Globális jelenségek
Sajna angolul nem tudok olyan szinten, hogy ezt lefordítsam.
Pedig belemehetnél, kíváncsi lennék rá, mire gondolsz?!
Ha nem nyilvános, priviben is jöhet pár sorban.
Pedig belemehetnél, kíváncsi lennék rá, mire gondolsz?!
Ha nem nyilvános, priviben is jöhet pár sorban.
Floo, ehhez hasonló kutatások több mint egy évtizede vannak. Az egy másik dolog, hogy nem hallasz róluk, vagy nem olvasol róluk. Nem mennék bele, hogy bizonyos "helyekrõl" miért nem lehet hallani ezekrõl 
.
Néhány folyóirat, amiben érdemes nézelõdni:
Journal of Climate
Climate Dynamics
Climatic Change
Geophysical Research Letters
Journal of Athmospheric Sciences
Monthly Weather Review
stb...
Link
Link
. Néhány folyóirat, amiben érdemes nézelõdni:
Journal of Climate
Climate Dynamics
Climatic Change
Geophysical Research Letters
Journal of Athmospheric Sciences
Monthly Weather Review
stb...
Link
Link
Most már vannak efelé irányuló kutatások, csak ez a folyamat több mint 10 éve tart, és még csak most kezdik észreveszegetni.
Egyébként igen, a tényt, amit írtam, megfigyelni marhakönnyû, nem is értem, a klimatológusoknak szemét miért nem bökte már ki.
Majd egyszer biztos lesz róla kutatási anyag vagy cikk, én is kíváncsian várom.
Egyébként igen, a tényt, amit írtam, megfigyelni marhakönnyû, nem is értem, a klimatológusoknak szemét miért nem bökte már ki.
Majd egyszer biztos lesz róla kutatási anyag vagy cikk, én is kíváncsian várom.
Tényleg régóta mondogatod, már akkor is, mikor még közel sem volt ilyen feltûnõ.
Tényleg nagyon fontos terület.
Tényleg kutatni kellene.
Szerintem vannak is ezzel kapcsolatos kutatások, de magát a tényt sokkal egyszerûbb kimutatni, mint kideríteni ennek az okait egy ilyen komplex, ide-oda visszacsatolgatós rendszerben, mint a légkör.
A kutatás programozással felgyorsítható, talán nem kell hozzá 40 év
Engem is felettébb érdekel, amint jutok valamire, szólok
Tényleg nagyon fontos terület.
Tényleg kutatni kellene.
Szerintem vannak is ezzel kapcsolatos kutatások, de magát a tényt sokkal egyszerûbb kimutatni, mint kideríteni ennek az okait egy ilyen komplex, ide-oda visszacsatolgatós rendszerben, mint a légkör.
A kutatás programozással felgyorsítható, talán nem kell hozzá 40 év
Engem is felettébb érdekel, amint jutok valamire, szólok
....és 40 év múlva ülünk Diósd egy csodás panorámájú dombtetõjén, karosszékben, pipázgatunk, és eszembejut: "Lacikám, kiírtad már a WZ archívumából az elmúlt 170 évet?" 
Válasz:
A) verzió: "Ki, épp tegnap végeztem vele, csak egy jegesmedve berontott a mögöttünk lévõ jégkunyhóba, és összetépte õket"
B) verzió: "Ki, csak a tegnapi homokvihar elõl menekülõ tevék összetaposták"
Válasz:
A) verzió: "Ki, épp tegnap végeztem vele, csak egy jegesmedve berontott a mögöttünk lévõ jégkunyhóba, és összetépte õket"
B) verzió: "Ki, csak a tegnapi homokvihar elõl menekülõ tevék összetaposták"
Pontosan azért nagy feladat, mert bizony sok mindent kell figyelni, egyszerûnek tûnik, de végigzongorázni 130 év 365 napját az igencsak sok:-)
Viszont csak így lehet valamit is megtudni errõl az igen összetett, bonyolult rendszerrõl! Abban mindenkinek igaza van, hogy a légkör és a klíma is mindig, állandó változásban van, ezt nem vitatja, senki! Azt, hogy ez mennyire kimutatható és milyen mértékben tér el, avagy nem is tér el, vagy csak egy újabb periódus, vagy akár egy szélsõséges kilengés, azt senki sem tudja! Mondom ha sok idõm lesz, akkor megcsinálom, hátha többet tudunk meg, de ez mikor lesz azt nem tudom megmondani, hisz állandóan rohanok magam után is, gondolom nem csak én vagyok így ezzel.
Addig is figyelek és lejegyzek mindent amit le lehet és talán kiderül valami, no nem most, hanem néhány év, vagy évtized múlva:-)
Viszont csak így lehet valamit is megtudni errõl az igen összetett, bonyolult rendszerrõl! Abban mindenkinek igaza van, hogy a légkör és a klíma is mindig, állandó változásban van, ezt nem vitatja, senki! Azt, hogy ez mennyire kimutatható és milyen mértékben tér el, avagy nem is tér el, vagy csak egy újabb periódus, vagy akár egy szélsõséges kilengés, azt senki sem tudja! Mondom ha sok idõm lesz, akkor megcsinálom, hátha többet tudunk meg, de ez mikor lesz azt nem tudom megmondani, hisz állandóan rohanok magam után is, gondolom nem csak én vagyok így ezzel.
Addig is figyelek és lejegyzek mindent amit le lehet és talán kiderül valami, no nem most, hanem néhány év, vagy évtized múlva:-)
Szerintem is változott Floo idén rengeteg volt a mediterrán ciklon és ezért szegény alpokalja szépen kimaratt, de most augusztustól mintha kezdene visszaálni a normál rendszer.
Persze, egyszerû is és könnyen megoldható, csak ha Neked elfogyott a türelmed egy idõ után, akkor Nekem már azelõtt elfogyna, mielõtt belekezdenék.
Ezt még a nyár elején linkeltem be Link
Ezt meg most mentettem ki, a GFS hosszútávúból Link
Itt van a klímakutya elásva valahol.
De hogy ezt senki nem kutatja...
Ezt még valamelyik fórumozó, talán Dabrony mentette el õsrégrõl, na ezek tûntek el egyik pillanatról a másikra Link
A légkör nyugat-kelet irányú dinamikája állt le.
Szerintem!
Ezt állítottam évekkel ezelõtt is, most is.
Ezt még a nyár elején linkeltem be Link
Ezt meg most mentettem ki, a GFS hosszútávúból Link
Itt van a klímakutya elásva valahol.
De hogy ezt senki nem kutatja...
Ezt még valamelyik fórumozó, talán Dabrony mentette el õsrégrõl, na ezek tûntek el egyik pillanatról a másikra Link
A légkör nyugat-kelet irányú dinamikája állt le.
Szerintem!
Ezt állítottam évekkel ezelõtt is, most is.
Egyszerû és mindenkinek ajánlom:-)
Itt van a WZ archívuma egészen 1880 december 1-tõl.
Tessék kiválasztani a kontinensen egy vagy több rácspontot, és szépen mindennap megnézni a nyomási elrendezõdést, ebbõl egy analízist készíteni és lejegyezni, ha ez megvan akkor ugyanezt egy másik rácsponttal, és szintén lejegyezni, majd egy harmadikkal és szintúgy ha ez kész akkor jöhet az összehasonlítás, elemezés. Az elmúlt 130 évbõl szerintem már lehet következtetni, hogy milyen elrendezõdés uralkodott, és mikor és melyik rácsponton?
Tény sok hosszú munka, én már egyszer belekezdtem, de nem bírtam sokáig sajnos egyszer majd talán késõbb megismétlem:-)
Segítek itt a link:-)
Link
Hajrá!:-)
Itt van a WZ archívuma egészen 1880 december 1-tõl.
Tessék kiválasztani a kontinensen egy vagy több rácspontot, és szépen mindennap megnézni a nyomási elrendezõdést, ebbõl egy analízist készíteni és lejegyezni, ha ez megvan akkor ugyanezt egy másik rácsponttal, és szintén lejegyezni, majd egy harmadikkal és szintúgy ha ez kész akkor jöhet az összehasonlítás, elemezés. Az elmúlt 130 évbõl szerintem már lehet következtetni, hogy milyen elrendezõdés uralkodott, és mikor és melyik rácsponton?
Tény sok hosszú munka, én már egyszer belekezdtem, de nem bírtam sokáig sajnos egyszer majd talán késõbb megismétlem:-)
Segítek itt a link:-)
Link
Hajrá!:-)
Idézet a Heves Megyei Hírlap mai számából:
" Tény, hogy a klímaváltozás egyre hevesebb zivatarokat eredményez, s ennek hatása az lehet, hogy gyakrabban látunk majd tornádót is - szögezte le Rázsi András, az OMSZ meteorológusa".
" Tény, hogy a klímaváltozás egyre hevesebb zivatarokat eredményez, s ennek hatása az lehet, hogy gyakrabban látunk majd tornádót is - szögezte le Rázsi András, az OMSZ meteorológusa".
Nagyon szépen levezetted tévutakat a tavaszi fagykár-témán, köszönjük!
A második bekezdésed emberi viselkedési kapcsolódása más dolog, ám annyiban egyezik írásommal, a viszonyítási pontok felállítása nagyon kényes dolog, ugyanúgy hiba kiragadott jelleggel (szubjektív tapasztalásokkal megtámogatva) elmúlt 100évhez viszonyítani, mint az elmúlt 1000ev okán eleve eldobni mindent.
A tapasztalati klímaleírásokkal az a gond, hogy eleve a mûszerezés rohamos elterjedése és a kiterjedt kutatások azzal az idõszakkal egyezett meg, amikor is az elmúlt 10000év egyik nagy kakukktojása (a XIX.sz. végi erõs lehûlés) zajlott le illetve másztunk ki belõle.
Elõkerestem egy régi Fodor Zoli írást, nagy tanítónk a zonalítás-meridionalítás vizsgálati eredményét ecsetelte: Link
A második bekezdésed emberi viselkedési kapcsolódása más dolog, ám annyiban egyezik írásommal, a viszonyítási pontok felállítása nagyon kényes dolog, ugyanúgy hiba kiragadott jelleggel (szubjektív tapasztalásokkal megtámogatva) elmúlt 100évhez viszonyítani, mint az elmúlt 1000ev okán eleve eldobni mindent.
A tapasztalati klímaleírásokkal az a gond, hogy eleve a mûszerezés rohamos elterjedése és a kiterjedt kutatások azzal az idõszakkal egyezett meg, amikor is az elmúlt 10000év egyik nagy kakukktojása (a XIX.sz. végi erõs lehûlés) zajlott le illetve másztunk ki belõle.
Elõkerestem egy régi Fodor Zoli írást, nagy tanítónk a zonalítás-meridionalítás vizsgálati eredményét ecsetelte: Link
Évekkel ezelõtt én is már felvetettem, hogy olyan pontokat kell keresni, ahol tetten érhetõ lehet a változás.
Lehet itt mindenféle globális melegedésekkel riogatni meg összevissza beszélni, de kb. úgy kéne felderíteni ezt a klímaváltozást, mint ahogy egy krimiben felgöngyölítenek egy gyilkossági ügye, vagy mint a Helyszínelõk c. filmsorozatban.
Én pl. megkeresném azt a pontot, ahol a nyugati, atlanti ciklonok a legtöbb csapadékot kiadták magukból, és megkeresni azt, ahol a legkevesebbet, mondjuk Salzburg és Graz.
Elõbbinél torlódtak a nyugati frontok, utóbbinál nem, gyanítom elõbbinél volt több csapadék, utóbbinál kevesebb, meg kéne nézni ezen 2 település csapadékmennyiségét mondjuk 1960-90 között, meg 1995-2010-ig.
Node!
Mi van akkor, ha a salzburgi csapadéknál azt találjuk, hogy ugyanannyi. Lehet, mivel erõsen konvektívvé vált a csapadék, szerintem több a zivatar, sokkal egyeletlenebb az eloszlás, így a ritkább csapadék nagyobb intenzitású lett, és ugyanannyit pakol éve szinten, mint elõtte a sûrûbb esõ.
Könnyen becsapódhat az ember, mint ahogy becsapódtak azok a gyümölcstermesztõk is, akik a Dunántúl nyugati felének cseresznye termeszthetõségét vizsgálták a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására.
Vették Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa állomásainak adatait, mégpedig valamelyik intervallumot több évtizeddel ezelõttrõl, meg az elmúlt 10 évét, és megnézték, milyen arányban változtak a tavaszi fagyok számban és erõsségben.
Kijött, hogy régebben a kanizsai állomás cseresznyevirágzás idején mért legalacsonyabb minimumainak átlaga -2,4 fok.
Zalaegerszegé -2,3 fok. Ez meg is felel a valóságnak, a kanizsai és az egerszegi állomás általában nagyon hasonló minimumokat mért derült éjjeleken.
Aztán jött a meglepi, az utolsó 10 évben a kanizsai állomás bedurvult -3,7 lett a minimumok átlaga a virágzáskor, az egerszegi meg -0,6 lett ! ! !
És nagy boldogan egy idei tavaszi elõadássorozaton, ahol a magyar gyümölcstermesztés krémje vett részt, az egyik elõadó elmondta, hogy bizony az adatok szerint a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására Zalaegerszegen jobban lehet cseresznyét termeszteni, mint Nagykanizsán !!!!!!!!!!!
Bocsánat, az fel sem tûnt nekik, hogy annyira fel lettünk melegedve, hogy Nagykanizsán még úgysem lehet, hiszen közel 1,5 fokkal alacsonyabb minimumok lettek virágzáskor.
A zalaegerszegi minimumok több mint 1,5 fokos enyhülése nem térségi különbség, nem is globális melegedési, hanem feltették az állomást egy dombra!
Csak a gyümölcstermesztõ szakik ezzel nem számoltak, alátámasztva érezték volna a globális felmelegedést, hogy Egerszegen micsoda frankón lehet cseresznyét termeszteni. El tudták képzelni, hogy 45 km-en belül ekkora térségi érvényû különbség legyen ! !
A többiek elismerõen megtapsolták az elõadót, és nyugodtan mentek volna haza, ha nincs ott valaki, aki felállt, szót kért és felvilágosította õket...
Szóval rettentõ kényes téma ez, nagyon észnél kell lenni.
Arra, meg hogy régebben, 200 meg 300 meg 1000 meg 2000 évvel ezelõtt is voltak szélsõségek, meg hogy ez csak 15 év meg 20 év, egy pillanat a bolygónk klímájának életében, arra a már emlegetett példám: ha van egy ember, a faluban mindenki mintacsaládapának ismeri, otthon mintaférj, rendes, kedves, segítõkész, sosem ártott a légynek sem, aztán egyszer csak kirúgják a munkahelyérõl, a felesége megcsalja és kirabolják, bekattan, és megöli a feleségét meg a 3 gyerekét, meg 4 járókelõt is szitává lõ, arra nem mondja senki, hogy jaj de hát hiszen 100 meg 200 meg 2000 évvel ezelõtt is öltek, meg hiszen milyen jó ember volt, nem menti fel egy bíróság sem.
Ebben az esetben, hogy megállapítsuk, hogy ez normális-e vagy sem, nem kell várni még 20 évet, hogy na vajon még legyilkol-e 5 embert, egybõl lehet tudni, hogy hoppá, valami baj van. Legalábbis az illetõ nem olyan, mint volt elõtte.
Ezt két perc alatt meg lehet állapítani.
Aztán az, hogy ez normális-e vagy sem, volt-e régen 500-800-1000 éve ilyen vagy nem, miért van vagy miért nincs, meddig tart vagy meddig nem, az más tészta.
Kb. 100 éve van olyan szintû meteorológia, amire rá lehet fogni, hogy megfelelõen mûszerezett és megbízható leírásokat készít. Európa éghajlatát leírták már elég régen, a frontok jellemzõ vonulását, évszakos jellegét.
Ha elõvennénk egy 1955-ben vagy 1984-ben vagy 1992-ben íródott leírást, és összehasonlítanánk az elmúlt 1 év idõjárásával, hát homlokegyenest más!
Ha az 1995 utáni idõszakét írnánk le, az is totál más, mint elõtte!
Aztán hogy ez most volt-e régebben vagy nem, jó-e nekünk vagy nem, emiatt félnünk kell-e vagy sem, az más kérdés.
Lehet itt mindenféle globális melegedésekkel riogatni meg összevissza beszélni, de kb. úgy kéne felderíteni ezt a klímaváltozást, mint ahogy egy krimiben felgöngyölítenek egy gyilkossági ügye, vagy mint a Helyszínelõk c. filmsorozatban.
Én pl. megkeresném azt a pontot, ahol a nyugati, atlanti ciklonok a legtöbb csapadékot kiadták magukból, és megkeresni azt, ahol a legkevesebbet, mondjuk Salzburg és Graz.
Elõbbinél torlódtak a nyugati frontok, utóbbinál nem, gyanítom elõbbinél volt több csapadék, utóbbinál kevesebb, meg kéne nézni ezen 2 település csapadékmennyiségét mondjuk 1960-90 között, meg 1995-2010-ig.
Node!
Mi van akkor, ha a salzburgi csapadéknál azt találjuk, hogy ugyanannyi. Lehet, mivel erõsen konvektívvé vált a csapadék, szerintem több a zivatar, sokkal egyeletlenebb az eloszlás, így a ritkább csapadék nagyobb intenzitású lett, és ugyanannyit pakol éve szinten, mint elõtte a sûrûbb esõ.
Könnyen becsapódhat az ember, mint ahogy becsapódtak azok a gyümölcstermesztõk is, akik a Dunántúl nyugati felének cseresznye termeszthetõségét vizsgálták a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására.
Vették Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa állomásainak adatait, mégpedig valamelyik intervallumot több évtizeddel ezelõttrõl, meg az elmúlt 10 évét, és megnézték, milyen arányban változtak a tavaszi fagyok számban és erõsségben.
Kijött, hogy régebben a kanizsai állomás cseresznyevirágzás idején mért legalacsonyabb minimumainak átlaga -2,4 fok.
Zalaegerszegé -2,3 fok. Ez meg is felel a valóságnak, a kanizsai és az egerszegi állomás általában nagyon hasonló minimumokat mért derült éjjeleken.
Aztán jött a meglepi, az utolsó 10 évben a kanizsai állomás bedurvult -3,7 lett a minimumok átlaga a virágzáskor, az egerszegi meg -0,6 lett ! ! !
És nagy boldogan egy idei tavaszi elõadássorozaton, ahol a magyar gyümölcstermesztés krémje vett részt, az egyik elõadó elmondta, hogy bizony az adatok szerint a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására Zalaegerszegen jobban lehet cseresznyét termeszteni, mint Nagykanizsán !!!!!!!!!!!
Bocsánat, az fel sem tûnt nekik, hogy annyira fel lettünk melegedve, hogy Nagykanizsán még úgysem lehet, hiszen közel 1,5 fokkal alacsonyabb minimumok lettek virágzáskor.
A zalaegerszegi minimumok több mint 1,5 fokos enyhülése nem térségi különbség, nem is globális melegedési, hanem feltették az állomást egy dombra!
Csak a gyümölcstermesztõ szakik ezzel nem számoltak, alátámasztva érezték volna a globális felmelegedést, hogy Egerszegen micsoda frankón lehet cseresznyét termeszteni. El tudták képzelni, hogy 45 km-en belül ekkora térségi érvényû különbség legyen ! !
A többiek elismerõen megtapsolták az elõadót, és nyugodtan mentek volna haza, ha nincs ott valaki, aki felállt, szót kért és felvilágosította õket...
Szóval rettentõ kényes téma ez, nagyon észnél kell lenni.
Arra, meg hogy régebben, 200 meg 300 meg 1000 meg 2000 évvel ezelõtt is voltak szélsõségek, meg hogy ez csak 15 év meg 20 év, egy pillanat a bolygónk klímájának életében, arra a már emlegetett példám: ha van egy ember, a faluban mindenki mintacsaládapának ismeri, otthon mintaférj, rendes, kedves, segítõkész, sosem ártott a légynek sem, aztán egyszer csak kirúgják a munkahelyérõl, a felesége megcsalja és kirabolják, bekattan, és megöli a feleségét meg a 3 gyerekét, meg 4 járókelõt is szitává lõ, arra nem mondja senki, hogy jaj de hát hiszen 100 meg 200 meg 2000 évvel ezelõtt is öltek, meg hiszen milyen jó ember volt, nem menti fel egy bíróság sem.
Ebben az esetben, hogy megállapítsuk, hogy ez normális-e vagy sem, nem kell várni még 20 évet, hogy na vajon még legyilkol-e 5 embert, egybõl lehet tudni, hogy hoppá, valami baj van. Legalábbis az illetõ nem olyan, mint volt elõtte.
Ezt két perc alatt meg lehet állapítani.
Aztán az, hogy ez normális-e vagy sem, volt-e régen 500-800-1000 éve ilyen vagy nem, miért van vagy miért nincs, meddig tart vagy meddig nem, az más tészta.
Kb. 100 éve van olyan szintû meteorológia, amire rá lehet fogni, hogy megfelelõen mûszerezett és megbízható leírásokat készít. Európa éghajlatát leírták már elég régen, a frontok jellemzõ vonulását, évszakos jellegét.
Ha elõvennénk egy 1955-ben vagy 1984-ben vagy 1992-ben íródott leírást, és összehasonlítanánk az elmúlt 1 év idõjárásával, hát homlokegyenest más!
Ha az 1995 utáni idõszakét írnánk le, az is totál más, mint elõtte!
Aztán hogy ez most volt-e régebben vagy nem, jó-e nekünk vagy nem, emiatt félnünk kell-e vagy sem, az más kérdés.
Részben ide tartozik,hogy miért 0 a hurrikánok és tájfunok száma augusztus elsõ felében és éves szinten is csak 5.Régebben emberek ezreinek halálát csak ezekhez kötöttük ill. a néha elõforduló nagyobb árvizekhez.Most ezrek haltak meg olyan helyeken a mérsékeltebb övben is ami nem gyakori:Födcsuszamlás(nem tájfun miatt Kínában),forróság(Oroszo.)szokatlan monszunesõ (Pakisztán).Európa egyéb részein is országonként tucatnyian,talán százak is meghaltak a viharokban,zivatarok miatt stb.A trópus meg csendes.Van valami összefüggés ?
Így van, sokat olvastam róluk (persze erõsen behatárolt lehetõségekkel), ám komplex és összetett vizsgálatuk izgatna igazán.
Egyelõre a valós és primer eredmények (a jégmintáktól az üledékmintákon át és stb. vizsgálati módszer által kiadott több ezer éves, SZINTE MEGEGYEZÕ hõmérsékleti adatsor) is alig jelennek meg a nagy lobbiérdekek között.
Egyelõre a valós és primer eredmények (a jégmintáktól az üledékmintákon át és stb. vizsgálati módszer által kiadott több ezer éves, SZINTE MEGEGYEZÕ hõmérsékleti adatsor) is alig jelennek meg a nagy lobbiérdekek között.
A geológiában a távolabbi múlt naptevékenységének és csapadékának megállapítására is vannak jól bevált módszerek. Persze ezek nem mondják meg, hogy 1123-ban hajszálpontosan 798 mm volt az éves csapadék, de a tendenciákat kiválóan meg lehet fogni. Naptevékenységre pl. ott vannak a földfelszínen a napsugárzás hatására keletkezõ izotópok, amiknek a mennyiségét mérhetjük az egyes rétegekben. Csapadékra pedig végképp változatosak a módszerek: tavak, folyók üledékképzõdésének változása, a növényvilág összetétele (pollenek alapján), fák növekedésének alakulása (évgyûrûkbõl, ez az ún. dendrokronológia)...
Egyszóval, én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet.
Egyszóval, én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet.
Hú, álomkategória, ám nagyon jó lenne.
Sajna a naptevékenység vizsgálata csupán néhány évszázados múltra tekint vissza, a csapadékadatoké még rövidebb.
Valami mást kellene találni, ami ezt helyettesítené, mondjuk ezer évekre visszamenõleg.
A hõmérsékleti viszonyokra és légtér-összetételre már egyre korrektebb vizsgálatok folynak ezer éves spektrumokra, tovább kéne haladni.
Sajna a naptevékenység vizsgálata csupán néhány évszázados múltra tekint vissza, a csapadékadatoké még rövidebb.
Valami mást kellene találni, ami ezt helyettesítené, mondjuk ezer évekre visszamenõleg.
A hõmérsékleti viszonyokra és légtér-összetételre már egyre korrektebb vizsgálatok folynak ezer éves spektrumokra, tovább kéne haladni.
Nem rossz ötlet a klímaváltozást a nyugati vs. meridionális irányítás arányainak változásában keresni, viszont egy komoly nehézséggel szembe fogunk találkozni. Méghozzá azzal, hogy a hõmérsékletrõl vagy a csapadékról még csak-csak vannak információink évszázadokra visszamenõen, azt viszont bajosan fogjuk megállapítani, hogy mondjuk 1900-ban a lehullott csapadék mekkora része esett óceáni frontból, és mennyi mediciklonból. Az 1970-1980-as években biztos több csapadékot adtak az óceáni frontok, mint most, de ki mondja meg, mi volt elõtte?
Persze a károsultakat nem vigasztalná, ha kiderülne, hogy 50 vagy 100 évvel ezelõtt is a mostanihoz hasonló felállás (gyengélkedõ zonalitás) volt jellemzõ. De ha a helyzet okait keressük, akkor nekünk errõl muszáj tudnunk, mert innen lehet tovább nyomozni. 50 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt a naptevékenységgel, az óceánokkal, a légkör összetételével, stb. 50 éve. 800 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt 800 éve, meg mi történt utána, ami helyrepofozta az óceáni irányítást.
Ötletem egyébként volna, hogyan lehetne a csapadék eredetét visszamenõleg kideríteni... már országon belül is sokat elárul, mennyire csapadékos mondjuk a Kisalföld a Dél-Dunántúlhoz képest. (Óceáni irányításnál a Kisalföld is jócskán kap, annak elmaradásakor relatíve "kiszárad"... errõl történetesen már OMSZ elemzést is láttam az elmúlt évtizedekre vonatkozóan.) Ha átlépjük a határokat, és mondjuk az Alpok északi és déli oldalán hulló csapadék mennyiségét hasonlítjuk össze, az még beszédesebb lehet.
Persze a károsultakat nem vigasztalná, ha kiderülne, hogy 50 vagy 100 évvel ezelõtt is a mostanihoz hasonló felállás (gyengélkedõ zonalitás) volt jellemzõ. De ha a helyzet okait keressük, akkor nekünk errõl muszáj tudnunk, mert innen lehet tovább nyomozni. 50 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt a naptevékenységgel, az óceánokkal, a légkör összetételével, stb. 50 éve. 800 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt 800 éve, meg mi történt utána, ami helyrepofozta az óceáni irányítást.
Ötletem egyébként volna, hogyan lehetne a csapadék eredetét visszamenõleg kideríteni... már országon belül is sokat elárul, mennyire csapadékos mondjuk a Kisalföld a Dél-Dunántúlhoz képest. (Óceáni irányításnál a Kisalföld is jócskán kap, annak elmaradásakor relatíve "kiszárad"... errõl történetesen már OMSZ elemzést is láttam az elmúlt évtizedekre vonatkozóan.) Ha átlépjük a határokat, és mondjuk az Alpok északi és déli oldalán hulló csapadék mennyiségét hasonlítjuk össze, az még beszédesebb lehet.
Akkor nem változik semmi, eddig is ez volt, he-he!
Így van, azért volt ott a mosolyjel, he-he!
Így van, azért volt ott a mosolyjel, he-he!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181076 - 2010-08-17 09:54:5
"Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!"
A szélsõségek pont arról szólnak, hogy kirohad minden és kiég minden. Ebben nincs semmi dávidmihályos, de a kevesebb csapadék nem biztos, hogy megállja a helyét.
Május-júniusban végig esett, utána 1 hónapig semmi csapi és ki volt égve a fû, azóta megint egyfolytában esik. Erre írtam, hogy sok csapadék idõszakos aszállyal.
"Ajjaj, ne kezd megint, he-he!"
Ha jól tudom, Te vagy a zászlóhordozója annak, hogy a MetNeten ne személyeskedjünk, úgyhogy kérlek tartsd is magad hozzá!
"Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!"
A szélsõségek pont arról szólnak, hogy kirohad minden és kiég minden. Ebben nincs semmi dávidmihályos, de a kevesebb csapadék nem biztos, hogy megállja a helyét.
Május-júniusban végig esett, utána 1 hónapig semmi csapi és ki volt égve a fû, azóta megint egyfolytában esik. Erre írtam, hogy sok csapadék idõszakos aszállyal.
"Ajjaj, ne kezd megint, he-he!"
Ha jól tudom, Te vagy a zászlóhordozója annak, hogy a MetNeten ne személyeskedjünk, úgyhogy kérlek tartsd is magad hozzá!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181075 - 2010-08-17 09:47:59)
Ajjaj, ne kezd megint, he-he!
A tudódok tudják mi fán terem a globális xy, amit a médián keresztül hallasz, a a gazdaságpolitikai nyomásgyakorlás szülte viccek, minden irányba mutatva.
Az alapáramlás meridionálissá válása ügyében semmi spanyolviasz nem született, csak az elmúlt 1000évben sokszor fordult ez elõ.
Az északi hemiszféra az elmúlt tízezer években (is) egy iszonyatos kavalkád színtere volt (glaciálisok-interglaciálisok), megállapítani belõle, hogy az épp kiragadott néhány száz évek a viszonyítási alapok, téves.
Épp az elmúlt néhány ezer év volt szokatlanul csendes, ez okozta a civilizációnk kialakulását.
Ebben is, csak az elmúlt 1000évben is voltak nagy "rohamok", ld. a XI-XIII.sz. körüli nagy bemelegedést, avagy XVI-XIX.sz közötti kis-jégkorszakot.
Tudomásul kellene venni, hogy az éghajlat folyamatos változásból áll, csak az elmúlt 100ezer évet nézve jégkorszakok és a közötte eltelt interglaciálisok váltakozásával.
Néhány tíz, esetleg száz év állandóságát egy porszemnyi idõskálájú ajándéknak kell csupán venni.
"Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég."
Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!
Ajjaj, ne kezd megint, he-he!
A tudódok tudják mi fán terem a globális xy, amit a médián keresztül hallasz, a a gazdaságpolitikai nyomásgyakorlás szülte viccek, minden irányba mutatva.
Az alapáramlás meridionálissá válása ügyében semmi spanyolviasz nem született, csak az elmúlt 1000évben sokszor fordult ez elõ.
Az északi hemiszféra az elmúlt tízezer években (is) egy iszonyatos kavalkád színtere volt (glaciálisok-interglaciálisok), megállapítani belõle, hogy az épp kiragadott néhány száz évek a viszonyítási alapok, téves.
Épp az elmúlt néhány ezer év volt szokatlanul csendes, ez okozta a civilizációnk kialakulását.
Ebben is, csak az elmúlt 1000évben is voltak nagy "rohamok", ld. a XI-XIII.sz. körüli nagy bemelegedést, avagy XVI-XIX.sz közötti kis-jégkorszakot.
Tudomásul kellene venni, hogy az éghajlat folyamatos változásból áll, csak az elmúlt 100ezer évet nézve jégkorszakok és a közötte eltelt interglaciálisok váltakozásával.
Néhány tíz, esetleg száz év állandóságát egy porszemnyi idõskálájú ajándéknak kell csupán venni.
"Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég."
Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181074 - 2010-08-17 09:43:10)
Remélem látunk róla képeket, a tornádó besorolását illetõen lehet szerepe, mert egy fûzfa letörve az nem mérvadó, a kettétört betonoszlopok már igen!
Megy valaki a MetNet-rõl viharkárt felmérni?
Nyuli!
Persze, teljesen igazad van, azért tettem kérdõjelet a globális felmelegedés után, és én is régóta úgy gondolom, hogy a klímaváltozás, sõt, még pontosabban idõjárásváltozás a helyes szó rá, ugyanis nem is annyira a klíma, hanem inkább az idõjárárási események változása a lényeges.
Remélem látunk róla képeket, a tornádó besorolását illetõen lehet szerepe, mert egy fûzfa letörve az nem mérvadó, a kettétört betonoszlopok már igen!
Megy valaki a MetNet-rõl viharkárt felmérni?
Nyuli!
Persze, teljesen igazad van, azért tettem kérdõjelet a globális felmelegedés után, és én is régóta úgy gondolom, hogy a klímaváltozás, sõt, még pontosabban idõjárásváltozás a helyes szó rá, ugyanis nem is annyira a klíma, hanem inkább az idõjárárási események változása a lényeges.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181073 - 2010-08-17 09:42:54)
Ha idézed a teóriát, akkor pontosan idézd Arról van szó ugyanis, hogy HELYENKÉNT sokkal kevesebb csapadékra kell számítani, helyenként viszont sokkal többre; ráadásul a csapadék eloszlása sem lesz egyenletes, hanem szeszélyes, egyszerre nagy mennyiségekkel és száraz idõszakokkal. A "globális felmelegedés" pedig egy pongyola kifejezés, inkább maradjunk a klímaváltozásnál, mert ez jobban leírja, mi is történik. És ugye a vita annak mértékérõl és irányáról sem dõlt még el. Legalább annyi tanulmány van a globális lehülésrõl, mint a felmelegedésrõl, ahány modell (és ahány gazdasági érdekkör...), annyi output.
Ha idézed a teóriát, akkor pontosan idézd
Arról van szó ugyanis, hogy HELYENKÉNT sokkal kevesebb csapadékra kell számítani, helyenként viszont sokkal többre; ráadásul a csapadék eloszlása sem lesz egyenletes, hanem szeszélyes, egyszerre nagy mennyiségekkel és száraz idõszakokkal. A "globális felmelegedés" pedig egy pongyola kifejezés, inkább maradjunk a klímaváltozásnál, mert ez jobban leírja, mi is történik. És ugye a vita annak mértékérõl és irányáról sem dõlt még el. Legalább annyi tanulmány van a globális lehülésrõl, mint a felmelegedésrõl, ahány modell (és ahány gazdasági érdekkör...), annyi output.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181070 - 2010-08-17 09:34:34)
Persze, csak a szétfagyott angol vezetékeket, a szétégett orosz erdõket, a miskolci árvízben károsultakat, a palermói áradat szenvedõit, a mezõhegyesi jégesõ károsultjait, stb. az csöppet sem vigasztalja, hogy valamikor 800 évvel ezelõtt is volt ilyen a klíma.
Persze könnyebb azt állítani, hogy nincs semmi meghülyülés, mert azt nem kell magyarázni és alátámasztani.
Egyébként ha már itt tartunk: sokfelé hallottuk, hogy a globális felmelegedés(?) meg a klímaváltozás kevesebb csapadékkal fog járni, fel kell éleszteni az öntözõrendszert, szárazságtûrõbb kultúrnövények jöhetnek elõtérbe a kevesebb csapadék miatt, hát erre fel csak esik csak esik és csak esik.
De amennyiben nekem van igazam, és a klímaváltozás valóban az, hogy a nyugat-keleti alapirányítás módosult észak-délire, tehát meridionálissá vált, ez csapadéktöbbletet kell, hogy hozzon, mert a hidegek leszakadása erõs ciklonaktivitást fog okozni, ami több csapadékkal jár.
Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég.
Persze, csak a szétfagyott angol vezetékeket, a szétégett orosz erdõket, a miskolci árvízben károsultakat, a palermói áradat szenvedõit, a mezõhegyesi jégesõ károsultjait, stb. az csöppet sem vigasztalja, hogy valamikor 800 évvel ezelõtt is volt ilyen a klíma.
Persze könnyebb azt állítani, hogy nincs semmi meghülyülés, mert azt nem kell magyarázni és alátámasztani.
Egyébként ha már itt tartunk: sokfelé hallottuk, hogy a globális felmelegedés(?) meg a klímaváltozás kevesebb csapadékkal fog járni, fel kell éleszteni az öntözõrendszert, szárazságtûrõbb kultúrnövények jöhetnek elõtérbe a kevesebb csapadék miatt, hát erre fel csak esik csak esik és csak esik.
De amennyiben nekem van igazam, és a klímaváltozás valóban az, hogy a nyugat-keleti alapirányítás módosult észak-délire, tehát meridionálissá vált, ez csapadéktöbbletet kell, hogy hozzon, mert a hidegek leszakadása erõs ciklonaktivitást fog okozni, ami több csapadékkal jár.
Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181067 - 2010-08-17 09:24:31)
Nem azt mondtam, hogy nincs megbolondulva az idõjárás, hanem azt, hogy nem elõször.
Nem azt mondtam, hogy nincs megbolondulva az idõjárás, hanem azt, hogy nem elõször.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181064 - 2010-08-17 09:16:2
Honnan tudjuk, hogy az elmúlt 100év klímájához kell e mérnünk, he-he?
A viszonyítási alap megtalálása a legnehezebb, ez szinte sose sikerül.
Honnan tudjuk, hogy az elmúlt 100év klímájához kell e mérnünk, he-he?
A viszonyítási alap megtalálása a legnehezebb, ez szinte sose sikerül.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181062 - 2010-08-17 09:13:55)
Attól, hogy az elmúlt néhányszáz évben lett dokumentálva több tornádó, még nem biztos, hogy nincs meghülyülve az idõjárás.
Az, hogy egy normális front nem tud Nyugat-Európától elmenni az Urálig, hogy hetekig-hónapokig képes anticiklon ülni a Brit-szigetek felett, pont ott, ahol aztán végképp nem kellene lennie, hogy nyáron mediterrán ciklonok garázdálkodnak, hogy az atlanti-frontok dinamikája szinte nulla, azért ezek mindenképpen óvatosságra és elgondolkodásra intenek.
Mert a nagy európai klímaleírásban pont ezek ellentettjei szerepelnek.
Aztán hogy volt-e régen ilyen, vagy nem, lesz-e olyan, mint elõtte vagy már sosem, ez kérdés, de az elmúlt 15 évben amik történnek, teljesen szemben állnak az elmúlt 100 év klímájával, idõjárási menetével és idõjárási eseményeivel.
Attól, hogy az elmúlt néhányszáz évben lett dokumentálva több tornádó, még nem biztos, hogy nincs meghülyülve az idõjárás.
Az, hogy egy normális front nem tud Nyugat-Európától elmenni az Urálig, hogy hetekig-hónapokig képes anticiklon ülni a Brit-szigetek felett, pont ott, ahol aztán végképp nem kellene lennie, hogy nyáron mediterrán ciklonok garázdálkodnak, hogy az atlanti-frontok dinamikája szinte nulla, azért ezek mindenképpen óvatosságra és elgondolkodásra intenek.
Mert a nagy európai klímaleírásban pont ezek ellentettjei szerepelnek.
Aztán hogy volt-e régen ilyen, vagy nem, lesz-e olyan, mint elõtte vagy már sosem, ez kérdés, de az elmúlt 15 évben amik történnek, teljesen szemben állnak az elmúlt 100 év klímájával, idõjárási menetével és idõjárási eseményeivel.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181058 - 2010-08-17 09:02:40)
Jogos, abszolút jogos, milyen jó volt errõl veled is beszélni.
Jogos, abszolút jogos, milyen jó volt errõl veled is beszélni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181057 - 2010-08-17 08:59:54)
Az idõjárás azt hiszem beleírta a tegnapi dátumot a történelemkönyvbe... Nem tollal, tornádóval. Szerintem a viharkárfelmérõk egy "2010.08.16." alakú nyomot találnak majd.
Azért, akik "itt a világvége, megbolondult az idõjárás"-t kiáltanak, azoknat továbbra is ajánlott a Réthly Antal féle gyûjtemény, ahol néhány tucat hasonló esemény dokumentálva lett.
Maga a mondat - "Megbolondult az idõjárás!" - is legalább 500 éves...
Az idõjárás azt hiszem beleírta a tegnapi dátumot a történelemkönyvbe... Nem tollal, tornádóval. Szerintem a viharkárfelmérõk egy "2010.08.16." alakú nyomot találnak majd.
Azért, akik "itt a világvége, megbolondult az idõjárás"-t kiáltanak, azoknat továbbra is ajánlott a Réthly Antal féle gyûjtemény, ahol néhány tucat hasonló esemény dokumentálva lett.
Maga a mondat - "Megbolondult az idõjárás!" - is legalább 500 éves...
Volt ezen a nyáron is "sima" esõ úgy, hogy közben az ország egyetlen pontján sem volt zivatar. Csak árvíz...
Még akkor is extrém volt az idõ, amikor nem volt labilis a légkör.
Még akkor is extrém volt az idõ, amikor nem volt labilis a légkör.
Az emberi emlékezet ugye tudjuk, hogy szubjektív, de mikor volt utoljára úgy csak simán esõ az ország nagyobbik területén, hogy közben valahol nem vert szét mindent a jég?
A mediterrán ciklonok beragadó maradványaiból.
De a mediterrán ciklon sem éppen a nyár tartozéka.
Normál nyugati frontból olyan, hogy esõ, nem tudom mikor volt utoljára.
Szinte csak konvektív csapadék létezik.
A mediterrán ciklonok beragadó maradványaiból.
De a mediterrán ciklon sem éppen a nyár tartozéka.
Normál nyugati frontból olyan, hogy esõ, nem tudom mikor volt utoljára.
Szinte csak konvektív csapadék létezik.
Sajnos én sem tudom, melyik idõszakra vonatkozik az a "sokéves átlag", amihez a metnetes térképek viszonyítanak, remélem, hogy valaki meg tudja nekünk mondani. Viszont ettõl függetlenül is óvatosan bánnék az itteni adatokkal: a metnetes méréseknél a T(min) és T(max) átlagaként adódik a középhõmérséklet, a "sokéves" esetében viszont ezt szinte kizártnak tartom...
Utána néztem én is az interneten a moszkvai adatoknak (ugyanazokat az értékeket találtam, amit te) és valóban igazad van, az idei tél Moszkvában hidegebb volt az átlagosnál. Az enyhébb telet emlékezetbõl írtam, mert valahogy az rémlett az idei télrõl, hogy Norvégiában, Nagy-Britanniában Spanyolországban, Franciaországban hidegebb, Európa keleti részén pedig melegebb volt a tél átlagosnál.
Más téma: ami a szûkebb környezetünket és idõjárását illeti a METNET térképeket (havi középhõmérséklet eltérés a sokéves átlagtól) böngésztem egy kicsit. Talán rövid még a rendelkezésre álló adatsor (2007 májustól - 2010 júliusáig), de azért beszédes. A szóban forgó 39 hónap alatt a térkép szerint Sopronban 33-szor volt a sokévi átlagnál magasabb és mindössze 6-szor alacsonyabb a havi középhõmérséklet. Negatív anomália kétszer januárban, kétszer szeptemberben, egyszer-egyszer pedig októberben és novemberben fordult elõ a vizsgált idõszak alatt. A METNET térképrõl sajnos nem derül ki, hogy a "sokéves átlag" mely idõintervallumra vonatkozik, ha valaki esetleg tudja megírhatná.
Más téma: ami a szûkebb környezetünket és idõjárását illeti a METNET térképeket (havi középhõmérséklet eltérés a sokéves átlagtól) böngésztem egy kicsit. Talán rövid még a rendelkezésre álló adatsor (2007 májustól - 2010 júliusáig), de azért beszédes. A szóban forgó 39 hónap alatt a térkép szerint Sopronban 33-szor volt a sokévi átlagnál magasabb és mindössze 6-szor alacsonyabb a havi középhõmérséklet. Negatív anomália kétszer januárban, kétszer szeptemberben, egyszer-egyszer pedig októberben és novemberben fordult elõ a vizsgált idõszak alatt. A METNET térképrõl sajnos nem derül ki, hogy a "sokéves átlag" mely idõintervallumra vonatkozik, ha valaki esetleg tudja megírhatná.
Grafikonok, és adatok beható (nem a különbözõ cikkek) tanulmányozása elkerülheti a félretájékozottságot, és a valamilyen irányba való elfogultságot.
A személyes tapasztalatból származó infók igen kevesek hozzá.
Ez a véleményem..
A személyes tapasztalatból származó infók igen kevesek hozzá.
Ez a véleményem..
Szokatlanul enyhe volt a tél az orosz síkságon?
Segítek, nem volt az, sõt.
A moszkvai havi közepek 2009/2010-es télen:
December: -6,5°C (-1°C a sokévi átlaghoz képest)
Január: -14,5°C (-7°C!!!)
Február: -8,3°C (-1,5°C)
Az évszak átlaga így: -9,8°C (a sokévi átlagtól 3,3°C-al alacsonyabb!).
Az orosz-sík más részein is ez volt helyzet, így ez ügyben tévedtél.
A mostani iszonyú hõság is épp annak az idõjárási helyzetnek a terméke, ami a téli szélsõséges hideget adja, az igazi kontinentális hatást, az anticiklon uralmat.
Azaz kérlek átfogóbban gondolkozni!
Segítek, nem volt az, sõt.
A moszkvai havi közepek 2009/2010-es télen:
December: -6,5°C (-1°C a sokévi átlaghoz képest)
Január: -14,5°C (-7°C!!!)
Február: -8,3°C (-1,5°C)
Az évszak átlaga így: -9,8°C (a sokévi átlagtól 3,3°C-al alacsonyabb!).
Az orosz-sík más részein is ez volt helyzet, így ez ügyben tévedtél.
A mostani iszonyú hõság is épp annak az idõjárási helyzetnek a terméke, ami a téli szélsõséges hideget adja, az igazi kontinentális hatást, az anticiklon uralmat.
Azaz kérlek átfogóbban gondolkozni!
A Kelet-Európai síkságon élõk az idei év eddigi idõjárása után valószínûleg a felmelegedés pártiak oldalát fogják gyarapítani. A szokatlanul enyhe tél után jött a nyakukba ez az elképesztõen perzselõ nyár. És ez a pozitív anomália nem olyan kis területet érint, mint például a Kárpát medence.
Az én szubjektív véleményem (adatokkal nem támasztom alá), hogy nálunk a nyarak kifejezetten (1-1,5 fok) a telek pedig egy egész picit (0-0,5 fok) melegedtek az 1970-80-as évekhez képest.
Tudásom kevés hozzá, ezért a változásokat elõidézõ okokat nem firtatom és tippelni sem akarok rá.
Mindenesetre nem értek egyet azokkal, akik mindenáron azt bizonygatják, hogy melegedésrõl (legalábbis szûkebb környezetünkben) szó sincs.
Az én szubjektív véleményem (adatokkal nem támasztom alá), hogy nálunk a nyarak kifejezetten (1-1,5 fok) a telek pedig egy egész picit (0-0,5 fok) melegedtek az 1970-80-as évekhez képest.
Tudásom kevés hozzá, ezért a változásokat elõidézõ okokat nem firtatom és tippelni sem akarok rá.
Mindenesetre nem értek egyet azokkal, akik mindenáron azt bizonygatják, hogy melegedésrõl (legalábbis szûkebb környezetünkben) szó sincs.
Lassan teljes káosz uralkodik el nem csak az idõjárásban,de az éghajlatkutatók agyában is.Sajnos a laikusok (nem lehet mindenki jól fizetett klímakutató a Földön-ki dolgozna akkor ? ) felülnek a népbutító cikkeknek.Ezzel lehet,hogy buta lesz a nép,de sokkal több eszük a népbutítóknak sem lesz.Sajnos sokan lehülyézik a médiát és és a neki bedõlõket,de ha valaki végigolvassa csak az e témában belinkelt cikkek ezreit és mondjuk nem tudós,de józanul gondolkodik,akkor láthatja,hogy a háttérben egy nagyon gusztustalan és a tõke által irányított népszerû játék folyik: mentsük meg a világot az éghajlattól ! Hogy milyentõl ? Lehet választani:
a melegtõl,a hidegtõl,a jégtõl, a jégolvadástól, az özönvíztõl, az elsivatagosodástól, a sok CO2-tõl, a kevéstõl, az ózontól, az ózonlyuktól, a tengerelöntéstõl, a tengervisszahúzódástól, a viharoktól, a szélcsendben kialakult szmogtól, az áradásoktól, az aszálytól, az erdõtüzektõl, a belvizektõl, a hótól és a hótlanságtól.Mindig bedobnak valami lükeséget,mi meg rágjuk mint a gumicsontot.Ez lehet,hogy jó üzlet, de az árát mindig megfizeti valaki a bombajó üzleteknek (semmibõl lehet pénz csinálni,elég egy kis papír,de amit vesznek rajta azt valakinek munkával kell elõállítani).
Egyik lobbicsoport sem fizet,a véleményem sem tükrözi egyikét sem.Tapasztalataimból igyekszem mindig kiindulni és próbálom (örvendetes ,hogy itt majd mindenki) kritikával illetni "tudósaink" szenzációéhes kinyilatkoztatásait.Szerintem egyértelmû,hogy az utóbbi 20-25 év a melegedés jegyében telt(de nem hokiütõ szerint).Hogy ez megtorpant-e és mikor az nem dönteném még el,de ami az Antarktiszon történt azt a napfoltnullázódásnak tulajdonítom.Hogy a Nap mikor tér magához:fogalmam sincs !
Itt az északi féltekén viszont(mivel itt küldjük szerintem a mindenféle gázok 90-95 %-át az áerbe) éppen az üvegházhatás mentett meg eddig egy drasztikus lehûléstõl.Ugyanakkor az légkörzésben valami eszméletlen kaotika van,ami évek óta fokozódik és átírja az éghajlatkönyveket.Egy sarköri 36 fok,vagy egy finn F3-as tornádó nem éppen az ottani éghajlatba illik,akárcsak a -20 fok Angliában.Az éghajlat az idõjárás átlaga,de ez az átlag kialakulhat szélsõségekbõl is(mint a szorulás és hasmenés esete:átlaga a normális adja,csak bírjuk ki).Vagyis az éghajlatot jellemzi a szélsõségek mértéke és gyakorisága is.Ez utóbbi téren nagyobbak a problémák és a veszélyek.Nem az a lényeg,hogy az átlag változik-e 10 vagy száz év alatt 1 vagy 2 fokot.Ennek a jelentõsége sokkal kisebb annál,mint pl. annak,hogy a valaha mért szél egy helyen 150-rõl 200 km/h-ra növekszik,vagy az éves orkánok száma 1-rõl 5-re ! Szerinem erre kéne fókuszálni,és nem arra,hogy most 1 milló km2-rel több vagy kevesebb a jég a sarki tengereken.
) felülnek a népbutító cikkeknek.Ezzel lehet,hogy buta lesz a nép,de sokkal több eszük a népbutítóknak sem lesz.Sajnos sokan lehülyézik a médiát és és a neki bedõlõket,de ha valaki végigolvassa csak az e témában belinkelt cikkek ezreit és mondjuk nem tudós,de józanul gondolkodik,akkor láthatja,hogy a háttérben egy nagyon gusztustalan és a tõke által irányított népszerû játék folyik: mentsük meg a világot az éghajlattól ! Hogy milyentõl ? Lehet választani:a melegtõl,a hidegtõl,a jégtõl, a jégolvadástól, az özönvíztõl, az elsivatagosodástól, a sok CO2-tõl, a kevéstõl, az ózontól, az ózonlyuktól, a tengerelöntéstõl, a tengervisszahúzódástól, a viharoktól, a szélcsendben kialakult szmogtól, az áradásoktól, az aszálytól, az erdõtüzektõl, a belvizektõl, a hótól és a hótlanságtól.Mindig bedobnak valami lükeséget,mi meg rágjuk mint a gumicsontot.Ez lehet,hogy jó üzlet, de az árát mindig megfizeti valaki a bombajó üzleteknek (semmibõl lehet pénz csinálni,elég egy kis papír,de amit vesznek rajta azt valakinek munkával kell elõállítani).
Egyik lobbicsoport sem fizet,a véleményem sem tükrözi egyikét sem.Tapasztalataimból igyekszem mindig kiindulni és próbálom (örvendetes ,hogy itt majd mindenki) kritikával illetni "tudósaink" szenzációéhes kinyilatkoztatásait.Szerintem egyértelmû,hogy az utóbbi 20-25 év a melegedés jegyében telt(de nem hokiütõ szerint).Hogy ez megtorpant-e és mikor az nem dönteném még el,de ami az Antarktiszon történt azt a napfoltnullázódásnak tulajdonítom.Hogy a Nap mikor tér magához:fogalmam sincs !
Itt az északi féltekén viszont(mivel itt küldjük szerintem a mindenféle gázok 90-95 %-át az áerbe) éppen az üvegházhatás mentett meg eddig egy drasztikus lehûléstõl.Ugyanakkor az légkörzésben valami eszméletlen kaotika van,ami évek óta fokozódik és átírja az éghajlatkönyveket.Egy sarköri 36 fok,vagy egy finn F3-as tornádó nem éppen az ottani éghajlatba illik,akárcsak a -20 fok Angliában.Az éghajlat az idõjárás átlaga,de ez az átlag kialakulhat szélsõségekbõl is(mint a szorulás és hasmenés esete:átlaga a normális adja,csak bírjuk ki).Vagyis az éghajlatot jellemzi a szélsõségek mértéke és gyakorisága is.Ez utóbbi téren nagyobbak a problémák és a veszélyek.Nem az a lényeg,hogy az átlag változik-e 10 vagy száz év alatt 1 vagy 2 fokot.Ennek a jelentõsége sokkal kisebb annál,mint pl. annak,hogy a valaha mért szél egy helyen 150-rõl 200 km/h-ra növekszik,vagy az éves orkánok száma 1-rõl 5-re ! Szerinem erre kéne fókuszálni,és nem arra,hogy most 1 milló km2-rel több vagy kevesebb a jég a sarki tengereken.
Nyilván Arktiszt akartak mondani, de az is eléggé meredek. Meg a dekádonként két fok, az meg még Fahrenheit-nek is erõs.
Ma este, National Geographic Channel: "A Föld átlaghõmérséklete évtizedenként két fokot emelkedik, és a 2030-as évekre jégmentes lesz nyáron az Antarktisz."
Akkó' mit is várunk a laikusoktól?
(Mondjuk az eredeti szövegre kíváncsi lettem volna.)
Akkó' mit is várunk a laikusoktól?
(Mondjuk az eredeti szövegre kíváncsi lettem volna.)
Egyetértek, az erõs antarktiszi behûlés szüli az északra csapódó hidegnyelveket, a foci vébé alatt, Dél-Afrika is megtapasztalta.
Jó felvetés, hogy déli-sarki kontinens elszigetelt jellege jobban érvényre engedni juttatni a extraterresztikus (Földön kívüli, kozmikus) hatásokat, pl. naptevékenység változásait.
Ami elég gyenge, már javában erõsödni kellene, ehelyett elnyújtott, gyenge erõsödést tapasztalhatunk.
Elég üres a felszín: Link
Pillangó: Link
A friss elõrejelzés is már egy igen csekély maximumot ad (már 2014-re, fokozatosan nyújtja, már 13évet jelent az elõzõ maximumhoz képest!), az elmúlt 100év legcsekélyebbikét: Link
Jó felvetés, hogy déli-sarki kontinens elszigetelt jellege jobban érvényre engedni juttatni a extraterresztikus (Földön kívüli, kozmikus) hatásokat, pl. naptevékenység változásait.
Ami elég gyenge, már javában erõsödni kellene, ehelyett elnyújtott, gyenge erõsödést tapasztalhatunk.
Elég üres a felszín: Link
Pillangó: Link
A friss elõrejelzés is már egy igen csekély maximumot ad (már 2014-re, fokozatosan nyújtja, már 13évet jelent az elõzõ maximumhoz képest!), az elmúlt 100év legcsekélyebbikét: Link
Már tavasszal sokat emlegettük, milyen gyorsan és milyen mélyre süllyed a hõmérséklet az Antarktiszon - valószínûleg nem véletlen, hogy most kaptak ekkora "hidegleszakadást" az alacsonyabb szélességek. A helyzet engem némileg emlékeztet az északi félteke ill. Európa elmúlt telére, amit hasonló elõjelek vezettek fel. A másik hasonlóság az anomália-térkép alsó részén látható: az erõs hidegleszakadás teljesen "kitekert" helyzethez vezetett, a legdélibb részen ott a pozitív anomália, még ha nem is olyan keményen, mint a télen Észak-Skandináviában.
A nagy kérdés tehát szerintem továbbra is az, mitõl hûlhetett le ennyire az Antarktisz. Annak idején én a gyenge naptevékenységre gyanakodtam: ha a Föld nagy részén nehéz is kimutatni ennek a hatását, a Déli-sarkvidék egy viszonylag elszigetelt világ. Az ottani légkör külön életet élhet, amire kisebb a Föld más részeirõl származó hatások befolyása, és ott érvényesülhetnek leginkább az olyan külsõ tényezõk, mint a naptevékenység változása...
A nagy kérdés tehát szerintem továbbra is az, mitõl hûlhetett le ennyire az Antarktisz. Annak idején én a gyenge naptevékenységre gyanakodtam: ha a Föld nagy részén nehéz is kimutatni ennek a hatását, a Déli-sarkvidék egy viszonylag elszigetelt világ. Az ottani légkör külön életet élhet, amire kisebb a Föld más részeirõl származó hatások befolyása, és ott érvényesülhetnek leginkább az olyan külsõ tényezõk, mint a naptevékenység változása...
Én a szakdolgozatomhoz 1961-tõl 2009-ig kiszámoltam Békéscsabán (többek között) a zivataros napok (száraz zivatar vagy jégesõvel kísért zivatar IS) éves számát. Ez idõ alatt 5 különbözõ helyen volt az állomás, de a zivataros nap szempontjából talán ez nem annyira befolyásoló tényezõ...
Persze ez csak egy város, nem Magyarország, de hátha azért érdekesnek találod
.
1961-1964-ig valami bibi volt, mint látod, ennek okát nem tudom.
Év Zivataros nap
1961 0 1962 4 1963 3
1964 4 1965 37 1966 33
1967 24 1968 34 1969 40
1970 41 1971 41 1972 45
1973 36 1974 31 1975 53
1976 34 1977 29 1978 23
1979 34 1980 29 1981 31
1982 37 1983 44 1984 37
1985 39 1986 35 1987 27
1988 33 1989 39 1990 38
1991 34 1992 35 1993 36
1994 35 1995 37 1996 41
1997 35 1998 40 1999 42
2000 29 2001 35 2002 21
2003 19 2004 24 2005 17
2006 23 2007 39 2008 36
2009 20
Sokévi átlag:
1961-1990: 31
1971-2000: 36
2001-2009: 26
Persze ez csak egy város, nem Magyarország, de hátha azért érdekesnek találod
.1961-1964-ig valami bibi volt, mint látod, ennek okát nem tudom.
Év Zivataros nap
1961 0 1962 4 1963 3
1964 4 1965 37 1966 33
1967 24 1968 34 1969 40
1970 41 1971 41 1972 45
1973 36 1974 31 1975 53
1976 34 1977 29 1978 23
1979 34 1980 29 1981 31
1982 37 1983 44 1984 37
1985 39 1986 35 1987 27
1988 33 1989 39 1990 38
1991 34 1992 35 1993 36
1994 35 1995 37 1996 41
1997 35 1998 40 1999 42
2000 29 2001 35 2002 21
2003 19 2004 24 2005 17
2006 23 2007 39 2008 36
2009 20
Sokévi átlag:
1961-1990: 31
1971-2000: 36
2001-2009: 26
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat