Globális jelenségek

Legalább 2 értelme volt a mondatodnak. Ha ebben semmi negatív szándék nem volt, akkor elnézést. De ezért kell odafigyelni a szórendre és az írásjelekre, mert akkor nem lesz félreérthetõ a gondolat.

Mi a bajod?

Ha kötözködni akarsz, legalább pontosan tedd, mert írásjelek nélkül értelmetlen a mondatod.
Egyébként a Golf igazi fûtõhatása még nem érte el a régiót, ha megnézed a jégborítottság archívumát, akkor láthatod, hogy az hagyományosan november végén, december elején a legintenzívebb. Azt persze senki nem állította, hogy ilyenkor nincs, csupán azt, hogy a jégborítottság megtorpanására késõbb lesz nagy hatása!

Húú, ez nagyon jó! Köszi .
Amúgy ez is szóba került már órákon, de még nem részleteztük .

Egy kis pontosítás. Észak-atlanti áramlatnak hívják már ott fent a Spitzbergáknál.

Én viszont inkább a Barents-tenger miatt aggódom, igaz a bajok gyökere valóban a Kara-tengernél van. Ott ugyan hamarosan behozhatja a lemaradást az idõjárás, várhatóan kiépülõ anticiklon ezt megoldja, ám a lemaradás miatt november közepéig a Barentsen nem indul be a nagyobb mértékû jegesedés. Márpedig a tapasztalatok szerint december elején a Golf még vissza szokott bontani, leginkább a Spitzbergák környékén. Ha kevesebb a jég, jobban felhatol a Golf is, és a fölöttünk lévõ térség még jobban lemarad.
Persze, egy AC mindent megváltoztathat, s erre utaló jel van, de ezt majd akkor, ha már nõ a jég. Az elmúlt hetekben ugyanis rendre odébb tolta az AC ráhúzódását erre a térségre.

Hogy kell értelmezni ezeket a diagramokat?

Ha már a csillagászati okok így szóba kerültek, nagyon érdekes cikk a Légkörben a Milankovics-Bacsák elméletrõl. Link

A hozzánk legközelebb álló két terület azért nem áll olyan rosszul sõt az egyik még picit pozitívabb is, mint a 30 éves (!) átlag: Link ill. Link

Amivel nagy gond van, az az északnyugat-szibériai partvidék:
Link

Utánanéztem magam is, és valóban, pont a számunkra lényeges pontokon tévedett a könyv, és valóban az igazság az, amit Te mondasz .
(A könyv maga nem igazán részletezi pl. a negyedidõszakot sem, de leginkább csak hosszú idõk átlagáról van szó benne, már ami a tengerszintváltozásokat illeti. Pedig a negyedidõszak, ha jól tudom, elég "mozgalmasnak" számít a tengerszint ingadozása szempontjából . Épp emiatt én sem szerettem volna kitérni napjaink rövidebb idejû változásaira.)
Legalább most is tanultam valamit… (Látjátok? Ezért érdemes ide járni ), úgyhogy köszi az infókat!
(Ja, amúgy Douglas Palmer írta a könvet, neki azért mertem hinni , úgy tudom, elég nagy szaktekintély…)

Éghajlatváltozás szempontjából amúgy a téma kevésbé érdekes, mivel minket leginkább a közeljövõ érdekel, mert ugye a legközelebbi éghajlatváltozás nem 2millió év múlva lesz . Arra azért kíváncsi vagyok, hogy az emberi hatások valyon nagyobb változásokat eredményeznek-e, mint a csillagászatiak (ilyenrõl is hallottam már, de mivel a legkomolyabb csillagászati tényezõk együtt asszem kb. 95000 éves periódussal "hatnak", ezért errõl nem hiszem, hogy pontos képünk lenne).

Az elõzõ írásomba említett, kontinensünkre leginkább hatással bíró terület valóban lemaradással bír jégborítás terén, ám azért megemlítettem, hogy egyre nagyobb terület esik a kritikus -1,4°C-os hõmérséklet alá.

Íme:
2009.10.21: Link
2009.10.27: Link

Az SST-anomálián látszik a pozitív anomália terület csökkenése:
2009.10.21: Link
2009.10.27: Link

Már "csak" egy csendes anticiklonális idõszak "szükségeltetik", az ilyen helyzetben megtörténõ jegesedés nagy energiával zajlik le, a környezõ területekre is hatást gyakorolva.
Azaz a folyamat zajlik és afféle dupla vagy semmi jelleggel.

A 2007-es párhuzam azért nem túl jó, mert az akkori megdöbbentõ mélypont után november elejére utolérte magát a jégborítottság. A mostaniban az az elgondolkodtató, hogy kifejezetten a ránk hatással lévõ területen - a Jóska által emlegetett részen - nagy a lemaradás, ahol a következõ 1 hétben sem várható ugrásszerû változás. Márpedig a tapasztalatok szerint november közepétõl egyre jobban érvényesül a Golf, azaz tartós AC ezt követõen nem szokott kiépülni itt, így a jégnövekedés sem gyorsul.
Az pedig nem túlzottan érdekel, ha a Hudson-öbölben a következõ 2 hétben felgyorsul a jégképzõdés. Ránk nem sok hatással lesz, sõt inkább negatív hatással. Ahogy a Közép- és Kelet-Szibériában felhalmozódó hideg sem az európai télkedvelõknek bíztató. Legfeljebb Észak-Koreában fagynak meg még többen. Kicsit korai még ezt kijelenteni, de az a gyanúm, hogy folytatódik a melegperiódus, és komolyabb télre - rövid periódusokat leszámítva - idén sem számíthatunk.

Tegnap már kicsit növekedett a tegnapelõtti szinthez képest, de még így is cirka 3 magyarországnyi területtel van már csak a szégyenteljes 2007-es felett.

Igen, nézem.
Az SST alapján egyre nagyobb terület áll készen a jegesedésre, ám a nagyfokú ciklonaktivítás miatt gátlás áll fenn hetek óta.
Egyelõre nehezen áll a térségre egy Ac, ám annak fennállta esetén napok alatt visszafojtott energiát segítségül hívva jégbe borítja a most visszafogott Ferenc-József-föld - Új-föld (Novaja Zemlja) - Északi-föld (Szevernaja Zemlja) térséget.

Jah, ezentúl az magyar elnevezéseket használom majd az északi szigetvilágra.

A jégborítottség lassan eléri az azonos idõszakbéli 2007-es szintet, esetleg azt meg is haladhatja negatív irányban.
Link

Miért ne következhetne? (De második Mars még úgy sem lenne, mert "kicsit" más a két bolygó.)
A gyanú ≈ 0, amíg nincs bizonyítva. Én gyanítom, hogy 2 héten belül nem megy 23200 felé a BUX.

Miért, szerinted pozitív visszacsatolások lácolata következik, melynek folyományaképp második Marsá válik a Föld?

Kíváncsi lennék, melyik könyvben olvastad ezeket, mert komoly tévedések vannak az elmélkedésedben.

"Mint tudjuk, a tengerszintváltozásokat elsõsorban a lemeztektonikai mozgások, másodsorban a klímváltozás miatti hõtágulás, és csak harmadsorban a jég olvadása/gyarapodása okozza."

Ez így semmiképpen sem igaz. A globális tengerszint fõ módosító tényezõi egyfelõl tényleg a lemeztektonikai mozgások, de ezek nagyon lassan, csupán több tízmillió év alatt vezetnek érdemi változáshoz. Ez a lassú hatás azon alapszik, hogy amikor a kontinensek sok helyen szétválóban vannak, és köztük új óceánok nyílnak, akkor a fiatal óceáni hátságok forró (emiatt relatíve kis sûrûségû) anyaga gyakorlatilag vizet szorít ki, ezzel "nyomja fel" tengerszintet. Amikor a kontinensek szuperkontinenssé egyesülnek (ilyen volt a Pangea a perm végén), akkor a megmaradó óceánok aljzata idõs, nagy sûrûségû, tehát jobban besüllyed a földköpenybe. Ezzel az óceánfenék mélyül, és vele a tengerszint is mélyebbre száll. De nem lehet elégszer hangsúlyozni: ezek a változások nagyon lassúak, a lemeztektonikai ciklusok több tízmillió év alatt tudnak csak komoly változást elõidézni!

Rövidebb idõtávon (akár pár ezer év alatt is) bizony a jégsapkákban lekötödõ ill. olvadáskor onnan felszabaduló vízkészlet tudja akár 100 méteres nagyságrendben is változtatni a tengerek szintjét. Nem is kell túl messzire visszamenni, a legutolsó nagy eljegesedés (glaciális) mintegy 10 ezer évvel ezelõtt ért véget. Az Európa és Észak-Amerika jelentõs részét elborító jégsapka elolvadása egy-két ezer év alatt 100 méterrel emelte meg a tengerszintet. (Köztudott, hogy addig szárazon volt sok mai sekélytenger, így pl. a Bering-szoros, amin egyszerûen átgyalogoltak Ázsiából Amerika õslakosai.) A glaciálisok és interglaciálisok váltakozása miatt ez a 100 méteres ingadozás az elmúlt 2 millió év során mintegy 20 alkalommal megismétlõdött...

Az óceánvíz hõtágulása a jégolvadással azonos irányban hat, de sokkal kisebb mértékben, a legszélsõségesebb esetekben is csupán pár méterrel tudja fokozni a vízszintingadozást.



"A nagyobb földtörténeti korszakok vége (a karbon kivételével) mind egy (idõben lokális) tengerszint-minimum környékén vannak. Ezen belül a nagyobb minimumok egybeesnek a nagy kihalásokkal."

A kréta végi (a dinoszauruszok végzetét jelentõ) kihalás gyakorlatilag pont a geológiai múltban ismert legmagasabb tengerszint idején következett be. Olyannyira, hogy ekkor az észak-amerikai és észak-afrikai "kontinens" (mármint kontinentális lemez) jó részét is sekély tenger borította.



"A mai tengerszint csupán kb. 30-50 méterrel van magasabban, mint a perm végén (ekkor volt a legalacsonyabb a földtörténelem során)."

Mint írtam, 10-12 ezer éve az eljegesedésnek köszönhetõen a mainál kb. 100 méterrel volt alacsonyabban a tengerszint... és a perm véginél még az az állapot is magasabb vízszintet jelentett. Jelenleg még elég sok helyen van intenzív óceáni hátságképzõdés a Földön, így a lemeztektonikai ciklusok nagyságrendjében még ma is abban a magas vízszintû idõszakban járunk, aminek a csúcsa a kréta vége táján lehetett. Más kérdés, hogy a sarkok eljegesedése rövidebb idõskálán ezt felülírta - de az elmúlt 1-2 millió év vízszintjei így sem számítanak különösebben alacsonynak.



"Egy egyetemi elõadás szerint napjainkban is egy kisebb kihalási hullám van (amit az ember valószínûleg átvészel), ami talán ennek köszönhetõ."

Ez már inkább bioszféra, de a ma észlelhetõ kihalási hullám sajnos az emberi tevékenységnek (ma leginkább az erdõirtásnak, környezetszennyezésnek, az elõzõ pár ezer év során a vadászatnak) köszönhetõ.

Az eddig meglehetõsen lomhám növekedõ jégborítás a következõ idõszakban nagyon szépen meg fog indulni, Nyugat-Szibéria felõl támadván.
Íme az SST, mint jó elõjel:
10.21.: Link
10.24.: Link

Maga a jégborítás, még egy mnapos késéssel:
10.20.: Link
10.23.: Link

A Driászban 10-15 év alatt köszöntött be a jégkorszak...

Egy kis elmélkedés hosszabb távú éghajlatváltozásról, ha lehet :
Egy földtörténelemmel foglalkozó könyvben láttam egy diagramot a földtörténelem (érts: az utóbbi 600millió év) tengerszintváltozásairól. A nagyobb földtörténeti korszakok vége (a karbon kivételével) mind egy (idõben lokális) tengerszint-minimum környékén vannak. Ezen belül a nagyobb minimumok egybeesnek a nagy kihalásokkal. A perm végén pl. 10millió év alatt 300 métert csökkent a vízszint, mialatt a fajok kb. 99%-a eltûnt. ("Mellesleg" ugyanezen idõszakokban több meteorit-becsapódás is volt, és erõsebb vulkáni tevékenység, de ezekre utaló jeleket nem találtak minden nagy kihalási idõszakra vonatkozóan, csak ott, ahol a szárazföldi állatvilág is jelentõs veszteségeket szenvedett.)
A mai tengerszint csupán kb. 30-50 méterrel van magasabban, mint a perm végén (ekkor volt a legalacsonyabb a földtörténelem során), és a triász végi tengerszint sem volt sokkal magasabb a mainál.

A tengerszint az utóbbi 2 millió évben lassan csökkent. Mint tudjuk, a tengerszintváltozásokat elsõsorban a lemeztektonikai mozgások, másodsorban a klímváltozás miatti hõtágulás, és csak harmadsorban a jég olvadása/gyarapodása okozza. De ezek eddig mindig csak millió éves intervallumban okoztak nagy problémákat, változásokat az élõvilágban.
Nem tartom valószínûnek, hogy ma egy néhány évtizedes/évezredes változás hasonló mértékû tudjon lenni. Szerintem kizárt, hogy a sarki jég egyhamar eltûnjön. Az uralkodó élõlények (mint ma az ember) pedig mindigis tudtak alkalmazkodni az ilyen "kisléptékû" változásokhoz, és csak valami rendkívüli tudta eltûntetni. (Mindezt úgy, hogy mindenki valahogy megváltoztatta a környezetét). Értem én, hogy kimutatható az emberi tevékenység hatása, de ennek mértéke egyenlõre nagyon pici ahhoz képest, ami a Földi élõvilágban jelentõs változásokat tud elõidézni. (Más kérdés, hogy az ember nem szeret alkalmazkodni, és emiatt a problémák nagyon jelentõsnek tûnnek az ember számára.) Annál nagyobb lehet szerintem a jégkorszakok végének (ha valóban nem lesz több belõle). Egy egyetemi elõadás szerint napjainkban is egy kisebb kihalási hullám van (amit az ember valószínûleg átvészel), ami talán ennek köszönhetõ.

Költõi kérdés: Vajon ennek hatásaival miért nem foglalkozik soha egy cikk sem? (Nyilván azért, mert annál rövidebb idõtáv érdekel minket.)

Ez most miért? Ennyi erõvel találjunk ki esti meséket is.

Nekem van egy olyan gyanúm, hogy a légköri széndioxid szintnek lehet egy olyan határértéke, amelyet ha elérünk, akkor valamilyen módon negatív visszacsatolás történik. Hogy ez pontosan milyen formában történik majd, csak találgatni tudnék. Azt sem tudom, hogy mennyi lehet ez a plafonérték.

Szerinted miért a gyõzikesó meg a mónikasó megy fõmûsoridõben?
Az embereknek erre van szükségük, a szenzációra, meg a hülyeségre.
A valódi problémákat vagy besöprik a szõnyeg alá, vagy lehet nincs is valódi probléma, ha meg van, akkor az nem csinálna elég nagy olvasottságot az adott cikknek, lapnak vagy hírnek.
A médián népbutítás folyik már régóta, ez bizonyos köröknek érdekében áll, sokkal könnyebben mozgathatók tömegek, ha elég hülyék.
Itt is ilyesmi lehet a helyzet.

A ilyen cikkek is hozzájárulnak az intézményesített népbutításhoz. Nem értem miért nem lehet reális képet festeni a föld éghajlatának változásáról, és miért nem a valódi problémákra készülünk. Évek óta vadabbnál vadabb elképzelések látnak napvilágot. Egyoldalú következtetést von le ez a cikk is, csak arra jó, hogy az emberekben félelmet és szorongást keltsen de többre nem.

Így van, ha nem is a Golf-áramlat leállása, hanem sok egyéb tényezõ beérkezte ami nincs figyelembe véve.
Azaz ilyen változások visszacsatolási mechanizmusainak figyelembe nem vétele máris szakmailag értéktelenné teszi az ilyen akármilyen háttérrel is bíró kijelentéseket.

Érdekes hogy sehol sem említik meg hogy ez mennyire befolyásolná a Golf áramlatot,mert ha az leállna azt hiszem Európában nem felmelegedésrõl beszélnék

Link

"There is also evidence for strong El Niño events during the early Holocene epoch 10,000 years ago"
Link

Egy érdekes adalék a paleoklimatológia iránt érdeklõdõknek:

"According to Mark Lynas (through collected data), the Pleistocenes overall climate could be characterized as a continuous El Niño with trade winds in the south Pacific weakening or heading east, warm air rising near Peru, warm water spreading from the west Pacific and the Indian Ocean to the east Pacific, and other El Niño markers."
(http://en.wikipedia.org/wiki/Pleistocene)

Nem tudom vizsgálták-e már a bükkábrányi 8 millió éves fák évgyûrûit? Nem friss cikk, de hátha valaki nem olvasta. Link

Részlet a második felébõl:

Mivel a bükkábrányi leletek még szerves fák, az elkovásodott maradványokhoz képest - mint amilyenek például a szintén miocén kori ipolytarnóci kovásodott fatörzsek - másfajta természettudományos adatokhoz is hozzájuthatnak a kutatók. Ezeken a fákon ugyanis lehet dendrokronológiai vizsgálatot végezni, vagyis a fák évgyûrûi alapján rekonstruálható az egykori klíma.

„Egy-egy fa 300-400 éves lehet, s mivel valószínûleg nem egyidõsek, a 15 fa évgyûrûibõl akár 1000-1500 évet felölelõ adatsort is létrehozhatunk” – tette hozzá a muzeológus.

A vizsgálatnál viszont az okoz majd gondot, hogy az adatsor a „levegõben lóg”, hiszen se közvetlenül elõtte, se utána nincsenek adatok, amelyhez hozzá lehetne illeszteni. Viszont a jövõben kis szerencsével, ha máshol is találnak hasonló fákat, bõvíthetõ lesz az adatsor.

Én pedig maradnék a sorok közt olvasásnál
(Kb ugyanolyan "jó" eredménnyel lehetne rekonstruálni az egyiket, mint a másikat)

Én maradnék a holocén klímaoptimumnál, amikor az évi átlaghõmérséklet 2-3 fokkal is magasabb lehetett a mai értéknél...

Én meg arra, hogy Triász korban miként hatott a Tethys felnyílása és beékelõdése a makroszinoptikus helyzetekre a Pangea déli részén, különös tekintettel a mai Kelet-Afrikai területekre a Ladin és Karni korszakok határán, jó 13-15 millió évvel a PTE után.

Persze a MWP és a LIA makroszinoptikus helyzetei is érdekelnek!

Én pedig arra lennék állati kíváncsi, hogy a pleisztocén makroszinoptikus helyzeteibõl hogyan történt az átmenet a holocén makroszinoptikus helyzeteibe.

A Réthly-kiadványok elolvasása után árnyaltabb lesz benned a kép, azaz egy folyamat részeként fogod látnia dolgot.
Azaz inkább afféle évtizedes változási ciklusok vannak, minden században voltak erõsen hektikus évtizedek, rengeteg extrém idõjárási eseménnyel, majd nyugodtabb idõszakok (gyakoriságra értve).
A Fodor Zoli által köztudatba hozott AMO-ciklusok évtizedes változási ciklusai a magyarázat egyik forrása lehet.

Az elmúlt egy hét jégborítás-tendenciája:
10.12.: Link
10.19.: Link

A folyamat most fog tovább gyorsulni, Szibériától a Spitzbergákig.
Íme:
T850 10.22.: Link
T850 10.27.: Link

A spagettik is jelzik a hideg elöntést: Link és Link

Például rettenetesen kíváncsi lennék arra, hogy a blocking helyzetek száma amennyiben nõtt, mennyit nõtt az elmúlt pl. 10 éves idõszakban?
Gyakran hetekig ilyen képet látunk a mûholdképen Link hogy jönne szerencsétlen front nyugatról, de vagy egy ide beragadó ciklon, vagy egy anticiklon nem engedi be az óceán felõl a légtömegeket.
Ez most speciel be fog jönni ide, de kitudja mióta próbálkozik betörni, ez már a sokadik front lehet, de eddig tartotta magát ez a felettünk forgó szutyok.
Szerintem a klíma mostanában fõleg errõl szó, hogy éppen ciklon vagy anticiklon ragad-e be ide, elõzõ esetben csapadékos idõjárás van 1-2 hétig, utóbbi esetben pedig nyáron dögmeleg.
Ezzel összefüggésben szerintem lassultak a horizontális légköri mozgások, nem annyira dinamikusak, ezáltal lehet több a zivatar, és a jégesõ, mint korábban...amennyiben valóban több, és nem csak azért tûnik többnek, mert több szem többet lát.
Viszont korábbi nyarakon voltak olyan frontok, hogy csak simán beborult az ég nyugat felõl és eleredt az esõ egyetlen dörgés nélkül. Az elmúlt nyarakon meg attól kellett tartani minden front vagy labilis légtömeg érkezésekor hogy szétver mindent a jég.
Errõl is szívesen látnék egy tanulmányt, hogy gyakoribbak lettek-e a zivatarok és a jégesõk vagy sem?!

Erre gondoltam én is, ezért írtam, hogy kíváncsi vagyok a következõ 2 hétre

Egyetértek veletek, a téli félévben a légnyomás elõrejelzéseket érdemes nézni elsõként, csak utána a T850 paramétert, hisz az a téli félévben csalóka a sarkvidéken.
A légnyomás alakulása pedig a szélerõsséget jól vetíti elõre, ami sokszor a hõmérsékletnél is fontosabb paraméter a hullámzásból eredõen.
Néhány napos anticiklonális, hideg helyzetben nagy területek borítódnak be jéggel és a már meglévõ, vékonyabb jég is gyorsan vastagodik.
Ellenben ciklonális esetben,a felkorbácsolódó tenger még hideg idõben is csak a jégképzõdés ellen dolgozik, sõt meglévõt is széttördeli.

Ahogy Cauchy is említette a légköri körülmények eléggé meghatározóak tudnak lenni a jégképzõdés szempontjából.
Az elõrejelzések szerint a sarkvidéki anticiklon kicsit terebélyesedik és Szibéria sarkvidéki partvidékének térségében is jellemzõen magas nyomás válik uralkodóvá legalább pár napra. Ez idõszak alatt megindul a tengeri jégképzõdés azokon a vidékeken is várhatóan.
"Mostani" helyzet:
Link
Link

Egyébként a tengeri jég "terjeszkedése" az elmúlt 10 év tekintetében normálisnak mondható. Inkább a mögöttünk lévõ két év (2007, 200 õszeinek gyors tengeri jég kiterjedésének növekedése volt szokatlan.


Nyuli
Ha nem is vallásháború, de néha én is úgy látom/érzem/vélem, hogy ez tényleg valami tudományos háború. Nincs konszenzuns - hiába próbálja ezt suggaltatni az IPCC, illetve a média, stb...
Azonban ez a "háború" nem az elhiszem, nem hiszemrõl szól.

A sarkvidék jégmentességérõl szóló cikkel kapcsoltban pedig már korábban is említésre került, hogy ha valóban bekövetkezne egy ilyen a következõ 10 évben, az feltételezhetõ, hogy akár egy új legalább a 20. század közepéhez hasonló mini "jégkorszakhoz" hasonló idõszakot eredményezhetne a nagy mennyiségben hideg tengeráramlatokon át az Atlanti-óceánba jutó édesvíz miatt.

Viszont inkább esélyes, hogy ez a nyári tengeri jégkiterjedés - ami az elmúlt években tapasztalható volt - nem fog jelentõsen csökkenni már, sõt. Amennyiben valóban az AMO pozitív fázisának kellõs közepében vagyunk és már nem fog erõsödni, csak gyengülni a következõ években, egy-két évtizedben, akkor eléggé jó esély van rá, hogy 10, de még 20-30 év múlva sem lesz olyan az északi sarkvidék mint ahogy azt az említett hírben beharangozták.

A tengeri jégvastagságot illetõen, pedig.
Kapcsolt légkör-óceán modellekkel végzett kísérletek igazolják, hogy több éves idõskálán a tengeri jég vastagsága "pulzál". A modell szimulációban közel egy évtizedes skálán váltakozik a vastagsága. Ez a valóságban pár évvel lehet rövid, hosszabb is akár, vagy lehet több. Továbbá azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen több évtizedes skálájú oszcillációs folyamatok játszódhatnak le ilyen tekintetben - jégvastagság.

Szerintem a jégképzõdés fõleg a kezdeti szakaszában nagyon érzékeny az áramlási viszonyokra és szélsebességekre. Úgy gondolom, hogy majd amikor kissé gyengül a jégképzõ helyeken a cirkuláció, akkor majd elég meredeken emelkedve visszaveszi a pozícióját a grafikonon.

Valóban a meglehetõsen magas minimum után a kezdeti gyarapodófázis nagyon belassult, ám épp eme héten indult erõs gyarapodási hullám és ez várható a következõkben.

Nem tudom, figyeltétek-e, de nagyon lelassult a jégképzõdés. A mostani képek szerint tavaly ilyenkor már jelentõsen nagyobb területet borított jég, bár a nyári minimum elmaradt az ideitõl, és a gyarapodás is késõbb indult.
Elsõsorban Szibéria partjainál van lemaradásban a jégképzõdés, de Alaszka felett is megtorpant. Kíváncsi leszek a következõ 2 hétre, mert most úgy tûnik, behozhatja az idõjárás a lemaradást.

Szerintem is a különbözõ makroszinoptikus mintázatok elõfordulásának, gyakoriságának kutatása lenne a legfontosabb terület, ahol az éghajlat változását vizsgálni kellene.

Itt már elég OFF, így a Földtan fórumban válaszoltam.

Szerintem nem!
Úgy értve, ha nem ezek a leállt, anticiklonos, blokkolt helyzetek lennének nagyobb számban, hanem maradt volna a régebbi erõsebb, dinamikusabb atlanti irányítás 0,6 fokkal magasabb tartományban, abból senki nem érezne semmit.
Azért gondolom, hogy így lehet, mert:
Nagykanizsa közepe 1995-2007-ig: 10,1 8,9 9,7 9,9 10,3 11,2 10,4 11,2 10,2 9,9 9,3 10,1 11,0

Láthatod, hogy ebben a 13 évben a 0,6 fokot bõven meghaladó eltérések voltak egyes évjáratok között.
És gyanítom, hogy Nagykanizsán a "a faunában és a makro- és mikroflórában" az elmúlt 13 évben semmi változás nem történt.
Nade, ha azt vesszük, hogy pl. 2004/2005 telén volt egy -22 fok Nagykanizsán, 2006/2007 telén pedig a legalacsonyabb érték -8 fok volt, annak vannak kihatásai.
Annak is inkább vannak kihatásai, hogy a csapadék milyen eloszlású. Mert szerintem az utóbbi évtizedben sokkal rapszodikusabb volt a csapadék, 2-3 hónapos igen száraz idõszakokat követtek 2 hetes özönvizek, és én úgy gondolom, régebben sokkal egyenletesebb eloszlású volt a csapadék.
Lényegesebb az is, hogy egy adott év magasabb átlaghõmérséklete miért magasabb?
Több volt az anticiklon nyáron, vagy zonális volt a tél?

Pl. marhaérdekes, ha már "a faunában és a makro- és mikroflórában"-t említetted, hogy 2005 telén nagyon hidegek voltak, -20-25 fokok után még a tavasz eleje is -15 fokokat hozott, a fügéket a hegyen kicsit megcsípte a fagy, a hõstressz miatt késõbb indultak majd egy hónappal, utána jött egy elég hûvös és csapadékos nyár, mégis egy szeptember 18-án készült videó szerint úgy értek a fügék, mint a csuda.
Ezen év szeptember 18-án pedig ugyanúgy értek, pedig majd 2-3 fokkal magasabb volt a középhõmérséklet és egész nyáron annyit sütött a nap, hogy kis túlzással éjjel is sütött, szemben a 2005-ös nyárral.
Lehet, hogy ennek az egyébként meleg és napos nyárnak a 2 hetes esõs periódusa állította le a vegetációt és az érést, miközben az átlaghõmérséklet elég magas volt.
A 2005-ös nyarat hûvösnek éltük meg, míg a 2009-est melegnek, mégis a füge másodtermése nyár végén, õsz elején egyidõben érett.
Akkor most számít-e, hogy mit mutat a hõmérõ vagy sem?!
Vagy pedig vannak egyéb tényezõk is?

Szerintem sokkal többet számít az idõjárás milyensége és minõsége, mintsem maga a hõmérsékleti tartomány, amiben zajlik.

"A klímában 6 tizedes emelkedést nem veszünk észre, ha csak úgy fogja magát, és 6 tizedet emelkedik az átlaghõmérséklet, de közben minden ugyanolyan, mint korábban, csak 6 tizeddel magasabb tartományban, akkor az szerintem nem érdemel akkora hisztériát."
Pedig igen is érdemel, hiszen markáns következményei vannak 6 tized fokos emelkedésnek a faunában és a makro- és mikroflórában egyaránt, de errõl valaki igazán hozzáértõt szívesebben meghallgatnék, mint jómagam.

Az mondjuk érdekes lesz, ha a globális felmelegedés jegyében eltelt 1996-os, a 2001-es, 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -20-25-27 fokos téli abszolút minimumai után még lehûlés is lesz...