Csillagászat és űrkutatás
Szuper felvétel, köszi, hogy linkelted! Egyébként annyira nem nagy mák, csak sok szabadidõ kell hozzá. Az egyik amcsill kolléga rendszeresen csinál ilyeneket, meg Nap elõtt elhúzó repcsiseket (õ mondjuk fotóz, nem videóz), volt már, hogy egy nap több is jött neki. Távcsövet ráállítod a Hold vagy a Nap követésére, majd figyeled a repcsiket, ha közelít, katt. Anál viszont nincs idegesítõbb, mint mikor lenn vagy fotózni s jön a gép, de mondjuk negyed fokkal a Hold MELLETT húz el... Ilyenkor lehet beszélgetni a pilótáról meg a felmenõirõl, ha kicsit "rátaposott volna a gázra", idõben ér oda a találkozási pontra és még pont átrepül a Hold elõtt. :-) Tapasztalataim szerint a Nap elõtt több van (naná, hisz az általában egész, ellentétben a Holddal :-)). Egyik este nálam a Jupiter elõtt ment el egy repcsi, láttam, hogy nyílegyenesen nekimegy, de mire szétnyitottam az állványt, már túl is ment rajta... Másodpercek töredékén múlt... Ha van jó teleobid (300-400 mm) akkor érdemes figyelned, azzal is szépen le lehet ezeket kapni. Ha a Napot fotózod, akkor szigorúan csak napvédõ fólián át!
Hát ez az, amire már nem volt erõm... Kettõkor keltem, fotózás 9-ig, aztán házimeló, mivel holnap ugye gombászni megyek... Nem beszélve arról, hogy mindkét használható bakancsom cuppog a víztõl...
A mai sajtkelte sem rossz. :-) Még mindig narancssárgán izzik, szerintem ez a legszebb, még nem sötétedett be teljesen, de az ég már elég sötét hátteret ad, hogy szinte "leessen" onnan. :-)
Köszönöm, a hihetetlen az, hogy a Hold fénye volt olyan sárgás már ekkor, mintha Nap lenne. Mivel a Hold a város felett ment le, ráadásnak hatmillió nagyfesz oszlop és vezeték mögött, a nyugtát nem fotóztam, inkább koncentráltam a Napra. :-)
Muti! Majd mi eldöntjük, hogy milyen!
Elõrebocsájtom Neked a gyönyörû jelzõt!
Elõrebocsájtom Neked a gyönyörû jelzõt!
Szerencsére a webkamera nem ilyen és szívesen megmutatta. Végül is minek mutogatni....
Az elsõ kettõ 22-es zoom, még nem digitális nagyítás. Igen, nekem is feltûnt, hogy sötét az egyik oldala.
Csináltam együttállásos, Holdas Jupiteres teljes Keszthelyiöblös panorámát, de egyszerûen nem tetszik, nemvagyok megelégedve vele és inkább nem osztom meg! Egyébbként nagyon szép, kristálytiszta az ég nulla felhõvel!
Anyám, mekkora nagyítással csináltad ezt, hogy a fázisa ilyen jól kijön?? Ha távcsõvel néznéd, kifli lenne!
7x50-es binokuláromon át korongnak tetszett a bolygóóriás. Hétszeres nagyitással, amit korábban még soha nem sikerült elérnem.
Én nem tartottam érdemesnek tovább maradni, iszonyúan párásodik, ebbõl csak képenkénti obitörlés lenne, annak meg nincs értelme. A távkioldóm így is harmatos lett már...Sok sikert a nézelõdéshez! Holnap nem lesz mind a 4 nagy hold látható, így érdemes is kihasználni a lehetõséget.
a hétvégén részt vettem Ladányi Tamás elõadásán, amin a munkájáról beszélt és a képeit mutatta be, illetve egy kisfilmet...nagyon jó volt
Belvárosi fényszennyezés mellett is gyönyörûen látszanak a képeden látható égitestek (15x70-es, viszonylag újdonsült) binokuláromban. Le is megyek kedvenc égmegfigyelõhelyemre tüstént.
Én sem felejtettem el, amit irtál, sõt, akkoriban magam is jeleztem a foltok különös - egyenlitõ környéki - helyzetét. Vajon mit hoz a jövõ? Annyi bizonyos: tudománytörténeti érdekességet élünk meg.
Jól emlékezett Laci rám, mivel jeleztem anno, hogy az elsõ hónapokban bizony jórészt az egyenlítõnél próbálkoztak a (szinte pillangó-ábrákon nem is látható) foltok, most húzódtak "feljebb", ám jellemzõen 20-25-ös szélesség mentén játszottak eddig, ez is kisebb furcsaság.
Nem is a sarkoknál keletkeznek az új ciklus foltjai, hanem többnyire kb. 30-40 fokos szoláris szélesség mentén. Ezt figyelhetjük meg a jelenlegi 3 aktiv területnél, azaz napfolt(csoport)nál. Az új napciklus elsõ foltjai egyébként már az év elején (esetleg tavaly) jelentkeztek ugyancsak magas szoláris szélességeknél. A mostaniak biztosan közelebb találhatóak a naprajzi egyenlitõhöz, mert hiszen - ha nagyon lassan és vérszegényen - közeledik/közelednie kell a naptevékenységi maximumhoz, amelyet a napkutatók 2013-ra becsülnek.
De ha Jóska magyarázatára jól emlékszem, ezek az egyenlítõhöz közeli foltok nem illenek a jól ismert napfoltok sorába, mert nem a sarkoknál alakulnak ki. Ha ugyanis egy újabb napfoltciklus kezdõdne, akkor azok elõször a magas szélességeknél kellene, hogy megjelenjenek. Ugye?
Mostmár látszik, hogy tényleg nagy napfolt(csoport)tal van dolgunk, legterjedelmesebb magja azonban viszonylag kicsiny ahhoz, hogy meglepetést okozzon a már meglévõ rövidtávú idõjárási elõrejelzésben. Szabadszemes azonban még lehet ez az aktiv napterület.
Szabadszemes napfolt (méretére kb. 50 ezer km-t becsülök) fordult be a Nap keleti peremén. Öt nap múlva eléri a centrálmeridiánt (a Nap északi és déli pólusát képzeletben összekötõ vonalat - ekkor fordul éppen szemközt bolygónkkal). A front elvonulta után napfogyatkozás-szûrõkkel vagy kellõen vastag felhõn át megkisérelhetjük megpillantani.
Farkasgyepû felé valahol, egy picike halastó az erdõ közepén. :-)
Ellenezheti, ettõl függetlenül történelmi viszonylatban a napfoltmentes idõszakok hidegebb periódusokkal esnek egybe. A napfoltok hiányában a nap kibocsátott energiája kisebb. Emiatt szükségszerû, hogy a földre is kevesebb energia jut a napból. A vita arról folyik, hogy a nap kisugárzott energiájában bekövetzkezõ csökkenés milyen idõskálán és területi eloszlásban történik a Föld légkörében.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat