2024. november 07., csütörtök

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#6451
Itt már ha nem akarok akkor is röhögnöm kell vidám
Nézzük mi lesz 2012 dec-tõl 2013 végéig-ig:
1. Napkitörések: Megbénul a világ mert nem lesz egy deka áram sem--->világvége nyelvnyujtas
2. Nibiru: Jön a Nibiru, vmi lesz belõle(vagy nem laza )---->világvége
3. Maja naptárban év vége lesz vidám ----> világvége
4. Jönnek az UFO-k a 240 km-es ûrhajójukkal hogy megöljenek minket(de most pont nem látjuk õket vidám (gondolom nem is fogjuk))---->világvége
5. Szupervulkán kitörése Yellowstone-ban---->világvége
6. Pólusváltás, leáll a Föld forgása---->világvége
7. Oriási földrengés meg minden egyéb Californiában----világvége(csak az USA-ban)

Aztán lehet még van amit kihagytam nyelvnyujtas
#6450
Szerintem a három ûrhajó elõbb összeütközik a Nibiruval. Lesz itt tolongás jövõre!
Amúgy meg: "ez a három végzetes ûrhajó ugyan jelenleg még a Plútó mögött tartózkodik, de ne legyenek kétségeink, hogy serényen közelednek felénk. Ráadásul a legnagyobb ûrhajó 240 km széles!"
Na, ehhez azért kell szem!
#6449
Link

Itt meg már 3 ûrhajóról beszélnek laza
#6448
Persze! Ha csak a tényekrõl írnának az újságok, akkor elég lenne egy lap az egész bolygónak, s lenne 20 000 000 állástalan firkász... Azokat is nekünk kéne etetni...
#6447
Az a baj, hogy ezeket a világvége figyelmeztetéseket már nehéz komolyan venni, és akkor még enyhén fogalmaztam. Korábban így volt a Golf-áramlattal, ijesztgettek minket, hogy lassul, jön a jégkorszak, aztán pár év múlva meg a NASA bejelentette, hogy nem hogy nem lassul, hanem erõsödik is. Tavaly arról szólt a fáma, hogy eltûntek a napfoltok, jégkorszak jön, aztán most meg pont az ellenkezõje a téma. Úgy tûnik, mindig kell valami,amivel rettegésben lehet tartani az emberiséget.
#6446
Erõsen hiányos angol tudásommal úgy veszem észre, hogy az index csupán ezt a cikket (amire hivatkozik is a sajátja elején) Link tolmácsolta. Ez viszont érdekesebb lehet: Link Link .
De ilyen cikk is van: Link . Szóval ez most nemzetközi szinten megy, a zindex csak "begyûrûztette" hozzánk is nevet .
#6445
Nincs új a Nap alatt. Sajnos az általam nagyon kedvelt Delta ismeretterjesztõ folyóirat apróhir-rovatában lehetett egyik hónapról a másikra egymással szöges ellentétben álló hireket a múlt század 70-es, 80-as éveiben. (A legkirivóbb ezek közül: közelgõ jégkorszak VS felmelegedés.) szomoru
#6444
És akkor még szerencsék van. A "legjobbak" nem halnak ki több év alatt sem beteg
#6443
Attól mászok falra, amikor ugyanaz a bulvárhulladék egy hét különbséggel riogat a világ legdurvább napciklusának következményeivel és a század leggyengébb napciklusa okozta jégkorszakkal. zavarban
#6442
Egy dolog azért nem hagyható ki: a mai technológia, az egész életünk erõsen elektronikafüggõ. Fizetést se kapsz, ha kisül a mûhold, amin keresztül a banki utalások mennek. És ez a kisebbik rossz.
Szóval egy _annyira_ nem hatalmas napkitörés is képes lenne rendet vágni az életünkben, így a hatását tekintve egy nem könnyen kiheverhetõ globális válság lenne az eredménye.
Na ezért se rossz ismerni az élõvilágot magunk körül. Legalább enni legyen mit.
#6441
Elárulom, egy torony van. laza
#6440
Kíváncsi lennék, mennyi Szencen az egy fõre jutó világítótornyok száma? :-) Vagy ez egy légikikötõé lenne? :-)) Na jó, abbahagyom. :-)

Ilyen a torony: Link
? :-)))
#6439
Nem teljesen persze, csak azt akartam kiemelni, hogy nem világítótornyot látok. Nagyon magasan. kacsint
#6438
A nagy meseiró, George Lucas szerint 2012-ben mégiscsak világvége lesz, amibe úgymond "besegitenek" a hazatérõ maják. (Én ezt olvastam.) Csomagolnék, de sehogysem tudom eldonteni, hová meneküljek... zavarban
A Napnál maradva: kizártnak tartom, hogy a soron következõ naptevékenységi maximum akár az 1957-es nagy maximumot elérje (az emlitett évben a napkutatók összehangolt munkája nyomán használták elõször A Nap Nemzetközi Éve-kifejezést).
#6437
:-)))) Ez tetszik!
#6436
Véleményem: a cikk írója biztos volt tékában és megnézte a Képlet címû filmet. Vagy valami hasonlót! Vagy rosszat álmodott. Ilyesmiket tudok elképzelni.
#6435
Szerintem eleve az szörnyû, hogy egy olyan portál, mint a zindeksz fenn mert tartani "tudomány" rovatot... Erre is kiterjedhetne a médiatörvény....
#6434
Elolvastam a címet, majd sietve bezártam az böngészõ fülét.
#6433
Errõl a cikkrõl mi a véleményetek?

Link

Csak egy kiragadott mondat: "A jelenlegi napciklus körülbelül két éve kezdõdött, a csúcsa 2012-ben, 2013-ban várható." Tudomásom szerint az utóbbi években elhúzódott a naptevékenység minimuma, és csak tavaly kezdett újra """"beindulni""" (mielõtt valamelyik mindent tudó zseni a beindulni szót szó szerint venné...)
#6432
Valójában minden horizont feletti magasságon fellép a jelenség, csak a zenit felé haladva egyre kisebb mértékben. Azonban ha olyan a légkör állapota (turbulens), akkor megfigyelhetõ relatíve magasan is. Hidegfront után szokott ilyen lenni, amikor az átlátszóság megnõ, miszont a seeing romlik.
#6431
Elõször a Siriusnál figyeltem fel e jelenségre, - mintha egy karácsonyfadíszen mindig más szín csillana meg - késõbb a Vegán, Arcturuson, Capellán, sõt nyáron az Antaresen is (kevésbé fényes, mint az elõbbiek), de mindig úgy 10-20 fok magasságban. (Ahogy a Wikipédia is írja.) Kicsit fúrcsa, hogy magasan, a fejed fölött láttad, de elképzelhetõ.
#6430
Semmi gond! nevet Szívesen kacsint

Ancsi! Legközelebb jobban figyelj, hogy mirõl verõdik vissza a fény laza De jóra gondoltál amúgy... csak nem raktad össze.
#6429
laza Bocsánat, ma nagyon ki vagyok merülve. Köszi szépen a magyarázatot! nevet
#6428
No akkor ez a beszélgetés szép példája annak, hogy mennyire félre tud vezetni valakit egy hiányos, vagy egy nem teljesen pontos beszámoló nevet

Akkor errõl van szó: Link

#6427
Kizárva mind, égitest, magasan van. Fénképezõ ezt nem látja. szegyenlos Persze ne úgy képzeld el, hogy 1 mp-es intervallumban váltakozik a szín, hanem századmásodpercekrõl van szó, sõt. Alig észrevehetõ, de kivehetõ pl. a piros szín stb. Mi lenne, ha nem égitest, ma is ott van. Nem a város felett, hanem a fejem felett. vidám Nagyon kíváncsi lennék, mi lehet az. nevet
szerk.: elolvasva az alábbi hsz-t, nekem is ez ugrott be elsõnek, hogy a fénytöréssel lesz valami bibi.
#6426
Nem lehet, hogy csillagot látott, csak azért látja villogónak, "színváltósnak", mert a légrétegek máshogy törik a csillagokról visszaverõdõ fényt? Valami ilyesmit magyaráztak nekünk fizika órán azt hiszem. Én szinte mindig látok ilyen csillagot, ha az égre nézek.
#6425
Azt nem írtad, hogy meddig láttad kacsint Akkor szerintem valamilyen magas tornyot látsz, ill az azon lévõ fényeket. De lehet valami távoli reklámfény is stb Csillagot teljes bizonyossággal kizárom.
#6424
Ez helyben állt több, mint 15 percig. Aztán lefeküdtem. kacsint Nem volt felettem semmiféle repülõ, a radaron megbizonyosodtam.
Jo, picit hülyén írtam le, de ezek a nem tudom mik egy helyben álltak mindig is, és hát a repülõ ugye halad. Meg villog, de ezek gyorsan pulzáltak. Évente veszek ilyent észre, ezért a többes szám.
szerk.: most is fenn van magasan a DNY-i égen, igaz, még halványan de észrevehetõ a pulzálása.
#6423
Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem láttál ilyen csillagokat. Ugyanis amiket te láttál, azok repülõk nevet
#6422
Tegnapelõtt éjjel 1-2 ora körül magsan DNY felé egy erõsen pulzáló csillagot láttam, ami érdekes színekben tündökölt. A vörös színtöl a kéken át a neon féle világoszöldig minden volt. Villogott. Esetleg erre magyarázat? Már sokszor láttam ilyen csillagokat, hogy folyamatosan változtatják a színûket.
Köszi! nevet
#6421
A nitrogén mellékcsatorna beli fúziójával tisztában vagyok (párszor át kellett magam rágni a nukleoszintézis szépségein, és természetesen asztrofiz szigorlaton is szóbajött "véletlenül" nevet ) csak azért vigyázni kell ezzel a C/N aránnyal, különösen a RSG-k esetében, ugyanis ellentétben a kék óriásokkal, itt nincs azért felszínen a "kiégett" anyag. Ráadásul 15-20 naptöömegnél gyakorlatilag csak a radiatív energiatranszfer mûködik, így még az átkeverés sem olyan hatékony, vagy nincs is.

Igen, a kék órások így (is) keletkeznek. Nem feltétlenül kell robbanás, elég egy nagy tömegvesztési ráta.
#6420
Szeplõske: Link
#6419
"A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy". Ennek magfizikai okai vannak, most nem részletezném; de ennek az a következménye, hogy amikor már régóta szuperóriás (vagyis egyre közelebb jár a robbanáshoz), a C/N arány csökken, és ez az arány (ha jól tudom) használható mintegy becslésképpen a robbanásig hátralévõ idõ és a szuperóriás-állapot (szénfúzió kezdete) óta eltelt idõ arányának a becslésére. Bár ez talán nem ilyen egyszerû, de valami ilyesmit olvastam a neten még régebben (nem találtam meg most sajnos).

A "valószínûségi sorrend" jogos, bár azért sejthetõ, hogy a nagyobb valószínûség a robbanásig hátralévõ idõ kisebb várható értékét jelenti. De jobb a valószínûség tényleg nevet .

A kék szuperóriás nem attól kék, hogy ledobta a H- és a He-burkát? Ha igen, akkor várható egy "elõbbi", kisebb robbanás is, ha jól sejtem, ami még nem a szupernóvarobbanás lesz. Hasonlóan, mint pl. az Eta Carinae esetében.
#6416
laza vidám laza

(egyébként még ha az asztrobulvárhoz is tartozott, végre volt valami szakmaibb is, nem csak mûhold meg Hold)
#6415
Ne feledd, elalvás elõtt még el kell szavalnod Nano hozzászólását!
#6414
Köszönöm mindenkinek az érdekes és részletes hozzászólását,azért linkeltem be a cikket mert elsõre nekem mint laikusnak érdekesnek tûnt. nevet
De hát ugye a média most is másképp írta a dolgokat mint kellett volna,sokkal bonyolultabb a dolog mint ahogy õk írják.
#6413
A "két Nap teória" nyilván nem igaz (megint büdös médiaszagot érzek - elferdített nyilatkozat). Tekintve a Betelgeuse általunk ismert tulajdonságait, a szupernovája kb Mv=-20 körül lenne, ez abból a távolságból valóban a telehold fényességének nagyságrendjébe esne.

"A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy" Nem nagyon értem, hogy mit akartál mondani ezzel és hogy miként jön ez a majdani szupernovához.
A helyzet az, hogy az α Ori a nulla korú fõsorozati (ZAMS) tömegét tekintve éppen azon határ közelében van, hogy vagy az vörös szuperóriásként (RSG) fejezi be energiatermelõ pályafutását vagy "belép a kék hurokba" és kék szuperóriás (BSG) fázis lesz az utolsó. Ez utóbbi esetben SN Ib/c lesz, míg az elõbbi esetben SNII-P esetleg SNII-L típusú. Hiába a ledobott anyag (ahogy te is írtad a ráta az elmúlt ~320évben 10^24 kg) a lökéshullám valószínûsíthetõ karakteriszikája és az anyagvesztési ráta relatíve kicsiny volta miatt nem lesz SNIIn. Ezt a feltételezést erõsíti, hogy a szélsûrûsége (8.5×10^13 g/cm) is majd 2 nagyságrenddel kissebb, mint egy tipikus SNIIn elõtt, a kidobott anyag mennyisége is karcsú stb.
Visszakanyarodva az mondható el, hogy itt 10000 évekrõl beszélünk és ahogy András is írta, inkább valószínûségekrõl, mivel egyrészt nem elég pontosak az elméleteink, mésrészt nincs birtokunkban megfelelõ mennyiségû és minõségû mérési eredmény ahhoz, hogy akár csak 100 év pontossággal meg tudjuk mondani a magösszeroskadás idõpontját. DE! Azért nagyon sok új dolgot tudunk a szupernovákról 1987 óta.
#6412
Nagyon jól összefoglaltad a valós helyzetet. A szupernóvák fényessége kapcsán nem sok új fejlemény történt Asimov könyve óta. Ez nem is csoda, hiszen más galaxisokban kis túlzással nap mint nap megfigyelnek a csillagászok szupernóvákat, így jól ismert, hogy mire képesek és mire nem. A Betelgeuze robbanása esetén valóban a teliholdhoz hasonló fényerõ a reális, nem több. (Belenézni tényleg nem lenne ajánlatos, mert ez a fény nem egy nagyobb felületre oszlana el, mint a Holdnál.)

Annyit hozzátennék, hogy a szupernóva-jelöltek sorrendje nem annyira idõbeli, inkább valószínûségi sor. (Az Éta Carinae a következõ legvalószínûbb közeli szupernóva, de azért bõven van rá esély, hogy a Betelgeuze, vagy valamelyik másik jelölt megelõzze. A kialakulás elõzményeirõl sajnos nem tudunk annyit, hogy errõl biztosabbat mondhassunk.)

Ez a mondat is fura egyébként a cikkben:
"A fizikus számításai alapján ez akár a jövõ év során is bekövetkezhet, azonban tény, hogy a hatalmas távolság miatt – körülbelül 640 fényévnyi távolságra – sok idõre lesz szükség, mire a sugarak eljutnak a Földre."

[honnan tudja, hogy nem következett be már 639 éve, és nem lesz itt egy éven belül a fénye?]
nevet
#6411
Emiatt ne tankolj be extra mennyiségû sûrített tejet :-)
#6410
Lehet, hogy van benne valami, de kisebb zavarok vannak a cikkben.
Elõszöris: a Nap látszó fénye -27mg körül van. A Betelgeuse látszó fénye 0mg körüli, ami azt jelenti, hogy a sugárzásának erõssége 6,3*10^10 szeresére kéne, hogy nõjön. Ez elég nagynak tûnik, általában a milliós, tízmilliós nagyságrend a "szokásos", nem tudom, ez lehetséges-e. Régebbi számítások szerint kb. a telihold fényességével világíthatna, azonban pontszerû fényforrásként nem biztos, hogy bele lehetne nézni "csak úgy".
A tömegvesztésérõl Asimov a Robbanó Napok c. könyvében már 1986-ban ír, szóval azt elég régóta tudjuk (évente kb. 1-2*10^24kg). Ráadásul a kisebb amplitúdójú Mira típusú változók közé tartozik. A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy. A szupernóva-maradványokban általában sok nitrogén van.

Ezen kívül kíváncsi lennék a számításaira, az eddig elfogadott álláspont ugyanis az, hogy az eredetileg is kék óriásként induló, kék szuperóriás Eta Carinae lesz a következõ szupernóva. Ez a csillag 20*olyan messze van, de jóval nagyobb. Szabad szemmel mégsem láthatjuk, mert saját anyagából már szénrétegeket is kidobált (ez a körülötte lévõ Kulcslyuk-köd). Ez a gázfelhõ a csillag fényét elnyeli, és infravörösben sugározza tovább. Így ettõl az objektumtól érkezik a legtöbb infravörös sugárzás a Naprendszeren kívülrõl. A múltban már több robbanáson átment, melyek során fényessége majdnem a Szíruisz-éig nõtt.

Sze: Amúgy nem ismerem a legújabb eredményeket ezzel kapcsolatban, a "közel jövõ" várható szupernóvái a közeli szuperóriások közül az elõzõ kettõn kívül (ám akár jóval késõbb robbanhatnak) a Scheat, a Mira, a Ras-algheti és az Antares.
#6409
Mit szóltok ehhez hozzáértõk,mennyi a valóságalapja? Link
#6408
hehehe :-)
#6407
Nem is tudtam hogy Csóron laksz... laza laza laza
#6406
OK, értettem :-) A feltöltögetés tényleg lassú...
#6405
köszönöm nevet
kb 3 eve csinalok mar ilyeneket, de a nagylatoszögü elöte'tet me'g nem vettem meg a fenykepezöhöz. Igy utolag nezve nagy hiba volt.
A video elkeszitese nem olyan dramai. A fenykepezot szamitogeprol vezerlem, igy igazabol csak be kell allitani, es megadni mettol meddig csinalja a kepeket, majd masnap osszerakni a videot. Mivel most toltottem fel eloszor youtube-ra, igy a feltöltes az internetre messze több idöt vette igenybe mint az egesz video elkeszitese. zavarban
Ha vegre kesz leszek a költözessel es összeall az asztali sz.gepem, akkor felteszem az elmult 3 ev alatt összegyült erdekesebb videokat is. Karacsony elött terveztem volna, de ott mar a pakolassal voltam elfoglalva.
#6404
Nagyon szép lett!
Érdemes esetleg nagylátószögõ obival csinálnod legközelebb, ami jobban belátja az eget - már persze ha van kéznél. Jó sok melód lehet benne, egész éjjel kinn dekkolni...
#6403
köszönöm! nevet
ha mar elõjött laza: valaki megirhatná nekem (üzenetben) a magyar megfelelõjét a "timelapse" kifejezésnek.
#6402
Jó tálymlepsz! nevet Grat!

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-07 00:27:47

Ercsi

2.9 °C

09000

RH: 80 | P: 1032.9

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130177

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.