Földtan

De jót találtam Link

Kb annyi, mint amennyit egy Szeged méretû város lakossága 1 hónap alatt autózik ki.
Még lehet annyi idõ sem kell. Ahogy nézem, az átlagos CO2 (ami egyébként nem mérgezõ) és SO2 emisszió 5000tonna/nap. CO2-bõl lehet ugynannyi Szeged kibocsátása mint a Redoubtnak.

Ez a "mérges gáz" a bolygónk része, mindig is az volt, sõt, régebben még többször is volt... Amúgy vulkánja válogatja, hogy mennyi és milyen összetételû a gáz, amely felszínre jut kitöréskor.
Az (éghajlatváltozás fórumban) említett izlandi Lakí esetében a fluormérgezés gyilkolta le az állatokat és részben a lakosságot is 1783-ban a szigeten. Ám az egy speciális eset volt, ráadásnak a történelem egyik legkülönösebb kitörése sok szempontból.
Egy kitörés gáztartalma közvetlen veszélyt így nem jelent általában, ha csak nem vagy vulkanológus fenn a tûzhányó tetején éppen...

És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!?

Hihetetlenül gyönyörû!

Remélem jó helyre rakom ezt a vulkáni hamufelhõrõl készült képet... a fõ érdekesség, hogy egy villámot is sikerült lekapnia a fényképésznek:
Link
Link
Link
Link

Kitört a Szaricsev-tûzhányó a Kuril-szigeteken, várhatjuk a fejleményeket.
Az elsõ híreket több hírportál adta le, íme egy közülük: Link

Bioszférából másolva (LAM)

17775. 2009-06-12 11:47:33 Mr.Twister (Budapest XI.)

A magyarországon talált fõemlõs fossziliákról nemtud vki vmi jó linket, ahol szépen össze van gyûjtve minden? Lelet, találó, hely, idõ, redszertani besorolás- tudományos név, körülmények stb.?

Így pontos, természetesen

Vagyis a "kritikus talajvízszint" nívójának, a kilúgzás és sófelhalmozódás egyensúlyi szintjének a megemelkedése, a nem megfelelõen tervezett és kivitelezett öntözés vagy öntözõ- és csatorna rendszerek hatására.Az oldott alkáli sók (fõleg Na+ stb.) kerülnek, ülepednek ki nagyobb mennyiségben a felszínre vagy dúsulnak fel a felszínközelben.

Ezt nagyon ajánlom talajvédelmi kérdéskörökben:
Link

Igen; persze az öntözés azért nem automatikusan okozza a szikesdést. Ha ésszel csináljuk, akkor nincs baj. A gond a nem megfelelõ vízzel való öntözés (magas sótartalom), ill. a magas sótartalmú talajvízben oldott sók felszínre kerülése.

Köszi a hozzászólást. Az öntözésre gondolsz mint emberi tevékenység?

Hát, nagyon röviden: az emberi tevékenység hatására bekövetkezõ szikesedést hívják másodlagos szikesedésnek.

Help!
Valaki tudna érthetõ magyarázatot adni a másodlagos szikesedés fogalomra?

Szívesen
Igen.

De jó, köszi!
a vádik=idõszakos folyómedrek

Sivatagi üledék. Az idõszakos folyómedrek elvégzõdésénél keletkezik. Jelemzõ rá a szemcseméret szerinti rétegzõdés.
Innen lehet lesni: Link

Valaki le tudná írni nekem, milyen az a fanglomerátum-üledék?

Ahaaa,értem,köszi.

2-es alatt nem lehet érezni, csak mûszer regisztrálja. 2-es felett szokták érezni azok, akik pl. magas épületben vannak, nyugodt helyen. Más nem nagyon érzi. A 3-ast már nagyjából mindenki érzi.

Érdekes ez az oldal,amit linkeltél,mert kiderült,hogy 2007-ben itt is volt egy 1.9-es földrengés,epicentruma olyan másfél Km-re volt a házunktól.
Hanyastól lehet érzékelni egy rengést?

Amúgy érdekes: ezen a Link -en lévõ földrengés-adatbázisból kiderül, hogy 1997-ben pl. két földrengés epicentruma is Tolmácstól 2km-re volt, azok is hasonlóan gyengék voltak, mint a '98-as Vácegres-Õrbottyániak, de arról tudtommal egyáltalán nincs tudomása senkinek a faluban… (Érezni egyébként a '98-asokat nem lehetett, csak az ablaklengés volt az egyetlen jel.)

1998-ban én is átéltem egy földrengést, de csak jóval késõbb tudtam meg, hogy az az volt.
Abban az idõszakban (nyár végén-õsz elején) MIG-29-es vadászgépek gyakorlatoztak a környékünkön. Bár az eset novemberben volt már, akkor mindenki azt hitte, hogy hosszú szünet után visszatérnek a MIG-29-esek. Tök ugyanolyan volt a hangja . A rétsági suliban (akkor még nem oda jártam, ott mesélték, 1 évvel) vették észre egyedül, hogy földrengés volt, mert egy nyitott ablak (nov.22-én!) lengedezett.
Link
A link alapján kiderül (ezt is most tudom meg ), hogy a kora délelõtti földrengést éjszaka is megelõzte egy. Annak Vácegresnél, a délelõttinek Õrbottyánnál volt az epicentruma.

Itt Pécsett 2003-ban néhány perccel Szilveszter elõtt volt kisebb földrengés. Csak ennyit találtam róla: Link
Pár másodpercig tartó morajlás volt az egész, egy kicsit mozgolódott minden, aztán vége is lett.

Én kevesebbet ittam kicsivel, mint a többiek és csak ezért tûnt fel nekem.

Köszönöm a magyarázatot. Nekem az rémlett, hogy Egerben volt már csuszamlás / suvadás, és hátha. Szóval jó, hogy ideértél. :-)

Nagy nehezen eszembe jutott. Csúszási tükör: Link

Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.

Jobb késõn, mint soha
Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?

Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.

Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...

Szerintem az elagyagosodott talaj mélyebb átszáradása következtében jött létre. A dehidratáció miatt egyes agyagásványok (pl montmorillonit, bentonit) össztérfogata csökken (akár 10-30%-ot is), így az öszehúzódás miatt szétreped a talajfelszín. De egy szakit is meghallgatnék

Aszály van.

Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.

Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges.
Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.

Szóval nekem az a gyanúm laikusként, hogy ez meg fog csúszni, bár jó lenne tudni, hogy milyen a talaj ill. a talaj alatti réteg. Volt-e arrafelé csuszamlás, suvadás? Nekem úgy rémlik, hogy nem ismeretlen Egerben az ilyesmi.

Tegnap délután sétálni mentem az Almagyardomb tetejére, ahonnan egyébként gyakran szoktam fényképezni, és eddig még nem látott látvány fogadott. A dombtetõt mintha ketté szelné egy 50-60m hosszú, 30-50cm mély, folytonos repedés. A repedés szélessége helyenként a cipõm szélességével vetekedik. Nagyjából 1 hónapja jártam arra legutóbb, de akkor még nem volt ott.
Képek:Link
Jövõhéten ismét felmegyek.

Én kisebb koromban, kb. 2000-ben Sopronban földrengésre ébredtem hajnalban. Fura volt, azt hittem valaki ébreszteni akar, azért ráz.

Ha megtalálod a megfelelõ pszichomókust, szólj, nekem ugyanez a véleményem. :-)
Nyilvánvalóan ehhez hozzá kell adni azt is, hogy az ember tisztában van a lakhelye földrengésveszélyességével, magyarul tudja, hogy a pusztító rengés matematikai esélye elhanyagolható. Aki olyan helyen él, hogy esélyes lehet egy-egy gyilkos rengés, biztosan másképp éli meg.
Viszont a Föld erõi akkor is lenyûgözõek, s iszonyúan szép dolog érezni a bolygót. Ezek azok a dolgok, amelyek egy adott terület kutatójának is mindig új és új erõt adhatnak a munkához, szerintem.

A minapi beírásodra (167) írt válaszomba elõször én is élmény írtam, úgy fogalmaztam át, nem tudtam eldönteni, helyes-e úgy fogalmazni.
Az igaz, hogy lenyûgözõ a Föld ereje, és károkozás nélkül élmény lehet egy kisebb földrengés.

Szerintem egy károkat nem okozó földrengés kimondottan érdekes, izgalmas élmény (tudom, ideje lenne meglátogatnom a pszichiátert ); ha ébren éled át, akkor a zúgáskor már tudsz készülni rá. Engem lenyügöz ez az erõ (mégegyszer - csak károk nélkül, akkor olyan, mintha a vidámparkban lennél )

Te Nyuli! Fõnöke csak az indiánnak van, meg az állomásnak.
A berhidaira én is emlékszem, akkor panelban laktunk, a 8. emeleten. Még most is hallom a fülemben a morgást, olyan ritmusa volt, mintha egy gatter ment volna a ház alatt. A szekrények dülöngéltek, a falak láthatóan nyeklettek ide-oda, az akváriumból kilötyögött a víz, a sörösdoboz gyûjteményem leborult. Rémisztõ volt, fõleg az emberek rohangálása. 16 évesen tudtam, ha arra ébredek, hogy jön-megy az ágy alattam, akkor már mindegy.
Utána volt több utórengés is, az egyik nem semmi volt, még aznap délelõtt: morgás, aztán mintha egy hullám ment volna el a ház alatt. Emelkedés, süllyedés, aztán semmi. Se rezonancia, sem kilengés, csak egyszer fel és le. Na, az rémítõbb volt, mint a kora reggeli fõrengés.

A berhidait én is élveztem, még Budapesten, csak mérges voltam, hogy felébresztett, mert egy nehéz edzõtáboron voltam éppen túl Aztán volt egy 2000-ben (azt hiszem), na az már kicsit megrángatta a házakat itt Bécsben is, éjszaka hatalmas zúgásra ébredtem, majd remegett minden. Ez a tegnapi csak emlékeztetõnek volt jó

Jóska: sokan "rángatóznak" néha félálomban A volt fõnököm így törte el a lábát, akkorát rándított rajta félálomban, hogy a fal fogta meg

Mürzzuschlag nevét kimondani is földrengést produkál az ember szájában. :-)
Az ilyet szerintem élmény átélni, én legalábbis anno nagyon élveztem, amikor a berhidai földrengés volt 85-ben. Meg azon röhögtünk faterral, hogy rohangásznak a pizsamás-hálóinges szomszédok az utcán. :-)

CSak akkora ne legyen, ami károkat csinál.

Nem is gyakori földrengésrõl álmodni, he-he!
Szerencsére a 4,6 még nem nagy gond, így csak egy megismerési gyakorlat volt, nem sajnálatos történés a környéknek és neked.

Hm, most olvasom a hírekben, hogy tegnap késõ este a Richter-skála szerinti 4,6-os földrengés volt errefelé, az epicentrum Mürzzuschlag térségében volt (Stájerország). Már félálomban voltam, ezért azt hittem, csak álmodtam, de nem Egy süvítõ-mormogó hanggal kezdõdött és néhány egész enyhe rázkódást éreztem, a szekrények recsegtek egy picit.

Holnap lesz 23 éve, hogy Csernobilban atomkatasztrófa történt.
1986. április 26-án történt a végzetes robbanás a csernobili atomerõmû negyedik blokkjában.
Az élõvilág számára (emberekre, állatokra, növényekre) ez óriási csapásként hatott.
Emlékezzünk az áldozatokra illetve a napjainkban is élõ egészségüket elvesztett embertársainkra.

OK.Gyõztetek...

Kincseket rejtett el a barlangban, és aztán nem találta a bejáratot. Vagy nem akarta...

Mé', ha fél a sötétben és ezért vitt magával pálinkát, simán hihetõ. :-)

"A Son Doongot nem most fedezték fel elõször, 1991-ben már járt itt barlangász, õ azonban nem tudott visszaemlékezni a bejárat pontos helyére."
Ezt nem hiszem el.

Meglehetõsen szûk lehet: Link