Globális jelenségek
Hosszú szünet (édesanyám ápolása majd halála miatt)után ismét hozzászólnék.
A kis bakonyi faluban gyermekkoromban egészen szüleim betegségéig úgy éltünk,hogy amit lehet ésszerûen magunk állítsunk elõ és mindig annyit fogyasszunk,amennyire szükség van és semmilyen luxust nem követtünk. Ez a valamikor primitívnek kikiáltott önellátó gazdálkodás.Sokat voltunk az erdõn és mezõn,a jó levegõ mellett persze a monoton munka nem tett jót a szervezetnek,de még mindig jobb annál amit most teszek(kuksolok egy képernyõ elõtt).Vásárolni csak ruhanemût(bár azt is a helyi takáscéh elõállította valamikor)cukrot,fûszert,szappant stb. szoktunk, a falu a
húst,tejet,bort,pálinkát,gabonát,tojást,zöldséget,gyümölcsöt,fát,követ,szenet,szenet,téglát elõállította(ha nem helyben,esetleg a szomszéd faluban).Ma kocsiba száll a falusi és az "olcsó" benzinnel elmegy egy közeli nagyvárosba bevásárolni és amit ott vesz,az lehet hogy külföldön vagy más földrészen állították elõ,pedig otthon is megtermelhetõ.A gyerekek nem mennek fel a cseresznyefára,hanem benyúlnak a hûtõbe a déligyümölcsért és banánért.Liba,csirke vagy disznóhúst frissen már nem nagyon esznek,csak fagyasztva vagy vizezve (Tuscotechnikák).Valaha annyit ettünk,amennyi kellett és ételmaradék nem került a kukába.Ma telepakolják a nagybevásárláskor(ha futja rá,bár egyre kevesebben teszik) a hûtõket és fagyasztókat,de így is annyit vesznek,hogy sok a szemétre(régen trágyadomb volt meg komposzt) kerül mert nem eszik meg a szavatosság lejárta elõtt.Én próbálom a régi technikákat életben tartani,mindig annyit veszünk és eszünk ,hogy élelem a szemétre ne kerüljön és sok mindent magunk termelünk.
Szerintem az emberiség egyik fele kétszer annyit eszik,mint kéne és a másik ,éhezõ felének bõven elég lenne a feles mennyiség.Másrészt az élelem már a termelõknél,a kereskedõknél és végül a fogyasztóknál eleve tönkre megy, mielõtt megennék,mert ezer km-eket utaztatják és tárolgatják drága pénzen.És ezek után jönnek a vendéglõk kidobott(jobb esetben állatok elé dobott) méregdrága készételeinek megatonnái.
A lényeg: a Föld ilyen "pocsék" klíma mellett is bõven elláthatja az emberiséget élelemmel éhezés nélkül és nem kéne bogarakat és hernyókat enni.Egyébként az lenne az igazi biológiai katasztrófa,ha a hatmilliárd ember rávetné ezekre magát: furcsa lenne a világ rovarok meg egyéb csúszómászók nélkül.Közben meg annyi a vad az erdõkben,hogy a vadászok csömört kaptak a lelövöldözésüktõl és ráuntak a húsukra Magyarországon.Nincs az a mennyiség vendégvadászból,aki lelövöldözhetné õket.Állandóan arról hallok riportokat,hogy már tönkreteszik a földeket,bemennek a településekre és sok balesetet okoznak az utakon.Ez az igazi hülyeség kora !
Az,hogy pár centit emelkedett a világtenger(akkor lesz csak baj,ha Velence eltûnik) vagy kevesebb 10 %-al a jég,vagy egy fokkal magasabb az átlaghõmérséklet csekélység ezekhez képest.Ráadásul én a melegnek (kevesebb kell szélességünkön fûtõanyagból és jobb a termés a melegebb évben mint a hidegben)több hasznát látom,bár a síelõknek biztosan hiányzik a sok hó meg a zimankó.Az idei évben(már 1400 mm felett vannak a hegyek:Bakony,Mecsek,Mátraerdõ)annyi esõ esett,hogy remélem a sivatagriogatók egy idõre elhallgatnak.Nagyok a szélsõségek ugyan,de ha a 10-20 %-a megsemmisül is a termésnek az egyik országban,a másik ugyanannyival többet állít elõ,így éhezéstõl pl. az idei évben sem beszélhetünk,bár vagy 50 éve nem volt ilyen kára mezõgazdaságunknak.
Vannak riasztó és eszement dolgok világunkban,de nem azzal foglalkozik sok felheccelt , ami a lényeg , hanem olyannal,ami valakinek az érdekében áll...
A kis bakonyi faluban gyermekkoromban egészen szüleim betegségéig úgy éltünk,hogy amit lehet ésszerûen magunk állítsunk elõ és mindig annyit fogyasszunk,amennyire szükség van és semmilyen luxust nem követtünk. Ez a valamikor primitívnek kikiáltott önellátó gazdálkodás.Sokat voltunk az erdõn és mezõn,a jó levegõ mellett persze a monoton munka nem tett jót a szervezetnek,de még mindig jobb annál amit most teszek(kuksolok egy képernyõ elõtt).Vásárolni csak ruhanemût(bár azt is a helyi takáscéh elõállította valamikor)cukrot,fûszert,szappant stb. szoktunk, a falu a
húst,tejet,bort,pálinkát,gabonát,tojást,zöldséget,gyümölcsöt,fát,követ,szenet,szenet,téglát elõállította(ha nem helyben,esetleg a szomszéd faluban).Ma kocsiba száll a falusi és az "olcsó" benzinnel elmegy egy közeli nagyvárosba bevásárolni és amit ott vesz,az lehet hogy külföldön vagy más földrészen állították elõ,pedig otthon is megtermelhetõ.A gyerekek nem mennek fel a cseresznyefára,hanem benyúlnak a hûtõbe a déligyümölcsért és banánért.Liba,csirke vagy disznóhúst frissen már nem nagyon esznek,csak fagyasztva vagy vizezve (Tuscotechnikák).Valaha annyit ettünk,amennyi kellett és ételmaradék nem került a kukába.Ma telepakolják a nagybevásárláskor(ha futja rá,bár egyre kevesebben teszik) a hûtõket és fagyasztókat,de így is annyit vesznek,hogy sok a szemétre(régen trágyadomb volt meg komposzt) kerül mert nem eszik meg a szavatosság lejárta elõtt.Én próbálom a régi technikákat életben tartani,mindig annyit veszünk és eszünk ,hogy élelem a szemétre ne kerüljön és sok mindent magunk termelünk.
Szerintem az emberiség egyik fele kétszer annyit eszik,mint kéne és a másik ,éhezõ felének bõven elég lenne a feles mennyiség.Másrészt az élelem már a termelõknél,a kereskedõknél és végül a fogyasztóknál eleve tönkre megy, mielõtt megennék,mert ezer km-eket utaztatják és tárolgatják drága pénzen.És ezek után jönnek a vendéglõk kidobott(jobb esetben állatok elé dobott) méregdrága készételeinek megatonnái.
A lényeg: a Föld ilyen "pocsék" klíma mellett is bõven elláthatja az emberiséget élelemmel éhezés nélkül és nem kéne bogarakat és hernyókat enni.Egyébként az lenne az igazi biológiai katasztrófa,ha a hatmilliárd ember rávetné ezekre magát: furcsa lenne a világ rovarok meg egyéb csúszómászók nélkül.Közben meg annyi a vad az erdõkben,hogy a vadászok csömört kaptak a lelövöldözésüktõl és ráuntak a húsukra Magyarországon.Nincs az a mennyiség vendégvadászból,aki lelövöldözhetné õket.Állandóan arról hallok riportokat,hogy már tönkreteszik a földeket,bemennek a településekre és sok balesetet okoznak az utakon.Ez az igazi hülyeség kora !
Az,hogy pár centit emelkedett a világtenger(akkor lesz csak baj,ha Velence eltûnik) vagy kevesebb 10 %-al a jég,vagy egy fokkal magasabb az átlaghõmérséklet csekélység ezekhez képest.Ráadásul én a melegnek (kevesebb kell szélességünkön fûtõanyagból és jobb a termés a melegebb évben mint a hidegben)több hasznát látom,bár a síelõknek biztosan hiányzik a sok hó meg a zimankó.Az idei évben(már 1400 mm felett vannak a hegyek:Bakony,Mecsek,Mátraerdõ)annyi esõ esett,hogy remélem a sivatagriogatók egy idõre elhallgatnak.Nagyok a szélsõségek ugyan,de ha a 10-20 %-a megsemmisül is a termésnek az egyik országban,a másik ugyanannyival többet állít elõ,így éhezéstõl pl. az idei évben sem beszélhetünk,bár vagy 50 éve nem volt ilyen kára mezõgazdaságunknak.
Vannak riasztó és eszement dolgok világunkban,de nem azzal foglalkozik sok felheccelt , ami a lényeg , hanem olyannal,ami valakinek az érdekében áll...
A klímaváltozást sokan próbálták tagadni régebben, legalábbis csak legyintettek rá egyet, hogy régen is voltak szélsõségek, meg a klíma mindig is ilyen volt Magyarországon.
Derick sokat ír a fórumokban arról, hogy "minden idõk" legcsapadékosabb éve lehet az idei Link
De!
Miközben Magyarországon nagyon sok állomás átlépte az 1000 mm-t, többszáz mm-el az átlag felett, a magasabban fekvõ állomások pedig 1100-1300 méter körül is járhatnak, Graz meteorológiai állomása 340 m tszf. magasságban, a csapadékos Alpokban októberrel bezárólag volt kerek 750 mm, azóta pedig valószínû, hogy nem lépte át a sokéves átlagot, ami 820 mm.
Na ez a klímaváltozás.
Ahol sok szokott esni, ott van egy átlagos év, ahol kevés, ott meg rekord.
Aztán, hogy ez néhány tizeddel, urambocsá fél fokkal alacsonyabb átlagon esik, vagy magasabb átlagon, az már részletkérdés.
Derick sokat ír a fórumokban arról, hogy "minden idõk" legcsapadékosabb éve lehet az idei Link
De!
Miközben Magyarországon nagyon sok állomás átlépte az 1000 mm-t, többszáz mm-el az átlag felett, a magasabban fekvõ állomások pedig 1100-1300 méter körül is járhatnak, Graz meteorológiai állomása 340 m tszf. magasságban, a csapadékos Alpokban októberrel bezárólag volt kerek 750 mm, azóta pedig valószínû, hogy nem lépte át a sokéves átlagot, ami 820 mm.
Na ez a klímaváltozás.
Ahol sok szokott esni, ott van egy átlagos év, ahol kevés, ott meg rekord.
Aztán, hogy ez néhány tizeddel, urambocsá fél fokkal alacsonyabb átlagon esik, vagy magasabb átlagon, az már részletkérdés.
Utánanéztem, a metánkoncentráció tényleg emelkedett valamennyit a legutóbbi 3 évben: Link
Viszont a légköri metán mennyiségének megötszörözõdése sem okozhatna 0.8-1.0°c-os felmelegedést. Az összefüggés logaritmikus: az "elsõ" 1.75ppm-nyi mennyiség hozzáadása válthatna ki 0.15°c globális átlaghõmérséklet emelkedést, a következõ 1.75ppm azonban már nem melegítene ennyit, a 3, 4. és 5. "adag" pedig még kevesebbet.
A metánkoncentráció megötszörözõdése a létezõ legrosszabb forgatókönyv, ami elõfordulhat. Reálisan 0.3-0.35°c-kal növelné meg a felszínközeli globális hõmérsékletet (amennyiben a visszacsatolások eredõje nulla).
Viszont a légköri metán mennyiségének megötszörözõdése sem okozhatna 0.8-1.0°c-os felmelegedést. Az összefüggés logaritmikus: az "elsõ" 1.75ppm-nyi mennyiség hozzáadása válthatna ki 0.15°c globális átlaghõmérséklet emelkedést, a következõ 1.75ppm azonban már nem melegítene ennyit, a 3, 4. és 5. "adag" pedig még kevesebbet.
A metánkoncentráció megötszörözõdése a létezõ legrosszabb forgatókönyv, ami elõfordulhat. Reálisan 0.3-0.35°c-kal növelné meg a felszínközeli globális hõmérsékletet (amennyiben a visszacsatolások eredõje nulla).
Ide is beteszem, van róla szó benne klímaváltozásról és globális felmelegedésrõl is 
A Kossuth Rádió netes oldalán meg lehet hallgatni a fügeültetvényes riportunkat Link
A 15:30-as mûsornál van, az idõpontra kattintva elindul a lejátszás, majd fent a felsõ fejlécen lévõ csúszkán be kell állítani 17:05-re, és onnan jövünk
A Kossuth Rádió netes oldalán meg lehet hallgatni a fügeültetvényes riportunkat Link
A 15:30-as mûsornál van, az idõpontra kattintva elindul a lejátszás, majd fent a felsõ fejlécen lévõ csúszkán be kell állítani 17:05-re, és onnan jövünk
A metánkoncentráció az utóbbi 3 évben újra emelkedni kezdett, de bebizonyították, hogy nem a metán-hidrátból szabadul fel, tehát valószínûleg egy nagyobbra sikerült fluktuáció.
Az is lényeges, hogy a metánkoncentráció változásait még nem sikerült magyarázni, sem természetes, sem antropogén eredetû változásokkal. Ráadásul azon rendkívül kevés nyomgáz közé tartozik, ahol az utóbbi évtizedekben az antropogén kibocsátás jó 1 nagyságrenddel kisebb, mint a természetes források általi kibocsátás.
Az utolsó bekezdésben a feltételezést én szívesen kijavítanám 4-5-szörösre emelkedésre 2-szeres helyett, ugyanis a metán-hidrátban lévõ metán mennyisége a légkörben lévõének kb. 4-5-szöröse. Tehát jó közelítéssel 0,8-1°C-ot is tudna emelni akár.
Ja és mellesleg a legfõbb antropogén metánkibocsátók a rizsföldek és a kérõdzõk (szerves anyagok anaerob bomlása).
Az is lényeges, hogy a metánkoncentráció változásait még nem sikerült magyarázni, sem természetes, sem antropogén eredetû változásokkal. Ráadásul azon rendkívül kevés nyomgáz közé tartozik, ahol az utóbbi évtizedekben az antropogén kibocsátás jó 1 nagyságrenddel kisebb, mint a természetes források általi kibocsátás.
Az utolsó bekezdésben a feltételezést én szívesen kijavítanám 4-5-szörösre emelkedésre 2-szeres helyett, ugyanis a metán-hidrátban lévõ metán mennyisége a légkörben lévõének kb. 4-5-szöröse. Tehát jó közelítéssel 0,8-1°C-ot is tudna emelni akár.
Ja és mellesleg a legfõbb antropogén metánkibocsátók a rizsföldek és a kérõdzõk (szerves anyagok anaerob bomlása).
A metán 23-szor erõsebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Az állítás igaz, csak értelmezni kellene. Jelen pillanatban a légkör szén-dioxid tartalma 0.0385%, metántartalma pedig mindössze 0.000175%.
Mint említettem, az üvegházgázok koncentrációjának növekedése logaritmikus hõmérséklet emelkedést eredményez. Link Link
Ha feltételezzük, hogy a felszínközeli légkör hõmérsékletváltozásaihoz kapcsolódó visszacsatolások egyenlege nullához közeli, akkor a CO2 szint megkétszerezõdése (280ppm-rõl 560ppm szintre) 0.8-1.2°c-os mértékû globális felmelegedést váltana ki. A jelenlegi koncentráció mellett 1ppm CO2 hozzáadása a légkörhöz 0.0038°c-os felmelegedésért lenne felelõs (a meredekség a légkörben lévõ mennyiség emelkedésével folyamatosan csökken).
Nos, a metán "23-szor erõsebb". 1ppm metán hozzáadása az elõzõ érték huszonháromszorosát jelentené, tehát kb. 0.087°c-ot. Ne feledjük azonban, hogy metánból NAGYSÁGRENDEKKEL kevesebb van a légkörben, mint CO2-ból. A metánkoncentráció jelenlegi értéke mindössze 1.75 ppm (vagy 1750ppb - ezzel a mértékegységgel bizonyára ijesztõbbnek tûnik a számadat). A metánkoncentráció - ellenben a szén-dioxiddal - nem emelkedik egyértelmûen: Link
Tegyük fel, hogy megismétlõdik az 1980-as évek gyors metánfelszabadulása, és ez 100 éven át tart - 2100-ra kétszeresére emelve a metán légköri mennyiségét. 1.75ppm mennyiségû metán felszabadulása 0.15°c-kal emelné a globális átlaghõmérsékletet 100 év alatt. Rémisztõ lehetõség...
Az állítás igaz, csak értelmezni kellene. Jelen pillanatban a légkör szén-dioxid tartalma 0.0385%, metántartalma pedig mindössze 0.000175%.
Mint említettem, az üvegházgázok koncentrációjának növekedése logaritmikus hõmérséklet emelkedést eredményez. Link Link
Ha feltételezzük, hogy a felszínközeli légkör hõmérsékletváltozásaihoz kapcsolódó visszacsatolások egyenlege nullához közeli, akkor a CO2 szint megkétszerezõdése (280ppm-rõl 560ppm szintre) 0.8-1.2°c-os mértékû globális felmelegedést váltana ki. A jelenlegi koncentráció mellett 1ppm CO2 hozzáadása a légkörhöz 0.0038°c-os felmelegedésért lenne felelõs (a meredekség a légkörben lévõ mennyiség emelkedésével folyamatosan csökken).
Nos, a metán "23-szor erõsebb". 1ppm metán hozzáadása az elõzõ érték huszonháromszorosát jelentené, tehát kb. 0.087°c-ot. Ne feledjük azonban, hogy metánból NAGYSÁGRENDEKKEL kevesebb van a légkörben, mint CO2-ból. A metánkoncentráció jelenlegi értéke mindössze 1.75 ppm (vagy 1750ppb - ezzel a mértékegységgel bizonyára ijesztõbbnek tûnik a számadat). A metánkoncentráció - ellenben a szén-dioxiddal - nem emelkedik egyértelmûen: Link
Tegyük fel, hogy megismétlõdik az 1980-as évek gyors metánfelszabadulása, és ez 100 éven át tart - 2100-ra kétszeresére emelve a metán légköri mennyiségét. 1.75ppm mennyiségû metán felszabadulása 0.15°c-kal emelné a globális átlaghõmérsékletet 100 év alatt. Rémisztõ lehetõség...
A légkörben megtalálható metánmennyiség többszörösének felszabadulásától tartanak. Link
Azt sem hiszem.
Véleményem szerint a CO2 inkább jelzés a hõméréskleti változásokra, mint indukáló tényezõ.
A furatvizsgálatokat Péter máris taglalta általánosságban, többet én se tudok hozzátenni.
Véleményem szerint a CO2 inkább jelzés a hõméréskleti változásokra, mint indukáló tényezõ.
A furatvizsgálatokat Péter máris taglalta általánosságban, többet én se tudok hozzátenni.
A jégfurat zárványaiban lévõ levegõ kémiai összetételébõl lehet következtetni a hõmérsékletre. Ezen belül pl. az oxigén 18-as és 16-os ziotópjainak arányából. (A 18-as oxigént a növények juttatják a levegõbe, méghozzá annál többet, minél melegebb van.)
A mérési módszert nem ismerem (de egyébként az O-18-cat az öreg fákban és a fosszíliákban lehet pontosabban mérni, ezért azt hiszem a jégfurat esetén pl. a metánt és a CO2-t is figyelembe veszik.)
A mérési módszert nem ismerem (de egyébként az O-18-cat az öreg fákban és a fosszíliákban lehet pontosabban mérni, ezért azt hiszem a jégfurat esetén pl. a metánt és a CO2-t is figyelembe veszik.)
Á, ennyire még sosem fogtam vissza magam.
Mivel a mi éghajlatunkon korlátozottan téltûrõ növényekkel van szerencsém foglalkozni, így lépten-nyomon ezekbe a marhaságokba botlok, és ezek idõnként kiborítják a bilit.
Csak azt nem tudom, hogy ezek a média ferdítései, vagy valóban a klimatológiai szakma így gondolja?!
Most nem csak a bogárevésre, hanem a többi melegedõs meg klímaváltozós cikkre és szakemberek nyilatkozataira gondolok.
Mivel a mi éghajlatunkon korlátozottan téltûrõ növényekkel van szerencsém foglalkozni, így lépten-nyomon ezekbe a marhaságokba botlok, és ezek idõnként kiborítják a bilit.
Csak azt nem tudom, hogy ezek a média ferdítései, vagy valóban a klimatológiai szakma így gondolja?!
Most nem csak a bogárevésre, hanem a többi melegedõs meg klímaváltozós cikkre és szakemberek nyilatkozataira gondolok.
Kíváncsi lennék, ha az ENSZ Mezõgazdasági és Élelmezési Szervezetének fõvezérei elé tennék egy tányér légyszargombóclevest, párolt gilisztát lótücsök pörkölttel és rakott krumplibogárral, mit lépnének rá.
Értem. Az viszont nem zárható ki, hogy egy lehetséges folyamatban lévõ lehûlési trendet "leárnyékolhat" ideig óráig a CO2 szint antropogén növekedése. Vagy a 380 ppm-es szintet sem tartod mérvadónak?
És erre a hõmérséklet-diagrammra milyen módszertannal következtetnek? Mert ugye ezek CO2 szintbõl származtatott adatok.
Ez CO2-diagram.
Íme egy jégfuratok hõmérsékleti ábrázolása: Link
Szerintem õ is túlképzeli az emberiség szerepét, az Északi-hemiszféra elmúlt, zaklatott év-százezrei alatt sokkal nagyobb változásokat él át újra és újra, mint az emberiség elmúlt 5-10ezer évében tapasztalt (a glaciális-interglaciális változásokhoz viszonyítva) kisebb interglaciális ingadozások.
Azaz személy szerint a globális klíma-lobbi képviselõjét látom benne.
Íme egy jégfuratok hõmérsékleti ábrázolása: Link
Szerintem õ is túlképzeli az emberiség szerepét, az Északi-hemiszféra elmúlt, zaklatott év-százezrei alatt sokkal nagyobb változásokat él át újra és újra, mint az emberiség elmúlt 5-10ezer évében tapasztalt (a glaciális-interglaciális változásokhoz viszonyítva) kisebb interglaciális ingadozások.
Azaz személy szerint a globális klíma-lobbi képviselõjét látom benne.
Ugyanakkor az utóbbi négy interglaciális - már ami ezt az ábrát illeti: Link - egyre rövidülõ idõtartamú, a jégkorszakok pedig egyre hoszabbak.
És a Ruddiman hipótézis?
És a legkeméyebb dió: a glaciálisokat bevezetõ CO2 szint csökkenés oka, vagy következménye a hõmérséklet csökkenésének?
És a Ruddiman hipótézis?
És a legkeméyebb dió: a glaciálisokat bevezetõ CO2 szint csökkenés oka, vagy következménye a hõmérséklet csökkenésének?
De úgy a globális felmelegedés kifejezést mintha kezdenék hanyagolni.
Kellett nekik egy évtized, amire észbekaptak, hogy inkább van klímaváltozás, mint felmelegedés.
Kellett nekik egy évtized, amire észbekaptak, hogy inkább van klímaváltozás, mint felmelegedés.
Egyik vég nélküli hír 2050-bõl: "aki nem tudja megenni saját macskáját és kutyáját..." .
Ez hogyan folytatódhat erre kíváncsi lennék. Fûszerezési, vagy lelki tanácsok?
Ez hogyan folytatódhat erre kíváncsi lennék. Fûszerezési, vagy lelki tanácsok?
..."Nem tudjuk megállítani az elszabaduló klímaváltozást!..."
Link
Ez a szélsõséges videó csúcspontja! Ilyenek ezek a klímaváltozások, nem lehet csak úgy megállítani.. Ha belegondolunk mekkora szerencse, hogy nem tudják megállítani! Mi lenne lenne ha meg tudnák állítani? A földtörténet utolsó másodperce...
A tavalyi koppenhágai klímacsúcs hófúvásában rostokoló hívõk savanyú ábrázatát hozzáképzelve, valóban tragikomikus dolog ez!
Link
Ez a szélsõséges videó csúcspontja! Ilyenek ezek a klímaváltozások, nem lehet csak úgy megállítani..
Ha belegondolunk mekkora szerencse, hogy nem tudják megállítani! Mi lenne lenne ha meg tudnák állítani? A földtörténet utolsó másodperce...A tavalyi koppenhágai klímacsúcs hófúvásában rostokoló hívõk savanyú ábrázatát hozzáképzelve, valóban tragikomikus dolog ez!
Nincs itt közöny.
Lehet, hogy Alley körvonalazása nem hibás, ám pontosításra is szorulhat.
Ne feledjük, a glaciális-interglaciális idõszakok váltakozási intervalluma 70-120ezer év, ezen belül mindkettõ fázisnak külön periódusai vannak, amikben jól elkülönülnek melegedési és hûlési trendek.
A jelenkort megelõzõen 10ezer éve ért véget a legutolsó Würm glaciális, azaz egybõl nem idõszerû még, hogy újabb felé rohannánk.
A legutóbbi néhány interglaciális inkább átéag 15-20ezer év hosszú volt, a legutolsó (a Würm és Riss glaciális között) éppen majd 30ezer év.
Az az óta tartó interglaciálisban is jellemzõen néhány fázis különül el, a legmelegebb fázis(ok) hossza 10ezer év lehet, a köztük húzódó 1-2ezer éves hidegebb fázisokat sokan glaciálisnak tüntetik fel, holott a csökkenés a glaciálishoz való távolság alig negyede.
A múlt évezed közeli kis-jégkorszak pedig az elõbb említett kisebb periódusoknál is jóval kisebb fluktuációt jelöl, tehát a 10ezer éves meleg periódus kisebb ingadozása.
Így amit Alley ír, az inkább egy interglaciális hideg-fázisa lehet (ez viszont idõszerû, hisz lassan 10ezer éve tart a jelenben is tartó interglaciális meleg-idõszaka, amibõl egy-kettõ lehet, max. 10ezer év hosszban), ami a kisebb nagyságrendû kis-jégkorszaknál látott t-csökkenés 2-3szorosa is lehet, ami ahogy fentebb is írtam, messze nem glaciális.
Ehhez képest az IPCC-jelentés fémjelezte hisztéria számai/trendjei és azoknak nagyságrendje mosolyogtató.
Lehet, hogy Alley körvonalazása nem hibás, ám pontosításra is szorulhat.
Ne feledjük, a glaciális-interglaciális idõszakok váltakozási intervalluma 70-120ezer év, ezen belül mindkettõ fázisnak külön periódusai vannak, amikben jól elkülönülnek melegedési és hûlési trendek.
A jelenkort megelõzõen 10ezer éve ért véget a legutolsó Würm glaciális, azaz egybõl nem idõszerû még, hogy újabb felé rohannánk.
A legutóbbi néhány interglaciális inkább átéag 15-20ezer év hosszú volt, a legutolsó (a Würm és Riss glaciális között) éppen majd 30ezer év.
Az az óta tartó interglaciálisban is jellemzõen néhány fázis különül el, a legmelegebb fázis(ok) hossza 10ezer év lehet, a köztük húzódó 1-2ezer éves hidegebb fázisokat sokan glaciálisnak tüntetik fel, holott a csökkenés a glaciálishoz való távolság alig negyede.
A múlt évezed közeli kis-jégkorszak pedig az elõbb említett kisebb periódusoknál is jóval kisebb fluktuációt jelöl, tehát a 10ezer éves meleg periódus kisebb ingadozása.
Így amit Alley ír, az inkább egy interglaciális hideg-fázisa lehet (ez viszont idõszerû, hisz lassan 10ezer éve tart a jelenben is tartó interglaciális meleg-idõszaka, amibõl egy-kettõ lehet, max. 10ezer év hosszban), ami a kisebb nagyságrendû kis-jégkorszaknál látott t-csökkenés 2-3szorosa is lehet, ami ahogy fentebb is írtam, messze nem glaciális.
Ehhez képest az IPCC-jelentés fémjelezte hisztéria számai/trendjei és azoknak nagyságrendje mosolyogtató.
Kis kiegészítés: Link
A két meredekség: elsõ: 0,0253°C/év, a második: 0,0032°C per év. Talán így "látványoisabb".
A két meredekség: elsõ: 0,0253°C/év, a második: 0,0032°C per év. Talán így "látványoisabb".
Köszönöm
Hát így se tudok semmi szakmait hozzáfûzni, úgyhogy inkább várom az 'öreg rókák' véleményét
Hát így se tudok semmi szakmait hozzáfûzni, úgyhogy inkább várom az 'öreg rókák' véleményét
Interglaciális = jégkorszakok közötti
Antropogén = az ember tevékenységébõl eredõ, ahhoz kapcsolódó...
Antropogén = az ember tevékenységébõl eredõ, ahhoz kapcsolódó...
Ha a 'szakszavakat'(interglaciális, antropogén) elmagyarázod akkor már tudok is véleményt mondani
Alley szerint a kis jégkorszak csak az elsõ lépés volt egy új nagy jégkorszak felé. Ez éppen ellent mond azzal amit tanítanak, miszerint egy "hosszú" interglaciális közepén vagyunk most.
Az évezredeken át folyó antropogén befolyás klimatikus hatását (William) Ruddiman a fejlett középkorig 2 Celsius fokra teszi. Ezt azonban szerinte részben álcázta egy globális lehûlési trend. Igaz vagy sem?
Az évezredeken át folyó antropogén befolyás klimatikus hatását (William) Ruddiman a fejlett középkorig 2 Celsius fokra teszi. Ezt azonban szerinte részben álcázta egy globális lehûlési trend. Igaz vagy sem?
Jó ez a link, lehet egy csomó adatsort vizsgálni, kiszedhetõek a nyers adatok is.
Meg is tettem, és kiderült, hogy a hõmérsékletemelkedés lineáris trendje (T=mt+b) az 1975-2000 idõszakban a következõ adatokat adja:
m=0,001506(8°C/hónap; b=-0,113(15)°C
A korreláció: r^2=0,496
T standard hibája 0,132°C
(A korreláció tehát nem valami erõs, és ezzel így csak több, mint 0,13°C hibáal tudjuk becsülni a jövõbeli hõmérsékleteket.)
Az F-próba értéke 292,7, ennél nagyobb F-értékek 3,43*10^-46 valószínûséggel fordulhatnak elõ. Ez azt jelenti, hogy a lineáris trendben a T standard hibája az idõben egyáltalán nem fog növekedni, tehát helyes az a feltételezés, hogy a trend által jósolt jövõbeli hõmérsékletek továbbra is 0,001506°C/hónap-pal növekednek. Ezalapján a 2010. évi decemberi átlaghõmérséklet a 2000.év decemberi képest 0,181+-0,132+-0,011°C-kal kellene magasabbnak lennie, ahl az elsõ hiba a T std hibája, a második az m hibájából származó hibaterjedés. Ehhez a két hibához tartozó megbízhatósági 99,999%-os szint is csak 0,0364°C, így kizárt lenne a statisztika alapján a 0,3°C-s T-emelkedés, de a 0,1°C-os is (csak az túl alacsony).
Az, hogy a statisztikából ezek jöttek ki, és hogy ezek a valósághoz képest hol lehetnek, az egy dolog. Az látszik azonban, hogy (minden esetben egyébként) a hõmérséklet-anomáliák standard hibája sokkal nagyobb, mint az illesztett egyenes m meredekségének hibája. Ebbõl két dolog következik:
1. A trend magmaradhat ugyan, de az egyenes körüli ingadozás nagyon nagy. Ez tehát rövidebb távú elõrejelzésre alkalmatlan lehet.
2. Nem lehetne várható (ha csak ezt az idõszakot vizsgáljuk), hogy a T-emelkedés ennyire lecsökkenjen ilyen rövid idõ alatt (0,018K/év-rõl 0,003K/év-re). Természetesen, ha az egész idõsort néznénk, a nagy hullámhosszú hullámok miatt nem lehetne ennyire kicsi az m meredekség hibája.
3. Annak a valószínûsége, hogy a T-emelkedés a 10 év alatt eléri a 0,3°C-t, 20,15%. 2009. decemberig +0,115-nél jártunk. 2010 december a 2000-2010-es idõszak alapján durván +0,118°C lehet. Annak a valószínûsége, hogy ezt nem érjük el, kerek 33%.
Összefoglalva: az elsõdlegesen fontos, hogy a T standard hibája jóval nagyobb, mint az illesztett meredekségé, tehát a trendhez képest nagyon nagyok az ingadozások. Ennek ellenére nem fordulhatott volna elõ a trend alapján sem az IPCC által elõrejelzett 0,3°C-s, sem a valós kb. 0,12-s emelkedés sem. Vagy legalábbis csak nagyon kicsi valószínûséggel. Ebbõl pedig az látszik, hogy az idõjárás ezen az idõskálán nem statiszti8kusan viselkedik.
Meg is tettem, és kiderült, hogy a hõmérsékletemelkedés lineáris trendje (T=mt+b) az 1975-2000 idõszakban a következõ adatokat adja:
m=0,001506(8
°C/hónap; b=-0,113(15)°CA korreláció: r^2=0,496
T standard hibája 0,132°C
(A korreláció tehát nem valami erõs, és ezzel így csak több, mint 0,13°C hibáal tudjuk becsülni a jövõbeli hõmérsékleteket.)
Az F-próba értéke 292,7, ennél nagyobb F-értékek 3,43*10^-46 valószínûséggel fordulhatnak elõ. Ez azt jelenti, hogy a lineáris trendben a T standard hibája az idõben egyáltalán nem fog növekedni, tehát helyes az a feltételezés, hogy a trend által jósolt jövõbeli hõmérsékletek továbbra is 0,001506°C/hónap-pal növekednek. Ezalapján a 2010. évi decemberi átlaghõmérséklet a 2000.év decemberi képest 0,181+-0,132+-0,011°C-kal kellene magasabbnak lennie, ahl az elsõ hiba a T std hibája, a második az m hibájából származó hibaterjedés. Ehhez a két hibához tartozó megbízhatósági 99,999%-os szint is csak 0,0364°C, így kizárt lenne a statisztika alapján a 0,3°C-s T-emelkedés, de a 0,1°C-os is (csak az túl alacsony).
Az, hogy a statisztikából ezek jöttek ki, és hogy ezek a valósághoz képest hol lehetnek, az egy dolog. Az látszik azonban, hogy (minden esetben egyébként) a hõmérséklet-anomáliák standard hibája sokkal nagyobb, mint az illesztett egyenes m meredekségének hibája. Ebbõl két dolog következik:
1. A trend magmaradhat ugyan, de az egyenes körüli ingadozás nagyon nagy. Ez tehát rövidebb távú elõrejelzésre alkalmatlan lehet.
2. Nem lehetne várható (ha csak ezt az idõszakot vizsgáljuk), hogy a T-emelkedés ennyire lecsökkenjen ilyen rövid idõ alatt (0,018K/év-rõl 0,003K/év-re). Természetesen, ha az egész idõsort néznénk, a nagy hullámhosszú hullámok miatt nem lehetne ennyire kicsi az m meredekség hibája.
3. Annak a valószínûsége, hogy a T-emelkedés a 10 év alatt eléri a 0,3°C-t, 20,15%. 2009. decemberig +0,115-nél jártunk. 2010 december a 2000-2010-es idõszak alapján durván +0,118°C lehet. Annak a valószínûsége, hogy ezt nem érjük el, kerek 33%.
Összefoglalva: az elsõdlegesen fontos, hogy a T standard hibája jóval nagyobb, mint az illesztett meredekségé, tehát a trendhez képest nagyon nagyok az ingadozások. Ennek ellenére nem fordulhatott volna elõ a trend alapján sem az IPCC által elõrejelzett 0,3°C-s, sem a valós kb. 0,12-s emelkedés sem. Vagy legalábbis csak nagyon kicsi valószínûséggel. Ebbõl pedig az látszik, hogy az idõjárás ezen az idõskálán nem statiszti8kusan viselkedik.
Érdekességképpen megint elõszedtem a Kormányközi Klímaváltozási Testület (IPCC) által használt globális hõmérsékleti adatsort, és kiválasztottam a legutóbbi felmelegedési idõszakot adó 25 éves periódust (1976-2000). Itt megtekinthetõ ez az idõszak: Link
A 25 éves idõszakra illesztett lineáris trend meredeksége 0.17°c/évtized, vagyis ha az egész 21. század során folytatódna egy ilyen erõteljes hõmérséklet-emelkedés, az 1.7°c-os mértékû globális felmelegedést vonna maga után 100 év leforgása alatt. Ez kb. a fele annak, amit az IPCC közepes becslésként prognosztizál.
Az egész adatsort szemlélve gyorsan láthatjuk, hogy az ilyen ütemû felmelegedések az elmúlt 150 évben átmenetinek bizonyultak, pl. 1915 és 1940 között egy szinte teljesen hasonló felmelegedést láthatunk: Link
A kormányközi testület "thermageddon"-nal rémisztgetõ elõrejelzéseinek beválásához még az 1976-2000 idõszaknál is kétszer gyorsabb melegedésre lenne szükség, és nem 25 éven keresztül, hanem 100 éven át. Ennek jelenleg nyoma sincs, ráadásul a 21. század elsõ évtizede már el is röppent... Hm, és mérhetõ felmelegedés nélkül röppent el.
A 25 éves idõszakra illesztett lineáris trend meredeksége 0.17°c/évtized, vagyis ha az egész 21. század során folytatódna egy ilyen erõteljes hõmérséklet-emelkedés, az 1.7°c-os mértékû globális felmelegedést vonna maga után 100 év leforgása alatt. Ez kb. a fele annak, amit az IPCC közepes becslésként prognosztizál.
Az egész adatsort szemlélve gyorsan láthatjuk, hogy az ilyen ütemû felmelegedések az elmúlt 150 évben átmenetinek bizonyultak, pl. 1915 és 1940 között egy szinte teljesen hasonló felmelegedést láthatunk: Link
A kormányközi testület "thermageddon"-nal rémisztgetõ elõrejelzéseinek beválásához még az 1976-2000 idõszaknál is kétszer gyorsabb melegedésre lenne szükség, és nem 25 éven keresztül, hanem 100 éven át. Ennek jelenleg nyoma sincs, ráadásul a 21. század elsõ évtizede már el is röppent... Hm, és mérhetõ felmelegedés nélkül röppent el.
A hasonlat véleményem szerint rendkívül rossz.
A Budapesti napi középhõmérsékletek szórása november hónapban sokszorosa az éves globális középhõmérsékleti adatsor éves adatpontjai között fellépõ szórásnak. A mostani idõjárás semmiféle jelentõséggel sem bír a tél középhõmérsékletével kapcsolatban... A globális átlaghõmérséklet alakulásáról ugyanez már nem mondható el: az IPCC által hivatkozott klímamodellek futásai szerint 12-14 éven át tartó globális felmelegedés nélküli idõszak nem fordulhatott volna elõ jelen körülmények között.
Hol van az elmúlt 12-14 év hõtöbblete? A légkörben nem találunk ilyet, ráadásul az óceánok mélyén sem.
A szén-dioxid ettõl még üvegházhatású gáz, az egyetlen probléma, hogy az általa okozott változást felerõsítõ pozitív visszacsatolások az eddig látottak alapján nem létezhetnek. Az ember által okozott globális felmelegedés elmélete valójában két lépcsõbõl áll: a légköri üvegházhatás elméletébõl, valamint az atmoszféra instabilitásának elméletébõl (annak feltételezése, hogy a légköri hõmérséklet megváltozásával járó folyamatokat pozitív visszacsatolások uralják).
Az általános esetekben használt klímamodellek azt feltételezik, hogy a légkör relatív nedvessége globális átlagban konstans. Ha az erõsödõ üvegházhatás (több CO2) következtében emelkedik a felszínközeli átlaghõmérséklet, akkor a konstans RH miatt a légkör abszolút nedvessége (összegzett vízgõztartalma) növekedni kezd. A vízpáránál hatékonyabb és bõségesebb üvegházhatású gázt nem ismerünk, tehát elméletileg ez további felmelegedéshez vezet.
Az IPCC a szén-dioxid megkétszerezõdéséhez kapcsolható melegedés mértékét, az ún. klíma-érzékenységet a visszacsatolások nélküli +0.8...+1.2°c-os értékhez képest +2.5...+4°c közé teszi. A pozitív vízpára-visszacsatolás által okozott felmelegedés a trópusi troposzférában jelentkezne a legerõteljesebben, függetlenül attól, hogy a melegedési folyamat beindítója az üvegházhatás erõsödése vagy éppen a besugárzási energia növekedése... Mind a mûholdas, mint a radioszondás megfigyelések azt mutatják, hogy a vízpára abszolút mennyisége csak a felszín közelében növekszik, kb. 700hPa magasság felett enyhén csökken.
A magasban lévõ egy egységnyi vízgõz üvegházhatása a felszínközelinél jóval markánsabb, az üvegházgázok mennyisége és a léghõmérséklet között meglévõ logaritmikus összefüggés miatt. A légnedvesség döntõ része a felszín közelében koncentrálódik. Az ottani vízgõznyomás emelkedése sokkal kisebb mértékben képes melegedést okozni, mint a magasban lévõ vízpára-koncentráció csökkenése következtében fellépõ hûtõ hatás.
Az üvegházgázok hõmérsékletre gyakorolt logaritmikus hatása talán egy havazás alkalmával lenne a legjobban szemléltethetõ. A lehulló hópelyhek egy részét szeretnénk a talaj felett apácarácsokkal felfogni. Az elsõ rács elhelyezésével megakadályozzuk, hogy a hópelyhek fele elérje a felszínt. Egy második rács már csak az elsõ szûrõn áthulló hópelyhek egy részét tartaná meg, a harmadik rács ennél is kevesebbet, a tizedik rácsunk már alig tudna felfogni valamit... A légköri kisugárzás üvegházhatás általi leszabályozása során ugyanez történik, csak lentrõl felfelé.
A vízpára a Föld "légköri termosztátja", nem holmi destabilizáló összetevõ, aminek az IPCC megbélyegzi azt - ezáltal eladhatóvá válnak a realitástól elrugaszkodott, 4-6 fokos felmelegedéssel riogató forgatókönyveik.
Pályázati kiírás: keressen nekem valaki olyan globális felmelegedéssel kapcsolatos cikket, nyilatkozatot, sajtóközleményt az ezredforduló idejérõl, amely azt állította, hogy 2011-ben is 1998 lesz a legmelegebb év a mûszeres megfigyelési adatsorban!
A Budapesti napi középhõmérsékletek szórása november hónapban sokszorosa az éves globális középhõmérsékleti adatsor éves adatpontjai között fellépõ szórásnak. A mostani idõjárás semmiféle jelentõséggel sem bír a tél középhõmérsékletével kapcsolatban... A globális átlaghõmérséklet alakulásáról ugyanez már nem mondható el: az IPCC által hivatkozott klímamodellek futásai szerint 12-14 éven át tartó globális felmelegedés nélküli idõszak nem fordulhatott volna elõ jelen körülmények között.
Hol van az elmúlt 12-14 év hõtöbblete? A légkörben nem találunk ilyet, ráadásul az óceánok mélyén sem.
A szén-dioxid ettõl még üvegházhatású gáz, az egyetlen probléma, hogy az általa okozott változást felerõsítõ pozitív visszacsatolások az eddig látottak alapján nem létezhetnek. Az ember által okozott globális felmelegedés elmélete valójában két lépcsõbõl áll: a légköri üvegházhatás elméletébõl, valamint az atmoszféra instabilitásának elméletébõl (annak feltételezése, hogy a légköri hõmérséklet megváltozásával járó folyamatokat pozitív visszacsatolások uralják).
Az általános esetekben használt klímamodellek azt feltételezik, hogy a légkör relatív nedvessége globális átlagban konstans. Ha az erõsödõ üvegházhatás (több CO2) következtében emelkedik a felszínközeli átlaghõmérséklet, akkor a konstans RH miatt a légkör abszolút nedvessége (összegzett vízgõztartalma) növekedni kezd. A vízpáránál hatékonyabb és bõségesebb üvegházhatású gázt nem ismerünk, tehát elméletileg ez további felmelegedéshez vezet.
Az IPCC a szén-dioxid megkétszerezõdéséhez kapcsolható melegedés mértékét, az ún. klíma-érzékenységet a visszacsatolások nélküli +0.8...+1.2°c-os értékhez képest +2.5...+4°c közé teszi. A pozitív vízpára-visszacsatolás által okozott felmelegedés a trópusi troposzférában jelentkezne a legerõteljesebben, függetlenül attól, hogy a melegedési folyamat beindítója az üvegházhatás erõsödése vagy éppen a besugárzási energia növekedése... Mind a mûholdas, mint a radioszondás megfigyelések azt mutatják, hogy a vízpára abszolút mennyisége csak a felszín közelében növekszik, kb. 700hPa magasság felett enyhén csökken.
A magasban lévõ egy egységnyi vízgõz üvegházhatása a felszínközelinél jóval markánsabb, az üvegházgázok mennyisége és a léghõmérséklet között meglévõ logaritmikus összefüggés miatt. A légnedvesség döntõ része a felszín közelében koncentrálódik. Az ottani vízgõznyomás emelkedése sokkal kisebb mértékben képes melegedést okozni, mint a magasban lévõ vízpára-koncentráció csökkenése következtében fellépõ hûtõ hatás.
Az üvegházgázok hõmérsékletre gyakorolt logaritmikus hatása talán egy havazás alkalmával lenne a legjobban szemléltethetõ. A lehulló hópelyhek egy részét szeretnénk a talaj felett apácarácsokkal felfogni. Az elsõ rács elhelyezésével megakadályozzuk, hogy a hópelyhek fele elérje a felszínt. Egy második rács már csak az elsõ szûrõn áthulló hópelyhek egy részét tartaná meg, a harmadik rács ennél is kevesebbet, a tizedik rácsunk már alig tudna felfogni valamit... A légköri kisugárzás üvegházhatás általi leszabályozása során ugyanez történik, csak lentrõl felfelé.
A vízpára a Föld "légköri termosztátja", nem holmi destabilizáló összetevõ, aminek az IPCC megbélyegzi azt - ezáltal eladhatóvá válnak a realitástól elrugaszkodott, 4-6 fokos felmelegedéssel riogató forgatókönyveik.
Pályázati kiírás: keressen nekem valaki olyan globális felmelegedéssel kapcsolatos cikket, nyilatkozatot, sajtóközleményt az ezredforduló idejérõl, amely azt állította, hogy 2011-ben is 1998 lesz a legmelegebb év a mûszeres megfigyelési adatsorban!
A könyvbéli idézett rész senkinek nem mond semmit? Nem értem ezt a közönyt itt.
Ha valaki a napi adatokat ábrázolja egy egyszerû grafikonon, egybõl láthatja, hogy november 1. és november 15. között nem csökkent Budapest átlaghõmérséklete. Pedig amennyiben a csökkenõ besugárzás miatt december végére 0°C körüli átlaghõmérséklet várható, akkor a fent említett idõszak során már 3°C-os lehûlésnek kellett volna bekövetkeznie. Tehát szerintem a hõmérsékletet nem a besugárzás változása alakítja, és az állítólag közeledõ tél csupán az ebben érdekelt lobbik által terjesztett, alaptalan híresztelés.
Logikus? Épp annyira, mint a földi átlaghõmérséklettel kapcsolatos okfejtésed.
Logikus? Épp annyira, mint a földi átlaghõmérséklettel kapcsolatos okfejtésed.
Úgy látom, nem sokan tudnal angolul..
Szóval a Klíma kultúrtörténete címû könyvben olvasom:
"A geológus Richard Alley változatlanul azon a nézeten van, hogy a kis jégkorszak, az elmúlt 10 ezer év leghidegebb periódusa csak az elsõ lépés volt egy új nagy jégkorszak felé, hiszen a jégkorszakok közötti egyetlen idõszak sem tartott 10 ezer évnél tovább"
illetve:
"Az évezredeken át folyó antropogén befolyás klimatikus hatását (William) Ruddiman a fejlett középkorig 2 Celsius fokra teszi. Ezt azonban szerinte részben álcázta egy globális lehûlési trend."
Érdekes hipotézisek.
Szóval a Klíma kultúrtörténete címû könyvben olvasom:
"A geológus Richard Alley változatlanul azon a nézeten van, hogy a kis jégkorszak, az elmúlt 10 ezer év leghidegebb periódusa csak az elsõ lépés volt egy új nagy jégkorszak felé, hiszen a jégkorszakok közötti egyetlen idõszak sem tartott 10 ezer évnél tovább"
illetve:
"Az évezredeken át folyó antropogén befolyás klimatikus hatását (William) Ruddiman a fejlett középkorig 2 Celsius fokra teszi. Ezt azonban szerinte részben álcázta egy globális lehûlési trend."
Érdekes hipotézisek.
Egyértelmûen több autó pöfög az utcákon 2010-ben, mint 1998-ban, azonban nagyon nem mindegy, hogy mennyi CO2-t, CO-t, kormot, NOx-ot, stb. püfög ki egy autó 1998-ban és 2010-ben. Ha jól tudom, Kaliforniában törvény írta elõ, hogy 2005-re a gépkocsik károsanyag-kibocsátását 0-ra kell redukálni, 2010-re pedig már negatív emisszió (volt) a cél, azaz az olyan autók forgalomba hozása, melyek tisztább levegõt pöfékelnek ki, mint amilyet beszívnak.
Hogy ebbõl mennyi valósult meg, fogalmam sincs, gyanítom, hogy nem tudták teljesíteni, viszont arra mindenképpen jó a példa, hogy lásd, merre tartunk. Elõbb-utóbb (...) sikerül olyan konvertereket, illetve katalizátorokat beépíteni a gépjármûvekbe, melyek minimálisra csökkentik a károsanyag-emissziót. Egy kis szén-dioxidtól pedig nem kell megijedni
Hogy ebbõl mennyi valósult meg, fogalmam sincs, gyanítom, hogy nem tudták teljesíteni, viszont arra mindenképpen jó a példa, hogy lásd, merre tartunk. Elõbb-utóbb (...) sikerül olyan konvertereket, illetve katalizátorokat beépíteni a gépjármûvekbe, melyek minimálisra csökkentik a károsanyag-emissziót. Egy kis szén-dioxidtól pedig nem kell megijedni
Így van. Úgyhogy valami nagyon sántít abban a témában, hogy az éghajlatváltozásért kizárólag az ember a felelõs. Ugyanis nem hiszem, hogy kevesebb autó pöfögne az utcákon, mint 12 éve... sõt!
Ha valaki az éves adatokat ábrázolja egy egyszerû grafikonon, egybõl láthatja, hogy az 1990-es évek vége óta nem emelkedett a Föld átlaghõmérséklete.
1998 és 2010 is El Nino év volt. Amennyiben az emberi tevékenység következtében a következõ 100 évben 3 fok melegedés várható, akkor ez 0.3 fokot jelent minden egyes évtizedben.
Az azóta eltelt 12 év során mintegy 0.36°c-os hõtöbbletnek kellett volna felhalmozódnia a Föld légkörében az egyre erõsödõ üvegházhatás miatt. Ezek után még kérdéses sem lehetne, hogy 1998 vagy 2010 volt-e melegebb. 2010-nek kb. 0.25°c-kal melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál (azért nem 0.36-tal, mert a 97/98-as El Nino lényegesen erõsebb volt).
A szürke valóság: 2010 közel 0.1°c-kal hûvösebb, mint 1998 (sic!). További érdekesség, hogy a gyenge El Nino évnek számító 2002, 2003 és 2005 is melegebb lehet az idei évnél.
1998 és 2010 is El Nino év volt. Amennyiben az emberi tevékenység következtében a következõ 100 évben 3 fok melegedés várható, akkor ez 0.3 fokot jelent minden egyes évtizedben.
Az azóta eltelt 12 év során mintegy 0.36°c-os hõtöbbletnek kellett volna felhalmozódnia a Föld légkörében az egyre erõsödõ üvegházhatás miatt. Ezek után még kérdéses sem lehetne, hogy 1998 vagy 2010 volt-e melegebb. 2010-nek kb. 0.25°c-kal melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál (azért nem 0.36-tal, mert a 97/98-as El Nino lényegesen erõsebb volt).
A szürke valóság: 2010 közel 0.1°c-kal hûvösebb, mint 1998 (sic!). További érdekesség, hogy a gyenge El Nino évnek számító 2002, 2003 és 2005 is melegebb lehet az idei évnél.
Sajtóközlemények böngészése helyett a konkrét adatsorok megtekintését tudom ajánlani.
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) által használt adatsor szerint a legmelegebb év minden kétséget kizáróan 1998 marad.
Link
1998 eltérése az 1961-90-es átlagtól +0.548°c
2010 elsõ 9 hónapjának anomáliája + 0.511°c
2010 szeptemberében a kibontakozóban lévõ La Nina miatt már csak 0.391°c volt a pozitív irányú eltérés, ez a következõ hónapokban tovább fog csökkenni. Az éves érték 0.458°c körül lesz csak, amivel 2010 a korábbi várakozásokkal szemben csak az 5. legmelegebb év lesz.
A várható sorrend:
1998
2005
2003
2002
2010
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) által használt adatsor szerint a legmelegebb év minden kétséget kizáróan 1998 marad.
Link
1998 eltérése az 1961-90-es átlagtól +0.548°c
2010 elsõ 9 hónapjának anomáliája + 0.511°c
2010 szeptemberében a kibontakozóban lévõ La Nina miatt már csak 0.391°c volt a pozitív irányú eltérés, ez a következõ hónapokban tovább fog csökkenni. Az éves érték 0.458°c körül lesz csak, amivel 2010 a korábbi várakozásokkal szemben csak az 5. legmelegebb év lesz.
A várható sorrend:
1998
2005
2003
2002
2010
Eumet.hu, ezt a weboldalt ajánlanám a figyelmedbe. Itt a MÚLTIDÕ menüben megtalálod az utóbbi évek átlaghõmérsékleti adatait Magyarországon. Kiderül belõle hogy pl. 2007 óta egész mostanáig folyamatos lehûlés figyelhetõ meg az éves átlaghõmérsékletben. Az idei adatok október végéig 1,2 fokos negatívot (!) mutatott a 100 éves átlaghoz képest. Most a novemberi "afrikai hõség" hatására kúszott fel ez az érték -0,8-ra...
Itt a bibi, a viszonyítási alap, hisz a 1870-1880 közötti idõszak az elmúlt ezer év egyik leghidegebb idõszaka volt, így az azóta mért legmagasabb érték csak az elmúlt ezer évet nézve sincs sehol.
Hogyne emelkedett volna, nem felel meg a valóságnak amit írsz. Úgy néz ki jó eséllyel az idei lehet a legmelegebb éve a földnek:
Az idei lehet a legmelegebb év
Az idei év utolérte az eddigi legmelegebb évet, utoljára 1998-ban volt ennyire magas az átlaghõmérséklet, mint most. A szeptember csak a kilencedik legmelegebb szeptember volt eddig.
Az elsõ kilenc hónap alapján az idei év versenyben van a legmelegebb év címért. Az adatok szerint [1] az idén legalább olyan meleg volt, mint az eddigi legmelegebb évben, 1998-ban.
......
Ha csak a felszíni hõmérsékletet nézzük, akkor 2007 volt az eddigi legmelegebb év, 2010 a második helyre zárkózott fel. Ha a vizek hõmérsékletét is nézzük, akkor 1998 az elsõ. Az adatokat egyébként 1880 óta gyûjtik, tehát amikor a legmelegebbrõl beszélünk, akkor az elmúlt 130 évet nézzük.
forrás: Link
Az idei lehet a legmelegebb év
Az idei év utolérte az eddigi legmelegebb évet, utoljára 1998-ban volt ennyire magas az átlaghõmérséklet, mint most. A szeptember csak a kilencedik legmelegebb szeptember volt eddig.
Az elsõ kilenc hónap alapján az idei év versenyben van a legmelegebb év címért. Az adatok szerint [1] az idén legalább olyan meleg volt, mint az eddigi legmelegebb évben, 1998-ban.
......
Ha csak a felszíni hõmérsékletet nézzük, akkor 2007 volt az eddigi legmelegebb év, 2010 a második helyre zárkózott fel. Ha a vizek hõmérsékletét is nézzük, akkor 1998 az elsõ. Az adatokat egyébként 1880 óta gyûjtik, tehát amikor a legmelegebbrõl beszélünk, akkor az elmúlt 130 évet nézzük.
forrás: Link
Az északi részt lehetett érdemben csak megmenteni, az láthatóan sikerrel kecsegtet.
Legalább annyi...
Legalább annyi...
Az a nagy helyzet, hogy a mostaninál is voltak sokkal enyhébb idõszakai a Föld történetének (pl. a kora középkorban, amikor a Vikingek el tudtak hajózni Grönlandra, és ott településeket tudtak létrehozni. Sõt el is nevezték Zöld Szigetnek=Grönland). Aztán a késõi középkorban meg az újkorban volt egy kis jégkorszak, most meg megint melegebb az átlaghõmérséklet. A Föld klímája folyamatosan változik, ha ráteszünk egy lapáttal, ha nem.
Az is érdekes, hogy a tudósok most már a hideg telekkel magyarázzák a globális felmelegedést. Pár éve még szicíliai telet jósoltak Magyarországnak. Érdekelne, hogy mivel magyarázzák azt, hogy a Föld átlaghõmérséklete jó tíz éve nem emelkedett egy grammot se ... biztos a CO2 az oka...
Az is érdekes, hogy a tudósok most már a hideg telekkel magyarázzák a globális felmelegedést. Pár éve még szicíliai telet jósoltak Magyarországnak. Érdekelne, hogy mivel magyarázzák azt, hogy a Föld átlaghõmérséklete jó tíz éve nem emelkedett egy grammot se ... biztos a CO2 az oka...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat