Globális jelenségek
Ők maguk, illetve az őket bábként mozgató érdekkörök a probléma! Hamarabb fogják lepusztítani a bolygót, mintsem lemondjanak egy cent profitról. Bármit találnak ki, szokás szerint, velünk fizettetik meg az árát... Sötét jövő elé nézünk!
Annyira aggódnak a klímacsúcs résztvevői, hogy 400 magángéppel érkeztek Glasgow-ba Link
Persze, inkább gyorsan megegyeztek és tűz haza, nehogy Gréta énekbe kezdjen és táncra perdüljön a záróbanketten...
Link
Link
A sarki jég növekedése továbbra is nagyon szép! 2 millió km2-rel nagyobb jelenleg, mint tavaly ilyenkor!
Link
Link
Valóban, baromira álszent ez az egész. Mindenféle kereskedelmi kanálisokon sírásra görbült szájjal óbégatnak, hogy felforr a Föld, itt árvíz, ott erdőtűz, meg "uramistenmindmeghalunk", három perccel később meg győzködnek minket, hogy mindenképp szükségünk van a legújabb okosakármire, meg mekkora buli elmenni mondjuk Milánóba egy kávéra, Londonba színházba, meg a mindenféle "zs" kategóriás celeb itt, meg itt volt nyaralni. Egyél avokádót meg chinoát a hús helyett, mert a szarvasmarhák teleböfögik a légkört metánnal, és csak mert menő, tökmindegy, hány ezer kilométerről hozzák ide. Aki megkísérel önellátóvá válni, arra úgy néznek, mint egy holdkórosra, meg legyintenek rá, mint egy csodabogárra. Lázasan keresgélünk élhető bolygókat, oszt' amin élünk, lassan teljesen tönkremegy. Leginkább miattunk. Illetve a pökhendi, felsőbbrendű, öntelt, mindent IS jobban tudó hozzáállás miatt. Ja, és a "szent profit", meg a "szent GDP-növekedés" miatt. 
Bocs, hogy nem részleteztem, hogy a covid lezárások miatti CO2 kibocsátás-csökkenésre gondoltam.
Sorra állnak le a víztermelő telepeink a napelem parkok okozta nappali túlfeszültség miatt. Lassan a hibaelhárítás, üzemanyag többe kerül, mint az áram.
Globál szinten jól állt az északi minimum. 2015 óta a legmagasabb. Ha ráfogják a covidra, tökön bököm magam. Senki nem jajgat, hogy elkezdődött a jégkorszak és meg fogunk fagyni? Jaj, de valaki meg fogja találni, hogy most botlott meg a zidei görbe!
A környezetkímélő szolár erőművek áldását már élvezzük. Dél környékén, amikor a visszatáplálás a legnagyobb, 230 V helyett 250 V, 400 V helyett 430 V feszültségeket mértünk a Vízműveknél. Ha a névlégestől való eltérés meghaladja a 10 %-ot, komoly gondok lehetnek egyes készülékeknél. Nem az izzólápákra gondolok, azokat amúgy is le kell cserélni.
Kifelejtetted a Higgs bozon és miniatűr fekete lyukak utáni energia-takarékos kutatásokat...
Sajnos nagyobb a baj, mint amit a grétaféle elmebetegségben szenvedők dollárszázmilliárdokért a csapból is folyatnak: a CO2 a fő gond, elönt bennünket a hideg,a meleg, a tenger meg a mittudomén és lakhatatlan lesz a Föld. Hány millió reklám, propagandafilm,konferencia,klímaakta,iskolai tanóra szól a semmiért: nem csökkent a melegedés. Sőt még riasztóbb propagandaanyagok készülnek, hogy már holnapután mennünk kell a Marsra, mert a Föld meghal. A Föld ugyan nem fog, de az emberiség ha folytatja ezt a fogyasztói táradalomnak nevezett őrületet, akkor neki kampó, de a Föld az marad.
Akik riogatnak bennünket millió dolláros fizetésért azt akarják elhitetni, hogy a kisemberek milliárdjai okozzák a klímaváltozást, de ha kivezényeljük őket fát ültetni meg szelektíven gyűjtetjük velük a petpalackot és üvegtáblákat tetetünk a házuk tetejére áramot termelni, akkor majd megmenekül a Föld. Közben ők olyan repülővel repkednek és olyan luxuskastélyokban dorbézolnak, amiknek az előállítása és fenntartása az átlagember környezetszennyezésének és fogyasztásának az ezerszeresébe kerül. 100 milliónyi dúsgazdag fajankótól megszabadulva felére csökkenne a környezetszennyezés. Persze ilyenkor jönnek az okos közgazdák, akik azzal jönnek, hogy a luxusipar megszűnésévek 2 milliárd munkahely megszűnne. Ezzel persze elismerik: az emberek fele azért kel fel és megy el dolgozni, hogy a 100 milliónyi tőkésréteg luxusigényét kielégítse. A mezőgazdaságról már leírtam :egyharmada a kajának kukában landol, egyharmada meg a 8 milliárd ember 80 milliárd kilónyi hájának szinten tartására megy el. Megélhetnénk 25 fok helyett 20 fokra fűtött lakásban is,légkondi nélkül is,zabálás nélkül is, 3 évente lecserélt kocsi nélkül is,más földrészek fölkeresése repülőn nélkül is, petpalack vásárlás nélkül is, 100 m3-nél nagyobb lakás nélkül is, méregdrága drogok,alkohol meg dohány nélkül is, sokmilliárdért épült arénákba járás nélkül is, milliárdokkal kifizetett falábú focisták,zenészek,színészek,celebek nélkül is. Mondjuk én ezt teszem, de sokan ledöbbennek ha ezeket olvassák: ez minek él ? Hisz minden amit felsorolt ez az ütődött a civilizáció lényege és én magam is pont ezekért hajtok mint az állat: forró szoba, luxuskocsi 3 évente, luxus óceánjárón meg repülőkön utazgatni világszerte és méregdrága italokat szürcsülgetve celebeket hallgatni meg messzilegjobb focistákat nézegetni luxusstadionokban: és itt a baj, metnetezhetünk orrba-szájba, de a bolygó ilyen felfogással valóban nem sokra lesz jó rövidesen. De sebaj: ezermilliárdokért építik az űrflottát, hogy elmehessünk a -100 fokos marsi sivatagba.
Akik riogatnak bennünket millió dolláros fizetésért azt akarják elhitetni, hogy a kisemberek milliárdjai okozzák a klímaváltozást, de ha kivezényeljük őket fát ültetni meg szelektíven gyűjtetjük velük a petpalackot és üvegtáblákat tetetünk a házuk tetejére áramot termelni, akkor majd megmenekül a Föld. Közben ők olyan repülővel repkednek és olyan luxuskastélyokban dorbézolnak, amiknek az előállítása és fenntartása az átlagember környezetszennyezésének és fogyasztásának az ezerszeresébe kerül. 100 milliónyi dúsgazdag fajankótól megszabadulva felére csökkenne a környezetszennyezés. Persze ilyenkor jönnek az okos közgazdák, akik azzal jönnek, hogy a luxusipar megszűnésévek 2 milliárd munkahely megszűnne. Ezzel persze elismerik: az emberek fele azért kel fel és megy el dolgozni, hogy a 100 milliónyi tőkésréteg luxusigényét kielégítse. A mezőgazdaságról már leírtam :egyharmada a kajának kukában landol, egyharmada meg a 8 milliárd ember 80 milliárd kilónyi hájának szinten tartására megy el. Megélhetnénk 25 fok helyett 20 fokra fűtött lakásban is,légkondi nélkül is,zabálás nélkül is, 3 évente lecserélt kocsi nélkül is,más földrészek fölkeresése repülőn nélkül is, petpalack vásárlás nélkül is, 100 m3-nél nagyobb lakás nélkül is, méregdrága drogok,alkohol meg dohány nélkül is, sokmilliárdért épült arénákba járás nélkül is, milliárdokkal kifizetett falábú focisták,zenészek,színészek,celebek nélkül is. Mondjuk én ezt teszem, de sokan ledöbbennek ha ezeket olvassák: ez minek él ? Hisz minden amit felsorolt ez az ütődött a civilizáció lényege és én magam is pont ezekért hajtok mint az állat: forró szoba, luxuskocsi 3 évente, luxus óceánjárón meg repülőkön utazgatni világszerte és méregdrága italokat szürcsülgetve celebeket hallgatni meg messzilegjobb focistákat nézegetni luxusstadionokban: és itt a baj, metnetezhetünk orrba-szájba, de a bolygó ilyen felfogással valóban nem sokra lesz jó rövidesen. De sebaj: ezermilliárdokért építik az űrflottát, hogy elmehessünk a -100 fokos marsi sivatagba.
Lecsekkoltam, úgy tűnik, hogy már Merkel előtt eldőlt a dolog:
"Bár az atom 2022-ig való kivezetéséről az akkori német kormány már az ezredforduló előtt nem sokkal döntött, 2010 után Angela Merkel kabinetje a 2030-as évekig akarta kitolni a dolgot, ám a fukusimai baleset hatására végül beleállt a 2022-es céldátumba."
"Bár az atom 2022-ig való kivezetéséről az akkori német kormány már az ezredforduló előtt nem sokkal döntött, 2010 után Angela Merkel kabinetje a 2030-as évekig akarta kitolni a dolgot, ám a fukusimai baleset hatására végül beleállt a 2022-es céldátumba."
Úgy emlékszem, hogy Fukusima után döntöttek úgy, hogy leállítják az atomerőműveket. Lehet, hogy nagy volt a társadalmi nyomás, ergo politikai döntés született. Ettől persze a döntés ugyanúgy butaság, most legalábbis nagyon annak tűnik.
Én csak a 80-as évek átkosbeli egyetemi oktatást ismerem úgy - ahogy, kishazánkon kívül a DDR-belit is. Ott vót a kommunista hitlerjugend (FDJ) agitprop (a később születetteknek: agitációs propagandista) vezére muttink. Sok mindenért lehetett akkoriban diplomát kapni. Pl. libáért, piros könyvért, ügynöki tevékenységért, szexuális szolgáltatásért, stb. Nálunk is, az endékában is. A stb-t a fantáziádra bízom. Nyilván most már teljesen másként van. Minket pl. oktatott (volna) a műegyetemen matematikusként egy munkásőr hölgy, ami ugyan nem lett volna éppen baj, ha nem sült volna bele minden példába. Muttink sem kapna fizikai Nobel díjat, bár ki tuggya? A békedíjra meg lehet, hogy posztumusz Dzsingisz kánt jelölik.
Hát az atomerőművek lekapcsolását én sem értem teljesen. Pedig Bundesmutti fizikus, annyira csak nem atomfóbiás...
A Muttinak sült el a zagya. Bezárják az atomerőműveket, bezárják a szénerőműveket, bezárják a szénbányákat. Na vajon ki vásárolta fel frissiben a világ összes szénbányászati koncessziós jogait?
Ha valaki tudatosan totálisan tönkre akarta volna tenni Germániát, sem találhatott volna ki jobbat. Germánia térdre kényszerítéséhez elég néhány vezetéket szétpukkantani. A migráncsok meg elvégzik a belső munkát. A mai hadseregük nemhogy Sztalingrádig nem jutna el, még a kocsmából sem lenne képes kiverni a törököket.
Ha az összes német politikust odaállítanák, hogy fújja a szélturbinák lapátjait, ugyan áramot nem termelnének, de közben legalább kárt nem csinálnának.
Ha valaki tudatosan totálisan tönkre akarta volna tenni Germániát, sem találhatott volna ki jobbat. Germánia térdre kényszerítéséhez elég néhány vezetéket szétpukkantani. A migráncsok meg elvégzik a belső munkát. A mai hadseregük nemhogy Sztalingrádig nem jutna el, még a kocsmából sem lenne képes kiverni a törököket.
Ha az összes német politikust odaállítanák, hogy fújja a szélturbinák lapátjait, ugyan áramot nem termelnének, de közben legalább kárt nem csinálnának.
Földszintes házról volt szó. 150 m2 külső alapterületű nem feltétlen átlagos. A 100 m3 hőszigetelés túlzás, még passzív házhoz is. Falazat: A nyílászárók felületét nem számolva a falazatot 50 m kerülettel és 4 m szigetelés magassággal (alapozás szigetelése is) és az agyrém 15 cm-es vastagsággal számolva 30 m3, plusz az aljzatbeton alatti és a födém feletti durván 130 + 150 m2, 10 cm és 15 cm-es vastagságban +13 és +22 m3, összesen kb. 65 m3. Földszint + tetőtér beépítés esetén elfogadható a nagyságrendileg 100 m3, gyakorlatilag egy combosabb kamion.
"A kitágított polisztirol hab sűrűsége 15-50 kg / m3.
... 30 kg / m3 sűrűségű polisztirol lemezek már alkalmasak lakóépületek hőszigetelésére."
30 kg/m3-rel számolva a 100 m3 hőszigetelés 3 tonna. A súlyt egy kisebb teherautó simán elszállítaná, ha nem kéne az anyagba zárt 97 m3 levegővel együtt szállítani.
A 180 m2 tető földszintes épületnél egy semmire sem használható alacsony tetős padlástér esetén esetleg elfogadható, tetőtér beépítés esetén nagyjából 240 m2.
A többit hadd ne számoljam.
A fűtésnél kifelejtetted a kukorica kóróval fűtött kemencét. Mondjuk, nem sokan szeretnének visszatérni a bio-mechanikus energiával működtetett gémeskútból történő vízellátásra, a sparherden (magyarosítva sparhelt) történő vízmelegítésre, főzésre, a teknőben történő mosásra, a mécsessel, vagy a nagyjából a 20. sz. elejétől kezdve az 5-ös, vagy 11-es petróleum lámpával való világításra.
A szelektíven gyűjtött egyébként éghető műanyag hulladék "újrahasznosítására" több szűken értelmezett energiát használunk fel, mint az adott hulladék energia tartalma, a gyenge minőségű újrahasznosított műanyag előállítása drágább, mint ha azt tökéletes minőségben kőolajból állítanánk elő, közben a szemétégetőben földgázt égetnek el, mert a szemét energia tartalma nem elegendő. Nesztek, b+karbonsemlegesség.
Közben Németországban a szelektív hulladék feldolgozása abból áll, hogy bebálázzák és elküldik a világ túlsó, szegényebbik felére hajón, ahol vagy elégetik, vagy elássák. Kína már nem is fogadja. Nesztek, b+környezettudatosság.
Közben a szemétégetők létesítését kishazánkban a környezetvédők minden eszközzel akadályozzák. Igen, jó, szükséges, hasznos, de építsék máshol. Közben a kecskeméti hulladéklerakó Bács-Kiskun megye szerintem legmagasabb pontjává vált, tízkilométerekről látni lehet. Unokáink is látni fogják.
Közben a a benzinbe erőszakolt etanolt a trópusokon termelt cukornádból, a biodízel bio-anyagát pálmaolajból készítik. A magas fogyasztói adón kívül ezért is drága az üzemanyag. Közben jajgatunk, háborgunk a trópusi erdőirtások, erdőégetések miatt.
Közben a 80% unijós támogatással felépült 4 MW-os szarvasi biogáz erőmű mindenféle egyéb támogatás mellett csak úgy képes működni, ha MW-onként 800 hektár silókukoricát is felhasznál, összesen kb. 3200 hektárt. Az alapanyag kb. 95%-a silókukorica, a maradék 5% a sertés és pulykatrágya és egyéb állatfeldolgozási hulladék. Nesztek, b+ környezetbarát hulladék hasznosítás. Az csak a hab a tortán, hogy már kétszer a szarvasi Kőrös-holtágba, ill. a Hármas Kőrösbe engedett többezer m3 hígtrágyát, ill. fermentlevet, mert megtelt a tárolójuk, és le kellett volna állniuk. Nesztek b+ zöldenergia.
Mindenféle állami és unijós támogatások a ződ/karbonsemleges beruházásokra, üzemeltetésre:
A támogatásnak is van karbonkibocsátás tartalma. Célszerűen egy országra pl. a következőképpen számolható: Támogatás/GNP * (teljes országos karbonkibocsátás). Nem a GDP-vel, hanem a marxi tanok szerinti GNP-vel kell számolni.
A "húzd, ki a mobiltöltőt a konnektorból, kapcsold le a (többségében már ledes) világítást, gyűjtsd szelektíven a hulladékot, legyél környezettudatos, klímatudatos, stb." parasztvakítás. Érezd úgy, hogy megteszel mindent a környezetért, a klímáért, felejts el mindent, véletlenül se gondolkozz, ne számolj, hanem megnyugodva, mindent elfelejtve fogyassz, fogyassz, fogyassz!
"A kitágított polisztirol hab sűrűsége 15-50 kg / m3.
... 30 kg / m3 sűrűségű polisztirol lemezek már alkalmasak lakóépületek hőszigetelésére."
30 kg/m3-rel számolva a 100 m3 hőszigetelés 3 tonna. A súlyt egy kisebb teherautó simán elszállítaná, ha nem kéne az anyagba zárt 97 m3 levegővel együtt szállítani.
A 180 m2 tető földszintes épületnél egy semmire sem használható alacsony tetős padlástér esetén esetleg elfogadható, tetőtér beépítés esetén nagyjából 240 m2.
A többit hadd ne számoljam.
A fűtésnél kifelejtetted a kukorica kóróval fűtött kemencét. Mondjuk, nem sokan szeretnének visszatérni a bio-mechanikus energiával működtetett gémeskútból történő vízellátásra, a sparherden (magyarosítva sparhelt) történő vízmelegítésre, főzésre, a teknőben történő mosásra, a mécsessel, vagy a nagyjából a 20. sz. elejétől kezdve az 5-ös, vagy 11-es petróleum lámpával való világításra.
A szelektíven gyűjtött egyébként éghető műanyag hulladék "újrahasznosítására" több szűken értelmezett energiát használunk fel, mint az adott hulladék energia tartalma, a gyenge minőségű újrahasznosított műanyag előállítása drágább, mint ha azt tökéletes minőségben kőolajból állítanánk elő, közben a szemétégetőben földgázt égetnek el, mert a szemét energia tartalma nem elegendő. Nesztek, b+karbonsemlegesség.
Közben Németországban a szelektív hulladék feldolgozása abból áll, hogy bebálázzák és elküldik a világ túlsó, szegényebbik felére hajón, ahol vagy elégetik, vagy elássák. Kína már nem is fogadja. Nesztek, b+környezettudatosság.
Közben a szemétégetők létesítését kishazánkban a környezetvédők minden eszközzel akadályozzák. Igen, jó, szükséges, hasznos, de építsék máshol. Közben a kecskeméti hulladéklerakó Bács-Kiskun megye szerintem legmagasabb pontjává vált, tízkilométerekről látni lehet. Unokáink is látni fogják.
Közben a a benzinbe erőszakolt etanolt a trópusokon termelt cukornádból, a biodízel bio-anyagát pálmaolajból készítik. A magas fogyasztói adón kívül ezért is drága az üzemanyag. Közben jajgatunk, háborgunk a trópusi erdőirtások, erdőégetések miatt.
Közben a 80% unijós támogatással felépült 4 MW-os szarvasi biogáz erőmű mindenféle egyéb támogatás mellett csak úgy képes működni, ha MW-onként 800 hektár silókukoricát is felhasznál, összesen kb. 3200 hektárt. Az alapanyag kb. 95%-a silókukorica, a maradék 5% a sertés és pulykatrágya és egyéb állatfeldolgozási hulladék. Nesztek, b+ környezetbarát hulladék hasznosítás. Az csak a hab a tortán, hogy már kétszer a szarvasi Kőrös-holtágba, ill. a Hármas Kőrösbe engedett többezer m3 hígtrágyát, ill. fermentlevet, mert megtelt a tárolójuk, és le kellett volna állniuk. Nesztek b+ zöldenergia.
Mindenféle állami és unijós támogatások a ződ/karbonsemleges beruházásokra, üzemeltetésre:
A támogatásnak is van karbonkibocsátás tartalma. Célszerűen egy országra pl. a következőképpen számolható: Támogatás/GNP * (teljes országos karbonkibocsátás). Nem a GDP-vel, hanem a marxi tanok szerinti GNP-vel kell számolni.
A "húzd, ki a mobiltöltőt a konnektorból, kapcsold le a (többségében már ledes) világítást, gyűjtsd szelektíven a hulladékot, legyél környezettudatos, klímatudatos, stb." parasztvakítás. Érezd úgy, hogy megteszel mindent a környezetért, a klímáért, felejts el mindent, véletlenül se gondolkozz, ne számolj, hanem megnyugodva, mindent elfelejtve fogyassz, fogyassz, fogyassz!
Ez tényleg reménytelen. Itt már a kupakgyűjtés nem segít.
Ma egy átlagos családi házhoz (10x15 m alapterületű, földszintes) kb. 200 tonna beton, 12 tonna acél, 100 m3 hőszigetelés (polisztirol vagy ásványgyapot), 50 m3 kerámia falazóanyag, 180 m2 kerámia cserép és 8 m3 faanyag kell. És máris szerkezetkész állapotban van a házunk, elérte a teljes értéke 40%-át. Bele sem merek gondolni, hogy mennyi energia kell ezen anyagok előállításához és a helyszínre szállításához.
Ezzel szemben 100-150 évvel ezelőtt a házat megtapasztották helyben kitermelt agyagból, a tető fából készül, náddal fedték, a padlókat ledöngölték. Közművek nem voltak, a vizet kútból húzták, a szennyvizet szikkasztották, áramot nem használtak, télen csak egy szobát fűtöttek fával, a keletkezett hulladékot helyben felhasználták. Az emberek döntő többsége nem utazott (sem munkahelyre, sem nyaralni), helyben élte le életét. A tárgyakat, eszközöket nem a divat szerint cserélték, hanem addig használták, amíg azok meg nem semmisültek. Helyben készült élelmiszereket fogyasztottak. Akkor 1,2 milliárdan voltunk, most 8 milliárdan.
Lehet sajnálkozni, a lelkiismeretünk megnyugtatására a hulladékot szelektíven gyűjteni, árammal hajtott autóval közlekedni, de ahhoz az életmódhoz, amelyet egyre több ember folytat mind több és több energia kell. Gyökeres életmód változásra pedig érthető módon az emberek döntő része nem hajlandó. A megújuló energia termelés eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A megújuló energia termelés jelenleg drágább, mint a hagyományos energiák felhasználása, és a valljuk be, ami drágább, az általában környezetszennyezőbb is, mint az olcsóbb (az előállításuk környezetszennyező, csak később a működés során vállnak környezetbarátokká).
Az entrópia törvénye alapján a világ folyamatosan a rendezettebb állapot felől a rendetlenebb állapot felé halad. Az ember ezzel szemben szeret rendet teremteni maga körül. Ez az ideiglenes rendteremtés - bármennyire fáj is - csak energia felhasználásával valósítható meg.
Ma egy átlagos családi házhoz (10x15 m alapterületű, földszintes) kb. 200 tonna beton, 12 tonna acél, 100 m3 hőszigetelés (polisztirol vagy ásványgyapot), 50 m3 kerámia falazóanyag, 180 m2 kerámia cserép és 8 m3 faanyag kell. És máris szerkezetkész állapotban van a házunk, elérte a teljes értéke 40%-át. Bele sem merek gondolni, hogy mennyi energia kell ezen anyagok előállításához és a helyszínre szállításához.
Ezzel szemben 100-150 évvel ezelőtt a házat megtapasztották helyben kitermelt agyagból, a tető fából készül, náddal fedték, a padlókat ledöngölték. Közművek nem voltak, a vizet kútból húzták, a szennyvizet szikkasztották, áramot nem használtak, télen csak egy szobát fűtöttek fával, a keletkezett hulladékot helyben felhasználták. Az emberek döntő többsége nem utazott (sem munkahelyre, sem nyaralni), helyben élte le életét. A tárgyakat, eszközöket nem a divat szerint cserélték, hanem addig használták, amíg azok meg nem semmisültek. Helyben készült élelmiszereket fogyasztottak. Akkor 1,2 milliárdan voltunk, most 8 milliárdan.
Lehet sajnálkozni, a lelkiismeretünk megnyugtatására a hulladékot szelektíven gyűjteni, árammal hajtott autóval közlekedni, de ahhoz az életmódhoz, amelyet egyre több ember folytat mind több és több energia kell. Gyökeres életmód változásra pedig érthető módon az emberek döntő része nem hajlandó. A megújuló energia termelés eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A megújuló energia termelés jelenleg drágább, mint a hagyományos energiák felhasználása, és a valljuk be, ami drágább, az általában környezetszennyezőbb is, mint az olcsóbb (az előállításuk környezetszennyező, csak később a működés során vállnak környezetbarátokká).
Az entrópia törvénye alapján a világ folyamatosan a rendezettebb állapot felől a rendetlenebb állapot felé halad. Az ember ezzel szemben szeret rendet teremteni maga körül. Ez az ideiglenes rendteremtés - bármennyire fáj is - csak energia felhasználásával valósítható meg.
Úgy emlékszem, hogy Csehországban is maradt valamennyi. A lengyellel volt pár éve valami keverés, meg akarták bolygatni.
Nem találtam meg az előadását, pedig érdekelne, hogy néz ki az az erdő
Amiatt, hogy nem tett semmit (még a kidőlt fákat sem engedte elszállíttatni), még vádat is emeltek ellene, lévén nagyon elszaporodott a szú: Link Link
Egy biztos, kivágni, lepucolni (majd esetleg homogén módon nem őshonos növényzettel visszaültetni) egyszerűbb, mint gyorsan várni 50-100-1000 évet, hogy a természetes (?) állapot visszaálljon.
A Budaörsi Kopárok se volt régen kopár, és nem is a most oly jellemző fenyves, törpefenyves uralta: Link itt eléggé "beavatkozó" módon próbálják elősegíteni a régebbi, korábban őshonos növényzet felé visszaállást. A törpefenyves-irtást magam is láttam, és nem egy futóösvényem zárták le azzal a céllal, hogy ne pusztuljon a vékony termőréteg.
Amiatt, hogy nem tett semmit (még a kidőlt fákat sem engedte elszállíttatni), még vádat is emeltek ellene, lévén nagyon elszaporodott a szú: Link Link
Egy biztos, kivágni, lepucolni (majd esetleg homogén módon nem őshonos növényzettel visszaültetni) egyszerűbb, mint gyorsan várni 50-100-1000 évet, hogy a természetes (?) állapot visszaálljon.
A Budaörsi Kopárok se volt régen kopár, és nem is a most oly jellemző fenyves, törpefenyves uralta: Link itt eléggé "beavatkozó" módon próbálják elősegíteni a régebbi, korábban őshonos növényzet felé visszaállást. A törpefenyves-irtást magam is láttam, és nem egy futóösvényem zárták le azzal a céllal, hogy ne pusztuljon a vékony termőréteg.
Akartam csatolni egy jó szakmai cikket a 18-19. századi erdőborítottságról, mert olvastam egy erről egy érdekes szakmai cikket. De sajnos nem találom már. Börzsönyi erdő és edőgazdálkodás történetéről kisebb kiállítás van berendezve a Csóványos kilátó körül, illetve Diósjenő Csóványos túrautvonalak mentén. A Tátrai erdőrezervátum megmaradását Miklós László, korábbi szlovák környezetvédelmi miniszter, ökológus előadásából vettem. Ezt az érintetlenséget nem ellenmondásként, inkább kiegészítésként hoztam ide, hogy a legesleg természetközelibb + legolcsóbb megoldás az, ha nem csinálunk semmit. De nyilván ott van sok más emberi, gazdasági, egyéb szempont. És a modern erdőgazdálkodás is tudtommal egyre hangsúlyosabban ökológiai szempontokat is használ. Nem tudom hallottatok a lengyelországi Białowieża őserdőről? Állítólag Európa egyetlen megmaradt lombhullató őserdője.
Erről a megmaradó őserdőről van esetleg kép vagy cikk? Érdekelne
Gondolom a Tátra esetében a visszaültetés a korábbi erdővágások utáni lépés volt a kopár hegyoldalakra, amit még mindig jobbnak ítéltek, mint azt, hogy kopárnak hagyják. Viszont 2004 után úgy döntöttek, majd a természet megoldja és kialakít egy erősebb, természetesebb erdőt. Nem ültették újra.
Gondolom a Tátra esetében a visszaültetés a korábbi erdővágások utáni lépés volt a kopár hegyoldalakra, amit még mindig jobbnak ítéltek, mint azt, hogy kopárnak hagyják. Viszont 2004 után úgy döntöttek, majd a természet megoldja és kialakít egy erősebb, természetesebb erdőt. Nem ültették újra.
Ha szeretnénk horgászni a millió szúnyogtól, és közlekedni az erdőkben, vadászni és túrázni, akkor bizony művelni is kell azt a területet. Bizony a jégtől letarolt vagy széltört területek, ha meg nem tisztítják: konkrétan járhatatlanok.
... esélyünk se maradna a medvékkel szemben... az orvvadászokról nem is beszélve.
Zrínyi híres hős volt, a vadászatot mégsem élte túl. - pedig az erdőket régente is művelték, termelték, sarjaztatták, legeltették, később már vákáncsosok is éltek bennük, építettek és tüzeltek a fájukkal... nota bene az amerikai indiánok és az ausztrál álomőrzők is művelték, égették az erdőiket sokezer éven át!
... esélyünk se maradna a medvékkel szemben... az orvvadászokról nem is beszélve.
Zrínyi híres hős volt, a vadászatot mégsem élte túl. - pedig az erdőket régente is művelték, termelték, sarjaztatták, legeltették, később már vákáncsosok is éltek bennük, építettek és tüzeltek a fájukkal... nota bene az amerikai indiánok és az ausztrál álomőrzők is művelték, égették az erdőiket sokezer éven át!
Hát nem tudom, én nem érzem mesterségesnek a környezetet, amikor pl. a Kab-hegyen járom az erdőt. A telepítéssel csak adunk a megújulásnak egy kezdő lökést, utána a természet úgyis átveszi az irányítást. Hol lehet arról infót találni, hogy mekkora volt az erdő borítottság a múltban?
Nem is annyira Trianon az oka, hogy a 30-as évek képein csupaszok az hegyoldalak. Az 1900-as évek elején még csupaszabb volt. 18-19. században volt a legkisebb az erdős területek aránya. Az oka, hogy agyon műveltek vagy legeltettek akkoriba mindent és akkoriban nagyobb hangsúlyt kapott a fa felhasználás tüzelés / építkezés terén. Balaton felvidéken szőlők voltak a mai erdők helyén de kopárak voltak a pilisi hegyek, a Börzsöny csaknem teljes tömbje is például.
Én szép dolognak találom a faültetéseket, (főleg lakott területeken) de amikor komolyabban beszélünk róla kissé mesterséges hangulata van. Emlékeztek a 2004 november 19-i orkánra ami letarolta szinte a teljes Tátra hegyoldalt? Akkor egy óriási erdőségeket teljesen letarolt a vihar, egy kis részen viszont látványosan megmaradt az erdő --> ez volt az a kijelölt terület, amit őserdőnek meghagytak érintetlenül. Senki semmit nem ültetett ott, de még a kidőlt fát sem vihette el.
Ez szép tanulság, hogy a legjobbat akkor tesszük a természettel, ha nem irányítjuk. Ezerszer sokrétűbb. nagyobb erdő keletkezik ingyen, ha lassabban is. De ebben nincs erdőgazdálkodás, nincs benne business...
Ezért ha én döntéshozó lennék, kijelölnék sokfelé sok területet amit egyszerűen érintetlenül hagynék és nem csak a hegyekben hanem az alföldön is, ami emberi beavatkozás előtt nagyrészt ártéri erdőség volt...
Én szép dolognak találom a faültetéseket, (főleg lakott területeken) de amikor komolyabban beszélünk róla kissé mesterséges hangulata van. Emlékeztek a 2004 november 19-i orkánra ami letarolta szinte a teljes Tátra hegyoldalt? Akkor egy óriási erdőségeket teljesen letarolt a vihar, egy kis részen viszont látványosan megmaradt az erdő --> ez volt az a kijelölt terület, amit őserdőnek meghagytak érintetlenül. Senki semmit nem ültetett ott, de még a kidőlt fát sem vihette el.
Ez szép tanulság, hogy a legjobbat akkor tesszük a természettel, ha nem irányítjuk. Ezerszer sokrétűbb. nagyobb erdő keletkezik ingyen, ha lassabban is. De ebben nincs erdőgazdálkodás, nincs benne business...
Ezért ha én döntéshozó lennék, kijelölnék sokfelé sok területet amit egyszerűen érintetlenül hagynék és nem csak a hegyekben hanem az alföldön is, ami emberi beavatkozás előtt nagyrészt ártéri erdőség volt...
Nem tudom mennyire látszik a képen, de pl. ennek a példánynak az esetében már előbb szükség lesz a cserére. 
Nem lesz gáz. Addigra a helyi kertészet/városfejlesztés már rég beszerezte a következő szériányi méregdrága facsemetéket.(-:
A villanyvezeték alá? Szép lesz amikor pár év múlva a helyi áramszolgáltató letetejezi.
Na, pont ma futottam bele egy frissen telepített fasorba Magyarpolányban...
Nem elsősorban a gazdákat hibáztatom (bár szerintem erkölcsileg az is elítélendő, aki haszonszerzés céljából tudatosan árt a környezetének, mert "szabad"), hanem azt az idiótát, aki lehetőséget biztosított erre az anomáliára.
Nem tudom, hogy Mexikóban mekkora terültek erdősíthetők könnyen, gondolom, hogy a sivatag kevésbé, Magyarországon viszont elég nagy területek vannak, amik parlagon hevernek és erdősíthetők. Egyébként annyira nem állunk rosszul erdők szempontjából, Trianon után ugye kénytelenek voltunk egy csomót kivágni, viszont később ezek gyönyörűen vissza lettek ezek telepítve. Nagyon szembetűnő, hogy a Balatonfelvidéken vagy itt a Bakonyban sok hely, ahol most erdők vannak, mennyire csupaszok a 30-as években készült fényképeken. Én gimi után voltam erdőtelepítésen, és most is szívesen mennék önkéntesnek, ha lenne rá lehetőség.
Az is bosszantó, amikor azt látom itt Ajkán, hogy a híresen zöld városban csak vágják a fákat, de elfelejtenek a helyükre újakat ültetni. Vagy ha ültetnek, akkor utána elfelejtik locsolni a csemetéket, aztán kiszáradnak. Vagy például véletlenül pont a parkban találnak csak helyet egy kosárlabdacsarnoknak. Itt is lenne mit tanulni a kínaiaktól, zseniális, ahogy brutális metropoliszokban is minden m2-t kihasználnak zöldítésre.
Nem tudom, hogy Mexikóban mekkora terültek erdősíthetők könnyen, gondolom, hogy a sivatag kevésbé, Magyarországon viszont elég nagy területek vannak, amik parlagon hevernek és erdősíthetők. Egyébként annyira nem állunk rosszul erdők szempontjából, Trianon után ugye kénytelenek voltunk egy csomót kivágni, viszont később ezek gyönyörűen vissza lettek ezek telepítve. Nagyon szembetűnő, hogy a Balatonfelvidéken vagy itt a Bakonyban sok hely, ahol most erdők vannak, mennyire csupaszok a 30-as években készült fényképeken. Én gimi után voltam erdőtelepítésen, és most is szívesen mennék önkéntesnek, ha lenne rá lehetőség.
Az is bosszantó, amikor azt látom itt Ajkán, hogy a híresen zöld városban csak vágják a fákat, de elfelejtenek a helyükre újakat ültetni. Vagy ha ültetnek, akkor utána elfelejtik locsolni a csemetéket, aztán kiszáradnak. Vagy például véletlenül pont a parkban találnak csak helyet egy kosárlabdacsarnoknak. Itt is lenne mit tanulni a kínaiaktól, zseniális, ahogy brutális metropoliszokban is minden m2-t kihasználnak zöldítésre.
A gazdák csak azt teszik, ami megéri nekik. Élni kell valamiből. Komoly dolog az, hogy enni kell adni a gyereknek. A hibuci valahol ott van, hogy van egy szükséges mezőgazdasági terület, amit egy ország a saját ellátására használ, beleértve azt is, hogy mg. exportból is él. Ezek általában az általánosan hasznosítható, könnyen erdősíthető területek, de országosan szükséges, hogy mg termelés folyjon rajtuk. Ha beerdősítünk belőle valamit, valahol erdőt kell irtani, sztyeppet feltörni, stb. A lepusztult területek erdősítése sokkal több pénzbe és folyamatos munkába kerül(ne).
Egyébként számomra az sem igazán érthető, hogy Mexikónak, nem tartozva a világ leggazdagabb országai közé, hogyan lehet egy évben 3,4 milliárd dollár ellenőrizetlen céltámogatásra pénze? Ami a klímacélok egy töredékére fordítható? Tökön bököm magam, ha nem a szokásos amcsi / ajrópa, millió / milliárd anomáliáról van szó.
Ha valós a milliárd dolláros nagyságrend, mint érték, nagy valószínűséggel drogpénzek tisztára mosásáról van szó.
A zunijós céltámogatások felhasználásának anomáliájáról az aktuális politikát elkerülve egy példa:
Eredeti cél: a gazdaságosan nem művelhető, megfelelő minőséget nem adó szőlőterületek felváltására volt két különálló támogatás, a kivágásra és a telepítésre. Ezt néhány évente lehetett akár ugyanarra a területre kérni. A frissen telepített, épp hogy termőre forduló területre is kapható volt kivágási támogatás. Most nem tudom, mi a helyzet, de a zuniós elmebaj nehezen gyógyítható.
Összességében egy Markos kabaré (Vasorrú bába) utolsó mondatai jutnak eszembe:
- Hány éves vagy, fiam?
- ...
- És még hiszel a mesékben?
Egyébként számomra az sem igazán érthető, hogy Mexikónak, nem tartozva a világ leggazdagabb országai közé, hogyan lehet egy évben 3,4 milliárd dollár ellenőrizetlen céltámogatásra pénze? Ami a klímacélok egy töredékére fordítható? Tökön bököm magam, ha nem a szokásos amcsi / ajrópa, millió / milliárd anomáliáról van szó.
Ha valós a milliárd dolláros nagyságrend, mint érték, nagy valószínűséggel drogpénzek tisztára mosásáról van szó.
A zunijós céltámogatások felhasználásának anomáliájáról az aktuális politikát elkerülve egy példa:
Eredeti cél: a gazdaságosan nem művelhető, megfelelő minőséget nem adó szőlőterületek felváltására volt két különálló támogatás, a kivágásra és a telepítésre. Ezt néhány évente lehetett akár ugyanarra a területre kérni. A frissen telepített, épp hogy termőre forduló területre is kapható volt kivágási támogatás. Most nem tudom, mi a helyzet, de a zuniós elmebaj nehezen gyógyítható.
Összességében egy Markos kabaré (Vasorrú bába) utolsó mondatai jutnak eszembe:
- Hány éves vagy, fiam?
- ...
- És még hiszel a mesékben?
Úgy tűnik, hogy az embernek még a faültetésből is sikerül a rosszat kihozni. Link
"Arra is van példa, amikor a faültetési kampány egyenesen árt a meglévő ökoszisztémának. Mexikóban a kormány például 2018-ban mintegy 3,4 milliárd dollárból indított erdősítési kezdeményezést, amely a valóságban egy a Balatonnál is nagyobb méretű erdő kiirtását okozhatta. A Sembrando Vida nevű programban a farmerek a földjeiken elültetett fák után kaptak pénzt, emiatt sok esetben először fel kellett égetniük az erdősávot, ahova aztán a csemeték kerültek. A World Resources Institute nevű környezetvédelmi csoport egyik elemzése szerint ez 2019-ben 73 ezer hektárnyi erdő eltűnését okozta. "
Undorító.
"Arra is van példa, amikor a faültetési kampány egyenesen árt a meglévő ökoszisztémának. Mexikóban a kormány például 2018-ban mintegy 3,4 milliárd dollárból indított erdősítési kezdeményezést, amely a valóságban egy a Balatonnál is nagyobb méretű erdő kiirtását okozhatta. A Sembrando Vida nevű programban a farmerek a földjeiken elültetett fák után kaptak pénzt, emiatt sok esetben először fel kellett égetniük az erdősávot, ahova aztán a csemeték kerültek. A World Resources Institute nevű környezetvédelmi csoport egyik elemzése szerint ez 2019-ben 73 ezer hektárnyi erdő eltűnését okozta. "
Undorító.
Sajtóhír:
Mocskosul hideg volt a tél a déli-sarkon
-61 fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete a Déli-Sarkon, ahol a fél éven át tartó éjszaka után szeptember 23-án virradt fel a nap. Ez
még ott is szokatlanul hidegnek számít, és különösen meglepő annak
tükrében, hogy közben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara
pusztított.
Az idei télen mért átlaghőmérséklet a feljegyzések 1957-es kezdete óta a leghidegebb, 2,5 celsiusszal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál
Egyelőre a pár napja tartó sarki nyár se hozott enyhülést. Bár a nap fél év után szeptember 23-án felvirradt, szeptember 30-án, csütörtökön
-79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok
állomásnál. (Via The Washington Post)
Mocskosul hideg volt a tél a déli-sarkon
-61 fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete a Déli-Sarkon, ahol a fél éven át tartó éjszaka után szeptember 23-án virradt fel a nap. Ez
még ott is szokatlanul hidegnek számít, és különösen meglepő annak
tükrében, hogy közben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara
pusztított.
Az idei télen mért átlaghőmérséklet a feljegyzések 1957-es kezdete óta a leghidegebb, 2,5 celsiusszal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál
Egyelőre a pár napja tartó sarki nyár se hozott enyhülést. Bár a nap fél év után szeptember 23-án felvirradt, szeptember 30-án, csütörtökön
-79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok
állomásnál. (Via The Washington Post)
Éves víz- és léghőmérsékleti,szél térképi, tengervíz só koncentrációjáról és csapadékadatokat is tudsz esetleg valami folytán mondani?
Mert hirtelen nem tudom eldönteni, hogy több hó esik és hidegebb az hőmérséklet a peremterületeken ezért jobban megfagy?
Vagy kevésbé korbácsolja viharosabb szél a peremeket ezért nem törik le annyi jég, sőt tud nyugodt körülmények(szélcsend,mérsékelt szél) esetén megfagyni?
Tengervíz sókoncentrációjához lehet köze, mert a világ túlsó táján a nagy óceáni víz körforgásba egyre több édes víz kerül bele, igy egy ilyen zárt ciklusú áramlás esetén kitűnően jelzi, ha világ tengerek sókoncentrációja hígulóban van?
Hőmérsékleti szempontból még az óceán hőfoka melegebb, még a jégmezők alatt is, ezért gyorsabban csúszik?
( Bocs, hogy hirtelen ennyi mindent összehordtam, de nekem az a lecsupaszított elképzelésem, hogy mivel földrajzi és légkörzési szempontból ez egy elég zárt áramlású rendszer, tehát meglehetősen stabil, igy ha változás áll be a déli félgömbön, azt ez a terület kitűnően lefogja képezni. S ennek vagyunk tanui évek óta, hogy valamilyen folyamat elindult, ami miatt elkezdett hízni a jég. - persze mérések kezdete óta, igy az is lehet ez egy totál természetes folyamat. Néhány száz vagy pár ezer/tíz ezer éves ciklus része. Aztán meg kitudja.
)
Mert hirtelen nem tudom eldönteni, hogy több hó esik és hidegebb az hőmérséklet a peremterületeken ezért jobban megfagy?
Vagy kevésbé korbácsolja viharosabb szél a peremeket ezért nem törik le annyi jég, sőt tud nyugodt körülmények(szélcsend,mérsékelt szél) esetén megfagyni?
Tengervíz sókoncentrációjához lehet köze, mert a világ túlsó táján a nagy óceáni víz körforgásba egyre több édes víz kerül bele, igy egy ilyen zárt ciklusú áramlás esetén kitűnően jelzi, ha világ tengerek sókoncentrációja hígulóban van?
Hőmérsékleti szempontból még az óceán hőfoka melegebb, még a jégmezők alatt is, ezért gyorsabban csúszik?
( Bocs, hogy hirtelen ennyi mindent összehordtam, de nekem az a lecsupaszított elképzelésem, hogy mivel földrajzi és légkörzési szempontból ez egy elég zárt áramlású rendszer, tehát meglehetősen stabil, igy ha változás áll be a déli félgömbön, azt ez a terület kitűnően lefogja képezni. S ennek vagyunk tanui évek óta, hogy valamilyen folyamat elindult, ami miatt elkezdett hízni a jég. - persze mérések kezdete óta, igy az is lehet ez egy totál természetes folyamat. Néhány száz vagy pár ezer/tíz ezer éves ciklus része. Aztán meg kitudja.
) 
A csapadéknál még a ríltájm sem “pontos” nem hogy a reanál 
Szóval kiváló példa
Szóval kiváló példa 
A globális és regionális változásoknak sokszor köze nincs egymáshoz, egyébként mennyire sokat számít, honnan is nézünk trendet.....
Még jó, hogy nem E-OBS, bár az ERA5-öt egy farkába harapó kutyához tudnám hasonlítani. Egyik adatbázis "jobb", mint a másik. Hőmérsékletnél még fogjuk rá, úgy-ahogy elmegy az ERA5, nade pl. csapadéknál mindkettő.... Link
Még jó, hogy nem E-OBS, bár az ERA5-öt egy farkába harapó kutyához tudnám hasonlítani. Egyik adatbázis "jobb", mint a másik. Hőmérsékletnél még fogjuk rá, úgy-ahogy elmegy az ERA5, nade pl. csapadéknál mindkettő.... Link
Elnézve a linkelt térképedet teljesen érthető gyakori időjárás mintázat figyelhető meg, aminek tavasszal, ősszel és nyáron van érdemi hatása. Télen bonyolódik a helyzet, ugyanis akkor bejátszik az Északi-Sarki hidegbázis mérete, súlya és pontos elhelyezkedése.
Az általam régebben sokat emlegetett távkapcsolati alapon az ok és okozat egymással karöltve jár.
Link
Izlandtól délre jobbára alacsony nyomású légköri képződmény figyelhető meg, ami kihat az Atlanti-óceáni térség hőmérsékletére. A ciklon hajlam az adott térségben előoldalán meleg levegő szállít dny felől ami nyilván keletebbre egy Ac foglal helyett vagy magasnyomású gerinc. Ilyen mintázatokat szerintem lazán lelehet vonni az év legnagyobb részében. - ez az okozat.
Az ok ennél bonyolultabb, mivel a sok-sok ok pontos súlyát részlegesen vagy alig ismerjük.
( Mennyire tettük már tönkre ezt a bolygót vagy csak szimpla természetes több ezeréves klímakorszak zajlik.
Holocén optimum: Link )
Mai trendeknél maradva a Golf - áramlat relatív gyengesége, s ezzel a hőszállítási ciklus rövidülése, korábbi visszafordulás. Ez kihathat az óceáni hőmérsékletek alakulására is a sótartalom végett is. ( A sós víz több hőt tárol tudomásom szerint mint az édes víz. (Javíts/javítsatok ki ha tévedek.)
A sósabb víz lassan melegszik fel, de több hőt tárol, ellenben a kevésbé sósabb víz elméletileg sokkal nagyobb amplitúdójú hőmozgásokat képes generálni (az előzőnél).
Így adva van a kérdés, hogy a hőszállítási ciklus rövidülésével balról-jobb felé haladva mit láthatunk a légkör esetén az óceán felett?
A ciklus rövidülésével, a sósabb víz hamarabbi lesüllyedésével, a fenti tengervíz réteg kevésbé sósabb közeg hamar lehűl. Erre "ráfejel" a természetes 'kifolyó' a Labrador hideg áramlás. Mivel hidegebb a víz felület fentebb hőt von el az alsó légköriből igy elvileg Ac hajlam tud lenni valószínűleg Újfullandi félszigetnél vagy a ciklonok hátoldalán lezúduló hidegöblités "elfelejt" felhígulni, hisz alulról nem igen van minek párolognia. Ettől keletebbre a beragadt izlandi csigagyár és délebbre beragadt teknők korbácsolják a tengert és a légköri időjárást, még keletebbre pedig anticiklonok teszik melegebbé az időjárását.
A térítői övből, az óceánról és Afrikai kontinensről becsordogáló meleg pumpa biztosítja a meleget, de az elmúlt években tanúi lehettünk olyan mintázatoknak is, hogy Kelet- és Délkelet -Európai beragadt vagy lefűződő sekély teknők és alacsony nyomású rendszerek az Arab tábla felől és belső Ázsiából pumpálták át a meleget Oroszországba, majd szépen lassacskán nyugatabbra is, ugyanis hiánycikk lett a tajgán a dinamikus nyugati áramlás.
A nyugati drifftet pedig nem csak a Nap által "rángatott" magassági szelek, hanem az alulról érkezők és a legalsóbb légkör szelei, az északi sarkvidék hideg bázisának léte- és nem léte se mindegy hogyan alakul vagy áll.
Tehát okozat, amit te linkeltél Nanó.
De az okokat lehetne boncolgatni tovább.
---
Vegyük csak a tengeráramlásokat. Mennyi féle hőáram van ki és le áramlási pontok. ( Erre lassul a Golf? Nyilván alulról több édesebb olvadék víz került a hőszállítási rendszerbe, aminek hatására kevésbé sósabb víz indul meg Európa és Izand felé, viszont hamarabb is kezd sülyedésnek indulni. Ráadásul ez még összetettebb mert óceáni mélységi rétegenként eltérő milyen gyorsan és milyen sótartalom mellett áramlik a tengervíz.
De elég egy googles random térképre nézni és már elveszem én is a fonalat. Link
(Vagy ha lepéldázzuk mi történik, ha Nándi sós tyúkhús levesébe egy pohár jéghideg vizet öntünk a lábas szélei mentén? Fogunk e hőáramlástól hajtva kis apró zsírfoltokat látni? Vagy éppen lelassul a ciklus előbb, majd egyes helyeken a széleken zsírpacák kezdenek e el hízni? Valószínűleg a hőcsere kiegyenlítődésre törekszik, ha pedig ez nem lehetséges új áramlási rendszer áll be, amit megkerülhetetlen módon egyedül a sarki fél éves nappal és éjszaka tud generálni tengerjég növekedés és fogyás tekintetében. Igy hiába az emberi tevékenység, azért a pályadőlés nem fog megváltozni, még ha sz..rá is melegítjük ezt a bolygót. )
szerk. helyesbítek a pályadőlésnek is van azt hiszem valamit 30 ezer éves ciklusa de lehet keverem a Föld-Nap távolságának változásával az meg pár százezer éves történet.
Vagy a kettő fordítva van? Egyszer tényleg belinkelhetné nekem valaki képen és akkor lementem magamnak ejnye..
Az általam régebben sokat emlegetett távkapcsolati alapon az ok és okozat egymással karöltve jár.
Link
Izlandtól délre jobbára alacsony nyomású légköri képződmény figyelhető meg, ami kihat az Atlanti-óceáni térség hőmérsékletére. A ciklon hajlam az adott térségben előoldalán meleg levegő szállít dny felől ami nyilván keletebbre egy Ac foglal helyett vagy magasnyomású gerinc. Ilyen mintázatokat szerintem lazán lelehet vonni az év legnagyobb részében. - ez az okozat.
Az ok ennél bonyolultabb, mivel a sok-sok ok pontos súlyát részlegesen vagy alig ismerjük.
( Mennyire tettük már tönkre ezt a bolygót vagy csak szimpla természetes több ezeréves klímakorszak zajlik.
Holocén optimum: Link )
Mai trendeknél maradva a Golf - áramlat relatív gyengesége, s ezzel a hőszállítási ciklus rövidülése, korábbi visszafordulás. Ez kihathat az óceáni hőmérsékletek alakulására is a sótartalom végett is. ( A sós víz több hőt tárol tudomásom szerint mint az édes víz. (Javíts/javítsatok ki ha tévedek.)
A sósabb víz lassan melegszik fel, de több hőt tárol, ellenben a kevésbé sósabb víz elméletileg sokkal nagyobb amplitúdójú hőmozgásokat képes generálni (az előzőnél).
Így adva van a kérdés, hogy a hőszállítási ciklus rövidülésével balról-jobb felé haladva mit láthatunk a légkör esetén az óceán felett?
A ciklus rövidülésével, a sósabb víz hamarabbi lesüllyedésével, a fenti tengervíz réteg kevésbé sósabb közeg hamar lehűl. Erre "ráfejel" a természetes 'kifolyó' a Labrador hideg áramlás. Mivel hidegebb a víz felület fentebb hőt von el az alsó légköriből igy elvileg Ac hajlam tud lenni valószínűleg Újfullandi félszigetnél vagy a ciklonok hátoldalán lezúduló hidegöblités "elfelejt" felhígulni, hisz alulról nem igen van minek párolognia. Ettől keletebbre a beragadt izlandi csigagyár és délebbre beragadt teknők korbácsolják a tengert és a légköri időjárást, még keletebbre pedig anticiklonok teszik melegebbé az időjárását.
A térítői övből, az óceánról és Afrikai kontinensről becsordogáló meleg pumpa biztosítja a meleget, de az elmúlt években tanúi lehettünk olyan mintázatoknak is, hogy Kelet- és Délkelet -Európai beragadt vagy lefűződő sekély teknők és alacsony nyomású rendszerek az Arab tábla felől és belső Ázsiából pumpálták át a meleget Oroszországba, majd szépen lassacskán nyugatabbra is, ugyanis hiánycikk lett a tajgán a dinamikus nyugati áramlás.
A nyugati drifftet pedig nem csak a Nap által "rángatott" magassági szelek, hanem az alulról érkezők és a legalsóbb légkör szelei, az északi sarkvidék hideg bázisának léte- és nem léte se mindegy hogyan alakul vagy áll.
Tehát okozat, amit te linkeltél Nanó.
De az okokat lehetne boncolgatni tovább.
---
Vegyük csak a tengeráramlásokat. Mennyi féle hőáram van ki és le áramlási pontok. ( Erre lassul a Golf? Nyilván alulról több édesebb olvadék víz került a hőszállítási rendszerbe, aminek hatására kevésbé sósabb víz indul meg Európa és Izand felé, viszont hamarabb is kezd sülyedésnek indulni. Ráadásul ez még összetettebb mert óceáni mélységi rétegenként eltérő milyen gyorsan és milyen sótartalom mellett áramlik a tengervíz.
De elég egy googles random térképre nézni és már elveszem én is a fonalat. Link
(
Vagy ha lepéldázzuk mi történik, ha Nándi sós tyúkhús levesébe egy pohár jéghideg vizet öntünk a lábas szélei mentén? Fogunk e hőáramlástól hajtva kis apró zsírfoltokat látni? Vagy éppen lelassul a ciklus előbb, majd egyes helyeken a széleken zsírpacák kezdenek e el hízni? Valószínűleg a hőcsere kiegyenlítődésre törekszik, ha pedig ez nem lehetséges új áramlási rendszer áll be, amit megkerülhetetlen módon egyedül a sarki fél éves nappal és éjszaka tud generálni tengerjég növekedés és fogyás tekintetében. Igy hiába az emberi tevékenység, azért a pályadőlés nem fog megváltozni, még ha sz..rá is melegítjük ezt a bolygót. ) szerk. helyesbítek a pályadőlésnek is van azt hiszem valamit 30 ezer éves ciklusa de lehet keverem a Föld-Nap távolságának változásával az meg pár százezer éves történet.
Vagy a kettő fordítva van? Egyszer tényleg belinkelhetné nekem valaki képen és akkor lementem magamnak ejnye.. 
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat