Globális jelenségek
Tegyük fel, hogy nem ismerem a hölgyet és az oldalát sem, és mondjuk "megpróbálok" hinni neki.
Tudtommal a szárazabb és az esõsebb (a viharosabbat felejtsük el) terület között nincs konkrét határ, illetve makroszinoptikai helyzettõl függõen állandóan hol északabbra, hol délebbre húzódik egy elég széles sávon belül. Kérdés, hogy ez a sáv tolódik-e, és ha igen, mennyit (és merre), illetve mi itt a Kárpát-medencében, a viszonylag magas hegyek között mennyi változást tapasztalunk (értem ezalatt azt, hogy a hegyek mennyire fogják majd befolyásolni az idõjárást)? Az erre adott válaszok nélkül szerintem nem sokat ér a cikk második fele.
Egyébként nekem sem tûnik hihetõnek így, a forrás megjelölése nélkül, márpedig az elsõ mondat alapján nem valószínû, hogy saját gondolat.
Tudtommal a szárazabb és az esõsebb (a viharosabbat felejtsük el) terület között nincs konkrét határ, illetve makroszinoptikai helyzettõl függõen állandóan hol északabbra, hol délebbre húzódik egy elég széles sávon belül. Kérdés, hogy ez a sáv tolódik-e, és ha igen, mennyit (és merre), illetve mi itt a Kárpát-medencében, a viszonylag magas hegyek között mennyi változást tapasztalunk (értem ezalatt azt, hogy a hegyek mennyire fogják majd befolyásolni az idõjárást)? Az erre adott válaszok nélkül szerintem nem sokat ér a cikk második fele.
Egyébként nekem sem tûnik hihetõnek így, a forrás megjelölése nélkül, márpedig az elsõ mondat alapján nem valószínû, hogy saját gondolat.
Ez rendben is van.
Ellenben mindenféle személyeskedés nélkül mondom, a szakmának nagyon sokat tudnak ártani némelyek.
Ellenben mindenféle személyeskedés nélkül mondom, a szakmának nagyon sokat tudnak ártani némelyek.
Tök mindegy kikrõl van szó. Ez még nem jogosít fel senkit, hogy ilyen hangnemben beszéljen másról vagy másokról. Javaslom gondold át...
Javaslom, nézz körül egy kicsit a fórumokon az általad kritizált emberek szakmai tudását illetõen. Nem folytatom, mert vagy kimoderálnak, vagy a Met. társalgóban találom magam. 
attól, hogy vannak helyek, ahol komolyan veszik. És õ a vezetõ meteorológus, mint a Kossuth Rádió gyerekeknek szóló Vacka Rádió c. sorozatában, Pumpusek bácsi. Õ is vezetõ meteorológus. Utóbbi ovisoknak szól, elõbbi meg, fene tudja kinek. 
Sajnos, a köztudatba az ilyen tákolmányok elõbb bekerülnek, mert valamilyen szinten érdekes. Ahogy egy ember hamarabb körbejár egy totálkáros kocsit vérnyomokat keresve, mint ugyan azt az autót, sérülésmentesen, frissen lemosva. Ha érthetõ a hasonlat.
Messzemenõen egyetértek, már többször próbáltam felhívnia figyelmét a torzításokra és a másolásokra, hiába...
A szerzõ hölgyeményrõl meg az oldaláról alapvetõen megvan a véleményem... A hölgyemény forrást nem jelölt meg, azt pedig kétlem, hogy volna egyetlen önálló gondolata is... Illetve tapasztalataim szerint, ami mégis van neki, az gyökerestõl baromság. Ha rossz napod van, olvasgasd át a "kislexikont" nála, betegre fogod röhögni magadat rajta.
Kinek mi a véleménye errõl a cikkrõl? Link
Ezek szerint az évek során több vihart és esõt fogunk tapasztalni.
Ezek szerint az évek során több vihart és esõt fogunk tapasztalni.
Saját fejlesztés, animált grafikon:
Az elmúlt 8 év havi globális középhõmérsékleti anomáliáit ábrázoltam (adatok °c-ban).
Az elmúlt 8 év havi globális középhõmérsékleti anomáliáit ábrázoltam (adatok °c-ban).
"a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott"
Ezekszerint Réaumur-fokban mérték... (36*1.25=45)
Ezekszerint Réaumur-fokban mérték... (36*1.25=45)
Köszönöm a kiegészítéseket 
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A cikkben felvázolt hõmérsékleti idõsort én magma is jól ismerem. Sõt meg van 1780-tól a budapesti is (Bacsó N., 194
. Abból van ez is:
Link
A cikkhez egy kis kiegészítést tennék
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)
"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)
Sorolhatnánk hasonlókat...
. Abból van ez is:Link
A cikkhez egy kis kiegészítést tennék
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)
"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)
Sorolhatnánk hasonlókat...
Elképzelhetõ, azonban ez alapján milyen következtetéseket lehet levonni?
Kíváncsi vagyok éppen mekkorák voltak ezek a gleccserek a középkori meleg periódus során, amikor 4-5 évszázadon keresztül magasabb volt a globális átlaghõmérséklet, mint napjainkban. Valószínûleg akkor még senkinek nem jutott eszébe hõvédõ fóliával borítani õket...
Az elmúlt 3 évtized hõmérsékleti tendenciái mûholdas mérések alapján:
Forrás: UAH MSU Link
További érdekesség az OMSZ által rekordmelegnek titulált 2007 júliussal kapcsolatban: Link
Kíváncsi vagyok éppen mekkorák voltak ezek a gleccserek a középkori meleg periódus során, amikor 4-5 évszázadon keresztül magasabb volt a globális átlaghõmérséklet, mint napjainkban. Valószínûleg akkor még senkinek nem jutott eszébe hõvédõ fóliával borítani õket...
Az elmúlt 3 évtized hõmérsékleti tendenciái mûholdas mérések alapján:
Forrás: UAH MSU Link
További érdekesség az OMSZ által rekordmelegnek titulált 2007 júliussal kapcsolatban: Link
Dél-Tirol hegyeiben egyre-másra olvadnak ki a gleccserekbõl az I. világháborúban odaveszett katonák holttestei. Hm...
Bocs, pontosítok: nem minden eddiginél melegebb, hanem az öt legmelegebb év egyike.
"mi is": kösz, hogy kérded. Szóval, amit a link jósol - hogy 2009 minden eddiginél melegebb lehet ... nna ezt nem szeretném!
(most persze majd megfagyok) (de akkor is!)
(most persze majd megfagyok) (de akkor is!)
sziasztok ! épp most olvasom én is, ezért sietve benéztem ide ... mit saccoltok, mennyire valószínû?
(amúgy: Boldog Újévet)
(amúgy: Boldog Újévet)
Igen,volt egy elemzés az OMSZ honlapon a fehér karácsonyokat illetõen, és határozott emelkedés volt tapasztalhattó a80-as,90-es években és az ezredforduló tájékán.Sajnos amikor megújitottak a honlap külsejét, jópár érdekes elemzés lekerült. De vajon miért?
Ezt egy másik fórumba kellett megcáfolnom, igazi média-lufi, szánalmas...
Amiatt vicces, mert épp az ezredforduló táján volt egy komoly elemzés eme témában a szolgálatnál, és nem hogy csökkenést, hanem még emelkedést is hozott a 80-90-es évek...
Amiatt vicces, mert épp az ezredforduló táján volt egy komoly elemzés eme témában a szolgálatnál, és nem hogy csökkenést, hanem még emelkedést is hozott a 80-90-es évek...
És a jegesmedvék hogy élhették túl azt az idõszakot? Feltételezem, hogy az északi jégtakaró jobban összezsugorodott, mint napjainkban.
T.
T.
A decemberi TermészetBúvárban a Föld csapadékeloszlását ill. annak várható tendenciáit elemzõ, valamint más éghajlatváltozási kérdést is taglaló írás olvasható, háromlapnyi terjedelemben.
De elvileg azok a jégfúrásminták errõl is beszélnek, amit 1000-ével csináltak az utóbbi évtizedekben.
Igen, úgy értettem. A középkori meleg periódus (MWP) i.sz. 950 körüli kezdetétõl egészen a kis jégkorszakig (LIA). Tudomásom szerint ezalatt sem a grönlandi, sem az antarktiszi jégtakaró nem szenvedett el komoly veszteséget, pedig évszázadokon keresztül globális szinten magasabb volt a hõmérséklet mint napjainkban, vagy akár a legmelegebb évként emlegetett 1998-ban (attól függ mihez viszonyítjuk, a 20. században tényleg a legmelegebb volt). Az arktikus tengerjég viszont minden bizonnyal visszahúzódhatott, kérdés mennyire. Attól tartok erre korabeli megfigyelés hiányában nem nagyon kaphatunk választ...
Teljes mértékben egyet tudok érteni, ez ebben a formában hangoztatva nem lehet érv a mostani (vagy ezredforduló elõtti? Link ) felmelegedõ tendencia meglétével és esetleges hatásaival kapcsolatban.
Azonban ha már a jégsapkánknál tartunk, akkor érdemes azt megemlíteni, hogy a komolyabb szárazföldi jégtakaróink (Grönland, Antarktisz) a kb. 1000 évvel ezelõtti középkori meleg periódus, vagy a réz-és bronzkorra esõ holocén maximum idején sem szenvedtek komoly károsodást. Elõbbi a napjainkra jellemzõnél közel 1°c-kal, utóbbi pedig 2-2,5°c-kal jelentett magasabb hõmérsékletet globális szinten. 1100 körül például a szõlõtermesztés még Skóciában is lehetséges volt,errõl történelmi emlékek tanúskodnak, Grönland partvidékén pedig a Vikingek juhtenyésztést és zöldségtermesztést folytathattak.
Vajon mekkora lehetett az arktikus tengerjég kiterjedése egy átlagosnak nevezhetõ nyáron a 12. században?
Azonban ha már a jégsapkánknál tartunk, akkor érdemes azt megemlíteni, hogy a komolyabb szárazföldi jégtakaróink (Grönland, Antarktisz) a kb. 1000 évvel ezelõtti középkori meleg periódus, vagy a réz-és bronzkorra esõ holocén maximum idején sem szenvedtek komoly károsodást. Elõbbi a napjainkra jellemzõnél közel 1°c-kal, utóbbi pedig 2-2,5°c-kal jelentett magasabb hõmérsékletet globális szinten. 1100 körül például a szõlõtermesztés még Skóciában is lehetséges volt,errõl történelmi emlékek tanúskodnak, Grönland partvidékén pedig a Vikingek juhtenyésztést és zöldségtermesztést folytathattak.
Vajon mekkora lehetett az arktikus tengerjég kiterjedése egy átlagosnak nevezhetõ nyáron a 12. században?
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12920 - 2008-12-13 14:44:36)
Ezt a nézetet kicsit halkabban kéne hangoztatni.A múltkor részletesen kifejtettem,hogy a Föld története folyamán teljesen más légkörösszetétel és geológiai viszonyok uralkodtak.Milliárd évek teltek el óceánok,tengerek,szárazföldek és mai légkör nélkül.Késõbb viszont ha ezek már voltak is,de teljesen más volt a földrajzi elhelyezkedésük.Ezért az akkori éghajlatot a maival hasonlítgatni értelmetlen.Pl. a Kárpátok,ill. hazánk,a Kárpát medence 100 millió éve még nem is létezett,a Kárpátok takarói 100-tól 10 millió évvel ezelõttig képzõdtek,közben feltöltõdött az itt hullámzó Pannon-tenger.
Ezt a nézetet kicsit halkabban kéne hangoztatni.A múltkor részletesen kifejtettem,hogy a Föld története folyamán teljesen más légkörösszetétel és geológiai viszonyok uralkodtak.Milliárd évek teltek el óceánok,tengerek,szárazföldek és mai légkör nélkül.Késõbb viszont ha ezek már voltak is,de teljesen más volt a földrajzi elhelyezkedésük.Ezért az akkori éghajlatot a maival hasonlítgatni értelmetlen.Pl. a Kárpátok,ill. hazánk,a Kárpát medence 100 millió éve még nem is létezett,a Kárpátok takarói 100-tól 10 millió évvel ezelõttig képzõdtek,közben feltöltõdött az itt hullámzó Pannon-tenger.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12919 - 2008-12-13 13:29:4
Éghajlatváltozás VOLT, éghajlatváltozás VAN, és mindig is LESZ éghajlatváltozás
Ugyanis ez egy teljesen természetes jelenség. Éghajlatváltozás alatt egy adott térség klimatikus viszonyaiban történõ több évtizedes idõintervallumon értelmezett változásokat értünk. Például Debrecenben az 1901-1950. közötti idõszak januári vagy júliusi középhõmérséklete Debrecenben természetesen nem egyezik meg az 1951-2000-es idõszak, ergo éghajlatváltozás történt.
Januári átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. -2,4°c 1951-2000. -2,1°c
Júliusi átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. +21,5°c, 1951-2000. +20,8°c
Most akkor mikor voltak melegebbek a nyarak?
Itt van 2 diagram:
Az adatok a GHCN adatbázisából származnak, a félkövér vonal 10 éves mozgóátlag.
Éghajlatváltozás VOLT, éghajlatváltozás VAN, és mindig is LESZ éghajlatváltozás
Ugyanis ez egy teljesen természetes jelenség. Éghajlatváltozás alatt egy adott térség klimatikus viszonyaiban történõ több évtizedes idõintervallumon értelmezett változásokat értünk. Például Debrecenben az 1901-1950. közötti idõszak januári vagy júliusi középhõmérséklete Debrecenben természetesen nem egyezik meg az 1951-2000-es idõszak, ergo éghajlatváltozás történt.
Januári átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. -2,4°c 1951-2000. -2,1°c
Júliusi átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. +21,5°c, 1951-2000. +20,8°c
Most akkor mikor voltak melegebbek a nyarak?
Itt van 2 diagram:
Az adatok a GHCN adatbázisából származnak, a félkövér vonal 10 éves mozgóátlag.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12918 - 2008-12-13 13:19:00)
Ez van, és ha belegondolunk, h a földtörténeti korok alig 5-10%-ban volt jégsapka a sarkokon, akkor még elég jól állunk, mert most van.
Ez van, és ha belegondolunk, h a földtörténeti korok alig 5-10%-ban volt jégsapka a sarkokon, akkor még elég jól állunk, mert most van.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12917 - 2008-12-13 12:36:39)
"vagy melegebb periódust élünk."
Pedig ez a helyzet.Az imént említették Reisz András mûsorában a tévében az idõjárás periódikusságát.
"vagy melegebb periódust élünk."
Pedig ez a helyzet.Az imént említették Reisz András mûsorában a tévében az idõjárás periódikusságát.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12916 - 2008-12-13 12:35:45)
Egy biztos , hogy az elmúlt két évben nem volt tél, lehet most is elmarad. Az átlag jóval magasabb lesz a hónapban is, kb. 2-3 fokkal.
Egy biztos , hogy az elmúlt két évben nem volt tél, lehet most is elmarad. Az átlag jóval magasabb lesz a hónapban is, kb. 2-3 fokkal.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12915 - 2008-12-13 12:28:47)
Gyakorlatilag október 07- óta az átlag felet vagyunk, döbbentes, és még van aki azt mondja nincs éghajlatvátozás mert ez természetes, vagy melegebb periódust élünk.
Voltak mindig enyhe telek, de ilyan gyakran szélsõségesen nem.
Lehet ezt csûrni csavarni, okoskodva magyarázni a tény az tény.
Itt nem lesz 2003 az idén, felesleges a következõ hónapokra tenni a telet mert éppen most nincs "itt az ideje"
Biztos lesz pár, 2-3 hét hidegebb idõ......
A baj csak az, hogy nyáron meg elviselhetetlen a hõség...
Gyakorlatilag október 07- óta az átlag felet vagyunk, döbbentes, és még van aki azt mondja nincs éghajlatvátozás mert ez természetes, vagy melegebb periódust élünk.
Voltak mindig enyhe telek, de ilyan gyakran szélsõségesen nem.
Lehet ezt csûrni csavarni, okoskodva magyarázni a tény az tény.
Itt nem lesz 2003 az idén, felesleges a következõ hónapokra tenni a telet mert éppen most nincs "itt az ideje"
Biztos lesz pár, 2-3 hét hidegebb idõ......
A baj csak az, hogy nyáron meg elviselhetetlen a hõség...
Jóreggelt.
Valahol olvastam, hogy Peking téli középhõmérséklete nagyot emelkedett az utóbbi idõben. A tavalyi tél ezért volt szokatlan ott. Jelenleg ugyanezt a változást látjuk A Kelet-európai Síkságon, Moszkvában. Ez zsinórban a második-harmadik tél, amelyik kiugróan magas pozitív anomáliát produkál. Tudja-e valaki, volt-e már hasonló tendencia?
Valahol olvastam, hogy Peking téli középhõmérséklete nagyot emelkedett az utóbbi idõben. A tavalyi tél ezért volt szokatlan ott. Jelenleg ugyanezt a változást látjuk A Kelet-európai Síkságon, Moszkvában. Ez zsinórban a második-harmadik tél, amelyik kiugróan magas pozitív anomáliát produkál. Tudja-e valaki, volt-e már hasonló tendencia?
Aggyisten. Csak egy érdekesség. 2-3oo év alatt azér' elég sokat változott. pl. Anglia idõjárása. 
Link
Link 
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96893 - 2008-11-30 19:48:39)
Ez a térkép milyen oldalról származik?
Ez a térkép milyen oldalról származik?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat