2025. április 24., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#10751

beillesztett kép

#10748

beillesztett kép

#10747
Nem értelek, ott a példa...
Ha napi átlaghőmérsékleteket akarsz összehasonlítani, nem hasonlíthatsz össze három olyan napi átlagot, ahol az egyik 3 mérésből jön ki, a másik 4 mérésből jön ki, a harmadik meg 24 mérésből jön ki. Viszont ha megnézel 10.000 olyan 24 méréses napot, ahol átlagot számolsz a 3 méréses alapján, átlagot számolsz a 4 méréses alapján, és átlagot számolsz a 24 méréses alapján (ugyanazok a napok, ugyanaz a mérőhely, ugyanaz a hőmérő, csak máshogy számolod), akkor szépen ki fog jönni, hogy a 3 méréses teszem azt 1 fokkal hidegebbet ad napi átlagra, a 4 méréses 0.5 fokkal melegebbet ad napi átlagra, a 24 méréses módszerhez képest. Mit tudsz csinálni, hogy összehasonlítsd az adatokat és ábrázolhasd hitelesen őket? A régi 3 méréses időszak értékeihez hozzáadsz egy fokot, a régi 4 mérésesből levonsz fél fokot, és ábrázolod.
(Ezen felül még annyi változás lehet, szabályozások stb. pl. ha emlékszem ment pl. a 6 és 7 órás mérések közötti tilitoli is, UTC GMT óraátállítás stb. Vicces lenne, ha egy melegedő/hűlő tendencia pl. a nyári félévre azért jelenne meg egy adatsoron, mert egyszer csak úgy döntöttek, mérésben nincs óraátállítás, vagy épp bevezették az átállítást, nem?).
Az hülyeség, hogy nincs megadva az eredeti mérés, se a hibája, maximum utána kell járni, és nem publikálják egy grafikonnal együtt. Sőt, homogenizációs eljárást is változtathatsz.
Az hülyeség, hogy mérjünk úgy, azzal, amivel 250 éve, mert akkor lesz összehasonlítható az adathalmaz. A fejlődés jó dolog, le kell követni.
Az hülyeség, hogy ne használjunk 140 éves adatsorokat csak azért, mert változtattunk azóta, és akkor az így kuka.

Nem úgy néz ki a homogenizáció, hogy előveszik a 135 éve írt papíros méréseket, és radírral tollal átírják az értékeket. Az úgy néz ki, hogy digitalizálják az eredeti adatot, amire olyan szűrőt (homogenizációs eljárást) helyeznek, amilyet akkor épp a legjobbnak gondolnak. A kiindulópontban a mérések ugyanazok maradnak, sőt 5 év múlva a homogenizációs eljárást is lecserélhetik másra, mint egy egyszerű szűrőt. Sőt, Te is megcsinálhatod ezt és olyan homogenizációt helyezel rá, amilyet csak jónak látsz, publikálhatod is az eredményeket (és itt a lehetőség minden kétkedőnek lebuktatni a csaló tudósokat!!!!), és lehet vinni tovább a tudomány szekerét nevet
#10746
"Ebből nyilván összehasonlíthatatlan adatsor jönne ki, ezért szoktak "homogenizálni", ami az igazán elvakultak szemében adathamisítás, a cél
viszont pont hogy az összehasonlíthatóság megteremtése"
Minek neveznéd azt az eljárást, amiben megváltozik egy mért adat, de nincs megadva se az eredeti mérés, se annak a hibája?

"nem folytonos digitális mérők vannak 140 éve ugyanazon a helyen, ahol a környezet se változott a jól árnyékolt mérő körül." Hol jelenik ez meg ezeken az ábrákon? Pont ezek a homogenizált adatsorok szokták "behazudni", hogy azok a 140 éves értékek "jók".
#10745
Az utolsó mondatod már nekem is volt az eszemben....
#10744
Hidegség járt ennek régen nagyon utána, de szerintem ő már nem olvassa a fórumokat.
Szerintem amúgy - szintén egyszerű gondolkodással - az állomások sűrűségének növekedése pont, hogy kiküszöböli a mérési problémákat, nem? Hisz egy 140 éves állomás egy pont egyedi mérése, míg mondjuk 50.000 környező állomás "átlaga" sokkal pontosabb képet ad, elnyeli az egyetlen régi állomás egyedi jellemzőit, kiküszöböli a hibáit, sajátosságait.
Szerintem (és ködös emlékeim alapján) épp a régi adatokkal van sok baj: másképp mértek, más időpontokban, más szabályok szerint, más eszközökkel, máshová írták fel. Emellett ezek a régi állomások is megváltoztak: 140 éve sokuk a városon kívül volt, szép zöld vidéken, ma körbevette a város a mérőhelyet, épületek épültek, betonoztak, az állomás meg könnyen lehet, hogy ide-oda költözött közben. Ebből nyilván összehasonlíthatatlan adatsor jönne ki, ezért szoktak "homogenizálni", ami az igazán elvakultak szemében adathamisítás, a cél viszont pont hogy az összehasonlíthatóság megteremtése. Egy buta példa (nem így volt): pl. régen mindig 3-szor mértek (7, 13, 21 óra) és ebből számoltak napi átlaghőmérsékletet (+min/max). Nem olyan régen 4-szer mértek (0, 6, 12, 1laza és ebből számoltak átlagot. Ma meg pl. 24-szer mérnek (nem kell többé leolvasni és felírni ugye...) és abból jön ki a napi átlagT. Na de ezek ugye mind más értékeket adnak, összehasonlíthatatlanok. Ezért aztán fogták és kikorrigálták a régebbieket az alapján, hogy mennyivel tévedett átlagosan a régi mérési módszer. Pl. a 3 mérés átlagosan 1 fokkal volt hidegebb, mint a 24 mérés, a 4 mérés meg fél fokkal. Ezt fogják és hozzáadják a régi értékekhez. És még ezernyi módszerrel homogenizálnak. Kis minimál met.hu forrás: Link 

Amit ezzel csak mondani akartam: nem folytonos digitális mérők vannak 140 éve ugyanazon a helyen, ahol a környezet se változott a jól árnyékolt mérő körül. Azok az adatok is össze-vissza vannak tekerve, hogy használni lehessen őket, és csak ilyen adatsorok ábrázolása - szerintem! - sokkal-sokkal pontatlanabb lenne, mint ha inkább telepítünk sok tízezer extra állomást minél hamarabb, és így javítjuk fel drámaian a pontosságot. Az adatok korrekt összehasonlítására ezért tényleg sokféle szakmai megállapodás létezik, épp azért, hogy ezeket ábrázolni lehessen nevet Az pedig szerintem már csak inkább elborult összeesküvés-elméletnek jó, hogy 1.600.000 állomást úgy választottak ki, hogy mind melegebb trendet mutasson ki. Nehéz lenne a háttérhatalom embereinek az összes ilyen helyre leutazni, és megkenni a helyi egyszerű embereket, akik telepítik az állomásokat. Akkor már sokkal egyszerűbb inkább belenyúlni a homogenizációs eljárásokba, és a régi adatsorokra olyan homogenizációt alkalmazni, ami jól lenyomja a régi értékeket, és akkor még csak világszintű háttérhálózatot se kell kiépíteni... 
#10743
1880-ban volt néhány tucat állomás a mai sok ezerrel szemben. Hogy lehet ezeket korrektül összehasonlítani? Van erre vonatkozóan valami szakmai megállapodás? Miért nem csak azokat az állomásokat jelenítik meg amik 140 éve mérnek? Mi van, ha csak sokkal több olyan állomás létesül ami a melegebb felé billenti az átlagot? Ezek csak egyszerű, talán bugyuta kérdések, mert nem vagyok hozzáértő. Szívesen látnék válaszokat  nevet
Ez csak az elmúlt 50 év, de jól látható, hogy nőtt az állomások száma:

beillesztett kép


#10742
És a japánok is kijöttek a friss adatokkal

beillesztett kép

#10741

beillesztett kép

#10738
Megegyezés? Mindenkinek jó legyen? Ez a mostani hozzáállás itt a Föld nevű bolygón úgy en bloc egy vicc. Teljesen igazad van, egy állatkert, ami itt van. Bár nem is, semmiképp nem szeretném megsérteni az állatvilágot, mert az állatok tökéletesen együtt tudnak működni, ez itt inkább egy debilekből álló óvoda. Olyan ökörségekkel foglalkozunk, amik egyértelműen a jólét szellemi eltunyulásának a következményei. Erre mondják, hogy "jó dolgában nem tudja, mit csináljon". E mellé jön még az önzés, a kapzsiság, a hatalomvágy és a butaság elegye, ami szerintem tökéletesen kizárja az együttműködés minimális csíráit is. Egyszer azt olvastam valahol, hogy a földi lakosokra jutó intelligencia mennyisége állandó. beteg Lehet benne valami. 
#10737
Ezt az ábrát a legutóbbi klímakonferencia prezentációjából vetted ?vidám Gondolom órák alatt százan cáfolják majd.beteg
Ha erre az ábrára nézünk az látszik, hogy sikerült egy 10 ezer éve (a klímaoptimum óta) tartó lehűlési trendet egy kicsit visszafogni, melyet mint tudjuk az olajlobbinak és a fosszilisek elégetésének és fajunk klímairányító tevékenységének köszönhetünk. Nekem olyan képzeteim vannak, mintha az aktivista-propagandista erők nem az olajlobbit dícsérnék az utóbbi időben az újabb jégkor elkerülése érdekében kifejtett heroikus küzdelmük miatt. Újabban egyes erőcsoportosulások azt hangoztatják, hogy az olcsó olaj meg rezsi érdekében mindent meg kell tenni az olajexportőrök védelmében, főleg , ha azok esetleg atomháborúval is tudnak fenyegetőzni. Az atomháború ugyanis nukleáris telet hozna és ha sikerülne is a legfőbb veszélyt , a népességrobbanást és az ezzel járó kevés élelmet (ha nincs sok ember kevés kaja is elég) éhínséget szüntetni, de ismét jégpáncél borítaná Európa ,Ázsia és Amerika nagy részét és ugye akkor migránsok indulnának útnak északról délre. És ugye akkor a világ minden vasa sem lenne elég annyi kerítés kellene, hogy megvédje Afrikát és Latin-Amerikát. Sokan már komplexen nézik a kérdést és az olajéhség és dráguló fosszilisek azt mutatják, hogy az emberiség nem tekinti az olajlobbit és a CO2-t fő ellenségnek és klímaoptimumot szeretne,nyelvnyujtas
#10736
Érdekes ábra. 
Mivel pedig a Földünket körülvevő légkör nem rögtön reagál a környezeti hatásokra, hanem némi késéssel, látható, hogy elindult egy folyamat, ami nem úgy fest, hogy hipp-hopp visszafog állni az általunk megszokottba. Ááá, dehogy.

Ha földtörténeti szempontból nézzük:
Ne stresszelj! vidám
 

beillesztett kép



Hol van még a klíma optimumi szint? nyelvnyujtas Vagy a dinók korai átlaghő?
S, hogy mi várható?  szegyenlos szegyenlos
Alkalmazkodó képes fajnak tartjuk magunkat, talán néhány évtizeden belül ezt élesben is letesztelhetjük, ha elég jég olvad és sok part menti terület egyszerűen víz alá kerül. Pár polinéziai kis sziget meg eltűnik. 
Azt nem tudjuk pontosan mennyi ebből az emberi és mennyi a természetes folyamat, de amit megfőztünk magunknak meg is ehetjük. Ennek inkább társadalmi, biztonságpolitikai, etnikai és gazdasági változásai vannak és lesznek. 

S, hogy aktuál példát is bevegyek egy kisebbségi hovatartozás,bánásmód,egyéb kérdése és óvatos katonai terjeszkedésből és képes az ember egymás torkának ugrani, mi a franc lesz a világgal maradjunk pl. cirka 30 éven belül (hogy még elméletileg talán idős korunkba megéljük), hogy népek fognak keresztül kasul bolyongani itt is ott is, mert vagy nincs partszakasz ahol lakott vagy nincs a megváltozott éghajlati adottságok miatt kaja, megélhetése. 


Nincsenek illúzióim a felől, hogy egyre nagyobb és komolyabb kihívásokkal kell megküzdeni az emberiségnek. Az a legnagyobb kérdés, hogy képesek leszünk e együtt dolgozni a túlélés érdekében, összefogni közös, egyetemes célokért vagy maradunk a homokozói bölcsődei, óvodai szinten és mindenki a saját érdekeit skandálja, senki se tud senkivel megegyezni, mindenkinek vannak aggályai, félelmei, érdekei, mindenki a saját lemezét fúja, de érdemi, normális terv arra nincs mit is kellene s hogy csinálni. Persze úgy, hogy "mindenkinek jó legyen", ami persze lehetetlen feladat, de legyen minden országnak egy olyan pozitív dolog amit kap, a többi kevésbé jó mellé. De legalább túléli nem? Szóval rengeteg kérdés áll nyitva, hogy a klíma kérdéssel is fogunk e valamit kezdeni együtt vagy majd a modern kori népvándorlást ország és ország között egyénileg oldják majd meg..vagy meg se oldják és sz.r lesz minden.zavarban
#10735

beillesztett kép

#10734

beillesztett kép

#10733
2022, január, T2m

(bal alsó sarok kacsint)
#10732
Ez milyen anomália, mikorra?
#10731

beillesztett kép

#10730

beillesztett kép

#10729

beillesztett kép

#10728

beillesztett kép

#10727
laza laza laza laza laza laza laza laza laza
#10726
Nekem sincsenek illúzióim a fúziós energiával kapcsolatban. Az atomhasadásból származó energiát az elmélet megszületése után 30 évvel már működő erőművek követték. A fúziós energia ötlete is nagyjából egyidős a hasadásos erőművekével, de érdemleges előrelépés az utóbbi negyven évben nem történt ebben a témában, nagyjából ugyanott tartunk, mint kisiskolás koromban. Ettől függetlenül támogatom az erőfeszítéseket, amit a témában kutató tudósok végeznek.
Másrészt kétségeim vannak a korlátlan mennyiségben előállított energiával kapcsolatban. A korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló energia minden előállított terméket olcsóvá tenne. Onnantól kezdve az élet ingyen lenne. A mai kapitalista világ megszűnne. Kicsit Misi Mókus meséjére emlékeztet, aki Afrikában az örökké termő fa alatt élvezte  a már korábban ott élő társaival együtt a rendelkezésre álló korlátlan erőforrásokat. A henyélésnek végül a megjelenő krokodil vetett véget, felfalva a degeszre tömött kis állatokat. Egyedül Misi Mókus élte túl, aki ezután kijózanodva visszatért szülőföldjére.
Persze a technika fejlődése számtalan meglepetést okoz. A számítástechnika rohamos fejlődését már a hetvenes években megjósolták, de senki nem látta előre a virtuális világ térnyerését és az emberi kapcsolatok gyökeres átalakulását. Nagy reményeket fűztek a hetvenes években az űrutazásokhoz is. A 90-es évek végére már Mars expedíciót vizionálták. Ehelyett ebben a témában helyben járás van, a rakétatechnika (a precizitást leszámítva) nem fejlődött a 60-as évek vége óta.
#10725
Értelmeznéd a válaszod? 
Egy kicsit nehéz a felfogásom.

Nekem nyolc. (értsd: nekem mindegy, hány hangulatjelet használsz.)

Ui: A fiatalabb korosztálynak: Elena C, azaz Elena Ceausescu, a ténylegesen négy általánost végzett nagy tudású mérnök asszony, az, akit a román "forradalom"-nak nevezett puccs során 1989. december 25-én férjével, a Kárpátok géniuszával együtt kivégeztek.

Link
#10724
laza laza laza laza laza laza laza
#10723
Ezek a kutatók eljátszadoznak horribilis pénzeken. Bár az is lehet, hogy ez a pénz összességében jelentéktelen, csak egy földi halandónak tűnik soknak. 

Van egy félénk megérzésem: nincs teljesítmény kényszerük. Elkutatgatnak, de a hatékonyságról fogalmuk nincs. Lásd pl: Manhattan terv, urándúsítás. Hosszú ideig döntésképtelenek voltak, hogy egymás után sokszori gázdiffúziós eljárással, vagy ciklotronnal dúsítsanak. A szépséghiba az volt, hogy a ciklotronos eljárással ugyan "észlelni lehetett" az eltérő atomsúlyú urán atomok máshol csapódnak be, de mérhető mennyiséget nem mutattak ki.
A dilemmát az oldotta fel, hogy kineveztek egy katona mérnököt. Ugyan nem volt egy Albert Einstein, de racionális döntéseivel mégiscsak hatékonnyá tette a munkát. 

Összességében szerintem időben kurvára messze van egy olcsó áramot előállító fúziós reaktor, sőt egyáltalán egy folyamatosan működő fúziós reaktor is, kizárólag az örömködés tárgyát képező berendezés paramétereit, eredményeit tekintve. Kizártnak tartom, hogy megérem a világ első fúziós erőművének üzembe helyezését. 

A négy alapműveletet azért emlegettem, emlegetem és fogom emlegetni, mert egy közepes képességű gimnazista diáknak az oktatott, általában néhányszáz éve tisztázott matematikai - fizikai ismeretek alapján például a német energetikai öngyilkosságot fel kellett ismernie. Bocsánatot kérek mindenkitől, aki pl. szakközépiskolában végzett, vagy csak kis szerencsével átcsúszott az adott tantárgyból, de ha valaki pl. a matematika érettségi tananyaggal, a gimnáziumban oktatott fizikai, kémia tananyaggal nincs tisztában, lehetőleg ne Okboomerezzen, ne ismételgesse kedvenc médiáinak szlogenjeit, ha valaki olyan dolgot próbál megértetni vele, amihez a szükséges alaptudással nem rendelkezik. A newtoni mechanika ismerete bőségesen elegendő az ember általános eligazodásához, a Maxwell egyenletek és a Lorenz transzformáció és az általános relativitás ismerete  általában nem igényelt.

Az ökör seggéhez való visszamaradásról: Bárhol végezted felsőfokú tanulmányaidat a matematikus szakot kivéve, matematikából nem kellett annyi tudnod, mint amennyit Eukleidesz tudott nagyjából 2,300, évvel ezelőtt. Euler meg a szivattyútechnika alapelveit (a forgó folyadékrészecske differenciál egyenletét) majd' 300 éve dolgozta ki, amikor még a forgó tengelyt hajtó gőzgép még "nem volt feltalálva".

Szerk: Muttink állítólag kvantumkémiai doktorátust szerzett. Ha  a doktori címe ténylegesen saját kútfőből merített, a német energia ellátás uralkodása alatti lerombolása tudatos kellett, hogy legyen. Ha pedig azonos szintű, mint Elena C, a nagy tudású mérnök asszony doktori disszertációja, aminek védésekor a CO2-t "codoj"-nak olvasta fel, mint ha magyarul "cokettő"-nek olvasnánk, hogyan kell minősíteni? A nagy tudású mérnökasszonyokat?
#10722
Igen, de 5mp alatt nem olyan rossz érték az, 1 óra alatt termelne (ha tudna menni folyamatosan persze) 42480MJ-t, ami 11800kWh is lehetne, persze ez még mindig sovány. Viszont ez nem is termelési céllal épült, hanem kísérletezési céllal. Ahogy az ITER is azzal a céllal épül, de a célértékek már mások: Link 400s-ig akarják fenntartani a fúziót (kb. 7 perc), ami így kb. 500MW-nak felelne meg. Eközben a reaktor kb. 50MW-ot fogyasztana, így 10-szeres lenne a teljesítmény-erősítés (ugynez a most rekjordot döntő JET-nél 0.67! azaz ez 5 mp alatt is többet zabált, mint előállított). Persze mind az 500 MW nem "levehető" teljesítmény, a hőenergia kb. 30-40%-át hasznosítva kapnánk egy 200MW-ot. Egy "reaktortól" azért ez már nem lenne rossz teljesítmény, de még az ITER-nél sem merült fel soha, hogy lakossági/ipari teremelésre épüljön, célja továbbra is a kísérletezés, ahogy azt írod is. Ahogy a linkem írja: "egy 7 percig üzemelő, majd 30 perces szünetet tartó reaktor nem túl csábító", lévén azért van fogyasztása a reaktornak a 30 perces állás alatt is (hűtés stb.). Az ITER-en belül ugyanakkor cél egy kis méretű és teljesítményű energiatermelő részleg kialakítása is (hagyományos módszerrel, gőzzel), de a teljesítménye nem ellátási célokat szolgál majd, lesz kb. 1MW. További izgalmas információk: Link

Az ITER célja az, hogy bizonyítsa vagy cáfolja, hogy a fúziós reaktor lehet-e a jövő (egyik) energiaforrása, kutatás-fejlesztés része. Ha az emberek nem akarnának ITER-t vagy egyéb kutatások nem léteznének, mert mindenki csak a négy alapműveletet ismerné, akkor atomerőművek se lennének, de igazából szén alapú erőművek se lennének, a szekeret max. az ökör húzná. A fúziós erőmű pedig (ha működne egyszer a jövőben) tisztább lenne, mint a szén- vagy atomerőmű, így reális alternatívát képezhetne, mondjuk az addigra durván elterjedő elektromos autó - őrület töltögetésére.
#10721
"Egy 2021. december 21-i kísérletben a JET tokamakja 59 megajoule energiát termelt 5 másodperces fúziós „impulzus” alatt – ez több mint kétszerese az 1997-ben körülbelül 4 másodperc alatt felszabaduló 21,7 megajoule-nak."
Ha 24 évenként duplázódik egy fúziós KÍSRLET során azonos idő alatt megtermelt energia, el kell telnie néhány évszázadnak, hogy hasznosítható energia mennyiséget termeljen a fúzió.

Hogy a nagyságrendekkel mindenki tisztában legyen, úgy nagyjából: 1 Megajoule = 0.278 kWh
...

Az utód: "Az ITER, amely a tervek szerint 2025-ben kezdi meg a fúziós KÍSÉRLETEKET..."

Más, ez már a jelen:

Valakik most hirtelen megtanultak számolni (négy alapművelet). Eddig a kutyaugatás nem hallatszott az égig, most meg csodák csodája:

Link

Valakik rájöttek, hogy eddig ész nélkül öntötték a pénzt a feneketlen kútba. Számolatlanul költöttek minden ostobaságra.
#10720
Remélhetőleg ezek vezetnek valamerre: Link intenzív a kutatás ezen energiaforrás körül, de az is látszik, hogy kell még neki idő, hiába dolgoznak rengetegen rajta, jelentős támogatással. Lehet, hogy már a mi időnkbe se fér bele...
#10719

beillesztett kép

#10717
Mellesleg pont ezen a területen ver pofán minket a természet egy jó nagy szívlapáttal. Az emberiség már mindent (is) tud, okostelefon, okosotthon, sőt, már okosváros is, a mindenható technika mindenütt, nanotechnológia, orvostudomány, robotok, önvezető autók, aztán közben olyan szinten mocskoljuk el azt a helyet, ahol élnünk kéne, és nemcsak nekünk, hanem az utódainknak is, hogy már másik bolygót kell keresni a Föld helyett. Mindent irányítunk, mindenre rátesszük a kezünket, mindent kiszipolyozunk, csak épp a környezetszennyezés rúg seggbe minket, de annyira, hogy azt sem fogjuk tudni, merre van az előre. Aztán jönnek a semmirekellő, lefizetett, ócska politikusok a nagyrészt szintén semmirekellő, lefizetett, ócska szakértőikkel együtt, és jól megmondják a tutit. Sajnos komoly bizalmi válság van a tudomány felé pont ezek miatt a haramiák miatt. Az emberek jó része (még) nem teljesen hülye, pontosan tudja, hogy folyamatosan hazudnak nekik és félrevezetik őket, ezért születnek az összeesküvés-elméletek. Pedig a tudomány dolga a kutatás mellett a hiteles tájékoztatás lenne, nem az ilyen-olyan cégek által megrendelt hazugságok lenyomása a torkunkon. Persze, vannak kivételek, nem is kevés, de ember legyen a talpán, aki ezek után eligazodik ebben a katyvaszban. beteg
#10716
Ajjaj! Az a gáz, hogy klímaügyben (is) vagy szájtépés van, soha be nem tartott és tartható határozatok és direktívák tömkelege, vagy agyatlan kapkodás, gyerek fürdővízzel történő kiöntése, bicikli túltolása, átgondolatlan és eltúlzott intézkedések ismét egy szűk kör érdekeinek megfelelően. Bár pont emiatt vélek felfedezni némi szarkazmust a szavaidban. nevet
#10715
Januári hőmérséklet anomália

beillesztett kép



Európa: +0,79°C
Össz: +0,28°C
#10714
Na hálistennek meg vagyunk mentve!
Link
#10713
Ez a franciák nagy pillanata, mert jelenleg a németek hülyék. Az sajnos nekünk sose jó, mert a németek  brutális gyorsasággal és ránk nézve  gyászos következményekkel szoktak kijózanodni.
Az angolok szokás szerint sumákolnak, és egy inkompetens bohóc vezeti őket. Volt már rá példa.
#10712
Úgy látszik, van olyan politikus, aki ismeri a négy alapműveletet és az energiamegmaradási törvényeket. Vagy legalább is a szakértői stábjában van olyan, aki ismeri:

Link
#10711
Egy kicsit nehéz a felfogásom. 
E-09:
hányhányhány
Kevesebb, mint 7, kevesebb, mint 5, de legalább prím.
Ennyi.
#10710
laza laza laza laza laza laza laza
#10709
Kicsit megszakítva a GW témát, lehet kapunk megint egy arktiszi ózonlyuk-félét tavaszra? Egészen beteg kezd lenni, hogy milyen hideg az örvény. 

beillesztett kép

#10708
Még Mikro-, vagy Nano hányadú mennyiséget sem fogyasztottam belőle. 

Összességében változatlanok a fenntartásaim:

1. Jelen fórum témája a "Globális" jelenségek, ami nem egy pontszerűnek tekinthető Szigethalom, nem Magyarország, nem Európa és nem az északi sarkvidék jelenségeinek a fóruma. Emiatt a lokalitásból kilépve minimum az Antarktiszról készült hasonló ábrát célszerű lett volna mellékelned, ami ugyanabban a cikkben megtalálható  volt, de vagy megfeledkeztél róla, vagy nem tartottad releváns információnak, pedig igencsak az. 

2. Továbbra is fenntartom, hogy igazán fontos ábra lenne az előbbiek mellett a két pólus környék ÖSSZESÍTETT jégborításának az ábrája. Volt valamikor elérhető görbe egy honlapon, de a műholdas szenzor tíz évvel ezelőtt környékű megnyekkenése miatt az adatok nem frissültek. Mindenesetre: Akkoriban is permanens jajgatás volt az Arktisz olvadása miatt, de az Antarktisz, illetve a globál jégborítás maximum rekord senkit sem érdekelt. Ha van ilyen aktuális ábra, vannak itt a Metneten, akik 60 - 90 másodperc alatt meg tudják találni.

3. Ugyan nem kérdeztem még rá, de felteszem, nem büfé - ruhatár szakon végezted felsőfokú tanulmányaidat, így némi matematikai ismereteidnek kell lennie a "Valószínűség számitás" tárgykörben. Az általad linkelt ábrával csak annyi a gondom, hogy az embernek van egy természetes arányérzéke: úgy gondolja, hogy a piros - kék között közötti fehér "0" a (min - max)/2 ÉRTÉKNÉL van és a színátmenet skálájával arányosan változik az érték. Ez úgy nagyjából akkor igaz, ha a vizsgált adatsor (itt: adott hónap) adatainak valószínűségi eloszlása EGYENLETES. Nem igaz bármilyen egyéb valószínűség eloszlásnál. Az éves jégborítás-minimum hónap esetén a színezés túlpirosít: Kb a max - min közötti 40% alatt már előjelhibás a színezés. Naná, hogy nem a mindmegfagyunk, hanem a mindmegsülünk irányba. Minden majdnem jó, csak van  itt - ott egy icipici előjel probléma. Ezt már valamikor egy másik esetben felvetettem, de nem sok foganatja volt. Nincs semmi probléma és kész.

Összesítve:

- Az adott ábra általánosan nem reprezentálhatja globális jéghelyzet folyamatos változását lokális volta miatt, így általános klímariogatáson kívül másra nem alkalmas,
- Az értékelés egyszerűsítésére "kitalált" színezés emberi érékelésnél tendenciózusan hamisít.
#10707
Ha már megkerested a forrást: Az Antarktisz hasonló táblázata nélkül az Arktisz  táblázatát bemutatni egyoldalú:

Link

beillesztett kép


A másik pólus adatait is ábrázolva árnyaltabb a helyzet. Egy rész adatait általánosítani nem lehet az egészre.
Ha együtt lenne ábrázolva a két pólus jégborítás - összege, az utolsó nem egész egy évtized lenne csak érdekes.
Azt továbbra is fenntartom, hogy mindkét pólusra elkészített ilyen ábra, "szép színes kifestő könyv" további feldolgozásra rendkívül korlátozottan alkalmas, pl. a teljes tengerjég borítás ábrája nem állítható elő a két ábrából hanem csak a két ábra forrásadataikból. 
 
Néhány perc alatt ennyi.

Utóirat: Ugyanezen az elven bármilyen hosszabb adatsorból lehet világvége riogató táblázatot készíteni akkor is, ha azok forrásadatainak a változása  akár elhanyagolható. Egy ilyen táblázatnak az egyetlen előnye, hogy könnyű kiszínezni.

Nano: Utálom a kifestőkönyveket.
#10706
laza laza laza laza laza

Beütött a bakonyváricin? vidám
#10705
Gondolom ez a forrás-oldal: Link
Itt a "user manual" (felhasználói útmutató) hozzá: Link
További leírás: Link és Link itt a legtöbb kérdésedre úgy láttam, ott a válasz. Ha valamire mégse lenne, itt felteheted: Link szerintem válaszolnak, nekem eddig minden ilyen forrás válaszolt.

Úgy 80-90 másodperc alatt ennyi.
#10704
Szép színes, esztétikus, bulvárnak való...

Ilyen ábrázolással még nem találkoztam. El nem tudom képzelni, hogy mi értelme lehet? Havi (mit takar?  kezdő időpont, átlag, hó végi?) jégborítás értékek "helyezése" az elmúlt 44 évben. Riogatásra lehet, hogy tökéletes, de mi másra lehet használni? Az értékre, (abszolút, vagy átlagtól való eltérés) mértékére nem lehet belőle következtetni.

Ui: Mit jelentenek az "üres" cellák? Ugyan kevés érték hiányzik, de a  hiányzó értékek értelmetlenné teszik a színezést. Egy oszlopban, ha több adathiány lenne, akár bebarníthatná a minimumot is. 
#10703
Nem hűlünk.zavarban
#10702

beillesztett kép

Utolsó észlelés

2025-04-24 04:02:30

Pusztavám - Május 1 utca (216,3 m)

11.0 °C

na00

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

138851

Hírek, események

Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal

Érdekességek | 2025-04-07 15:23

pic
A hétvégén érkezett hidegbetörést, és általában a kora tavaszi időszak hasonló eseményeit többnyire a poláris örvény tél végi felszámolódásával hozzák összefüggésbe.