Meteorológiai társalgó

biztor teljesen higgadt és tárgyilagos maradt.
Õ Budapestrõl írt, ahol tényleg nudli volt mind a 2013/2014 mind a 2014/2015-ös tél.
Te pedig Dunántúlról ahol sokkal jobb volt a helyzet.
Nálam hasonló volt ahogy írod. Itt a 2014/2015-ös tél fényévekkel jobb volt mint a 2013/2014-es szezon.

Zabar: -7.5

Azért próbáljunk meg higgadtak és tárgyilagosak lenni! Az elmúlt 2 tél miatt én is fel vagyok háborodva, de nem szabad említés nélkül hagyni, hogy ezek közül csak a 2013/2014-es volt igazán komiszul, reménytelenül enyhe (noha még ez is tartalmazott egy gyengébb havas, fagyos epizódot január végén, február elején)
De a tavalyi tél már nem volt egészen kirívó. Karácsony után pl. pár napra a -15 fok is bejött 850 hepán, ami a legzordabb idõszakokra jellemzõ. Dec. 30-a éjjelén a baranya megyei Hidason -19 fokot mértem! A Balaton is befagyott ezekben a napokban, ha vékonyan is.
Aztán a Dunántúl középsõ részén a január végi havazás egész tisztességes volt, nálam is esett vagy 20 cm. Aztán, ha jól emlékszem, a következõ med hóba fullasztotta a délvidéket, újfent Baranyában komoly közlekedési káosz volt.
Szóval, ez azért nem az a kétségbeejtõ tél volt, ami arra a gyászos gondolatra kellene hogy ragadtassa az embert, hogy Ü-V D-nek és társainak alighanem igaza van.

Gyárekek! Megjött a tél.
Hétfõ reggelre Kékesen 24 cm hó, síkvidéken töketlenkedes, de ma éjjeltõl - holnapra virradóan néhol -10 fok lehet.

Pontosabban Zabar:-6.7

A novemberi -8,-9 fokok közben minden évben eszembe jut, hogy a 2010/-2011-es télen Tormaföldén a fügeültetvényben a legalacsonyabb általam mért hõmérséklet -8,4 fok volt.
-8,1 fok volt azon az éjszakán, amikor Iklódban -22 fok lett a minimum.
Ez a -8,1 és -8,4 fok sík területeken, az Alföldön, a völgyekben gyakran már október-novemberben megvan, a dombokon pedig gyakran telek mennek el úgy, hogy nem megy ez alá a hõmérséklet.
Miközben a síkon, az Alföldön és a völgyekben -20 alatt is lehet.

Zabar közben -7 fok, még a -10 is meglesz reggelre?

Az az igazság hogy puskáztunk a fészbukról, Robi korábbi adatából következtettünk!

Le lettetek tesztelve, hogy olvassátok e

Módosítok!
Még "csak" -16,5 fok van a töbörben.

szerk.: Követjük Robi online közvetítését egy közösségi oldalon.

Egész jól eltaláltátok

-16,5°C van most.

Akkor azt bebuktad, mert ha mostanra -17,9-et tippelsz, akkor éjfélben már -20,2 lesz.
Vagy nem!

-17,9°C
Én -20,2-t várok mélypontnak.

Bele kellett néznem mélyebben (módosítás), mert ilyen fákra nem emlékeztem.

micibot: -16 fok?

Legfeljebb annyit lehetne ráírni a csomagolásra, hogy nyomokban zonalitást is tartalmazhat.

----------------------
Miskolcra megrendeltem a hószállingózást csütörtök hajnalra, remélem lesz aki szurkol neki velem együtt.

-17 fok

Ez sem néz ki olyan rosszul. Fent is lesz/lehet már hideg. Link

GFS megint skandináv blokkal kacérkodik. Ez a futás egész érdekes lett, akinek van kedve és ideje, pörgesse végig.

Ki mit tippel, hol tart a töbör?

Friss 36 órás elõrejelzés: Link
Az idõjárás a változtatás jogát fenntartja.

Régen is voltak hideg telek. 1956 március.

Link

Az Örs Vezér tér 1956-ban, még kevésbé hõszennyezetten.

Link

A magas NAO-ra es az újabb ciklus kezdetére való tekintettel az elsõ pozsonyi hopelyhekre bizony még egy ideig várni kell majd. A hidegparna viszont decemberrel együtt elég jó eséllyel tobbfele megérkezhet. Ezzel együtt az idei november többfeke rácáfolhat az egyik legszurkebb hónap hírnevere.

Az 1960-1990 közti zonális idõszakban több olyan tél is volt, hogy az állóvizeken egész télen lehehett hogászni, mert nem fagytak be.

2012 hidegmagja Európa felett Link Link
2009. december Link
2013 január Link Link
2013 március Link
2014 január Link

Nem történt semmi.

Ugyanezeket a kérdéseket tenném föl!
Sõt 2013 márciusa óta nem láttam tartós Atlanti AC-t. NAO index az utóbbi 2 télen szinte folyamatosan átlag felett volt.
Érdekes, hogy a mostani nyáron jóval átlag alatt volt a NAO index.
Link
Aztán napéjegyenlõség idején, hopp! Átlag felett van azóta is Link .

Ha nagy hideg nem is, de hó azért kéne. Fogalmam sincs mi jó van a koromsötét téli éjszakákban, amikor nem világít a fehér hótakaró. Valahogy túl sok volt már az ilyen "fekete" téli estékbõl, amikor levegõzni sem volt igazán jó kimenni a természetbe.

Tudom én azt, de felénk nincs túl nagy ipar.

Bár ettõl felemelkedett stratusból is el tud esegetni bizonyos helyzetekben itt is akár napokig. Igaz alig gyarapodva.

Magasban valóban Link ( bár azért ezt se nevezném erõteljesnek ), talaj közelében viszont épp, hogy ellenkezõleg. Link

De vágja. Sokat hõmérõztem már mindenfajta útvonalakon és napszakban. Tudom, mirõl beszélek. A digitális hõmérõ lehet, hogy nem szabvány, de egyáltalán nem mér rosszul -ez is "ki van mérve"
A nagy utak közelében szinte mindig melegebb van valamivel, mint máshol.

Pasquier: Egy kicsit túlzottan is el voltam gondolkodva a telet illetõen, ezért félreértelmeztem a hozzászólásodat. Te a karácsony környéki idõszakra gondoltál, én meg az egész télre kitértem. Mondjuk ez nem tragédia, de nem voltam elég figyelmes. Bocs!

2010 óta azért történt egy és más. 2012 február elején 11-13 cm hó hullott a fõvárosra és elég sokáig megmaradt. 2013 telének második részében azért voltak rövidebb de szép havas epizódok. A március 15-i és az utána következõ 24-26 közötti havazásokból is nagyon jól jöttünk ki,bár az inkább már tavasznak számít.
Az viszont nagyon igaz hogy az utóbbi két tél kritikán aluli. Tavaly a január végi 4cm-es hóesésnél ki sem tudtam menni az utcára a munkám miatt, mire kiértem elállt, éjjel pedig elmosta az esõ. Tavaly a három hónapból ennyit tudott hó ügyileg felmutatni a tél.
Pedig nem sok kéne, hogy az ország bármely részén nagyot változzon a tél megítélése, fõleg decemberben,januárban, amikor tartós, hidegpárnás helyzetek a leggyakrabban alakulnak ki. Elég lenne egy félnapos aszfalton is megmaradó havazás (10-12cm) és utána derült, majd ködös, zúzmarás magasnyomású idõszak kb: 8-10 napig. Ha a tél 3 hónapjából legalább 2-szer lenne ilyen, már legalább látványilag kihoztunk egy értékelhetõ, szinte mindenki által elfogadható telet.
De ettõl nagyon messze kerültünk az utóbbi teleken, valahogy olyan az érzésem ezek a szitukért "vért kell izzadni" az idõjárásnak hogy kialakuljon. Ha ez a tél is hasonló lesz mint az utóbbi kettõ, akkor elképzelhetõ hogy egy folyamat is, aminek az oka egy külön fejezetet is megérne. Persze találgatni lehet, de a legfontosabb hogy miért nem akar Európa felett normális erõs hidegmag kialakulni? Mik az okai? Valahol itt kell keresni. Persze még igazából csak a tél küszöbén vagyunk, ezer dolog történhet, a légkör kiismerhetetlen.

Link jön a sötét ék-rõl, bõ óra és megérkezik. A T lassú süllyedésének zuhanásba váltását viszont még a Nap utolsó sugarai is érzékelhetik, ha érdekli õket...rövidebben: jön a nem felhõs, kedvezõ fekvésû részeken a "nagy zutty" (by Floo).
Az eddigi SZR (h.á-on) nov. 3. -7.6, Zabar ha jól emlékszem, a szerdai nap elsõ sugarai viszont valószínûleg már új SZR-ra ragyognak majd már amennyire ragyognak így november végén... tippem az új SZR-a (h.á-on), egyben a 2015-ös õsz legalacsonyabb hõmérsékletére: -8.2 és -9.4 között lehet

Szerencsére a télnek egy gyenge próbálkozását láttuk az elmúlt napokban. Ahogy nézegettem a modelleket, erõteljes felmelegedést várnak a következõ napokban.
Továbbra is bízok egy enyhe télben!! Nem hiányzik a hideg.

Hét helyesírási hiba volt ebben a hozzászólásban! Máskor figyelj kicsit jobban! - VáraljaMet

Menet közben viszonylag jó, de közel van a felszínhez ezért az út(vagy egyéb )felület feletti T-t méri

Nekem csak régi Ladám van, se rádió,se hõmérõ, se digitális kijelzõ. Egyszer rátapasztottam egy rugós-analóg hõmérõt a mûszerfalra, jó mért. (belsõ klíma).
A mostani kocsikban szerintem el van rejtve az oldal vázban, vagy a oldal tükörben az érzékelõ, ami tehetetlen egy darabig, meg kell várni, hogy felvegye a köztes T.-t. Szélfújta fényszóróban,vagy mellette megint nem lehet, mert a menetszél hûtést okozna.

Az idei szezon elsõ fagyosabb reggelén túl vagyunk.

Van egy szenzorja a hûtõrács környékén elvileg, ahol a menetszél éri. Ez amolyan drótos érzékelõs hõmérõ. Bár azért az nem teljesen hiteles mérés. Aszfalt felett 50 cm-re.

Ha már autóhõmérõ...

Múltkor horgásztam a Kerkán, este 8-9 között értem vissza a Kerka mellett hagyott kocsihoz.
Derült ég volt, zuhant a hõmérséklet.
Elindítom a kocsit, 5 fokot mért, megyek vele 100 métert lement 4-re.
Iklód és a kanizsai állomás akkor 3-4 fokot mért, tehát a Kerka-partján a 4-5 fok teljesen reális.
Kíváncsiságképpen felmentem a fügeültetvénybe a dombtetõre, hogy mennyit mér a kocsi és mennyi van fent.
10,5 fok volt fent a dombtetõn.
A kocsi hõmérõje meg 6 foknál megállt.
Hiába autóztam oda-vissza 100-200 métereket a 10 fokos levegõben, csak nem bírt 6 foknál többet mérni.
Elindultam haza, és a kanizsai állomás mellett elhaladva ugyanazt az értéket mérte a kocsim, mint amit az állomás mért.
Nappal is 1-1 fokos eltéréssel azt méri mint amit azonos térszínen az állomások.

Viszont a hirtelen rövid távon bekövetkezõ változást nem tudja mérni, és a múltkori tormaföldei hegyi 10 fokot sem mérte még csak megközelítleg sem.
Hogyan mérnek ezek a kocsihõmérõk?

Nagyban is emelheti a hõszennyezést nemcsak a sok autó, hanem a sok emelet ráépítés a bel-és külvároson is.
És divat lett a panoráma üveges burkolat az épületeken, ami megint rátesz a hõ visszaverõdésnek, szórásnak. Vagy vegyünk egy egész napos 8-16 óráig álló gépkocsit akár a külvárosban. Azon is az üveg, és akármilyen fényezés hõ visszaverõdést okoz, jobban mint a földi aszfalt, vagy macskakõ.(azon még elnyelõdik valami a talajban,este adja vissza)
Példa, az újpesti észlelõ állomás néha kiugró értékei.

A domborzat is sokat számít, de a többség inkább síkvidéken él, és nekik nem sok örömre lehetett okuk az elmúlt 4 évben errefelé. 2011-ben hófoltok voltak szentestén, másnapra az is elolvadt és újévig inkább enyhe idõ volt. 2012-ben karácsony végére tûnt el a maradék hó, és újévig szintén semmi utánpótlás. 2013-ban abszolút nulla volt a tél karácsonykor és utána is. Tavaly meg hószállingózáson kívül semmi, csak a száraz hideg az enyheséget követõen. 2010 óta gyakorlatilag semmi érdemleges nem történt.

"A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál"

Épp ez volt a lényeg Ádám hozzászólásában is. Azaz, van többlet, közvetlenül az út felett/mellett, de ez elenyészik már 1-2 m-en belül. Ennek legfõbb oka, hogy a jármûvek saját turbulenciája bekeveri az út melletti hûvösebb levegõt, másrészt pedig ugyanezt a szél is megteszi (napközben az év során majdnem mindig van legalább egy gyenge alapszél, és a közlekedés nagyobb hányada is nappalra esik). Így még a nagy forgalmú utak esetében is több 10 m-ekre, ahol a meteorológiai állomások vannak, már semmi sem érzõdik ebbõl a hatásból.

Illetve esetleg akkor érzõdhetne kis mértékben, ha több óráig állnak az autók egy dugóban járó motorral szélcsendben, így ott lokálisan kialakul egy "melegbuborék", majd azt a meglibbenõ szél befújná egy met. állomás fölé, de az átkeveredés miatt már akkor is lehûlne elég hamar.

Nyilván az aszfalt hõje napos idõben plussz szerepet játszik, és óhatatlanul erõsíti a városhatást. De ezt meg azért nem érdemes idekeverni, mert bizonyos talajok is hasonló tulajdonságokkal bírnak, így lehet például a kiskunsági homokvidéken fekvõ, városhatással egyáltalán nem rendelkezõ állomásokon is magasabb maximum.

És mi a vastag minõségi változás a forgalom tekintetében, mert arról nem írtál?!

SZerk.: ja, értem, hogy te még a biciklizéstõl indultál el. Errõl én mondjuk nem írtam egy szót sem, korábban is autózást hasonlítottam autózáshoz.

A kocsihõmérõs példád pedig továbbra is "röhögtetõ", bár inkább a sírás kerülget, ha egy belsõs munkatárs nem vágja, hogy 300 méteren simán lehet természetes okból nemhogy 1-1,5, de jóval több foknyi különbség is. Nem beszélve az autós hõmérõ, és a fixen telepített, szabványosan elhelyezett hõmérõ mérésének különbségérõl...

Hmm... lehet, hogy én is beleestem ebbe a csapdába reggel, mikor az 5 napon túli kitekintést írtam. Bár hétfõn, kedden azért még lehet enyhülés talajszinten, mielõtt a magasban is komolyabban megenyhülne és kialakulna egy esetleges inverziós helyzet a jövõ hét közepe felé. Mert ha ott beáll a stratus, amire decemberben igen jó esély van, akkor bizony tényleg hûvös napoknak nézünk elébe. De ugye ez még 168+ óra... Az meg nem az én mûfajom.

Pilisvörösváron a legforgalmasabb a 10-es út, mely teljes hosszában átszeli a várost.
Ettõl a fõúttol én kb. másfél km- re lakom.
Ennek ellenére a kocsi hõmérõje általában csak fél fokkal mutat többet a fõúton, mint az utcánkban.
Ez mondanom sem kell, nem nagy különbség.
Mediciklonos havazások idején pedig általában ugyanannyi a hõfok és ugyanannyi a megmaradás a fõúton, mint onnan 1,5 km- re az utcánkban.

A szerencséhez hozzátartozik hogy az utcankat nem sózzák, csak takarítja, firnesiti a havat a hókotró, ill. az utcánk észak -déli fekvésû. Így az utcánk sokáig szép havas marad, még olvadás idején is.

Én úgy látom, hogy dec. elsõ hete nem a nagy melegrõl fog szólni.

Zonalitásnak nyoma sincs az elõrejelzésekben, nálunk leginkább egy AC-peremhelyzet, vagy direkt AC lehet ebbõl, amit ugye nem kell magyarázni, hogy ebben az idõszakban miért nem meleg. Tiszta idõben az éjszakai értékek, köd/stratus esetén a nappaliak húzhatják le a napi kh.-et.

Ugyanakkor nekem az az érzésem, hogy ez a helyzet elõoldali, majd északnyugati irányításos állapotba torkollhat a hónap közepe tájára, hogy aztán dec. végére ismét esély nyíljon egy átlagnál hidegebb periódusra. De ez tényleg csak megérzés, tehát az esélye meglehetõsen nagy, 50 %.

A közlekedés hatását ne hanyagold el! Lehet, hogy a forgalom most is csak a nagyobb utak mentén hõszennyez, de itt nemcsak mennyiségi, de vastag minõségi változás is történt.
Az én szüleim gyerekkorában, azaz a múlt század 30-as, 40-es éveiben még szinte megcsodálni való ritkaságnak számított az autó. A nyolcvanas évek végéig már tetemesen megnövekedett a robbanómotorral hajtott jármûvek (autók) száma, de az igazi boom, a motorizáció diadala a rendszerváltozás után következett be. Azóta véleményem szerint többszörösére nõtt az autók száma. Régebben az emberek messze többsége gyalogolt, vagy legfeljebb biciklizett az utcán. Most már csak egészen fiatal gyerekeket, vagy öreg embereket látsz gyalogolni, a járdák üresek. A középkorosztály pedig a dugókban pedáloz. És ez most már falun is jószerint így van, legalábbis itt, Észak-Dunántúlon.
Hogy ennek ne lenne hatása a városi mikroklímára? Dehogyis nincs. Pár éve engem egyik kollégánk "körbe röhögtetett" itt a fórumon a kipufogógáz kapcsán. Azóta van digitális hõmérõ az autómban, és világossá vált, hogy bizony nekem van igazam. Például, az én házam kb. 300 m-re van a forgalmas Gyõr-Komárom-Dorog-Bp. fõúttól, zöld környezetben. A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál -a bekötõ úton "lefelé lépdel" a digitális hõmérõ. Természetesen elképzelhetõ, hogy ebben nappal közre játszik a növények, és a talaj párolgási hõelvonása. De nagyvárosban, pl. Budapesten, szintén ez a helyzet. Össze se lehet hasonlítani a leburkolt terület nagyságát az 50-100 évvel ezelõttivel. Most már a budai hegyek is full be vannak építve, és aszfalt meg beton van ott, ahol a múlt század elején erdõ, mezõ, gyümölcsös volt.
Aztán, ezek az 1-1,5 fokocskák sokra mennek ám, ha klimatikus összehasonlításokat teszünk. Szóval, megítélésem szerint 30, 50, vagy pláne 100 éves adatok referenciaként való használata nagyvárosok esetén legalábbis aggályos.

Remélem a DAI nem bukik meg másodszor is... Egyelõre komoly téli helyzetnek nyoma sincsen.

Azzal egyetértek, hogy azért nem használhatatlanok azok az állomások.SÕT. Nagyon is fontos, hogy ott is mérjenek hiszen az lenne félrevezetõ, ha egy totál külterületi mérést tüntetnének fel Budapesti értéknek.

De akkor egy kis aktualitást is írok már ide. Az ÉK-i széllel betört köd kezd feloszlani, de annyira jó volt hogy a hõmérsékletet 1.5 fokról -0.4 fokig levigye. Takt:-0.2 Nem hittem volna hogy fél1-kor még fagyni fog!

Itt viszont az elmúlt 6 év ( 2009 - 2014 ) közvetlen Karácsony elõtti és karácsonyi helyzete egész jól muzsikált. 5 : 1 a hó kontra nem hó, a hó javára.

Friss met.hu Link
Csak a szokásos

A közlekedés nagyon rossz példa. Egyrészt, mint írtam is, a közlekedési szennyezés csak a kibocsátás közvetlen környezetében nagy, kicsit eltávolodsz tõle, már drasztikusan lecsökken. Ehhez még mérések sem kellenek, elég, ha végigsétálsz egy fõúton, majd egy kisebb forgalmú mellékutcában.

Aztán persze, több autó van most, de nézd már meg egy mostani autó üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását, egy akkorihoz képest.

És akkor ugyebár még mindig egy kertvárosi mérõállomásról beszélünk.

Beépítettség: a belvárosi épületek nagy része már a 19. század végén állt, nemhogy a 20. közepén. Nagyobb volumenû építési program a panelosodás,

de ugyebár még mindig egy kertvárosi mérõállomásról beszélünk.

A többi okkal mi a helyzet, mert ez eddig kettõ, és elég gyenge lábakon áll.

Félreértés ne essék, én nem azt mondom, hogy nem nõtt a hõsszennyezés, biztosan nõtt, le is van mérve, hogy mennyivel.

Csak Bakonyvár folyamatosan azt terjeszti, hogy ez olyan mértékû, ami használhatatlanná teszi pl. a 'lõrinci méréseket.

És ez szerintem csak szimplán hazugság, ill. a totális hozzá nem értés állandó demonstrációja. Amire ezen az oldalon továbbra sem lenne szükség. De sajnos mindig visszatér, hiába adja be a hattyúhalált félévente.