Globális jelenségek
"Igen. Utána meg kereshetné a családját. Vagy a családja õt... "
Sztem a nagy szólásszabadságosdinak ez lett a melékterméke, hogy mindenki százszámra gyárthatja az összeesküvéselméleteket. Belerepült egy utasszállító egy nagy toronyba a szemem elõtt, mégis legalább 50 hajmeresztõ elméletet hallottam már hogy milyen amerikai rakéta volt az valójában.
Azért mert soha ennyit nem tudott a viágról az átlagember, azt hiszi h még bonyolultabb mint amilyen valójában.
Sztem a nagy szólásszabadságosdinak ez lett a melékterméke, hogy mindenki százszámra gyárthatja az összeesküvéselméleteket. Belerepült egy utasszállító egy nagy toronyba a szemem elõtt, mégis legalább 50 hajmeresztõ elméletet hallottam már hogy milyen amerikai rakéta volt az valójában.
Azért mert soha ennyit nem tudott a viágról az átlagember, azt hiszi h még bonyolultabb mint amilyen valójában.
"Ehhez képest az idei átlaghõmérséklet Mo-n erõsen minuszos. (Aki nem hiszi, járjon utána nevet) "
én megnéztem a metneten 2010. év havi középhõmérséklet eltéréseinek térképeit és bõven a piros szin dominál a kék helyett. (csakúgy mint tavaly)
én megnéztem a metneten 2010. év havi középhõmérséklet eltéréseinek térképeit és bõven a piros szin dominál a kék helyett. (csakúgy mint tavaly)
Akkor mit írjunk most ahhoz, hogy objektívek legyünk?
Egyébként én akkor is azt állítanám, ami az igazság, mégha felhúznak is egy lámpavasra!
Voltam is már felhúzva korábban. Nem volt jó érzés, de az objektivitásnak is ára van.
Egyébként én akkor is azt állítanám, ami az igazság, mégha felhúznak is egy lámpavasra!
Voltam is már felhúzva korábban. Nem volt jó érzés, de az objektivitásnak is ára van.
Nem frankócsákóságból írom, hanem egészen egyszerûen mást tapasztalok, más látok, és nem azokat amiket 10 éve a felmelegedéspárti apostolok írtak. Ennyire egyszerû az egész.
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4484 - 2010-12-10 14:20:25)
Kénytelen vagyok kijavítani az állításodat. Egyáltalán nem azért nem értek egyet a "Felmelegedés-párt" véleményével, mert hogy ma annyira az ellenkezõ álláspont lenne a divat. Sõt, ha figyelemmel követed a médiát (pl. origo), mai napig ömlik belõle, hogy 2-3-4 meg ki tudja hány fokkal fog nõni a jövõben az átlaghõmérséklet. Ehhez képest az idei átlaghõmérséklet Mo-n erõsen minuszos. (Aki nem hiszi, járjon utána
) Most már nem merik azt állítani, hogy el fogunk sivatagosodni, mert mindenki kiröhögné õket, és elküldené a belvizes szántóra kaszálni... Most már azt mondják, hogy nagy esõzések lesznek, meg hõségriadók - miközben idén nyáron többször volt 20 fok, mint 40... Úgyhogy arról van csak szó, hogy inkább azt hiszem el, amit tapasztalok, és nem azt, amit mindenáron belém akarnak súlykolni. 
Kénytelen vagyok kijavítani az állításodat. Egyáltalán nem azért nem értek egyet a "Felmelegedés-párt" véleményével, mert hogy ma annyira az ellenkezõ álláspont lenne a divat. Sõt, ha figyelemmel követed a médiát (pl. origo), mai napig ömlik belõle, hogy 2-3-4 meg ki tudja hány fokkal fog nõni a jövõben az átlaghõmérséklet. Ehhez képest az idei átlaghõmérséklet Mo-n erõsen minuszos. (Aki nem hiszi, járjon utána
) Most már nem merik azt állítani, hogy el fogunk sivatagosodni, mert mindenki kiröhögné õket, és elküldené a belvizes szántóra kaszálni... Most már azt mondják, hogy nagy esõzések lesznek, meg hõségriadók - miközben idén nyáron többször volt 20 fok, mint 40... Úgyhogy arról van csak szó, hogy inkább azt hiszem el, amit tapasztalok, és nem azt, amit mindenáron belém akarnak súlykolni. 
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4483 - 2010-12-10 14:12:20)
"Szerintem annyiban igaza van, hogy a konkrétan "felmelegedéspártiaknak" messze nincs igaza"
Ha ezt 10 évvel ezelõtt mondod, akkor felhúznak egy lámpavasra. Ha most írod, akkor te vagy a frankócsákó és mindjárt jön 17 ember aki ebben megerõsít.
Éppen arra a gusztustalanságra akarok ezzel rávilágítani, hogy olyan színû a köpönyeg, ahogy a nap süti. Az objektivitás nagyon ritka vendég a klímakutatásban, és sajnos ez itt is szépen megjelenik. Pedig nekünk nem múlik rajta támogatásunk.
"Szerintem annyiban igaza van, hogy a konkrétan "felmelegedéspártiaknak" messze nincs igaza"
Ha ezt 10 évvel ezelõtt mondod, akkor felhúznak egy lámpavasra. Ha most írod, akkor te vagy a frankócsákó és mindjárt jön 17 ember aki ebben megerõsít.
Éppen arra a gusztustalanságra akarok ezzel rávilágítani, hogy olyan színû a köpönyeg, ahogy a nap süti. Az objektivitás nagyon ritka vendég a klímakutatásban, és sajnos ez itt is szépen megjelenik. Pedig nekünk nem múlik rajta támogatásunk.
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4482 - 2010-12-10 14:03:20)
Szerintem annyiban igaza van, hogy a konkrétan "felmelegedéspártiaknak" messze nincs igaza, mert nem egyértelmû a felmelegedés, még ha globálisan "mindent" átlagolva igaz is, egy csomó terület akkor is éppenhogy hûl (ahogy mi, Európa is most épp).
Szóval a "klímaváltozás" ezerszer szerencsésebb kifejezés, és azzal szerintem kb. mindenki egyetért, hogy klímaváltozás van. Azaz a "nemtörténiksemmikülönös" pártiaknak sincs egyértelmû igaza, persze ehhez elõbb definiálni kéne, hogy nekik konkrétan mi is a különös. Az éves csapadékrekord? Az anglia évezredes decemberi hidegrekord? A soha nem látott orosz hõségrekord? A tegnapelõtti Sellyei Tmax rekord?
Rekord rekord hátán, persze lehet, hogy ez se különös
Szerintem tehát igen is van változás. Az viszont már megint egy bõvebb kérdés, hogy ezt mennyire okozza az ember, és konkrétan itt vannak a nagy viták és vádolgatások.
De már megint átlógtunk az éghajlatváltozás-témába nagyon
Szerintem annyiban igaza van, hogy a konkrétan "felmelegedéspártiaknak" messze nincs igaza, mert nem egyértelmû a felmelegedés, még ha globálisan "mindent" átlagolva igaz is, egy csomó terület akkor is éppenhogy hûl (ahogy mi, Európa is most épp).
Szóval a "klímaváltozás" ezerszer szerencsésebb kifejezés, és azzal szerintem kb. mindenki egyetért, hogy klímaváltozás van. Azaz a "nemtörténiksemmikülönös" pártiaknak sincs egyértelmû igaza, persze ehhez elõbb definiálni kéne, hogy nekik konkrétan mi is a különös. Az éves csapadékrekord? Az anglia évezredes decemberi hidegrekord? A soha nem látott orosz hõségrekord? A tegnapelõtti Sellyei Tmax rekord?
Rekord rekord hátán, persze lehet, hogy ez se különös
Szerintem tehát igen is van változás. Az viszont már megint egy bõvebb kérdés, hogy ezt mennyire okozza az ember, és konkrétan itt vannak a nagy viták és vádolgatások.
De már megint átlógtunk az éghajlatváltozás-témába nagyon
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4481 - 2010-12-10 13:54:09)
Pontosan! Legalábbis részben ez az oka. De ha ezt tudod, akkor azt is, hogy a keleti oldalon illetve a Grönlandi-tengeren meg negatív anomália van (bivaly grönlandi AC stb). Éppen ezért nem értem, hogy az miért nem jut eszedbe, hogy ott meg éppenhogy kussolnivalójuk lenne. Vagyis értem, mert mostanában az a trend, hogy szídjuk a "felmelegedéstpáriakat". Pár éve meg az volt a divat, hogy kutyázzák a "nemtörténiksemmikülönöspártiakat". Aztán forog mindenki, mint a szélkakas. Amilyen a fõáramlat, úgy változnak a vélemények.
Pontosan! Legalábbis részben ez az oka. De ha ezt tudod, akkor azt is, hogy a keleti oldalon illetve a Grönlandi-tengeren meg negatív anomália van (bivaly grönlandi AC stb). Éppen ezért nem értem, hogy az miért nem jut eszedbe, hogy ott meg éppenhogy kussolnivalójuk lenne. Vagyis értem, mert mostanában az a trend, hogy szídjuk a "felmelegedéstpáriakat". Pár éve meg az volt a divat, hogy kutyázzák a "nemtörténiksemmikülönöspártiakat". Aztán forog mindenki, mint a szélkakas. Amilyen a fõáramlat, úgy változnak a vélemények.
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4479 - 2010-12-10 13:39:55)
Erre valók a fórumok. Legfeljebb kijavítunk, te pedig nem élsz majd tévhitben.
Erre valók a fórumok. Legfeljebb kijavítunk, te pedig nem élsz majd tévhitben.
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4478 - 2010-12-10 13:31:22)
Van egy tippem,de inkább nem mondom el, mert csak le leszek hülyézve érte.
Van egy tippem,de inkább nem mondom el, mert csak le leszek hülyézve érte.
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4477 - 2010-12-10 13:26:14)
Tudod, hogy miért van most meleg Nuukban?
Tudod, hogy miért van most meleg Nuukban?
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4476 - 2010-12-10 13:16:49)
Nem baj, legalább azoknak, akik még fafejûen ragaszkodnak a globális felmelegedés "maszlaghoz", lesz egy pici kapaszkodójuk egy idõre...
Nem baj, legalább azoknak, akik még fafejûen ragaszkodnak a globális felmelegedés "maszlaghoz", lesz egy pici kapaszkodójuk egy idõre...
Az üvegház hatás TÉNY, de véleményem szerint GLOBÁLIS önszabályozó rendszer. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem zárják azt ki, hogy a CO2 koncentráció mértéke az egész rendszerben igen elhanyagolható. Ha a CO2 koncentráció változása öngerjesztõen, exponenciális módon befolyásolná, növelné a globális átlaghõmérsékletet, a Föld már régen felforrt volna, megsült volna, de legalábbis az élet a Földön kihalt volna, vagy ki sem alakult volna. A GLOBÁLIS ÜVEGHÁZHATÁS RENDSZER-re szerintem a naptevékenység és annak változása gyakorolja (az egyik ?) legnagyobb hatást, ha már szegény napunk megteszi azt a szívességet, hogy fajlagos energia sugárzása (W/m2) földi távlatból nézve meglehetõsen stabil és a naptevékenység ciklikussága a földi légköri rendszeren nagyon jól nyomon követhetõ. Én rendkívüli módon tisztelem a TUDOMÁNY-t, de nem a 'tudományos' köntösbe bújtatott gátlástalan, erõszakos, üzleti célú ostobaságot (nem csak a meteorológiában, hanem saját szakmámban is). 25 évvel ezelõtt, mûegyetemista legénykoromban volt nagy duma : 'láttam én már professzort is hányni...'. Maximális tisztelettel (TUDÓSOKNAK ÉS MINDEN LELKES AMATÕRNEK) : Lujó
[mod.]
[mod.]
Én igen, de nyilván rosszul láttam.
Egyébként van a témában rengeteg szakfolyóirat, ahol új elméleteket lehet közölni, és régieket megcáfolni. Ezekhez bárki küldhet kéziratot, amit aztán elbírálnak, és ha nincs benne logikai bukfenc vagy ellentmondás a fizika törvényeivel, akkor megjelentetik. Próbálkoztatok már ezzel, vagy úgy gondoljátok, hogy nem is érdemes, mert a lobbiérdekek által vezérelt szerkesztõk úgysem hagynak szóhoz jutni? Komolyan, ha látnám, hogy valamelyikõtök elképzeléseit alaptalanul dobták vissza, akkor elkezdenék hinni az összeesküvésben, amire a hozzászólások 90%-a céloz valamilyen formában...
Egyébként van a témában rengeteg szakfolyóirat, ahol új elméleteket lehet közölni, és régieket megcáfolni. Ezekhez bárki küldhet kéziratot, amit aztán elbírálnak, és ha nincs benne logikai bukfenc vagy ellentmondás a fizika törvényeivel, akkor megjelentetik. Próbálkoztatok már ezzel, vagy úgy gondoljátok, hogy nem is érdemes, mert a lobbiérdekek által vezérelt szerkesztõk úgysem hagynak szóhoz jutni? Komolyan, ha látnám, hogy valamelyikõtök elképzeléseit alaptalanul dobták vissza, akkor elkezdenék hinni az összeesküvésben, amire a hozzászólások 90%-a céloz valamilyen formában...
Igen. Utána meg kereshetné a családját. Vagy a családja õt... 
Mocsok egy világ ez a mai, és mi "halandók" sosem fogjuk megtudni, hogy mivel kapcsolatban mi az igazság. Így mindenki csak a tanulmányaira, eszére, logikájára hagyatkozhat. Meg persze az értelmes emberek egymásra, az egymás közötti érvek-érvek elleni vitákra.
Mocsok egy világ ez a mai, és mi "halandók" sosem fogjuk megtudni, hogy mivel kapcsolatban mi az igazság. Így mindenki csak a tanulmányaira, eszére, logikájára hagyatkozhat. Meg persze az értelmes emberek egymásra, az egymás közötti érvek-érvek elleni vitákra.
hát ez az. egy szürke egyetemi tanárnak sokkal nagyobb üzlet lenne elõjönnie azzal a felfedezéssel hogy a globális felmelegedést a mcdonalds és soros györgy találta ki. két nap alatt tudna olyan könyvet írni amit vinnének mint a cukrot.
Bocs, hogy nem szakmabeliként belepofázok a meteortológiába. A kutatókról, szakemberekrõl 90 % ARÁNYBAN AZ A VÉLEMÉNYEM, HOGY HALÁLUK UTÁN FEL FOGJÁK VÁLTANI jÉZUS kRISZTUST iSTEN JOBBJÁN. Elõtte veiszont a pankráció szabályai szerint döntik el az elsõ helyezést. Én nagyon drukkolok az elnyomott 10 %-nak. Lujó.... Eddigi tanulmányaim szerint a fizika törvényeivel szemben fellebbezésnek helye ninncs.
Jajmár!
Miért kell bántani a kutatókat?
Attól az 1-2 kivételtõl eltekintve mindegyik társadalmi munkából és önszorgalomból kutat õszintén, mindenféle érdek és sztereotípia nélkül
Miért kell bántani a kutatókat?
Attól az 1-2 kivételtõl eltekintve mindegyik társadalmi munkából és önszorgalomból kutat õszintén, mindenféle érdek és sztereotípia nélkül
Bízol a tudományban? Láttál már non-profit kutatót? És non-profit kutatóintézetet? 
oké látom te tudod mirõl beszélsz.
Én csak laikus vagyok, de azt gondolom errõl a globális felmelegedésrõl mint a népmesékrõl "valós alapokon nyugszik". Az üvegházhatás és az emberi co2 kibocsátás tények, azon h mennyiben és hogyan befolyásolja a globális éghajlatot vitatkozzanak a szakik.
Másfelöl én kötve hiszem h a tudósok, egyetemeken ezzel foglalkozók, ezt tanulók 99%-a nem a tudása legjobbját nyújtva a valóságot kutatja, hanem vmi média hype-ot támogatva talál ki esti meséket. Szóval bár minden nagy havazás után jól hangzik a "hol van itt flmelegedés?" én bízom a tudományban.
Én csak laikus vagyok, de azt gondolom errõl a globális felmelegedésrõl mint a népmesékrõl "valós alapokon nyugszik". Az üvegházhatás és az emberi co2 kibocsátás tények, azon h mennyiben és hogyan befolyásolja a globális éghajlatot vitatkozzanak a szakik.
Másfelöl én kötve hiszem h a tudósok, egyetemeken ezzel foglalkozók, ezt tanulók 99%-a nem a tudása legjobbját nyújtva a valóságot kutatja, hanem vmi média hype-ot támogatva talál ki esti meséket. Szóval bár minden nagy havazás után jól hangzik a "hol van itt flmelegedés?" én bízom a tudományban.
"Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, "
konkrétan az embernek
ne felejtsd el hogy egy jégkorszak ugyan lejjebb hozná a tundrát a Kárpátokig, ugyanakkor kissé javulnának az életviszonyok a szaharában.
konkrétan az embernek
ne felejtsd el hogy egy jégkorszak ugyan lejjebb hozná a tundrát a Kárpátokig, ugyanakkor kissé javulnának az életviszonyok a szaharában.
Tudni : A CO2 emelkedése KÖVETTE a felmelegedést, anélkül, hogy további felmelegedést generált volna(metánhidrátbó felsabaduló metán/oxidáció/CO2). Olvasd visszamenõleg nagyobb tartományban ezt a fórumot. Azt szerintem nyugodtan feltételezheted, hogy ezen fórumon hozzászóló, linkeket elhelyezõk nincsenek üzleti kapcsolatban egyik oldallal sem. További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés. A hétfejû (77 fejû ? 777 fejû ?) strucc még egy fejét a homokba dugja. A témával kapcsolatban csak annyit : már ebben a 'vitában' majdnem a saját szakmámban érzem magam. Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt 'szakkifejezést', a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények. Azt nem kell hangsúlyoznom, hogy az Isten tudja milyen érdekek által vezérelt globális propaganda gépezet melyik oldalon van. Nagyon sok kérdés fogalmazódott meg bennem, de most 3 sör után csak egy közülük: Ha a jelenleg nagyságú és kis mértékben növekvõ CO2 koncentráció ilyen mértékû globális hõmérséklet emelkedést eredményez, hogyan fordulhatott elõ hajdanán, a föld õsi, gyakorlatilag csak nitrogént és CO2-t tartalmazó légköre lehetõvé tette a vízgõz lecsapódását, a víz földfelszíni megjelenését, az élet kialakulását. Talán a nap arcpiruló szégyenében néha félrefordította a fejét, hogy a Földet ne melegítse ? A Nap ból a Földre jutó energia mennyiség (W/m2) ingadozása nem lehet igazán jelentõs, pár évtizede garantáltan mért, az esetleges érdemi
ingadozás a médiában napciklusonként megfagyunk/megsülünk hisztéria kampányt váltana ki. Bontottam még egy sört, mindenkinek egészségére ! Lujó.
ingadozás a médiában napciklusonként megfagyunk/megsülünk hisztéria kampányt váltana ki. Bontottam még egy sört, mindenkinek egészségére ! Lujó.
Azt se felejtsük el azonban, hogy az ember elõtti korszakban az interglaciálisokban rendszeresen 280-300ppm köré emelkedett a CO2-koncentráció, és nem tovább. (A jégkorban pedig 100-200 között ingott). A CO2-koncentráció és a T általában jól együtt mozgott, de nem tudni, melyik követte a másikat.
Az biztos, hogy a jégkorszak/interglaciális-határokon valamilyen, a jéggel kapcsolatos pozitív visszacsatolás lép mûködésbe, a két egyensúly között ugráltatva az éghajlatot. (Levegõkémián tanultuk, hogy) Az új, a légkör számára szokatlanul magas CO2-koncentráció által okozott kis mértékû hõmérséklet-emelkedés akár elég lehet ahhoz, hogy ez a pozitív visszacsatolás a következõ alkalommal elmaradjon, vagy csak jóval késõbb jelentkezzen, ezáltal a jégkor is elmaradjon, vagy legalábbis megrövidüljön.
Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, mivel (a mérsékelt övben) a jégkorszakok idején sokkal kisebb volt a biodiverzitás, és a jégkor beköszöntekor mindig egy kisebb kihalás játszódott le. A mai ember nem élt a jégkorban, így valószínûnek tartom, hogy nem igazán tudnánk alkalmazkodni, elsõsorban azért, mert az élelmeink (fõleg a növények de a legtöbb állat sem) sem élnek meg a jégen.
Az biztos, hogy a jégkorszak/interglaciális-határokon valamilyen, a jéggel kapcsolatos pozitív visszacsatolás lép mûködésbe, a két egyensúly között ugráltatva az éghajlatot. (Levegõkémián tanultuk, hogy) Az új, a légkör számára szokatlanul magas CO2-koncentráció által okozott kis mértékû hõmérséklet-emelkedés akár elég lehet ahhoz, hogy ez a pozitív visszacsatolás a következõ alkalommal elmaradjon, vagy csak jóval késõbb jelentkezzen, ezáltal a jégkor is elmaradjon, vagy legalábbis megrövidüljön.
Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, mivel (a mérsékelt övben) a jégkorszakok idején sokkal kisebb volt a biodiverzitás, és a jégkor beköszöntekor mindig egy kisebb kihalás játszódott le. A mai ember nem élt a jégkorban, így valószínûnek tartom, hogy nem igazán tudnánk alkalmazkodni, elsõsorban azért, mert az élelmeink (fõleg a növények de a legtöbb állat sem) sem élnek meg a jégen.
A természetes szén-dioxid forgalom az emberi tevékenység által kibocsátottnak a többszöröse egy esztendõ alatt. Hosszabb távon (évezredek alatt) valószinûleg ez (is) szabályozhatja a klimatikus (jelentõs mértékû) lehûléseket és felmelegedéseket. Kérdés viszont, mennyire hatékony az antropogén eredetû szén-dioxid kibocsátás az éghajlatra.
Az idézõ jelek, kötõjelek a hozzászólásaimban valamilyen karakterkódokkal helyettesítõdtek. Lehet, hogy én vagyok a balfék???
Feltehetõen nem ugyanarról beszélünk. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan, sajnos sûrûn elõfordul. Nem az általános emberi tevékenység hatását kérdõjeleztem meg a környezetre, vízrajzra, hanem a globális hõmérsékletváltozás és a csapadékviszonyok megváltozásának az okát nem tudom egyértelmûen összekapcsolni az emberi CO2 kibocsátással.
Lehet látszólagos összefüggést keresni, és talán lehet hogy találni is pl. a japánok halfogyasztásának csökkenése és a dél-amerikai indiánok koleszterin szintjének növekedése között. Két, lineárisnak tekinthetõ trendû, azonos idõszakra vonatkozó rövid mérési idõtartamot felölelõ adatsor között mindenképpen található látszólagos összefüggés, esetleg akár 1,00 körüli korelláció még akkor is, ha ordít róla, hogy bármilyen ok-okozati összefüggést keresni a két idõsor eredményei között baromság. Én azt állítom, hogy egy idõben rövid adatsort elemezni a teljes rendelkezésre álló adatsor bemutatása és az értékek változásának okainak feltárása nélkül felelõtlenség. Egy adatsorból csak a saját következtetéseimet igazolni látszó tartományt bemutatni hamisítás, tudományos szinten szakmai és lehet hogy súlyos gazdasági bûncselekmény.
Az elõzõ hozzászólásomban szereplõ hidrológiai eseményekrõl kb. 15 évvel ezelõtt a Hidrólógiai Közlönyben olvastam. Szerepelt benne emlékeim szerint az is, hogy a Fertõ tó valamelyik kiszáradása után néhány évvel a szokásos méreténél sokkal nagyobbra növekedett, környékbeli falvakat elöntve.
Ebben a fórumban többek között terjedelmi okokból csak néhány kiragadott példát lehet említeni, részletes szakmai vitát folytatni, adatok tömegét bemutatni, ok-okozati összefüggéseket feltárni, bizonyítani lehetetlen.
Ez ismétlés, de saját vízépítõ mérnöki munkám során gyakran fordul elõ, hogy valamit elemeznem kell, felhajtva az összes hozzáférhetõ adatot és ADATHELYESSÉG VIZSGÁLATOT IS VÉGZNEM KELL (estem már pofára elégszer valóságosnak hitt hibás adatok miatt hamis következtetésekre jutva). Dolgozok több hetet, hónapot egy témán, meg kell értenem, és fel kell használnom, esetleg FELÜLBÍRÁLNOM a társszakmák adatait, következtetéseit, eredményeit (a négy alapmûvelet és fizikai megmaradási törvények valószínûleg a társszakmákban is érvényesek, bár ki tudja, nem értek hozzá, nem az én szakmám, szokták néhányan mondani…). Napokat, heteket töltök a dokumentálással, hogy minden egyes állításom, következtetésem (nem kiragadott) adatokkal, fizikai – kémiai törvényekkel bizonyított legyen. A végeredmény : a nagy tudású jól fizetett döntéshozó kiragad a munkából egy fél sort végeredményként és dönt. Saját érdekei és/vagy szaktudása alapján.
Összességében amúgy nem a zéróeredményû „tudományos” kutatásokra fordított forrásokat sajnálom, az elenyészõ. Az iszonyatos kár akkor keletkezik, ha az erõltetett, több mint megkérdõjelezhetõ „tudományos következtetésekre” hivatkozva irdatlan pénzeket fordítanak a nem létezõ veszélyek elhárítására. Azért a pénzért nagyon sokan nagyon sokáig dolgoztak, és látni kell, ahogy a szélnek szórják.
Az ilyen öncélú, eredményeit, következtetéseit tényszerû adatokkal súlyosan megkérdõjelezhetõ erõltetett „tudományos” kutatás számomra olyan, mintha az az ominózus sündisznó a drótkefén elvbõl tovább erõlködne. Ha valakinek (pl. a megélhetési klímakutatók) ez az érdeke, ám tegye, csak a „tudományos következtetési” alapján eltékozolt forrásokat ne az egész világnak kellene megfizetni.
Maximáis tisztelettel minden MetNet rajongónak : Lujó.
Utóirat : Kösz a linket, nagyon jó, elmentettem !
Lehet látszólagos összefüggést keresni, és talán lehet hogy találni is pl. a japánok halfogyasztásának csökkenése és a dél-amerikai indiánok koleszterin szintjének növekedése között. Két, lineárisnak tekinthetõ trendû, azonos idõszakra vonatkozó rövid mérési idõtartamot felölelõ adatsor között mindenképpen található látszólagos összefüggés, esetleg akár 1,00 körüli korelláció még akkor is, ha ordít róla, hogy bármilyen ok-okozati összefüggést keresni a két idõsor eredményei között baromság. Én azt állítom, hogy egy idõben rövid adatsort elemezni a teljes rendelkezésre álló adatsor bemutatása és az értékek változásának okainak feltárása nélkül felelõtlenség. Egy adatsorból csak a saját következtetéseimet igazolni látszó tartományt bemutatni hamisítás, tudományos szinten szakmai és lehet hogy súlyos gazdasági bûncselekmény.
Az elõzõ hozzászólásomban szereplõ hidrológiai eseményekrõl kb. 15 évvel ezelõtt a Hidrólógiai Közlönyben olvastam. Szerepelt benne emlékeim szerint az is, hogy a Fertõ tó valamelyik kiszáradása után néhány évvel a szokásos méreténél sokkal nagyobbra növekedett, környékbeli falvakat elöntve.
Ebben a fórumban többek között terjedelmi okokból csak néhány kiragadott példát lehet említeni, részletes szakmai vitát folytatni, adatok tömegét bemutatni, ok-okozati összefüggéseket feltárni, bizonyítani lehetetlen.
Ez ismétlés, de saját vízépítõ mérnöki munkám során gyakran fordul elõ, hogy valamit elemeznem kell, felhajtva az összes hozzáférhetõ adatot és ADATHELYESSÉG VIZSGÁLATOT IS VÉGZNEM KELL (estem már pofára elégszer valóságosnak hitt hibás adatok miatt hamis következtetésekre jutva). Dolgozok több hetet, hónapot egy témán, meg kell értenem, és fel kell használnom, esetleg FELÜLBÍRÁLNOM a társszakmák adatait, következtetéseit, eredményeit (a négy alapmûvelet és fizikai megmaradási törvények valószínûleg a társszakmákban is érvényesek, bár ki tudja, nem értek hozzá, nem az én szakmám, szokták néhányan mondani…). Napokat, heteket töltök a dokumentálással, hogy minden egyes állításom, következtetésem (nem kiragadott) adatokkal, fizikai – kémiai törvényekkel bizonyított legyen. A végeredmény : a nagy tudású jól fizetett döntéshozó kiragad a munkából egy fél sort végeredményként és dönt. Saját érdekei és/vagy szaktudása alapján.
Összességében amúgy nem a zéróeredményû „tudományos” kutatásokra fordított forrásokat sajnálom, az elenyészõ. Az iszonyatos kár akkor keletkezik, ha az erõltetett, több mint megkérdõjelezhetõ „tudományos következtetésekre” hivatkozva irdatlan pénzeket fordítanak a nem létezõ veszélyek elhárítására. Azért a pénzért nagyon sokan nagyon sokáig dolgoztak, és látni kell, ahogy a szélnek szórják.
Az ilyen öncélú, eredményeit, következtetéseit tényszerû adatokkal súlyosan megkérdõjelezhetõ erõltetett „tudományos” kutatás számomra olyan, mintha az az ominózus sündisznó a drótkefén elvbõl tovább erõlködne. Ha valakinek (pl. a megélhetési klímakutatók) ez az érdeke, ám tegye, csak a „tudományos következtetési” alapján eltékozolt forrásokat ne az egész világnak kellene megfizetni.
Maximáis tisztelettel minden MetNet rajongónak : Lujó.
Utóirat : Kösz a linket, nagyon jó, elmentettem !
"idõjárás hõmérsékleti és csapadék szélsõségeirõl csak annyit, hogy magyar írásos dokumentumok szerint pl. a Velencei tó és a Fertõ tó többször, gyakorlatilag teljesen kiszáradt."
A 200 évvel ezelõtti tavakat ne hasonlítsuk a maiakhoz, mert köszönõ viszonyban sem voltak egymással. Ha a háromszor akkora felületû víztükör mongyuk a felére zsugorodott akkor mondhatták anno h kvázi kiszáradt (közben a mainál mégiscsak nagyobb maradt).
Link
Mellesleg már az árpád-korban 100 ezer km !! csatornarendszer volt az Alföldön Kisalföldön, pedig akkor megvolt a Tisza/Duna ártere.
Ha nagyobb távlatokba nézel vissza bejöttünk ide 895-ben, kiirtottuk az alföld erdeit, lecsapoltuk a mocsárvilágot, ezzel kiszárítottuk a tavak többségét. Én ezt eléggé nehzen tudom másra, mint az emberi tevékenységre visszavezetni.
Érdemes megnézni ugyanezt Erdélyben a mezõségi tóvidéken (mára 2-3 tava maradt).
A 200 évvel ezelõtti tavakat ne hasonlítsuk a maiakhoz, mert köszönõ viszonyban sem voltak egymással. Ha a háromszor akkora felületû víztükör mongyuk a felére zsugorodott akkor mondhatták anno h kvázi kiszáradt (közben a mainál mégiscsak nagyobb maradt).
Link
Mellesleg már az árpád-korban 100 ezer km !! csatornarendszer volt az Alföldön Kisalföldön, pedig akkor megvolt a Tisza/Duna ártere.
Ha nagyobb távlatokba nézel vissza bejöttünk ide 895-ben, kiirtottuk az alföld erdeit, lecsapoltuk a mocsárvilágot, ezzel kiszárítottuk a tavak többségét. Én ezt eléggé nehzen tudom másra, mint az emberi tevékenységre visszavezetni.
Érdemes megnézni ugyanezt Erdélyben a mezõségi tóvidéken (mára 2-3 tava maradt).
Egyetértek az írásoddal, jómagam is néhány abszurdummal alátámasztva rámutattam a témával kapcsolatban az emberi butaságra, a boszorkányság korát idézõ hisztériára, a látszatproblémára adott nagyon rossz, a környezetre jóval károsabb hatásokra egy régebbi hozzászólásomban.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65952 - 2010-12-06 16:15:32)
"de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele"
Pont ez a nem biztos, illetve ez a legnagyobb vita tárgya, hogy a mi "belenyúlásunk" egyáltalán okoz-e bármi olyat, amit mondjuk az embertõl független folyamatok (naptevékenység, vulkáni tevékenység etc) okoznak.
Amúgy meg ez nem a jó fórum, meg is kérem a modikat, dobjanak tán át minket az Éghajlatváltozás címûbe
"de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele"
Pont ez a nem biztos, illetve ez a legnagyobb vita tárgya, hogy a mi "belenyúlásunk" egyáltalán okoz-e bármi olyat, amit mondjuk az embertõl független folyamatok (naptevékenység, vulkáni tevékenység etc) okoznak.
Amúgy meg ez nem a jó fórum, meg is kérem a modikat, dobjanak tán át minket az Éghajlatváltozás címûbe
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65951 - 2010-12-06 16:00:36)
Nem csak a fúrások, de már mintegy 50 éve mérések is bizonyítják (Hawaii elõször, majd másutt is).
Az hogy itt hidegebb lesz simán belefér. A felmelegedés, ugyanis a Golf áramlat gyengülését( és úgy általában a nagy tengeri szállítószalag) eredményezi, ami itt Európában egyenlõ a hideggel. Ugy New York és Róma egy szélességi fokon van csak nekik nincs Golf-áramlatuk.
És egyébként a globális felmelegedés csak a köznyelven forog. A tudomány világában inkább globális éghajlatváltozás, éppen a hatások kiszámíthatatlansága és változatossága miatt.
Szóval tényleg belefér a lehülés is:-) A lehülés járhat hófelhalmozódással, ami megváltoztatja az albedót ésa többi.
A felmelegedés okozhatja a sakvidéki metán kiszabadulását ami extrém esetben +10 fokkal növelheti a Föld átlaghõmérsékletét. Tehát nem felmelegedés, de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele, aminek a htása nagyon kockázatos, és amit visszaállítani nemigen tudunk.
Nem csak a fúrások, de már mintegy 50 éve mérések is bizonyítják (Hawaii elõször, majd másutt is).
Az hogy itt hidegebb lesz simán belefér. A felmelegedés, ugyanis a Golf áramlat gyengülését( és úgy általában a nagy tengeri szállítószalag) eredményezi, ami itt Európában egyenlõ a hideggel. Ugy New York és Róma egy szélességi fokon van csak nekik nincs Golf-áramlatuk.
És egyébként a globális felmelegedés csak a köznyelven forog. A tudomány világában inkább globális éghajlatváltozás, éppen a hatások kiszámíthatatlansága és változatossága miatt.
Szóval tényleg belefér a lehülés is:-) A lehülés járhat hófelhalmozódással, ami megváltoztatja az albedót ésa többi.
A felmelegedés okozhatja a sakvidéki metán kiszabadulását ami extrém esetben +10 fokkal növelheti a Föld átlaghõmérsékletét. Tehát nem felmelegedés, de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele, aminek a htása nagyon kockázatos, és amit visszaállítani nemigen tudunk.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65950 - 2010-12-06 09:53:0
A global warming ipari lobbi bármely évrõl „bebizonyítja” neked, hogy ez volt az eddigi legmelegebb (lásd az általam tegnap itt belinkelt idevágó kötelezõ olvasmányt), bár egyik fõideológusuk és szélhámosuk, Smith egy idei interjújában beismerte, hogy kb. 10 éve megállt a globális felmelegedés, sõt – nem szignifikáns – lehûlés figyelhetõ meg. Amúgy szuper egy elmélet ez: az idei, Magyarországon kimagaslóan a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb évet is majd a globális felmelegedés bizonyítékaként tálalják azok, akik évtizedek óta az elsivatagosodást vártak/várnak már a 2000-es évek elsõ évtizedeire is. Az elmélet alapja is mókás, hiszen az alfája és omegája az, hogy ha a jégfuratok bizonyítják, hogy múltban a felmelegedéseket a CO2 koncentrációjának növekedése követte, akkor a jövõben a CO2 növekedését majd felmelegedés követi… Nem az ártalmatlan CO2 kibocsátásának csökkentésére kellene dollár ezermilliárdokat költeni, hanem a valódi környezetszennyezés ellen! Amúgy én azok véleményét osztom, akik szerint véget ért az elsõsorban a naptevékenység okozta melegedõ periódus, és éppen egy globális lehûlésbe való átmenet idõszakát éljük. És az idei hideg, havas tél is inkább ezt a várakozást fogja erõsíteni, semmint a Hadley Központ és társai lassan de biztosan kimúló elméletét.
A global warming ipari lobbi bármely évrõl „bebizonyítja” neked, hogy ez volt az eddigi legmelegebb (lásd az általam tegnap itt belinkelt idevágó kötelezõ olvasmányt), bár egyik fõideológusuk és szélhámosuk, Smith egy idei interjújában beismerte, hogy kb. 10 éve megállt a globális felmelegedés, sõt – nem szignifikáns – lehûlés figyelhetõ meg. Amúgy szuper egy elmélet ez: az idei, Magyarországon kimagaslóan a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb évet is majd a globális felmelegedés bizonyítékaként tálalják azok, akik évtizedek óta az elsivatagosodást vártak/várnak már a 2000-es évek elsõ évtizedeire is. Az elmélet alapja is mókás, hiszen az alfája és omegája az, hogy ha a jégfuratok bizonyítják, hogy múltban a felmelegedéseket a CO2 koncentrációjának növekedése követte, akkor a jövõben a CO2 növekedését majd felmelegedés követi… Nem az ártalmatlan CO2 kibocsátásának csökkentésére kellene dollár ezermilliárdokat költeni, hanem a valódi környezetszennyezés ellen! Amúgy én azok véleményét osztom, akik szerint véget ért az elsõsorban a naptevékenység okozta melegedõ periódus, és éppen egy globális lehûlésbe való átmenet idõszakát éljük. És az idei hideg, havas tél is inkább ezt a várakozást fogja erõsíteni, semmint a Hadley Központ és társai lassan de biztosan kimúló elméletét.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65947 - 2010-12-05 23:45:42)
Nem kínos nekik, mert ha Európa hideg is, a Föld átlaghõmérséklete akkor is 2010-ben volt eddig a legmagasabb, legalább 10 fokkal
Ha 2011 hidegebb lenne Európában, akkor meg 2011 lenne az eddigi legmelegebb év a világon.
Ha egy kegyetlen tél lesz, akkor meg Európában hideg a tél, de ez is azt bizonyítja, hogy a Föld melegszik.
Inkább lenne fél fokkal hidegebb év, csak ezek a szélsõségek tûnnének el a fenébe.
A britek már kitalálhattak volna valamit, hogy azokat a környékükön tanyázó anticiklonokat beljebb lökjék.
Elképesztõen stabilak azok az anticiklonok ott, hónapok óta akárhány órára kattint az ember a GFS hosszútávúban, anticiklon a brit-szigetek környékén már elképzelhetetlen. Mintha odaragasztották volna õket.
És amíg azok ott vertek tábort, sajnos nagyon durva tél várhat ránk.
Vagy nagyon havas vagy nagyon hideg. Egyik sem hiányzik.
Nem kínos nekik, mert ha Európa hideg is, a Föld átlaghõmérséklete akkor is 2010-ben volt eddig a legmagasabb, legalább 10 fokkal
Ha 2011 hidegebb lenne Európában, akkor meg 2011 lenne az eddigi legmelegebb év a világon.
Ha egy kegyetlen tél lesz, akkor meg Európában hideg a tél, de ez is azt bizonyítja, hogy a Föld melegszik.
Inkább lenne fél fokkal hidegebb év, csak ezek a szélsõségek tûnnének el a fenébe.
A britek már kitalálhattak volna valamit, hogy azokat a környékükön tanyázó anticiklonokat beljebb lökjék.
Elképesztõen stabilak azok az anticiklonok ott, hónapok óta akárhány órára kattint az ember a GFS hosszútávúban, anticiklon a brit-szigetek környékén már elképzelhetetlen. Mintha odaragasztották volna õket.
És amíg azok ott vertek tábort, sajnos nagyon durva tél várhat ránk.
Vagy nagyon havas vagy nagyon hideg. Egyik sem hiányzik.
Nem vagyok az emberi CO2 kibocsátás miatti globális felmelegedés képviselõje, az egészet mókusvakításnak tartom. Az „emberi CO2 kibocsátás okozta” idõjárás hõmérsékleti és csapadék szélsõségeirõl csak annyit, hogy magyar írásos dokumentumok szerint pl. a Velencei tó és a Fertõ tó többször, gyakorlatilag teljesen kiszáradt. Utoljára valamikor az 1860-as évek közepén történt, amikor az emberi tényezõ a CO2 szintben még elhanyagolható volt. Pont.
Minden tiszteletem azoknak, akik egy nyílt rendszeren (a Föld légköre, globális idõjárás) ismeretlen számú változóval, iszonyatos számú térbeli adattal, mérnöki gyakorlatban elképzelhetetlen adathiánnyal számolva bolygószinten hellyel-közzel 5-7 napra elfogadható meteorológiai elõrejelzéseket képesek készíteni. Vízépítõ mérnökként gyakran kell megoldanom zártnak tekinthetõ fizikai rendszeren néhányezer ismeretlenes másodfokú egyenletrendszert, ami olykor érdekes eredményeket (baromságokat) produkál, ha a számításokban a hibaterjedést (talán valahol itt kezdõdik a káoszelmélet) a lehetõségek szerint nem minimalizálom.
Saját szakmámban a 90-es évek közepén találkoztam a globális felmelegedés business-hez hasonló jelenséggel : A Kiskunságon a Fertõ tóhoz, vagy a Velencei tóhoz képest csak pocsolyának minõsíthetõ néhány, párszáz m2-es szikes tó kiszáradását néhány ifjú titán a 200-400 m-es mélységbõl történõ ivóvíztermelésre fogta. A végeredmény a bõdületes számítási és szakmai hibák (nincs terjedelem és nem itt a helye részletezni) ellenére: évekre megakadályozták több település ivóvízellátásának fejlesztését olyan indokkal, hogy „nincs elég víz, mert a jelenlegi ivóvíztermelés mértéke is károsítja a környezetet”. A legvégsõ végeredmény : Néhány ember öncélú, minõsíthetetlenül ostoba szakmai kijelentésbõl nagyon jól megélt, összességében iszonyatos károkat okozva.
Egyik legjobb példája ennek az ún. „megújuló energia források”, amelyek ténylegesen NÖVELIK A CO2 KIBOCSÁTÁST. Saját szakmámban gyakorlatilag folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (szivattyúk, kompresszorok) üzemeltetésével foglalkozom, ahol a primer és szekunder energiaszint gyakorlatilag konstans, egyedüli energia megtakarítást kizárólag az átalakító berendezések hatásfokának javítása jelenthet. Kizárólag az elavult, vagy paramétereiben a rendszer igényeihez rosszul illesztett berendezések cseréjével tapasztalataim szerint esetenként 10 – 50 %-os energia megtakarítást lehet elérni. Megtérülési idõ általában fél év – 4 év. Hasonlat, bár minden hasonlat sánta : Nem mindegy üzemanyag fogyasztásra pl, hogy egy üzemanyag – energia folyamatos átalakítást egy 76 oktánszámú benzinre tervezett UAZ motor, egy 86-ra tervezett LADA motor, vagy egy TDI motor végzi.
Az elrettentõ példa : Hatalmas támogatást adnak Unió szerte az úgynevezett „megújuló” energiaforrások felhasználására. Ezek tényleges megtérülési ideje (15) – 30 – 50 – 100 év is lehet, akkor is, ha a banki kamatot nem számoljuk.
Egy példa : sajnos a jelenlegi szabályozás szerint, ha van egy elavult technológiával épült, áthûlõ falszerkezetû és a silány nyílászárók miatt a városi levegõt melegítõ lakásod, sokkal könnyebben és sokkal magasabb támogatást kaphatsz napkollektorra, szélkerékre, napelemekre, talajhõ fûtésre, mint hõszigetelésre, nyílászáró cserére.
A biodízel, bioetanol elõállítása pedig kb. azonos energia felhasználást jelent, mint az elõállított üzemanyag energia tartalma. Az energia fû pedig önmagában bûncselekmény : A szalma, kukoricaszár ott rohad a földeken, mert mindenféle energetikai felhasználása gazdaságtalan. A mezõgazdasági területek „energiatermelésbe való bevonása” kizárólag a termõterületek túltermelés miatti élelmiszer-termelésbõl való kivonását jelenti. Az elõbbiekben nem vettem figyelembe azt sem, hogy a mezõgazdaság világszerte hatalmas állami támogatásokat kap, amit nem más, mint az ipar termel ki, Isten tudja, hogy mekkora CO2 kibocsátást okozva.
Hõszivattyús fûtés : A megyénkben van egy nagyhírû kútfúró mester, aki hõszivattyús talajhõ fûtési rendszerekhez üzleti alapon bárkinek fúr kutakat. Nekem is ajánlkozott. A saját házát gázzal fûti. Áttérés a hõszivattyús fûtésre a magas beruházási és áramköltség miatt csak akkor térülne meg, ha véglegesen elfogyna a gáz, a szén és a fa. A gáz és minden más energiahordozó ára együtt mozog. A hõszivattyús fûtési rendszer beruházási költségét jelentõsen támogatják. Az elõbbiekben említett támogatások paradox módon növelik a tényleges CO2 kibocsátást : anyagi forrásokat vonnak el a tényleges, sokkal nagyobb energia megtakarítást biztosító beruházások elõl. Az elõbbiek miatt : az általános iskolában tanult négy alapmûvelet és a középiskolában tanított energia megmaradási törvények alkalmazásával bárki észreveheti a hasbaakasztást az ún. „megújuló energia” felhasználásával kapcsolatban. Általában azonban az érdekelt lobbi elhallgatja a reális értékelést lehetõvé tevõ adatokat.
Összességében : környezetkímélõ energia egyetlen van : amit nem fogyasztunk el.
A fosszilis energia hordozók túlzott felhasználása nem azért veszélyes, mert megváltoztatja a klímát, hanem mert a készlet egyszer elfogy.
Utóirat : Manapság a mindent lehengerlõ propaganda áradatban ember legyen a talpán, aki (ráadásul nem szakmabeliként) képes a szelektíven adagolt, esetleg tudatosan manipulált információkból a valóságra következtetni. Bár a meteorológiában szakmán kívüli vagyok, de szerintem a szerencsétlen CO2-ra fogni a jelenlegi klímaváltozást olyankor, amikor elméletileg is tisztázatlan a klímára ismeretlen áttételekkel lényegesen nagyobb hatást gyakorló napfolttevékenység hatása, számomra azonos azzal, amikor valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó aktuális kiszáradását a Répce vizét Bõsárkány felé terelõ vízimolnárra kenték. Szegény molnár sorsáról nincsen információm...
Minden tiszteletem azoknak, akik egy nyílt rendszeren (a Föld légköre, globális idõjárás) ismeretlen számú változóval, iszonyatos számú térbeli adattal, mérnöki gyakorlatban elképzelhetetlen adathiánnyal számolva bolygószinten hellyel-közzel 5-7 napra elfogadható meteorológiai elõrejelzéseket képesek készíteni. Vízépítõ mérnökként gyakran kell megoldanom zártnak tekinthetõ fizikai rendszeren néhányezer ismeretlenes másodfokú egyenletrendszert, ami olykor érdekes eredményeket (baromságokat) produkál, ha a számításokban a hibaterjedést (talán valahol itt kezdõdik a káoszelmélet) a lehetõségek szerint nem minimalizálom.
Saját szakmámban a 90-es évek közepén találkoztam a globális felmelegedés business-hez hasonló jelenséggel : A Kiskunságon a Fertõ tóhoz, vagy a Velencei tóhoz képest csak pocsolyának minõsíthetõ néhány, párszáz m2-es szikes tó kiszáradását néhány ifjú titán a 200-400 m-es mélységbõl történõ ivóvíztermelésre fogta. A végeredmény a bõdületes számítási és szakmai hibák (nincs terjedelem és nem itt a helye részletezni) ellenére: évekre megakadályozták több település ivóvízellátásának fejlesztését olyan indokkal, hogy „nincs elég víz, mert a jelenlegi ivóvíztermelés mértéke is károsítja a környezetet”. A legvégsõ végeredmény : Néhány ember öncélú, minõsíthetetlenül ostoba szakmai kijelentésbõl nagyon jól megélt, összességében iszonyatos károkat okozva.
Egyik legjobb példája ennek az ún. „megújuló energia források”, amelyek ténylegesen NÖVELIK A CO2 KIBOCSÁTÁST. Saját szakmámban gyakorlatilag folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (szivattyúk, kompresszorok) üzemeltetésével foglalkozom, ahol a primer és szekunder energiaszint gyakorlatilag konstans, egyedüli energia megtakarítást kizárólag az átalakító berendezések hatásfokának javítása jelenthet. Kizárólag az elavult, vagy paramétereiben a rendszer igényeihez rosszul illesztett berendezések cseréjével tapasztalataim szerint esetenként 10 – 50 %-os energia megtakarítást lehet elérni. Megtérülési idõ általában fél év – 4 év. Hasonlat, bár minden hasonlat sánta : Nem mindegy üzemanyag fogyasztásra pl, hogy egy üzemanyag – energia folyamatos átalakítást egy 76 oktánszámú benzinre tervezett UAZ motor, egy 86-ra tervezett LADA motor, vagy egy TDI motor végzi.
Az elrettentõ példa : Hatalmas támogatást adnak Unió szerte az úgynevezett „megújuló” energiaforrások felhasználására. Ezek tényleges megtérülési ideje (15) – 30 – 50 – 100 év is lehet, akkor is, ha a banki kamatot nem számoljuk.
Egy példa : sajnos a jelenlegi szabályozás szerint, ha van egy elavult technológiával épült, áthûlõ falszerkezetû és a silány nyílászárók miatt a városi levegõt melegítõ lakásod, sokkal könnyebben és sokkal magasabb támogatást kaphatsz napkollektorra, szélkerékre, napelemekre, talajhõ fûtésre, mint hõszigetelésre, nyílászáró cserére.
A biodízel, bioetanol elõállítása pedig kb. azonos energia felhasználást jelent, mint az elõállított üzemanyag energia tartalma. Az energia fû pedig önmagában bûncselekmény : A szalma, kukoricaszár ott rohad a földeken, mert mindenféle energetikai felhasználása gazdaságtalan. A mezõgazdasági területek „energiatermelésbe való bevonása” kizárólag a termõterületek túltermelés miatti élelmiszer-termelésbõl való kivonását jelenti. Az elõbbiekben nem vettem figyelembe azt sem, hogy a mezõgazdaság világszerte hatalmas állami támogatásokat kap, amit nem más, mint az ipar termel ki, Isten tudja, hogy mekkora CO2 kibocsátást okozva.
Hõszivattyús fûtés : A megyénkben van egy nagyhírû kútfúró mester, aki hõszivattyús talajhõ fûtési rendszerekhez üzleti alapon bárkinek fúr kutakat. Nekem is ajánlkozott. A saját házát gázzal fûti. Áttérés a hõszivattyús fûtésre a magas beruházási és áramköltség miatt csak akkor térülne meg, ha véglegesen elfogyna a gáz, a szén és a fa. A gáz és minden más energiahordozó ára együtt mozog. A hõszivattyús fûtési rendszer beruházási költségét jelentõsen támogatják. Az elõbbiekben említett támogatások paradox módon növelik a tényleges CO2 kibocsátást : anyagi forrásokat vonnak el a tényleges, sokkal nagyobb energia megtakarítást biztosító beruházások elõl. Az elõbbiek miatt : az általános iskolában tanult négy alapmûvelet és a középiskolában tanított energia megmaradási törvények alkalmazásával bárki észreveheti a hasbaakasztást az ún. „megújuló energia” felhasználásával kapcsolatban. Általában azonban az érdekelt lobbi elhallgatja a reális értékelést lehetõvé tevõ adatokat.
Összességében : környezetkímélõ energia egyetlen van : amit nem fogyasztunk el.
A fosszilis energia hordozók túlzott felhasználása nem azért veszélyes, mert megváltoztatja a klímát, hanem mert a készlet egyszer elfogy.
Utóirat : Manapság a mindent lehengerlõ propaganda áradatban ember legyen a talpán, aki (ráadásul nem szakmabeliként) képes a szelektíven adagolt, esetleg tudatosan manipulált információkból a valóságra következtetni. Bár a meteorológiában szakmán kívüli vagyok, de szerintem a szerencsétlen CO2-ra fogni a jelenlegi klímaváltozást olyankor, amikor elméletileg is tisztázatlan a klímára ismeretlen áttételekkel lényegesen nagyobb hatást gyakorló napfolttevékenység hatása, számomra azonos azzal, amikor valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó aktuális kiszáradását a Répce vizét Bõsárkány felé terelõ vízimolnárra kenték. Szegény molnár sorsáról nincsen információm...
Vicc!
"A számítások alapján a leghidegebb tartományok szinte teljesen eltûnnek majd: soha nem lesz mínusz 15 foknál hidegebb."
Ezzel a mondattal az egész cikk komolytalanná válik.
Bár a HVG-ben a fügeültetvényrõl írt cikkben azt nyilatkozzák a szakemberek kivirõl, hogy nem lehet termeszteni ("Önmagában nem rossz ötlet a fügetermesztés, bár azzal számolni kell, hogy az idõjárási szélsõségek kockázata jelentõsen megnõtt az utóbbi években - mondták a HVG-nek a gödöllõi Szent István Egyetem trópusi és szubtrópusi mezõgazdasági tanszékén. Az egyetemi szakértõk szerint inkább azzal lehet a baj, hogy amennyiben sikeresen áttelel és be is érik a gyümölcs, leszedése után két nap alatt szétfolyik és piacképtelen lesz. A feldolgozásban lehet a nagyobb perspektíva - vélték a tanszéken. A bemutatókertben tervezett kivitermelést már sokkal kockázatosabbnak tartják a szakértõk, amihez Lux Róbert, a Magyar Zöldség -Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke azt is hozzáteszi, hogy a kivi a magas hõigényen kívül rendkívül sok vizet kíván, ami az eredményes termesztést Magyarországon szinte lehetetlenné teszi. Ráadásul mire beérne, az import olyan áron érkezik be, amivel nem lehet versenyezni."), közben itt Becsehely-Letenye-Lenti térségében, és másfelé az országban is évi 50-100 kilót teremnek a kivik (akár öntözés nélkül is), szóval ezek után ezekbe a cikkekbe is kerülhetnek mindenféle hülyeségek.
-15 fok akkor is lehet, ha 5 fokkal magasabb az éves átlaghõmérséklet.
Ezek a klímamodellek fogalmam sincs, hogy hogyan mûködnek, de kiindulva az eddig munkájukból és a tudósok elõrejelzéseibõl, szerintem gõzük sincs semmirõl.
A tapasztalatok szerint az 1950-es évektõl a 90-es évek elejéig inkább zonális jellegû idõjárás volt, kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges, majd a 90-es évek elejétõl-közepétõl meridionálisabb, szélsõségesebb.
Hogy mitõl vagy miért azt sem tudjuk, hogy meddig azt sem, tehát ha fogja magát, és 2014-ben visszaváltozik zonálisra, akkor bukott az egész elõrejelzés.
Most kezdik komolyan észrevenni, hogy szélsõségesebb lett az idõjárás a megelõzõ idõszakhoz képest (persze voltak régebben is szélsõségek, csak epizódjelleggel, most pedig a gyakoriságuk nõtt), pedig ez már lassan 15 éve megy.
Amikor melegebb évek jöttek, azt hitték melegebb lesz és száraz, közben az elmúlt 10 évben a téli extrém lehûlések száma megnõtt.
Erre most azt írják, hogy csökkenni fog: "Kevesebb extrém fagy"
Az elmúlt 10 év melegebb volt, mint az 1961-1990 közötti 30 év átlaga, de a teleken gyakoribb volt a -20-25 fokos hõmérséklet.
Igaz, nem voltak akkora telek, mint az 1950-1990 közötti idõszakban, de sûrûbben voltak elég hidegek.
Meg közben voltak nagyon enyhék is.
2 éve vagy 3 éve január 1 és május vége között errefelé esett az 5 hónap alatt 100 mm, ez most az idén egy hét alatt, vagy 2-3 nap leesik, sõt, akár néhány nap alatt a többszöröse is.
Ezek után mi a fészkes fenét lehet itt elõrejelezni.
2000-ben abszolút csapadékminimum rekord, 2010-ben abszolút csapadékmaximum rekord dõlt illetve dõlhet meg.
2007-ben abszolút(?) melegrekord dõlt meg, az idei télen az elõrejelzések alapján nem zárom ki, hogy összejöhet egy abszolút hidegrekord.
Mi ebben a szabályosság és mi ebben az elõrejelezhetõ?
Akármi, akármikor és akármennyi lehet.
"A számítások alapján a leghidegebb tartományok szinte teljesen eltûnnek majd: soha nem lesz mínusz 15 foknál hidegebb."
Ezzel a mondattal az egész cikk komolytalanná válik.
Bár a HVG-ben a fügeültetvényrõl írt cikkben azt nyilatkozzák a szakemberek kivirõl, hogy nem lehet termeszteni ("Önmagában nem rossz ötlet a fügetermesztés, bár azzal számolni kell, hogy az idõjárási szélsõségek kockázata jelentõsen megnõtt az utóbbi években - mondták a HVG-nek a gödöllõi Szent István Egyetem trópusi és szubtrópusi mezõgazdasági tanszékén. Az egyetemi szakértõk szerint inkább azzal lehet a baj, hogy amennyiben sikeresen áttelel és be is érik a gyümölcs, leszedése után két nap alatt szétfolyik és piacképtelen lesz. A feldolgozásban lehet a nagyobb perspektíva - vélték a tanszéken. A bemutatókertben tervezett kivitermelést már sokkal kockázatosabbnak tartják a szakértõk, amihez Lux Róbert, a Magyar Zöldség -Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke azt is hozzáteszi, hogy a kivi a magas hõigényen kívül rendkívül sok vizet kíván, ami az eredményes termesztést Magyarországon szinte lehetetlenné teszi. Ráadásul mire beérne, az import olyan áron érkezik be, amivel nem lehet versenyezni."), közben itt Becsehely-Letenye-Lenti térségében, és másfelé az országban is évi 50-100 kilót teremnek a kivik (akár öntözés nélkül is), szóval ezek után ezekbe a cikkekbe is kerülhetnek mindenféle hülyeségek.
-15 fok akkor is lehet, ha 5 fokkal magasabb az éves átlaghõmérséklet.
Ezek a klímamodellek fogalmam sincs, hogy hogyan mûködnek, de kiindulva az eddig munkájukból és a tudósok elõrejelzéseibõl, szerintem gõzük sincs semmirõl.
A tapasztalatok szerint az 1950-es évektõl a 90-es évek elejéig inkább zonális jellegû idõjárás volt, kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges, majd a 90-es évek elejétõl-közepétõl meridionálisabb, szélsõségesebb.
Hogy mitõl vagy miért azt sem tudjuk, hogy meddig azt sem, tehát ha fogja magát, és 2014-ben visszaváltozik zonálisra, akkor bukott az egész elõrejelzés.
Most kezdik komolyan észrevenni, hogy szélsõségesebb lett az idõjárás a megelõzõ idõszakhoz képest (persze voltak régebben is szélsõségek, csak epizódjelleggel, most pedig a gyakoriságuk nõtt), pedig ez már lassan 15 éve megy.
Amikor melegebb évek jöttek, azt hitték melegebb lesz és száraz, közben az elmúlt 10 évben a téli extrém lehûlések száma megnõtt.
Erre most azt írják, hogy csökkenni fog: "Kevesebb extrém fagy"
Az elmúlt 10 év melegebb volt, mint az 1961-1990 közötti 30 év átlaga, de a teleken gyakoribb volt a -20-25 fokos hõmérséklet.
Igaz, nem voltak akkora telek, mint az 1950-1990 közötti idõszakban, de sûrûbben voltak elég hidegek.
Meg közben voltak nagyon enyhék is.
2 éve vagy 3 éve január 1 és május vége között errefelé esett az 5 hónap alatt 100 mm, ez most az idén egy hét alatt, vagy 2-3 nap leesik, sõt, akár néhány nap alatt a többszöröse is.
Ezek után mi a fészkes fenét lehet itt elõrejelezni.
2000-ben abszolút csapadékminimum rekord, 2010-ben abszolút csapadékmaximum rekord dõlt illetve dõlhet meg.
2007-ben abszolút(?) melegrekord dõlt meg, az idei télen az elõrejelzések alapján nem zárom ki, hogy összejöhet egy abszolút hidegrekord.
Mi ebben a szabályosság és mi ebben az elõrejelezhetõ?
Akármi, akármikor és akármennyi lehet.
Sûrû hõségriadók, óriási esõzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Link [ozonenetwork.hu]
Link [ozonenetwork.hu]
Az tényleg komoly, hogy ekkora durva csak 68-69ben volt utoljára...
Bastardi elméleteinek egyik fõ alapja ez amúgy, a másik a naptevékenység (és van még pár faktor persze).
Bastardi elméleteinek egyik fõ alapja ez amúgy, a másik a naptevékenység (és van még pár faktor persze).
Hát Kedves Danka, ha nem mászunk ki ebbõl a kék negatív NAO-ból Link , akkor nemhogy fügét, de még a végén semmit sem lehet normálisan termeszteni.
A lopások ellen a tervünk az, hogy kitesszük a kerítésre az én képemet, és attól úgy megrémülnek a lopók, hogy a hely közelébe sem jönnek többé
Amilyen szegény csóró vagyok most, már akkor is mérhetetlenül boldog leszek, ha csak egyszerûen meg tudnék belõle élni.
Visszatérve a NAO-indexes grafikonra, szerintetek merrefelé tartunk?
Ekkora kék rész utoljára 1969 környékén volt, amikor az a kegyetlen tél volt. A 90-es évek elejétõl jól látni, hogy az index erõsen negatív felé tendál.
De a mostani durva kék anomáliának vajon mikor lesz vége?
A lopások ellen a tervünk az, hogy kitesszük a kerítésre az én képemet, és attól úgy megrémülnek a lopók, hogy a hely közelébe sem jönnek többé
Amilyen szegény csóró vagyok most, már akkor is mérhetetlenül boldog leszek, ha csak egyszerûen meg tudnék belõle élni.
Visszatérve a NAO-indexes grafikonra, szerintetek merrefelé tartunk?
Ekkora kék rész utoljára 1969 környékén volt, amikor az a kegyetlen tél volt. A 90-es évek elejétõl jól látni, hogy az index erõsen negatív felé tendál.
De a mostani durva kék anomáliának vajon mikor lesz vége?
Jó volt a riportod. Miként fogjátok megoldani, hogy kellõképpen védjétek éjjel nappal a területet a lopásoktól? És miként oldjátok meg, hogy mások ne lássanak ebben bizniszt, és lemásolva titeket százak kezdik termeszteni a fügét?
Pár év múlva gazdag leszel.
Pár év múlva gazdag leszel.
"A Meteorológiai Világszervezet (WMO) december 2-án teszi közzé becslését a 2010-es év globális átlaghõmérsékletére vonatkozóan."
Ezt talán 2011-ben, a szükséges mérési adatok birtokában kéne megtenni... Nem véletlen szeretnék hamarabb - a globális anomália zuhanórepülésben van õsz közepe óta: Link Ennek oka:
Ezt talán 2011-ben, a szükséges mérési adatok birtokában kéne megtenni... Nem véletlen szeretnék hamarabb - a globális anomália zuhanórepülésben van õsz közepe óta: Link Ennek oka:
2010 a legmelegebb év? Ezt sem a szárazföldi, sem a mûholdas megfigyelések nem támasztják alá. Arról nem is beszélek, hogy még vége sincs az évnek és már errõl szólnak a sajtóközlemények.
Az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor szerint 2010 a 4. vagy 5. legmelegebb év lesz. Link Már az elsõ 10 hónap is jóval alacsonyabb értéken áll, mint 1998.
1998: 0.548
2005: 0.482
2009: 0.443
2010 elsõ 10 hónapja: 0.499
2010 várható értéke: 0.455-0.470, a La Nina által okozott lehûlés elõrehaladottságától függõen.
Összességében az idei év hõmérsékleti viszonyai közelebb állnak a tavalyi évhez, mint a melegrekordot tartó 1998-hoz.
Az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor szerint 2010 a 4. vagy 5. legmelegebb év lesz. Link Már az elsõ 10 hónap is jóval alacsonyabb értéken áll, mint 1998.
1998: 0.548
2005: 0.482
2009: 0.443
2010 elsõ 10 hónapja: 0.499
2010 várható értéke: 0.455-0.470, a La Nina által okozott lehûlés elõrehaladottságától függõen.
Összességében az idei év hõmérsékleti viszonyai közelebb állnak a tavalyi évhez, mint a melegrekordot tartó 1998-hoz.
Nem annyira lehetetlen, mint az elõzõ években: a kelet-európai-szibériai és az észak-amerikai nagy melegek rendesen megdobhatták a globális átlagot. Max a harmadik helyre lehet esély, de szerintem akkor sem lesz közel az elsõ két évhez.
Ettõl függetlenül a cikk stílusa valóban hagy kívánnivalót maga után.
Bakonyvár: Õszinte részvétem!
Ettõl függetlenül a cikk stílusa valóban hagy kívánnivalót maga után.
Bakonyvár: Õszinte részvétem!
Bakonyvár:Fogadd mély részvétem, megnyugvást kívánok! 
2010 a legmelegebb év? Valakinek de jó üzlet ez!
2010 a legmelegebb év? Valakinek de jó üzlet ez!
Részvétem! Írásoddal egyetértek,valóban ez a hülyeség kora! Az a baj hogy a globális törekvések mindig együttjárnak egyfajta bolsevizálással. Az eszme (látszólag) változik, de a dolog lényege nem! Még az európai népeket sem lehet egy kalap alá venni, nemhogy távoli kultúrákat. Egy ilyen ürgét zártosztályra kellene küldeni, aki rovarokkal akar tömni egy olyan országot (többek között), aki jelenlegi népességének háromszorosát képes lenne élelmezni mezõgazdasági adottságai lévén. A harmadik világot kicsit magára kellene hagyni, bármennyire gonoszul is hangzik ez. Nem élelmiszersegélyeket, fegyvereket, hanem az adott terület népességeltartó képességét kellene megteremteni, és azt nem túllépni mesterséges, nyugati "segítséggel" (sic!!!!),inkább hal helyett hálót elvet következetesen alkalmazni. A mai korban oly jellemzõ, hogy egy - egy területét a földnek túlszaporodja az emberiség, aztán jön néhány év természetes eredetû aszály, vagy egyéb, és az élelmiszer segélyeken tengõdõ, és valamicskét termelõ társadalom összeomlik, éhinség,éhhalál, járványok, háborúk...stb . A nagy okosok pedig a mi lelkiismeretünkre próbálnak hatni, bûntudatot ébreszteni, pedig õk követnek el jóvátehetetlen hibákat. Tudom ez nem ilyen egyszerû...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat