Globális jelenségek

Link
8 grönlandi állomás egy grafikonon.

Azért az érdekelne, hogy vajon a globállégköri éghajlati modellek számolnak-e avval hogy a szélsõséges idõjárás következtében (árvíz, aszály, belvíz, tûzvész) egyre több növényzet hal ki, egyre kevesebb növény dolgozza majd fel a szén-dioxidot. Ráadásul ezen növények bomlástermékeként is szén-dioxid, esetleg metán is felszabadul, és több növény hal ki, mint ami kinõ, így nem egyenlíti ki egymást a két folyamat. Az iparosodás kezdete óta, egyre több a korom, a por is a levegõben, melynek egy része a sarkvidékekre is eljut, "beszennyezve" a havat, egyre gyorsabb olvadásra késztetve az albedo megváltozása miatt. Szerintem a globális felmelegedés egy öngerjesztõ folyamat. Hogy hol a vége? Ki tudja. . .

Link Kifolyik a szemem de nem látom a harmincas éveket melegebbnek. Igaz, ez csak Nuuk

NASA GISS, ECA&D (Az utóbbit ajánlom, a GISS-es szerintem manipulált és most nem korrekcióra gondolok sajnos.)

Forrás?

Kiváncsi lennék arra, hogy a globális felmelegedés hívõk hányadrésze tudja, hogy az 1930-as években melegebb volt Grönlandnál, mint jelenleg vagy miért gondolják azt, hogy klímaváltozás=felmelegedés.
Amikor pedig lehûlés lesz, mert elõbb-utóbb olyan is várható, akkor majd minden maradék szenet el kéne égetni? (Mert jaj, meg ne fagyjunk?) [esõ]

Biztos vízoszlop-mintákat vettek
Egyébként érdemes lehet figyelni ezt is: Link nagyon erõs a negatív anomália az észak-amerikai térségben, kérdés, behozza-e a lemaradást, mert ez így megint egy nagy löket lesz a globális felmelegedésben hívõknek: "Nem fagyott be a Hudson-öböl!"
Egyébként már csak egy szál hiányzik és most kapnak hideget is hozzá: Link

Annak a több mint ezernek is a többsége Európa és Észak-Amerika.
A GISS-rõl azt azért fontos tudni, hogy James Hansen ott a góré, aki a felmelegedés mellett kissé elkötelezett. Egyébként tavaly a GISS is belekeveredett a climategate botrányba.
Amit viszont nagyon szeretnék megtudni, hogy a fenébe lehet a GISS-nek a tengeri felszíni hõmérsékletnél globális lefedettsége 1880-ben? A mûholdak révén történt meg a lefedettség 1970-ben tudtommal.
1880-as lefedettség így az óceánok nélkül: Link
És ezt úgy adják el, mint globális anomália? Ne röhögtessenek!

Engem amúgy az mosolyogtat, hogy "hõmérséklet" helyett végig forróságot írnak. Ennyire akarják erõltetni azt a felmelegedést. És ha jövõre -1°C-os "forróságanomália" lesz?

Másik: a GISS miért csak "több, mint ezer" állomás adatait összesíti, amikor kb. 10-15000(?, de 4-jegyû, az biztos) állomás van?

Link

Nahát, a társalgóban pont errõl írtam: Link

Link (Mindig volt és lesz is!)

Tryas octopetala?

A fiatalabb mellesleg nem az alsó, hanem a felsõ lenne, ha rétegtani sorrendre akarnánk fordítani.

Könyörgöm, nincs alsó-driász, magyarul sincs olyan, hogy alsó driász. Fiatalal(abb)-driász van, de alsó nincs. Alsó-Triász viszont van, de ott sajnos hibádzik egy bötû, meg több, mint 200 millió év. Ráadásul annak éghajlatát sem ismerjük olyan részletességgel, mint a Fiatal(abb)-Driászét.

Erre újra csak ezt (még tavaly novemberi írásomat) tudom belinkelni: Link
A nagyságrendek okán.

Könyörgöm, alsó driász, magyarul alsó driász.

Ha az utóbbi félmillió évet vesszük alapul, Link akkor nem. Néhány ezer éven belül esedékes a következõ jégkorszak. Persze ha az elkövetkezõ párezer évre gondoltak a tudósok, akkor persze, a klíma drámai módon még nem fog lehûlni.

Az e)-vel van némi probléma:
Fõleg a jégfuratminták, de több klímarekonstrukció eredménye szerint az utolsó jégkorszak után igen stabil klíma alakult ki. A stabil klíma kezdete a Younger-Drias-esemény vége után (kb. 11500 éve) kezdõdött, ez volt az utolsó hirtelen klímaváltozás. Utána még lassú, mondhatni "kvázi-stabilan" melegedõ idõszak jött, majd beállt a klíma egy elég stabil szintre. (Ebben egy kis megingás volt 8210 éve.) Az ezelõtti interglaciálisban azonban nem volt stabil az éghajlat. Az is látszik, hogy ha a 69. oldalon a grafikont megnézzük, hogy a kilengések a stabil idõszak végére kis mértékben, de tendenciózusan növekednek. Ebben az idõszakban stabil 270-300 ppm közötti [co2] volt a jellemzõ. Ma ugye 380ppm, és hirtelen (150 év alatt) nõtt ekkorára. /Ráadásul a jégkorokban kisebb volt, nem nagyobb./ A többi nyomgázzal is hasonló történt. A valódi klímakutatókat az foglalkoztatja, hogy ennek ellenére megmaradhat-e a jelenkori klíma a holocén korábbi szakaszaiban tapasztalható stabilitása? A "máig" történt változások nem utalnak a stabilitás elvesztésére. //Ennek értelmében természetesen nem eretnekség klímaváltozásról beszélni véleményem szerint, de hát valódi választ erre nem tudok.//

Link 69. oldaltól

Magyarország éghajlattörténete a 16.századtól napjainkig Link

2003-ig nem interneteztem,a 80-as évek óta nem foglalkoztam éghajlati cikkek,folyóiratok olvasásával.Probáld Ferencnek már 1981-ben megjelent egy könyve(megvan)Változik-e éghajlatunk címmel. Hallottam a globális felmelegedésrõl és elfogadtam,mert tapasztalataimmal,méréseimmel nem állt ellentétben. Elég száraz évek kerültek túlsúlyba az (utóbbi 5-6 évet leszámítva) a 70-es évek óta,a 80-as évek óta nem voltak igazán szigorú telek (itt 87 volt az utolsó),egyre nõtt az aszályos és forró nyarak aránya az utóbbi bõ két évtizedben stb.
Aztán a metnetet olvasva hallottam arról a bizonyos hokiütõrõl,amirõl eleinte csak a sporteszköz jutott eszembe.Árnyaltabb lett a kép elõttem,de több dolgot nem bírok még megemészeteni,mint ahogy Usrin is írta.
a)miért csak igen-nem,fekete vagy fehér-ben gondolkodik a 2 tábor ? (bár kezd egy 3. is kialakulni a 2 közt)
b)miért kell a pár tizedes vagy 1-2 fokos melegedést kataklizmának beállítani és mindenben a melegedés bizonyítékát látni ?
c)miért nem készül mélyreható elemzés a szélsõségek (ezek okoznak borzalmas károkat,lásd 2010 Magyarországon) gyakoriságának változásáról ?
d) egyes régiókban tapasztalható idõjárás miért szolgálhat bármire bizonyítékként ? Pár hideg tél vagy meleg nyár egy kontinensen semmit nem jelent,hisz a bolygó 5-10 %-áról van szó.Az idõjárást nem tudják sokan elválasztani az éghajlattól
e)miért eretnekség klímaváltozásról beszélni,amikor a klíma talán sosem volt még 1000 évig sem állandó,csak a változások hol kisebbek,máskor nagyobbak,hol rövidebb,máskor hosszabb periódusúak,intervallumúak
f) az emberi hatás nyilvánvaló,miért kell tagadni? Csak a mértéke kérdéses.

Ne gondold, hogy bármi váltás történik. Történt valami a konferencia óta az elmúlt 4 hónapban ? Megjelent bármi a konferenciáról a médiában ? A média hallgatni is tud, ha azért fizetik meg. Amúgy a médiában megjelent "szakmai" nyilatkozatok szerint már az is a globális felmelegedés bizonyítéka lenne, hogy ha a norvég gleccserek jövõ télre jéghidat képeznének Dániáig.

Bocs modik, de Szilveszter van :

A Klíma-, a Média- és a Táplálkozastudományi Inkvizíciók közös rendelete :

1. Aki aglobális felmelegdéssel kapcsolatban az ember által a légkörbe juttatott CO2 hatását nyilvánosan tagadja, vagy hatásának mértékét vitatja, vagy
2. Bármely földrajzi hely átlaghõmérsékletének idõbeni adatsorát nem exponenciális függvénnyel extrapolálja, vagy
3. A 2. pontban említett adatsorokat az elmúlt 50 év helyett hosszabb idõtartamban nyilvánosságra hozza (súlyosbító körölményként tekintve a többszázezer éves adatsorokra), vagy
4. A klímaváltozással kapcsolatban bármilyen, a CO2 hatásának mértékét vitató dokumentumot nyilvánosságra hoz,
5. Egyáltalán a 3. és 4. pontban említett illegális, izgatásra alkalmas dokumentumok megtekintésének hatására azt másoknak bevallva gondolkozni kezd :

Annak a klíma- és média inkvizíció általi folyamatos ellenõrzés mellett :

- Az internet használata a szolgáltató általi korlátozással kizárólag a bulvármédia globális felmelegedés veszélyeivel kapcsolatos dokumentumok megnyitására korlátoztatik,
- A TV készüléke a földi sugárzású, kábel- és mûholdas televíziók mûsoraiból a természetfilm csatornák letiltására és azok romantikus sorozatokat tartalmazó csatornákkal való helyettesítésére alkalma szûrõvel felszereltetik. Bármely mûsor alatt a klímainkvizíció jelenlétében minden mosópor és intimbetét reklám teljes terjedelmében végignézettetik.
- táplálékából minden egészségtelen, házi hús és tejtermék, gyümölcslé töröltetik és E-tõl egészségesen mekegõ fullszintetikus élelmiszerrel, valamint szintén fullszintetikus (csak adalékanyagokból álló) 5 l-es gyümölcsízû üdítõkkel helyettesíttetik.
- Minden egészségtelen saját termelésû gyümölcs, vagy az abból a nagyanyó által készített befõtt, lekvár a speizból elkoboztatik és egészséges fullszintetikus jamekkel halyettesíttetik.
- Minden saját termelésû gyümölcsbõl készített egészségtelen bor, szilva és barackpálinka (különös tekintettel a gyerek, vagy unoka születésekor a lakodalmára félretett pálinkákra) elkoboztatik és egészséges TESCO gazdaságos szilvaízû szeszesitallal helyettesíttetik.

Utóirat : Ha ez a törvény hatályossá válik, 3 nap rettenetés kínszenvedés után meghalok...

BÚÉK !!!

Nekem már az is paradigma-váltás, ha végre árnyalt kép is megjelenik a kérdéskörben, amik a hokiütõ-diagram uralma alatt eretnekségeknek számítottak.

A találkozókon, amennyiben akad KP-val idõnk egy szabad órára, felvetõdik közöttünk a kérdéskör, legutóbb a bükki töbörtalálkozókor, akkor már õ is szkeptikus volt a felmelegedés kérdéskörében.

Szerintem nincs itt paradigmaváltás, "csak" végre egy valódi tudományos álláspontot is olvastunk a rengeteg bulvárhír után. A sajtó és számos fórumozó nagyon szereti úgy beállítani a kérdést, mintha kétféle lehetõség létezne (A: ember okozta klímaváltozás zajlik, a Föld átlaghõmérsékletének emelkedése egy az egyben ennek az eredménye, avagy B: az ember semmiféle hatással nincs a klímára, csak természetes ingadozások léteznek, kukába az összes ÜHG-hatással számoló modellel). A világ természetesen ennél sokkal bonyolultabb, amivel a szakma tisztában is van. Ezért nem akarják eldobni az ÜHG-n alapuló, a jelenlegi tendenciákat nem 100%-osan visszaadó modelleket, hanem igyekeznek minél pontosabban megismerni a többi (természetes) éghajlatmódosító tényezõt is. Józan ésszel senki nem gondolhatta korábban sem, hogy az emberiség ÜHG-pöfékelése az összes természetes változást leállítja, így a modellekbe azokat már nem is kell beépíteni. Nem is irányult erre semmiféle összeesküvés, csupán annyi volt a gond, hogy a szóban forgó természetes folyamatokról akkoriban igen keveset tudtunk. Szerencsére minden ellenkezõ híresztelés ellenére a kutatók azóta is kutatnak, így szép lassan ez ügyben is egyre okosabbak lehetünk.

OFF: Egy Metnet-találkozón szívesen meghallgatnék az ember okozta éghajlatváltozás kérdésérõl egy KP - Snowhunter beszélgetést...

Bármilyen hihetetlennek hangzik, de azok a klímamodellek, amelyekkel mi foglalkoztunk az egyetemen, valóban ezeket az eredményeket adják! A modellek szerint nagyjából az Elsaß-Lotharingia - Alpok - Kárpátok - Lengyel-khg ívtõl északra nagyon valószínû, a Kárpát-medencében és a Kelet-Európai-síkság nyugati részein inkább valószínû, hogy 2020-ig a telek átlaghõmérsékletei alacsonyabban alakulnak, mint az 1960-1991-es átlag (miközben a globális átlag T gyengén nõne).
A szóhasználat, az más. Klímaváltozás van, ami lehet, hogy melegedés, de az is lehet, hogy nem.
Számomra egyébként a cikkbõl épp az derül ki, hogy semmit nem tudnak igazán ("lehetetlen elõre megmondani... Könnyen elõfordulhat... Az is lehet, hogy...").

Ezek után, amikor az ember úton-útfélen abba botlik, hogy még a szakemberek is mennyire nyomják a globális felmelegedés dumát, még azt sem tartom kizártnak, hogy fogták és az összes mûszert föléállították 4-5 tizeddel

"Lehetséges az is, hogy a felmelegedés ellenére egyre hidegebb telekre számíthatunk Közép-Európában. Azonban ezt tapasztalva nem szabad arra gondolnunk, hogy az egész klímaváltozás humbug." Ha esetleg lehûlés lenne majd valamikor, akkor az már nem klímaváltozás, csak a melegedés?

Ez a tuti biznisz! Akármi történik, mindenképpen bejön.

Ez is igaz.
Elnézést, de muszáj ezt is idelinkelni, jaj...: Link
Ha szárazság, van ha vízbefúlás, ha forróság, ha jégbefagyás, biztosra mennek és mindre ugyanazt magyarázzák...

Lesz paradigma váltás? A média úgy tálalja ahogy neki tetszik, a lobbi pedig finoman szólva nyomasztó. Kétségeim vannak, de neked legyen igazad!

Köszönjük a mérföldkõnek is számítható paradigmaváltásról szóló beszámolót!

Pontosan azért szúrtam ide.

Ezt idecitálni? Ez még a Társalgóban is nevetség tárgyát képezné.

Édes Istenem...: Link

Köszi!

Köszi az érdekes infókat! Neked is boldog karácsonyt!

Nocsak! Végre "kézzelfogható" eredmények. Köszönjük (és viszont kívánjuk!) .

Évtizedes idõskálán több olyan jelenség is megfigyelhetõ, amely éghajlatingadozást, -változást, az idõjárási folyamatokban módosulást eredményez: az atlanti tengervíz hõmérsékletének több évtizedes oszcillációja (Atlantic Multidecadal Oscillation – AMO), pacifikus évtizedes oszcilláció (PDO), illetve különbözõ rövidebb periódus idejû jelenségekben bekövetkezett módosulás, mint például az ENSO jelenségben az 1970-es évek végén bekövetkezett „nagy váltás”-nak nevezett esemény. Ezeknek a jelenségeknek jobb megismerésének fontosságát, jó szimulálásának szükségességét az is jól mutatja, hogy például az AMO hatásai hemiszférikus szinten kimutathatók. Például az Arktisz hõmérsékletének változása is szorosan összefüggésbe hozható az AMO-val, így az 1970-2008-as idõszak, valamint az - elõbb említettnél is gyorsabb - 1910-1940-es idõszak arktiszi melegedése is. Ezért is szükséges ezeknek a folyamatoknak a jobb megértése, a mechanizmusának jó leírása, elõrejelzése. A mechanizmus megértését és a megfelelõ elõrejelzés készítését nehezíti, hogy a kapcsolt légkör-óceán általános cirkulálciós modellek általában még mindig problémába ütköznek ezeknek a jelenségeknek a megfelelõ szimulációjával. Az éghajlati modellekben az évtizedes hõmérsékleti változások, ingadozások bár globális, illetve kontinentális skálán még realisztikus képet mutatnak, azonban regionális szinten, illetve bizonyos jelenségeknél már több probléma is felmerül. Ilyen például a csapadék változékonysága tekintetében a modellek nagy területen alábecsülnek. Érdemes megemlíteni, hogy egy friss 2009-ben megjelent kutatás az IPCC AR4-ben is szereplõ 22 éghajlati modellt vizsgálva megállapította, hogy mindössze pár olyan éghajlati modell van, amely térben is és idõben is megfelelõen képes reprezentálni az AMO jelenséget.
Egy augusztus közepén, Triesztben tartott konferencia célja többek között az volt, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos kutatási eredményeket, amelyek a fent említett évtizedes éghajlatváltozást eredményezõ jelenségekkel, elõrejelezhetõségükkel kapcsolatos. Továbbá megpróbál olyan kérdésekre választ adni, mint például, hogy a belsõ éghajlatingadozások regionálisan és idõszakosan képesek-e háttérbe szorítani az antropogén hatásokból származó változásokat? Az elõadók közül sokan a téma legismertebb kutatói: T. Delsole (COLA/IGES), J. Knight (Hadley Center), M. Latif (Max Planck Ins.), E. Schneider (COLA/IGES), E. Hawkins (NCAS). (A rendezvényen való részvételt több mint 100-an jelezték.)
A konferencián J. Shukla arról beszélt, hogy az évtizedes elõrejelzések "kevert" prognózisnak tekinthetõk, hiszen nagyon fontos hangsúly helyezõdik a helyes, valós kiindulási analízis elõállítására, megadására (fõleg az óceán állapotára vonatkozóan) amelybõl a kapcsolt légkör-óceán modell elõrejelzése indul, és peremfeltételt az ÜHG koncentrációjának változása képezi. G. Branstator elõadásában megemlítette, hogy bár közel egy évtizede sok klímakutató úgy vélte, hogy a változásokat teljes egészében az ember által eredményezett külsõ kényszer okozza, addig mára nyilvánvalóvá vált, hogy a légkör, az éghajlat jelenlegi helyzete nem egy „elõre látott” helyzet és eltér az IPCC jelentéseiben foglalt forgatókönyvekben szereplõktõl. T. Delsole bemutatta azt az új vizsgálati eredményt, amelyek alapján a következõ megállapításra lehet jutni: az ÜHG változásnak tulajdonított külsõ kényszer hatása, a trópusi övezet óceáni vízhõmérsékletének változásával hozható összefüggésbe, azonban a Csendes- és Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklet változásával NEM! Továbbá a külsõ kényszernek nincs hatása az AMO-ra! (Az elmúlt évek e témában folyt kutatási eredmények, illetve elõbb említett eredményei alapján - ismerve, hogy a korábbi évtizedek kontinentális melegedését az óceánok melegedése okozta - arra is lehet következtetni, hogy az antropogén külsõ kényszer hatása a mérsékelt és magasabb szélességeken jelentõsen kisebb mértékben - vagy egyes területeken egyáltalán nem - hat.) Delsole arra is rámutatott, hogy a XX. század közepén, a fõként északi hemiszférán érzékelt – de globális átlaghõmérsékletben is megjelenõ – hõmérséklet visszaesése az AMO-hoz köthetõ, illetve a XX. század utolsó 2-3 évtizedében tapasztalt gyors melegedés nem történhetett volna meg pusztán a külsõ antropogén kényszer hatására, ugyanis azt az AMO felerõsítette. (Késõbb M. Latif megemlítette, hogy véleménye szerint az említett hõmérséklet-emelkedés akár fele is, az AMO-hoz köthetõ!) Az eredményekbõl látható, hogy az éghajlat „CO2 érzékenysége” nem olyan erõs, mint azt korábban a legtöbb kutató sejtette. Latif elmondta, hogy a XX. századi hõmérséklet-változás a külsõ (nem csak antropogén) és belsõ tényezõk szuperpozíciójának eredménye. Latif hangsúlyozta azt is, hogy a belsõ éghajlatváltozások jelentõs bizonytalanságot eredményeznek az éghajlati projekciókban. Ezért fontos ezeknek minél jobb megértése, ismerete. Y. Kushnir a konferencián megemlítette, hogy vizsgálatok szerint a gleccserek hosszának változása Svájcban az AMO természetes éghajlat-ingadozáshoz köthetõ, sõt a kutatásokból az is kiderül, hogy nem csak évtizedes, de évszázados, évezredes skálán is létezik ez a jelenség. Egy roppant érdekes elõadást B.-M. Kim tartott, aki bemutatta, hogy bár az IPCC jelentéseiben szereplõ éghajlati modellek szimulációi szerint az elmúlt évtizedek késõ õszi, téli, kora tavaszi idõszakában melegedõ tendenciának kellene lennie, a valós mérések ennek ellenkezõjét(!!!), a hõmérséklet csökkenését mutatják Szibéria térségére! Szibériában az elmúlt évtizedekben a hóborítottság mértékének növekedése volt megfigyelhetõ késõ õsszel. Nem csak a hõmérsékleti tendenciát szimulálják helytelenül az éghajlati modellek, de a szibériai anticiklon erõsségének változását sem képesek jól vissza adni – így például az anticiklon elmúlt 40 évben tapasztalt gyengülését és újra erõsödését (ingadozását) sem, amely a megfigyelések és rekonstruált adatsorok alapján egyedülálló az elmúlt közel 400 évben.

A konferencia weboldala:
Link


Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

Igen, az Aral szindróma bejátszik itt is.

Link
Link
Link
Hasonlóan az Aral-tóhoz, a rengeteg öntözéssel járó gyapottermesztés folyik a tavat tápláló Chari és Logone-folyók mentén, az ország déli részén. Ezek a folyók még az esõerdõk területén erednek, vízhozamuk kapcsolatban áll az ottani csapadékmennyiségek klimatikus ingadozásaival, ennek köszönhetõ, hogy a tó idõnként a csapadékos idõszakban jobban duzzad. A tó a Szudán déli részén fekszik. Eddig nem volt "probléma", a korábbi évezredek klímaingadozásai okozták a tó elapadását, majd újranövekedését. Kérdés, hogy a gyapottermesztés miatt az öntözésre elszállított víz mennyisége felülkerekedik-e a klímaingadozásokon (az Aral-tónál ugye sajnos nem kérdés). 1998 óta emelkedik a vízszint, és a legtöbb kutató szerint valószínûleg nem is fog teljesen kiszáradni.
De szerintem is az ott élõk tudják jobban .

Érdekes dok. film volt az ozonnetwork-ön . A Csád tó kiszáradásáról, és annak az ott élõkre gyakorolt hatásáról volt szó. Az utóbbi három évtizedben a tó nagy része egyszerûen eltûnt. Az okok között az öntözés mellett természetesen a "globális felmelegedés" szerepelt. Nekiszegezték az öreg halásznak , hogy ki fog száradni a tó a globális felmelegedés miatt. Természetesen ez a fogalom az õ nyelvükön értelmezhetetlen. Az öreg halász válasza az volt, hogy nem fog kiszáradni, 50 éves ciklusai vannak a tónak, vissza fog töltõdni. Fogalmam sincs kinek van igaza, de valahogy jobban hiszek az öreg halásznak, akinek már ki tudja hány generációs õsei ott éltek, tehát nem légbõl kapott dolgot mond, ha valóban áthagyományozott, õsi tapasztalatot mondott. És a riporter tudja hogy mirõl beszél?

Akárcsak Floo és a cikk én is azt írtam(csak nem idõjárási példán),hogy nem mindegy,hogy a fizetés 200 ezerrõl 150 év alatt csökken folyamatosan 50-re(van idõ felkészülni,lehet ellene tenni ennyi idõ alatt /ha megvesszük persze az életelixíres õssejtet/,vagy egyik évrõl(hónapról) a másikra lesz 50 ezres munkanélküli segély (vagy éppen nyugdíj).A növények ha egyenletes a csökkenés vagy növekedés,van idejük az alkalmazkodásra,de ha évente vannak addig nem tapasztalt hideg vagy meleghullámok,akkor szerintem hamarosan beadják a kulcsot.Hiába jön ki az átlag évi T 1 fokkal kevesebbre mindössze,ha -40 is volt abban az évben a fügének stb. annyi.Bocs ha botanikai hülyeségeket írtam.

Felhívnám a figyelmet az utolsó két bekezdésre! Az nagyon is értelmes dolog. Ennek tükrében tessék az elõzõ részeket értelmezni!
A modelleredmények lehet, hogy azok, amiket írnak a cikkben, de valószínû az is, hogy ennek a bizonytalansága többszörös az elõrejelzett értékhez képest.
"Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul": ez modellparametrizáció kérdése általában. A modellfejlesztéskor egy fontos pont, hogy a már "kész" modellben pl. a konstansok értékét egy pici tartományon belül változtatják, és vizsgálják, hogy a kimenet mennyire változik. /Durva példa: a 120*(T-Td) képlet Amerikában 125*(T-Td), ott az vált be jobban./

Flookamóka, a nevében és a definícióban benne van: North Atlantic Oscillation De fõképp Izland és Azori-szk. ill. épp melyik állomással definiálják Az már más kérdés, hogy mekkora területre van befolyással, de ugye az ENSO is a Csendes-óceánra értelmezett, mégis nagyobb területre fejti ki áldásos vagy éppen áldatlan hatását ...

Vagy a szélsõségek átlagából jön ki az 1 fokos emelkedés?
Persze, tiszta sor, igazatok van, nem úgy értettem, mint már írtam, hanem hogy maga a melegedés nem akkora katasztrófa, mint a melegedés és a szélsõségek együtt.
De eleinte a melegedést úgy állították be, hogy az az elsõszámú veszélyforrás, most már a melegedés kicsit háttérbe kezd szorulni, mert a szélsõségek ugyanolyan veszélyesek.

"Neked ezt hatványozottan illene tudnod, hiszen növénytermesztéssel is foglalkozol."
Sokan a fügeültetvény témájánál elõhozták a globális felmelegedést, én meg mindig mondtam, hogy a globális felmelegedés dacára próbálkozunk meg vele, mert ez a globális felmelegedéssel együttjáró (vagy annak következményeként fellépõ) klímaváltozás inkább hátráltatja ezt a projektet, mint segíti.
Az 1960-1990 közötti idõszakban nagyobb biztonsággal lehetett volna ilyen dolgokat csinálni, igaz, akkor 15-20 évente jött egy olyan tél, ami kinyiffantotta volna a kevésbé fagytûrõ növényeket (a köztes idõszakokban viszont kutya bajuk sem lett volna), most viszont 2-3 évente van egy olyan, ami nem éri el a letális küszöböt, de majdnem.
Illetve a növénytermesztésben az a kiegyenlítettebb idõszak sokkal kedvezõbb volt, sokkal egyenletesebb volt a csapadékeloszlás, sokkal kevésbé voltak szélsõséges hõmérsékletek, és így tovább.

Szia Boszi!
Igen, hülyeséget írtam, csak mezõgazdaságban és emberben gondolkodtam, szûktûrésû élõlényekben nem.

Egy kérdés: itt ez a NAO-indexes grafikon Link , ez az egész Bolygóra vonatkozik, netán csak Európára?

Még egy gondolat ezzel kapcsolatban:
Persze, amióta "világ a világ" mindig kihaltak azok a fajok, melyek nem voltak képesek elég gyorsan a megváltozott életkörülményekhez alkalmazkodni, tehát a fajok kihalása nem jó vagy rossz dolog, egyszerûen csak egy természetes folyamatról van szó. Csakhogy mostmár mi emberek lakjuk/uraljuk a Földet és szeretnénk azt hinni, hogy az irányítás a mi kezünkben van. A kérdés az, hogy mi képesek vagyunk-e alkalmazkodni a más fajok kihalása során bekövetkezõ megváltozott körülményekhez? Akár mi okozzuk/tuk ezt a változást, akár egy természetes folyamatról van szó.

Köszönöm, hogy leírtad, magam is hasonlót szerettem volna reagálni erre. Elbagatellizálni egy 1 fokos T-emelkedést nem szerencsés. Illetve ezt az 1 fokos emelkedést nem úgy kell értelmezni, hogy 42 fok helyett lesz majd egy 43 fokos rekorddöntés, hanem épp emiatt az 1 fok miatt IS válhat szélsõségesebbé az idõjárás. Sokkal bonyolultabb az ok-okozati összefüggés annál, mintsem hogy hány fokban ver el minket a szupercella, Floo. Neked ezt hatványozottan illene tudnod, hiszen növénytermesztéssel is foglalkozol.

A "... nem okozna károkat" mondatot ugye az ember vonatkozásában írtad? A tágtûrésû fajok esetében látszólag valóban nem olyan nagy változás 1 C-os átlaghõmérséklet emelkedés vagy csökkenés. De, ha az élõlények szûktûrésû csoportjára gondolunk (melyek közt már most is találhatunk igencsak a felsõ határon "vegetáló" élõlényeket), ilyenek pl. a korallok, rájuk totális megsemmísítõ csapást mérhet 1 C-os hõmérséklet emelkedés, amennyiben nincsen idejük akklimatizálódni az új, megváltozott életkörülményekhez.
És ekkor jön a képbe a tápláléklánc és az az ökoszisztéma egyensúlya (illetve annak felborulása, megváltozása), mely extrém esetben bizony már ránk (emberekre) is hatással lenne.

Jajmár Csillagász Úr!
Arra próbáltam célozni, hogy szerintem az 1 fokos vagy fél fokos melegedés jelentõsége eltörpül a szélsõségek mellett.
Ha ugyanolyan jellegû, kevésbé szélsõséges idõjárás lenne 1 fokkal magasabb átlaghõmérsékleten, mint volt az 1960-1990 közötti idõszakban, az nem okozna akkora károkat.

Egy kicsit úgy látom, megint elszaladtak veled a lovak (vö. Nyuli beírása). Persze, arról lehet vitatkozni, hogy mit tud és mit nem a meteorológus szakma, de a kulcskérdés, amit alapvetõen senki nem vett észre (te sem) - és itt lehet forszírozni a média hülyeségeit -, hogy az elkövetkezõ száz év már nem az idõjárás témakörébe tartozik, tehát maga a cikk címe is alapvetõen hibás.
megj.: Bár tényleg a legkönnyebb, hogy olyan dolgot kritizálunk, amibe bármikor bele lehet kötni, miközben az alapvetõ dolgok mellett elsiklunk, ugye?

Azt ugyi teccik tudni, hogy az átlagos változás más dolog? Persze, hogy teccik.
Kb Budapest és Gdansk között van 1 fok átlagban.