Földtan
Hát ez tényleg nem semmi! Ennyi esemény, azt se tudnám, hogy melyiket figyeljem. 
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén:
Link
Link
Érdemes meglesni a Redoubt kitörésérõl készült fotókat az AVO honlapon, vannak villámlósak is :-) Meg egy csomó gyönyörûség.
Link
Link
Ja, így már értem. 
Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek.
Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek. 
Köszönöm!
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?
A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol épp nem mûködik egy vulkán, vagy nincs vízzel telített, összefüggõ pórusrendszer (utóbbi esetben az áramló pórusvíz megint csak konvektív hõtranszfert tud indítani a felsõ néhány km-ben).
Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.
Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.
Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.
Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.
Köszönöm!
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek
Fizikai okot nem látok arra, hogy a köpenycsóvák elõfordulása földrajzi szélességtõl függjön, hiszen a földmag minden irányban egyformán fûti a köpenyt. Azaz szerintem elegendõen hosszú idõ alatt a földkéreg minden egyes pontjában ugyanannyi egy köpenycsóva érkezésének valószínûsége. Persze mivel az Egyenlítõ kétszer olyan hosszú, mint a 60° szélességi kör, oda ez alapján kétszer annyi köpenycsóva jut adott idõ alatt. Szóval ha így nézed, ott a cosφ.
A mi medencealjzatunkat úgy gondolom, elõször kiemelné a köpenycsóva: ez pusztán mechanikai hatás, hiszen alulról "nyomja" a feláramló anyag. Ugyanezt látjuk Izlandnál is, azért épp ott nõtt ki egy sziget az óceánközépi hátságból, mert azon a helyen egy köpenybeli feláramlás is "rásegít" a hátság mûködésére. (Az izlandi bazaltok geokémiai jellemzõi, egyes izotópok ill. ritka elemek egymáshoz viszonyított arányai is félúton vannak a tipikus óceánközépi és a tipikus hotspot-bazaltok között.) Visszatérve a Pannon-medencéhez: elõször emelkedne a kéreg, aztán a viszont a hõtöbblet alulról elkezdené vékonyítani, amitõl a felszíne izosztatikusan süllyedni kezdene, azaz mélyülne a medencénk. Ha elég erõs lenne a köpenycsóva, és elég hamar, mondjuk 5-10 millió éven belül ideérne - hiszen most már vastagodóban van az az aljzat -, akkor akár egy riftesedés is beindulhatna. Igaz, új óceán aligha lenne belõle, mert Európa és Afrika közeledése, közelebbrõl az Adriai-mikrolemez délnyugat felõl ható nyomása folytán egyre inkább kompressziós feszültségtérben vagyunk. Ennek köszönhetjük jelenlegi dombságainkat és középhegységeinket, amik helyén 5 millió éve még jobbára alföldek vagy a mostaninál sokkal lankásabb dombok terpeszkedtek. Arról, hogy a Bakony vagy a Vértes mennyivel volt lankásabb a mostaninál, és kiállhatott-e szigetként a Pannon-tóból 8-9 millió éve, épp mostanában próbálok elméletet gyártani.
A mi medencealjzatunkat úgy gondolom, elõször kiemelné a köpenycsóva: ez pusztán mechanikai hatás, hiszen alulról "nyomja" a feláramló anyag. Ugyanezt látjuk Izlandnál is, azért épp ott nõtt ki egy sziget az óceánközépi hátságból, mert azon a helyen egy köpenybeli feláramlás is "rásegít" a hátság mûködésére. (Az izlandi bazaltok geokémiai jellemzõi, egyes izotópok ill. ritka elemek egymáshoz viszonyított arányai is félúton vannak a tipikus óceánközépi és a tipikus hotspot-bazaltok között.) Visszatérve a Pannon-medencéhez: elõször emelkedne a kéreg, aztán a viszont a hõtöbblet alulról elkezdené vékonyítani, amitõl a felszíne izosztatikusan süllyedni kezdene, azaz mélyülne a medencénk. Ha elég erõs lenne a köpenycsóva, és elég hamar, mondjuk 5-10 millió éven belül ideérne - hiszen most már vastagodóban van az az aljzat -, akkor akár egy riftesedés is beindulhatna. Igaz, új óceán aligha lenne belõle, mert Európa és Afrika közeledése, közelebbrõl az Adriai-mikrolemez délnyugat felõl ható nyomása folytán egyre inkább kompressziós feszültségtérben vagyunk. Ennek köszönhetjük jelenlegi dombságainkat és középhegységeinket, amik helyén 5 millió éve még jobbára alföldek vagy a mostaninál sokkal lankásabb dombok terpeszkedtek. Arról, hogy a Bakony vagy a Vértes mennyivel volt lankásabb a mostaninál, és kiállhatott-e szigetként a Pannon-tóból 8-9 millió éve, épp mostanában próbálok elméletet gyártani.
Van pár kérdésem:
Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás)
Tfh egy köpenycsóva indul el éppen alattunk.
Mien hatással lenne a mi szubdukció mögött elvékonyodott medencealjzatunkra? (T gradiens növekedése? kiemelés? felhasadás?) Milyen idõskálán játszódna le a kéreggel való kölcsönhatása?
Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás)
Tfh egy köpenycsóva indul el éppen alattunk.
Mien hatással lenne a mi szubdukció mögött elvékonyodott medencealjzatunkra? (T gradiens növekedése? kiemelés? felhasadás?) Milyen idõskálán játszódna le a kéreggel való kölcsönhatása?
Az a baj, hogy a közelebb lévõ kamera eleve csak néhány óránként frissül, mert döglõdik benne hetek óta az akksi, a másik kamera meg marha messze van... Ez utóbbit a Chevron mûködteti, az õ olajvezetékük világítása látszik két kis fényfoltként a kamerakép aljánál
VÉGRE KITÖRT A REDOUBT!!!! Hetek óta napi több órán át lestem :-)))
Kár, hogy közben besötétedett Alaszkában...
Kár, hogy közben besötétedett Alaszkában...
Geológusok filemzték, nekik muszáj :-))(én tuti örömömben üvöltöve ugráltam volna, ha egy ilyet végignézhetek élõben)
A -4 magnitudónál fényesebb meteort szokták bolidának hívni.
Én úgy mondanám, hogy mind a meteort mint jelenséget, mind a meteorit krátert a meteoroid (tehát maga az test) okozza. Csak amíg a légkörben tartózkodik addig meteor, ha földet ér meteorit a neve.
Én úgy mondanám, hogy mind a meteort mint jelenséget, mind a meteorit krátert a meteoroid (tehát maga az test) okozza. Csak amíg a légkörben tartózkodik addig meteor, ha földet ér meteorit a neve.
Ohh shit,én úgy tudtam,hogy egy esetleges becsapódás is a meteorjelenséghez számít 
A légköri jelenségnek nem bolida a neve?
A légköri jelenségnek nem bolida a neve?
Vesztettél A meteor maga a légkörbeli (innen a neve) fényjelenség. A meteorit pedig a földet ért meteoroid.
A meteor maga a légkörbeli (innen a neve) fényjelenség. A meteorit pedig a földet ért meteoroid.
Gyáárekek,van egy kérdésem A meteor vagy a meteorIT csinál kráter? [vagyis mikortól lesz meteorit a meteor? légyszi segítsetek,mert nagy tételben fogadtam arra,hogy a krátert még a meteor csinálja,meteorit pedig az a kõzet,amit össze tudunk szedni a becsapódás után]
ui: Conchita,te még élsz?
A meteor vagy a meteorIT csinál kráter? [vagyis mikortól lesz meteorit a meteor? légyszi segítsetek,mert nagy tételben fogadtam arra,hogy a krátert még a meteor csinálja,meteorit pedig az a kõzet,amit össze tudunk szedni a becsapódás után]ui: Conchita,te még élsz?
Meg nem csak,hogy többen vagyunk mindenhol,hanem fénysebességgel terjed a hír.Történik valami teszem azt,Hawaii-n vulkánilag,pár óra múlva olvashatod a neten és nézheted a képeket.200 évvel ezelõtt még ahhoz is napok kellettek,hogy egyik (belföldi) városból a másikba eljusson az ember.
Te nem egy átlagos földlakó vagy, már csak azért sem, mert itt ülsz ezen fórum elõtt... A nagy rész nem a természeti katasztrófák fizikai stb. hátterét figyeli, hanem csak lóg a "híreken". Nem kell elmondani, gondolom, Neked sem, hogy mikkel lehet eladni egy újságot... Errõl beszélek, nem a kutatókról, a tudomány iránt elkötelezettekrõl. De még a tudományos tematikájú tévéadókról is el lehet mondani ezt, sajnos. A mûsorok megértéséhez kellõ tudásszint egyre alacsonyabb, a mûsorok bulvárszintje egyre magasabb. Közben pedig vannak komoly kutatások, amelyek szintén érdemelnének mûsoridõt, hasábot...
A túlszaporodást illetõen nagyon egyet kell értsek Veled, sajnos.
Az utolsó mondatom pedig arra vonatkozik, hogy mennyivel nagyobb kárt okozunk mi magunknak és élõlénytársainknak, mint a Természet - fõleg, hogy ez utóbbi nem pár év alatt változtat meg hatalmas területen élõ ökoszisztémákat, túr több kilométeres sebeket a földbe, stb., így az élõlényeknek lenne idejük alkalmazkodni - hozzánk, emberekhez, nincs elég idõ...
A túlszaporodást illetõen nagyon egyet kell értsek Veled, sajnos.
Az utolsó mondatom pedig arra vonatkozik, hogy mennyivel nagyobb kárt okozunk mi magunknak és élõlénytársainknak, mint a Természet - fõleg, hogy ez utóbbi nem pár év alatt változtat meg hatalmas területen élõ ökoszisztémákat, túr több kilométeres sebeket a földbe, stb., így az élõlényeknek lenne idejük alkalmazkodni - hozzánk, emberekhez, nincs elég idõ...
Hát azért ezt így általánosítva nem merném mondani...!
Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen pusztító lett, és már az is teljesen megváltozott, pedig nem...az én véleményem az hogy az ember már mindenhol ott van (vulkánok mellett, törésvonalak mentén, folyók ártereiben...) szóval ne csodálkozzanak, és ne a természetet okolják, egyszerûen az emberiség túl van szaporodva, kell a hely...
És azok a természeti jelenségek teljesen normálisak, voltak is és lesznek is... csakhát már mindenhol ott vagyunk.
És persze teljes mértékben sajnálom akik áldozatul esnek ezeknek a "katasztrófáknak" de a természet az úr...
És az utolsó mondatora reagálván a mi Bolygónk ereje sokkal nagyobb mint a miénk, embereké...
persze nem kell félni a Bolygónktól de azért tisztelni kell, kellene!
Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen pusztító lett, és már az is teljesen megváltozott, pedig nem...az én véleményem az hogy az ember már mindenhol ott van (vulkánok mellett, törésvonalak mentén, folyók ártereiben...) szóval ne csodálkozzanak, és ne a természetet okolják, egyszerûen az emberiség túl van szaporodva, kell a hely...
És azok a természeti jelenségek teljesen normálisak, voltak is és lesznek is... csakhát már mindenhol ott vagyunk.
És persze teljes mértékben sajnálom akik áldozatul esnek ezeknek a "katasztrófáknak" de a természet az úr...
És az utolsó mondatora reagálván a mi Bolygónk ereje sokkal nagyobb mint a miénk, embereké...
persze nem kell félni a Bolygónktól de azért tisztelni kell, kellene!
Én a Kabról meg a Badacsonyról tudtam 3 évesen, hogy mire valók s hasonló gondolataim voltak, meg, hogy kiülök a garázstetõre és nézem a vulkánkitörés fényét éjjel. :-)
Miskolcon,gyerekkoromban szabad rálátás volt a tokaji hegyre(még most is,Kopasz-hegy,asszem),[nagyon érdekeltek a vulkánok és a földtan általában (hobbi ásványgyûjtés)],sokszor eljátszottam a gondolattal,hogy a tokaji hegy nem kialudt,csak alszik.Mekkora káosz lenne,ha kitörne.Vagy a Mátrában mondjuk Ágasvár.-Hülyegyerek,ahelyett,hogy legózott volna...
Na igen... A generációknak, az embereknek, akik már a katasztrófafilmeken nõttek fel, már nem szenzáció egy normál természeti csapás, csak annak a szuper változata...
Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi, amitõl nekünk rettegnünk kellene. Már csak azért sem, mert ha tényleg lesz ilyen kitörés mostanában, akkor kb. mindegy lesz. :-)
Ugyanezt eljátsszák a zusában a Yellowstone-nal (persze rögtön van pár "szakértõ", aki nekiáll magyarázni, miként billen el az egykori kaldera medencéje, stb.). Egyszerûen az olyan "bulvártudományra" van szükség, ami szórakoztat, lenyûgöz, elrettent, stb. Ugyanezekért fújják fel a madárinfluenzát, stb. Mi emberek vagyunk olyanok, hogy már csak a vérrel és a tömeghalállal lehet felkelteni a figyelmünket...
Ja, sokkal több problémát jelentünk még mindig magunknak, mint a bolygó bármely ereje...(de ezt már hallottad tõlem szerintem)
Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi, amitõl nekünk rettegnünk kellene. Már csak azért sem, mert ha tényleg lesz ilyen kitörés mostanában, akkor kb. mindegy lesz. :-)
Ugyanezt eljátsszák a zusában a Yellowstone-nal (persze rögtön van pár "szakértõ", aki nekiáll magyarázni, miként billen el az egykori kaldera medencéje, stb.). Egyszerûen az olyan "bulvártudományra" van szükség, ami szórakoztat, lenyûgöz, elrettent, stb. Ugyanezekért fújják fel a madárinfluenzát, stb. Mi emberek vagyunk olyanok, hogy már csak a vérrel és a tömeghalállal lehet felkelteni a figyelmünket...
Ja, sokkal több problémát jelentünk még mindig magunknak, mint a bolygó bármely ereje...(de ezt már hallottad tõlem szerintem)
Ráadásul a mû az eredeti sarkvidéki jégtakarókkal "számolt", amik ugye nem a glaciálisokban átmeneti jégtakaró változásaival jellemzettek.
Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz hasonló tömegû jégpáncéljától. Vulkánoknak viszont azóta sincs se híre, se hamva az érintett területeken.
A NatGeo-n egyre több az olyan film,ami után még én is,mint abszolút laikus,elhúzom a szám.
Legutóbb vulkánilag a mega vulkánosat láttam,miszerint a nápolyi öböl egy hatalmas szupervulkán és ha az egyszer felrobban,merthogy állítólag robbanásos kitörés lesz,kõ kövön nem marad.Lehet van benne igazság,de azt sugallják,hogy hamarosan és hogy elkerülhetetlen és készüljünk fel!Nemá...
Legutóbb vulkánilag a mega vulkánosat láttam,miszerint a nápolyi öböl egy hatalmas szupervulkán és ha az egyszer felrobban,merthogy állítólag robbanásos kitörés lesz,kõ kövön nem marad.Lehet van benne igazság,de azt sugallják,hogy hamarosan és hogy elkerülhetetlen és készüljünk fel!Nemá...
A több ezer méter vastag jégpáncél elolvadása nem egy-kettõre történik, így ezt is sci-fi szagúnak érzem.
Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.
Érdekes, de eléggé sci-fibe illõ az elmélet. Fõ problémája, hogy a Dekkán-trappbazaltok kormeghatározásai teljesen egybehangzóan a becsapódás elõttre teszik a vulkanizmus kezdetét. Lehet, hogy 3 millió, lehet, hogy 500 ezer évvel elõtte kezdõdött, de a hibahatár ekkora, és nem szélesebb. Így az indiai vulkánosság tényleg erõsíthette a meteoritbecsapódás amúgy is erõs hatását az élõvilágra, de ez nem jelent ok-okozati összefüggést a becsapódás és a vulkanizmus között.
Másfelõl azt a fizikai mechanizmust is nehéz elképzelni, amivel egy 8-10 kilométeres test becsapódása a 2900 km vastag földköpenyt ilyen mértékben megbolygatná. A köpeny nagyon viszkózus anyagból áll (nem folyik, csak nagyon lassan, képlékenyen deformálódik), ezért ahhoz is sok millió év kell, hogy egy köpenybeli feláramlás eljusson a kéregig, és elindítson egy bazaltömlést. Egy ilyen, a Földhöz képest kicsi becsapódó égitest energiája pedig valószínûleg hamar elnyelõdik a köpenyben, és nem tud benne komoly áramlásokat kelteni az átellenes oldalon.
Ez az ötlet egyébként több más bazaltömlés kapcsán elõkerült (bár pont a 65 millió évesrõl még nem hallottam): a Föld túloldalán keresték és megtalálni vélték hozzájuk a becsapódásokat. A késõbbi vizsgálatok mindannyiszor megcáfolták az elképzelést, mert kiderült, hogy az idõbeli egyezések nem stimmelnek. Kellõen hosszú idõtartamon belül és kellõen nagy területen (az "átellenes oldalt" elég tágan szokták értelmezni) pedig bárhol lehet meteoritkrátert találni.
Másfelõl azt a fizikai mechanizmust is nehéz elképzelni, amivel egy 8-10 kilométeres test becsapódása a 2900 km vastag földköpenyt ilyen mértékben megbolygatná. A köpeny nagyon viszkózus anyagból áll (nem folyik, csak nagyon lassan, képlékenyen deformálódik), ezért ahhoz is sok millió év kell, hogy egy köpenybeli feláramlás eljusson a kéregig, és elindítson egy bazaltömlést. Egy ilyen, a Földhöz képest kicsi becsapódó égitest energiája pedig valószínûleg hamar elnyelõdik a köpenyben, és nem tud benne komoly áramlásokat kelteni az átellenes oldalon.
Ez az ötlet egyébként több más bazaltömlés kapcsán elõkerült (bár pont a 65 millió évesrõl még nem hallottam): a Föld túloldalán keresték és megtalálni vélték hozzájuk a becsapódásokat. A késõbbi vizsgálatok mindannyiszor megcáfolták az elképzelést, mert kiderült, hogy az idõbeli egyezések nem stimmelnek. Kellõen hosszú idõtartamon belül és kellõen nagy területen (az "átellenes oldalt" elég tágan szokták értelmezni) pedig bárhol lehet meteoritkrátert találni.
Üdv!
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Pár napig nem volt idõm a fórumra, de talán válaszolni is jobb késõn, mint soha.
Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.
Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.
Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.
Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.
Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.
Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.
Elküldtem. Szeptember 30-án volt a 0. óra, tehát szerintem már hamarosan vége, de gondolom lesz még.
Mióta megy? Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat