hûlés, stb.

Másrészt úgy gondolják, hogy a klímaingadozásokat elsõsorban a 60° szélességi körtõl északra esõ területek besugárzása szabályozza - itt viszont (szemben azzal, amikor az egész Földet néztük) a nagyobb tengelyferdeség nagyobb besugárzáshoz, azaz közvetlenül is melegedéshez vezet. (A sarki éjszaka ferdébb forgástengellyel is fél évig tart, ezalatt ugyanúgy nincs beesõ sugárzás; a fél éves nappal során viszont magasabbra emelkedik a Nap.)

Persze a dõlésszög-változás csak egy a három ingadozó paraméter közül: a besugárzást a földpálya elnyúltsága ill. a precesszió, azaz a forgástengely iránya szintúgy befolyásolja.

"Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek."

Usrin, a Föld forgástengelyének az ekliptika síkjához viszonyított dõlésszög-változása milyen irányba tolja az összbesugárzást?

Közben felmerült bennem egy kérdés: A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?

Lehetséges, hogy egy második MWP küszöbén állunk. Amikor is birsalmafák teremtek Grönlandon...

Ez érdekes. A Golf-áramlat változásai címû pár évvel ezelõtti elõadásomban én is megemlítettem az édesvíz-felhalmozódási blocking elméletet.

Errõl jut eszembe, jó lenne egy "historikus klimatológia" rovat.

Ez egy régebbi cikk, ami szintén a CO2 és az óceánok kapcsolatát pedzegeti. Link

Kiemelném belõle, hogy az emberi produktum összkibocsátása a cikk feltételezése szerint nem jelentkezik teljes egészében a légkörben, hanem jelentõs része egész gyorsan elnyelõdik az óceánokban. Laikusként viszont azt nem értem, hogyha ez így van, akkor végsõ soron milyen mennyiséget állítunk be abba a függvénybe, ami a T emelkedés és a CO2 kibocsátás viszonyát jeleníti meg? Így ugyanis a légkörben jelenleg mért CO2 szint arányban állhat a T emelkedéssel, de nem feltétlenül áll arányban az emberi kibocsátással.

Másrészt egyéb gázok is befolyásolják az üvegházhatást, amiért is a T emelkedés és csak a CO2 vizsgálata megint csak nem hozhat teljesen pontos eredményt. Vajon van olyan táblázat, ami az összes üvegházhatású gáz mennyiségváltozását állítja arányba a T változással?

Link

Link

Egy cikk az indexrõl, amerikaiak szerint: Ötezer éve nem volt ilyen felmelegedés Link

Mindez csupán arra utal, hogy egyelõre fogalmunk sincs a melegedés okairól, csak a tényérõl.
Lehet, hogy csak én kattantam be, de a napfolttevékenységre vonatkozó szeptemberi cikkek nekem eddig a legjobb magyarázatot adták a történésekre. Éppen ezért lepett meg, hogy akkor több cikk is foglalkozott ezzel a témával, azóta viszont nem leltem ilyeneket. Lehet, hogy túl kevesen kutatják a Nap és az idõjárás közötti összefüggéseket, és túl sokan csak a Földre korlátozzák a kutatásaikat?

"Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem?"

Ha csak a hõmérsékletet emeled, miközben az oldattal egyensúlyban lévõ gázelegy összetétele állandó, akkor valóban kevesebb CO2 lesz a vízben. Esetünkben viszont a T emelésével párhuzamosan még erõsebben eltolódik a gázelegy CO2-tartalma, így elkezdhet savasodni a tengervíz... Persze ez összetett, sokesélyes folyamat attól függõen, hogy pontosan miképp változik a T és a légkör összetétele.

Hiába lehet végsõ soron közlekedõedénynek tekinteni a földköpenyt, a benne lévõ "folyadék" viszkozitása olyan nagy, hogy egy ilyen hatás évtízmilliók alatt jutna el benne a Föld egyik oldaláról a másikra. Az ismeretterjesztõ könyvek elõszeretettel ábrázolják a kontinenseket a folyékony magmán úszó szilárd "jégtáblaként", de ez elég durva leegyszerûsítés. A köpeny állaga (ne feledjük, óriási odalent a nyomás!) valójában nagyon messze van a vulkánokban felszínre jutó folyadékétól: kb. annyira "folyékony", mint az üveg, ami sok száz év alatt képes minimális plasztikus alakváltozásra.

"Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani"

De tudhatja. Ezt hívják közlekedõedénynek...

Viszont kisebb területen ez valóban érdekes lehet. Ha pl az óceán alatt pár ezer km2-n megmelegszik a talaj és ezzel a víz, akkor abból ki fog szabadulni némi CO2.


"amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni" ez biztos igaz igy párban? Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem ? Vagy más oka van a savasodásnak? Ráadásul itt még a parciális nyomás is érdekes lehet esetleg, bár nem hiszem hogy ez bármilyen irányban is korlátozná a folyamatot.

A metánnak megvan az az "elõnye", hogy éghetõ, ezért a nagy erdõtüzek stb valamennyire egyensúlyban tudják tartani.

Ez mind csak az én magánvéleményem.

A CO2-kibocsátást ugyan nem mérték, de azt azért tudták 1900-ban is, hogy a szénbányákból mennyi szenet bányásztak ki. (Akkoriban ehhez képest az olaj, gáz még nem volt számottevõ.) Ebbõl pedig egyenesen következik a CO2-mennyiség is, hiszen 1 szénatomból az elégetéskor 1 CO2-molekula lesz.

A "magma felszínhez húzódása" nekem sántít, ugyanazért, amiért neked. A magma elhelyezkedése egy-egy adott vulkáni területen valóban változhat évtizedek vagy évszázadok során is. De nincs olyan folyamat, ami miatt ez az egész Földön szinkronban történne. Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani. :] Sõt, még az egymáshoz közelebbi vulkánok (pl. Etna vs. Vezúv) sincsenek ilyen módon kapcsolatban.

Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek. A mostani felmelegedést viszont ez nem indokolja! Ezeknél egyébként valóban nem ok, hanem következmény lehetett a CO2-szint csökkenése: az 5-10°C-kal(!) hidegebb óceánok tényleg több CO2-t nyeltek el, ezért a légköri koncentráció lemehetett 0,03%-ról 0,02%-ra. Most viszont legfeljebb 1°C-os melegedésnél tartunk, sõt, 50 éve még semmiféle melegedés nem volt, mégis ott az emelkedés 0,03%-ról 0,04%-ra. Ezért valószínû, hogy a korábbiakkal ellentétben bizony most ez a kiváltó ok.

Az óceánok egyébként valóban igen sok (a légkörinél több) CO2-t kötnek meg, aminek egy része a melegedéssel felszabadulhat, így pozitív visszacsatolásként tovább erõsítheti a folyamatot. Fõleg, ha a karbonátos üledékeket, pl. mai vagy régi korallzátonyokat (amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni) is ide értjük... A megkötött mennyiségre egyébként biztosan van számszerû adat, de ennek utána kellene járnom. A metán felszabadulása szintúgy megindulhat, és mivel ennek erõsebb az üvegházhatása, még veszélyesebb...

A levegõ és óceán közötti CO2-transzportot nehéz megbecsülni, hiszen a Föld különbözõ vidékein más és más lehet az iránya és mennyisége. Viszont arra, hogy a légkörbe most bejutó többlet-CO2 valóban a fosszilis tüzelõanyagokból származik, van egy erõs bizonyíték, mégpedig az, hogy benne a különbözõ szénizotópok aránya a kõszénnek, kõolajnak és társainak felel meg. Azaz: egyáltalán nincs benne 14C, ami a légkörben folyamatosan keletkezik, és a felezési ideje kb. 5500 év. tehát a légkörbõl az óceánba beoldódott CO2-ben még ott kellene lennie, a sok millió éves üledékek szenében viszont már rég lebomlott.

És íme rátaláltam, a felvetett téma brilliánsnak tûnõ összefoglalása: Link

Usrin: a 2% valóban 2% csakhogy évente, és ez az, amit elfelejt a cikk. A görbével pedig óvatosan kell bánni, mert a CO2 mennyiség és az átlaghõmérséklet változása mindig is döbbenetesen arányban állt. A tanulmány a fõbb hangsúlyt a hosszú távú trendekre helyezi, és ami valóban érdekes, hogy az ezredfordulóra soha nem tapasztalt kilengés történt.

Ettõl függetlenül viszont továbbra is nagy titok, hogy miként és miért következik be hirtelen visszaesés vagy emelkedés, mert ez a görbéken látszik. Amiért aggódnunk kell, hogy valószínûleg "beleköptünk a természet levesébe", és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. A természetnek nyilván van egy általunk még kevéssé ismert CO2 transzportja, amely ritmusának mi most odavágtunk egy jó nagyot.

Vitázni feltehetõen nem tudnék túlságos sikerrel, mert nincs meg a tudományos elõképzettségem. Egyelõre viszont nem gyõztél meg teljesen.
Nekem is az a görbe jutott eszembe elõször a cikk olvasásakor, amelyiket mát annyiszor láttam: a kibocsátott Co2 és az átlaghõmérséklet egybeesése.

Az ilyen elméletek esetében mindig tudni kell, hogy a globális felmelegedés kérdésköre durván bekerült a politikai dimenzióba, így az ezen címszó alatt kiadott hírecskéken nyomot hagyhatnak a politikai véleményformálók is. Ezzel nem azt mondom, hogy egy ilyen cikket átvevõ újság ebben feltétlenül ludas, lehet, hogy fogalma sincs róla. Így pl. egy adott kormány által szponzorált tudós lehet, hogy globális lehülésrõl fog papolni, és bizonyos, hogy egyes a kiotói egyezményben nem érdekelt államok tudósokat is vásárolnak véleményük alátámasztására. Sok államnak kínos a globális felmelegedés és a CO2 párhuzama.

De ettõl függetlenül, amire mégis rámutatnék:

Nem ismerjük kellõen a mélytengerek világát.
A cikk nem a kontinensek vándorlása által történõ idõjárásváltozást említi, hanem a belsõ magma nagy tömegû közelebb húzódását említi a földkéreghez, amely ciklikusan változik.
Az óceánok CO2 tartalma és kibocsátása szintén érdekes kérdés.
Nem tudom, hogyan becsülik meg a Co2 kibocsátás mértékét pl. 100 évre visszamenõleg (nem hinném, pl. hogy 1900-ban valaki is mérte ezt hitelesen)
Miért történtek az eljegesedések és a mainál sokkalta komolyabb felmelegedések, akkor még nem volt ember, aki miatt ez lehetett volna. És ezek nem függtek feltétlenül a kontinensek elhelyezkedésétõl sem, ahogyan nemrég volt jégkorszak és csaknem hasonló kontinentális elhelyezkedés mellett most melegszünk.

Ami a cikkben homályos nekem:
Teljesen érthetetlen, hogy mit ért a magma földkéreghez húzódásán, az aktív pontokon és ez hogyan zajlik. Én valahol itt érzem alaptalannak a cikket. Mert végül is azt állítja, hogy pl. a Csendes-óceán alatt bekapcsol a villanyrezsó, ez így valahogy tudománytalannak tûnik. Helyek kellenének és pontos mérések.

És végezetül:

Van abban valami, hogy az emberi tevékenység hathatós segítségével beindítunk egy olyan folyamatot, amely az üvegházhatásért felelõs gázok (a metánt nagyon nem lenne szabad elfelejteni) végül már rajtunk kívül álló kiáramlását eredményezi pl. az óceánokból, vagy pl. az olvadó szibériai mocsarakból.

Kérdésem: Van arról hitelesnek mondható mérés, hogy mennyi CO2 -t koncentrálhatnak az óceánok? És Co2 transzportól a levegõ és az óceánok között?

Sajnos úgy tûnik, a cikk keveri a szezont a fazonnal...

A lemeztektonikai ciklusok, a lemezek átrendezõdései valóban komoly klímaváltozásokat okoznak. Ez nem ellentétes semmilyen közfelfogással, hanem egy teljesen elfogadott elképzelés. Csak éppen a lemezek számottevõ elmozdulásához nem évszázadok, nem is évezredek, hanem évmilliók kellenek... Így ez az elmélet nem arról szól, hogy miért volt 20 ezer éve nagy eljegesedés, vagy miért volt 400 éve "kis jégkorszak", hanem pl. arról hogy miért volt 100 MILLIÓ éve, a dinoszauruszok korában melegebb a klíma.

"Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl."

Kíváncsi lennék a "számításokra". Tudjuk, hogy mennyi szenet, olajat és gázt bányászunk ki és égetünk el évente. És láss csodát: a légkör CO2-tartalma pont ennek megfelelõ mennyiséggel emelkedik évrõl évre, pont az ipari forradalom óta - és az elmúlt 1 millió évben ehhez fogható ugrás biztosan nem volt! (Az a bizonyos 2% pedig teljesen légbõl kapott érték, bizony elégettünk mi annyi fosszilis tüzelõanyagot, ami 0,03%-ról 0,04%-ra felvihette a légköri CO2-tartalmat.)
Ezt: Link véletlen egybeesésnek gondolni több, mint merész...

Nagyon érdekes dolgot olvastam, a forrás a 3. évezred téli, extra kiadása.

A lényeg az, hogy a jelenleg uralkodó közfelfogással szemben, miszerint az emberi tevékenység által kibocsátott CO2 okozza a globális felmelegedést, létezik egy másik vélemény is. Eszerint a felmelegedõ periódusokat a földkéreg lemezeinek mozgása okozza. Léteznek ún. aktív pontok, illetve területek, amelyek bizonyos idõközönként megközelítik a földkéreg felszínközeli részeit. Ez felmelegíti az óceánokat. Az óceánok irdatlan mennyiségû CO2-t tartalmaznak, amleyet a melegebb hõmérsékletû óceánok inkább kibocsátanak, amíg a hidegebbek elnyelnek. Ezért a CO2 koncentráció jelenlegi növekedése nem oka, hanem jelzõje a felmelegedési periódusnak, illetve ez elsõsorban nem az emberi tevékenység eredménye, hanem a melegedõ óceánok eregetik ki, beindítva a melegedési folyamatot.

Az elmélet rámutat arra, hogy csupán az óceánok felszíni vizei 200-szor több CO2-t tárolnak, mint amennyit az emberi tevékenység produkálni képes, mélyebben pedig ezerszeres ez az érték. Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl.

Az elmélet szerint ez adhat magyarázatot a jégkorszakok ciklikus változására is, mert a bioszféra képtelen annnyi CO2-t termelni, hogy különösebb befolyással is bírjon a folyamatra.

Az elmélet hangsúlyozza azt is, hogy nem csupán a légkör hõmérsékletét, hanem a felszín és az óceánok mélyének hõmérsékletét is mérni kellene, valamint a mûholdas hõmérséklet meghatározás sokkal eredményesebb volna, mint a jelenlegi gyakorlat. (ez utóbbit nem tudom hova tenni)A norvág tengerben elhelyezett mélytengeri mérõegység állítólag 1948 óta folyamatos hõmérséklet emelkedést regisztrál.

Ennek már nincs tudományos alapja, de az elmélet mellet szóljon, hogy a jelenlegi civilizációnk hajlamos az embert mindenhatónak tekinteni, így egész könnyen elhisszük, hogy a globális felmelegedés is ugyanúgy a mi termékünk, mint ....gazdaságos löttyök, miközben a minket körülvevõ világról halvány lila gõzünk nincs. Tény pl. hogy jobban ismerjük a Mars felszínét, mint a mélytengereink világát. Azzal, hogy a globális felmelegedés nem feltétlenül az ember produktuma, nem lehet azt is állítani, hogy nem is fog bekövetkezni, és azt sem, hogy az embert ez mentesíti a természettel szembeni botrányos tetteiért való felelõsség alól..
Ez az elmélet valójában sokkal aggasztóbb jövõképet vázol fel, mert olyan folyamatokról van szó, amelyeket esélyünk sincs érdemben befolyásolni.

Még rengeteg gondolatom lenne, de maradjon hely a véleményeknek is.

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 Link

Sziasztok. Tudna nekem adni (lehetõleg magyarul) egy linket ami a magyorországi klímaváltozásról szól? Esetleg annak lehetséges hatásairól.
Nagyon megköszönném!

Súlyos hiba elvetni páratlan életmûvét, óriási szakmai tapasztalatával pontosan tudta, különbözõ szinten vannak a "megidézések", ezt pontosan rögzítette is az elején, így az olvasottakat kicsi hozzáértéssel kell kezelni.
Benned van a hiba, ha ezt nem alkalmazod.

Csatlakozom Menyhért, he-he!

"Én egyre kevesebb hitelt adok a Réthly gyûjtés adatainak."

Öregem, ez komoly hiba! Tudni kell azt "olvasni", érteni, hogy vannak benne nagyotmondások, "költõi túlzások", a kor nyelvezete, érzésvilága, sõt humora közül kell kibogozni a lényeget, amire nyugodtan támaszkodhatsz, mint információra. A sorok között kell tudni olvasni. Egy páratlan könyvsorozat, elég komoly összeget tudnék felajánlani annak , aki eladná nekem a 17. századról szóló kötetet.

Mindez nagyon jó dolog, de ha Kína, India elkezd "nyugatiasan" fogyasztani az teljesen felülír minden pozitív tendenciát. Már pedig zajlik a fokozódó folyamat.

Aha.
Én egyre kevesebb hitelt adok a Réthly gyûjtés adatainak.

Hogyne: Patakné Félegyházi Enikõ a Debreceni Egyetemen. Csak az a baj, hogy nyugdíjba ment.

Talán ez használható - angol nyelvû:
Az IPCC 2007-es kiadásának I. kötetében van egy rész a paleoklimatológiáról.
Link
(8 MB)
Természetesen az IPCC jelentéseimben is van néhány dolog ami nincs megemlítve pedig eredeti kiindulást tekintve ott kellene lennie na de mindegy... használható az anyag - fõleg mivel ez a paleoklimatológiai rész, így nagy ellentmondások nincsenek talán benne. Viszont utolsó 2000 évvel kapcsolatban azért óvatosan kell kezelni a leírtakat, pláne ha már valaki átolvasta Réthly A. Idõjárási és elemi csapások c. könyvének azt a részét, amelyben a Kr. utáni néhány száz évtõl kezdve az 1600-as, 1700-as évekig van a feljegyzések összegyûjtve... Na azt elolvasva kicsit máshogy tekint azért az ember az ott mutatott hõmérsékleti rekonstrukciókra.

A 2006-os nyári Metnet-találkozón tartottam az elõadást, azt próbáltam benne áttekinteni, milyen változásokat ismerünk a Föld éghajlatában a régmúlttól - azaz a prekambriumtól - a pleisztocén "jégkorszakokig". Az elõadás diáit le is töltheted innen: Link

Természetesen ez csak egy rövid ízelítõ a témából, a pleisztocén történetet közismertebbnek gondoltam, ezért arról kevesebb szó esett. Magyar nyelvû összefoglaló könyv tudtommal nincs a témában; én különbözõ, geológusként hallgatott elõadásokból (elsõsorban földtörténet, aminek a paleoklíma persze csak egy szelete) ill. cikkekbõl gyûjtöttem az infóimat. Angolul nyilván van választék - de be kell valljam, örültem, ha cikkek olvasására jutott idõm, egy nagy monográfia átrágása túl nagy falat lett volna.


Ha az EISZ-rendszerhez hozzáférsz (pl. egyetemrõl), ott cikkeket bõven találsz, de az angol Wikipedia is megbízható, olvasmányos, irodalmi hivatkozásokkal bõven ellátott anyagokat ad a témában. (A magyar verzióról inkább hadd ne mondjak semmit...)