Hydroinfo
Kiöntött a Balaton, homokzsákokkal próbálják megvédeni a partmenti házakat Bogláron és Lellén. Link
Kali: kérdésedre pontos választ nem tudok adni.
Tény, különleges tó a Fertõ, nála a vízgyûjtõ meteorológiai viszonyainak hatása sokkalta nagyobb a mindenkori vízszintre és vízminõségre, mint Közép-Európa többi tavánál. Igen, furcsa az, hogy miért az ellenkezõ (csökkenõ) a vízszint változása, ellenben Balatonunkkal és a Velencei-tóval.
Valaha veszélyesebb volt ez a tó (a Hany lápvilágával együtt), mint a Balaton: a Lajta-hg.-bõl lezúduló torrens árvizek, a Dunából (a Rábcán, Hanságon át) visszaduzzadó Duna-árhullámok sokszor úsztatták el a környéket. Ugyanakkor -mint a sztyepptavak sajátságos jellemzõje- 1-2 arid évtized után teljesen kiszáradt (utoljára 1860 körül).
Az, hogy most miért nem úgy reagál a tó a változásokra, mint "kellene", ennek pontos okát nem hiszem, hogy bárki is meg tudná mondani (még egy ügyes vízügyes se .
Nem tudom, nyitva-e a mexikópusztai zsilip a Hanság-fõcsatornán (gondolom, nem..). Sekély mivoltánál fogva, kedvezõ vízjárás esetén mindig is fokozott, gyors volt a szukcesszió folyamata a partokon. Lehet, hogy a nádgazdálkodás-körüli bizonytalanságok miatt nem folyamatos az aratás, így a felhalmozódó növényzet (nád) "fogyasztja" a vizet..?
A sziki jelleg is változik idõben és térben..és még van egy-két potenciális ok rá..
Még annyit, a közelmúlt eszement osztrák ötletei a tó vízpótlására döbbenetesebb marhaságok voltak, mint a Balaton Rábából történõ feltöltésési terve..
Tény, különleges tó a Fertõ, nála a vízgyûjtõ meteorológiai viszonyainak hatása sokkalta nagyobb a mindenkori vízszintre és vízminõségre, mint Közép-Európa többi tavánál. Igen, furcsa az, hogy miért az ellenkezõ (csökkenõ) a vízszint változása, ellenben Balatonunkkal és a Velencei-tóval.
Valaha veszélyesebb volt ez a tó (a Hany lápvilágával együtt), mint a Balaton: a Lajta-hg.-bõl lezúduló torrens árvizek, a Dunából (a Rábcán, Hanságon át) visszaduzzadó Duna-árhullámok sokszor úsztatták el a környéket. Ugyanakkor -mint a sztyepptavak sajátságos jellemzõje- 1-2 arid évtized után teljesen kiszáradt (utoljára 1860 körül).
Az, hogy most miért nem úgy reagál a tó a változásokra, mint "kellene", ennek pontos okát nem hiszem, hogy bárki is meg tudná mondani (még egy ügyes vízügyes se .
Nem tudom, nyitva-e a mexikópusztai zsilip a Hanság-fõcsatornán (gondolom, nem..). Sekély mivoltánál fogva, kedvezõ vízjárás esetén mindig is fokozott, gyors volt a szukcesszió folyamata a partokon. Lehet, hogy a nádgazdálkodás-körüli bizonytalanságok miatt nem folyamatos az aratás, így a felhalmozódó növényzet (nád) "fogyasztja" a vizet..?
A sziki jelleg is változik idõben és térben..és még van egy-két potenciális ok rá..
Még annyit, a közelmúlt eszement osztrák ötletei a tó vízpótlására döbbenetesebb marhaságok voltak, mint a Balaton Rábából történõ feltöltésési terve..
Bedurvult a Kraszna. Most néztem a vízállás adatokat, nem nagyon árad a Tisza, minimálisan, végig hó esett fennt a hegyekben, mennyi lehet már ott fennt, csak gyûlik gyûlik..
Az imént voltam kint a Krasznánál és ritka látványban lehetett részem. A Tisza relatíve alacson vízállása miatt (111cm) és a Kraszna magas vízszntje okán olyan a sodrása itt a városban (a torkolattól kb 500 méterre) amilyet még sohasem láttam. Tajtékzik akár egy hegyividéki folyó.
Raftingtúrák szervezését vállalom
Raftingtúrák szervezését vállalom
jaurinum: a Fertõ-tavat csapolják vagy miért ilyen alacsony 10 évvel ezelõtti idõszakhoz képest?
Tegnap és ma már 117cm-t mutatott a siófoki Balaton-vímérce, és a tendencia (figyelembe véve a várható további csapadékutánpótlást, a mindenkori tavaszi víztöbbletet) tovább áradó.
Mindez azt jelenti, hogy fõ tavunk 10 éves rekordot állított be: utoljára csaknem 10 esztendeje, 1996 április elején volt hasonlóan magas a vízszintje (az akkori max. egyezik a jelenlegivel, azaz 117cm).
Szikes sztyepptavunk, a Fertõ, az ellenkezõ utat járja: a 10 évvel ezelõttihez képest kerek 1m-el alacsonyabb a tó vízszintje (1996.04.12.: 147cm; 2006.03.09.: 48cm).
Mindez azt jelenti, hogy fõ tavunk 10 éves rekordot állított be: utoljára csaknem 10 esztendeje, 1996 április elején volt hasonlóan magas a vízszintje (az akkori max. egyezik a jelenlegivel, azaz 117cm).
Szikes sztyepptavunk, a Fertõ, az ellenkezõ utat járja: a 10 évvel ezelõttihez képest kerek 1m-el alacsonyabb a tó vízszintje (1996.04.12.: 147cm; 2006.03.09.: 48cm).
Minel jobban elhuzodik a tel, annal nagyobb eselye van egy nagyobb arviznek. Bar ez nem 100% de a nagyon gyors olvadas eselye naprol napra no. Raadasul ha az enyhe levego nedves is lesz akkor gyakorlatilag boritekolva vannak a 3-ad foku keszultsegek.
Tegnap este már másodfokú volt a készültség a Krasznán,de ha azóta 3 cm-t emelkedett a vízszint, akkor már a harmadfokú van érvényben.
sajnos ez a holnap estétõl kezdõdõ hó is veszélyes lesz már, úgy néz ki péntek napközben átmegy esõbe és lejön vagy 10-15 mm, ami még a meglévõ havat is mossa!, most jöttem Szatmárból és a Kraszna most is nagyon magas vízállású, már kiöntött a földekre, nem tudom hanyad fokú ott a készültség, de elég magas fokozat lehet.
Szerencsére most vissza vett a nagy melegedésbõl a GFS.Ha az lenne amit márc 15-20-ig várt/ napközben 13-16C a talajon ,+ 3-10C 850 hPa-on/ a ooz-s elõrejelzésében,abból szinte biztos katasztrófa lenne.
A frissebb elõrejelzés 06Z-tól/Kb. 10C hidegebb levegõt jelez elõre minden légrétegben.
Remélem ez utóbbi realizálódik.
A frissebb elõrejelzés 06Z-tól/Kb. 10C hidegebb levegõt jelez elõre minden légrétegben.
Remélem ez utóbbi realizálódik.
Nézzétek alul a térképet, azért elég szép, az a 225 cm-es hóvastagság tõlem kb 60-70 km-re van csak. Lehet hétvégén elmegyek megnézni
Felsõ-Tiszai hóhelyzet:
Március 6: Hóban tárolt vízkészlet 2,51 milliárd m3.
A maximális érték tavaly ehó 15-én: 3,45 milliárd m3.
Tavaly szerencsénk volt, hátha most is.
Az adatok a Meteo által belinkelt oldalról.
Március 6: Hóban tárolt vízkészlet 2,51 milliárd m3.
A maximális érték tavaly ehó 15-én: 3,45 milliárd m3.
Tavaly szerencsénk volt, hátha most is.
Az adatok a Meteo által belinkelt oldalról.
Éjszaka újabb nagy havazás volt a Kárpátokban, amely fõleg a Maros, Szamos vidékét érintette. Marosvásárhelyen 20-25 centi hó esett, akkor a hegyekben vajon mennyi..
2,5 métert áradt a Tisza 2 nap alatt de már apad az ukrán részeken, most 87 cm Tiszabecsnél (300nál van 1.fokú).
Egyet értek az elõttem szólóval. Ha esõvel jön az enyhülés komoly gondok lehetnek. kezd felhalmozódni a meleg levegõ délen és minél késõbbre tolódik a beáramlása annál nagyobb lesz az enyülés, annál nagyobb a veszély, a nap se fog már alacsonyabban járni..
Ma 5 éve szakadt át a gát Tarpánál és okozta a beregi árvizet.
Ma 5 éve szakadt át a gát Tarpánál és okozta a beregi árvizet.
Sajnálatosan a hét második feli med.ciklonos elõrék a Tisza vízgyûjtõjén is gondot okozhatnak.
Lévén addig számottevõ olvadás nem jön, és az utána megérkezõ esetleges újabb jelentõs csapadék megnöveli a kockázatát egy komolyabb árvíznek.
Ha nagy meleg-feltolódás nélkül jön, akkor késleltetve (hisz Március közepétõl szerencse kell a lassú olvadáshoz), ha esõvel-meleggel, akkor hirtelen nagy árvízzel.
Ne így legyen.
Lévén addig számottevõ olvadás nem jön, és az utána megérkezõ esetleges újabb jelentõs csapadék megnöveli a kockázatát egy komolyabb árvíznek.
Ha nagy meleg-feltolódás nélkül jön, akkor késleltetve (hisz Március közepétõl szerencse kell a lassú olvadáshoz), ha esõvel-meleggel, akkor hirtelen nagy árvízzel.
Ne így legyen.
Tekintettel arra, hogy a havazás megszûnését követõen lassan március 2. dekádja veszi kezdetét, egy komoly dunai zöldár valószínûsége nagyon megnõtt. A folyó bajorországi vízgyûjtõjén sík vidéken is (-500m) 50cm hóréteg alakult ki az elmúlt napokban, 1000m körüli tszf. magasságban pedig zömében 100-130cm vastagságú.
Jelenleg még nincs látótávolságon belül egy komolyabb, +10 C fölötti napi középhõmérsékletû idõszak, ám az idõ elõrehaladtával ennek hirtelen, egy stabil Ny-K-i áramlásra váltással való beköszöntése egyre valószínûbb.
Tehát március végén komolyabb árvizek várhatók a Dunán. A véletlen egybeesések függvényében (ha esõvel és nagy területen egyszerre jönne az enyhülés) ez hazánkban is komoly árvízi helyzetet idézhet elõ.
Jelenleg még nincs látótávolságon belül egy komolyabb, +10 C fölötti napi középhõmérsékletû idõszak, ám az idõ elõrehaladtával ennek hirtelen, egy stabil Ny-K-i áramlásra váltással való beköszöntése egyre valószínûbb.
Tehát március végén komolyabb árvizek várhatók a Dunán. A véletlen egybeesések függvényében (ha esõvel és nagy területen egyszerre jönne az enyhülés) ez hazánkban is komoly árvízi helyzetet idézhet elõ.
Érdekes helyzet lesz annyi biztos. Ha a nedves szállítószalag tartósan ott ragad a Kárpátok gerincére merõlegesen, akkor szombaton egészen komoly csapadékok is hullhatnak. A GFS viszonylag rövid ideig adja az enyhe idõt, így a vastag hó talán felfogja az esõ egy részét - vasárnap meg remélhetõleg megint hó fog esni.
Bizony.
Ám eme koratavaszi-késõ téli helyzetek sajna 1999 óta egyre gyakoribbá váltak, komoly vízügyi gondokat okozva.
Ám eme koratavaszi-késõ téli helyzetek sajna 1999 óta egyre gyakoribbá váltak, komoly vízügyi gondokat okozva.
Ma beszéltem egy illetékessel(kompon dolgozik),Õ mondta, hogy Tihany és Szántód között most nyílt víz van. Gond nélkül jár a komp.
Tegnap mutatták a tv-ben,hogy márc .1-tõl elindult a komp Szántód és Tihany között.Jól látszott a képen hogy már nem összefüggõ a jég a Balatonon,gondolom ezért is nyithatták meg újra a zsilipet Siófoknál.A 114 cm vízmagasságnak azért meglehetõsen sok, ahoz képest,hogy az õszi téli idõszakban több részletben jó pár hétig nyitva volt a SIó-csatorna.
sió: szerintem azért engedik, mert a jég már erõsen olvadóban, töredezett, nem biztonságos! Tehát már senki nem fog rálépni, lassan elolvad, s hogy megelõzzék a magasabb vízállást elkezdték engedni...
Úgy tudtam , hogy addig nem engedik meg a Balaton zsilipjét,amíg be van fagyva a tó,biztonsági okok miatt. Tegnap meglepõdve láttam,hogy folyik a Sió. Most 114 a vízszint magassága a Balatonnak.
A vizadat.hu szerint a Zala 02.22-én 11 órakor Zalaegerszegen 433 cm-es volt.Nem tudom,de ha igaz akkor megdõlt az eddigi max. vízállás(416cm).
A hó-olvadástól emelkedett az Ikva vizállása. Sopronban bámészkodókat vonzott a kb 1,5 m-es víz az Ösvény utcánál. Pinnyénél, az Ikva-hid lábánál van egy mérõléc. 2006.02.20-án 17:00-kor -20 cm-en állt.
Link
Link
Lassan megint 110 a Balaton vizszintje. Most 109 a front elõtt. A jég még egész jól tartja magát. Lesz itt még gond a tavaszi olvadás után, meg persze máshol is.
Az Iller-Lech régióban egyelõre lokálisan ugyan, de drasztikus vízszintemelkedés van ma reggel óta (3.,4.fokú készültség). A Dunába Donauwörthnél torkollanak be --> onnantól lefelé várható áradás a folyón, egyelõre nem vészes. De a köv.napok kritikusnak ígérkeznek.
A hóvastagságra és hóvízegyenértékre vonatkozó alábbi számítások elvégzéséhez Ukrajnából, Romániából és a hazai vízgyûjtõrészrõl származó pontszerû és területi átlag adatokat használtuk fel.
Vízgyûjtõnkénti helyzetkép
Tisza Tiszabecs – 9707 km2 (33 állomás)
átlagos hóvastagság 30 cm (max. 59 cm)
átlagos hóvízegyenérték 64 mm (max. 148 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 622 millió m3
Borzsa (torkolat) – 1418 km2 (4 állomás)
átlagos hóvastagság 31 cm (max. 44 cm)
átlagos hóvízegyenérték 81 mm (max. 180 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 115 millió m3
Túr országhatár – 1144 km2 (8 állomás)
átlagos hóvastagság 16 cm (max. 25 cm)
átlagos hóvízegyenérték 29 mm (max. 40 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 32,6 millió m3
Szamos országhatár – 15.740 km2 (61 állomás)
átlagos hóvastagság 23 cm (max. 62 cm)
átlagos hóvízegyenérték 51 mm( max. 210 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 805 millió m3
Kraszna országhatár - 2100 km2 (10 állomás)
átlagos hóvastagság 13 cm (max. 16 cm)
átlagos hóvízegyenérték 17 mm (max. 22 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 36,1 millió m3
FETIKÖVIZIG mûködési területe - 5456 km2 (12 állomás)
átlagos hóvastagság 21 cm (max. 28 cm)
átlagos hóvízegyenérték 34 mm (max. 43 mm)
vízgyûjtõ összhóvízkészlete 185 millió m3
Összesítve 2006. február 10-én a Tisza Bodrog-torkolat feletti vízgyûjtõjén lévõ hóréteg víztartalma 1,80 milliárd m3, február 5-óta a havazások miatt 470 millió m3-rel nõtt.
A maximális hóvízkészlet 2005. március 15-én 3,45 milliárd m3 volt.
Nyíregyháza, 2006. február 13.
Jéghelyzet a Felsõ-Tisza folyóin 2006. február 8-án
Folyóink döntõen be vannak fagyva, megszakításokkal 10-30 cm vastagságban áll a jég. Veszélyes jégtorlódás egyik folyón sem található.
· Tisza:
- Tiszabecstõl a Túr folyó torkolatáig (744,8-728,0 fkm) befagyva, állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 20-30 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3-5 cm.
- Túr torkolattól 4 km-es szakaszon (728,0-724,0 fkm) 15 cm-es parti jég. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
- Lejjebb Szatmárcseke és Tiszaadony (724,0-670,0 fkm) között, 54 km hosszban befagyva, állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 20-24 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 4-6 cm.
- Tiszaadony környékén 2 km hosszban (670,0-668,0 fkm) 42 cm vastag torlódott állójég. A jeget borító hótakaró vastagsága 6 cm.
- Tiszakerecsenytõl Tiszatelekig (668,0-582,0 fkm) 86 km-es szakaszon befagyva, állójég megszakításokkal. A jég vastagsága 21-24 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 6-8 cm.
- Tiszatelektõl Tokajig (582,0-543,7 fkm) teljesen be van fagyva a folyó, 21 centiméteres a jég vastagsága. A jeget 8 cm-es vastagságú hótakaró borítja.
· Túr: Garbolc-Túrricse (30,0-18,0 fkm) közötti szakaszon befagyva, álló jég megszakításokkal 16 cm vastagságban. Lejjebb a torkolatig teljesen befagyva 17 cm jégvastagsággal. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
· Szamos: Csenger és Szamosangyalos között (51,5-41,0 fkm) 10 km hosszban befagyva, megszakításokkal álló jég van. A jég vastagsága 20 cm. Lejjebb teljesen be van fagyva a folyó 30 cm-es jégvastagságban. Kérsemjénnél 18,5-17,5 fkm között, 1 km hosszban és Szamosszegnél 8,9-7,9 fkm között, 1 km hosszban 60 cm vastag torlódott állójég van. A jeget borító hótakaró vastagsága 3-4 cm.
· Kraszna:A folyó teljes magyarországi szakasza (0,0-46,2 fkm) befagyva, a jég vastagság 22 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
· Lónyay-fõcsat.: Egész hosszában teljesen befagyva, a jég vastagsága 10-25 cm. A kovásztai szivattyú telep és a Pazony-Kemecsei fõcsatorna torkolata között (25,0-19,0 fkm) befagyva, megszakításokkal állójég van. A jeget borító hótakaró vastagsága 4-6 cm.
Nyíregyháza, 2006. február 8.
Fetikövizig
Folyóink döntõen be vannak fagyva, megszakításokkal 10-30 cm vastagságban áll a jég. Veszélyes jégtorlódás egyik folyón sem található.
· Tisza:
- Tiszabecstõl a Túr folyó torkolatáig (744,8-728,0 fkm) befagyva, állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 20-30 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3-5 cm.
- Túr torkolattól 4 km-es szakaszon (728,0-724,0 fkm) 15 cm-es parti jég. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
- Lejjebb Szatmárcseke és Tiszaadony (724,0-670,0 fkm) között, 54 km hosszban befagyva, állójég megszakításokkal, a jég vastagsága 20-24 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 4-6 cm.
- Tiszaadony környékén 2 km hosszban (670,0-668,0 fkm) 42 cm vastag torlódott állójég. A jeget borító hótakaró vastagsága 6 cm.
- Tiszakerecsenytõl Tiszatelekig (668,0-582,0 fkm) 86 km-es szakaszon befagyva, állójég megszakításokkal. A jég vastagsága 21-24 cm, a jeget borító hótakaró vastagsága 6-8 cm.
- Tiszatelektõl Tokajig (582,0-543,7 fkm) teljesen be van fagyva a folyó, 21 centiméteres a jég vastagsága. A jeget 8 cm-es vastagságú hótakaró borítja.
· Túr: Garbolc-Túrricse (30,0-18,0 fkm) közötti szakaszon befagyva, álló jég megszakításokkal 16 cm vastagságban. Lejjebb a torkolatig teljesen befagyva 17 cm jégvastagsággal. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
· Szamos: Csenger és Szamosangyalos között (51,5-41,0 fkm) 10 km hosszban befagyva, megszakításokkal álló jég van. A jég vastagsága 20 cm. Lejjebb teljesen be van fagyva a folyó 30 cm-es jégvastagságban. Kérsemjénnél 18,5-17,5 fkm között, 1 km hosszban és Szamosszegnél 8,9-7,9 fkm között, 1 km hosszban 60 cm vastag torlódott állójég van. A jeget borító hótakaró vastagsága 3-4 cm.
· Kraszna:A folyó teljes magyarországi szakasza (0,0-46,2 fkm) befagyva, a jég vastagság 22 cm. A jeget borító hótakaró vastagsága 3 cm.
· Lónyay-fõcsat.: Egész hosszában teljesen befagyva, a jég vastagsága 10-25 cm. A kovásztai szivattyú telep és a Pazony-Kemecsei fõcsatorna torkolata között (25,0-19,0 fkm) befagyva, megszakításokkal állójég van. A jeget borító hótakaró vastagsága 4-6 cm.
Nyíregyháza, 2006. február 8.
Fetikövizig
Sió! Szerintem rajtad egy pohár vizet is nehéz lenne leereszeni! Na, meg rajtam is..... Komolyan, kevergett a gyomrom a baracklétõl!