Kérdések és válaszok

Nem látni az épület tetejét. Ha lapos tetõs, akkor egy méteres karral oldalt lógatva a peremektõl talán jobb értékeket kapsz.(persze a jeladó teljesítménye függvényében 30-100 m.)

Ha az oldalsó nagy házra gondoltál a "ház felõl" résznél, akkor az igazából nem nagyon fog számítani, sõt akkor is melegebb lehet, mert ekkora épület szélárnyékos részén már vannak olyan nagy örvények, amik inkább az ellenkezõ irányból viszik rá a levegõt a ház elõtti területre, vagyis az aszfalt felõl. Télen pedig maga a ház fûtése is meelgíteni fogja a mérõt ilyen távolságból, az biztos, még ha nem is sokkal.

Hát igen, ha tudnák.

Hivatalosan 30 méternek kellene lennie minden zavaró tereptárgytól. Van amelyik állomáson sikerült az OMSZ-nak megoldani van amelyiken nem.

Hát nekem is csoda, hogy ennyire távol tudtam vinni minden zavaró tényezõtõl.

Tegnap ugye egész gyenge szél déli-délkeleti szél fújt odafent, így valószínûleg az aszfalt felõl ráfújhatta a szél a szenzorra a meleg levegõt. Az lesz az érdekes, hogyha majd a ház felõl fúj majd (délnyugat, nyugat, északnyugat, észak), hogy hogyan is reagál rá az állomás. Akkor ha minden igaz jót kell mutatni vagy kissé alacsonyabbat.

Jön hamarosan a napéjegyenlõség és lassan a Nap is jóval a fák alatt fog vonulni, így téli idõszakban jónak kell lennie a mérésnek. Nyár, már más tészta.

Tesztelem az automatát a következõ napokban az OMSZ méréseivel az elõbb leírt szempont (szél) szerint és meglátjuk mire jutok. 2-2,5 fokos felülméréssel nem akarom csatlakoztatni az automatát.

Simán csak rossz helyen van. Keress másikat, ha tudsz.

Ezt én értem, csak nekem ám több mint 2 méterre van minden ilyen negatív tényezõtõl.

Jó helynek látszik. Esetleg az ablaküveg, és az aszfalt szólhat bele de.11-du.15 óráig, ha verõfényes napos idõ van.( +0,5 fok).
Nálam a 4 m. magasságon a függõfolyosó,fal 1,5 m. és a szerencsétlen L alakú háztömb fal okozhat szélcsendet. Napos-árnyékos teraszon a két szenzor már 0,8-1,2 fok difit mutat, erõs napos idõben.Most este 23,4-23,8 a különbség 0,4 a meleg falak miatt.

Felhoztam az automatámat a nagy Alföldrõl. Legalkalmasabb, füves területet nem messze a házunktól találtam. Mivel Kékesen szó szerint vadászni kell az alkalmas helyeket így ezt találtam.

A mai maximum-hõmérséklet idefent mérésem szerint 23,4°C lett, idõképes automata 20,8°C az OMSZ adatot pedig még nem tudom, de 20-21°C körül.

Szerintem kizárhatjuk a rossz helyi adottságokat illetve az árnyékoló hibáját.

Ugyanis Bucsán a forróságban teljesen jól szerepelt, nem "fõtt" be.

Képek: Link Link

Kíváncsiságból megmértem a házfaltól való távolságot ami 225 cm volt, az úttól pedig 240 cm-re van. Tehát véleményem szerint semmi nem szólhat(na) bele. Mint látható a képeken alatta füves rész van, szóval a legjobb. Igaz a meszelõnyél egy nagyon kis vékony csõhöz van hozzáfogatva bilincsel, de onnan számítva van a 2 méter.

Lehetséges, hogy a Szanatóriumnál itt ugye a fák miatt nem kever át a levegõ ezért sajátos klímája lehet a helynek? Én csak erre tippelek!

Várom a segítséget! Köszi

Köszi mindkettõtöknek, de ezek nem azok voltak. Egyébként én is ismerem õket, és a "worldview"-osat használom is pl. a trópusi ciklonokhoz.

Közben viszont sikerült megtalálnom, ez volt az: Link
Még pár éve mentettem le onnan ezt a képet, és most egy poszterhez kellett a forrás.

Most a teljes földes (worldview) már egyértelmûen jobb ennél, de az csak 2012-tõl érhetõ el, itt viszont a 2000-es évekig vissza lehet nézni a mûholdképeket, igaz csak ilyen kivágatokban.

Én ezt használom: Link

Meg egy ilyen Link

Nekem egy ilyen van mentve: Link
Ez lenne az?

Nem tudom, tud-e valaki segíteni, azt a MODIS oldalt keresem, ahol ezek a mûholdképek voltak elérhetõek: Link Hasonló elrendezése és kinézete volt, mint ennek, de ez nem az az oldal: Link

Szerte ágazó lehet a kérdésem, csak nagy vonalakban kérnék választ. Persze olvasom a többi fórum lapot is, és vannak errõl megjegyzések. Köszönöm.

Elnézést kérek az alábbi rossz fogalmazásomért. Igen, arra gondolok, hogy mostanság gyakoriak ezek a hirtelen leesõ csapadékok, mik okozhatják?

Sajnálom, de én csak akkor teszem szóvá az ilyesmit, ha már az értelmezhetõség rovására megy a dolog (ráadásul ezt a részt offtopic-nak is jelöltem), ami nálad viszonylag gyakran elõfordul. Mindegy.
A lényegi részhez: arra vagy tehát kíváncsi, hogy milyen tényezõk okoznak egy ~10 km^2 (vagy kisebb) területû térség esetében kiadós, a környezetéhez képest kiugróan sok, és rövid idõ alatt lehulló csapadékot?

Már megint a helyesírás "szintû" megjegyzés. Sajnálom, hogy itt is nem a kérdésre adtok választ, hanem újbóli visszakérdést generáltok.
Akár kezdõ szinten is rá lehetne vezetni a kérdezõt arra, mire is kérdezett. Van pár fórum ahol megint csak vannak betû elírások, kihagyások, de érdekes, ezt nem firtatja senki.

Na akkor arra gondolok, amikor pár km.1-3 belül lezúdul egy extrém mennyiségû csapadék. Pld. nemrég Komárom volt ilyen helyzetben. ( nincs kedvem most visszalapozni) lehet hogy rossz a kifejezés,(angolosan: rain-gust) de vannak most ilyen események, nemrég nálam a kiugró esti zivatar 63 mm.-rel július 15.-én, és csak lokálisan volt ilyen.

Szerintem senki nem tudja, hogy mire gondolt

*ún.
*légzuhatag
*európai szintû (?) (de biztos nem becézett szintetizátor...)
A végét meg nem is igazán értem.
Egyébként: Link Link
De van egy olyan érzésem, hogy nem is erre gondoltál...

Lehet hogy már nem éred el Kossakisst, esetleg privátban.
Én meg a mostani esztendõ kiugró helyi csapadékának miértjére lennék kíváncsi. Az un. légzivatar jelenség kezd gyakorivá válni, itt európai szinti térképeken. Mi ezek alapja, esetleg akár téli viszonylatban is elõfordulhatnak, pld. melegfronti betörés karácsony elõtt 1-5 nappal? mint lenni szokott..

Kérdezni szeretném, hogy az évek múlásával, láttál-e a felhõtípusok gyakoriságában valamiféle trendet?
Mintha mostanában több lenne az olyan esztendõ (nem az idei...) amikor magasabban járnak a felhõk, és a földet-nem-elérõ csapadék is mintha gyakoribb lenne. Esetleg van errõl adatod? A segítséget tisztelettel megköszönöm.

Mivel személyeskedéstõl sem mentes az utóbbi jónéhány hozzászólás, így arra kérek mindenkit, hogy varrjuk el ezt a szálat.

Sajnos egy fals információkat is tényként közlõ hozzászólásra érkezett egy nem túl mézes-mázos reakció, ami elindította a lavinát, így viszont a szakmai szál igen sok lózunggal vált terheltté.
A szálat épp a szakmai részek miatt nem törlöm, hiszen tanulni lehet belõlük.

Viszont arra kérek mindenkit, ami nem elõször jön elõ ezen a felületen, hogy ha valamiben nem teljesen bizonyos, akkor elõször járjon utána, hogy biztosan csak olyan információkat tegyen közzé, amelyek a valóságnak megfelelnek, és ezzel együtt egy, a tévedésekre rávilágító hozzászólást ne személyes támadásként éljen meg, hanem fogadja el, hogy valamiben tévedett.

A stílusra pedig úgy összességében érdemes volna odafigyelnie mindenkinek, hiszen ez még mindig egy virtuális "kerekasztal", hangsúly, mimika és gesztus hiányában csak a betûk és a hangulatjelek felelnek a stílusunkért.

De õ persze nyugodtan hülyézhet és sértegethet akárkit, nem? A 18607-ért simán járhatott volna fórumjog-megvonás is.

Kosakiss-t nagyon sajnálom. Ha van Metnet-tag, aki tudományos megalapozottságú, tudományos beltartalommal bíró írásokat tett/tesz közzé, hát õ az. Személyesen nem ismerem, de igazi, jó értelemben vett "tanáregyéniséget" látok benne, fõleg csillagászati téren elmélyült tudással és sok saját megfigyeléssel. Emellett soha nem volt agresszív, intrikus, bomlasztó személyiség, és nem is írt túl sokat. Ok nélkül nem koptatta a klaviatúrát. Messze nem egy nagy egójú hõzöngõ.
Van itt ellenben egy-két "ifjú titán", akikkel mostanában nagyon elszaladt a ló. Elfogadom, hogy egy más jellegû (re-formált?) Metnet-et akar a hangadó rész létrehozni. Olyat, ahol egyáltalán nincs helye tudományos megalapozottságot nélkülözõ, fals szövegeléseknek. Önkritikusan még azt is elismerem, hogy a múltban sokat vétettem ez ellen az alapelv ellen -igaz, az még egy más Metnet volt, ráadásul senki sem adott "használati utasítást" a fórumozáshoz.
Viszont, amennyiben a szigorú tudományosságban látjuk a Metnet jövõjét, akkor a legvisszásabb és legbutább dolog, ha az olyan aduászokat, mint Kosakiss, hülyézzük, sértegetjük olyannyira, hogy végül elhagyják az oldalt.

Csak azért reagálok, mert meg lettem szólítva:
Az észlelés pont egy olyan terület, ahol a tapasztalat nem sokat számít. Azt egyszer meg kell tanulni, és onnantól "rutinból" megy. Az viszont nagyon lényeges, hogy ki hogyan tanulja meg, és ebben jelentõs eltérések lehetnek (a hazai tapasztalat alapján pedig vannak is) észlelõ és észlelõ között. Ez részben érthetõ, hiszen maga az észlelés egy szubjektív dolog, de azért az elvárható lenne, hogy legalább az alapvetõ felhõfajta-csapadékforma párokkal, felhõk alapjellemzõivel tisztában legyen valaki. Lehet, neked is érdemes lenne egy 1990-es, 2000-es években készült felhõatlaszt/észlelési útmutatót fellapozni, nem biztos, hogy mindenhol ugyanazt találnád benne mint abban az 1968-as könyvben.
Például kezdésnek az 1997-es hivatalos OMSZ-os észlelési segédlet (kék könyv) ide vonatkozó oldalai: Link Link Link Link Link Ebben minden benne van, ami szóba jött (az Ns nagy vertikális kiterjedésû, vastag felhõ - tehát nem látszódhat együtt As-sel, és az égbolt nagy részét lefedi, ha zápor hull akkor Ns-be ágyazott Cu/Cb van, szitálás-szemcsés hó csak St-bõl lehet, stb.) Persze még ebben is van egy-két kisebb hiba, pl. felhõtölcsér sem csak Cb cap-ból lehet, hanem akár Cu con-ból is.
Ha kell (akár neked, akár bárkinek), megvan az egész, el tudom küldeni.

14 éves korom óta végztem apámmal bádogos munkát. Mégsem értek hozzá úgy, mint õ értett, akinek ez a foglalkozása vagy ezt tanulta. MEgcsinálom, jóval jobban is, mint egy átlag ember, de hát mégis csak egy kontár leszek. Az meg egyszerûen beteges lenne, ha írnék magamról/íratnék magamról/vagy elnéznék egy olyan wikipédia cikket, amiben engem bádogosnak neveznének. Ugye te nem ebben a cipõben jársz meteorológus-csillagász úr?

A 6-os pont miatt mi is neheztelünk ám egy kicsit. Noha úgy érzem, fogunk még jópár végsõ hozzászólást olvasni.

Megengeditek néhány sor erejéig?
1. Ez a metnet nem az a metnet, amelybe néhány évvel ezelõtt regisztráltam.
2. a. Rendszeres megfigyeléseimet napi gyakorisággal küldtem, 10 ezer észlelés fölé jutottam. b. Szakmai tapasztalataimat legjobb tudásom szerint igyekeztem megosztani, noha a közösségi fórumokat nemigen kedvelem, mert mindenütt akad valaki, aki belerondít a szakmai vitákba. c. Sokat dolgoztam a metnet-kézikönyv elkészültéhez szükséges anyag/szöveg megfogalmazásán, még késõ éjszaka is, mert egyesek akkor kerültek netközelbe.
3. Zivipöttynek és Nanovich*nak, üzenem: meteorológiai észleléseket már a hatvanas évek vége felé, 14 évesen végeztem, néhány évvel késõbb észlelõi meteorológiát és környezetvédelmet tanultam román nyelven, 1977-tõl pedig az 1968-ban megjelent Felhõkönyv-kézirat alapján igyekeztem tökéletesíteni ismereteimet úgy, hogy éjjel-nappal jegyeztem a felhõk legkisebb változásait. Tegyük vita tárgyává, ki ismeri jobban a felhõket? Nem hiszem, hogy bármi értelme lenne egy érdemi összehasonlításnak, hisz már akkor dolgoztam tele lelkesedéssel és lelkiismerettel, amikor még meg sem születtetek.
4. VáraljaMetnek: a "Nna" kifejezést két n-nel szépírók, költõk, színházi forgatókönyvírók és újságírók alkalmanként elõszeretettel használják, a második n-et a dinamikus sztereotípiához hasonlóan nyomatékossági szempontokból illesztik az elõzõ n mellé. Ezért is javasoltam egyik hozzászólásombat, hogy forgassatok több és még több szépirodalmi könyvet, hiszen az olvasás amúgy is gyönyörûség.
5. A metnet jól láthatóan él a kirekesztés módszerével, hiába keresném nagyon sok képzett, jómodorban és viselkedési etikettben jeleskedõ észlelõ- és fórumtársamat. A metnet alapmagvát adó fiatalembereket vajon mennyi viselkedési normával engedte ki a szülõi otthon, közvetlen környezete vagy a baráti társaságok? Ezen jó lenne elgondolkodnotok.
6. Különösebben nem haragszom senkire, csak magamra, hogy nem hagytam ott e társaságot még idõben, akkor, amikor egyre többen, sorban léptek ki innen. Na, ezt sajnálom a legesleginkább.
Mostmár tényleg nincs több, amit mondhatnék nektek. Befejeztem.

Én abból a hármasból gondoltam az elsõre, a 18604-re. Sem ebben, sem a következõ két hozzászólásban nem volt személyeskedés, csak rávilágítottunk a hibákra. Ahogy mondtam, én valóban kicsit keményebb stílusban (ez mondjuk nem volt elõzmény nélküli, egy korábbi hasonló esetben én már kaptam ugyanilyen "szép" szavakat Kosakiss-tõl, pedig akkor normális hangnemben írtam meg neki, hogy nincs igaza). Cauchy viszont még csak durva sem volt, és õ egy alapvetõ fogalmi zavarra hívta fel a figyelmet (ha valami nem túl gyakori, akkor hogyan fordulhatna elõ elég sokszor?). De mindegy, a téma részemrõl lezárva.

Azt még megelõzte három hozzászólás amiben osztottátok rendesen. Csak kinyílt a bicska és elfajult a dolog. Ennyi az egész. Amúgy tök érdekes volt a szakmai része!

Az életem során sokszor voltam "kibelezve" a munkahelyi dolgok miatt. De hozzáedzõdtem , és nem kapom fel a.. vérnyomásomat. További szép világosságot kívánok az alagút végén! -- Magamnak is!

Uristen

Csillagász, légkörkutató... LOOOOL

Te meg, ahogy Cauchy is írta, jobb lenne, ha nem a hülyeséget gyártanád, hanem elgondolkodnál, hogy miért vagy "kibelezve".

Kosakiss kezdte a helyesírósdit. Amúgy meg én, bár valóban durvább hangnemben érkezett a válaszom, nem személyeskedtem vele, õ viszont igen velem szemben - nem is kicsit -, miközben a felvetett dolgokra alig reagált. Szerintem éppen õ alacsonyította le saját magát ezzel a viselkedéssel.

Igen, a nyelvtannáculás akkor jön, amikor az érvek elfogynak... Ajánlom figyelmedbe a 18608-as hozzászólást... Link

De aki nem akarja, hogy egy internetes fórumon minõsítsék, az - ha nem biztos magában, akkor kérdezzen, ne pedig kijelentsen.

Ha én hülyeségeket írok be, és beszólnak, akkor a legjobb, amint tehetek, hogy kicsit visszaveszek és magamba szállok. Bár ez sokszor igen nehéz, fel kell tételeznem hozzá, hogy nem én értek mindenhez a legjobban.

Inkább válasz az elmúlt bejegyzésekre.
Sajnálom, hogy a felhõk típus észlelésekben beírtam ennyi vihart kavartak.(Pesitesen:kevertek) Igen, tanultunk sokat ebbõl.
Csak a tolerancia hiányzik, az viszont nagyon. Nem szabad itt bárkit kiosztani, vagy visszakérdezni hogy "az meg mi?" után vitát indítani, holott az okosok ezt jól tudják. "Na itt egy préda, belezzük ki" jelszóval aminek most rossz vége lett.

Nagyon sajnálom kosakiss-t, mint az észlelési naplóba aktív részletezõ hozzászólót, hogy ilyen lealanyosító megjegyzéseket kapott egy több évtizedes kutató csillagász, légkörkutató.

Váralja; az utolsó megjegyzés, ha már nem volt más,akkor a helyesírási hibát veszed elõ? Az is egy megalázó befejezés.

Kívülállóként (nem ismerem a felhõket, megelégszem a néhány fõ típussal) érdekes volt olvasni ezt a "színvonalas" vitát az altostratus leszaromus és társairól.

Kosakiss: Ha már helyesírás, a na egy n-nel írandó.

"Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák"

Uristen.....
Az Ns mindig nagy függõleges kiterjedésû, az égbolt teljes részét lefedõ, de réteges felhõ. Záporesõ szimplán Ns-bõl sohasem hullhat, az csak gomolyos felhõbõl lehet (Ns esetén beágyazott Cu vagy Cb). Te vagy az aki nem ismeri a felhõket.

Azt meg, hogy miért volt böszmeség, leírtam már, csak ahogy írtad, nem fogsz vele foglalkozni, szóval sok értelme nem volt.

Remélem is, hogy nem jelentkezel többet, nekünk mindenképp jobb lesz így, a félrevezetés, az áltudomány nem fog hiányozni az oldalról.

Miért lenne "böszmeség", amit írtam? Mostmár világos, hogy nem ismered a felhõket. Lehet 3-4 km az As és az Ns között, ám a Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák, de keletkezhet belõle zivatar is (Cumulonimbus nimbostratogenitus - az átalakulás részleges). Eszerint mégsem olyan stabil az Ns, ahogyan véled.
Az esetleges As nsmut kapcsán most még segíteni igyekeztem, ám látom, hogy erre nem érdemesültök. A fáradozásomért kapott pofonok miatt biztosak lehettek, abban, hogy a MetNeten semmilyen formában, soha többé nem jelentkezem.

Ha a könyvben is úgy van, akkor különösen fájdalmas, hogy honnan tudsz ilyen böszmeséget összehordani...

A jogos kritikát pedig nem muszáj meghallgatni, ha neked így jobb, akkor foglalkozz csak a saját beképzelt marhaságaiddal. Csak ne terjeszd õket itt vagy máshol.

A sok mindent külön írják. Egy pedagógusnak ennyit illik tudni.

Nna, kisfiam, már tisztán látszik, hogy mérhetetlen (és számomra teljesen érthetetlen!) ellenszenvedet még palástolni sem vagy képes. (Privátban megbeszélhetjük, mi nyomja a lelkedet. Segíteni szeretnék! ) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod.
Elõzõ kritikáiddal elvbõl nem foglalkozom. Miért nem? Rájössz, ha még egyszer elolvasod a fentebb írottakat. (Egyedül nem vagy képes megbirkózni velem? Másokat is rám uszítanál? Pfúj. Tanulj és inkább olvass, olvass, régi könyveket, tanulmányokat is. És a fenébe is, olvassatok több, sokkal több szépirodalmat, mert a helyesírási hibáitok kimondottan aggasztóak!

Na igen, ez is egy nagy gyöngyszem. Gondoltam, hogy Nano vagy te (mint matematikus) le fogtok csapni rá.

Egyébként álljon itt két hivatalos megerõsítés is, hogy látszódjon, nem csak a levegõbe beszéltem.

"Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból." (ELTE jegyzet /2013/, 5.3.5. Link )

"Altostratus may be formed by the thickening of cirrostratus (As cirrostratomutatus), or by the thinning of nimbostratus (As nimbostratomutatus)." (American Meteorological Society oldala /2012/ Link )

Szerintem ezek sokkal relevánsabb források, mint egy 1968-ban készült könyv, amikor a felhõfizika még messze nem volt olyan kiforrott, mint manapság, ráadásul a politikai háttér miatt a legújabb (amerikai) kutatásokhoz itthon nem is nagyon lehetett hozzáférni.

Sokmindent felsoroltál, így már nekem csak egy hozzáfûzni valóm van, ami egyben a kedvenc mondatom is a hozzászólásból:
"Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul."

Huhh...

Na szóval, kezdjünk neki.

"az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû"
Ez így nem teljesen igaz. Az Ns alapja is általában sima önmagában, tépett, szakadozott jellegûnek akkor látszik, amikor St7 foszlányok vagy Sc5 padok képzõdnek alá. Ez viszont elég gyakori Ns-nél, míg As esetében valóban ritkán fordul elõ.

"mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok)"
Ez a gyenge esõ lesz, szitálás továbbra is csak St6-ból lehet. (Olyan, hogy "szitáló esõ", alapból sincs, vagy szitálás, vagy esõ, vagy a kettõ együtt.)

"az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül (...) az Ns egésze megemelkedik"
Ez így önmagában egy nagy hülyeség. Minden felhõ, így a Ns tetején is inverzió van, és az Ns-As között akár 4-5000 m-es szintkülönbség is lehet. Ráadásul maga az Ns stabilis légállapot mellett alakul ki, így minimálisak benne a vertikális mozgások. Tehát maga a felhõzet fizikailag képtelen megemelkedni, fõleg ekkora mértékben. Az Ns-t több horizontális réteg alkotja, és amikor átalakul As-sé, egyszerûen szétoszlanak az alsó rétegek, tehát a felhõ VÉKONYODIK.

"az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot"
Ez viszi azonban a legnagyobb baromság díjat. Amit te itt Ns-nek vélsz, az St7/Cu/Sc5, akár az As, akár az Ns réteg alatt. Az Ns az égbolt egészét (vagy legnagyobb részét) kitöltõ és vastag felhõ, 7 oktánál kevesebb mennyiségben nem is fordulhat elõ. Éppen ezért Ns és As gyakorlatilag sohasem látható egyidejûleg, mert az As rétegei beágyazódnak az Ns-be.

Írásom második bekezdésében említettem, miszerint az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot, közepesen erõs esõt észlelünk. Az eltérés lehet 180 fokos is (As D-rõl, Ns É-ról.) Az As ilyenkor még a melegfronti szektorban hullatja csapadékát, a Ns az alsó szinten érkezik a beszivárgó hideg levegõvel.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.

Mindenkinek szép napot kívánok! Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.
Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul. Olyankor az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül - ha az égboltot nagyjából folyamatosan vagy gyakran figyelemmel követjük, akkor az átalakulás folyamatában azt is észlelhetjük, hogy a Ns-tömbök, -táblák vastag "nyakrésszel" hozzákapcsolódnak a létrejövõ (vagy az Ns-szal egyidejûleg) már korábban is létezõ As-réteghez. Az Ns egésze megemelkedik, az átalakulás teljes, ezért nem As nimbostratogenitus-ról, hanem As nimbostratomutatusról beszélhetünk. Szemerkélõ esõt az "As nsmut" még hullathat, szitálást már nem.

Én is úgy tudom, hogy szitálás csak St6-ból. Ezért is írtam, ha az volt, akkor biztosan volt St6 is.
De legalább így kevesebbszer lesz Ns2 egy-két állomáson Vagy nem, mert mindjárt jön valaki egy 2016-os WMO szabállyal Mindenesetre taultunk ma is...


Néha jól jön a lúúcifer a háznál

Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3090 - 2016-08-08 14:01:57)

Akkor tényleg hülye az a felhõkönyv amit az OMSZ-nak gépeltem be, mert ott említést tettek arról, hogy a Nimbostratusból is szitálhat az esõ. Igaz, nem mai kiadvány hanem 1970-es évek után íródott pár évvel. Nem akarok hazudni, talán 1975 és azóta akkor rengeteg dolog változott. Én a könyv szerint tanultam meg, ezért írtam ezt. Úgy véltem az biztos igazat ír, de ezek szerintem nem.

Bocsi!

Szerk: Inkább hiszek egy mostani kollégának akkor mint egy 40 éve íródott könyvnek. Na, de hát így tanulunk.

Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3089 - 2016-08-08 13:58:02)

Ez nem igaz, szitálás/szemcsés hó csak St6-ból lehet. Ha szitálás/szemcsés hó van esõvel/hóval, vagy az St6 fölé Ns érkezik (ami ugye nem látszik) és abból kezd esni az esõ/hó, akkor szokták azt csinálni, hogy az Ns alját leadják az St6 szintjére (pár 100 m-re), de tulajdonképpen akkor is egy St6 réteg van alul.

Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3088 - 2016-08-08 13:52:43)

Segíthet megkülönböztetni a St6-ot a Ns2 rétegtõl, hogy míg a Nimbostratus általában szelesebb idõben alakul ki (ami inkább helytálló volt Kaszabubu leírása alapján), addig a St6 inkább szélcsendes idõben vagy gyenge szél kíséretében alakul ki.

A szél az ami segít megkülönböztetni a kettõt, mert ugye mindkettõ hullathat szitálást.

Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3087 - 2016-08-08 13:12:44)

Ha volt szitálás is, akkor St6 is jelen volt.