Földtan

Remek cikk, gratulálok, élvezet (ha a szomorú tartalom miatt nem is öröm) olvasni.
Egyébként naponta nézve a híreket - és megpróbálva elvonatkoztatni azoktól - én is gyakran elgondolkodtam azon, micsoda szépséges helyen (persze ízlés dolga) terül el pl. az a sok "sztán" ország; és nem tudnak mit kezdeni vele, a politikai helyzet miatt nagyon rejtve maradnak.

Nagyon megrázó és egyben igen tanulságos cikk! Köszönjük!!
Szeretném remélni, hogy egyszer jobb sorsa lesz a tónak.. [esõ]

Az egykori "Szovjet-Közép-Ázsia" a világ egyik leggyönyörûbb helye... Egy régi ügyfelem volt egy kirgíz lány (asszony, ide jött férjhez), õ egyszer behozta a fotóalbumát megmutatni... Valami hihetetlen csodák vannak azon a földön!
Szóval ilyen helyre még majdnem eljutni is jó. :-))

Egy másik: Link

Íme egy szemléletes kép: Link

Köszi a cikket, kitûnõen megírtad.

"Nem messze" (pár ezer km) van a tótól a Badhiz Nemzeti Park, ahova ezelõtt 8 évvel ezelõtt majdnem eljutottam egy pályázat keretében - a közép-ázsiai "meleg" helyzet miatt végül senki sem ment ki.
(Badhiz Türkmenisztán déli részén az afganisztáni-iráni határ közelében található, igazi turáni homokos-füves sztyeppvidék, aminek sivárságát a tavaszi 1-2 hetes esõzés valóságos vadvirágos meseországgá változtatja. Jónéhány éve "Az orosz medve birodalma" c. természetfilm-sorozat egyik epizódja is bemutatta ezt a csodát.

Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)

Az elismerésem még elmaradt, noha a felületbe illesztés és publikálás nekem adatott meg, nagyszerû munka!
Okoztál is egy álmos napot, he-he!
Mivel késõ éjszakáig foglalkoztam a cikked elolvasása után az Aral-tó jövõjével és lehetõségeivel.

Köszönöm, srácok! :-)

Noli!Remek írás,gratula!

Gratula neked, igazán remek cikket írtál, köszönjük:-)

Nagyszerû olvasmány lett belõle, komolyan mondom, nekem többet ért, mint az Általános földtan c. kollokvium.

Várjuk!

Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)

Az 50-es években adta ki a parancsot a szovjet gazdasági vezetés, hogy márpedig a Turáni sivatagokból váljék a világ legnagyobb gyapottermesztõ vidéke.. Nagy agytröszt volt az illetõ.

Jelenleg kevesebb, mint 10%-a a tó teljes területe az 1950 körüli méretének. A megmentett rész ennek is csak a fele lehet, vagyis iszonyú pénzekkel a tó 5%-át megmentették. Szép munka volt...
No és a gátat a Világbank finanszírozta, így a hatalmas sikert vagy még 100 évig fizethetik kamatostól.

Az északi kisebb tavat sikerült megmenteni a duzzasztógáttal, viszont a déli, nagyobb területû így végleg ki fog száradni, csak idõ kérdése.

Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla, az még döbbenetesebb volt, a láthatóan sivatagszerû környezetben rozsdálló egykori hajókkal...
Link
Link
Link

A történet a szovjet érában kezdõdött, amikor a folyók, amelyek az Aralt táplálták, intenzív öntözésre lettek befogva, köszönhetõen a hatalom szava által mezõgazdasági mûvelésbe vont területek növelésének. (félreértés ne essék, évszázadok óta volt ott öntözéses gazdálkodás, de ésszerû keretek közt, így a tó mérete csak a csapadékhozammal mutatott összefüggéseket.)
Amióta elkezdett kiszáradni, az egykori meder sós pora miatt rendkívüli módon megnõtt a környék lakói közt a szilikózis jellegû tüdõbaj (a lakosság harmadát érinti), ennek köszönhetõen a várható életkor 64-rõl 51 évre csökkent... Ehhez hozzájárult, hogy rengeteg vegyszerrel is szennyezték a környezetet, mind a mezõgazdaság, mind az ipar részérõl.

Mindez úgy, hogy a tó (voltaképp ugye tenger, mert sós) lefolyástalan...

Megérne egy cikket a téma...

Nemá!
Ez döbbenet!

Tanulságos képsorozat az emberi hatásra eltûnõ hatalmas méretû Aral-tóról:
Link
A legutolsó kép két hetes, elég döbbenetes, lassan már egy aranyhal is alig fér el benne...

Akit érdekel az Öreg Hûséges kitörése, az itt nyomon követheti:
Link

Erdélybõl származik, savanyú keselykõnek nevezték a bányászok. Ezenkívül megtalálható Halász Elõd német-magyar szótárában is (ennek most utánanéztem ), ahol a Wacke-t agyagos keselykõként adja meg.

Mi is "grauvakke"-nek vagy szürke vacaknak hívjuk, mert nem jó semmire.
Gratulálok a szépséghez.

Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva.

Nagyon nagy gratula!
Elhiszem, hogy örülsz neki, én is kiugranék a bûrkémbõl örömömben! Nekem is az egyik nagy vágyam egy trilobita kövület, illetve crinoidea (tengeri liliom)-kövület (akár csak nyéltöredék is)!
Ejj, de jó is lenne!
Utóbbira itthon azért nagyobb esély van!

Szépséges, gratulálok!
A Grauwacke magyar megfelelõje keselykõ.

Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita és az enyém :-))
A lelõhely:
Link
A jószág:
Link

A hordozó kõzete egy grauwacke nevû kinézetre homokkõszerû kõzet, biztos van magyar neve, de nem tudom...

Tisztára brémai muzsikusok már itt az avatarunk sora :-)

OK. Mivel Paloznakra nem jössz, majd elintézzük valamelyik bécsi kocsma elõtt, ha én járok arrafelé. :-)))
Mese a szamárról és a nyúlról :-))

Ó, én sem vitaképpen írtam

Áki

Nem fogok Veled vitázni :-) Én ennek hiszek:
Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program
Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott fülek az oldalon, azon kis linkek, szóval elég sok adat van még ott.
Az, hoyg a japók alatt volt, nem változtat a dolgon, mivel õk is sokféle mérõállomás adataiból tudják csak kiszámolni.

Így viccesebb:
A jappánoknak jobban hiszek, hiszen csak alattuk volt:Link

Bocs..

A jappánoknak jobban hiszek, hiszen csak alattuk volt Link

Link
Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)

Újabb földrengés Japánban, 280 km-re Tokio-tól, 40 km-es fészekmélységben, 6,5-ös erõsség.

Hát arra ne is legyen! :-))

Köszi szépen a járulékos információkat És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm...

Japán csendes-óceáni partján volt cunami,de csak 60cm-es hullám volt.-Mondták egy híres tv-ben.

Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.

Bocsánat, de utána már nem engedett be az oldal A fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az Andaman-szigeteknél is egy heves rengés volt, 7,6-os erõsséggel, 33 km-es fészekmélységgel.

Ez is olyan nagy fészekmélységû volt?

Japánban 2 nap alatt a második heves földrengés volt, a tegnapi 300 km-re, a nem sokkal ezelõtti 150 km-re Tokyo-tól.

Képen is lenyûgözõ!

Ma volt szerencsém megnézni a somoskõi bazaltorgonát:
Link Link Link Link
Ez bedig már a salgói bazalt:Link
A bazaltorgonát láttam már képeken és lenyûgözõ volt,de élõben valami elképesztõen gyönyörû és fantasztikus!!

A levegõ összetétele nem CH! Mindhárom felsorolt összetevõ tartózkodási idõ alapján állandó gáz . Ha magfúzióval sikerülne szént és hidrogént elõállítanod, majd a szénláncokat egymásba kapcsolnod, akkor mirõl beszélünk!

Köszi.

Ahogy parancsolod. Link Link

Ja, majd jól elviszik a külföldi befektetõk meg megadóztatják. :-))))))

Cink topic.