Csillagászat és űrkutatás
Sziasztok!
30-án néztem a tököst. 10*50-es binokliban szépen látszik, elég kiterjedt kicsit sûrûsödõ, kör alakú. 114/900-as newtonnal becsülve sztem olyan 7.5 magni között lehet valahol de ennek ellenére nem feltûnõ mert igen nagy területen oszlik el a fényesség.
Csináltam képet de távcsõ nélkül, kompaktal. Ennyit tudtam kigyötörni (a tökös a kép középpontjától egy kicsit balra és lefelé található.
Link
További szép napot és derült eget!
30-án néztem a tököst. 10*50-es binokliban szépen látszik, elég kiterjedt kicsit sûrûsödõ, kör alakú. 114/900-as newtonnal becsülve sztem olyan 7.5 magni között lehet valahol de ennek ellenére nem feltûnõ mert igen nagy területen oszlik el a fényesség.
Csináltam képet de távcsõ nélkül, kompaktal. Ennyit tudtam kigyötörni (a tökös a kép középpontjától egy kicsit balra és lefelé található.
Link
További szép napot és derült eget!
Pár hete valaki kérdezett a Hartley2-rõl, most van hozzá térkép:
Link
OKt. 8-9 felé az Ikerhalmaznál lesz, binokliban már most is látni állítólag. Ha lesz ég valamikor és nem épp éjjeles leszek, meglesem.
Link
OKt. 8-9 felé az Ikerhalmaznál lesz, binokliban már most is látni állítólag. Ha lesz ég valamikor és nem épp éjjeles leszek, meglesem.
Ne legyete már ilyen pesszimisták, hogy tubusost akartok enni! Minimum sárgarépát meg almát fogunk rágni a saját fogunkkal feltört dióval mellé. :-)))
Óh én még zsenge fiatal leszek köztetek akkor a 114 évemmel!
Megyek majd a saját ûrhajómmal és arról nézzük majd az ûrbõl a becsapódást.
Tubusos rántott husi lesz,Nolinak pedig valami finom állatmentes étel.
Megyek majd a saját ûrhajómmal és arról nézzük majd az ûrbõl a becsapódást.
Tubusos rántott husi lesz,Nolinak pedig valami finom állatmentes étel.
Én viszek sört, bort, egy pár tubusos, pépes dolgot, amit meg tudunk enni!
Jó nagy bulit csapunk a kerek 120-amra!
Jó nagy bulit csapunk a kerek 120-amra!
OK, sütök jó sajtos pogácsát majd a becsapódásnézõ bulira! :-))) (én 131 leszek)
Már bõven nagykorú vagyok jó pár évvel,így 99,99%,hogy nem élem meg 2098-at!
De ebben egyet értünk,inkább haljak meg egy becsapódástól mint kapjak golyót a fejembe.
De ebben egyet értünk,inkább haljak meg egy becsapódástól mint kapjak golyót a fejembe.
Nem tudom, hány éves vagy, de talán nagykorú, így a 2098 Neked is elég távoli :-)
Nem a kipusztulás ténye a kérdéses, hanem inkább a miként. Százszor inkább egy aszteroida, mint háborúk...
Nem a kipusztulás ténye a kérdéses, hanem inkább a miként. Százszor inkább egy aszteroida, mint háborúk...
Na igen ez jó írás volt !
De én még nem akarok kipusztulni,még elméletben sem!
Brúsz pedig meg már max csak járókerettel megy majd aszteroidát robbantani..
De én még nem akarok kipusztulni,még elméletben sem!
Brúsz pedig meg már max csak járókerettel megy majd aszteroidát robbantani..
Ilyen látványnál nemhiszem hogy a határmagnitúdót kémlelném! Egyébbként jó ha a Jupitert látni. max... de semmi mást. Azért megnéznék itt egy égboltot akkor amikor alacsonyszintû st vonul épp.
Én speciel nem haragudnék meg, ha egy aszteroida rendet vágna a Földön, elsõsorban persze az emberiség kiiktatása révén gondolom. A Természet meg már sok ilyesmit túlélt. :-)
Szóval emiatt nem is nagyon foglalkoztat a kérdés, megmondom õszintén.
Eltérítés??? Hát Brúsz Vilisz már nem dolgozik ebben az iparágban?
Õszintén, szerinted ez a jelenlegi emberiség a mindenféle ellentéteivel (politika, vallás és egyéb hasonló baromságok) képes lenne valaha is összefogni és megoldani KÖZÖSEN egy problémát, ami amúgy is rohadt sokba kerülne? Szerintem soha. Persze jól hangzik, hogy figyelik az eget, meg méricskének, stb. De szerintem felesleges....
Szóval emiatt nem is nagyon foglalkoztat a kérdés, megmondom õszintén.
Eltérítés??? Hát Brúsz Vilisz már nem dolgozik ebben az iparágban?
Õszintén, szerinted ez a jelenlegi emberiség a mindenféle ellentéteivel (politika, vallás és egyéb hasonló baromságok) képes lenne valaha is összefogni és megoldani KÖZÖSEN egy problémát, ami amúgy is rohadt sokba kerülne? Szerintem soha. Persze jól hangzik, hogy figyelik az eget, meg méricskének, stb. De szerintem felesleges....
Ezért kértem ki a véleményedet mert én ennyire nem értek ehhez a témához,és jónak láttam ha egy hozzáértõ leírja gondolatait.
A cikkben arról volt szó,hogy idén Októberben kerül állítólag ilyen közel a Földhöz és utána majd 2080 valahányban tér vissza..
Mindenesetre jó dolog,hogy van ilyen megfigyelõ távcsõ amivel nyomon tudják követni az aszteroidák mozgását.
Azért arra kíváncsi lennék ha egyszer felfedeznének egy olyan aszteroidát ami tényleg nagy veszélyt jelent a Földre.(persze csak elméletben)
Hogy akkor lenne e olyan terv amivel meg tudnák állítani vagy eltéríteni..
Szerény véleményem szerint még nincs(ilyen csak az amerikai katasztrófafilmekben létezik).
De cáfolj meg ha másképp gondolod!
A linket külön köszönöm,engem érdekelnek ezek a dolgok.
A cikkben arról volt szó,hogy idén Októberben kerül állítólag ilyen közel a Földhöz és utána majd 2080 valahányban tér vissza..
Mindenesetre jó dolog,hogy van ilyen megfigyelõ távcsõ amivel nyomon tudják követni az aszteroidák mozgását.
Azért arra kíváncsi lennék ha egyszer felfedeznének egy olyan aszteroidát ami tényleg nagy veszélyt jelent a Földre.(persze csak elméletben)
Hogy akkor lenne e olyan terv amivel meg tudnák állítani vagy eltéríteni..
Szerény véleményem szerint még nincs(ilyen csak az amerikai katasztrófafilmekben létezik).
De cáfolj meg ha másképp gondolod!
A linket külön köszönöm,engem érdekelnek ezek a dolgok.
4 million miles (6.4 million km) vagyis a 4 millió az mérföld :-)
De tényleg nem ez a lényeg.
Totál felesleges vele foglalkozni pillanatnyilag, rengeteg számítás kell még, mire rendes pályaadatok lesznek hozzá, amibõl valóban pontosan ki lehet számolni a következõ keringést.
Ezen felül nagyon sokmindentõl függ az is, hogy ha tényleg ideérne, mi történne. Ehhez ismerni kell az égitest anyagát, belsõ szerkezetét, a becsadás szögét, sebességét, stb. de nagy valószínûséggel tényleg szétesne az atmoszférába érve.
Amúgy cirka 1200 olyan égitest van jelenlegi információink szerint, amelyek lehetséges, hogy valamikori keringésük során túl közel kerülnek a Földhöz, itt olvashatsz róluk bõvebben: Link
De tényleg nem ez a lényeg.
Totál felesleges vele foglalkozni pillanatnyilag, rengeteg számítás kell még, mire rendes pályaadatok lesznek hozzá, amibõl valóban pontosan ki lehet számolni a következõ keringést.
Ezen felül nagyon sokmindentõl függ az is, hogy ha tényleg ideérne, mi történne. Ehhez ismerni kell az égitest anyagát, belsõ szerkezetét, a becsadás szögét, sebességét, stb. de nagy valószínûséggel tényleg szétesne az atmoszférába érve.
Amúgy cirka 1200 olyan égitest van jelenlegi információink szerint, amelyek lehetséges, hogy valamikori keringésük során túl közel kerülnek a Földhöz, itt olvashatsz róluk bõvebben: Link
Jut eszembe, tudod, mennyi az a 4 millió kilométer? A Hold átlagosan 384403 km-re kering a Földtõl. A 4 millió (ami a külf. cikkekben 6,4 millió) ennek több, mint a tízszerese.
Másrészt:
1, marha kis mérésbõl számoltak pályát, hosszabb pályaszakaszt kell ismerni ahhoz, hogy korrekt adattal tudjanak egy jövõbeli idõpontra "jósolni".
2, marha sokára lesz 2098, nem érjük meg úgysem
Másrészt:
1, marha kis mérésbõl számoltak pályát, hosszabb pályaszakaszt kell ismerni ahhoz, hogy korrekt adattal tudjanak egy jövõbeli idõpontra "jósolni".
2, marha sokára lesz 2098, nem érjük meg úgysem
Hallottatok már errõl?
A 2010 ST3 katalógusjelû, 46 méter széles aszteroidát szeptember 16-án észlelték elõször, amikor a kisbolygó még 32,1 millió kilométerre volt a Földtõl. Számítások szerint az aszteroida október közepén lesz a legközelebb a bolygónkhoz, amikor "mindössze" 4 millió kilométer választja el a Földtõl, s legközelebb csak 88 év múlva tér csak vissza szomszédságunkba. "Van egy igen csekély eshetõsége annak, hogy az ST3 2098-ban a Földbe csapódik, ezért érdemes figyelemmel kísérni további +pályafutását+" - hangsúlyozta Robert Jedicke, a Hawaii Egyetem csillagásza.
Amennyiben az aszteroida a Föld légkörébe "tévedne", nagy valószínûséggel azonnal széttöredezne, az esemény keltette lökéshullámok azonban több száz négyzetkilométeren letarolhatják bolygónk felszínét. "Az ST3 felfedezése mutatja, hogy jelenleg a Pan-STARRS a létezõ legérzékenyebb aszteroidavadász-rendszer. Ezt a kisbolygót akkor észlelte a rendszer, amikor a kisbolygó még túl távol volt más teleszkópok számára" - mutatott rá Robert Jedicke.
A 2010 ST3 katalógusjelû, 46 méter széles aszteroidát szeptember 16-án észlelték elõször, amikor a kisbolygó még 32,1 millió kilométerre volt a Földtõl. Számítások szerint az aszteroida október közepén lesz a legközelebb a bolygónkhoz, amikor "mindössze" 4 millió kilométer választja el a Földtõl, s legközelebb csak 88 év múlva tér csak vissza szomszédságunkba. "Van egy igen csekély eshetõsége annak, hogy az ST3 2098-ban a Földbe csapódik, ezért érdemes figyelemmel kísérni további +pályafutását+" - hangsúlyozta Robert Jedicke, a Hawaii Egyetem csillagásza.
Amennyiben az aszteroida a Föld légkörébe "tévedne", nagy valószínûséggel azonnal széttöredezne, az esemény keltette lökéshullámok azonban több száz négyzetkilométeren letarolhatják bolygónk felszínét. "Az ST3 felfedezése mutatja, hogy jelenleg a Pan-STARRS a létezõ legérzékenyebb aszteroidavadász-rendszer. Ezt a kisbolygót akkor észlelte a rendszer, amikor a kisbolygó még túl távol volt más teleszkópok számára" - mutatott rá Robert Jedicke.
A Jupiter talán éppen látszhat, a határmagnitúdó ennek jegyében körülbelül minusz 3 lehet.
Ugyan, ott csak elvész. Légköroptikában, ill. itt bármikor megtalálod a képeimet. :-)
Mai kérdésünk:
Tippelje meg az éjszakai égbolt határmagnitudóját a középen látható magas épület tövénél állva. (1 pont)
Tippelje meg az éjszakai égbolt határmagnitudóját a középen látható magas épület tövénél állva. (1 pont)
Hölgyem!
Legközelebb az ilyen ködös képeket tessék szíves lenni betenni a met. társalgóba is, hogy megcsodálhassuk!
Legközelebb az ilyen ködös képeket tessék szíves lenni betenni a met. társalgóba is, hogy megcsodálhassuk!
Van valakinél egy péklapát? A kabaré alatt rögtön azthittem hogy jövõ hét vasárnap valami különleges csillagászati esemény lesz!
Vasárnap esti kabaré:
Link
A bácsi szerint ez egy mûhold :-) Bocs, szatilita, hogy a rossz helyesírású angolságát lefordítsam. :-))))))))))))))))))))
Link
A bácsi szerint ez egy mûhold :-) Bocs, szatilita, hogy a rossz helyesírású angolságát lefordítsam. :-))))))))))))))))))))
Nekem is mindig ezt mondta az angoltanárom, amikor a nyelvvizsgára készített minket. "Nem kell õszintén felelni, elgondolkodni, csak legyen kéznél egy nyelvileg és logikailag helyes válasz, tehát hülye kérdésre hülye válasz." :-)
És, hogy ne legyek off, a tegnapi APOD Ábrahám Tamás képe:
Link
És, hogy ne legyek off, a tegnapi APOD Ábrahám Tamás képe:
Link
Tegnap 23.45-kor egy fényes hullócsillát sikerült látnom.
Kelet felõl érkezett és a Hold alatt villant kb. 15°-al. Milyen fényes lehetett volna ha nincs Hold...
Kelet felõl érkezett és a Hold alatt villant kb. 15°-al. Milyen fényes lehetett volna ha nincs Hold...
Szuper felvétel, köszi, hogy linkelted! Egyébként annyira nem nagy mák, csak sok szabadidõ kell hozzá. Az egyik amcsill kolléga rendszeresen csinál ilyeneket, meg Nap elõtt elhúzó repcsiseket (õ mondjuk fotóz, nem videóz), volt már, hogy egy nap több is jött neki. Távcsövet ráállítod a Hold vagy a Nap követésére, majd figyeled a repcsiket, ha közelít, katt. Anál viszont nincs idegesítõbb, mint mikor lenn vagy fotózni s jön a gép, de mondjuk negyed fokkal a Hold MELLETT húz el... Ilyenkor lehet beszélgetni a pilótáról meg a felmenõirõl, ha kicsit "rátaposott volna a gázra", idõben ér oda a találkozási pontra és még pont átrepül a Hold elõtt. :-) Tapasztalataim szerint a Nap elõtt több van (naná, hisz az általában egész, ellentétben a Holddal :-)). Egyik este nálam a Jupiter elõtt ment el egy repcsi, láttam, hogy nyílegyenesen nekimegy, de mire szétnyitottam az állványt, már túl is ment rajta... Másodpercek töredékén múlt... Ha van jó teleobid (300-400 mm) akkor érdemes figyelned, azzal is szépen le lehet ezeket kapni. Ha a Napot fotózod, akkor szigorúan csak napvédõ fólián át!