Globális jelenségek
Az elõrejelzési részt kár boncolgatni, abban már más lobbik nyomása látszódik meg sajnos, ahogy például a szakembereknek Katrina óta erõs hurrikánszezont kell nyilatkozni, évek óta blama, mégis...
Érdekes, miközben 2008 és 2009 a rekord minimum felett jár, mégis azt írják, hogy a hosszútávú csökkenés folytatódni fog. Részben azért, mert a fiatalabb jég jobban ki van téve az idõszakos olvadás veszélyeinek. A végén egyébként megemlítik azt is, hogy lehetséges még olvadás, mert csak 4 napja gyarapszik a jég (ill. már 5). Pl. a 2005-ös év hasonló volt.
Közben már kinn van az éves minimális jégkiterjedéshez kapcsolódó írás: Link szept 12-én érte el a minimumot.
Ilyen negatív visszacsatolás lehet még az Északi tengerbe ömlõ folyóvizek vízhozamnövekedése, vagy egyszerûen a csapadékból származó vízmennyiség növekedése is.
Mi lenne velem ha nem olvasnám ezt a fórumot, hanem csak különbözõ magyar médiumokból kapnék tájékoztatást a témáról. Sajnos a médiából származó információk eléggé félrevezetõek objektív képet nem tud alkotni azok alapján senki az 100%.
Éghajlatváltozás az IKEA-ban. Link
Éghajlatváltozás az IKEA-ban. Link
Érdekes, hogy egy cikket milyen különbözõ módokon lehet tálalni.
"Mélyütés a felmelegedés megkérdõjelezõinek" - ezen a címen egy jó nagyot mosolyogtam...
"New Carbon Dioxide Data Helps Unlock The Secrets Of Antarctic Formation"
Link
"Scientists find CO2 link to Antarctic ice cap origin"
Link
Valahogy a második cím jobban illik a valósághoz, és reálisabban is írnak benne a kutatásról.
A kutatás során egyszerûen csak arra találtak bizonyítékot, hogy abban a korszakban amikor a déli jégsapka "formálódott", kialakulóban volt - / megj.: elég hosszú folyamat, ráadásul a kezdet nem lehetett könnyû / - a légkörben is csökkent a széndioxid mennyisége.
Innentõl kezdve pedig jöhet a mi volt elõbb a tyúk, vagy a tojás kérdés. Egyébként legalább 8 éve ismeretes - ha nem több -, hogy az antarktiszi hõmérséklet csökkenés megelõzte a CO2 csökkenést, ha az elmúlt néhány százezer évet vizsgáljuk.
"amelyek szerint a levegõ szén-dioxid szintjének csökkenése a jégtakaró kialakulásához vezet, növekedése pedig a jégsapkák olvadásához"
Vagy éppenséggel olyan légköri, vagy óceáni folyamatok indultak el/indulnak el, amelyek legalább regionális szinten az éghajlat hûvösebbre válását eredményezték/eredményezik, amelynek következtében egyre több CO2 tudott "megkötõdni", ami meg újabb visszacsatolási mechanizmusként akár tovább is erõsíthette a hûlést, és így tovább...
---------------------------------------------------------------
A másik témával kapcsolatban én meg fõleg azt nem értem, hogy ugyan pozitív visszacsatolásokat elõszeretettel mesélik az északi sarkköri jégtakaró visszahúzódásával kapcsolatban, de negatív visszacsatolást nem említenek - pedig van az is bõven.
Az egyik igen fontos negatív visszacsatolás, az a tengeri jég elolvadásából származó nagy mennyiségû hideg, édesvíz. Ez képes évtizedes skálán is már gyengíteni az észak-atlanti termohalin cirkulációt, amelynek változása - "pulzálása" - az észak-atlanti tengervíz hõmérsékletének változásához köthetõ. A múltban - az elmúlt évszázadban is - volt már rá példa.
Nem kell a Golf-áramlatnak leállnia ahhoz, illetve a termohalin cirkulációnak, hogy kis jégkorszaki hideg köszöntsön mondjuk egy európai térségre.
"Mélyütés a felmelegedés megkérdõjelezõinek" - ezen a címen egy jó nagyot mosolyogtam...
"New Carbon Dioxide Data Helps Unlock The Secrets Of Antarctic Formation"
Link
"Scientists find CO2 link to Antarctic ice cap origin"
Link
Valahogy a második cím jobban illik a valósághoz, és reálisabban is írnak benne a kutatásról.
A kutatás során egyszerûen csak arra találtak bizonyítékot, hogy abban a korszakban amikor a déli jégsapka "formálódott", kialakulóban volt - / megj.: elég hosszú folyamat, ráadásul a kezdet nem lehetett könnyû / - a légkörben is csökkent a széndioxid mennyisége.
Innentõl kezdve pedig jöhet a mi volt elõbb a tyúk, vagy a tojás kérdés. Egyébként legalább 8 éve ismeretes - ha nem több -, hogy az antarktiszi hõmérséklet csökkenés megelõzte a CO2 csökkenést, ha az elmúlt néhány százezer évet vizsgáljuk.
"amelyek szerint a levegõ szén-dioxid szintjének csökkenése a jégtakaró kialakulásához vezet, növekedése pedig a jégsapkák olvadásához"
Vagy éppenséggel olyan légköri, vagy óceáni folyamatok indultak el/indulnak el, amelyek legalább regionális szinten az éghajlat hûvösebbre válását eredményezték/eredményezik, amelynek következtében egyre több CO2 tudott "megkötõdni", ami meg újabb visszacsatolási mechanizmusként akár tovább is erõsíthette a hûlést, és így tovább...
---------------------------------------------------------------
A másik témával kapcsolatban én meg fõleg azt nem értem, hogy ugyan pozitív visszacsatolásokat elõszeretettel mesélik az északi sarkköri jégtakaró visszahúzódásával kapcsolatban, de negatív visszacsatolást nem említenek - pedig van az is bõven.
Az egyik igen fontos negatív visszacsatolás, az a tengeri jég elolvadásából származó nagy mennyiségû hideg, édesvíz. Ez képes évtizedes skálán is már gyengíteni az észak-atlanti termohalin cirkulációt, amelynek változása - "pulzálása" - az észak-atlanti tengervíz hõmérsékletének változásához köthetõ. A múltban - az elmúlt évszázadban is - volt már rá példa.
Nem kell a Golf-áramlatnak leállnia ahhoz, illetve a termohalin cirkulációnak, hogy kis jégkorszaki hideg köszöntsön mondjuk egy európai térségre.
"Szoros az összefüggés a levegõ szén-dioxid szintjének csökkenése és az antarktiszi jégtáblák 34 millió évvel ezelõtti kialakulása között - állapították meg amerikai és brit tudósok, akik heteken keresztül Tanzánia üledékes kõzeteit vizsgálták Afrikában."
Link
Link
Egy részlet elkerülhette a figyelmedet:
"(...)a jég visszahúzódása további melegedést idéz elõ a felszín fényvisszaverõ-képességének csökkenése révén. Azonban ahogy itt ezt már többen kifejtették, ez a hatás a sarki nyár végét jellemzõ alacsony napállás mellett jelentéktelen lehet."
Ez bizony logikusan hangzik, és meglepõ, hogy (bár az ember azt gondolná, viszonylag egyszerûen megbecsülhetõ a két tényezõ szerepe) a szakirodalomban sem igazán látok egyezséget a kérdésben.
Egy érdekes írás ennek kapcsán: Link - eszerint az alacsonyabb földrajzi szélesség (és több mellékkörülmény) miatt igazán csak az Antarktisz körüli tengerjég tudja kifejteni az albedón alapuló hûtõ hatást.
"(...)a jég visszahúzódása további melegedést idéz elõ a felszín fényvisszaverõ-képességének csökkenése révén. Azonban ahogy itt ezt már többen kifejtették, ez a hatás a sarki nyár végét jellemzõ alacsony napállás mellett jelentéktelen lehet."
Ez bizony logikusan hangzik, és meglepõ, hogy (bár az ember azt gondolná, viszonylag egyszerûen megbecsülhetõ a két tényezõ szerepe) a szakirodalomban sem igazán látok egyezséget a kérdésben.
Egy érdekes írás ennek kapcsán: Link - eszerint az alacsonyabb földrajzi szélesség (és több mellékkörülmény) miatt igazán csak az Antarktisz körüli tengerjég tudja kifejteni az albedón alapuló hûtõ hatást.
Korrekt és kimerítõ elemzés!
Ellenben:
"Gyakorlatilag ugyanannak a jelenségnek lehetünk tanúi, mint amikor a fazékról levesszük a fedelet - a benne lévõ leves sokkal gyorsabban kihûl..."
Az albedó azonban igencsak fontos ellensúlyozó tényezõ!
Ellenben:
"Gyakorlatilag ugyanannak a jelenségnek lehetünk tanúi, mint amikor a fazékról levesszük a fedelet - a benne lévõ leves sokkal gyorsabban kihûl..."
Az albedó azonban igencsak fontos ellensúlyozó tényezõ!
Köszönöm a kimerítõ választ, sok olyan gondolatot fogalmaztál meg számomra, amely segít abban, hogyan kell megközelíteni a kérdést. A hõszigetelõ hatás pedig újdonság volt a számomra, noha egészen kézenfekvõ, hiszen az eszkimók sem véletlenül építkeznek / építkeztek "jégkockából", illetve a párolgás nyilvánvaló hõveszteséggel jár.
A jégkiterjedést évezredekre visszamenõleg megmondani nem egyszerû feladat, ugyanis a kiterjedést a levegõ hõmérsékletén kívül egy tucat egyéb tényezõ (tengervíz-hõmérséklet, átlagos felhõborítottság, tengeráramlatok, uralkodó szélviszonyok, sótartalom alakulása, stb.) befolyásolják.
Grönlandon és a sarkvidéken sokfelé a 19. század közepén kezdõdtek a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Az északi-sarkvidék az elmúlt 100 évben átlagosan mintegy 1-1,5°c-kal melegedett, azonban ez a felmelegedés 1940-ig bezárólag zajlott le, melyet egy erõteljes lehûlés követett, majd az 1990-es évektõl ismételt hõmérséklet-emelkedés. Az átlaghõmérséklet nagyjából az AMO index alakulásával megegyezõ módon változott a mûszeres megfigyelések korában (az AMO pozitív fázisa esetén általánosságban elmondható, hogy alacsony szélességekrõl több hõenergia jut el a sarkvidékre, ez vezet magasabb hõmérsékletekhez):
A grönlandi jégtakaró középhõmérséklete 50.000 évre visszamenõleg: Link A Vikingek kora (középkori meleg periódus) jól kivehetõ az ábrán, a hõmérséklet 1100 körül érte el csúcspontját, a mainál feltehetõleg magasabban tetõzve. Vörös Erik ebben a mainál melegebb éghajlatú korban nevezte el a szigetet "Zöld Földnek". Az évezredeken át tartó holocén klímaoptimum idején Grönland éghajlata viszont 2-3 fokkal melegebb volt, mint napjainkban. Mindez furcsa mód nem vezetett a jégsapka súlyos károsodásához, amit napjainkban oly sokszor hallani.
Úgy tûnik egyetlen alkalommal sem került még itt említésre a Jeges-tengeren található jégtakaró talán legfontosabb szerepe. A médiában nem gyõzik hangsúlyozni, hogy a jég visszahúzódása további melegedést idéz elõ a felszín fényvisszaverõ-képességének csökkenése révén. Azonban ahogy itt ezt már többen kifejtették, ez a hatás a sarki nyár végét jellemzõ alacsony napállás mellett jelentéktelen lehet.
A sarkvidékek sugárzási mérlege igen erõsen negatív, vagyis az ottani hõmérséklet elsõsorban annak függvénye, hogy a globális éghajlati rendszer mekkora mennyiségû hõenergiát képes a trópusokról a sarkvidékek felé szállítani. Mivel az óceánok hõkapacitása sokszorosan felülmúlja a légkörét, ezért a hõtranszportban a tengeráramlatoknak van elsõdleges szerepe. Az Arktisz hõmérséklete tehát leginkább attól függ, mennyi hõenergia éri el a térséget a tengeráramlatok révén.
A jégnek itt egy nagyon érdekes, és mondhatni fantasztikus szerepe biztosítja egyfajta "egyensúlyi állapot" fennmaradását. A tengerjég hõszigetelõ. Amennyiben a jégkiterjedés drasztikusan csökken, a jégmentes területeken megszûnik ez a hõszigetelõ hatás, és a már említett negatív sugárzási mérleg miatt a Föld éghajlati rendszere óriási mennyiségû hõt veszít el. Gyakorlatilag ugyanannak a jelenségnek lehetünk tanúi, mint amikor a fazékról levesszük a fedelet - a benne lévõ leves sokkal gyorsabban kihûl...
Amennyiben a jégkiterjedés növekszik, a hatás ellentétes irányú lesz. Kisebb vízfelület marad szabadon az alacsony napállású nyárvégi idõszakban (valamint a hosszú sarki éjszakában), ami csökkenti a hõveszteséget.
A sarki jég valószínûleg egyfajta termosztátként, nem pedig ketyegõ idõzített bombaként viselkedik mint ahogyan azt sokan látják. Elgondolkodtató, hogy az NSIDC új igazgatója, a "személyes kedvenceim" közé tartozó Mark Serezze 2007 óta gyakorlatilag minden elõrejelzésével melléfogott, bizonyára nem ok nélkül.
Grönlandon és a sarkvidéken sokfelé a 19. század közepén kezdõdtek a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Az északi-sarkvidék az elmúlt 100 évben átlagosan mintegy 1-1,5°c-kal melegedett, azonban ez a felmelegedés 1940-ig bezárólag zajlott le, melyet egy erõteljes lehûlés követett, majd az 1990-es évektõl ismételt hõmérséklet-emelkedés. Az átlaghõmérséklet nagyjából az AMO index alakulásával megegyezõ módon változott a mûszeres megfigyelések korában (az AMO pozitív fázisa esetén általánosságban elmondható, hogy alacsony szélességekrõl több hõenergia jut el a sarkvidékre, ez vezet magasabb hõmérsékletekhez):
A grönlandi jégtakaró középhõmérséklete 50.000 évre visszamenõleg: Link A Vikingek kora (középkori meleg periódus) jól kivehetõ az ábrán, a hõmérséklet 1100 körül érte el csúcspontját, a mainál feltehetõleg magasabban tetõzve. Vörös Erik ebben a mainál melegebb éghajlatú korban nevezte el a szigetet "Zöld Földnek". Az évezredeken át tartó holocén klímaoptimum idején Grönland éghajlata viszont 2-3 fokkal melegebb volt, mint napjainkban. Mindez furcsa mód nem vezetett a jégsapka súlyos károsodásához, amit napjainkban oly sokszor hallani.
Úgy tûnik egyetlen alkalommal sem került még itt említésre a Jeges-tengeren található jégtakaró talán legfontosabb szerepe. A médiában nem gyõzik hangsúlyozni, hogy a jég visszahúzódása további melegedést idéz elõ a felszín fényvisszaverõ-képességének csökkenése révén. Azonban ahogy itt ezt már többen kifejtették, ez a hatás a sarki nyár végét jellemzõ alacsony napállás mellett jelentéktelen lehet.
A sarkvidékek sugárzási mérlege igen erõsen negatív, vagyis az ottani hõmérséklet elsõsorban annak függvénye, hogy a globális éghajlati rendszer mekkora mennyiségû hõenergiát képes a trópusokról a sarkvidékek felé szállítani. Mivel az óceánok hõkapacitása sokszorosan felülmúlja a légkörét, ezért a hõtranszportban a tengeráramlatoknak van elsõdleges szerepe. Az Arktisz hõmérséklete tehát leginkább attól függ, mennyi hõenergia éri el a térséget a tengeráramlatok révén.
A jégnek itt egy nagyon érdekes, és mondhatni fantasztikus szerepe biztosítja egyfajta "egyensúlyi állapot" fennmaradását. A tengerjég hõszigetelõ. Amennyiben a jégkiterjedés drasztikusan csökken, a jégmentes területeken megszûnik ez a hõszigetelõ hatás, és a már említett negatív sugárzási mérleg miatt a Föld éghajlati rendszere óriási mennyiségû hõt veszít el. Gyakorlatilag ugyanannak a jelenségnek lehetünk tanúi, mint amikor a fazékról levesszük a fedelet - a benne lévõ leves sokkal gyorsabban kihûl...
Amennyiben a jégkiterjedés növekszik, a hatás ellentétes irányú lesz. Kisebb vízfelület marad szabadon az alacsony napállású nyárvégi idõszakban (valamint a hosszú sarki éjszakában), ami csökkenti a hõveszteséget.
A sarki jég valószínûleg egyfajta termosztátként, nem pedig ketyegõ idõzített bombaként viselkedik mint ahogyan azt sokan látják. Elgondolkodtató, hogy az NSIDC új igazgatója, a "személyes kedvenceim" közé tartozó Mark Serezze 2007 óta gyakorlatilag minden elõrejelzésével melléfogott, bizonyára nem ok nélkül.
Néztem reggel, ám a reflektálással várni akartam két-három napot, hogy megbizonyosodhassak a valóságos mélypont, illetve egy még bizonytalan fázis kérdõjele ügyében.
Most 70%-os adok a mélypontnak, ám két-három nap múlva lehet kézzelfoghatóan rámondani.
A linked nagyon ott van, nem ismertem még, köszönöm!
Ettõl függetlenül naponta figyelve a jégállapotokat, látni lehetett, hogy a kontinensünkre leginkább hatást gyakorló (a tavalyi kérdõjelek miatt most is írom, ez nem azt jelenti, hogy egyértelmû és fõ tényezõ, hanem azt, hogy a feltételrendszer egyik fontos eleme) területek teljesítettek a legjobban (különösen a Svalbard keleti oldala körüli területek, az több mint egy éve folyotonosan erõsödõ jelleget mutat).
Most 70%-os adok a mélypontnak, ám két-három nap múlva lehet kézzelfoghatóan rámondani.
A linked nagyon ott van, nem ismertem még, köszönöm!
Ettõl függetlenül naponta figyelve a jégállapotokat, látni lehetett, hogy a kontinensünkre leginkább hatást gyakorló (a tavalyi kérdõjelek miatt most is írom, ez nem azt jelenti, hogy egyértelmû és fõ tényezõ, hanem azt, hogy a feltételrendszer egyik fontos eleme) területek teljesítettek a legjobban (különösen a Svalbard keleti oldala körüli területek, az több mint egy éve folyotonosan erõsödõ jelleget mutat).
igen a jégborítás elérte minimumát és növekedésnek indult. a levegõ szépen hûl a sarkkörön belül. Link
Ezt teljesen elfogadom, már csak a szakértelmed okán is, illetve többször is volt róla szó. Csupán marcika félreérthetett valamit, és nem akartam, hogy ennyire téves meglátás díszelegjen itt, mert nincs soha nem látott hó és jégmennyiség, sõt némi esély csak arra van, hogy a 2005-ös évet leelõzve ez az év legyen a 4. legrosszabb. Persze talány, hogy évszázadok-évezredek viszonylatában mit képvisel egy ilyen jégkiterjedés, gondolok én itt akár csak arra a még belátható idõre, amikor a vikingek nemes egyszerûséggel elnevezték az északi félteke jelenlegi hûtõszekrényét "Greenland"-nek. Ezen gondolatmenetbõl kiindulva kérdésem is lenne:
Megbecsülhetõ-e évszázadokra - évezredekre - évmilliókra a jégkiterjedés mértéke és hogyan?
Megbecsülhetõ-e évszázadokra - évezredekre - évmilliókra a jégkiterjedés mértéke és hogyan?
Lehet, h tegnapelõtt értük el az idei minimális kiterjedést, mert tegnap mintha már növekedésnek indult volna:
Link és Link
ha ez igaz, akkor hamarosan kiadják az ilyenkor szokásos összegzést.
Ezen belül a növekedés motorját a központi jégbázis: Link ill. a Grönland keleti elõterében lévõ terület Link adja, másutt inkább stagnálás figyelhetõ meg, vagy jégmentesek a szektorok.
Link és Link
ha ez igaz, akkor hamarosan kiadják az ilyenkor szokásos összegzést.
Ezen belül a növekedés motorját a központi jégbázis: Link ill. a Grönland keleti elõterében lévõ terület Link adja, másutt inkább stagnálás figyelhetõ meg, vagy jégmentesek a szektorok.
No azért az Északi-sarkon nincs soha nem látott jég és hó, inkább csak megtorpant az évek óta tartó súlyos fogyási trend, de mindent összevetve ez a jégkiterjedés nem éppen bizakodásra ad még okot. A Déli sark viszont valóban szépen teljesít, bár az utóbbi években komoly jégtáblák, kvázi szigetek szakadtak ki onnan is.
na! már az italunk se a régi. köszönöm a válaszokat! csak eggyet nemértek, minden oldal arról ír, hogy itt a felmelegedés ott a felmelegedés, közben az északi sarkon soha nem látott jég és hó van.
Már korábban is kérdezni akartam, Blue sky írása nyomán pedig újból eszembe jutott: mi a helyzet az Antarktisszal? Tudnátok onnan jégkiterjedési térképeket és/vagy grafikonokat linkelni?
A fórumban legtöbbször az északi hemiszféra kerül szóba - nem csoda, hisz ez van hozzánk közelebb-, a déli sarki területekrõl kevesebb infó kerül elõ, pedig így válik csak igazán árnyalttá a kép.
A fórumban legtöbbször az északi hemiszféra kerül szóba - nem csoda, hisz ez van hozzánk közelebb-, a déli sarki területekrõl kevesebb infó kerül elõ, pedig így válik csak igazán árnyalttá a kép.
"Az arktikus jégnek kulcsszerepe van a Föld hõháztartásában: világos színe miatt visszaveri a beesõ napsugárzás zömét, hidegen tartva a sarkvidéki területet...A visszaverõ felület csökkenésével a Föld egyre több és több hõt nyel el, ami további jégolvadáshoz vezet (önerõsítõ folyamat, pozitív visszacsatolású rendszer)."
Három megjegyzés:
- Az albedonak (a rövidhullámú sugárzás felszín által visszavert része) a sarkkörön belül NINCS nagy jelentõsége. Ennek oka, hogy mire a jégfelület jelentõsen csökken aug-okt folyamán, arra a Nap beesési szöge is elég csekély lesz, nem beszélve a felhõzõttségrõl.
-Több cikk is bizonyítja, hogy nem az albedo és nem a léghõmérséklet miatt következett be a nagymértékû csökkenés, hanem az áramlási viszonyok (arctic oscillation) megváltozása miatt + AMO pozítiv fázis
-Az Antarktiszról nem beszélnek, pedig az utóbbi 30 év egyik legnagyobb jégkiterjedése van jelenleg, magyarázat: csökkenõ hõmérséklet + nem érínti az ENSO általi hõtöbblet
Három megjegyzés:
- Az albedonak (a rövidhullámú sugárzás felszín által visszavert része) a sarkkörön belül NINCS nagy jelentõsége. Ennek oka, hogy mire a jégfelület jelentõsen csökken aug-okt folyamán, arra a Nap beesési szöge is elég csekély lesz, nem beszélve a felhõzõttségrõl.
-Több cikk is bizonyítja, hogy nem az albedo és nem a léghõmérséklet miatt következett be a nagymértékû csökkenés, hanem az áramlási viszonyok (arctic oscillation) megváltozása miatt + AMO pozítiv fázis
-Az Antarktiszról nem beszélnek, pedig az utóbbi 30 év egyik legnagyobb jégkiterjedése van jelenleg, magyarázat: csökkenõ hõmérséklet + nem érínti az ENSO általi hõtöbblet
Nem is értem, mit néztek augusztus elején. Mi itt akkor kezdtük taglalni, hogy az elmúlt két évnél kisebb a fogyás mértéke.
A Hudson fölött az ény-i átjáró környékén lényegesen több volt a jég a szokottnál, az átjáró teljesen semmiképpen nem lehetett jégmentes, talán hajózható sem volt. Legfeljebb az orosz oldalon lehetett kevesebb a jég.
Most már lassan inkább hízni kezd, mert a hidegmag látszólag folyamatosan a jéggel borított rész fölött marad, s folyamatosan növekszik.
A Hudson fölött az ény-i átjáró környékén lényegesen több volt a jég a szokottnál, az átjáró teljesen semmiképpen nem lehetett jégmentes, talán hajózható sem volt. Legfeljebb az orosz oldalon lehetett kevesebb a jég.
Most már lassan inkább hízni kezd, mert a hidegmag látszólag folyamatosan a jéggel borított rész fölött marad, s folyamatosan növekszik.
Igaz, a diagramról nem látszott, ám hajszál híján lejjebb kerülhetett.
Ellenben a 2005-ös minimum idején (hó legvége) az idei acélosabb lehet, és ez (a tendencia, ahogy a 2007-es mélytõl való egyre magasabb minimumok) a lényeg, azaz a hó végét nézzük meg (aztán tovább, végig, he-he)!
Egyébként szerintem a Hudson-öböl kavart az idei ingadozásba bele (extra kései megmaradás, majd villámgyors fogyás), a tengeri borításcsökkenés jórészt egyenletes volt, ezért is néztem furcsán a szakmai prognózisokra.
Ellenben a 2005-ös minimum idején (hó legvége) az idei acélosabb lehet, és ez (a tendencia, ahogy a 2007-es mélytõl való egyre magasabb minimumok) a lényeg, azaz a hó végét nézzük meg (aztán tovább, végig, he-he)!
Egyébként szerintem a Hudson-öböl kavart az idei ingadozásba bele (extra kései megmaradás, majd villámgyors fogyás), a tengeri borításcsökkenés jórészt egyenletes volt, ezért is néztem furcsán a szakmai prognózisokra.
Most azt írják, h már a 2005-ös minimum alá került , így a 3. legkisebb kiterjedés lesz az szinte biztos, hisz a 2008-as, és 2007-es fölött marad. Lehet, h kicsit elbeszélünk egymás mellett. Az elõzõ hsz-omban azt akartam írni, h az aug 4-ei forgatókönyvekben még megkockztatták, h esetleg új (2007 alatti!) rekord is lehet, és elég biztosra írták a "modellek" alapján a 2008-as min szint megdöntését, hisz ha belegondolunk akkor az idõszakos görbén gyorsabban olvadt, mint a 2008-as júliusi állapot Link Ehhez képest, nagy eredmény az, h még sokáig a 2005-sel is versenyben volt, vagyis majdnem befért a 4. legrosszabb helyre.
A 2005-ös teljesítmény mélypontja még nincs elérve (avagy épp most van akörül), hisz abban az évben szeptember legvégén következett be a minimum, úgy, hogy a hó eleji állapothoz képest még sokat fogyott.
Ám a 2007-es borítás minimumának környéke nem volt reális.
Egyébként nem a második, hanem harmadik (holtversenyben a 2005-össel) legkisebb borítás lesz az idei, hisz többed szerre írom, a 2008-as is alaposan felülmúlódik.
Ám a 2007-es borítás minimumának környéke nem volt reális.
Egyébként nem a második, hanem harmadik (holtversenyben a 2005-össel) legkisebb borítás lesz az idei, hisz többed szerre írom, a 2008-as is alaposan felülmúlódik.
Bíztam benne, h a 2005-ös minimum alá nem csusszan be, de így is nagyszerûen teljesített. Aug 4-én ha jól emlékszem, még olyan forgatókönyvek is voltak, h akár a 2007-es alé is mehet, de a 2. legkisebb jó eséllyel meglehet.
Napok óta vártam én is a friss analízist, ugyan 7-i, ám szépen látszik, amirõl legutóbb a 6001-e számú beírásomban írtam.
Mondjuk ez naponta frissül: Link
Csökken még azért ( Link ) ám már nem várható számottevõ mértékû csökkenés, hisz épp eme dekádban szokott lenni az átlagos mélypont.
Arra gondolj, hogy a mélypont 2007 volt, ehhez képest araszol vissza a nyarankénti minimum az átlagos irányába.
Azaz lehet alulról harmadik sorban, ám most a tendencia a figyelemreméltó.
Mondjuk ez naponta frissül: Link
Csökken még azért ( Link ) ám már nem várható számottevõ mértékû csökkenés, hisz épp eme dekádban szokott lenni az átlagos mélypont.
Arra gondolj, hogy a mélypont 2007 volt, ehhez képest araszol vissza a nyarankénti minimum az átlagos irányába.
Azaz lehet alulról harmadik sorban, ám most a tendencia a figyelemreméltó.
Friss analízis:
Link
Igazad volt, nem sokat kopott, most inkább már stagnál, nem úgy, mint az elõzõ években, mert akkor még csökkent. Nemcsak a 2007-es, de tavalyi évet is bõven felülmúlja a jégborítottság. Ugyanakkor az augusztus a mérések kezdete óta a 3. legalacsonyabb jégborítottsággal büszkélkedhet.
Link
Igazad volt, nem sokat kopott, most inkább már stagnál, nem úgy, mint az elõzõ években, mert akkor még csökkent. Nemcsak a 2007-es, de tavalyi évet is bõven felülmúlja a jégborítottság. Ugyanakkor az augusztus a mérések kezdete óta a 3. legalacsonyabb jégborítottsággal büszkélkedhet.
István, köszönöm a gyors fordítást, nekem egy órámba telt volna.
Ez nagyon érdekes, és meglátásaimhoz annyiban van közel, hogy az extrém globális melegedési elõrejelzéseknek bizony politikai nyomásgyakorlás-szaga volt-van.
Kíváncsi vagyok az eredõre, azaz a valóságos, lobbimentes lehetõségekre.
Néhány zászlóshajó, a teljesség igénye nélkül:
-A trópusi ciklonok és ezen belül a hurrikánok aktivitáscsökkenése erõsen rácáûfol a "vészvárakozásokra".
Íme saját kis grafikonom az elmúlt szûk egy évtizedrõl: Link
Adalék: Eme év elsõ nyolc hónapjában 19 trópusi ciklon alakult ki, bizony ez is árulkodó...
-A melegedés fõképpen hangoztatott indikátora, a sarki jégborítás erõs csökkenési üteme is megállt 2007-ben, azóta emelkedik, a 2007-es felülmúló 2008 után az idei is jóval magasabb.
Íme: Link
-Végül a napfolt-tevékenység se az évtized közepén várt módon alakul (hol van már a 2012-re jövendölt nagy maximum), íme: Link és Link
Ez nagyon érdekes, és meglátásaimhoz annyiban van közel, hogy az extrém globális melegedési elõrejelzéseknek bizony politikai nyomásgyakorlás-szaga volt-van.
Kíváncsi vagyok az eredõre, azaz a valóságos, lobbimentes lehetõségekre.
Néhány zászlóshajó, a teljesség igénye nélkül:
-A trópusi ciklonok és ezen belül a hurrikánok aktivitáscsökkenése erõsen rácáûfol a "vészvárakozásokra".
Íme saját kis grafikonom az elmúlt szûk egy évtizedrõl: Link
Adalék: Eme év elsõ nyolc hónapjában 19 trópusi ciklon alakult ki, bizony ez is árulkodó...
-A melegedés fõképpen hangoztatott indikátora, a sarki jégborítás erõs csökkenési üteme is megállt 2007-ben, azóta emelkedik, a 2007-es felülmúló 2008 után az idei is jóval magasabb.
Íme: Link
-Végül a napfolt-tevékenység se az évtized közepén várt módon alakul (hol van már a 2012-re jövendölt nagy maximum), íme: Link és Link
A második:
A klímatudósoknak arról kéne beszélniük, hoy mi történ"het" nem pedig hogy mi "fog" történni. Eddig nagyjából arról volt szó, hogy a bolygó melegszik és errõl kétségkívül és elsõdlegesen az ember tehet. Azt mondták nekünk, higgyünk a számítógépes modelleknek, melyek a CO2 miatti melegedési tendenciát számoltak ki. Sokan hittek is a tudósoknak.
A felszíni és müholdas mérésk alapján a Föld T-görbéje meglehetõsen lapos maradt az elmúlt 12 év folyamán, holott meredeken emelkednie kellett volna (lásd diagramm). A katasztrofális 2005-ös év után a hurrikán-aktivitásnak tovább kellett volna nõnie (itt hiatkozik Al Gore filmjére) - de mi történt? A hurrikán-aktivitás szinte soha nem látott mélyponton van, a Föld melegedése pedig megállni látszik.
Ezután felteszi a kérdést, hogyha még a rövidtávú klímaprognózisok sem válnak be (márpedig nem váltak be), akkor hogyan hihetünk a hosszútávú klímamodelleknek.
Összegzésképpen: talán nincs is lineáris összefüggés a CO2 és a melegedés között. A bolgyó talán akkor is le fog hülni néhány évtizedre, ha a CO2 kibocsátás üteme növekszik.
Nagyon tömören
A klímatudósoknak arról kéne beszélniük, hoy mi történ"het" nem pedig hogy mi "fog" történni. Eddig nagyjából arról volt szó, hogy a bolygó melegszik és errõl kétségkívül és elsõdlegesen az ember tehet. Azt mondták nekünk, higgyünk a számítógépes modelleknek, melyek a CO2 miatti melegedési tendenciát számoltak ki. Sokan hittek is a tudósoknak.
A felszíni és müholdas mérésk alapján a Föld T-görbéje meglehetõsen lapos maradt az elmúlt 12 év folyamán, holott meredeken emelkednie kellett volna (lásd diagramm). A katasztrofális 2005-ös év után a hurrikán-aktivitásnak tovább kellett volna nõnie (itt hiatkozik Al Gore filmjére) - de mi történt? A hurrikán-aktivitás szinte soha nem látott mélyponton van, a Föld melegedése pedig megállni látszik.
Ezután felteszi a kérdést, hogyha még a rövidtávú klímaprognózisok sem válnak be (márpedig nem váltak be), akkor hogyan hihetünk a hosszútávú klímamodelleknek.
Összegzésképpen: talán nincs is lineáris összefüggés a CO2 és a melegedés között. A bolgyó talán akkor is le fog hülni néhány évtizedre, ha a CO2 kibocsátás üteme növekszik.
Nagyon tömören
Az elsõ:
A világ egyik vezetõ klímamodellezõje szerint esély van arra, hogy a következõ egy, sõt két évtizedre a csökkenõ hõmérsékletek lesznek jellemzõk. Mojib Latif szerint a hõmérséklet csökkenõ tendenciája felül fogja múlni az ember által okozott melegedés mértékét, így eredõként lehülés következik be, mindezt a NAO-indexre alapozza, ami most egy hideg fázisba fordul.
Nagyon tömören
A világ egyik vezetõ klímamodellezõje szerint esély van arra, hogy a következõ egy, sõt két évtizedre a csökkenõ hõmérsékletek lesznek jellemzõk. Mojib Latif szerint a hõmérséklet csökkenõ tendenciája felül fogja múlni az ember által okozott melegedés mértékét, így eredõként lehülés következik be, mindezt a NAO-indexre alapozza, ami most egy hideg fázisba fordul.
Nagyon tömören
Kicsit lehet most "kilógok" innen, de ajánlanám mindenki figyelmébe ezt: Link valamennyire kapcsolódik a fórumhoz, úgy gondolom.
Egészségre ártalmasak a kompakt izzók, mert elektromágneses sugárzást bocsátanak ki.!!! Tízszer többet, mint egy számítógép Meglepõ!!! Link Miért a gyertya az mit bocsát ki, hangot?
Lassan elérkezünk a jégborítottság évi, szeptember közepi minimumához.
Az elmúlt két hétben végérvényesen elszakadni látszik az elmúlt két évi masszív negatív anomáliától az idei kiterjedés.
Íme: Link
Ráadásul, ha kicsit jobban ráközelítünk a diagram mindkét tengelyére, láthatjuk, mintha már most beállni készülne a minimum, innen már várhatóan sokat nem fog kopni.
Íme: Link
Összehasonlítás a tavalyi tendenciával, még egy augusztus közepi analízisbõl a kép (a friss analízis most várható, kíváncsi leszek rá): Link
Egymás mögé rakva a második és harmadik linket, személetes különbség jön elõ.
Az elmúlt két hétben végérvényesen elszakadni látszik az elmúlt két évi masszív negatív anomáliától az idei kiterjedés.
Íme: Link
Ráadásul, ha kicsit jobban ráközelítünk a diagram mindkét tengelyére, láthatjuk, mintha már most beállni készülne a minimum, innen már várhatóan sokat nem fog kopni.
Íme: Link
Összehasonlítás a tavalyi tendenciával, még egy augusztus közepi analízisbõl a kép (a friss analízis most várható, kíváncsi leszek rá): Link
Egymás mögé rakva a második és harmadik linket, személetes különbség jön elõ.
Üdv, köszönöm a választ. Eddig felületesen nézegettem a táblázatokat és úgy tudtam, hogy 1990 óta pozitívban vagyunk, ami a lenti táblázat szerint nem teljesen igaz, mert ez valójában 1996, Csupán a 90 táján kezdõdött maga a pozitívba váltás. Ezért nem volt egyértelmû számomra, hogyan is fedik az általad megadott intervallumok a magyarázatodat. Egyébként nagyon érdekes dolgok látszanak ezen a táblázaton, mert egy adott fázisban is egészen periodikusnak tûnõ ingadozások vannak. Maga a váltás pedig egészen rövid idõ alatt, tehát max 2-3 éve alatt bekövetkezõ drasztikus váltást jelent. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a mai technika mellett hogyan fognak kielemezni egy ilyen váltást, tehát mi zajlik ekkor a légkörben. Mondjuk az eddig feltárt periodikusság alapján talán hamarább is elkezdõdhet a váltás mint 15-20 év, mert az a nemrég is 14 év már 1996 tájéka óta, tehát nem lepõdnék meg, ha 2020-al bezárólag éppenséggel megtörténne, ha az eddigi számítások helyesek voltak.
A troposzférikus kompenzáció hozzávetõleges idõtartamát svadasz 5965. hozzászólása alapján írtam. Ez valószínûleg több lenne, mint 15 év, akár 25-30 évig is eltartana, de nekünk az is jó lenne, hiszen az AMO nem rég lépett a pozitív fázisba, így a következõ negatív periódus olyan 15-20 év múlva kezdõdhet és nagyjából 30-40 évig tart majd. Mindenesetre a maximumot már elhagytuk.