Földtan

Aktuális szeizmogramm, szépen hullámzik még itt messze is: Link

Fél órája 7,4-es rengés Japántól délre, Iwo-Jima-tól 200 km-re ÉK-re, 15 km fészekmélységgel.
Link
helyszín google maps link: Link
Az infót köszi Skyshooternek.

Igen, néha azért van hasznos melléktermék is, elég csak a héliumra gondolni

Köszönöm szépen a válaszokatt! Nem fárasztalak tovább

Lehetne éppen keresni, de amíg épp eleget találnak szerte a világban földgázkutatás során, addig nincs értelme. (A mihályi-répcelaki készlet is így került elõ, de az "igazi" földgázban is szokott lenni több-kevesebb CO2. Persze ennek nem szoktak örülni, mert rontja a gáz fûtõértékét.)

Alig 400 millió év hiányzik
A CO2-t lehet keresni, vagy véletlenül találták földgáz helyett?

Igen, bár arrafelé elég finomszemcsés, agyagos ez a bizonyos késõ-miocén ("pannon") homokkõ. Illetve az ez alatt lévõ, devon korú metamorf aljzat felsõ pár méterének repedéseiben is van még CO2 (nem véletlen, hogy a kutakban tipikusan 10-20 métert fúrtak még az aljzat elérése után).

Ja tényleg, gondolhattam volna Homokkõben van ez is?

Sajnos a nyomásról már nem tudok adatokat (és tartok tõle, hogy ha utánajárnék, akkor sem lenne nyilvános az infó, mert folyamatban lévõ termelésrõl van szó). A valamirevaló földgázmezõkön a kitermelés kezdetekor pár száz atmoszférás értékek szoktak elõfordulni, szerintem a nagyságrend itt is hasonló.

Köszönöm szépen! Arról van infód, hogy milyen nyomású a felszínen a gáz?

Az eredet a tudomány mai állása szerint nyitott kérdés. A késõ-miocéntõl a pleisztocénig tartó rétegsor és fejlõdéstörténet (a legelterjedtebb vélekedés szerint az idõsebb dolgok nem érintettek az ügyben) gyakorlatilag ugyanaz, mint Zalában vagy az Alföldön. Mégis, utóbbi helyeken olajat és gázt találunk, a Kisalföldön pedig CO2-t, ami elvileg akkor keletkezik, ha a szerves anyag túl mélyre és túl hosszú idõre temetõdik be. (Vagyis ha az átalakulása túllép a kõolajon és a földgázon.) Valószínûleg ott lehet a dolog nyitja, hogy az alföldi és zalai szénhidrogének mégsem a késõ-miocén üledék szerves anyagából keletkeztek, hanem valamelyik idõsebb képzõdménybõl, azoknak viszont a Kisalföldön már más lehet a rétegsora és az éréstörténete is.

A CO2-termelõ kutak mélysége általában 1200-1700 m. Ezek a kutak mind a Mihályi-hát nevû szerkezetet fúrták meg, ami a Kisalföld aljzatában egy magasra kiemelkedõ, a felette lévõ rétegeket is meggyûrõ (ezzel a CO2 számára tankönyvbe illõ "csapdát" létrehozó) szerkezet.

Tudtok nekem egy jó cikket/leírást ajánlani a kisalföldi szén-dioxiddal kapcsolatban (kialakulás, eredet, kutak mélysége stb)? De az sem gond, ha valaki ide írja le saját gondolatait

Azt kéne tudni, hogy a miskolci rengés milyen mélyen volt illetve van-e a két helyszínt összekötõ törésvonal pl. De szerintem ez ahhoz túl kis rengés volt (az ukrán), és ne feledjük, hogy az egyidejûség a legtöbb esetben nem jelent oksági összefüggést. Itt még volt is idõ a két rengés közt.
Teljesen persze ki se zárható, hisz ezt a miskolcit akár föld alatti földcsuszamlásnak is lehetne tekinteni.

Az összefüggést úgy értettem, hogy a döndülés nem válthatott-e ki a vélhetõen instabil víztömegben/"tárolórendszerben" egy rengést okozó áthelyezõdést.

Földtanilag kicsit más, mint MIskolc térsége, a Kárpátokban 20km mélységben ez inkább tektonikai eredetû lesz, nem olyasmi, mint a miskolciak. Szerintem. De legalább tudjuk, mi van a 19:30-as sorban a tarpai szeizmogramon.

Ezen én is gondolkodtam.

Érdekes, nem tudom, lehet-e összefüggés; tegnap rengés volt Ukrajnában is, 19:50 UTC-kor Link

Ejha, a fórumot futás elõtt most elolvasva összeállt a kép, a tegnap esti, robbanáshoz hasonlító moraj (egy nagyobb, majd egy kisebb) akkor földrengés volt...
A víztömeggel kapcsolatos összefüggés jogos, Andrással közösen értekeztünk errõl.

Nem baj, ha sok kisebb rengés jön, elviszi a feszültséget.

Sziasztok!
A rengéssel kapcsolatban írok: Miskolc, Nádasrét környéke, Petneházy u. alja. Én 22.25-kor éreztem. Pontosan tudom, mert megnéztem az órát
Olyan érzés volt, mintha az ágyat kirántották volna alólam.
A Szüleim kb 50 m-re laknak, Õk azt érezték, mintha a ház felemelkedett és visszaesett volna.Tényleg csak egy pillanat volt. Kár nem esett, csak az ijedtség...
Figyelem a helyi híreket...

ZAMG sem regisztrálta a rengést, legalábbis nincs jelentés még róla.

Lehetséges kriovulkanizmus a Titánon:
Link
(angolul)

Lehet, hogy át kéne menned valami okosabb laphoz dolgozni, túl sok negatív hatás ér jelenleg :-)))

Lehet, hogy punjabi idõzónában vannak az állomások? ;-)
UTC lesz, akkor van legalábbis rajtuk egy kis kimoccanás. A nagyobb ( Link 19:30-as) kimozdulás eredetét még keresem, de lokális lehetett, Tarpán szépen látni, Piszkésen már csak-csak, Bp alig mutatja. USGS nem jelez akkorra semmit. Lehet, a tarpai takarítónõ leejtett egy virágcserepet.

Hasonló volt a tavaszi vizesedés után is, ha visszakeresel a fórumban, Usrin igen jól leírta, mi lehetett.

StormCaster: sajna sokkal nagyobbat nem leltem belõle...

Nano:
Link

A második lehetõséget szinte teljesen kizárnám. A 2,9 magnitudóból kiindulva és az esetleges becsapódás kb 10% mechanikai energiájával számolva a testnek kb 40-50 kg tömegûnek kellett volna lennie. Még nem találták fel azt a felhõzetet, ami azt eltakarja. Szinte nappali világosság lett volna egész Magyarország felett.
Az elsõ eshetõség már valószínûbb lehet, de szerintem hagyományos volt ez. Attól, hogy az emberek mondjuk a legnagyobb amplitudó környékén észlelték a rengést, még az kezdõdhetett elõbb és tarthatott tovább is.
Mondom én ezt úgy, hogy nem láttam a szeizmogramot, de most nem is állok le keresni, mert fáradt vagyok. Meg Noli amúgyy is hozza majd úgy hajnal fél négy körül

Az égbolt borult.
Az általad felvázolt helyzetekbõl az elsõt találnám inkább logikusnak vagy egy harmadik variációt! Ugyanis az utóbbi idõszakban,pontosabban az idei évben számtalan kisebb(néhány másodperces) rezgésrõl érkezett jelentés, kiemelkedõen Augusztusban.
További érdekesség lehet,hogy 22:25 körül észlelték elõször,majd a környékbeli településeken 22:45 körül észlelték(többek között itt is).

Szerintem itt nem "klasszikus" rengés történhetett...
Ugyanis ismereteim szerint egy "hagyományos" rengés általában 5-8 mp-tõl egészen egy-másfél percig tarthat. Itt viszont 1-2 mp-es rengésrõl, sõt "zökkenésrõl" beszél sok észlelõ... Illetve egyre többen robbantáshoz hasonlítják a hangot és az érzést...
Link

Szerintem:
-Vagy a rengeteg csapadék valami galibát okozhatott a Bükk barlangrendszereinél, lehet hogy eny nagy földalatti víznyelõ vagy kaverna (asszem így hívják) -esetleg több- szakadhatott be...
-Vagy esetleg egy meteor csapódhatott be... Nem tudom milyen az idõjárás arrafelé, ha felhõs, lehet hogy nem lehetett észlelni...
Persze ezek csak fikciók, de érdekelne a véleményetek...

"Az MTA szeizmológiai intézete portálunknak megerõsítette, hogy 22 óra 29 perckor 2.9-es erõsségú földrengést észleltek Miskolc környékén. Károkról egyelõre nem érkezett bejelentés."
Link

Jézusisten,ez nagyon adja Nincs meg nagyobban?

Megerõsítem a földrengéses dolgot! Miskolc több pontjáról,illetve Ongáról is többen érzékelték! Beremegett a csillár, a szekrény, asztal, számítógép...Elõször azt hittem vonat megy,mert nem messze lakunk a síntõl,de több ember is jelezte az ismerõseim közül a dolgot!

Martin-kertváros

Merre laksz?

Én a túloldalon, Szentpéteri kapu. Akkor megint leshetjük a híreket.

Ugyan ez volt nálunk is.

Ezelõtt 5 perccel olyan morgással járó, "üvegösszekoccantó" házremegés volt, mint amikor elmegy a Tokaj Express a ház mellett 5 méterrel...
Csak nem megint földrengés??

A barlangi tó felfedezésérõl az elsõ cikk kijött a veszprémi Naplóban, egyelõre csak online, a héten nyomtatásban is lehozzák majd.
Link

Persze! :-) Fele megy is az ELTÉ-re, másik fele a kõnemû dolgok iránti birtoklási vágyamat elégíti ki. :-) Fotós srác, aki ott volt, felajánlotta, hogy küld hamut, ha valakinek kell, én meg éltem a lehetõséggel. Egy másik ilyen adag Ausztriába került egy magán mûködtetésû vulkánmúzeumba.

Most te tényleg idelogisztikáztál egy kanál hamut?

Megérkezett ma a Merapi hamuból a mintacsomagom (egy jó kanálnyi hamu):
Link

November 26-28-án megtalálták a tapolcai Berger Károly-barlangban hazánk eddigi legnagyobb barlangi tavait, a Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport barlangászai. Egy korábban idõ hiányában feltáratlan járatból jutottak most el a két, tavakat tartalmazó terembe; a két tó a Nagy-tavak nevet kapta, 23 és 25 méter átmérõjû nyílt vízfelülettel rendelkeznek, több méter mélyek. Hamarosan talán némi sajtóhír is lesz a felfeldezésrõl, képekkel. Addig elégedjetek meg a szóbeli beszámolóval, amit a kutatócsapat egyik tagjától (kedves ismerõs) kaptam. Ha lesz nyilvános fotó, mutatok majd.

2002-ben teledrótozták Szegedet is. Hajnalban járta a város utcáit a vibráció keltésére hivatott jármû.

Szép Napot!

Nem tudom valaki hallott-e már a DMT GmbH & Co. KG nevû cégrõl, akik Németországból érkeztek és a magyar kutatókkal együtt szeizmikus méréseket végeznek.
Egy hete érkeztek meg a mi közigazgatási területeinkre természetesen mindent a legnagyobb óvatossággal és biztonsággal szerveztek meg. Ez abból is látszik, hogy az OMSZ (Országos Mentõszolgálat) Kiskunhalasi állomásával térképen leszervezett az általuk foglalkoztatott munkások baleset utáni ellátás érdekében pontokat hoztak létre. Ami annyit tesz ki, ha egy emberük megsérül és olyan sérülése van, hogy a területrõl kitudják vinni, akkor egy megbeszélt pontig viszik, ahol találkoznak a mentõalakulattal.

A tervezett mérések elõre láthatólag az alábbi idõpontokban érinti a lentiekben felsorolt ingatlanokat:
Jánoshalma-Mélykút-Kisszállás-Kunfehértó-közigazgatási területén:
2010. november-december - 2011. január
Kiskunhalas-Imrehegy-Balotaszállás-Kéleshalom közigazgatási területén:
2010. december - 2011. január-február

A városon belül két utcánként pakoltak le mérési eszközöket és fektettek le kábeleket. Ezeket éjszakára felszedik és másnap újra lerakják.
A méréseket zömét egy speciális nehézgépjármûre szerelt ún. vibrátorral keltik majd. Ha pedig ez nem lesz lehetséges akkor, a rezgéseket egy kb 6 cm ármérõjû, sekély mélységû lyukban elhelyezett kis mennyiségû robbanóanyaggal keltik.

Egy pár képet is készítettem a szeizmométerekrõl:
Link
Link
Link
Link
(A képtár Teszt-be tettem õket, de ha talán máshol jobb helyük van, nyugodtan átlehet õket tenni.)
Talán bejuthatok a kutatási központhoz és képet is csinálhatok, akkor mutatni fogom.

A szeizmikus mérések célja a földfelszín alatti rétegekrõl való információszerzés, amely alapján az esetleges szénhidrogén-felhalmozódásokra lehet következtetni.

Kellemes estét!

Egy új tanulmány szerint nem volt olyan durva a Toba 74000 évvel ezelõtti kitörése, mint gondolták:
Link

Ennek ellenére a genetikai minták alapján kiszámított hatalmas népességcsökkenés egybeesik ezzel az idõvel. Valószínûleg, mint annyi más esetben is, nem önmagában egy nagy kitörés volt a felelõs a népességcsökkenésért, hanem több más tényezõ is bejátszott.
Egy korábbi tanulmány a témában, ahol elég átfogóan van infó:
Link

OK, akkor MICIKE :-))Francos labanc macskanevek :-)

Nincsen Mietzi nevü macskám, így nem teszek... MIEZI Csakhamar teszek fel, a hétvégén

OK. Egy feltétellel. Teszel friss képet Mietzi-rõl a biosz fórumba! :-)

OK, állapodjunk meg egy döntetlenben

A felvétel Isteni! Köszönjük, Noli!

Ott van az, csak vizes. :-) Mondhatnánk úgy is, hogy helytelen az Anak Krakatau kifejezés, hisz ugyanaz a vulkán maradt attól, hogy behorpadt a mellye.
Amúgy ha belekatt a kis képbe, akkor ott látható a többi része is.
Link

Szõrszálhasogatás talán, de létezik az nagyonis, csak a kalderájában ott hullámzik a tenger. A lánya (Anak) szintén ebben van benne, és õ csak a nagy kitörés után született

Szerk
Már megint reklám neki, de hasonló ehhez: Link

Dehogynem, ott van a mûholdképeken is. Igaz, a sziget kétharmada odaveszett 1883-ban, de egyharmad azért maradt.

Link

Tulajdonképpen a kétharmad helyén nõtt az Anak Krakatau.

Szõrszálhasogatás talán, de ez az Anak Krakatau, lévén az igazi Krakatau már nem létezik Viszont csoda kép