Csillagászat és űrkutatás
A 300 képeset érdemes lehetne összerakni vidijóba. 12 másodperc lenne.
Készítek egy újat, jobb beállításokkal - ami északnyugatra néz! Igaz csak egy óra lesz, de remélem nem vonul át felhõ felette!
Tessék! Link - ezt eddig nemtudtam még überelni! Pedig ez feleannyi képbõl készült!
UH! Félperc ISO1600-on... Én ezt nem is mertem eddig kipróbálni..
Mondjuk nekem CCD van... :-/
Mondjuk nekem CCD van... :-/
Dede! 30s, f3,5, iso1600! Csak azért nem tûnik hosszúnak, mert ugye ott a sarkcsillag! Az utolsó 70-80 képnél már párásodott az objektív! Majd csinálok egyet a másik irányban is, ha jóidõ lesz!
Nagyon Szép! Grat!!
300 kép?? Ú, Te jó ég! De akkor nem félperces expok, gondolom.
300 kép?? Ú, Te jó ég! De akkor nem félperces expok, gondolom.
Köszi mindenkkinek!
Kereken 300 fényképbõl készült! De ez azért nemlátszik, mert a sarkcsillaghoz közel nem mozognak annyit a csillagok, mint mondjuk délnyugaton!
Kereken 300 fényképbõl készült! De ez azért nemlátszik, mert a sarkcsillaghoz közel nem mozognak annyit a csillagok, mint mondjuk délnyugaton!
A Tejút panoráma 8 képbõl :-) De azért örvendek, hogy tetszik! :-))
A csíkhúzósat köszönöm! Örülök, hogy kinn voltál és akottál!!! Szép lett!!!
A csíkhúzósat köszönöm! Örülök, hogy kinn voltál és akottál!!! Szép lett!!!
Beigért csíkhúzós! Link - jól bevilágítottak hátulról! Azthittem élesebb lesz a kép elõterében lévõ fa! Meg kijelzõn olyan élesnek tûnt az egész! Így valahogy nemtudom! Homályos, de azért valamennyire jó lett!
Tejutas kegyetlen! Látszik, hogy nagylátószögû az objektív! Sokkal kisebbek a csillagok!
Itt nagyon tiszta a levegõ! 10°C - 60%-os páratartalom! Készül a csíkhúzós felvétel!
Itt nagyon tiszta a levegõ! 10°C - 60%-os páratartalom! Készül a csíkhúzós felvétel!
Ha legközelebb valaki megkérdezi, hogy mi az a napfogyatkozás és nincs nálad eszköz a bemutatására:
Link
A film Tarr Béla, Werckmeister Harmóniák címû filmje. Az említett csillagászati jelenség szokatlan, de igen érdekes bemutatása a film elsõ 10 percében látható.
Aki bírja, nézze meg a maradék 133 percet is. Én már csak elhivatottságból is megnéztem anno, hiszen az elejétõl a végéig Baján játszódik.
Még valami: A filmben szereplõ kitömött bálna nem kitaláció, valóban járt a bajai fõtéren 1961-ben. Felnõttek 3, gyerekek 2 forintért tekinthették meg az állítólag eléggé büdös, Góliát névre keresztelt állatot. Késõbb eltrjedt, hogy a kitömött bálna azért jött nyugatról, hogy kémkedjen a CIA-nek. De ez már politobioszféra.
Link
A film Tarr Béla, Werckmeister Harmóniák címû filmje. Az említett csillagászati jelenség szokatlan, de igen érdekes bemutatása a film elsõ 10 percében látható.
Aki bírja, nézze meg a maradék 133 percet is. Én már csak elhivatottságból is megnéztem anno, hiszen az elejétõl a végéig Baján játszódik.
Még valami: A filmben szereplõ kitömött bálna nem kitaláció, valóban járt a bajai fõtéren 1961-ben. Felnõttek 3, gyerekek 2 forintért tekinthették meg az állítólag eléggé büdös, Góliát névre keresztelt állatot. Késõbb eltrjedt, hogy a kitömött bálna azért jött nyugatról, hogy kémkedjen a CIA-nek. De ez már politobioszféra.
A szakcikket megbizhatónak tekinthetjül, hiszen a naptevékenységi maximumok amplitúdója valóban csökkenést mutat.
A mostani szokatlanul hosszú minimum okára azonban a legjobb napfizikai modellek sem tudnak megbizható választ adni. Igy e tekintetben óvatos feltételezésekbe lehet csak bocsátkozmi.
Azt olvastam, hogy a többszáz éves ciklusok sokkal fontosabbak a Nap életében, mint a 11 vagy 22 éves periódusok. A prágai Meteorológiai Intézet munkatársai nemrég 90-100 éves periódusról adtak hirt. Szignifikáns korrelációt találtak: az erõsebb napfolttevékenység (=erõsebb napmágneses tér) a légkör felmelegedéséhez, a gyengébb lehûléshez kapcsolódik.
Egy, az ELTE csillagászati szakán tanitó napkutató szerint a napfolttevékenységi minimum most nem fog jégkorszakot okozni, mert a földi légkör általános melegedése ellensúlyozná a vélt lehûlés mértékét - amennyiben folytatódna a napfoltszegény idõszak.
A mostani szokatlanul hosszú minimum okára azonban a legjobb napfizikai modellek sem tudnak megbizható választ adni. Igy e tekintetben óvatos feltételezésekbe lehet csak bocsátkozmi.
Azt olvastam, hogy a többszáz éves ciklusok sokkal fontosabbak a Nap életében, mint a 11 vagy 22 éves periódusok. A prágai Meteorológiai Intézet munkatársai nemrég 90-100 éves periódusról adtak hirt. Szignifikáns korrelációt találtak: az erõsebb napfolttevékenység (=erõsebb napmágneses tér) a légkör felmelegedéséhez, a gyengébb lehûléshez kapcsolódik.
Egy, az ELTE csillagászati szakán tanitó napkutató szerint a napfolttevékenységi minimum most nem fog jégkorszakot okozni, mert a földi légkör általános melegedése ellensúlyozná a vélt lehûlés mértékét - amennyiben folytatódna a napfoltszegény idõszak.
Olvastam olyan, komolynak tûnõ szakcikket, mely szerint kb. 25 éve a nap mágneses terének csökkenését detektálják. Ha ez igaz, érthetõvé válik a mostani elnyújtott,roppant alacsony minimum és az, hogy az utóbbi 3 ciklus maximumait összekötõ vonal kissé lefelé tendál. Azt is olvastam, hogy a napállandó is csökkent, ami napfoltminimumban ugyan megszokott, de állítólag most valamivel a várható alá ment az értéke. Mit tudsz ezekrõl, helytállóak ezek a megállapítások? A nagy kérdés az, hogy hosszú távon visszaállnak-e a modernkori maximumot jellemzõ magas napfoltszámok, vagy a nap hirtelen jött inaktivitása egy trend kezdete, és ezután esetleg évszázadokig csak pislákol majd a naptevékenység, mint a 17.és 18. században. Van olyan feltételezés, miszerint a naptevékenység mértékének többszáz éves ciklusai vannak, s most értünk el a leszálló ág kezdetéhez. Mit gondolsz minderrõl?
Azért érdekel engem ennyire a téma, mert úgy látom, jelenleg az alacsony naptevékenység az egyetlen effektív tényezõ, mely ellene dolgozik az üvegház hatás növekedése által generált felmelegedésnek. Válaszodat elõre is megköszönöm.
Azért érdekel engem ennyire a téma, mert úgy látom, jelenleg az alacsony naptevékenység az egyetlen effektív tényezõ, mely ellene dolgozik az üvegház hatás növekedése által generált felmelegedésnek. Válaszodat elõre is megköszönöm.
Gyönyörûek lettek, bárcsak én is kiugorhatnék ilyen egû helyekre a közelben. 30km-en belül itt a fényszenny miatt aligha találnék hasonlót. ISS jó ideig csak nappalonként vonult mostanában, de látom hajnalonként jönni fog egy darabig a jövõben. Holnap pl Budapest felett 05:24-05:29 között lesz egy -3,5 magnis fényességû átvonulás.
Némely napfolt(csoport) felettébb bizarr, bonyolult szerkezetet mutat, ami valószinûsit egy kiugróan magas maximumot. Ezt persze nem kell készpénznek venni, de elképzelhetõ. A napkutatók is tanácstalanok, véleményüket "pro-kontra" módon oszltják meg. Jelenleg határozottan növekvõ ütemû a napfolttevékenység.
A meteorok általában kb. 100km magasan fénylenek föl. Ott van a mezopauza. Fölötte még mindig az alsó homoszférához tartozik (ami attól homo-, hogy még mindig nem válik szét a gáz a molekulák súlya szerint). Értem én, hogy ott már ritka a gáz, de tudtommal nem annyira, hogy a molekulák szabad úthossza már a turbulens karakterisztikákat meghaladja. A meteorok a mezoszférában égnek el, ahol a magassággal csökken a T, így ott erõs konvektív áramlások vannak. Ennek a közepén, 64km-en még mindig 10hPa a nyomás. Ott a levegõre még mindig a hidrodinamika érvényes, tehát ott a levegõ elvileg tud örvényleni . 128km-en 1hPa a légnyomás, ez teljesen ok. A gondok ott kezdõdnek, amikor a molekulák szabad úthossza olyan naggyá válik, hogy a H és a He, mivel könnyûek, fölfelé el tudnak repülni. Az a határ, ahol a gáz elkezd szétválni, valahol a Termoszféra középsõ részében van, az ionoszférában, 300-500 km között. Itt atomos N és O van, fölötte He, afölött pedig H. Innentõl (az ionoszférától) fölfelé már nem érvényes a hidrodinamika, itt már elektrodinamika kell.
(Mellesleg amúgy szerintem is mûhold lehetett .)
Találtam egy definíciós megkülönböztetést a wikin a tûzgömb és a bolida között, nem tudom, ez az igazi-e:
"
[...] A Vénusz fényességénél (-4 magnitúdónál) fényesebb meteorokat tûzgömbnek nevezzük. Ezek közül sok erõsen darabolódik a nagy hõhatás és az erõs fékezõdés hatására, így kisebb darabokra hullik szét. Az így szétrobbanó tûzgömböket bolidának hívjuk.
"
(Mellesleg amúgy szerintem is mûhold lehetett .)
Találtam egy definíciós megkülönböztetést a wikin a tûzgömb és a bolida között, nem tudom, ez az igazi-e:
"
[...] A Vénusz fényességénél (-4 magnitúdónál) fényesebb meteorokat tûzgömbnek nevezzük. Ezek közül sok erõsen darabolódik a nagy hõhatás és az erõs fékezõdés hatására, így kisebb darabokra hullik szét. Az így szétrobbanó tûzgömböket bolidának hívjuk.
"
Jövõre vonatkozó választ nem tudok adni, a ciklus maximuma 2012-13 lesz, így most még azért kell növekedniük rendesen. Az, ami eddig volt, nagyon gyengusz volt... A bulvársajtóban világvégét is jósolnak hatalmas napkitörések miatt, ezek szerint Te az ellenkezõjét hallottad. Szóval sztem várd ki, kiderül. :-)
Felvillanyzóak ezek a "szeplõk", -annak a számára, akit az ilyesmi különösképp érdekel, feltétlenül. Engem nagyon foglalkoztat a naptevékenység, de elsõsorban nem a foltok és a kitörések miatt, hanem a földi idõjárás szempontjából.(Ebbõl a szempontból nekem jobban tetszett az "üres" napkorong)
Tulajdonképp milyen erõs most a naptevékenység? Egy nemrégiben bemutatott grafikonon úgy láttam, bár növekszik, de még mindig elég gyenge. A maximumról lehet valamit tudni? (Olvastam olyan feltételezéseket, melyek szerint lényegesen alacsonyabb lesz, mint a múlt század második felének maximumai) Elõre köszönöm a választ!
Tulajdonképp milyen erõs most a naptevékenység? Egy nemrégiben bemutatott grafikonon úgy láttam, bár növekszik, de még mindig elég gyenge. A maximumról lehet valamit tudni? (Olvastam olyan feltételezéseket, melyek szerint lényegesen alacsonyabb lesz, mint a múlt század második felének maximumai) Elõre köszönöm a választ!
Az tuti, hogy ahol a meteor felfénylik, nem nagyon van örvényleni való levegõ, a nyomás a felszíninek az ezredrésze, néha-néha van 1-1 gázatom/ molekula...
Ami engem ebben zavar, az a szabályos voltuk a hullámoknak, szinte szinuszhullám, ami nem arra utal, hogy egy ritka, de vastag légrétegen keresztül valóban a meteor nyoma látszik, sokkal inkább tûnik olyasminek, ami ugyan pörög, de nem nyom, hanem a gép érzékelõjén megjelent fénycsík az, ami a tárgy pörgése miatt hullámosnak látszik.
Ami engem ebben zavar, az a szabályos voltuk a hullámoknak, szinte szinuszhullám, ami nem arra utal, hogy egy ritka, de vastag légrétegen keresztül valóban a meteor nyoma látszik, sokkal inkább tûnik olyasminek, ami ugyan pörög, de nem nyom, hanem a gép érzékelõjén megjelent fénycsík az, ami a tárgy pörgése miatt hullámosnak látszik.
Pörögni pöröghet a meteor is, de az is lehet, hogy örvények keletkeztek a meteor mögött (bár ehhez talán ott fönt még ritka a légkör), s amiatt alakult ki ez a hullámzás.
Ilyet találtam a vödörben Link
Szép nyoma van a meteornak, nem tudom, lehet-e olyan, hogy pörög, ahogy esik? MI mástól lehet ilyen szabályos a nyoma? Vagy nem meteor, hanem egy támolygó mûhold???
Szép nyoma van a meteornak, nem tudom, lehet-e olyan, hogy pörög, ahogy esik? MI mástól lehet ilyen szabályos a nyoma? Vagy nem meteor, hanem egy támolygó mûhold???
Egyszerû, nem aznap kel vagy nyugszik. :-) A Hold járása nagyon változó, igen nagy különbségek vannak benne. Most nagyon rövid ideig látszik csak, s alacsonyan is jár.
Efyszerûség kedvéért, ha 1. napon kel mondjuk 23:30-kor kel, akkor a 2. napon mondjuk már áthúzódik a holdkelte a 3. napra, ezért nincs feltüntetve. MInden nap 0-24h közti idõben jelölt eseményeket mutat, s az adott napra nem jut holdkelte, ilyenkor nézd meg a következõ napot! A mai holdkelte pl. éjfél után 27 perccel lesz, de ez már 25-re esik, így 25-én is van beírva. :-)
Efyszerûség kedvéért, ha 1. napon kel mondjuk 23:30-kor kel, akkor a 2. napon mondjuk már áthúzódik a holdkelte a 3. napra, ezért nincs feltüntetve. MInden nap 0-24h közti idõben jelölt eseményeket mutat, s az adott napra nem jut holdkelte, ilyenkor nézd meg a következõ napot! A mai holdkelte pl. éjfél után 27 perccel lesz, de ez már 25-re esik, így 25-én is van beírva. :-)
Már akartam kérdezni:
- Ugye a naptárban van olyan, hogy Hold kelte, és Hold nyugta.
Addig stimm, hogy az idõpontok oda vannak írva.
De pl. van olyan, hogy egyik nap lemegy a Hold, majd másnapra nincs Hold kelte idõpont megadva, de van Hold nyugta.
Pontosan mit jelent ez?
Lehet húlye kérdés, de még nem találtam erre választ.
Azért ez kézbõl nagyon tuti! Ha van idõzítõ a gépeden, akkor a bemozdulást azzal is ki tudod küszöbölni, de az állvány alapvetés!
Hamarosan visszafordul felénk a 1165-ös folt, csak azóta meghízhatott: Link
A képen bal oldalon látni egy jó nagy CME-t, amit kilökött. Március 9 felé tûnt el a Nap szélén.
A képen bal oldalon látni egy jó nagy CME-t, amit kilökött. Március 9 felé tûnt el a Nap szélén.
Na ja, de általában akkor van ég, amikor éjjeles vagyok, s így nem tudok kimenni fotózni.. Mondjuk MOST speciel jól jött ki a dolog, mert itt az egyik templomtorony pont bebújt a Bikába, jobbra Fiastyúk, balra Hyadok, állatul néz ki. Holnap mutatok képet.
A Tied is fain, jó eged van, azt meg kell hagyni!!!
A Tied is fain, jó eged van, azt meg kell hagyni!!!
Megcsípjük Oszi -akarom mondani- Noli? 23-án? Az még nem holnap, "ejj, ráérünk arra még"
eseményfigyelõ GRAT az elsõ lépést megtetted, és ma este még kivételesen szép idõd is lesz kipróbálására, errefelé legalábbis most teljes derültség van, nagyon nyugodt a levegõ nulla szcintillációval nem mellesleg sötét ég kevés szórt fénnyel, jó átlátszósággal, úgy tûnik kiváló asztrofotós éjszaka ígérkezik
Itt van egy 47x64°-os égterület próbafelvétele, alján a lenyugodni készülõ Orion és Fiastyúk Link A horizont környékén is tisztán látszanak a csillagok. Javaslom nézd meg az MCSE honlapján a jelenségnaptárt is
Itt van egy 47x64°-os égterület próbafelvétele, alján a lenyugodni készülõ Orion és Fiastyúk Link A horizont környékén is tisztán látszanak a csillagok. Javaslom nézd meg az MCSE honlapján a jelenségnaptárt is
Nocsak, ez nagyon szuper.
(
Itt találtam ezt is: Link . A váci piaristákkal jan. végén voltunk ott, ennél sokkal durvább volt akkor, az egész patak be volt fagyva, a létrák meg a tetejükig. Simán fölment rajta mindenki .
)
(
Itt találtam ezt is: Link . A váci piaristákkal jan. végén voltunk ott, ennél sokkal durvább volt akkor, az egész patak be volt fagyva, a létrák meg a tetejükig. Simán fölment rajta mindenki .
)
Gyönyörû a Merkúr, webkamerákon is kiválóan látni. 23-án lesz a látszólagos útján legnagyobb kitérésben a Naphoz képest, utána ismét közeledik hozzá. Holnap meg kéne csípni, ha már ma lemaradtam... A Jupiter már nagyon közel van a láthatárhoz.
Szép kis sajt! :-)) Nálam is ilyen sárga volt, kb 8 fok magasságban eltûnt a felhõkben. :-(
Áprilisra meg gyúrjanak a meteorológusok, legyen már tiszta idõ! :-)
Áprilisra meg gyúrjanak a meteorológusok, legyen már tiszta idõ! :-)
Legközelebb április 17.-én lesz Földközelben a Hold. Fázisa 99% os lesz távolsága 358097km látszó átmérõje 33'29" A mostani Holdközelség 356575 km volt a látszó átmérõ pedig 33'31" volt, tehát az áprilisi Holdközelségnél a látványba nem szól annyira majd bele az az 1500km difi. Csak az idõjárás legyen majd jó. A Hold akkor 18:12 kor kel a Nap 18:36 kor nyugszik.
A ma hajnali még kevéssé fogyó távolodó Hold is jól nézett ki a párás felhõs égbolton. Link
A ma hajnali még kevéssé fogyó távolodó Hold is jól nézett ki a párás felhõs égbolton. Link