Csillagászat és űrkutatás
A most felismert gammasugár-buborék egyenként 25-25 ezer fényév terjedelmû, aminek forrása maga a galaktika középpontja (ott a fekete lyuk tömege és terjedelme egyéb szupernova-forrás mélyén rejtõzködõ fekete lyukéhoz képest sokkal, de sokkal nagyobb). Errõl korábban nem tudtunk.
"Gammasugár-buborék" van egy raklappal! Minden SN takarít a korongban egy ilyet. Itt az a hír, hogy 30 éves és hogy eddigi tudásunk alapján ez bizony egy lik a tér-idõ kontinuumon.
Azt eddig is tudtuk, hogy Tejútunk szivében fekete lyuk lakozik. Az újdonság az a két, szimmetrikusnak tekinthetõ gammasugár-buborék, amirõl a mérvadó újság emlitett cikke szól.
(Lehetséges, hogy a Chandra ûrszonda valóban "csak" egy fiatal fekete lyukat fedezett fel - a NASA közleményét nem ismerem. Akkor két, különbözõ dologról beszélünk?)
(Lehetséges, hogy a Chandra ûrszonda valóban "csak" egy fiatal fekete lyukat fedezett fel - a NASA közleményét nem ismerem. Akkor két, különbözõ dologról beszélünk?)
Körülbelül ez annyira "szenzáció", mint egy Tmin rekord. Nagyon nagy valószínûséggel a legfiatalabb fekete lyukat figyelte meg a Chandra. A világnak (értsd: szenzációhajhász és olvasottság-orientált sajtónak) ez nem hír. Tudomyányos értéke sem különösebben jelentõs, de érdekes.
Á így már értem!
Köszönöm a felvilágosítást!
Tehát akkor ez a felfedezett feketelyuk tudományos szinten szenzációnak számít.
Jól értem?
Köszönöm a felvilágosítást!
Tehát akkor ez a felfedezett feketelyuk tudományos szinten szenzációnak számít.
Jól értem?
Újsághir (Reggeli Újság, 2010. november 13.), amelynek lényege a következõ.
25-25 ezer fényévnyi átmérõjû, rózsaszinû gázbuborékra bukkantak, amelyek a Tejútrendszer fölött, illetve alatt - a galaktikánkra merõlegesen - helyezkednek el. Az ily módon (nyilván) táguló gammasugarakat Doug Finkbeiner NASA-kutató fedezte fel a Fermi nevû ûrteleszkóp segitségével.
Feltételezik, hogy a buborékokat a csillagrendszerünk közepében levõ fekete lyuk kitörése (a gammasugár elméletileg elhagyhatja a fekete lyuk környezetét) hozhatta létre.
A felfedezésre reagálva David Sperger, a Princeton Egyetem csillagásza megjegyezte: hasonló alakzatokat más galaxisokban már megfigyeltek.
Jó éjszakát kivánok mindenkinek!
25-25 ezer fényévnyi átmérõjû, rózsaszinû gázbuborékra bukkantak, amelyek a Tejútrendszer fölött, illetve alatt - a galaktikánkra merõlegesen - helyezkednek el. Az ily módon (nyilván) táguló gammasugarakat Doug Finkbeiner NASA-kutató fedezte fel a Fermi nevû ûrteleszkóp segitségével.
Feltételezik, hogy a buborékokat a csillagrendszerünk közepében levõ fekete lyuk kitörése (a gammasugár elméletileg elhagyhatja a fekete lyuk környezetét) hozhatta létre.
A felfedezésre reagálva David Sperger, a Princeton Egyetem csillagásza megjegyezte: hasonló alakzatokat más galaxisokban már megfigyeltek.
Jó éjszakát kivánok mindenkinek!
Nagyon nem mûbalhé! Valamelyik "okos" újságíró ugyan csinálhat belõle azt is, de a NASA hetente tart sajtótájékoztatókat, csak legfeljebb tojik rá a világ.
Amúgy meg ez egy nagyon is fontos felfedezés, de ez tudományos szempontból értendõ, nem politikai vagy közemberi szempontból.
Amúgy meg ez egy nagyon is fontos felfedezés, de ez tudományos szempontból értendõ, nem politikai vagy közemberi szempontból.
Nem egészen, hanem a legközelebbi fekete lyukat fedezte fel, ami egy 30 évvel ezelõtt látott szupernóva helyén van. A legközelebbi alatt persze nincs közel, 50 millió fényévre van.
Na akkor ez megint csak mûbalhé volt...
Titkon bíztam abban azt jelentik be,hogy megvan az új Föld vagy,hogy kapcsolatba léptek értelmes lényekkel a világegyetemben valahol.
Kaszabubu,köszi!
Titkon bíztam abban azt jelentik be,hogy megvan az új Föld vagy,hogy kapcsolatba léptek értelmes lényekkel a világegyetemben valahol.
Kaszabubu,köszi!
Nem tudok angolul, de az új hírekben valami szupernova robbanásról írnak ami 30 évvel ezelõtt volt, és annak a sugárzását észleli ez az új távcsõ?
Link
Link
Kíváncsi leszek, mi ez a felhajtás. Biztos megvan ET s a Chandra tüdõgümõkórt talált nála. :-)
A tévéadás elvileg 18:30 magyar idõ szernt.
A tévéadás elvileg 18:30 magyar idõ szernt.
Rendkívüli bejelentésre készül ma délután a NASA!!
Világszerte hatalmas várakozás elõzi meg a NASA ma délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját, amelyen egy különös, kivételes objektumról fognak beszámolni, s a felfedezés azért is tûnik nagy jelentõségûnek, mivel a Chandra ûrobszervatóriumnak köszönhetõ, azon ûrtávcsõnek, amelytõl olyan áttörést várnak, mint annak idején a Hubble-tõl.
A Chandra ûrtávcsõ, amelyet 1999-ben bocsátottak fel a Columbia ûrsiklóval, a NASA négy nagy ûrobszervatóriumának egyike. Míg a Hubble a látható fény tartományában vizsgálódik, a Compton a gamma-tartományban, a Spitzer az infravörös tartományban, a Chandra pedig röntgensugarakat észlel.
A röntgensugarak vizsgálata azért fontos a csillagászat számára, mert a legforróbb égitestek hõmérsékleti sugárzásának nagy része a röntgenhullámhosszak tartományába esik, ám a nem termikus eredetû röntgensugárzás is lényeges információkat hordoz a különféle égitestekrõl. A Föld légköre azonban pajzsként véd a kívülrõl érkezõ röntgensugárzástól, ezért a röntgencsillagászat csak akkor alakulhatott ki, amikor a megfelelõ mûszereket az atmoszféra fölé sikerült juttatni. A röntgensugarak egyébként az ibolyántúli és a gammasugarak közé esnek az elektromágneses színképen.
A NASA délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját világszerte hatalmas várakozás elõzi meg, mivel egy "kivételes objektumról" fognak beszámolni a szakemberek. A sajtótájékoztatót egyenes adásban a NASA-tévé is közvetíti.
Az alábbi Link kattintva érhetõ el az adás.
Világszerte hatalmas várakozás elõzi meg a NASA ma délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját, amelyen egy különös, kivételes objektumról fognak beszámolni, s a felfedezés azért is tûnik nagy jelentõségûnek, mivel a Chandra ûrobszervatóriumnak köszönhetõ, azon ûrtávcsõnek, amelytõl olyan áttörést várnak, mint annak idején a Hubble-tõl.
A Chandra ûrtávcsõ, amelyet 1999-ben bocsátottak fel a Columbia ûrsiklóval, a NASA négy nagy ûrobszervatóriumának egyike. Míg a Hubble a látható fény tartományában vizsgálódik, a Compton a gamma-tartományban, a Spitzer az infravörös tartományban, a Chandra pedig röntgensugarakat észlel.
A röntgensugarak vizsgálata azért fontos a csillagászat számára, mert a legforróbb égitestek hõmérsékleti sugárzásának nagy része a röntgenhullámhosszak tartományába esik, ám a nem termikus eredetû röntgensugárzás is lényeges információkat hordoz a különféle égitestekrõl. A Föld légköre azonban pajzsként véd a kívülrõl érkezõ röntgensugárzástól, ezért a röntgencsillagászat csak akkor alakulhatott ki, amikor a megfelelõ mûszereket az atmoszféra fölé sikerült juttatni. A röntgensugarak egyébként az ibolyántúli és a gammasugarak közé esnek az elektromágneses színképen.
A NASA délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját világszerte hatalmas várakozás elõzi meg, mivel egy "kivételes objektumról" fognak beszámolni a szakemberek. A sajtótájékoztatót egyenes adásban a NASA-tévé is közvetíti.
Az alábbi Link kattintva érhetõ el az adás.
Tényleg csúnya ez a ISS-es kép...még ha tükrözõdne, vagy valami... de nem..
Viszot ez a félkör panod állati!!
Viszot ez a félkör panod állati!!
Kornél, Tomi, köszönöm! Tényleg véetlen, hogy így tudtam csak rendes formában összerakni, tudnék mutatni másik próbálkozásokat ugyazen képekbõl, katasztrófa... Na de most már magyarázhatom a bizonyítványt...
Nem egy csík az, hanem sok kicsi! Nagyíts bele. Illetve le is írta: Nikon D700, 16mm, f/4.0, ISO 800, 16x10s exposure.
De ha ezek 10 sec. darabok, akkor én vagyok az etióp császár. Amennyiben meg 16, akkor még az etióp császárné is.
Simán egy "mesterképre" tette rá az ISS röptét, szoftverrel, de meg ne kérdezd, mivel...
Egyébként nem értem, miért került címlapra, kimondottan csúnya kép.
De ha ezek 10 sec. darabok, akkor én vagyok az etióp császár. Amennyiben meg 16, akkor még az etióp császárné is.
Simán egy "mesterképre" tette rá az ISS röptét, szoftverrel, de meg ne kérdezd, mivel...
Egyébként nem értem, miért került címlapra, kimondottan csúnya kép.
Nah most azt mondja meg nekem valaki: Link hogy ez hogy készült! Pontosabban, miért egy csík az állomás vonala. Azaz ez azt jelenti hogy egyszer exponált... az égbolt miért nem monzdult be, miért nem lett csíkhúzós? Vagy épp ha vezetéses technika. akkor a szárazföld miért nem mosódott el?
:O
:O
Egy kicsit hatásvadászra sikeredett panoráma:
Link
Az a helyzet, hogy nem ilyet akartam, de egyszerûen így nem torzította el a tetejét. Viszont egész jópofa félkörben. :-)
Link
Az a helyzet, hogy nem ilyet akartam, de egyszerûen így nem torzította el a tetejét. Viszont egész jópofa félkörben. :-)
Ma reggel is volt nálam állatövi, de még nem raktam össze a képeket. Láttam pár szép meteort is, néhány rövid futású Leonidát, meg egy gyönyürû fényes, jó 30 fokon futó -1 körüli Tauridát.
Meg láttam egy 3 halál fényes (mínuszos) mûholdat, amit sehol se jeleztek.... meg láttam elromlott mûholdat is, ami támolygott.
Meg fácánt.
Meg láttam egy 3 halál fényes (mínuszos) mûholdat, amit sehol se jeleztek.... meg láttam elromlott mûholdat is, ami támolygott.
Meg fácánt.
Höhö! Élõben nagyon fényes volt. Teszteléskor oda állítottam a fényképezõgépet. Lehet hagynom kellett volna. Igaz utólag már könnyû okosnak lenni!
A Doug-os képen még az állatövi ellenfény is látszik!!!
Nekemis kéne egy ilyen halszem, csak épp 240ezer körül van... na majd egyszer. Nem fogok megfeledkezni róla!
A Doug-os képen még az állatövi ellenfény is látszik!!!
Nekemis kéne egy ilyen halszem, csak épp 240ezer körül van... na majd egyszer. Nem fogok megfeledkezni róla!
Rafi, nagyon csúcs a Tejút!!! Az iridiumot meg megdumáltuk ugyan, de ennél sokkal rosszabbra számítottam. :-)))
Ettõl a Doug Zubenel képtõl lementem hídba!
Link
Az idegsebészeti mûtõ fényességét adó Tejúttól balra az állatövi teljes SÁVJA végig látható, keresztül a Jupiteren. Ezen kívül a zöld ragyogás a DNy-DK láthatár felett az égboltfény (airglow). Á, nem vagyok irigy....
Mindez egy Fujicolor 400H filmes fotón...
Link
Az idegsebészeti mûtõ fényességét adó Tejúttól balra az állatövi teljes SÁVJA végig látható, keresztül a Jupiteren. Ezen kívül a zöld ragyogás a DNy-DK láthatár felett az égboltfény (airglow). Á, nem vagyok irigy....
Mindez egy Fujicolor 400H filmes fotón...
Ja, tök nem arra van Bfûzfõ! Ez kb. Öskü-Sóly iránya. No és persze hiába van a lámpa domboldalon, attól még a fénye egyenesen terjed, nem ferdén. :-))
Balatonfûzfõ fényeire gondoltam, különös tekintettel az ottani templomok megvilágítására De csak viccõtem
FF? Nem hinném, hogy Balatonfûzfõ lenne. Miért is kéne? Bf esetlen, de Ff? Na persze lehet, a logikámmal van a bibi. :-)))
És persze köszönöm, Neked is meg Tominak is!
És persze köszönöm, Neked is meg Tominak is!
Az nem Balatonfûzfõ?
Viccet félretéve: nagyon jó hangulatú így FF-ben a kép. Grat!
Viccet félretéve: nagyon jó hangulatú így FF-ben a kép. Grat!
Köszi Nektek!
Pedig az utolsón túl húztam mindent, hogy kijöjjöj a Mátra vonulata..
De örülök, ha tetszik.
Pedig az utolsón túl húztam mindent, hogy kijöjjöj a Mátra vonulata..
De örülök, ha tetszik.
Tegnap este 18h után nem sokkal a Jupiter mellett egymás után két mûhold villant fel, fél percen belül. Az egyik még nem halványodott el teljesen, mikor a másik "mögötte" elkezdett felfényleni Nagyjából dél felé haladtak.
Láttam három hullócsillagot is késõbb, 19h körül, a 3. a Hattyú felõl a Delfin mellett a Sas felé haladt nagyon lassan, vörösen izzott, nyomot is hagyott, majd hirtelen tûnt el.
Láttam három hullócsillagot is késõbb, 19h körül, a 3. a Hattyú felõl a Delfin mellett a Sas felé haladt nagyon lassan, vörösen izzott, nyomot is hagyott, majd hirtelen tûnt el.
Azért azt tegyük gyorsan hozzá, hogy ott van az mindig a planetáris síkban, csak vannak kedvezõ idõszakok ill napszakok a földi megfigyelésére
Én úgytudom tavasszal a legjobb észlelni mert akkor válik el a tejúttól, most õsz van szóval nemhiszem hogy most jobban látszódhat, mert pont a naplemente irányában van a az egész.
Egyáltalán nem veszik bele a Tejútba! A Tejút a Szíriusz vonalában húzódik, az állatövi meg ott nõtt ki, ahol a Szaturnusz látszott DK-en. Gyönyörûen húzódott fel egész az Oroszlán "köldökéig". Elsõre azt hittem, hogy Várpalota fényszennye, de az vagy 35 fokkal északabbra van és nem ferde. Csuda jó száraz volt a levegõ, így szerencsére a fényszenny messze volt az elõzõ éjjelektõl.