Földtan
Már a magyar szeizmogramokon is látni
Link
(sokat fejlesztettek az oldalon az oroszlányi rengés óta, le a kalappal!)
Link
(sokat fejlesztettek az oldalon az oroszlányi rengés óta, le a kalappal!)
Az USGS adatai a rengésrõl:Link
Attól tartok, sokkal több halott lesz, mint az indonéz cunami esetében volt... :-(
Attól tartok, sokkal több halott lesz, mint az indonéz cunami esetében volt... :-(
Riasztások: Japán, Oroszország, Marcus-szigetek, Mariana-szigetek, Guam, Wake-sziget, Taiwan. Figyelmeztetések: Yap, Fülöp-szigetek, Marshall-szigetek, Belau, Midway-szigetek, Pohnpei, Chuuk, Kosrae, Indonézia, Pápua-Új Guinea, Nauru, Johnstonszigetek, Salamon-szigetek, Kiribati, Hawaii
Döbbenet! Vajon a pusztítás elérheti a Hawai szgt-et, és az Indonéziai térséget?
Néhány méterrel a tsunami elõtt autók mennek ide-oda, kétségbeesetten keresve a kiutat, de nincs kiút, elképesztõ [esõ]
Az utórengések sem gyengék! 6.4, 6.4, 6.8, 7.1 Ki gondolta volna, hogy a tegnapi 7.2 csak bemelegítés volt...
Nézem (meg az USGS-t is, az adatok miatt), úsznak az autók, a házak a kikötõben, megérkezett a tsunami
Örülök, hogy tetszett és köszönet az újabb térképekért Beckonak. Egyébként egyenesen az egyetemrõl érkezett hozzám:-)
Elképesztõ, pl. Szeged.... ugye, közben benézett 1879-ben AZ árvíz... mennyivel másabb volt minden
Neked pedig köszönet, hogy belinkelted!
Külön érdekes összehasonlítani egy ilyen csapadékos év után, az akkori és jelenlegi állapotot, hogy mely területek voltak egykor idõszakosan vízzel borítottak, mocsaras jellegûek.
Külön érdekes összehasonlítani egy ilyen csapadékos év után, az akkori és jelenlegi állapotot, hogy mely területek voltak egykor idõszakosan vízzel borítottak, mocsaras jellegûek.
Nem teljesen földtan inkább egy kis térképészet, de azt hiszem talán itt jó helyen van.
Kis érdekesség::-)
Link
Hogy nézett ki a lakóhelyed 150 éve?
Ferenc császár 1806-ban rendelte el a Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme"-t, (a második illetve Ferenc-féle országfelmérést),
amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. 1819-tõl egészen 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények, amelyek végül
összefüggõen ábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat. A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagy felbontásban beszkennelte és felpakolta
a netre, méghozzá ügyesen összekötve a Google Mapsszel, osztott képernyõn. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig a
korabeli állapotot és a mai fotókat:
Dr. Heltai Miklós munkáját dicséri, a gödöllõi egyetem docense.
Köszönet érte!
Kis érdekesség::-)
Link
Hogy nézett ki a lakóhelyed 150 éve?
Ferenc császár 1806-ban rendelte el a Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme"-t, (a második illetve Ferenc-féle országfelmérést),
amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. 1819-tõl egészen 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények, amelyek végül
összefüggõen ábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat. A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagy felbontásban beszkennelte és felpakolta
a netre, méghozzá ügyesen összekötve a Google Mapsszel, osztott képernyõn. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig a
korabeli állapotot és a mai fotókat:
Dr. Heltai Miklós munkáját dicséri, a gödöllõi egyetem docense.
Köszönet érte!
Köszi, így már megvan. Lehet, hogy a gugli a sokadik lapon adta volna ezt a Joseni-t is.
Pacele-re meg azért nem sikerült keresni, mert az Pâclele.
Pacele-re meg azért nem sikerült keresni, mert az Pâclele.
De miféle Joseni ez? Hol van?
Nekem amit a gugli hajlandó kiadni, Joseni=Gyergyóalfalu, az Gyergyószentmiklóstól nyugatra van, vagyis még Erdélyben.
Nekem amit a gugli hajlandó kiadni, Joseni=Gyergyóalfalu, az Gyergyószentmiklóstól nyugatra van, vagyis még Erdélyben.
Elég híres helyszín :-) Már persze annak, akit érdekel a téma. Ezek nem földrengéshez, hanem szénhidrogén-lelõhelyhez kötöttek, mint a bakui (kicsit nagyobb...) iszapvulkánok. Az azerieknél néha be is gyullad a gáz, ami feltör az iszapvulkánokból.
A román rengések azok nem rendes tektonkai rengések, hanem a feltörõ gáz"buborék" préselõdik át a talaj repedésein, az rezonáltatja be a követlen környéket.
A román rengések azok nem rendes tektonkai rengések, hanem a feltörõ gáz"buborék" préselõdik át a talaj repedésein, az rezonáltatja be a követlen környéket.
Iszapvulkánokkal, és a jelenséggel én is találkoztam a múlt nyáron a D-i; Keleti-Kárpátok külsõ oldalánál Joseni település mellett.
Állítólag 2-3 naponta itt vannak olyan rengések, amit a nem "tõsgyökeres benszülött" megérez. Akkor, ott, nekem nem volt ilyen szerencsém, így maradt a látványa az iszaphegyeknek.
Link
Link
Link
Szerk: Igazi földrajz órás terepgyakorlatot lehetne ezen a helyen tartani.
Egy kis morfológia, egy kis víz kontra, hordalék. Aztán elvinni a nebulót az Alpokba, egy gleccser tanulmányra, lavina szakértésre, lejtõtörmelék elemzésre.
Tudom, a kezem a bilibe, az oktatás jelenlegi szinvonala meg a bili alatt.
Állítólag 2-3 naponta itt vannak olyan rengések, amit a nem "tõsgyökeres benszülött" megérez. Akkor, ott, nekem nem volt ilyen szerencsém, így maradt a látványa az iszaphegyeknek.
Link
Link
Link
Szerk: Igazi földrajz órás terepgyakorlatot lehetne ezen a helyen tartani.
Egy kis morfológia, egy kis víz kontra, hordalék. Aztán elvinni a nebulót az Alpokba, egy gleccser tanulmányra, lavina szakértésre, lejtõtörmelék elemzésre.
Tudom, a kezem a bilibe, az oktatás jelenlegi szinvonala meg a bili alatt.
A talajfolyósodás azt jelenti, hogy a rengés miatt bepréselõdött a víz a talajszemcsék közé, ami ennek hatására úgy viselkedik, mintha maga is folyadék lenne. Ez akkor gáz, ha az altalaj amúgy is laza szerkezetû. Itt ez van pont, mivel a Déli-Alpokból a folyók által lehordott üledékplatón épült a város nagy része, gyakorlatilag homokon. Egy ilyen elfolyósodott talaj nem képes megtartani a ráépített cuccokat, azok így eldõlnek, illetve a kisebb utórengések hatását megsokszorozza az épületek szempontjából. Itt: Link láthatóak a külsõ jelei annak, ha talajfolyósodás lép fel, ezek a kis iszap-homok vulkánocskák (csak vizes iszaphalmok) az elfolyósodott talajból annak a kisebb repedésein kipréselõdtek a rengés hatására. Hogy mit okozhat? Link Ez 1964-ben készült kép egy kínai rengéskor...
Az ivóvíz valószínû a csõtörések s vízbázis szennyezõdések miatt nincs.
Az ivóvíz valószínû a csõtörések s vízbázis szennyezõdések miatt nincs.
Délelõtt hallgattam; Neo-rádiót, hírek;" a helyi polgármester aggódik, mert a talaj- a megfigyelések, és mérések alapján? - nagyon "elfolyósodott", (vizesedett?)- tehát a fel talaj tartó képessége legyengült, ami további ház-összeomlásokat okozhatnak."
Ez olyan lehet, mint ha fel kapáltuk, tárcsáztuk volna a házak alapját porhanyósra?
A másik hír, nincs ivóvíz. Ez a csövek törése, vagy a talajvízszint leesése miatt volna?
Ez olyan lehet, mint ha fel kapáltuk, tárcsáztuk volna a házak alapját porhanyósra?
A másik hír, nincs ivóvíz. Ez a csövek törése, vagy a talajvízszint leesése miatt volna?
A legújabb hivatalos info, h felülbírálták a korábbi 65-öt, mst 38 a halottak száma.
Eddig 26 db 4-esnél erõsebb utórengés volt.
Eddig 26 db 4-esnél erõsebb utórengés volt.
A durva az, hogy nem elég, hogy délben volt a 6,3-as, azóta még kb két tucat "kisebb" utórengés volt, köztök 5,5-ös is, ami a mentési munkákat eléggé megnehezíti...
Christchurchben volt egy 6,3-as utórengés, ami sokkal nagyobb károkat csinált, mint a tavalyi 7,2-es... Persze, az akkor megsérült, de nem végzetesen megsérült épületek leomlottak, stb.
NZHerald cikk: Link
Radio NZ cikk: Link
Képek a károkról: Link
Sajnos most nem úszták meg, míg a 7,2-es esetében NEM volt halott, jelenleg 65-nél tartanak... :-(
NZHerald cikk: Link
Radio NZ cikk: Link
Képek a károkról: Link
Sajnos most nem úszták meg, míg a 7,2-es esetében NEM volt halott, jelenleg 65-nél tartanak... :-(
Közben találtam róla videót is, FB-re már linkeltem, de akkor most ide is: Link