Földtan

Mátyás-hegyen épp zajlik elvileg egy tanfolyam, a bevezetõ "kedvcsináló" alkalmon részt vettünk, csak úgy. Egyik évfolyamtársam részt vesz rajta, ha gondolod, privátban átküldöm a címét, nála érdeklõdhetsz.

Lehet, hogy ez is törlésre kerül de azért teszem itt fel, mert 1) itt nem fut ki 19 és fél perc múlva, 2) ide mégiscsak benéznek olyan emberek, akik segíthetnek.
Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször ) egy alapfokú barlangász tanfolyamot. Tudtok-e olyan egyesületet/teket, aki indít ilyeneket mostanában? (Lehetõleg a Fõvárosban) Találtam ilyeneket de mindegyik "nagyon friss" idõpontokkal operál. A célirányosságot szem elõtt tartva, nem akarok jópár napos ímélezgetésbe folyni

Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-, Anabar-, Viljuj-felföldön tanulmányozhatóak?

Pontosíthatok? A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)

Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.

A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)

No igen..és ugyanez eredetiben egy 2004-es terepgyakorlatról
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában ..

És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum ..és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral..

A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév? ) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre ....
Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link

Szép a videója Link

Helyi érdekesség:Link

Jé, mit találtam: Link

Örülök az új fórumnak, igaz a geológiai tudástáram igen erõsen megcsappant, jó lesz feleveníteni 1-2 dolgot.
Ha jól emlékszem Usrin: tavaly részt vettetek egy CH kutatási versenyben (levetített angol dián a te neved is ott szerepelt, akartam mondani jan. 31.-én csak elfelejtettem), gondolom ismerõs az "ELTE BLOCK" . Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt.

Ez Link a blog nagy kedvencem, aki szereti a vulkánokat, annak csak ajánlani tudom!

Üdvözlöm az új fórumot!

50 millió év múlva nem lesz Földközi-tenger (hatalmas hegylánc növekszik a helyén), nem lesz mediciklon, de legalább északabbra csúszunk! Link

Hmmm..

Hm..a Meteorológia és társtudományai "szekció" rég várt fórummal egészülhetett ki..mily nagy öröm ez a bontakozó holisztikus szemlélet nekem
..és ugye a lassan doktoráló hivatásos "földtanász" sem fog megharagudni a "földfirkászra", ha a geomorfológiát is ide csempészi majd...

Én is szívbõl üdvözlöm e Fórumot

Ejdejó,hogy már ilyen is van!Remek,üdv!

Szívbõl üdvözlöm az új fórumot!!!

Teljesen jogos a felvetés. Nem égéstermék, ebben az értelemben nem helyes a hamu szó alkalmazása, bár a köznyelvben ez honosodott meg. A kitörés során a robbanásoktól feldarabolódó magma legkisebb mérettartományú része ez, azt hiszem 2mm a határméret, vagyis az ez alatti méretû szemcsék számítanak hamunak. Voltaképp kõzet, vagy vulkáni üveg ez, amely a levegõben megszilárdul.

Ejha! Ez nagyon frankó!

Ha nemgond akkor itt is beszámolok a talajtani gyakorlataimról!

Értem, köszi!

Usrin, gondolom természetes a józan tárgyilagosság velük, ezért hangsúlyoztam ki az "évjáratot". Pld. egy 1908-as kiadású Mo. földtanát leíró könyv szerint még a harmadik helyen álltunk a világ földgáztermelésében, azóta bizonyára más a helyzet

Valóban nem hangzik szakszerûen (pont azért, amit írtál), mégis elfogadottan így nevezi a szakma a 2 mm-nél kisebb szemcseméretû szórt vulkáni anyagot: Link

Azt hiszem, ez az elnevezés már történelmileg így alakult, és túlságosan bevésõdött ahhoz, hogy jobbat keressenek helyette.

A régi könyveket azért nem árt kritikával olvasni - a geológia azon kevés tudományág egyike, ahol a közelmúlt felismerései nemcsak bõvítették, hanem sok helyen gyökeresen átírták a korábbi ismereteket. Az, hogy a lemeztektonika (konyhanyelven "kontinensvándorlás") elmélete az 1960-as, 1970-es évek során elfogadottá vált, kis túlzással akkora váltásnak számít a geológia történetében, mint amilyen a földközéppontú világkép elvetése volt a csillagászatban.

Már ezért érdemes volt ennek a fórumnak elindulnia: Link Gyönyörû!! Köszi a linket, szétnézek itt, a német nem gond.

Örülök az új fórumtopicnak, ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a vulkánok és tud németül ezt az oldalt. A menüpontokat is érdemes végignézni. Link

Mivel a hamu égéstermék, ami pedig a vulkáni kürtõn kijön, az valójában nagyon apró kõzettörmelék.. Jól gondolom?

Nekem lenne egy kérdésem a szakiktól.
A "hamu" kifejezés, ami széles körben elterjedt, mennyire helytálló, szakszerû? Mert valójában az vulkáni por lenne, nem..?

Ezt nem is gondoltam volna! Megértelek!
A földrengések engem is nagyon érdekelnek, sõt a különlegesebb kõzetek is, ha valami érdekes dolog derül ki róluk. Nemrég tanultunk a nyersanyagokról fél évig, abból a kõolaj és földgáz része tetszett, Pogácsás György tanár úr cikkét, amely e két energiaforrásról szólt, többször is elolvastam.
Bárdossy György – Lelkesné Felvári Gy. – Pogácsás Gy. (200: A világ szénhidrogén vagyonáról.

Legyek õszinte? Nekem is, különös tekintettel a szimmetriarendszerekre és -osztályokra. Szerencsére a geológia mûveléséhez ez csak annyiban szükséges, hogy az egyetemen egyszer át kell rajta esni...

Nyuli, most veszem észre az új fórumot, nagyon örülök neki, bár nem vagyok geológus de szeretem a földtant Elsõsorban a földrengéseket (most is figyelgetem a neten), kísérõ jelenségeiket és az állatvilág viselkedését. Földtani könyveim javarészt XIX, XX. századiak (1900-as évek) de felkeltették érdeklõdésemet. Gondolom a bennük lévõ alapismeretek máig érvényesek, legfeljebb bõvültek azóta

Persze, hogy be, az érdekes dolgokat szívesen olvasom, csak az ásványosztályozás a legnagyobb rémálmom.