Globális jelenségek
Azt ugyi teccik tudni, hogy az átlagos változás más dolog? Persze, hogy teccik.
Kb Budapest és Gdansk között van 1 fok átlagban.
Kb Budapest és Gdansk között van 1 fok átlagban.
"A legjelentõsebb változást azonban Magyarországon nem a körülbelül 1 Celsius-fokos átlagos hõmérsékletemelkedés jelenti majd, hanem az éghajlati szélsõségek, például a hõhullámok gyakoribbá válása, idõtartamuk növekedése. "
He-he, ezt a mondatot tõlem vették
Én szoktam írogatni, hogy 28 fokon vagy 29 fokon veri-e szét a jég az országot, 38 fokban vagy 39 fokban döglõdünk a melegen, vagy -34 fok lesz vagy -35, az már tökmindegy.
He-he, ezt a mondatot tõlem vették
Én szoktam írogatni, hogy 28 fokon vagy 29 fokon veri-e szét a jég az országot, 38 fokban vagy 39 fokban döglõdünk a melegen, vagy -34 fok lesz vagy -35, az már tökmindegy.
Semmi érdekes, csupán tovább dübörög a médiahazugság. A meteorológusok sokszor pár napra elõre se tudják megbízhatóan megjósolni az idõjárást, erre most meg kaptunk egy jelentést 100 évre elõre??? 
Azt se tudják (tudhatják), hogy egy adott folyamat milyen hatással lesz más folyamatokra, és aztán az milyen újabb folyamatokat fog generálni. Sokszor mondják felegedés hívõk, hogy aki tagadja a melegedést, az homokba dugja a fejét. Szerintem meg pont fordítva igaz...
Azt se tudják (tudhatják), hogy egy adott folyamat milyen hatással lesz más folyamatokra, és aztán az milyen újabb folyamatokat fog generálni. Sokszor mondják felegedés hívõk, hogy aki tagadja a melegedést, az homokba dugja a fejét. Szerintem meg pont fordítva igaz... 
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66209 - 2010-12-23 12:30:03)
Érdekes cikk:
Link
Idõjárás-jelentés a következõ 100 évre
Érdekes cikk:
Link
Idõjárás-jelentés a következõ 100 évre
Ez is nagyon helyes meglátás.Vagyis ha melegedünk is,még mindig hol vagyunk 1000, 5000, vagy 10000 évvel ezelõtthöz képest.Mindig is mondtam : könnyebb a melegebb telet vagy a 3 héttel hosszabb forró nyarat vagy szárazságot kibírni,mint a több fokkal hidegebb telet,özönvízszerû esõket és árvizeket és fûthetõ nyarakat.Nekem az utóbbi évtized hõmérséklete tetszik,de a jégesõk és viharok meg árvizek már kicsit soknak tûnnek. 
Tanulságosak ezek az adatok,de sokan kifejtették már,hogy 100 vagy 200 éve egészen másként mértek.Nem volt Hellmann csapadékmérõ (Antibulvár kifejtette,hogy erõs fölémérések voltak) és a S. féle hõmérõház sem létezett,másként mértek,mint a mai szabványok.Sokak szerint ma rossz helyeken mérünk,de vajon évszázadokkal ezelõtt tökéletes mûszerekkel tökéletes helyszínek léteztek csak ? Meg ott van a hõszennyezés :azért nõ a T,mert az ember szennyezi hõvel a környezetét: ez a globális felmelegedés emberi tényezõjének elismerése.Én pl. Budapest adataiban semmiféle hõszennyezést nem látok.Ha visszapörgetjük az anomália térképeinket hónapról hónapra Budapesten semmiféle hõsziget nem látszik,relatíve Pest megye inkább a hideg felé lóg ki.Hõtöbblet csak a sûrûn lakott,beépített belvárosokban fordul elõ.
Számomra mindig is tapasztalati tény volt,hogy az utóbbi 40 évbõl az utóbbi 20 egyre enyhébb ill. melegebb.Csak meg kell nézni a Top10-et:mennyi a meleg nyár és enyhe tél ebbõl a két évtizedbõl.És mennyi a leghidegebb nyár és leghidegebb tél(semmi) ?Persze 30 éves átlagban még nem rajzolódnak ki az utóbbi meleg nyarak,de emlékszem az óceáni nyarakra korábbról.Most sokkal szélsõségesebbek,zivatarosabbak és jégesõsebbek(tornádósabbak)a nyaraink.A teleken is nagyobbak a hõkontrasztok a hirtelen havazások,erõs hóviharok és gyors olvadások is.Elismerem,hogy lehetett ilyen idõjárás 50 vagy 150 éve is mint mostanság,de az éghajlati átlagokból és a szélsõségeket felsoroló histografikus leírásokból nem derül ki: gyakoribbak-e vagy sem a mostani szélsõségek.Voltak minden évszázadban sokaságával,de nem mindegy,hogy kéthavonta vagy évente fordul elõ egy esemény egy térségben.Valójában - már sokszor leírtam: nem az éghajlati átlagok lassú változása,jégborítás,tengerszint emelkedés trendjei jelentenek kihívást az emberiségnek,hanem a szélsõséges idõjárási folyamatok.Nem attól megy a polgár sem a falnak,ha évente 1000 Ft-al kevesebbet keres,hanem ha kirúgják az állásából és 200.000 havi keresetébõl 0 lesz vagy 50.000 segély.
Mindez persze csak ránk ill. Európára vonatkozik,de a Föld felületének csak töredéke ez.Fogalmunk sincs már földrészek folyamatairól,a tengerek idõjárásváltozásairól (tudja valaki hány bója méri a felszín 71 %-ának idõjárási elemeit és mennyi a szárazföldekét?).Földi átlagok és trendek tekintetében azt mondanak nekünk ,amit akarnak és úgy manipulálják a közvéleményt ahogyan akarják.Minden szekértábor hozza a maga kis trendjeit és elemzéseit,mi meg csak nézünk mint a moziban... 
Számomra mindig is tapasztalati tény volt,hogy az utóbbi 40 évbõl az utóbbi 20 egyre enyhébb ill. melegebb.Csak meg kell nézni a Top10-et:mennyi a meleg nyár és enyhe tél ebbõl a két évtizedbõl.És mennyi a leghidegebb nyár és leghidegebb tél(semmi) ?Persze 30 éves átlagban még nem rajzolódnak ki az utóbbi meleg nyarak,de emlékszem az óceáni nyarakra korábbról.Most sokkal szélsõségesebbek,zivatarosabbak és jégesõsebbek(tornádósabbak)a nyaraink.A teleken is nagyobbak a hõkontrasztok a hirtelen havazások,erõs hóviharok és gyors olvadások is.Elismerem,hogy lehetett ilyen idõjárás 50 vagy 150 éve is mint mostanság,de az éghajlati átlagokból és a szélsõségeket felsoroló histografikus leírásokból nem derül ki: gyakoribbak-e vagy sem a mostani szélsõségek.Voltak minden évszázadban sokaságával,de nem mindegy,hogy kéthavonta vagy évente fordul elõ egy esemény egy térségben.Valójában - már sokszor leírtam: nem az éghajlati átlagok lassú változása,jégborítás,tengerszint emelkedés trendjei jelentenek kihívást az emberiségnek,hanem a szélsõséges idõjárási folyamatok.Nem attól megy a polgár sem a falnak,ha évente 1000 Ft-al kevesebbet keres,hanem ha kirúgják az állásából és 200.000 havi keresetébõl 0 lesz vagy 50.000 segély.
Mindez persze csak ránk ill. Európára vonatkozik,de a Föld felületének csak töredéke ez.Fogalmunk sincs már földrészek folyamatairól,a tengerek idõjárásváltozásairól (tudja valaki hány bója méri a felszín 71 %-ának idõjárási elemeit és mennyi a szárazföldekét?).Földi átlagok és trendek tekintetében azt mondanak nekünk ,amit akarnak és úgy manipulálják a közvéleményt ahogyan akarják.Minden szekértábor hozza a maga kis trendjeit és elemzéseit,mi meg csak nézünk mint a moziban...
Ahogy sok más aspektusból vizsgálva, ebbõl is csak egyet mondhatok.
A mérések kezdete egybeesik az elmúlt több ezer év leghidegebb idõszakával, onnan nagy léptékben viszonytani tévútra vihet.
Egy tágabb idõspektrum ügyében íme egy múlt havi írásom: Link
A mérések kezdete egybeesik az elmúlt több ezer év leghidegebb idõszakával, onnan nagy léptékben viszonytani tévútra vihet.
Egy tágabb idõspektrum ügyében íme egy múlt havi írásom: Link
Mekkora lehet a lineáris illesztés jósága? Most nincs kedvem kiszámolni, ahhoz pontos adatok is kellenének, de tippelni olyan 60-70%-ot mernék télre, és 50-60%-ot nyárra. A relatív szórás 1-2% (3-5°C) lehet pontonként így "ránézésre". Ebbõl a meredekség relatív hibája 100% körül, vagy kicsivel az fölött lehet télen, nyáron pedig bõven 200-300%.
Nincs semmi baj azzal, amit csináltál, nagyon tetszik egyébként
. Csak sokan szeretnek lineáris trendeket illeszteni, holott (szemmel látható a Te grafikonjaidon is) ráülnek elég erõs ingások is, sokkal. Ebbõl az következik, hogy ha esetleg marad is a trend, akkor is "nagy" lesz az esélye egy ellenkezõ irányú szélsõségnek (nem sokkal kisebb, mint most). Tehát Rossmann hozzászólása is megállja a helyét, és a Tiéd is.
Nincs semmi baj azzal, amit csináltál, nagyon tetszik egyébként
. Csak sokan szeretnek lineáris trendeket illeszteni, holott (szemmel látható a Te grafikonjaidon is) ráülnek elég erõs ingások is, sokkal. Ebbõl az következik, hogy ha esetleg marad is a trend, akkor is "nagy" lesz az esélye egy ellenkezõ irányú szélsõségnek (nem sokkal kisebb, mint most). Tehát Rossmann hozzászólása is megállja a helyét, és a Tiéd is. 
Az egy dolog, hogy a bizonyítékok nem egyértelmûek. És különben is, a tudományos világban senkinek sem szabad hinni - mondják tanáraink itt az egyetemen -, csak a hiteles méréseknek. Ezzel az a probléma, hogy ezekbõl globális átlagot számolhatunk ugyan, de annak elég nagy lesz a relatív hibája, 0,1-1% is lehet akár, tehát °C-kben mérhetõ. Bár igaz, ha mindig ugyanúgy számoljuk, a hibatartomány közepének értéke összehasonlítható marad.
Floo hozzáállásával semmi probléma ugyan, de nem árt elválasztani a globális léptéket a regionálistól, ahogy csakakispest is írja. Attól, hogy itt extra hideg volt az utóbbi két tél, attól még az extrameleg orosz nyár azt kompenzálta valószínûleg. Azt minden valódi tudós tudja /és ez az, amiért a hívõket hülyének lehet nézni, ha szabad ilyen durván/, hogy a regionális ingadozások sokkal nagyobbak, mint a globálisak. Ezeknek a regionális ingadozásoknak az oka is általában regionális. Innentõl kezdve - álláspontom szerint - a globális átlagértékek változásai semmiféle "elõrejelzésre" nem alkalmasak, pontosabban fogalmazva: biztosan hatása lesz annak, ha a globális átlagok valamerre valamennyire megváltoznak, de ez bonyolult regionális változásokat idézne elõ, mindenhol mást. (Régen pedig pont azt mondták, hogy ha a globálátlag nõ, akkor a regionális átlag is mindenhol nõ, de azóta egyre inkább elismerik, hogy ez nem így van.)
Floo hozzáállásával semmi probléma ugyan, de nem árt elválasztani a globális léptéket a regionálistól, ahogy csakakispest is írja. Attól, hogy itt extra hideg volt az utóbbi két tél, attól még az extrameleg orosz nyár azt kompenzálta valószínûleg. Azt minden valódi tudós tudja /és ez az, amiért a hívõket hülyének lehet nézni, ha szabad ilyen durván/, hogy a regionális ingadozások sokkal nagyobbak, mint a globálisak. Ezeknek a regionális ingadozásoknak az oka is általában regionális. Innentõl kezdve - álláspontom szerint - a globális átlagértékek változásai semmiféle "elõrejelzésre" nem alkalmasak, pontosabban fogalmazva: biztosan hatása lesz annak, ha a globális átlagok valamerre valamennyire megváltoznak, de ez bonyolult regionális változásokat idézne elõ, mindenhol mást. (Régen pedig pont azt mondták, hogy ha a globálátlag nõ, akkor a regionális átlag is mindenhol nõ, de azóta egyre inkább elismerik, hogy ez nem így van.)
A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma.... Nagyon enyhe telek is elõfordultak, sõt ilyenek sorozata is, akárcsak ma.
Én úgy tudom, hogy egy augusztusi felmérés alapján már 10 millió alatt vagyunk.
Viszont a két dolgot nem lehet összehasonlítani. Az ország lakosságáról régóta tudott, hogy fogy, nem volt nehéz megjósolni, hogy elõbb-utóbb 10 milka alatt leszünk. De a klimatológia egész más. Arról még a legzsenibb tudósoknak is csak halvány sejtésük van, hogy ha itt belenyúlunk a természetbe, akkor egy másik helyen mi lesz a következménye. Legalábbis a publikált hírekbõl erre lehet következtetni, ugyanis sokszor egymásnak teljesen ellentmondó vélemények látnak napvilágot.
Ami számomra sokszor különösen vérlázító, hogy a felmelegedés hívõk sokszor kikérik maguknak, hogy megkérdõjelezzük a téziseiket. Pl ha arról van szó, hogy milyen kemény telek vannak az elmúlt két évben, válasz általában az, hogy "ez is a globális felmelegedés bizonyítéka, és különben is ne gondoljuk azt, hogy mert egy adott helyen lehûlés van,akkor már globális a dolog. Felmelegedés van, és kész!"
Szóval ami látszik, az az, hogy a bizonyítékok nem egyértelmûek, sõt lehet, hogy egy olyan variációra kell felkészülni a jövõben, amire talán egyikünk se gondol. Majd meglátjuk.
Ami számomra sokszor különösen vérlázító, hogy a felmelegedés hívõk sokszor kikérik maguknak, hogy megkérdõjelezzük a téziseiket. Pl ha arról van szó, hogy milyen kemény telek vannak az elmúlt két évben, válasz általában az, hogy "ez is a globális felmelegedés bizonyítéka, és különben is ne gondoljuk azt, hogy mert egy adott helyen lehûlés van,akkor már globális a dolog. Felmelegedés van, és kész!"
Szóval ami látszik, az az, hogy a bizonyítékok nem egyértelmûek, sõt lehet, hogy egy olyan variációra kell felkészülni a jövõben, amire talán egyikünk se gondol. Majd meglátjuk.
Sztem semmmi értelme személyes példákat hozni, amíg egész Európa területe elhanyagolhó a Föld egészéhetz képest nemhogy Mályi. Aki 20-40-60 évre elõre jósol nyilván nem tud pontos elõrejelzést adni de a tendenciát ettõl még láthatja jól. (kb ilyen a demográfia is, már a 90-es évek közepére is jelezték hogy 10 mllió alatt lesz az ország lakossága aztán még jövõre is kiderülhet hogy mégsem, de ettõl még a fogyás egyértelmû)
Az azért nem, igaz, hogy mostanában gyakrabban vannak hideg telek, ritkábban. Az, mert van telenként néhányszor hideg, nem jelenti azt, hogy hideg is egészében. Tavaly hiába volt decemberben -25 fok is, a hónap országosan az 1971-2000-es átlagnál 1,5 fokkal melegebb volt. A hidegebb január és február miatt a tavalyi tél pedig átlagos volt.
Tavaly a Met Office az egyik legmelegebb tele jósolta Nagy-Brittaniába. Mivel épp az egyik leghidegebb lett, rögtön be is szüntették a hosszútávú elõrejelzéseiket az angolok. Lehet akármennyi szuperszámítógép, azok attól még csak gépek maradnak, és olyan eredményt dobnak ki, amikre éppen szükség van.
James Hansen 20 évvel ezelõtt 2010-re +1-os pozítív eltérést jelzett elõre. Ettõl 0,5-0,6 fokkal van hidegebb ma a Földön. Ugyanmár, ha 20 év alatt fél fokot tévedett, akkor mi értelme van a 100 éves elõrejelzéseknek? Ilyen alapon mondhatom én is, ha ilyen lineárisan gondolkodnak, hogy ha 20 évenként -0,5 fok a tévedés, akkor 100 év alatt 2,5 fok, akkor 100 év múlva lehet a mostaninál 2-3 fokkal melegebb vagy akár hidegebb is.
Végülis teljesen mindegy, mert bárki bármit mondhat most, 2100-ban egyikük se fog élni, hogy lássa, igaza lett-e vagy nem.
Itthon pedig hiába gondoljuk azt, hogy ilyen szélsõséges idõjárás még nem volt, nem igaz, mert volt a mostaninál sokkal nagyobb szélsõségek is. Ezt az okozza, hogy az 1961-1990-es idõszakban az éghajlatunk az óceáni felé tolódott el (Ezt alátámasztják a hûvösebb nyarak, csapadék eloszlása nagyobb volt, kevesebb hideg tél (fõleg a '70-es években) ...) Mivel ez az idõszak volt összességében az egyik leghidegebb az elmúlt több mint 200 évben, nem csoda, hogy ritkán van atlag alatti eltérés.
A mainál sokkal szélsõségesebb volt viszont az idõjárás 200 évvel ezelõtt. Akkoriban a mainál nagyobb, tartósabb hõhullámok és fagyok; hevesebb viharok fordultak elõ. Nyilván, ha akkoriban is olyan lett volna az információ-áramlás mint ma, kicsit másképp látnánk a jelenlegi helyzetet. (Mindegy, ebbe nem bonyolódok bele.). Tehát 200 éve az itteni éghajalat sokkal kontinentálisabb volt. A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma. Ezt alátámasztják a lineáris trendek is az 1780-tól mért budapesti adatok alapján:
Január: +1,7°C
Február: +1,9°C
Március: +2,0°C
Április: +0,3°C
Május: -0,7°C
Június: -0,5°C
Július: -0,1°C
Augusztus: -0,1°C
Szeptember: 0,0°C
Október: +0,3°C
November: +1,2°C
December: +1,7°C
Jelenleg én úgy látom, hogy egy olyan idõszak van elkezdõdõben itt a Kárpát-medencében, amilyen az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején volt Magyarországon és ahová nagyon hamar eljuthatunk. A végeredmény pedig egy a mainál még szélsõségesebb idõjárás, ahol a telek hidegebb lesznek (átlagban), a nyarak kevéssel melegebbek. Aminek a folyamatában a mediterrán éghajlat felé tolódás csupán átmenet (ami most van) egy ismét kontinentálisabb éghajlat felé.
Tavaly a Met Office az egyik legmelegebb tele jósolta Nagy-Brittaniába. Mivel épp az egyik leghidegebb lett, rögtön be is szüntették a hosszútávú elõrejelzéseiket az angolok. Lehet akármennyi szuperszámítógép, azok attól még csak gépek maradnak, és olyan eredményt dobnak ki, amikre éppen szükség van.
James Hansen 20 évvel ezelõtt 2010-re +1-os pozítív eltérést jelzett elõre. Ettõl 0,5-0,6 fokkal van hidegebb ma a Földön. Ugyanmár, ha 20 év alatt fél fokot tévedett, akkor mi értelme van a 100 éves elõrejelzéseknek? Ilyen alapon mondhatom én is, ha ilyen lineárisan gondolkodnak, hogy ha 20 évenként -0,5 fok a tévedés, akkor 100 év alatt 2,5 fok, akkor 100 év múlva lehet a mostaninál 2-3 fokkal melegebb vagy akár hidegebb is.
Végülis teljesen mindegy, mert bárki bármit mondhat most, 2100-ban egyikük se fog élni, hogy lássa, igaza lett-e vagy nem.
Itthon pedig hiába gondoljuk azt, hogy ilyen szélsõséges idõjárás még nem volt, nem igaz, mert volt a mostaninál sokkal nagyobb szélsõségek is. Ezt az okozza, hogy az 1961-1990-es idõszakban az éghajlatunk az óceáni felé tolódott el (Ezt alátámasztják a hûvösebb nyarak, csapadék eloszlása nagyobb volt, kevesebb hideg tél (fõleg a '70-es években) ...) Mivel ez az idõszak volt összességében az egyik leghidegebb az elmúlt több mint 200 évben, nem csoda, hogy ritkán van atlag alatti eltérés.
A mainál sokkal szélsõségesebb volt viszont az idõjárás 200 évvel ezelõtt. Akkoriban a mainál nagyobb, tartósabb hõhullámok és fagyok; hevesebb viharok fordultak elõ. Nyilván, ha akkoriban is olyan lett volna az információ-áramlás mint ma, kicsit másképp látnánk a jelenlegi helyzetet. (Mindegy, ebbe nem bonyolódok bele.). Tehát 200 éve az itteni éghajalat sokkal kontinentálisabb volt. A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma. Ezt alátámasztják a lineáris trendek is az 1780-tól mért budapesti adatok alapján:
Január: +1,7°C
Február: +1,9°C
Március: +2,0°C
Április: +0,3°C
Május: -0,7°C
Június: -0,5°C
Július: -0,1°C
Augusztus: -0,1°C
Szeptember: 0,0°C
Október: +0,3°C
November: +1,2°C
December: +1,7°C
Jelenleg én úgy látom, hogy egy olyan idõszak van elkezdõdõben itt a Kárpát-medencében, amilyen az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején volt Magyarországon és ahová nagyon hamar eljuthatunk. A végeredmény pedig egy a mainál még szélsõségesebb idõjárás, ahol a telek hidegebb lesznek (átlagban), a nyarak kevéssel melegebbek. Aminek a folyamatában a mediterrán éghajlat felé tolódás csupán átmenet (ami most van) egy ismét kontinentálisabb éghajlat felé.
Itt a baj."Hiszek". Tartok tõle, hogy tudományos körökben is hit kérdése ez. A mai napon is elégtelen az a mérési lefedettség ami alapján farkast kiáltanak, hát még ha hozzávesszük mihez hasonlítják! A még elégtelenebb mérési lefedettséghez, ami évekkel, évtizedekkel ezelõtt volt. A globális felmelegedés mint fogalom abszurddá vált, az éghajlat változás a helyesebb, tény hogy változik az éghajlatunk, mint ahogy változott a földtörténet minden másodpercében eddig.
Ez nem hiszek vagy nem hiszek kérdése!
Az 1920-1950 között is voltak nagyon meleg évek, az 1961-1990 közötti 30 év pedig hûvösebb idõszak volt.
Most ismét melegebb évek vannak.
A globális felmelegedéssel kapcsolatban rengeteg cikket, tanulmányt olvastam, és eleinte mindegyik tanulmány úgy képzelte el, hogy néhány évtized múlva itt már sokkal melegebb klíma lesz, mediterrán növényfajok fognak meghonosodni, kevesebb lesz a csapadék, szárazságok lesznek.
Aztán nézd meg, a nagy globális felmelegedésben a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os, a 2009/2010-es vagy a 2010/2011-es tél leghidegebb értékeit.
10 télbõl az ország jórészén 6 télen voltak -20-25 fokok.
A tíz év átlaghõmérséklete magasabb lett, mint a megelõzõ 30-40 évé, de jön a kérdés: A megelõzõ 30 év volt hûvös, vagy az utóbbi idõszak meleg?
A globális felmelegedést úgy prognosztizálták, hogy 2100-ra 1 fokkal fog megemelkedni az átlaghõmérséklet, most már 2-3, sõt, 4 fokokat is olvasni.
Ugyanmár!
Olyannak állítják be, hogy folyamatosan emelkedik a középhõmérséklet.
De vajon a 2009-es szicíliai áradat károsultjait, az elmúlt télen és az idei télen fagyoskodó briteket, Snowhuntert Mályiban, az elárasztott földeket, a kirohadt gabonát, a jégesõ által szétvert mezõhegyesi tájat, az idei õszön 13 fokos mustot szüretelõ szõlészeket, a mérések kezdete óta legcsapadékosabb magyarországi évben a magyar-szlovén határ közelében kiégett kukoricát nem érdekli, hogy 11,4 vagy 11,8 fokos középhõmérséklet volt ebben az évben.
És még sorolhatni lehetne a szélsõségeket, amik persze régen is voltak, csak az 1950-1990 közötti 40 évben epizódjelleggel, most meg rendszeresen.
Az is lehet, hogy az 1963-as, 69-es vagy 85-ös tél durvább volt, mint az elmúlt 10 év hidegebb telei, de a mostani hideg telek sokkal sûrûbben vannak, mint régebben.
Persze, túléljük, meg az emberiség fennmarad, de tudományos, szakmai szemmel nézve érdemes elemezgetni ezeket a dolgokat.
Az 1920-1950 között is voltak nagyon meleg évek, az 1961-1990 közötti 30 év pedig hûvösebb idõszak volt.
Most ismét melegebb évek vannak.
A globális felmelegedéssel kapcsolatban rengeteg cikket, tanulmányt olvastam, és eleinte mindegyik tanulmány úgy képzelte el, hogy néhány évtized múlva itt már sokkal melegebb klíma lesz, mediterrán növényfajok fognak meghonosodni, kevesebb lesz a csapadék, szárazságok lesznek.
Aztán nézd meg, a nagy globális felmelegedésben a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os, a 2009/2010-es vagy a 2010/2011-es tél leghidegebb értékeit.
10 télbõl az ország jórészén 6 télen voltak -20-25 fokok.
A tíz év átlaghõmérséklete magasabb lett, mint a megelõzõ 30-40 évé, de jön a kérdés: A megelõzõ 30 év volt hûvös, vagy az utóbbi idõszak meleg?
A globális felmelegedést úgy prognosztizálták, hogy 2100-ra 1 fokkal fog megemelkedni az átlaghõmérséklet, most már 2-3, sõt, 4 fokokat is olvasni.
Ugyanmár!
Olyannak állítják be, hogy folyamatosan emelkedik a középhõmérséklet.
De vajon a 2009-es szicíliai áradat károsultjait, az elmúlt télen és az idei télen fagyoskodó briteket, Snowhuntert Mályiban, az elárasztott földeket, a kirohadt gabonát, a jégesõ által szétvert mezõhegyesi tájat, az idei õszön 13 fokos mustot szüretelõ szõlészeket, a mérések kezdete óta legcsapadékosabb magyarországi évben a magyar-szlovén határ közelében kiégett kukoricát nem érdekli, hogy 11,4 vagy 11,8 fokos középhõmérséklet volt ebben az évben.
És még sorolhatni lehetne a szélsõségeket, amik persze régen is voltak, csak az 1950-1990 közötti 40 évben epizódjelleggel, most meg rendszeresen.
Az is lehet, hogy az 1963-as, 69-es vagy 85-ös tél durvább volt, mint az elmúlt 10 év hidegebb telei, de a mostani hideg telek sokkal sûrûbben vannak, mint régebben.
Persze, túléljük, meg az emberiség fennmarad, de tudományos, szakmai szemmel nézve érdemes elemezgetni ezeket a dolgokat.
Én ennek ellenére hiszek a globális felmelegedésben (nekem úgy tûnik Te nem hiszel benne), amihez az ember is hozzájárul, meg azt se felejtsük eh, hogy csak pár ezer éve ért véget a legutóbbi jégkorszak. Lehet, hogy még mindig abból "jövönk kifelé".
Nem is tudom, hova tegyem be, beteszem hát ide, mivel a globális felmelegedésrõl van szó:
"Senza tregua: mezza Italia sepolta dalla neve Toscana nel caos, in migliaia bloccati sullA1
Megszakítás nélkül: fél Olaszország hó alá temetve, káosz Toszkánában, ezrek elakadva az A1-en
Toscana, Lombardia e Lazio: viabilità in tilt. Imbiancate Capri e Ischia. Disagi a Roma. Bufera investe Firenze....
Toszkána, Lombardia és Lazio: közlekedés lebénulva. Fehérbe öltözött Capri és Ischia. Nehézségek Rómában. Hóvihar Firenzében..
Lisola di Capri imbiancata A fehérbe öltözött Capri
Roma, 17 dicembre 2010 - Nevica su tutta Italia, dal Nord al Sud. È il quadro che emerge da Viabilità Italia (Centro di coordinamento nazionale per fronteggiare le crisi in materia di viabilità) che sta monitorando le condizioni della rete viaria nazionale. Il clima dovrebbe migliorare a ridosso di Natale, ma per domani è ancora allerta .
Róma, 2010 december 17. Havazik egész Olaszországban, északtól délig. Ez a kép rajzolódik ki a "Viabilitá Italia" (Olasz útinform) jelentése szerint, amely az egész olasz úthálózatot felügyeli. Az idõjárás karácsony felé javulni fog, de holnapra még riadókészültség van.
TOSCANA - Intensa nevicata a Firenze. La città con i suoi tetti e monumenti in poco tempo si è completamente imbiancata. Il manto candido sta facendo la gioia dei turisti, che fotografano e filmano l’insolito spettacolo. Ma in città la viabilità va in tilt. In Toscana imbiancate anche Pisa, Lucca e Livorno. A causa della neve le scuole di Firenze, domani, resteranno chiuse. Chiusi a causa del maltempo gli aeroporti di Pisa e Firenze.
TOSZKÁNA- Intenzív havazás Firenzében. A városban a háztetõk és mûemlékek pillanatok alatt teljesen fehérbe öltöztek. A fehér hópaplan örömöt szerez a turistáknak, akik a szokatlan látványt fotózzák és filmezik. A városban viszont a közlekedés megbénult. Toszkánában fehérbe öltözött Pisa, Lucca és Livorno is. A hó miatt a firenzei iskolák holnap zárva maradnak. A rossz idõjárás miatt le van zárva a pisai és firenzei repülõtér is..
Migliaia di automobilisti sono bloccati sull’autostrada A1 tra Incisa e Firenze...
Autósok ezrei akadtak el az A1-es autópályán Incisa és Firenze között...
Sulla Siena-Perugia, vicino Cortona nellAretino è morto il conducente di un tir che si è ribaltato a causa del ghiaccio. Squadre delle associazioni di volontariato si stanno recando sulle autostrade interessate a dare soccorso con medicinali e coperte, ma, secondo quanto si apprende dalla protezione civile regionale, potrebbe diventare difficile raggiungere tutti....
A Siena-Perugia szakaszon, az arezzói körzetben Cortona közelében életét vesztette egy kamionvezetõ, mivel jármûve a jeges úton felborult. Önkéntes szervezetek által szervezett csoportok mennek ki az érintett autópályákra, hogy gyógyszerekkel és takarókkal segítsék a hó fogságában lévõ autósokat, de amint a tartományi polgárvédelem közléseibõl kivehetõ, nehéz lesz mindenkit elérni...
CENTRO - la neve, che comunque è ancora in agguato, nelle Marche l’allarme è rappresentato in queste ore dal ghiaccio. Si ‘pattina’ su diverse vie cittadine, in salita ma non solo, e sui marciapiedi ad Ancona, la città più colpita dall’ondata di maltempo che perdura da lunedì. Ma anche nel resto della regione, nonostante il passaggio dei mezzi spargisale, le strade nascondono sempre questa insidia. Problemi anche per i pedoni, vittime di cadute su tratti di strada non ancora ripuliti dal ghiaccio. In questi giorni i pronto soccorso degli ospedali hanno trattato decine e decine di casi di distorsioni o fratture.
KÖZÉP-OLASZORSZÁG - a még mindig napirenden lévõ hó mellett Marche tartományban a riadókészültséget a jég okozza. A városok több utcája jégpályává vált, különösen a lejtõkön, de nem csak ott, hanem Ancona járdáin is, ez az a város, amelyiket a hétfõ óta tartó rossz idõjárás a leginkább érintett. De a tartomány többi részében is ezt a veszélyt rejtik az utak, a sószórók dacára.
Probléma a gyalogosok részére is, akik közül sokan elesések áldozatai a jégtõl még meg nem tisztított útszakaszokon. Ezekben a napokban a kórházak baleseti osztályán ficamok és törések százait kellett ellátni...
Notevoli disagi anche a Roma dove ha iniziato a nevicare intorno alle 13, come previsto dai meteorologi. Più di 5mila le chiamate dei cittadini arrivate al 113. Quest’anno è la seconda volta che nevica sulla Capitale: la precedente è stata il 12 febbraio. Per quanto riguarda la viabilità,i principali problemi si sono registrati sulla Cassia bis, bloccata a causa del ghiaccio, sul Grande Raccordo Anulare, e sulla Roma-LAquila.
Jelentõs nehézségek Rómában is, ahol 13 óra környékén kezdett havazni, amint azt a meteorológosok elõrejelezték. Több mint 113 lakossági bejelentés érkezett. Ebben az évben másodszor havazik a fõvárosban: ezt megelõzõen február 12-én. A közlekedés vonatkozásában a Cassia bis útvonalon voltak a legsúlyosabb problémák, ahol leállt a közlekedés a jegesedés miatt a Nagy Körgyûrûnél és Róma-Aquila között.
SUD - Anche la Sicilia è sotto la neve, che anche alle porte di Palermo è fioccata abbondantemente tanto da determinare la chiusura della strada statale 186 decisa dall’Anas nel tratto compreso tra il bivio per Monreale e quello di Borgetto, lungo circa 18 chilometri. Ma i disagi più pesanti per la viabilità si registrano nelle zone interne e nei Comuni montani dei Nebrodi, dei Peloritani e delle Madonie, oltre che per le nevicate anche per la formazione di ghiaccio sulle strade. Imbiancata pure Capri. L’isola del golfo di Napoli si è svegliata con una sottile coltre di neve. Un’isola dai toni e dalle atmosfere natalizie, con strade, tetti delle auto e delle abitazioni e alberi innevati. L’eccezionale ondata di freddo e maltempo ha colpito anche l’isola d’Ischia, che nella tarda serata di ieri ha visto scendere i primi - ed inconsueti - fiocchi di neve. Eccezionale la nevicata che ha investito la costa di Forio, neve anche sulle spiagge....
DÉL-OLASZORSZÁG Szicília is hó alatt és még Palermo kapui alatt is oly bõségesen hullott a fehér égi áldás, hogy a 186-os fõútvonal lezárásáról döntött az Anas a Monreale és Borghetto felé vezetõ elágazásnál, kb. 18 kilométer hosszban. A legnagyobb nehézségeket azonban a települések belterületein okozza a havazás és Nebrodi, Peloritani és Madonia hegyi falvaiban, ahol a havazáson kívül gondot okoz az utakon a jegesedés. Capri szigetét is hó fedi. A Nápolyi-öbölben lévõ sziget vékony hólepelre ébredt. Egy karácsonyi hangulatot és színeket idézõ szigetté változott, behavazott utakkal, hófedte autókkal, háztetõkkel és havas fákkal. A rendkívüli hideghullám és rossz idõ Ischia szigetét is elérte, ahol tegnap késõ este élhették meg az elsõ - és szokatlan - hópelyhek látványát. Kivételes az a havazás is, amely elérte a Forio-i partvidéket, havazott közvetlenül a tengerparton is..."
Nem tudom, mikor havazhatott utoljára Szicília tengerpartján.
"200" éve?
2009 õsze:
„Agronotizie” internetes újság 2009. szeptember 25-ei tudósítását:
„"...Ilyen esõs szeptember emberemlékezet óta nem volt Szicíliában, ahol súlyos problémák keletkeztek a belsõ közlekedésben, a leginkább sújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, a csemegeszõlõ, a legkésõbbi õszibarackok, de még a citrusfélék növényei is. A szigeten mûködõ Coldiretti azt kérte a Szicíliai Tartományi Tanácstól, hogy hirdessen szükségállapotot, mivel a mezõgazdasági üzemek már több millió eurós károkat szenvedtek. Calabriában is azon munkálkodnak a Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék. A leginkább sújtott térségek a jón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetben Brancaleoné-tól Monasterace-ig, a Crotonese térségben pedig különösen Cropani-ban és Botricello-ban, de a problémáktól nem mentes a Vibonese körzet és Lametino sem. A heves esõk károkat okoztak a közlekedési útvonalakban és az infrastruktúrákban és párducfoltosan tönkretették a vetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szõlõültetvényeket, hatalmas problémák vannak a Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben. A legnagyobb aggodalom Szardíniában is a szõlõültetvényeket övezi, ahol a rossz idõjárás nem teszi lehetõvé a szüreti munkák normális menetét, sõt egyes körzetekben a legnevesebb szõlõk kordonsorait is károsította..."
"Az erõs havazás miatt elmarad a ma esti Sampdoria–Genoa derbi a Serie A 17. fordulójában.
A találkozót ma 20.45-kor rendezték volna, de az erõs hóesés miatt a pálya alkalmatlanná vált Link a meccs lejátszására.
Az Olasz Labdarúgó Szövetség késõbb dönt a mérkõzés pótlásáról."
Az olaszoknak is elegük lehet a klímaváltozásból.
"Senza tregua: mezza Italia sepolta dalla neve Toscana nel caos, in migliaia bloccati sullA1
Megszakítás nélkül: fél Olaszország hó alá temetve, káosz Toszkánában, ezrek elakadva az A1-en
Toscana, Lombardia e Lazio: viabilità in tilt. Imbiancate Capri e Ischia. Disagi a Roma. Bufera investe Firenze....
Toszkána, Lombardia és Lazio: közlekedés lebénulva. Fehérbe öltözött Capri és Ischia. Nehézségek Rómában. Hóvihar Firenzében..
Lisola di Capri imbiancata A fehérbe öltözött Capri
Roma, 17 dicembre 2010 - Nevica su tutta Italia, dal Nord al Sud. È il quadro che emerge da Viabilità Italia (Centro di coordinamento nazionale per fronteggiare le crisi in materia di viabilità) che sta monitorando le condizioni della rete viaria nazionale. Il clima dovrebbe migliorare a ridosso di Natale, ma per domani è ancora allerta .
Róma, 2010 december 17. Havazik egész Olaszországban, északtól délig. Ez a kép rajzolódik ki a "Viabilitá Italia" (Olasz útinform) jelentése szerint, amely az egész olasz úthálózatot felügyeli. Az idõjárás karácsony felé javulni fog, de holnapra még riadókészültség van.
TOSCANA - Intensa nevicata a Firenze. La città con i suoi tetti e monumenti in poco tempo si è completamente imbiancata. Il manto candido sta facendo la gioia dei turisti, che fotografano e filmano l’insolito spettacolo. Ma in città la viabilità va in tilt. In Toscana imbiancate anche Pisa, Lucca e Livorno. A causa della neve le scuole di Firenze, domani, resteranno chiuse. Chiusi a causa del maltempo gli aeroporti di Pisa e Firenze.
TOSZKÁNA- Intenzív havazás Firenzében. A városban a háztetõk és mûemlékek pillanatok alatt teljesen fehérbe öltöztek. A fehér hópaplan örömöt szerez a turistáknak, akik a szokatlan látványt fotózzák és filmezik. A városban viszont a közlekedés megbénult. Toszkánában fehérbe öltözött Pisa, Lucca és Livorno is. A hó miatt a firenzei iskolák holnap zárva maradnak. A rossz idõjárás miatt le van zárva a pisai és firenzei repülõtér is..
Migliaia di automobilisti sono bloccati sull’autostrada A1 tra Incisa e Firenze...
Autósok ezrei akadtak el az A1-es autópályán Incisa és Firenze között...
Sulla Siena-Perugia, vicino Cortona nellAretino è morto il conducente di un tir che si è ribaltato a causa del ghiaccio. Squadre delle associazioni di volontariato si stanno recando sulle autostrade interessate a dare soccorso con medicinali e coperte, ma, secondo quanto si apprende dalla protezione civile regionale, potrebbe diventare difficile raggiungere tutti....
A Siena-Perugia szakaszon, az arezzói körzetben Cortona közelében életét vesztette egy kamionvezetõ, mivel jármûve a jeges úton felborult. Önkéntes szervezetek által szervezett csoportok mennek ki az érintett autópályákra, hogy gyógyszerekkel és takarókkal segítsék a hó fogságában lévõ autósokat, de amint a tartományi polgárvédelem közléseibõl kivehetõ, nehéz lesz mindenkit elérni...
CENTRO - la neve, che comunque è ancora in agguato, nelle Marche l’allarme è rappresentato in queste ore dal ghiaccio. Si ‘pattina’ su diverse vie cittadine, in salita ma non solo, e sui marciapiedi ad Ancona, la città più colpita dall’ondata di maltempo che perdura da lunedì. Ma anche nel resto della regione, nonostante il passaggio dei mezzi spargisale, le strade nascondono sempre questa insidia. Problemi anche per i pedoni, vittime di cadute su tratti di strada non ancora ripuliti dal ghiaccio. In questi giorni i pronto soccorso degli ospedali hanno trattato decine e decine di casi di distorsioni o fratture.
KÖZÉP-OLASZORSZÁG - a még mindig napirenden lévõ hó mellett Marche tartományban a riadókészültséget a jég okozza. A városok több utcája jégpályává vált, különösen a lejtõkön, de nem csak ott, hanem Ancona járdáin is, ez az a város, amelyiket a hétfõ óta tartó rossz idõjárás a leginkább érintett. De a tartomány többi részében is ezt a veszélyt rejtik az utak, a sószórók dacára.
Probléma a gyalogosok részére is, akik közül sokan elesések áldozatai a jégtõl még meg nem tisztított útszakaszokon. Ezekben a napokban a kórházak baleseti osztályán ficamok és törések százait kellett ellátni...
Notevoli disagi anche a Roma dove ha iniziato a nevicare intorno alle 13, come previsto dai meteorologi. Più di 5mila le chiamate dei cittadini arrivate al 113. Quest’anno è la seconda volta che nevica sulla Capitale: la precedente è stata il 12 febbraio. Per quanto riguarda la viabilità,i principali problemi si sono registrati sulla Cassia bis, bloccata a causa del ghiaccio, sul Grande Raccordo Anulare, e sulla Roma-LAquila.
Jelentõs nehézségek Rómában is, ahol 13 óra környékén kezdett havazni, amint azt a meteorológosok elõrejelezték. Több mint 113 lakossági bejelentés érkezett. Ebben az évben másodszor havazik a fõvárosban: ezt megelõzõen február 12-én. A közlekedés vonatkozásában a Cassia bis útvonalon voltak a legsúlyosabb problémák, ahol leállt a közlekedés a jegesedés miatt a Nagy Körgyûrûnél és Róma-Aquila között.
SUD - Anche la Sicilia è sotto la neve, che anche alle porte di Palermo è fioccata abbondantemente tanto da determinare la chiusura della strada statale 186 decisa dall’Anas nel tratto compreso tra il bivio per Monreale e quello di Borgetto, lungo circa 18 chilometri. Ma i disagi più pesanti per la viabilità si registrano nelle zone interne e nei Comuni montani dei Nebrodi, dei Peloritani e delle Madonie, oltre che per le nevicate anche per la formazione di ghiaccio sulle strade. Imbiancata pure Capri. L’isola del golfo di Napoli si è svegliata con una sottile coltre di neve. Un’isola dai toni e dalle atmosfere natalizie, con strade, tetti delle auto e delle abitazioni e alberi innevati. L’eccezionale ondata di freddo e maltempo ha colpito anche l’isola d’Ischia, che nella tarda serata di ieri ha visto scendere i primi - ed inconsueti - fiocchi di neve. Eccezionale la nevicata che ha investito la costa di Forio, neve anche sulle spiagge....
DÉL-OLASZORSZÁG Szicília is hó alatt és még Palermo kapui alatt is oly bõségesen hullott a fehér égi áldás, hogy a 186-os fõútvonal lezárásáról döntött az Anas a Monreale és Borghetto felé vezetõ elágazásnál, kb. 18 kilométer hosszban. A legnagyobb nehézségeket azonban a települések belterületein okozza a havazás és Nebrodi, Peloritani és Madonia hegyi falvaiban, ahol a havazáson kívül gondot okoz az utakon a jegesedés. Capri szigetét is hó fedi. A Nápolyi-öbölben lévõ sziget vékony hólepelre ébredt. Egy karácsonyi hangulatot és színeket idézõ szigetté változott, behavazott utakkal, hófedte autókkal, háztetõkkel és havas fákkal. A rendkívüli hideghullám és rossz idõ Ischia szigetét is elérte, ahol tegnap késõ este élhették meg az elsõ - és szokatlan - hópelyhek látványát. Kivételes az a havazás is, amely elérte a Forio-i partvidéket, havazott közvetlenül a tengerparton is..."
Nem tudom, mikor havazhatott utoljára Szicília tengerpartján.
"200" éve?
2009 õsze:
„Agronotizie” internetes újság 2009. szeptember 25-ei tudósítását:
„"...Ilyen esõs szeptember emberemlékezet óta nem volt Szicíliában, ahol súlyos problémák keletkeztek a belsõ közlekedésben, a leginkább sújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, a csemegeszõlõ, a legkésõbbi õszibarackok, de még a citrusfélék növényei is. A szigeten mûködõ Coldiretti azt kérte a Szicíliai Tartományi Tanácstól, hogy hirdessen szükségállapotot, mivel a mezõgazdasági üzemek már több millió eurós károkat szenvedtek. Calabriában is azon munkálkodnak a Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék. A leginkább sújtott térségek a jón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetben Brancaleoné-tól Monasterace-ig, a Crotonese térségben pedig különösen Cropani-ban és Botricello-ban, de a problémáktól nem mentes a Vibonese körzet és Lametino sem. A heves esõk károkat okoztak a közlekedési útvonalakban és az infrastruktúrákban és párducfoltosan tönkretették a vetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szõlõültetvényeket, hatalmas problémák vannak a Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben. A legnagyobb aggodalom Szardíniában is a szõlõültetvényeket övezi, ahol a rossz idõjárás nem teszi lehetõvé a szüreti munkák normális menetét, sõt egyes körzetekben a legnevesebb szõlõk kordonsorait is károsította..."
"Az erõs havazás miatt elmarad a ma esti Sampdoria–Genoa derbi a Serie A 17. fordulójában.
A találkozót ma 20.45-kor rendezték volna, de az erõs hóesés miatt a pálya alkalmatlanná vált Link a meccs lejátszására.
Az Olasz Labdarúgó Szövetség késõbb dönt a mérkõzés pótlásáról."
Az olaszoknak is elegük lehet a klímaváltozásból.
Nem minõsítették államtitokká. Legalább pár éve hallottam valamelyik médiában a témát. Ott arról is volt szó, hogy az elõzõ mérést több évtizede végezték. A legújabb mérés szerint ténylegesen kisebb az áramlat sebessége, hõtranszportja. Vagy másfelé irányul ??? Egy ilyen mérést végezni nem kis feladat és nem olcsó mulatság. Érdemben használható eredményt csak rövid idõn belül nagyon sok ponton nagyobb mélységig felvett áramlási sebesség szelvényezéssel és irány mérésével lehet kapni, de az is csak egy pillanatkép. A Golf áramlat nem egy fix mederben áramló folyó. A víz mozgására is hasonló fizikai törvények vonatkoznak, mint a légkörére, bár némileg egyszerûbbek. A sebességek és változások sebessége is lényegesen kisebbek, mint a légkörben. A Golf áramlatról gyakorlatilag van két olyan-amilyen pillanatfelvétel, amibõl messzemenõ következtetéseket levonni meglehetõsen kockázatos. Hogy miért nem kapta fel igazából a témát média ? Talán nagyobb súlyú üzleti érdekek vannak a Globális Felmelegedés Médiahenger mögött, mint hogy az esetleg ténylegesen reálisabb veszélyû, néhány tíz, száz, vagy ezer év múlva garantáltan bekövetkezõ glaciális témáját felkapják. A ciklikusságról csak annyit, hogy létezik, de értékeld :
Link
Link
Valószínûleg ugyanannak az adatsornak két különbözõ részletességû ábrázolása. Részletes elemzésre még a 420,000, éves idõsor sem igazán alkalmas, az 5,5 millió évesnél pedig valószínûleg átlagolással ábrázolták az egy ábrázolási tartományon belüli adatokat. Ezzel eltüntettek sok lényeges dolgot, pl. a 260,000, évvel elõtti tényleges minimumot, és a 240,000, évvel ezelõtti tényleges maximumot.
Ha végigbogarászod ezt a fórumot, találsz más adatsorokra utaló linkeket, grönlandit biztosan. Ezek is innen valók.
Legközelebb, ha olvasol, hallasz, vagy látsz a médiában valamit, legyen az elsõ, hogy ellenõrizd, fizikailag lehetséges-e? Nincsen-e pl. Himalájával összemérhetõ jéghegy? Az emberi lépték a Föld méreteihez képest eltörpül. Célszerû minden média forrású számadatot hihetõség szempontjából végigellenõrizni. A négy alapmûvelet és a középiskolában tanult fizikai törvények bõségesen elegendõek.
Maximális tisztelettel : Lujó
Link
Link
Valószínûleg ugyanannak az adatsornak két különbözõ részletességû ábrázolása. Részletes elemzésre még a 420,000, éves idõsor sem igazán alkalmas, az 5,5 millió évesnél pedig valószínûleg átlagolással ábrázolták az egy ábrázolási tartományon belüli adatokat. Ezzel eltüntettek sok lényeges dolgot, pl. a 260,000, évvel elõtti tényleges minimumot, és a 240,000, évvel ezelõtti tényleges maximumot.
Ha végigbogarászod ezt a fórumot, találsz más adatsorokra utaló linkeket, grönlandit biztosan. Ezek is innen valók.
Legközelebb, ha olvasol, hallasz, vagy látsz a médiában valamit, legyen az elsõ, hogy ellenõrizd, fizikailag lehetséges-e? Nincsen-e pl. Himalájával összemérhetõ jéghegy? Az emberi lépték a Föld méreteihez képest eltörpül. Célszerû minden média forrású számadatot hihetõség szempontjából végigellenõrizni. A négy alapmûvelet és a középiskolában tanult fizikai törvények bõségesen elegendõek.
Maximális tisztelettel : Lujó
Amúgy ahhoz a részéhez mit szólsz, hogy méréseket végeztek,miszerint a Golf gyengülõben van, és ezt államtitokká nyilvánították, stb. ?
Jól elszórakoztam a cikken. Van benne néhány igazság : pl. létezik a világon víz, jég, klíma, Antarktisz, Golf áramlat, stb. A cikk sületlenségek, sõt baromságok halmaza. A cikk szerinti indoklások :
3. pont : Aki ezt eredetiben leírta, növényt legfeljebb vázában, vagy virágcserépben látott egy felhõkarcoló 70. emeletén. Eltûnik a talajból az ásványi anyag ??? Hova, elviszik az ufók ??? Egy emberi behatás nélküli erdõben egyensúly van a beépített és lebontott anyagok terén, akár CO2-t, akár az ásványi anyagokat nézzük. Ezért is hibás az õserdõket a Föld tüdejének nevezni. Aki ilyet ír, annak annyi ismerete van a talajról, növényekrõl, hogy a kedvenc virága megsínyli, ha nem kap a cserepében évente új földet.
4. pont : 6000 m vastag jégtakaró ??? Hol alakult ki ? Milyen magas az Antarktisz legmagasabb pontja az óceánszinthez viszonyítva ? Cunami, ha elválik a kontinensrõl egy jégdarab ? Ha már az óceánban úszik és elolvad, emelkedik a vízszint ??? Szegény Archimedes forog a sírjában. Amúgy ha teljes terjedelmében óceánszint felettrõl érkezne az aktuális jégdarab, mint ahogy nem, és nem vitatjuk a méreteit, térfogata felülrõl bõven saccolva (m3) / óceánok felülete (m2) megadja a vízszintnövekedés nagyságát m-ben. Sacc/kb : bõven 1.E-6 m alatt.
5. pont : Leállítja a termohalin cirkulációt, mert felhígítja az óceánok vizét ??? keverék koncentráció számítása, ha a jéghegy anyagát desztvíznek vesszük : c=(m(jéghegy)*0,00+m(világóceán)*sókoncentráció(világóceán, átlagos)) / (m(jéghegy)+m(világóceán))
/anyagmegmaradás törvénye alapján/. A számításban szereplõ tömegek aránya sok nagyságrenddel eltérõ. Önmagában egy ilyen eseménynek kismértékû lokális hatása sem nagyon lehet.
A többi pont is hasonló marhaság, bõséges fantáziával fûszerezve.
A cikk írója vagy tudatosan követte el ezt a zagyvaságot, és õ is jót szórakozik a hozzászólásokon, vagy vissza kéne zavarni középiskolába, sõt általános iskolába. Bár ami nem megy, nem kell erõltetni.
Maximális tisztelettel : Lujó
3. pont : Aki ezt eredetiben leírta, növényt legfeljebb vázában, vagy virágcserépben látott egy felhõkarcoló 70. emeletén. Eltûnik a talajból az ásványi anyag ??? Hova, elviszik az ufók ??? Egy emberi behatás nélküli erdõben egyensúly van a beépített és lebontott anyagok terén, akár CO2-t, akár az ásványi anyagokat nézzük. Ezért is hibás az õserdõket a Föld tüdejének nevezni. Aki ilyet ír, annak annyi ismerete van a talajról, növényekrõl, hogy a kedvenc virága megsínyli, ha nem kap a cserepében évente új földet.
4. pont : 6000 m vastag jégtakaró ??? Hol alakult ki ? Milyen magas az Antarktisz legmagasabb pontja az óceánszinthez viszonyítva ? Cunami, ha elválik a kontinensrõl egy jégdarab ? Ha már az óceánban úszik és elolvad, emelkedik a vízszint ??? Szegény Archimedes forog a sírjában. Amúgy ha teljes terjedelmében óceánszint felettrõl érkezne az aktuális jégdarab, mint ahogy nem, és nem vitatjuk a méreteit, térfogata felülrõl bõven saccolva (m3) / óceánok felülete (m2) megadja a vízszintnövekedés nagyságát m-ben. Sacc/kb : bõven 1.E-6 m alatt.
5. pont : Leállítja a termohalin cirkulációt, mert felhígítja az óceánok vizét ??? keverék koncentráció számítása, ha a jéghegy anyagát desztvíznek vesszük : c=(m(jéghegy)*0,00+m(világóceán)*sókoncentráció(világóceán, átlagos)) / (m(jéghegy)+m(világóceán))
/anyagmegmaradás törvénye alapján/. A számításban szereplõ tömegek aránya sok nagyságrenddel eltérõ. Önmagában egy ilyen eseménynek kismértékû lokális hatása sem nagyon lehet.
A többi pont is hasonló marhaság, bõséges fantáziával fûszerezve.
A cikk írója vagy tudatosan követte el ezt a zagyvaságot, és õ is jót szórakozik a hozzászólásokon, vagy vissza kéne zavarni középiskolába, sõt általános iskolába. Bár ami nem megy, nem kell erõltetni.
Maximális tisztelettel : Lujó
Szerintem azok szerint alapszik káoszelméleten az idõjárás, akik nem értenek hozzá
(Hûûûû mit kapok én ezért Nano-tól )
(Hûûûû mit kapok én ezért Nano-tól
)
Az elõzõekhez is kapcsolódva: ajánlom mindenkinek ezt a cikket: Link /Tél Tamás - A Káosz Természetrajza - Természet Világa - 1998. szeptember/.
Lujó: a numerikus hiba természetesen ma még az elsõdleges, épp azt szerettem volna mondani, hogy az analitikus megoldás során a (nem numerikus, hanem mérési) hiba nem biztos, hogy olyan gyorsan terjedne, de legalábbis egzaktul számítható lenne (a cikk a II. rész végétõl kezdve is épp ezt tárgyalja). És itt a legvégén a másik: ha Usrin levegõt vesz, rajta van-e az attraktoron? Ha nincs, akkor az idõjárás ugyanazt fogja csinálni, mint ha nem vett volna levegõt.
Itt van még egy cikk, ez inkább meteorológiai vonatkozású, benne van a légköri konvektív mozgások attraktoráról egy kép is.
Link
Götz Gusztáv
A Pillangó-effektus (A Káosz Felfedezése A Meteorológiában)
Fizikai Szemle 1993/12. 487.o.
Lujó: a numerikus hiba természetesen ma még az elsõdleges, épp azt szerettem volna mondani, hogy az analitikus megoldás során a (nem numerikus, hanem mérési) hiba nem biztos, hogy olyan gyorsan terjedne, de legalábbis egzaktul számítható lenne (a cikk a II. rész végétõl kezdve is épp ezt tárgyalja). És itt a legvégén a másik: ha Usrin levegõt vesz, rajta van-e az attraktoron?
Ha nincs, akkor az idõjárás ugyanazt fogja csinálni, mint ha nem vett volna levegõt. Itt van még egy cikk, ez inkább meteorológiai vonatkozású, benne van a légköri konvektív mozgások attraktoráról egy kép is.
Link
Götz Gusztáv
A Pillangó-effektus (A Káosz Felfedezése A Meteorológiában)
Fizikai Szemle 1993/12. 487.o.
A választ megtalálod Salo hozzászólásában (#7252). A kutatások során természetesen NEM cél a végtelen pontosság, de ettõl még bõven értékes eredmények születhetnek. Mint ahogy a GFS-t sem kell a kukába dobni amiatt, hogy nem tudja 384 órás távon 100%-os biztonsággal elõrejelzni minden egyes pont idõjárását.
Valószínûleg a pillangó hatás és a hibaterjedés legalább is szegrõl-végrõl rokonok, de nem ugyanarról szólnak. Matek elõadóm, Sándor István a BME-n 30 éve mutatott be érdekességként egy 1000 (?,kb?) ismeretlenes lineáris egyenletrendszert, melynek minden gyöke 1 volt. Remélem jól emlékszem. Egy paraméter, REAL változóban, 1E-6 értékû hibája az egyenletrendszer megoldása során az utolsó kiszámított gyöknél 1+E6 nagyságrendû hibát okozott. Megemlített egy másik példát a Paksi erõmû hûtõvizének a Dunában terjedõ hõcsóvájának mozgását, eloszlását modellezték. A számítás eredményeként a Duna 100 km megtétele után a hozamához viszonyítva kis mennyiségû 40 oC-os víz hatására vagy befagyott, vagy felforrt. Az elõadása szerint ez nem pillangó effekt, hanem számítási módszertani hiba. Minden számítás során a hibaterjedést minimalizálni kell. Ezt legegyszerûbben az algoritmus választással lehet : pl. egy n ismeretlenes lin. egyenletrendszert aldetermináns/determináns módszerrel n! (faktoriális), míg bázistranszformációval nköb-bel arányos mûveletszámmal lehet megoldani. Saját tapasztalatom szerint egy Kirchof 1-2 törvényeket nemlineáris hálózaton megoldó Newton-Rapson módszerû iteráció alatt nem túl speciális esetben párszáz hurok esetén akár a csomóponti egyensúly is felborulhat, bõdületes marhaságokat produkálva végeredményként. Ez a méret és számítási igény pedig a poros nyomába sem ér bármelyik idõjárás elõrejelzõ modell bonyolultsága és változószámához képest (korábban kicsit szemléletesebben fogalmaztam, de valaki kimoderálta). Minden tiszteletem azoké a meteorológusoké, matematikusoké, programozóké, akik ezeket a legalább rövid távon használható modelleket megalkották. Egyébként saját, vízépítõ mérnöki szakmámban a pillangó effekt helyett a lokális kis mértékû paraméter változás - lokális hatás elvet tanítják. A globális dolgokról késõbb, holnap nyûgös napom lesz. Maximáli tisztelettel mindenkinek : Lujó
Igen, tulajdonképpen mindkettõtöknek igaza van, de a lényeg, hogy az analitikus megoldás (vagy megoldási módszer) megtalálásával sokkal pontosabbá válnának az elõrék. A pillangó-effektus éppen abból ered, ha jól tudom, hogy még csak közelítõ módszerek vannak, melynek hibaterjedése talán exponenciális(?) az idõben.
Na de ha minden igaz, tavaszi félévben errõl lesz egy elõadásunk, majd akkor kiokosodom rendesen.
Egy a lényeg: klímamodellek nélkül tuti nem fognak fejlõdni a klímamodellek és a meteorológia is jóval lassabban.
Na de ha minden igaz, tavaszi félévben errõl lesz egy elõadásunk, majd akkor kiokosodom rendesen.
Egy a lényeg: klímamodellek nélkül tuti nem fognak fejlõdni a klímamodellek
és a meteorológia is jóval lassabban. 
Rendben Usrin, akkor mondd meg nekem, miért fizetnek súlyos milliókat kormányok klímamodellekért?
Bár sértõ, személyeskedõ hangnemû a hozzászólásod, ezt annak tudom be, hogy te is a technikai optimizmus paradigmájában élsz. Azt gondolod, hogy a technika mindenre megnyugtató és végleges válaszokat, megoldásokat adhat. Erre azonban a történelem illetve a technika története alaposan rácáfolt már. Talán emiatt vagy ennyire frusztrált.
Ha kész a végtelen pontosságú modellünk, akkor veszek egy nagy levegõt, kifújom... és máris romba döntöm a végtelen pontosságot, mert ez a levegõvételem nem szerepelt a "tökéletes" bemenõ adatok között. (Lásd: pillangóeffektus.)
Te, mint a matematikához (fizikához) értõ ember tudod, hogy ahhoz végtelen sok mérés kéne. Gyakorlatban nem, mert ugye a légköralkotóknak ill a kölcsönhatásoknak is van egy karakterisztikus hosszuk és idejük. De - hogy egy kis képzavarral éljek - mindenképpen olyan sok mérés kell, mely "képzetben" sokkal közelebb van a végtelenhez, mint a megfogható számok. Így ez gyakorlatban kivitelezhetetlen. Közelítésekkel oldható meg, amire a NASA is vevõ lenne. De ez is csak elméletben. A gyakorlat már más tészta.
Amin én kiborultam az az, hogy ne is kutatgassunk itt, menjünk, oszt írjunk verseket, meg lantozzunk, mert egyébként a tudósok (akik egyébként nemis értenek ahhoz, amit csinálnak) csak mindent elbarmolnak. Nooormális?
Amin én kiborultam az az, hogy ne is kutatgassunk itt, menjünk, oszt írjunk verseket, meg lantozzunk, mert egyébként a tudósok (akik egyébként nemis értenek ahhoz, amit csinálnak) csak mindent elbarmolnak. Nooormális?
Azért nagyon jó dolgot ír, hogy ezt rossz szándékból is fölhasználhatják, láttunk erre már egyébként is elég példát. A hiba abban van, hogy ha elõrejelezhetõvé válik a klíma, akkor a modelleredmény mondjuk úgy "végtelen pontos" lesz, és megkérdõjelezhetetlen. /Ehhez gondolom új matematikai konstrukció bevezetése kéne, melynek segítségével a légkört leíró egyenletrendszerek analitikusan megoldhatóvá válnak, a NASA néhány millió dollárt fölajánlott ezért a leendõ megfejtõnek./
Amíg csak közelítõleg tudjuk megoldani, addig az az irány, amit elõbb leírtam; plusz akkora hatalmat kell adni a tudós társadalom kezébe a mindenféle lobbikkal szemben, hogy ilyen rossz szándékú felhasználás lehetõsége ne nagyon merüljön föl. Ez lenne a másik lényeges.
Amíg csak közelítõleg tudjuk megoldani, addig az az irány, amit elõbb leírtam; plusz akkora hatalmat kell adni a tudós társadalom kezébe a mindenféle lobbikkal szemben, hogy ilyen rossz szándékú felhasználás lehetõsége ne nagyon merüljön föl. Ez lenne a másik lényeges.
Te szentséges tér-idõ-háló! Ezzel a lendülettel (felfogással) miért ne meneteljünk egyenesen vissza úgy 10-15 ezer évet?
Egy mélyebb, filozofikus gondolatot vetettél föl. Tegyük fel, hogy egy szépnek nem igazán nevezhetõ napon a klíma modellezhetõvé, elõrejelezhetõvé válik. Vajon lehetséges lesz-e ezen tudás kordában tartása? Vajon elkerülhetõ lesz-e, hogy az aktuális világhatalom - legyen az bárki - ezt ne saját hatalmának megerõsítésére, bebetonozására, illetve a tudás birtokában nem lévõ népek, nemzetek kihasználására fordítsa? A válasz szerintem egyértelmû NEM.
Következésképpen én még a klíma modellezésére tett kísérleteket sem támogatom. Elég olyan titokba barmoltak már bele a tudósok, amelynek következményeiért soha senki nem vállalta a felelõsséget.
József Attila írta egyik versében:
"Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg."
Következésképpen én még a klíma modellezésére tett kísérleteket sem támogatom. Elég olyan titokba barmoltak már bele a tudósok, amelynek következményeiért soha senki nem vállalta a felelõsséget.
József Attila írta egyik versében:
"Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg."
A másik oldala a dolognak: ugye a meteorológia arra törekszik, hogy minél hosszabb távon minél pontosabb elõrejelzést tudjon készíteni.
A "sima" modellek általában 10-15 napig látnak el legfeljebb.
A klímamodellek ötlete onnan ered, hogy ha az általános makroskálájú cirkuláció egy térségben nem változik, akkor ott az idõjárás hosszabb távon statisztikusan viselkedik. Tehát, ha hosszú idõ alatt a klímát szeretnénk kiszámolni, nem fontos a pontos idõjárás elõrejelzés. Hiszen a modellek által elõrejelzett helyzetek lesznek a valóságban is, csak nem ugyanakkor, de az átlagok, szórások erre "invariánsak". Tehát a modellkimenetek idõbeli átlaga, szórása a valóság idõbeli átlagához, szórásához közeledni fog (mert minden paraméternek az eloszlására érvényes a centrális határeloszlás tétele).
Tudom, hogy ennek ellenére is elég pontatlanok tudnak lenni a klímamodellek, ennek oka valószínûleg a "közepes" (pl. pár hónapos) idõskálán történõ ingadozások pontatlan leírása, valamint a sokszor túl ritka rácsfelbontás.
De valahol mindent el kell kezdeni. Ha nem csinál senki klímamodellt, mert nem támogatja senki pl. már az ötletet sem, akkor gyakorlatilag a meteorológia fejlõdése egyenlõvé válik az informatika fejlõdésével, és klímát sosem fogunk tudni elõrejelezni. Így legalább van mit fejleszteni, keresni és javítani bennük a hibákat, tökéletesíteni õket; meg ez akár segíthet felfedezni a légkör rejtett visszacsatolási mechanizmusait is. A múltat ma már elég pontosan leírják ezek a modellek is, ami alapján feltételezhetjük, hogy igenis jók valamire.
(Én emiatt hajlamos vagyok azt hinni, hogy ma már ezen a területen is megjelentek az "érdekképviseletek", hogy legyen "hokiütõ-gyártó" modell is.)
A "sima" modellek általában 10-15 napig látnak el legfeljebb.
A klímamodellek ötlete onnan ered, hogy ha az általános makroskálájú cirkuláció egy térségben nem változik, akkor ott az idõjárás hosszabb távon statisztikusan viselkedik. Tehát, ha hosszú idõ alatt a klímát szeretnénk kiszámolni, nem fontos a pontos idõjárás elõrejelzés. Hiszen a modellek által elõrejelzett helyzetek lesznek a valóságban is, csak nem ugyanakkor, de az átlagok, szórások erre "invariánsak". Tehát a modellkimenetek idõbeli átlaga, szórása a valóság idõbeli átlagához, szórásához közeledni fog (mert minden paraméternek az eloszlására érvényes a centrális határeloszlás tétele).
Tudom, hogy ennek ellenére is elég pontatlanok tudnak lenni a klímamodellek, ennek oka valószínûleg a "közepes" (pl. pár hónapos) idõskálán történõ ingadozások pontatlan leírása, valamint a sokszor túl ritka rácsfelbontás.
De valahol mindent el kell kezdeni. Ha nem csinál senki klímamodellt, mert nem támogatja senki pl. már az ötletet sem, akkor gyakorlatilag a meteorológia fejlõdése egyenlõvé válik az informatika fejlõdésével, és klímát sosem fogunk tudni elõrejelezni. Így legalább van mit fejleszteni, keresni és javítani bennük a hibákat, tökéletesíteni õket; meg ez akár segíthet felfedezni a légkör rejtett visszacsatolási mechanizmusait is. A múltat ma már elég pontosan leírják ezek a modellek is, ami alapján feltételezhetjük, hogy igenis jók valamire.
(Én emiatt hajlamos vagyok azt hinni, hogy ma már ezen a területen is megjelentek az "érdekképviseletek", hogy legyen "hokiütõ-gyártó" modell is.)
Azt a pénzt inkább költenék a meteorológiai szolgálat adathalmazának feldolgozására, vagy az állomásokra, vagy adjanak mondjuk nekem 3-4 állomást
Én azon csodálkozok, hogy klímamodellekért képes az állam fizetni pénzt.
Ha meg vagy gyõzõdve róla, hogy egy elmélet vagy modell hibás, akkor tényleg nem értem, miért itt morgolódsz ahelyett, hogy egy szakmai fórumon, valamelyik szakfolyóiratban kifejtenéd a cáfolatodat. Ott még el is jutna az érintettekhez, és építõvé válhatna a kritikád.
Személyesen hallgattam végig P. Bartholy Judit elõadását a klímamodellekrõl. És az egész az alapoknál hibádzik: a bemenõ adatok elégtelen mennyisége. De mint tudjuk, ez nem akadályozta meg, hogy milliókat öljenek a klímamodellek kidolgozásába illetve szemmel láthatóan azokat sem zavarja, akiknek csurrant-csöppent ezekbõl a horribilis összegekbõl - függetlenül attól, hogy ezek a klímamodellek már most nem jók semmire.
Egyébként ha úgy látod, hogy ennyire könnyû a semmit is publikálni, akkor végképp nem értem, hogy miért csak itt minõsíted a kutatók munkáját, és miért nem próbálod a megfelelõ helyen részletesen kifejteni a saját elképzeléseidet...
Persze, ilyen értelemben egy állami fenntartású egyetem is függ az államtól, de a dolgozók fizetése nem azon múlik, hogy egyes tudományos kérdésekre az A vagy a B választ tartják helyesnek. Sõt, bármilyen hihetetlen, a publikációikat nem kell ellenõriztetniük a fenntartóval, vezetéssel, miegyébbel.
Még egy félreértésedet szeretném eloszlatni: jópár kollégám, barátom, és jómagam is bíráltam már szakfolyóiratba szánt kéziratot. Ez NEM anyagi ellenszolgáltatásért történik, és a "nagytudású szerkesztõk" sem szólnak rá senkire, hogy az õ érdekükben a hülyeségeket is fogadjuk el... (A kiadók és folyóiratok közötti verseny miatt nem is lenne érdekük, hogy sorozatban hülyeségeknek adjanak teret.) Persze a tapasztalatom nem klímakutatásra vonatkozik, de kötve hiszem, hogy pont ott mûködnének máshogy a dolgok.
Még egy félreértésedet szeretném eloszlatni: jópár kollégám, barátom, és jómagam is bíráltam már szakfolyóiratba szánt kéziratot. Ez NEM anyagi ellenszolgáltatásért történik, és a "nagytudású szerkesztõk" sem szólnak rá senkire, hogy az õ érdekükben a hülyeségeket is fogadjuk el... (A kiadók és folyóiratok közötti verseny miatt nem is lenne érdekük, hogy sorozatban hülyeségeknek adjanak teret.) Persze a tapasztalatom nem klímakutatásra vonatkozik, de kötve hiszem, hogy pont ott mûködnének máshogy a dolgok.
Elnézést, a csúcsosság értékei hülyeségek. (Rossz oszlopot másoltam be.)
A helyes értékek:
1961-1990: +0,06°C
2021-2050: -0,02°C
2071-2100: +0,40°C
A helyes értékek:
1961-1990: +0,06°C
2021-2050: -0,02°C
2071-2100: +0,40°C
Engedjétek meg, hogy egy konkrét eredményt megosszak veletek, s bár ez kiragadott példa, de higgyétek el, hogy a többieknek is hasonló dolog jött ki.
Az Athéni júliusi napi középhõmérsékletek hisztogramjának várható értékei, szórásai, ferdeségei és csúcsosságai a három normálidõszakban:
1961-1990: 24,43°C, 2,57°C, +0,45°C, -8683,86°C
2021-2050: 26,02°C, 2,38°C, +0,31°C, -15033,02°C
2071-2100: 28,77°C, 2,64°C, +0,39°C, -14884,61°C
Szélsõségek:
1961-1990: 6 db 31-32°C közötti, 1 db 32-33°C közötti napi középhõmérséklet a hisztogram végén.
2021-2050: 12 db 31-32°C, 6 db 32-33°C -||-.
2071-2100: 56 db 31-32°C, 49 db 32-33°C, 20 db 33-34°C, 9 db 34-35°C, 3 db 35-36°C, 7 db 36-37°C -||-.
Szerintetek ez hihetõ? A 2021-2050 még igen, de hogy onnan 2071-2100-ra ilyen értékek legyenek, ahhoz szerintem valami nagyon hirtelen beinduló pozitív visszacsatolásnak kellene lennie.
A hisztogram adatai (várható érték, szórás, ferdeség és csúcsosság) alapján annak a statisztikai valószínûsége, hogy ezek a szélsõségek ilyen aránytalanul változzanak, szélsõségesen kicsi, tippem szerint legfeljebb 10^-4 nagyságrendû (valahogy ki lehetne számolni konkrétan, még nem próbáltam). És mivel máshol is elõfordulnak ilyenek (jóval több helyen, mint az indokolt lenne), itt valami szisztematikus hiba lehet a rendszerben. Ez csak tipp ugyan, de érdemes lehet megvizsgálni.
(Tudom, hogy a légkör nem statisztikus, de a klíma az ilyen eloszlások terén valamilyen szinten statisztikusan viselkedik ilyen rövid távon, csak ezért mertem mondani).
Mindebbõl én csak annyit szerettem volna, amit szerintem amúgy is tud mindenki, hogy a modelleknek sem szabad feltétlenül hinni. De legalábbis fölül kéne vizsgálni õket.
Az Athéni júliusi napi középhõmérsékletek hisztogramjának várható értékei, szórásai, ferdeségei és csúcsosságai a három normálidõszakban:
1961-1990: 24,43°C, 2,57°C, +0,45°C, -8683,86°C
2021-2050: 26,02°C, 2,38°C, +0,31°C, -15033,02°C
2071-2100: 28,77°C, 2,64°C, +0,39°C, -14884,61°C
Szélsõségek:
1961-1990: 6 db 31-32°C közötti, 1 db 32-33°C közötti napi középhõmérséklet a hisztogram végén.
2021-2050: 12 db 31-32°C, 6 db 32-33°C -||-.
2071-2100: 56 db 31-32°C, 49 db 32-33°C, 20 db 33-34°C, 9 db 34-35°C, 3 db 35-36°C, 7 db 36-37°C -||-.
Szerintetek ez hihetõ? A 2021-2050 még igen, de hogy onnan 2071-2100-ra ilyen értékek legyenek, ahhoz szerintem valami nagyon hirtelen beinduló pozitív visszacsatolásnak kellene lennie.
A hisztogram adatai (várható érték, szórás, ferdeség és csúcsosság) alapján annak a statisztikai valószínûsége, hogy ezek a szélsõségek ilyen aránytalanul változzanak, szélsõségesen kicsi, tippem szerint legfeljebb 10^-4 nagyságrendû (valahogy ki lehetne számolni konkrétan, még nem próbáltam). És mivel máshol is elõfordulnak ilyenek (jóval több helyen, mint az indokolt lenne), itt valami szisztematikus hiba lehet a rendszerben. Ez csak tipp ugyan, de érdemes lehet megvizsgálni.
(Tudom, hogy a légkör nem statisztikus, de a klíma az ilyen eloszlások terén valamilyen szinten statisztikusan viselkedik ilyen rövid távon, csak ezért mertem mondani).
Mindebbõl én csak annyit szerettem volna, amit szerintem amúgy is tud mindenki, hogy a modelleknek sem szabad feltétlenül hinni. De legalábbis fölül kéne vizsgálni õket.
(Elsõre kicsit nehezen értettem meg a hsz-ed.)
Én sosem feltételeztem, hogy itt bárki is üzletet akarna csinálni ebbõl. De ezzel: "További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés." azért nem értek egyet. Épp ez az, amit szeretnénk kideríteni. Az elõzõ példám pedig csak az utóbbi kétmillió évre vonatkozott, szerintem az õsi és a mai légkör "viselkedése" nem hasonlítható össze (konkrét választ nem viszont tudok a kérdésedre, utána kéne néznem, csak kevés az idõm).
Igazából nekem az az érzésem, hogy azok is, akik egyébként igazat mondanak (akár itt a hozzászólók, akár más, nem megélhetési - "rendes" - klímakutatók), mégis kiegészítésre szorul a mondandójuk. Nincs olyan tanulmány, amibe ne lehetne belekötni, akkor is, ha egyébként igazat mond:
"Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt szakkifejezést, a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények", mert a fizikai törvények is csatolt diffegyenletrendszert adnak a légkörre, és a csatolások nem mind ismertek.
Az a helyzet, hogy a klímamodellek is olyanokat mondanak, hogy sej-haj. Egy tantárgyra beadandóként az SMHI eredményeit kell Brüsszel és Athén esetében kiértékelnem.
Míg az 1961-1990-es idõszakban a napi minimum hõmérsékletek legkisebb értékei (-10/-5°C) januárban összesen a 30 év alatt kb. 30-50-szer fordultak elõ, a modellben fel sem merül, hogy hasonló értékek 2021-2050 között elõfordulhatnának újra. Athén esetében is hasonló a helyzet. Az osztályban a többiek más városokra más modellek eredményeit vizsgálják, náluk is dettó.
Ezek a modellek 2000-2005 körül futottak le. 2005-ig kb. alig van változás a pár éves mozgóátlagokban. 2005 után "hirtelen" eltûnnek a hideg szélsõségek, és megjelennek a meleg szélsõségek. Minden modellben, minden rácsponton! És ez a nem mindegy.
Így nehéz elhinni, hogy a világon bárki is értené a folyamatokat, hiába nem üzleti alapon kutat, akkor pedig itt, mi amatõrök, mit akarunk? Megmondom: az igazságot! De kinek lehet hinni? Sajnos szinte senkinek és semminek.
Csakakispest:
Igazad lehet, mégis a földtörténet során akkor volt gazdagabb az egész Föld élõvilága, amikor melegebb volt. A sivatag nem biztos, hogy eltûnik, hiszen ahhoz az kéne, hogy a nagy földi légkörzés leszálló ága onnan eltûnjön. Ahhoz pedig szerintem az kellene, hogy a Föld tengelydõlése jelentõsen megváltozzon. Szerintem a Szaharában nem lesz attól több a csapadék, anélkül pedig szerintem nemigen javulnának az életkörülmények.
A tudományban én is bízom, de a tudósok között sajnos már válogatni kell.
/Elnézést, ha az elõzõ félreértéseket okozott volna, nem az volt a szándékom!/
Én sosem feltételeztem, hogy itt bárki is üzletet akarna csinálni ebbõl. De ezzel: "További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés." azért nem értek egyet. Épp ez az, amit szeretnénk kideríteni. Az elõzõ példám pedig csak az utóbbi kétmillió évre vonatkozott, szerintem az õsi és a mai légkör "viselkedése" nem hasonlítható össze (konkrét választ nem viszont tudok a kérdésedre, utána kéne néznem, csak kevés az idõm).
Igazából nekem az az érzésem, hogy azok is, akik egyébként igazat mondanak (akár itt a hozzászólók, akár más, nem megélhetési - "rendes" - klímakutatók), mégis kiegészítésre szorul a mondandójuk. Nincs olyan tanulmány, amibe ne lehetne belekötni, akkor is, ha egyébként igazat mond:
"Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt szakkifejezést, a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények", mert a fizikai törvények is csatolt diffegyenletrendszert adnak a légkörre, és a csatolások nem mind ismertek.
Az a helyzet, hogy a klímamodellek is olyanokat mondanak, hogy sej-haj. Egy tantárgyra beadandóként az SMHI eredményeit kell Brüsszel és Athén esetében kiértékelnem.
Míg az 1961-1990-es idõszakban a napi minimum hõmérsékletek legkisebb értékei (-10/-5°C) januárban összesen a 30 év alatt kb. 30-50-szer fordultak elõ, a modellben fel sem merül, hogy hasonló értékek 2021-2050 között elõfordulhatnának újra. Athén esetében is hasonló a helyzet. Az osztályban a többiek más városokra más modellek eredményeit vizsgálják, náluk is dettó.
Ezek a modellek 2000-2005 körül futottak le. 2005-ig kb. alig van változás a pár éves mozgóátlagokban. 2005 után "hirtelen" eltûnnek a hideg szélsõségek, és megjelennek a meleg szélsõségek. Minden modellben, minden rácsponton! És ez a nem mindegy.
Így nehéz elhinni, hogy a világon bárki is értené a folyamatokat, hiába nem üzleti alapon kutat, akkor pedig itt, mi amatõrök, mit akarunk? Megmondom: az igazságot! De kinek lehet hinni? Sajnos szinte senkinek és semminek.
Csakakispest:
Igazad lehet, mégis a földtörténet során akkor volt gazdagabb az egész Föld élõvilága, amikor melegebb volt. A sivatag nem biztos, hogy eltûnik, hiszen ahhoz az kéne, hogy a nagy földi légkörzés leszálló ága onnan eltûnjön. Ahhoz pedig szerintem az kellene, hogy a Föld tengelydõlése jelentõsen megváltozzon. Szerintem a Szaharában nem lesz attól több a csapadék, anélkül pedig szerintem nemigen javulnának az életkörülmények.
A tudományban én is bízom, de a tudósok között sajnos már válogatni kell.
/Elnézést, ha az elõzõ félreértéseket okozott volna, nem az volt a szándékom!/
Azt is tudjuk, hogy a doktori fokozatú kuatatóktól elvárják, hogy ontsa a cikkeket. Publikációs kényszer alatt vannnak a kutatók, tudósok. Namármost ha valaki akkor is publikál, amikor éppen nem lenne különösebb mondandója, akkor az is törvényszerû, hogy a publikációk rengetegében egy nagy csomó baromság is lesz. És ezt a nagytudású szerkesztõk is tudják, de hát nekik is élni kell valamibõl...
Egy kutatóintézet, egyetem, bármi mindíg is függött a fenntartóitól. Ezt lehet vitatni, csak nem érdemes.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat