Bioszféra
Amúgy a képen a Hármas-hegy látható, ahol a nyáreleji metnet találkozó részvevõi jártak.
MOst voltam fent a Mecsekben, a Zengõn, ott készült: Link
A többit majd holnap, mert most megyek el lassan.
A többit majd holnap, mert most megyek el lassan.
Tündériek :-) Ilyenkor a legjobb pofák, amikor még ilyen kialakulófélben van a fülük :-)
A varjak bejöttek már a városba, egész nap hallani, ahogy a diót kopácsolját a faágakhoz
Tegnap egy szendert láttam, repkedni. Már nem nagyon van nektár amit lehet szürcsölni nekik.
Én október végén láttan néhányat, aztán tegnap úgy 100 példányt hét különbözõ csapatban. A fecskék viszont elég korán elmentek, legalábbis itt. Kár volt annyira sietniük...
Én idén ludakat még nem láttam, nem hallottam, pedig már nagyon itt az ideje...
Nem tudom milyen ludak voltak, de ma láttam jónéhányat Dél felé vonulni. Nem vagyok benne biztos, hogy a hideget jelzik-e elõre, vagy itt telelnek át, mert a Duna árterében láttam õket és ott gyakran elõfordulnak télen is.
Felénk is sok szajkó van, de már napok óta nem jöttek be üvöltözni (vagy lezabálták már a lakótelep tölgyeinek a teljes termését).
Városi macska ws. szajkó párharcban nem sok esélyt látok a négylábúak oldalán.Ha csak nem vetnek be egy kis jó izû, idei friss csermakkot...
Hajnal óta itt rikácsol egy szajkó a tömbök között. Ide-oda ugrál, néha a fûre is leszáll. Udvarunk két visszajáró macsekjának türelme kezd elfogyni, mert már eleve vesztett helyzetbõl is próbálkoznak. Az ablakban a lakók többsége a madárnak szurkol.
Szerintem nem válogatta, úgy 4-5 szemet kellett bekapia, ezek jó arasznyira voltak egymástól. Tök mindegy, hogy kezdi el enni, ha begyben van a damillal együgy a pár szem, már nincs menekvés.
Ezek a nagyapák már csak ilyenek. Az enyém egyszer szedett nekem vagy 30 apró békát, azokat treníroztam egy nagy lavórban...aztán amikor kezdtek elszökdösni az udvaron, a nagyanyám teljesen kikészült, vissza kellett telepítenünk a helyükre. A mama napokig nem lépett a fûre.
Azt nem tudom, hogy ki lehetett-e szedni aztán a begyökbõl a damilt szájon át, vagy csak késsel, szóval ha csak úgy megfogni kéne, nem biztos, hogy j ötlet volna... De a nagyapám irdetlan egy kópé volt!
Ez a pecázás érdekes lehet, én meg régen mindig valami csapóajtós megoldással csináltam a fogást, de sosem eszem meg.
A galambokról nekem mindig az jut eszembe, amikor gyerekkromban nagyapámmal "pecáztunk" galambot... Damilra felfûzött kukoricaszemekkel piszok jól lehetett fogni! Lenyelt párat, és már csak be kellett húzni az udvarra. A mama meg megfõzte õket levesnek...
Ha kolibrinek képzelte magát, akkor kacsafarkú. Még jó, hogy nem dugta be a nyelvecskéjét valamelyik vegyszerbe... Jópofa jószág lehetett!
Ezt a poént én is elsütöttem ma.
Egy hete a laborba repült be egy szenderke, ám leszállóalkalmatosság híján a titráló hallgatók között repkedett nagy lendülettel. De láthatóan meghökkent néhány vegyszeres tubus és üvegedény színétõl-szagától, ilyenkor kolibri-módra lebegett elõttük. Kacsafarkú lehetett, amennyire felismertem. Végül kitalált a szabadba.
Egy hete a laborba repült be egy szenderke, ám leszállóalkalmatosság híján a titráló hallgatók között repkedett nagy lendülettel. De láthatóan meghökkent néhány vegyszeres tubus és üvegedény színétõl-szagától, ilyenkor kolibri-módra lebegett elõttük. Kacsafarkú lehetett, amennyire felismertem. Végül kitalált a szabadba.
Hát nem :-) Aztán meg reggel szép friss pókhálókat is láttam (a pókokat nem sikerült felfedeznem), szóval a meleg megteszi a hatását. Egyik kollégám meg lepkét látott, én azért ezen nem csodálkozom, citromlepkék szoktak késõ összel is elõbújni néha. Viszont a minap említett aranyvesszõbõl is találkoztam egy virágzó példánnyal, igaz egészen alacsonyka volt, mellette meg a nyáriak kórói körben :-)
Szóval, hogy egy havert idézzek, micsoda hûvös nyarunk van!
Szóval, hogy egy havert idézzek, micsoda hûvös nyarunk van!
Kb. úgy is éreztem magam. Söröskorsóval a kezemben jobban festek, az biztos.