Földtan

Igen, szokta követni a Katla 1 éven belül, bár valóban nem szükségszerûen; azt olvastam, hogy történelmileg 3 ilyen "követõ" Katla-kitörésrõl tudnak.
A ma délutáni jelentések szerint lassan, de folyamatosan növekszik a Fimmvörduháls aktivitása, a hasadék kiterjedése pedig valószínûleg ÉK felé nõ lassú mértékben. Hlaup-szerû áradás csak akkor lehetne, ha a hasadék az Eyjafjallajökull jégmezõ alá is kiterjedne. Ettõl függetlenül a Krossá folyó szintje jelentõsen emelkedett, hõmérséklete néhány fokkal szintén nõtt.

Ezt a farmot az Eyjafjallajökull alatt kitelepítették:

Egy tegnap éjszakai kép, ami a Markarfljót folyó mellõl készült:

forrás: www.icelandreview.com/daily_news/

A légáramlások az alsó troposzférában (a felszintõl 2-8 km-re) már 1-2 kilométeres szinteken gyökeresen eltérõek lehetnek, amire többek között a felhõk vonulási iránya utal. És ezek az áramlások gyakran változnak. Ez jelentheti az egyik kockázatot a repülõgépek útirányára.

Ehhez csak annyit, hogy a ruszkik áprilistól elvileg leállítják a KVERT finanszírozását, vagyis megszûnik a kamcsatkai megfigyelés, ami az északi-csendes-óceáni vulkánokról szól, itt is egészen nagy a légiforgalom, ha nincs kitörési jelentés, mi garantálja a légiforgalom biztonságát? :-(((

A történelmi tapasztalatok szerint az Eyjafjöll kitörését szokta követni a Katla, bár bizonyított összeköttetés nincs a magmakamráik közt és a lávájuk is eltérõ, azért most is figyelik a Katlát.

Van már nappali videó is:
Link
Link

Félig repmet, félig földtan.
Csak hangosan gondolkodok, javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
A magasba jutó vulkáni anyagok közül a hamu a legnagyobb szemcseméretû és a legnagyobb sûrûségû anyag. Ez komoly mechanikai sérüléseket, eltömõdéseket, letapadásokat okozhat. Véglegesen is tönkretehet precíziós berendezéseket. Mindenképpen el kell kerülni.
A por (ebben a magasságban finom szemcsés lebegõ formában) már nem okoz azonnali meghibásodást, de mindenképpen hatással lehet a repülõgépek mûködésére, zavaró, veszélyes jelenség. Célszerû elkerülni.
A füst a legritkább, legapróbb, szinte elemi részecskékbõl álló anyag, ez fõleg a látótávolságot befolyásolja, mechanikai hatása nem túl jelentõs. Az elõvigyázatosság kedvéért azért nem árt kitérni elõle, ha lehetséges.
Mint egy "üledékes rétegsor". Én ilyen asszociációval gondolkodtam.

A vulkáni hamu a hajtómû csapágyaiban kárt okozhat, ezért a vulkáni hamufelhõbe repülve akár le is állhatnak a hajtómûvek. Ez pl. a 80-as évek elején megtörtént egy British Airways géppel, ami berepült egy ilyen hamufelhõbe Indonéziában, mert nem tájékoztatták elõre.

Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link

Mert befolyásolja a hajtómûvek mûködését, látást stb. Történt már baleset vagy majdnem baleset a vulkáni hamu miatt. És nem csak a kitörés közvetlen környezetében. Itt egy esettanulmány is: Link

Az izlandi esetben gondolom azért csak a belföldi forgalom van korlátozva, mert az ilyen gyenge - VEI=0-2)kitöréseknél nem emelkedik azért olyan magasra a hamu, de a belföldi gépek repülési magasságába felérhet. Esetleg az idõjárási körülmények olyanok. Elég komoly elõrék vannak ezzel kapcsolatban. pl.: Link

Hamu, lepottyannak tõle a repcsik, azonnal kicsinálja a mozgó alkatrészeket...
Link
Ez azért nem egy hópihe, még ha kicsike is.

Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?

Ahogy a vulkánok általában, lenyûgözõ és félelmetes egyeben az izlandi esemény is.

Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.

A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.

Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!

Vulkánkitörés volt Izlandon az Eyjafjallajökull gleccser alatt. 5-600 embert evakuáltak. Az utolsó kitörés 1823-ban volt. Link Link

A füzesgyarmati (Békés megye északi része) gázkitörés fénye Nagyszalontától jó negyven km-rõl látszott valamikor a nyolcvanas években annak köszönhetõen, hogy a Cirrostratus-leplet megvilágitotta. Az egészen közeli múltban is volt hasonló esemény. 2000. augusztusának közepe táján a pusztaszõlõsi (Békés megye) gázrobbanás eredményezte tûz égett sokáig. DNY-i irányban 15x15 foknyi fénybura látszott. Egy másik alkalommal pedig az égõ kút fölött, a látóhatár fölött 20 foknyira a Cirrostratus leplen egy függõleges helyzetû, elliptikus alakú, közepén erõsebben fénylõ tünemény volt megfigyelhetõ.

Képzeld el a szitut: egy jófajta 25 m/s-os szélnyírásba belpöffent egyet a hegy. Az örvénypár fél perc alatt vigyázzba áll, és kész is a szupercella indulhatnak a vadászok.

Köszi az izgalmas történetet, errõl nem hallottam. Én csak a zsanai kitörésre emlékszem. :-) (61-ben még egy gatyában jártam faterommal)

Nem csak jóság, hanem "szépség" is.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.

Jóság!

Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.

Köszönöm! Nem ismertem az oldalt!

Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link

Egy részben ide való kérdés: Van az OMSZ honlapján egy háttérsugárzás összesítõ: Link

Keresem Paksot, de nem találom. Itt lent a térképen Link látszik, hogy Paks környékérõl nem jelennek meg a honlapon háttérsugárzás adatok. Mi ennek az oka?

Jópofa.

Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal:
Link

Wow, ez nagyon komoly!

Áhh... Én is most akartam linkelni.
Ez is egy koncepció...

Jesszusom... Link

Hú, fantasztikus!

Bocs, még egy óriási kép (méretben is)
Link

S ha már villám meg vulkán, talán nem mindenki néz APOD-ot állandóan. Ez februári:
Link

Nekem is nagyon bejönnek a villámok. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))

Jaja! Milyen szép esti képeket lehet egy ilyenbõl kihozni. Viszont én sokkal erõsebb hangokat vártam. Vagy lehet, valami plexi kalitka, vagy ablak mögül van videózva. Ahhoz képest meg hangosak a madarak.

Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás.

Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.

Ez még egy januári Sakurajima kitörés:
Link
Irgalmatlan jó felvétel, nagy méretben nézzétek.

Így van. Mikroszekundomos szinten folyamatosan változik a Föld forgási periódisa. Kummuláltan növekszik, azonban vannak periódusok amikor csökken. A legnagyobb befolyásoló tényezõk a Hold dagálykúpja, a geoid alak és belsõ szerkezetének nem tökéletes diferenciáltsága (konvektív feláramlások, ezzel együtt tömegátrendezõdés stb) Ez utóbbi által kiváltott eseményekhez tartoznak a tektonikus mozgások is.

Kimi, nincs mit

Köszike!

Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi életünk (de talán még az emberiség egészét vizsgálva sem) alatt ez nem érzékelhetõ. A változást szerintem hamar "kompenzálja" a régóta tartó ellentétes irányú folyamat.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam ).
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit.

Link

Kiminek: Link

Reméljük.

Nekem ugyanez volt a benyomásom. Biztos lesznek még infók róla késõbb.

Jól látható, amint a villanyvezetékek érintkezését, elszakadását szikrázás kiséri. A kékes fényvillanások a háttérben zajlanak, a perui földrengésfényhez hasonlóan.

Csodálatos és egyben borzasztó élmény lehetett.

Az origón van egy videó, ami a rengés idején készült. Link A felvételen láthatóak olyan kékes villanások, mint a perui rengésnél voltak, de nem tudom eldönteni, hogy valóban földrengésfény vagy csak a villanydrótok szikrái világítanak ekkorát?
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.

Bizony, az egyik legmozgalmasabb.

Piszkéstetõ: Link

A mostani epicentrumához 230km-re volt az 1960-as 9,5 erõsségû rengésé... (ez a mûszeresen valaha regisztrált legnagyobb rengés volt) Elég mozgalmas egy hely... :-(