Globális jelenségek

Nem is reagáltam le, klímapolitika.

Az OMSZ elõdszervezetei által kiadott 130-140 éves évkönyvekben érdekes, egyesek számára kifejezetten "nemkívánatos" feljegyzéseket lehet találni - az itt megadott maximumhõmérsékletek becsült értékek, a 14 órás észlelések abszolút maximuma és a valós abszolút maximumok közötti átlagos különbség alapján.

1881 augusztus Mezõhegyes 42,3°c Kecskemét 40,3°c

1882 július Mezõhegyes 41,7°c Szolnok 41,0°c

1886 július Hódmezõvásárhely 39,2°c Kalocsa 39,5°c Szolnok 40,3°c Kecskemét 41,3°c

1886 augusztus Kalocsa 39,1°c Kecskemét 42,7°c

1887 augusztus Hódmezõvásárhely 39,5°c Mezõhegyes 38,5°c Kalocsa 38,5°c

1888 augusztus Kalocsa 38,7°c Mezõhegyes 38,9°c Szolnok 40,0°c Hódmezõvásárhely 40,5°c

Bizonyára ezeket a hõmérsékleteket is az ember által okozott globális felmelegedés (AGW) okozta Vagy valami más, ahogyan napjaink forró nyarait is...

Egy korábbi írás az Antarktiszon megfigyelhetõ tendenciákról: Link

"Ez egy nagyon komoly figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az Antarktisz melegszik. [...] Az elmúlt ötven évben ez a régió volt a leggyorsabban melegedõ terület a bolygón. Több jéghegy is komolyan vesztett méretébõl, és néhány teljesen összeomlott az elmúlt idõben."

Az Antarktisz rendkívül gyors ütemben melegedne? Felettébb érdekes, hogy errõl a mai napig egyetlen komoly információforrásból sem értesültem. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a tények szokás szerint ellentmondanak a média által felkarolt "neves klímaszakembereknek".. Nézzünk néhány hõmérséklet- és jégkiterjedés adatot a déli sarkvidékrõl:

Pillanatnyi jégkiterjedés (forrás: NSIDC): Link

Hõmérsékleti tendenciák az elmúlt évtizedekbõl
Déli-sark, Amundsen-Scott kutatóállomás: Link
Halley: Link
Vosztok: Link
Faraday, Antarktiszi-fsz.: Link (ez az egyetlen területe az Antarktisznak, ahol melegedés figyelhetõ meg, azonban a folyamat itt is kezd leállni, nincs egyértelmû tendencia az utolsó 20-25 évben)
Rothera Point (melegedés, majd a klímaváltozás beharangozása óta stagnálás): Link

Jójó, de nekem fájnak ezek a hibák.


On :

Kiváncsi vagyok hogy a napfolt-minimum (hiány...) és a 0.02%-al kevesebb sugárzás fogja-e kimutathatóan éreztetni a hatását mondjuk a globális T850 átlagban. Vagy a mi nyarunkon... esetleg elmaradhatnak-e a 4x fokok...

Bocsánat, elírtam!
2 évente egyszer én is hibázhatok, szerencsére nem sûrûn fordul elõ velem, fõleg nem olyan sûrûn, hogy ezért ekkorát kelljen "YÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁYYYYY"-ozni!
De legalább így van hozzászólás a fórumba, ez sem utolsó szempont

YÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁYYYYYYYYY!!!!!!!!!!!!! Mallorka ??????????? Ugye idézted ????

Hatalmas jégtábla szakadt le az Antarktiszról [index]
Link

Ezt talán a met.hu webmesterétõl, ill. a cikk irójától kéne megkérdezned - a met.hu-n.

A met.hu-n van egy leírás az éghajlatról Link
A leírás második felében van egy ilyen rész: "Éghajlati szélsõségek, éghajlatváltozás"
Ebben a részben van egy fénykép, a mediterrán éghajlatú Mallorka szigetérõl, pálmafákkal!
Miért került bele az a kép az éghajlatváltozásos részbe?
Vagy mi köze van a képnek az éghajlatváltozáshoz??

Érdekes témát boncolgatsz! Folytasd!

Dehogy! Folytasd!

Dehogy haragszom, sõt, nagyon köszönöm Igen érdekes, mindenesetre. Én is pont az általad is említett szuperponálás alapján kezdtem sakkozni a lehetséges forgatókönyvvel.

Nyuli, ha nem haragszol pár dologgal kiegészíteném

A Nap hatását már évtizedek óta elemzik. A XX. század elsõ évtizedeiben idehaza is jelentek meg publikációk, hogy a napkitöréseknek milyen hatásai vannak a kitörést követõ napokban a földi légkörzésre. Olyan vizsgálatok is születtek, amelyben azt vizsgálták, hogy napfolt minimum és maximum idején az anticiklonok központja hol gyakoribb az atlanti-európai térségben. Azt is érdekesnek tartották, hogy csak minden második napfolt minim esetén jelentkezett a szokásosnál hidegebb téli idõszak a térség valamely részén...
Jelen kutatások között igazolásra került, hogy a napfolt minimum és maximum közötti ingás kimutatható a Föld átlaghõmérsékletében. A kompozit analízisek alapján a kutatók arra jutottak, hogy durván 0,2°C-kal reagál erre a folyamatra. Ugyanakkor leszögezték - és ez nagyon fontos -, hogy regionális skálán, mondjuk az északi-sarkvidéken, ennél nagyobb a hatása a napsugárzás ezen kvázi 11 éves (durván 8 és 13 év között mozog) ingadozásának. Ide még visszatérünk egy gondolatkísérlet erejéig majd.
Ahogy Nyuli is említette, a kisebb-nagyobb hideg periódusokat kapcsolatba hozták korábban is az esetleges gyengébb naptevékenységgel. A Kis Jégkorszak idején a feljegyzések szerint több ilyen kvázi 11 éves napciklus kimaradt. Ugyanakkor ezen kimaradási idõszak elsõ éveiben, évtizedeiben inkább átlagos, vagy annál melegebb idõszak uralkodott. Feltételezések szerint ez azzal magyarázható, hogy ugyan csökken a napenergia, az éghajalti rendszer úgy reagálhatott, hogy zonálisabb lett a légáramlás, így fenn tartva a hõszállítást a sarkok felé. Ugyanakkor az óceánok tovább hûltek, hiszen egyrészt kevesebb energia érkezett, és a markánsabb zonális áramlás eredménye (több felhõ, és csapadék az óceánok felett - kevesebb besugárzás, csapadék édesebbé tette, hûtötte) az óceánok további hûlése volt. Bamm, beütött a Kis Jégkorszak. Természetesen más okok is vezethettek ezen hideg idõszak kialakulásához - így a gyakoribb vulkántevékenység is. Ráadásul mind valószínûbb, hogy ilyen rendkívüli hideg idõintervallumok során egyfajta szuperponálódásról van szó - vagyis több egy irányba ható tényezõ együttesen fejtik ki hatásukat. /Jelenlegi melegedés is nagyon valószínû, hogy egy szuperponálódás eredménye - természetes és antropogén hatások egyirányú változása eredményezte. Ezért azért is érdekes, mert ha ezen változások közül a természetes elindul a másik irányba, kiderülhet, hogy melyik jelenleg az erõsebb /
A mostani helyzet - amire már nem egy csillagász hívta fel a figyelmet -, hogy a Napnak van egy másik kb 60-80 éves kvázi periódus ideje, sõt ezen felül van egy másik még nagyobb hullámhosszú. A feltételezések szerint utóbb említett mindkettõ esetében a Nap aktivitásának gyengülése felé haladunk. Ami azzal járna, hogy a mostani 24. és elõttünk álló 25. ciklusban a napfoltok száma alacsony lehet. Ha ez bekövetkezne, a prognózisok szerint a 19. század elejei szintre esne vissza a Nap aktivitása. Rosszabb eset, ha nem csak a 60-80 éves ingadozás minimuma van, most hanem a másik hosszabb hullámhosszúé. Ugyanis, akkor lehet, hogy nem csak ez a két ciklus marad el a jelentõsebb, vagy megszokott aktivitástól.

Van egy kérdés, mit néha elég viccesen fogalmaznak meg - legalábbis számomra vicces hogy így fogalmazzák meg -, hogy a természetes változás vajon képes-e megakadályozni, vagy mérsékelni a globális felmelegedést, az antropogén, ÜHG-s hatást? Ez azért vicces, mert a jelenleg/pontosabban szólva 2003-2005-ig tapasztalt általános melegedéshez a természet is hozzájárult. Mégpedig az óceánok természetes eredetû melegedése nagyságrendileg legalább olyan mértékben, mint az antropogén - ha valóban járult hozzá. Miért egy nagyságrend? Mert ha nem lenne egy nagyságrendben akkor rosszul tanultuk a suliban a dolgokat, és akkor pár éve miért nem melegszünk és tartunk már a 0,8-1 fok körüli melegedésnél az elmúlt 20 évhez képest - merthogy az IPCC forgatókönyvei szerint már ott kellene tartani. Ehelyett most döcögünk 0,3 körül pár éve.
Szóval nem tisztázott a mai napig, hogy az antropogén, vagy a természetes hatások a döntõek - most hagynám az IPCC-s éghajlati modellek ezt meg azt mutatják c. mesét, mert regényt lehetne írni pro-kontrában. Ráadásul arra sincs garancia, hogy ami most a légkörben van "kicsi többlet CO2", az valójában már hozzájárult, vagy még nem igazán, vagy ha igen milyen mértékben és mikortól.

Annyi kiegészítést tennék az AMO-val kapcsolatban, hogy nem gyenge áramlásban van jelenleg, hanem tart afelé . Majd csak "most" fogunk, az elõttünk lévõ évtizedekben lassan átváltani
az AMO negatív fázisába - gyengébb termohalin cirkuláció az atlanti térségben.


"ez alapján 2020-ig nem várható további globális felmelegedés (!)" Sõt regionálisan - akár egy európai kontinens mértékben - lehûlés is lehet Európában és Észak-Amerikában.

Ahogy Nyuli is jelezte érdemes játszani egy gondolatkísérletet, hogy mi történne a következõkben.

Az atlanti termohalin cirkuláció gyengül, hûl az óceán felszíni vízhõmérséklete. Ugyanakkor a Csendes-Óceáni térségben jelentõs területen gyakoribbá válik a hideg tengerfelszíni hõmérséklet, gyakoribbá válik a La Nina. Plusz több, mint egy ciklusig gyengébb marad a Nap aktivitása, kevesebb napenergia érkezik. Ennek eredménye, hogy regionális skálán markánsabb lehûlés is beindulhat egy-két évtized alatt ( nagyobb, mint 0,1-0,2 fok). Ehhez hozzájön, hogy az AMO negatív fázisba való váltása miatt, regionálisan - akár ugyanazon a helyen, ahol a Nap hatása is markánsabban megjelenik - gyenge lehûlés realizálódhatna (újabb akár 0,1-0,2 fok). Már ott vagyunk, hogy ha globálisan nem is változik, vagy csak alig csökkenne az átlag hõmérséklet - még mindig mondjuk 0,1-0,2 fokkal lenne melegebb a 14 fokos átlagnál - regionálisan már fél fokos lehûlések is lehetnek.
Mit jelentene fél fokos évi középhõmérséklet visszaesés mondjuk nálunk a téli idõszakban? Csak össze kell vetni a mostani és mondjuk az 50-es, 60-as évekbeli teleket.

Jelenlegi Nap aktivitás:
Link
AMO most februárban olyan mértékben esett vissza átmenetileg, mint amilyen hideg utoljára több, mint 10 éve volt a 90-es évek közepén:
Link
Ez már egy jelzésnek is felfogható, hogy valószínûleg az AMO elérte a csúcsát és további jelentõs emelkedés már nem valószínûsíthetõ. (Még vissza megy pozitívba, de az elmúlt 10 évben mért értékekhez képest már nem biztos, hogy jelentõsen melegebb lesz.)

/A korábbi rekord meleg földi átlaghõmérsékletekhez kellett, egy markáns El Nino és az AMO pozitív idõszaka./

Sok lesz ez már, szóval most befejezem

Az idei tél nem a 2002/2003-as alatt zárt néhány tizedfokkal?

Tehát akkor jól sejtettem, nagyon hideg volt a magasban ezen a télen!
Hm-hm!

A Rax-fennsík peremén, kb. 1550m magasan álló meteorológiai állomás adatsora 1994-tõl 2009-ig: Link

Nem semmi: az idei tél 850-es magasságban akár hidegebb is lehetett, mint a 2002/03-as, számomra hidegérõl és haváról is nem kis értékben emlékezetes tél! 2002/03 országos átlagban 3 fokos (!) negatív anomáliával zárt, míg az idei tél néhány tizedfokkal a sokéves átlag felett.

Az elmúlt 3 tél hõmérsékletei a Rax-fennsík peremén (összehasonlításképpen az elmúlt 20 év legkeményebb tele, a 2002/03-as):

2002.12 -2.3
2003.01 -5.4
2003.02 -7.4
2002/03 átlag: -5.03

2006.12 +1.3
2007.01 -0.3
2007.02 -0.8
2006/07 átlag: +0.07

2007.12 -2.9
2008.01 -1.7
2008.02 -1.7
2007/08 átlag: -2.10

2008.12 -3.9
2009.01 -4.9
2009.02 -6.4
2008/09 átlag: -5.07

Remélem tudtam segíteni

Nem tudom, van-e vajon ilyen mérési anyag, de szerintem az elmúlt tél a magasbani, mondjuk 850 hpa-os (bár az annyira azért nem is magas) szinten mért hõmérsékletet nézve nagyon hideg lehetett!
Van valakinek az elmúlt idõszakok és az idei tél 850-es átlaghõmérsékletérõl adatsora?
Arra emlékszem, hogy a 2007/2008-as év pl. nagyon enyhe volt a magasban, ha jóltévedek!

Age of Stupid (mozifilm)

Link

Szerintem egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a nap besugárzása az elsõdleges meghatározója a föld energiaegyenlegének. Az már fogósabb kérdés, hogy a besugárzás megváltozása mekkora késéssel és milyen elrendezõdésben változtatja meg az éghajlatot.

Megemlíteni. Vagy felhozni. Felemlíteni nincs.

Itt megint eldobtam az agyam Link Link
Nehogy áttegyék az agrofórumba, írok hozzá azért valamit
Balinokat tettek múlt év õszén a Kerkába, és a cikkben az a mondat fogott meg, hogy "a halbiológusok szerint ez a hal jól alkalmazkodik majd a patakok éghajlatváltozás miatt felmelegedõ vizéhez"!!
Nem hinném, hogy bármely hal nehezen viselné azt a melegedést, ami a vizekben be fog következni, ha befog!
Bár ennyi erõvel piranhákat is telepíthettek volna
Borzalom, mekkora üzlet a klímaváltozás, és mennyi mindent rá lehet fogni!

Kiegészítve Nyuli irását:
Most jelent meg egy cikk a GRL-ben, mely szerint a Naptevékenység még 1980-2000 között is emelkedett: Link
A konklúzió:
"This finding has evident repercussions for climate change and solar physics. Increasing TSI between 1980 and 2000 could have contributed significantly to global warming during the last three decades. [scafetta and west, 2007, 2008] Current climate models[ipcc 2007] have assumed that the TSI did not vary significantly during the last 30 years and have therefore underestimated the solar contribution and overestimated the
anthropogenic contribution to global warming."

Aki olvasta a tanulmányomat, az láthatta, hogy egyrészt rengeteget kutattam adatok, mérések, és fõleg mérési körülmények után, és ezek a globális felmelegedés-klímaváltozás hisztéria miatt aktuális témák (kellene, hogy legyenek)!
A teveli állomás képén jól láthatóak azok a böhömnagy silótartályok, és a tanulmányban "enyhén" céloztam rá, hogy azok, nem létezik, hogy ne befolyásolják az ottani mért értékeket Link Link
Amit nem tudtam eddig, hogy mikor tették oda a silótartályokat, mikor létesült az állomás, de azt gyanítottam, hogy biztos, hogy nem "hidegíti" az állomás mért érékeit!
Aztán egy másik oldalon utalást találtam rá, hogy néhány éve lettek odaépítve azok a tartályok, amikor az állomás már ott volt!

Az általam összekukázott adatokat megéztem, és látom ám, hogy 2005 után Pécs-Pogányhoz hasonlítva valami drasztikus változás történt a teveli állomás maximum hõmérsékleteiben!
2005 elõtt jellemzõen 1 tizeddel volt a teveli max átlag a pogányi alatt!
Aztán 2005-el kezdve fordult a kocka, Tevel megugrott 5, nemvicc 5 tizeddel!
Minden évben 2005 óta 5 tieddel!
Nem 8 nem 3 nem összevissza, pontosan minden évben 5 tizedet ver Tevel Pogányra!

Egybõl kapcsoltam, mondom a nyakamat rá, hogy 2005 év elején tették oda azokat a tartályokat!
Tegnap felhivtam a teveli polgármesteri hivatalt, megkérdeztem, mikor kerültek oda a tartályok!
A kedves hölgy, aki felvette a telefont, elõször rávágta hogy múlt éven!
Mondom neki, nem lehet hogy esetleg mégsem tavaly, hanem 2005 környékén!?
Hosszas csend és öööö-zés után jött a válasz, hogy de lehet hogy tényleg nem tavaly volt, hanem régebben, csakhát olyan gyorsan mennek az évek stbstb.!
A hölgy megadta a teveli állattenyésztõ zrt. számát, hivjam fel õket ma reggel, õk pontosan meg tudják mondani!
Reggel telefonálok, ismét egy hölgy veszi fel, a kérdés ugyanaz, a válasz hasonló: 2006-ban építették a silótartályokat oda, állítja a hölgy!
Jövök én: "Hölgyem, nem lehet, hogy már 2005-ben ott voltak azok a tartályok?"
Háááát...õõõõõ...hallom, hogy zörögnek a papírok, majd jön a válasz: "Igaza van fiatalember, tényleg 2005 elsõ fele...."

És mindennemû globális felmelegedés meg üvegházhatás nélkül melegedett a teveli állomás!
A teveli "globális felmelegedést" tehát nem az üvegházhatás, hanem sokkal inkább a "silóházhatás" okozta

Elköltöztünk

Igen, ez egy jó kérdés. Kicsit messzebrõl kezdem a választ.
A tudósok pontosan ezen a kérdésen tanakodnak, egy csoportjuk azt feltételezi, hogy egy hidegperiódus elõtt állunk, egy másik pedig azt, hogy a napfolttevékenység hiánya inkább csak gyengíteni fogja a globális felmelegedést. De nézzük a tényeket.
Az Ulysses-szonda 1992 óta kering a Föld körül poláris pályán, és méri a napszelet. 2008 végén a pontos mérések megkezdése óta tapasztalt leggyengébb napszél-értékete mért a szonda, az adatokból interpolálva pedig megállapítható, hogy az ürkutatás megkezdése óta most a legalacsonyabb a napszél nyomása. Csak a legutóbbi teljes mérési sorozat befejezése óta 20%-kal csökkent a napszél nyomása, a Nap mágneses mezejének erõssége 36%-kal csökkent. További adatokat elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy a Nap egy hosszú aktivitás-minimumban van. A 11 éves ciklusokat a 19. század eleje óta vizsgálják, ennek alapján a Nap 2007 elején, a 23. ciklusban érte el a minimumát, ennek alapján 2008 folymán kellett volna indulnia az újabb ciklusnak, ami a napfolttevékenység erõsödésében jelentkezett volna. Ez azonban nem következett be; 2007 végén egyetlen egy napfolt jelentkezett, melyet polaritása alapján a 24. ciklusba tartózóként soroltak be, aztán megnyugodott a Nap. 2008 folyamán újabb 3 napfolt bukkant fel, de ismét csak a polaritást vizsgálva ezek még a 23. ciklusba tartoztak, tehát nem jelentik a napfolttevékenység erõsödését. Azóta csupán néhány mini-folt jelent meg a 24. ciklusban, de ez nagyon gyenge tevékenységnek minõsül.
Ennyit a Napról. Hogy ez mennyiben hat a klímára, azt inkább csak az elmúlt idõszakokkal való összevetésben lehet vizsgálni. Mivel a gyenge naptevékenység a Földre sugárzott energia csökkenésében is mutatkozik, így levezethetõ, hogy emiatt csökkenni(e kellene) a hõmérsékletnek. Ha a Nap tartósan ezen az aktivitási minimumon tartózkodik, akkor csakhamar a "kis jégkorszak"-hoz hasonló helyzet állhat elõ. Akkoriban - csillagászok utólagos megállapítása szerint - egy teljes napciklus elmaradt (leszámítva a mini-foltokat), és most is sokan hajlanak arra, hogy a 24. ciklus hasonlóképpen elmaradhat. Viszont: a kis jégkorszak óta annyi üvegház-gázt termeltünk, hogy épp emiatt folyik a vita: képes-e a csökkenõ energiabesugárzás az üvegház-gázok ellen hatni, pontosabban olyan mértékben hatni, hogy a globális felmelegedés folymata megforduljon, de legalábbis megálljon. Csupán a naptevékenységet alapul véve ezt nem lehet megmondani. Viszont felmerült egy újabb tanulmány, amely a multidekadikus atlanti oszcillációt vizsgálja (AMO); ez alapján 2020-ig nem várható további globális felmelegedés (!). Ezt pedig az atlanti áramlások 70-80 éves ciklusával magyarázzák (erre vezetik vissza a 40-es és 70-es évek hidegebb átlagait is). Ezek az áramlások a meleg trópusi vizeket szállítják a dél-skandináv térségbe, hol erõsebben, hol gyengébben. Mérések szerint most éppen a gyenge periódusban van az áramlás.
Hogy még színesebb legyen a dolog, a NASA müholdas mérések alapján azt sem tartja kizártnak, hogy a Föld átlaghõmérséklete a következõ 20-30 év során csökkenni fog, mivel egy másik globális rendszer, a csendes-óceáni dakadikus oszcilláció is a hidegfázisba megy át.
A végén kicsit ugyan már eltértem a Naptól, de érdekes, hogy jelen állás szerint három rendszer egyidõben egy hidegfázisra utaló globális helyzet készül létrehozni. Hogy az említett három rendszer milyen kölcsönhatásban van, nehéz megmondani. A csökkenõ napbesugárzás elvileg tovább csökkentheti a vízrendszerek felmelegedését, itt már csak azok hõtehetetlensége a kérdés. Ha minden egy irányban hat, akkor viszont akár hideg is lehet a közeljövõben. Meglátjuk Elnézést a kicsit hosszúra sikerült okfejtésért

Link
A Maldív-szigetek lesz az elsõ CO2-semleges nemzet, sõt, eu-s kvótákat akarnak majd venni, csak azért, hogy máshol se bocsássanak ki annyit belõle. Nem tudom, hogy ez mennyiben fog megvalósulni, illetve ki mennyit fog ezen kasszírozni, de azért követendõ példának látszik. Nyilván könnyebb megoldani 385 000 lakosra mint 385 000 000-ra, de akkor is, jó ilyet olvasni.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61263 - 2009-03-16 21:48:05)

Ez csaknem egy az egyben megfelel Bastardi véleményének is. Aki most persze istencsászár, mert több hónapja folyamatosan bejön neki, amit jósol. Február végén Márc 5-15 közé tippelte azt, ami most jön majd, tehát kicsit késett is az õ várakozásához képest, ezt be is vallja: Link
Én azért nagyon remélem, hogy március legvégére megjön a meleg, szeretnék egy 2-3 hetes jó idõt, mielõtt ismét lelépek az óceán mellé

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61262 - 2009-03-16 21:23:47)

Az lehet egy jó kérdés, hogy ez a jelenség milyen hatással van az általánosságban értett globális felmelegedésre? Mennyire képes, képes e egyáltalán, ellensúlyozni azt?
Érdekelne a válasz, vagy akár csak a téma fejtegetése is. És ezzel most már tényleg vonuljunk át az éghajlatos fórumba!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61261 - 2009-03-16 21:16:06)

Hidegségnek van ezzel kapcsolatban néhány nagyon jó linkje illetve képe, ahonnan érdemes elindulni, illetve összehasonlításokat végezni. Például az egyik, 1000 évet átölelõ T és naptevékenység diagram nagyon érdekes kapcsolatot tárhat fel, természetesen ezt elemezni, és pontosságát beleszámítani már kihívás (vagyis szerintem, nem tudok róla sajnos sokat). Az biztos, hogy hosszútávú, szezonális elõrejelzéseknél már nem kellene figyelmen kívül hagyni...
Hidegség, ha olvasod a fórumot, adj pár linket

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61260 - 2009-03-16 20:56:13)

A Maunder-minimum 1645 és 1715 között állt fenn (Edward Walter Maunder angol csillagászról nevezték el), és pontosan ebbe a tartományba esett a kis jégkorszak is.

Pyriel: természetesen tisztában vagyok mind a Nap ciklikusságával, mind azzal, hogy ennyire nem lehet leegyszerüsíteni Igazából még a tudomány sem egységes ebben a kérdésben. Ezek csupán olyan adatok, amik a jelenlegi ill. elmúlt ciklusok - t.i. a 23. és a 24. - napfolttevékenysége alapján levezethetõk. Az dolog csupán egy érdekes szegmense a "nagy egésznek"

Szerintem lassan mehetünk az Égahjaltváltozásba

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61259 - 2009-03-16 20:28:20)

Természetesen lehet kapcsolat a Naptevékenység és a Föld éghajlata között, de nem egyszerûsíthetõ le ennyire. Van egy ciklikusság a naptevékenységet illetõen, ami nem egyik napról a másikra zajlik, hanem 11 éves szakaszokban. Márpedig a tapasztalatok nem támasztják alá, hogy 11 évenként változnak a legmelegebb és leghidegebb évek. E tekintetben jóval nagyobb léptékekben gondolkodhatunk, ha a Föld globális éghajlatának a változásait tekintjük. Az utóbbi pár év az évszázad legmelegebb évei közé tartoztak, ebbe jött kuriózumként a tavalyi, ami kétségkívül, elsõsorban a hûvösebb nyár miatt, alacsonyabb átlaghõmérsékleteket hozott, mint a korábbiak.

Az éghajlat és az idõjárás alakításában a valóban Napé az elsõdleges szerep, ha nem az egyetlen igazi szerep, - a többi csak befolyásoló jellegû - de ez sokkal inkább a napsugarak beesési szögének és a besugárzás idõtartamának a függvényei, semmint pl. a napkitöréseké, vagy a napfoltoké. A nagyobb, hosszabb távú éghajlatváltozások okaiként pedig elsõsorban a Föld Nap körüli pályaelemeinek módosulását szokták felemlíteni.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61258 - 2009-03-16 20:27:52)

Nagyon érdekes meglátás, és van benne valami. Az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a fórumot.
Tudsz idõpontot mondani a legutóbbi kisjégorszakra?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61257 - 2009-03-16 17:41:39)

Most éppen nincs hideg, de az egész tél tekintetében bizony az volt ott. Nem állítom, hogy egy az egyben a Nap befolyásolja a történéseket, ez természetesen nem lenne igaz, de hogy van befolyása, az eléggé esélyes.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61256 - 2009-03-16 17:05:20)

Amerikára nincs hatással a Nap? Ott nyoma sincs a hûvös idõnek...

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61255 - 2009-03-16 15:45:09)

A napokban olvastam egy érdekes tanulmányt a jelen és elkövetkezõ idõjárási helyzet egy érdekes aspektusa, a napfolttevékenység okán. Ugye 2008 globálisan nézve az utóbbi pár év legalacsonyabb hõmérsékletét hozta, minimális napaktivitás mellett. Most azonban a Nap szinte meg se rezzen (ez persze kis túlzás), olyan nyugodt, hogy mindjárt elalszik , a hõmérséklet pedig csökken. A tanulmány szerint nyilvánvaló az összefüggés (és szerintem is kézenfekvõ); ilyen nyugodt Nap mellett a továbbiakban is igencsak mérsékelt hõmérsékletre van kilátás. Érdekes módon a modellek is alátámasztják ezt a feltételezést.
Fel lehet eleveníteni a Maunder-minimumot is, ekkorra esett a "kis jégkorszak" - a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít rá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Nap nem kezdhet el akár holnap nagy dérrel-dúrral "köpködni", de tény, hogy ennyire gyenge ciklusa régen volt. A 23-ik ciklus már gyenge volt, a mostani, 24-ik pedig még gyengébb. Érdekes lesz figyelni a fejleményeket. Na most hogy ez ide illik-e, vagy az Éghajlatváltozásba, azt nem tudtam eldönteni

Én is csak annyit állítok, hogy nem egyértelmû a kérdés megítélése: ma ebben nem lehet igazságot szolgáltatni sem pro, sem kontra. A mostanáig eltûnt fajok alapján a holocén még valóban nem sorolható a "nagy kihalások" közé, de a jelenlegi tendenciák folytatódásával elõbb-utóbb elérjük a természet pusztításának ezt a mértékét. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy ehhez 100, 1000 vagy 10000 év kellene, és az is kérdés, hogy ennyi idõ elteltével milyen életmódot folytat majd az emberiség. Ha sikerülne viszonylag rövid idõ alatt "környezetkímélõbb" életvitelre átállni, a nyakló nélküli fogyasztást mérsékelni, akkor elkerülhetõ a hatodik "nagy kihalás". Sajnos a mai tendenciák nem ebbe az irányba mutatnak.


De ismét hangsúlyozom, itt a klímaváltozás mellékszereplõ. Való igaz, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatása nem éri el azt a mértéket, ami a földtörténet nagy kataklizmáit elõidézte. Viszont helyette irtjuk az esõerdõket, szennyezzük a tengereket, stb., stb... elsõsorban ezért tûnnek el rendkívüli ütemben a fajok. [így talán az egész történet jobban illene a bioszféra fórumba: ha ezen a vonalon folytatnánk, akkor a válaszokat ott várom.]

A környezetrombolás élõvilág általános (!) kataklizmáját mutató tudományos eredményeit nem tartom egyértelmûnek (továbbra is azt látom, idõnként jogos társadalompolitikai megfontolások a tudomány társadalomra gyakorolt hatását használják ki, jogos társadalmi, környezettudatos átnevelés eszközével).
Neves és általam tisztelt ökológusok vizsgálatai alapján ez messze nem ilyen egyértelmû, noha el kell ismerni, óriási károkat intézünk a környezetünknek-élõvilágunknak.

Az emberi tevékenység (a nukleáris rettenet alkalmazása nélkül...) éghajlatra gyakorolt összhatása szerintem messze nincs egy kategóriában az eddigi tömeges kihalásokért felelõs extraterresztikus és vulkáni tevékenység okozta éghajlati kataklizmáknak.

Rég volt ilyen általános érvényû eszmecsere eme fórumon, he-he!

Ezt a kérdést azért nem szabad ilyen sommásan elintézni. Az élõvilág évszázmilliók óta tartó fejlõdéstörténete nem volt folyamatos, több óriási törést (kihalási eseményt) is ismerünk belõle. Ezek a kihalások olykor az addig élõ fajok 70-90 százalékát tüntették el szinte pillanatok alatt. A nagy kihalásokat mindig valamilyen, a "szokásos" folyamatos változáshoz képest nagyon hirtelen történõ környezetváltozás idézte elõ: pl. meteoritbecsapódás, rendkívül erõs vulkáni tevékenység, ill. az általuk kiváltott események láncolata (amiben kulcsszerepe volt az éghajlat megváltozásának).

A fajok eltûnésének ma megfigyelhetõ üteme alapján a tudományban egyre többen gondolják úgy, hogy az elmúlt 540 millió év "öt nagy" kihalási eseménye után ma éppen a hatodikat éljük, és ezt mi magunk idéztünk elõ. Igaz, ezért egyelõre nem az éghajlat, hanem a "klasszikus" környezetrombolás (erdõirtás, élõhelyek átformálása, mérgezõ anyagok kibocsátása, stb.) a felelõs. Ám a klímamodellek pesszimistább forgatókönyvei bizony olyan ütemû éghajlatváltozással számolnak, ami összemérhetõ a földtörténet nagy "töréspontjaival", és komoly lökést adhat napjaink kihalási hullámának.

Ez így nem igaz.
Nem az élõvilág (neki errõl szól a dolog százmillió évek óta, gyors és lassabb, ám folyamatos változásból), hanem ez emberi életlehetõségek szûkülhet be.
Az ember szeret általánosítani.

"Klímaváltozás volt, klímaváltozás van, és mindig is lesz klímaváltozás". A gond itt csak az, hogy az élõvilágnak a távolabbi múltban jóval több idõ állt rendelkezésre alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, mint amennyi idõ most állna rendelkezésére a drasztikusnak tûnõ változásokhoz.

Nem gondolom, hogy jövendõmondásrõl lenne szó, hogy ki mibõl él az meg végképp nem ide tartozik.
Szerintem, tényekrõl beszél és nem félelemet keltõ az elõadás, hanem inkább elgondolkodtató.

"Jövendõmondásból busásan meg lehet élni, igazmondásból annál kevésbé."

Elsõ benyomás alapján professzionális félelemkeltésnek tûnik, mindenféle tényszerû adatot vagy megállapítást nélkülözve. Hetesi Zsolt "Felélt jövõ" címû tanulmányáról egyébként volt egy cikk a Magyar Nemzetben is.

"Az éghajlat megváltozása az tény. Tehát nem lehet most már arról beszélni, hogy egyes tudósok azt mondják, hogy van, illetve egyes tudósok azt mondják hogy nincs..."

Klímaváltozás volt, klímaváltozás van, és mindig is lesz klímaváltozás. - Az éghajlat folyamatos változása természetes jelenség, ezzel semmi probléma nincs. A múltban a Föld élõvilága és az emberiség minden alkalommal kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, ahogyan ez ma sincs másképp. Nem mi uraljuk a természetet (vagy éppen az éghajlatot), amennyiben a kommunizmus sikertelen óriásprojektjei és megalomániája ezt nem tanította meg nekünk, akkor épp ideje lesz tudomásul venni.

Egy érdekes elõadás: Link

Elképzelhetõ, hogy nincs benne az elsõ tízben még 1979 óta sem, nemhogy elõtte. Az UAH MSU mûholdas megfigyelései alapján 2008 a 16. legmelegebb év volt az elmúlt 30 évben. Link A 10. legmelegebb év kijelentés a Hadley Centre publikációiból származik, azonban az õ adatsoruk a felszíni állomáshálózat által szolgáltatott adatokból számít globális átlaghõmérsékletet, és mivel a hosszú ideje mûködõ mérõállomások jelentõs része található sûrûn lakott/beépített területen (akár milliós nagyvárosokban), ezért a hõszigethatás miatt akár komolyabb mértékben (ez itt néhány tizedfokot jelent) is túlbecsülheti a megfigyelt hõmérséklet-emelkedést. A mûholdas és a felszíni megfigyelésbõl származó adatsorok között meg is figyelhetõ némi divergencia.

A globális hõmérsékleti adatsor elérhetõ innen: UAH MSU Link
HadCRUT3 Link

Azonban minden relatív, ha mondjuk az elmúlt 2 évezredet néznénk, akkor valószínûsíthetõen a top 300-ba sem férne bele a tavalyi év. A középkori ill. a római kori meleg periódus alatt ez egy igen hûvös évnek számított volna.

Értem. Tehát azért lesz idén pokoli meleg, aszály, sáskajárás, armageddon, El Nino, stb. mert a 2008 volt a leghûvösebb a 21. században és alig került be az elsõ tíz legmelegebb évbe. Aha.

Olvastam a cikket és bizony áltudományos, megalapozás nélküli dobálózás (szinte nevetséges, tudnák ilyet mondani én is, pl. a következõ La Nina az év végétõl valószínû, 2010-2013 között létrejöhet, és akkor így megy úgy, beletrafálhatok mindenféle tudományos jelleg nélkül), erre utaltam elõzõ írásomba.

Pedig elég sanszos az El-Nino jelenség az év végétõl kezdõdõen 2009/2010-ben: Link

Nagyon izgalmas kérdések.
Valóban a nagy pozitív irányú globális éghajlatváltozást jövendölõ médiacsapások között kevés szó esik a visszacsatolásokról, ezeknek szép példái az általad említetek.

A PDO-ról valójában még alig hallottam, a ElNino-LaNina idõszakok oszcillálásához is további adalék.

A 2007-2008-as, kilenc hónapig tartó La Nina tavaly nyáron valóban felemésztõdött, és rögtön jöttek is a féltudományos csapongások, hogy bizony újra jön egy El Nino.
Ellenben a több hónapig tart neutrális ONI index az év végén átcsapott újra erõs negatív fázisba.

Az SST-anomálisa se mutat El Ninóra, az elmúlt egy hónap:
2009.01.26.: Link
2009.02.26.: Link

A következõ hónapokat érdemes lesz figyelni, az elmúlt években elharapódzó elrugaszkodott hurrikán-szezon-várakozások mellé lehet felsorakozik az megalapozás nélküli El Nino jövendölések?

Az AMO változását külön érdemes lesz figyelni.

Habár említést nagyon nem hallani a következõ eseményekrõl, mégis azt hiszem az elõttünk álló néhány évben érdemes lesz nagyon figyelni, hogy mi is fog történni ezen eseményekkel kapcsolatban és úgy "a nagy világban".

PDO - Pacific Decadal Oscillation
Link
Link
Mint látható, ez az index a csendes-óceáni légkör-óceán dinamikus változását leíró szám. Amint az oldalon látható a PDO egy úgy mond kvázi-periódikus több évtizedes oszcillációt mutat. Nagyjából a 20. századot megelõzõ 200 évben viszonylag hektikusan ugrált, változott, majd a 20. század elején egy meleg fázis kezdõdött, amelyet a század közepére egy hideg fázis követett - vagyis a Csendes-óceán keleti felén az átlagosnál hidegebb volt a tengervíz és a La Nina is gyakrabban fordult elõ. 77-ben történt a "great shift"-nek nevezett esemény, vagyis hirtelen átcsapott a meleg fázisba. Azonban 2007 õsze óta negatív fázisba került. Mi a kérdés? Ez a váltás már része egy újabb "váltásnak", vagy csak átmeneti és a mostani szezonális elõrejelzések szerint visszatérne az év végére egy gyenge El Nino állapotba? Valószínûleg pár hónapon belül kiderül, hogy egy neutrális helyzetbe kerülünk vagy sem. Mindenesetre ez az egyik kulcsfontosságú folyamat. Mi a másik?
AMO - Atlantic Multidecadal Oscillation
Ez utóbbi elég nagy hatással van az egész északi hemiszférára.
Nos... idén januárban negatívra váltott, amelyre a 2000-es évek eleje óta nem volt példa. Azelõtt pedig a 90-es évek elsõ felében fordult elõ inkább - a legutóbbi AMO hideg fázisból való átváltás alkalmával.
Link
A fõ kérdés, hogy ez a váltás átmeneti, vagy már a kezdete egy negatív fázisba való váltásnak. Ha ez már az a bizonyos másik "change", akkor 200 év után ez lesz az elsõ alkalom, hogy az AMO pozitív fázisa alig egy évtizedig tartott. Rendszerint 20-30 évig tart - persze vannak kisebb visszaesések, ingások benne. Paleoklimatológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1700-as évek végén volt nagyon rövid AMO+ fázis.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/treering/reconstructions/amo-gray2004.txt

Hányan tehették már fel a kérdést? Vajon a mostani éghajlatváltozás közepette egy újabb éghajlatváltozás kezdetén vagyunk?

puff! hosszú életû volt