Kérdések és válaszok

Biztosan nálam is elõfordul hibás észlelés vagy mérési hiba, de véletlenül Heves éghajlati adatainál többet is találtam. Megnéztem a tegnapi maximumokat és utcahosszal vezet Heves 0 fokkal. Ugyanakkor a térségben tegnap nagyon hideg volt a max. pl. Szolnokon és Miskolcon -8-9 körül alakult. Másrészt jan . elsején egy +10 fokos minimum és valamikor a hónap közepén is van egy +9 fokos minimum. Ezek elõjelhiányok, vagyis ennyi lehetett mínuszban. Nem nyomozok további hibák után, de ekkora bõdületes eltérések már szerintem valami beavatkozást kívánnának. Nem néztem a hõtérképeket, hogy a min. és max. stb. térképeken ott virítanak-e ezek az adatok, de szerintem szólni kéne. Ha egy elõjel hiba miatt nálam is 20 fok eltérés lenne az adataimban biztosan nem haragudnék, ha valaki szólna érte. Kérhetném, hogy valaki ilyen moderációval is foglalkozzon ?

Mikor volt ezelõtt ennyire hosszan tartó hideg idõ? Mert én ilyenre nem emlékszem. Esetleg 1996?

Ebben igazad van, 99 %-ban tartom valószínûnek, hogy csak a zábrázolásnál követtek el matematikai hibát, legalább 98 %-ban arról is, hogy ezt nem az OMSZ követte el (import kép). Földhöz verném a hátsómat örömömben, ha ennél komolyabb számítási hibákkal munkám során az alapadataim között nem találkoznék. A gond a matematikai számítási hiba léte, valamint az, hogy az ábrázoló software tesztelésénél, utána pedig használatánál ezt nem vették észre. A gond az, ha egy ilyen ábrázolás miatt "Na ugye, hogy több a piros, mint a kék" felkiáltással néhányak saját kedvenc elméletüket igazolják. Az is gond, hogy sosem lehet tudni, hogy egy ilyen kimenõ adat, vagy az abból származtatott más adat mikor válik meg nem kérdõjelezett input adattá. Az anyag - energia folytonossági számításoknál (pl. a légkör, vagy a víz), ha egy ilyen hibatartalmú kimenet a következõ számítás alapadata, a hibaterjedés csúnya dolgokat tud produkálni, mivel nem egyetlen lokális adatról van szó. 

Szerk: kb. 25 éve találkoztam elõször hibás adatok miatti bõdületes kárt okozó "tudományos" számításokkal. Akkor is elég volt egy folytonos  felületet elképzelnem ahhoz hogy néhány tucat "kérdõjelet" tegyek fel.

Hát szerintem ez egy olyan gond, amivel együtt tudunk élni azért  Jó észrevétel, de a térképek értékébõl nem von le.

Az a baj, hogy -1 helyett nem 0-ra, hanem +1-re kerekít. Elõször nem tartottam valószínûnek a kerekítési hibát, de most pár óra  képnézegetés után úgy tûnik, az is van benne, de nem a normál kerekítési hiba, hanem valamilyen matematikai hiba a kerekítés során, de csak nagyon szûk (egy-két tized fok) intervallumban. Sajnos nem mentettem el az aktuális térképet (a mostanit igen), de Spanyol mellett a zóceánon egy csámpás félkörben most is látható egy (sokkal rövidebb) ilyesmi, 1000 km nagyságrendû hosszon, ahol a gradiens a felületen függõleges irányú, értéke végtelenhez tart. 
Szerintem valami nagyon el van cseszve. 
Vaksi szememmel ahogy nézegetem a térképet, az összes fehér-kék elválasztó vonalon ott a világosbarna, de nagyon szûk sávban.
(valószínûsíthetõ az 1/10 °C nagyságrend). Kerekítésnél elkövetett, nem szokásos kerekítési, hanem képlethiba. A jelmogyorózatnál tényleg hiányzik a fehér szín, a térképen meg ott van. 

Az OMSZ-nél van valahol "hibát találtam" funkció???

Szerintem csak valami furcsa kerekítési hiba, a skálán fehér nem is szerepel.
Egy példa: -0,3 és +0,3 közé akarták belõni a fehér színt, de véletlenül a 0,0 az pozitív anomália lett. Megmagyarázná.

Számomra van egy kis anomália az OMSZ hõmérséklet anomália elõrejelzés térképén, 02 hét:
Link

Pl. Atlanti partvidék, kék területek mellett a rózsaszín a fehér kihagyásával az szakadást jelent egy folytonos felületen, ami számomra erõteljesen megkérdõjelezhetõ. 

A mostani hideget okozó felállásnak nincs köze a Vojejkov-tengelyhez? Ahogy nézem, az Azori-térségtõl ÉK felé
mindenhol elég magas a légnyomás. Igaz, a hideg nem keletrõl, hanem északról tört be.

Nekem volna egy kérésem! Annak idején ha jól emlékszem Felhõcske képes archívumában (régitérképek)meg lehetett nézni a népszabadság térképes és szöveges idõjárásjelentését 1976-tól elég sokáig. Elég sokan böngésztük ezt annak idején. Ez az oldal eltünt, de gondolom azért megvan valahol. Ha valaki tud róla valamit, kérem hogy segítsen ebben. Elõre is köszönöm.

Ok, rendben, köszönöm az infót!

Oda nem is lehet, mert Link . Viszont akkor a képtár leírásában hátha segítségre lesz a problémát illetõen. Ha az sem segít, akkor a Metnet fejlesztésekben, ha egy moderátor ránéz.

Amúgy nincs elõzetes moderálás

Nem, de most megpróbáltam oda is, de mikor a "kép feltöltése" linkre kattintok nem jelenik meg semmi, nem tudok feltölteni...

Te is a "Friss képek"-be próbáltad?

Sziasztok!
Próbáltam fényképet feltölteni, elvileg sikerült is, de nem jelenik meg a galériában. Mi lehet a probléma? Esetleg van moderálás, ami miatt késik a publikálás?

Link

Sziasztok!
Ki tud abban segíteni, hogy legyen képfeltöltési jogom az oldalon. Szeretném igényelni. Köszi elõre is.

Tessék: Link

Valaki tud nekem adni egy linket a Lomnici-csúcson elhelyezett webkameráról?

Köszi

Akkor hiába keresem.Kár érte, de a régi oldalon még elérhetõ, marad az.
Köszi!

Sehogy, csak Európára érhetõk el az új oldalon.

A megújul Wetterzentrale-n más földrészek országainak városokra lebontott diagramját (fáklya) hogy lehet megnézni?

Oroszország nyugati sík, vagy alacsony dombvidéke az Ural és a Fehér ill. a Balti-tenger között.

Az ötnapos elõrejelzésben szereplõ "orosz tábla" kifejezés mit takar pontosan?

Köszönöm mindenkinek!

Annyi kérdésem lenne még, hogy esetleg más szervezetek tudnak-e adatokkal szolgálni (pl. hidromet).

Ehhez kiegészítésként annyit, hogy Miskolcon belül változott párszor az állomás helye, tehát a nyers adatokkal vigyázni kell.

Ha más nincs, némi (jó sok :-) ) mazsolázgatás után az OGIMET-rõl lesz szép nagy adatsorod. Link :-) ( Link ) Persze sok évnyi adatot nem egyszerû innen összekalapálni, cserébe sok érdekes infót ki lehet szemezgetni a kódokból.

Szerintem az OMSZ-nál érdemes próbálkozni.

Sziasztok!

Nem a metnethez kapcsolódó kérdés, de jobb fórumot nem találtam neki.

Szakdolgozattal kapcsolatban, hogy esetleg megvalósítható-e a téma: Miskolcról és környékérõl lehet hosszabb távú (legalább 5-10 éves adatsorokat) kérni? Hõmérséklet és csapadék érdekelne elsõsorban, de ha van más az csak plusz. Ha van adat, akkor hol érdemes próbálkozni õket beszerezni, és hány évre visszamenõleg vannak adatok?

Törölni tudom, aztán megpróbálod mégegyszer átforgatni és feltölteni. Lementettem a képedet az én gépemre, átforgattam s nekem jól töltötte fel, meg tudod nézni, azután törlöm ezt is.

Álló képet csináltam fényképezõvel,majd elforgattam abban a mappában amibe lementettem.Innen töltöttem fel ,de itt megint fekve jelenik meg.Lásd beszámolóm 3. fényképe.Teendõ ?Elõre is köszi a segítséget.

Köszönöm a válaszokat !

Még van Gerecse-tetõ.

400 m körüliek: Árpádtetõ a Mecsekben, Tés a Bakonyban, Baskó a Zempléni-hegységben.

Egyetértve Dáviddal, az valóban gáz, hogy az Alpokaljáról nincs semmi.

Összességében amúgy nem kevés ez, figyelembe véve a 400 m fölötti terület mindössze 2 %-os arányát.

Az ideális az lenne, ha hegységenként lenne 2, különbözõ magasságban, meg még a magasabb dombvidékeken 1-1.

Ilyen szempontból a legnagyobb hiány az egyébként, hogy a Kõszegi-hegységben egyetlen (hivatalos) automata sincs. Pedig pl. az Írott-kõn, vagy annak a közelében igen hasznos lenne egy. Az osztrákoknak régen volt Szarvaskõn mérõ 800 m körül, de az megszûnt, már csak a 633 m magas Borostyánkõ maradt, meg ugye az idõképes kendigi automata 720 m körül.

János-hegy számszerûleg is jelölve van, és még van néhány, ami mellett nem szerepel számérték (pl Dobogókõ) de az adata szerepel rajta.

Egy olyan bennfentes kérdésem lenne, hogy Kab-hegy,Kékes, Szentlélek és talán Nagy-Hideghegy mellett van-e még az OMSZ tízperces térképen 500 m-nél magasabb helyrõl adat ?

Hát igen, de itt ugye nem csak télrõl volt szó, hanem a napéjegyenlõség utáni idõszakról. Ilyenkor ugyanolyan a lombozat árnyékolása, mint nyáron. Tudom, mert erdõ mellett mérek. Télen valóban lehet olyan helyet találni egy erdõben is, ahol nem lesz lényeges alámérés.

Az általad említett mondhatni bizonyított tény miatt teszem vissza az eredeti helyére az állomást. Kissé erdõsebb, de nyitott. Idefent fenyvesek vannak nem bükkösök, így télen-nyáron megmutatkozott az a 0,5°C-os alámérés a maximumban. Minimumban érdekes módon kevesebb volt mint 0,5°C.

Tesztelem majd holnaptól ha visszateszem pár napig az állomást. Ha 1,5 fokon belül maradunk indítom az adatfeltöltést.

Sajnos széladatot innen nem tudok szolgáltatni, terepet nem kell bemutatni. Csapadékmérõt sem, mert ott a Hellmann.

A szomszédra leszek nagyon kíváncsi. Ugyanis az õ külsõ érzékelõje is benne van az árnyékolóban és lehet nem fog neki tetszeni ha távolabb viszem jó helyre az árnyékolót. Õ nagyon alapszinten csinálja. Neki nem sok a 2,5-3 fokos felülmérés, nekem rengeteg. Ha nem veszi a jelet a belsõ érzékelõ így járt. Úgyis az én árnyékolóm.

Ha van egy nem túl nagy placc vagy széles nyiladék, akkor télen egy lombhullató erdõnél (pl. bükkös) nem lesz alámérés. Ha lenne is alámérés a fatörzsek, faágak okozta, az árnyékolóra érkezõ sugárzáscsökkenés miatt, azt a másik fákról érkezõ diffúz sugárzás kompenzálja. Lebutítva a lényeg: télen nincs sötétebb a lombhullató erdõkben, mint a mezõn. Nyáron, pontosabban, amikor a fák kilombosodottak más a helyzet, akkor a maximumra hatást gyakorol az erdõ, kevesebb lesz az, de ha van egy kicsit is nyitott terület az állomásnál, akkor az éjszakai minimumoknál az erdõ hatása kimutathatatlan, csak zárt erdõben lesznek magasabb minimumok. Ezek kizárólag derült/gyengén felhõs égbolt esetén érvényesek, ha erõsen felhõs/borult az égbolt, akkor az erdõnek se nappal, se éjszaka semmiféle hatása nincs a hõmérsékletre, nem számít, hogy zárt vagy nyitott helyen történik a mérés. Tudom, mert több éve mérek ilyen körülmények között.
Az olyan állomásokon, ahol az erdõnek van a maximumra befolyásoló hatása, pozitív mellekhatás, hogy nagyon jól detektálható a maximumokkal, hogy az adott évben mely nap körüli héten lombosodott ki az erdõ és volt jelentõsebb lombhullatás.

Picike2011: Minden sugárzó felszín a fölötte levõ 3-5 m-es légrész hõmérsékletének alakulását jelentõsen befolyásolja, a fû is. De ugye kellett valami olyan egységesítés a taljafelszínre ami sokfelé jellemzõ, fû pedig gyakori növény a bolygón.

Érdekes módon amikor felköltöztünk 4 éve, akkor készítettem egy árnyékolót, amit nem éppen a legszabályosabb módon helyeztem el. És csodák csodájára télen amikor a Nap a fák "alatt járt" ~0,5°C-os alámérés következett be, pedig nem volt a legjobb helyen elhelyezve. Egyszerûen nem találtam helyet így a kerítéshez csatolva helyeztem el az árnyékolót.

Télen az elõbb említett kissé alámérés jelentkezett, nyárról pedig jobb nem is beszélni.

Mindegy, akkor visszateszem az eredeti kissé árnyékosabb helyre ahol télen és nyáron is 0,5°C-os alámérés jelentkezett (Nem az elõbb említett helyen!). Az még belefér. Azért gondoltam odatenni ahol most láttátok a képeket az árnyékolót, mert füves rész volt és gondoltam, hogy annyira nem szólhat bele a mérésbe. De, beleszólt és 2-2,5°C már rengeteg.

A 30 méter nagyon sokszor tarthatatlan és sokszor indokolatlan is. De ebben az esetben sajnos még csak a közelében sincs a 30-nak, ráadásul olyan mûtárgyaktól nincs meg még a 3 sem, amik jelentõs hõkapacitásal rendelkeznek, vagy simán csak többletet okoznak (fûtés).

"Jön hamarosan a napéjegyenlõség és lassan a Nap is jóval a fák alatt fog vonulni, így téli idõszakban jónak kell lennie a mérésnek." Ezt meg nem is tudom értelmezni. Ha az árnyékoló árnyákban lesz, az simán csak alulmérés. Ennyi erõvel be lehet vinni az erdõbe is, mert ott nincs se aszfalt, se épület.

Nem látni az épület tetejét. Ha lapos tetõs, akkor egy méteres karral oldalt lógatva a peremektõl talán jobb értékeket kapsz.(persze a jeladó teljesítménye függvényében 30-100 m.)

Ha az oldalsó nagy házra gondoltál a "ház felõl" résznél, akkor az igazából nem nagyon fog számítani, sõt akkor is melegebb lehet, mert ekkora épület szélárnyékos részén már vannak olyan nagy örvények, amik inkább az ellenkezõ irányból viszik rá a levegõt a ház elõtti területre, vagyis az aszfalt felõl. Télen pedig maga a ház fûtése is meelgíteni fogja a mérõt ilyen távolságból, az biztos, még ha nem is sokkal.

Hát igen, ha tudnák.

Hivatalosan 30 méternek kellene lennie minden zavaró tereptárgytól. Van amelyik állomáson sikerült az OMSZ-nak megoldani van amelyiken nem.

Hát nekem is csoda, hogy ennyire távol tudtam vinni minden zavaró tényezõtõl.

Tegnap ugye egész gyenge szél déli-délkeleti szél fújt odafent, így valószínûleg az aszfalt felõl ráfújhatta a szél a szenzorra a meleg levegõt. Az lesz az érdekes, hogyha majd a ház felõl fúj majd (délnyugat, nyugat, északnyugat, észak), hogy hogyan is reagál rá az állomás. Akkor ha minden igaz jót kell mutatni vagy kissé alacsonyabbat.

Jön hamarosan a napéjegyenlõség és lassan a Nap is jóval a fák alatt fog vonulni, így téli idõszakban jónak kell lennie a mérésnek. Nyár, már más tészta.

Tesztelem az automatát a következõ napokban az OMSZ méréseivel az elõbb leírt szempont (szél) szerint és meglátjuk mire jutok. 2-2,5 fokos felülméréssel nem akarom csatlakoztatni az automatát.

Simán csak rossz helyen van. Keress másikat, ha tudsz.

Ezt én értem, csak nekem ám több mint 2 méterre van minden ilyen negatív tényezõtõl.

Jó helynek látszik. Esetleg az ablaküveg, és az aszfalt szólhat bele de.11-du.15 óráig, ha verõfényes napos idõ van.( +0,5 fok).
Nálam a 4 m. magasságon a függõfolyosó,fal 1,5 m. és a szerencsétlen L alakú háztömb fal okozhat szélcsendet. Napos-árnyékos teraszon a két szenzor már 0,8-1,2 fok difit mutat, erõs napos idõben.Most este 23,4-23,8 a különbség 0,4 a meleg falak miatt.

Felhoztam az automatámat a nagy Alföldrõl. Legalkalmasabb, füves területet nem messze a házunktól találtam. Mivel Kékesen szó szerint vadászni kell az alkalmas helyeket így ezt találtam.

A mai maximum-hõmérséklet idefent mérésem szerint 23,4°C lett, idõképes automata 20,8°C az OMSZ adatot pedig még nem tudom, de 20-21°C körül.

Szerintem kizárhatjuk a rossz helyi adottságokat illetve az árnyékoló hibáját.

Ugyanis Bucsán a forróságban teljesen jól szerepelt, nem "fõtt" be.

Képek: Link Link

Kíváncsiságból megmértem a házfaltól való távolságot ami 225 cm volt, az úttól pedig 240 cm-re van. Tehát véleményem szerint semmi nem szólhat(na) bele. Mint látható a képeken alatta füves rész van, szóval a legjobb. Igaz a meszelõnyél egy nagyon kis vékony csõhöz van hozzáfogatva bilincsel, de onnan számítva van a 2 méter.

Lehetséges, hogy a Szanatóriumnál itt ugye a fák miatt nem kever át a levegõ ezért sajátos klímája lehet a helynek? Én csak erre tippelek!

Várom a segítséget! Köszi

Köszi mindkettõtöknek, de ezek nem azok voltak. Egyébként én is ismerem õket, és a "worldview"-osat használom is pl. a trópusi ciklonokhoz.

Közben viszont sikerült megtalálnom, ez volt az: Link
Még pár éve mentettem le onnan ezt a képet, és most egy poszterhez kellett a forrás.

Most a teljes földes (worldview) már egyértelmûen jobb ennél, de az csak 2012-tõl érhetõ el, itt viszont a 2000-es évekig vissza lehet nézni a mûholdképeket, igaz csak ilyen kivágatokban.

Én ezt használom: Link

Meg egy ilyen Link