2024. november 06., szerda

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#7651
Én még csak hallottam róla, jóság. Ilyen pillanatokért érdemes élni. :-)
#7650
Talán van még más is, aki nem látta még ezt a képet.
Kicsit csillagászat, kicsit fotóiskola, szerintem nagyon érdekes:
apa és fia együtt nézik az STS-1 és az STS-135 indítását:
Link
#7649
Ma egy éve fedezték fel a Neptunuszt:
Link
nevet
#7648
Király laza
#7647
Tyû! nevet
#7646
De jóság! Csípem ezeket az üstököszabálós felvételeket!
#7645
Július 5-6-án egy üstökös túl közel került a Naphoz, ami nem kegyelmezett.
Link (SOHO)
Kisfilm: Link (SDO)
#7644
Annyira profik a zûrhajósok, hogy elõbbre járnak a tervezettnél a feladatokkal, s akár fél óra múlva is kinyithatják az átjárót.
#7643
Áki, te állat! :-)
#7642
Percre pontosan. Nem semmi..
#7641
Link
Elkaptam a pillanatot kacsint vidám
#7640
Parádés képek Noli! Nagy gratula!
#7639
STS link GE-ön hülyeséget mutatott, épp a Benelux államok felett haladt, a GE szerint Új Zéland felett...
#7638
thx
#7637
Meg annyi, hogy a megfelelõ helyre a megfelelõ idõben. Korán kelsz, vagy le se fekszel...azért ez se semmi teljesítmény...meg aztán azt a masinát be is kell állítani. És mi lenne, ha alkalmas lenne éjjeli fotózáshoz? Látnánk a Jupiter holdjait?
#7636
EDT 11:07, ha jól számolom, akkor ez 17:07 NYISZ
#7635
Mikor van dokkolás? ..

Noli, grt!
#7634
Köszi srácok, ezt csak a 6 éve gyártott masina tudja (amelyiknek a magyar tesztelésekor 2005-ben kihangsúlyozták, hogy éjszakai, csillagos felvételekre gyakorlatilag alkalmatlan...), meg a panorámaszoftver, szóval nekem max annyi közöm van hozzá, hogy kicipeltem a gépet a megfelelõ helyre. :-)
#7633
Na neee... Durva... Nagy-szerû kép! :-) Grat!
#7632
No, még egyet összekalapáltam: Link
Nagy kép, a Tejút íve végig rajta van, s az elõzõ képhez képest még a Jupiter meg a Mars is belefért, így öt nagy bolygó és két kisbolygó van rajta. :-) /gy.k. a Föld is látszik nevet/
Nem gondoltam, hogy a halszemobis képeken is meglesznek a halványkák, de megvannak, bár a felhõk kicsit zavaró helyre kerültek, azért be lehetett azonosítani õket.
#7631
Ügyes!
#7630
Összepofoztam 2 kisbolygót és két nagybolygót egy képre:
Link
Uránusz, Ceresz, Neptunusz, Veszta. :-)
#7629
Ide is beteszem, mert való, Rafi az Atlantis fellövésekor észrevett egy csodás glóriát a sikló alatti felhõzeten. Képernyõfotója a friss OPOD: Link
A fellövést vissza lehet nézni, 1:00 - 1:25 közt látni a glóriát:
Link
#7628
Szerencsére gond nélkül ment a kilövés.
#7627
A múltkori Google Earth patch most is mûküdik!
Link
#7626
Redi? Gó! nevet
#7625
A NASA fõoldalán egyenesben megy a közvetítés Link
Floridai idõjárási radarkép: Link
Hajrá Atlantis!!!!
#7624
Üdv!
Szerettel meghívunk mindenkit 2011.Július.9-n történõ a Bátorligeti csillagászatra,
Programokkal várunk titeket,17:00-19:00 ig tartanak majd ezek a programok,beszámolók szó esik majd a meteorológiáról is.Ezek után, egy 700 fókusztávolságú, és egy 900 fókusztávolságú teleszkóppal fogjuk az eget néznizavarbanzaturnusz,Hold,Jupiter...stb...
Kitelepülni 20:30-kor fogunk,és ha akad esély a naplementét is megnézzük...
A helyszín:Bátorliget 4343 Kossuth Lajos Út 18.
Az észlelési-helyszín: Bátorliget futballpálya.
Nos reméllem megnézitek,több információt
ha szabad kiírnom akkor itt láthatto vidám k: Link -Bátorliget csillagászati honlapja.
Köszönöm! [esõ]
#7623
Indulás közvetítés 15 órától: Link
#7622
Nagyon készülnek az utolsó sikló idnulására a NASA-nál, ha semmi nem jön közbe, akkor délután lövik. Magyar idõ szerint 17:26-kor várhatjuk. Hajrá Atlantis!
#7621
Itt garantáltan nem sok fényszenny van, Hawaii, Lana'i szigetecske:
Link
13 sec, ISO800, f1,4, 40mm.
Fotó: Wayne Barsky
#7620
Csúszhat az Atlantis rajtja.
Weather 30 Percent "go" for Friday's Launch
Wed, 06 Jul 2011 03:44:31 PM GMT+0200

Space Shuttle Weather Officer Kathy Winters has updated her launch-day forecast, giving Atlantis and crew a 30 percent chance of favorable weather at the 11:26 a.m. EDT liftoff time. The concern is for showers and thunderstorms, flight through precipitation, and cumulus clouds.

Vagyis friss elõre szerint 70% esélye van, h zivataros, knvektív idõ lesz a tervezett kilövési idõpontban
#7619
Igen, a Meteorban benne van.
#7618
A MCSE jelenségnaptárában kimaradt a következõ Újhold. Szerintem 30-a.
#7617
Köszönöm :-) Azért jobb lett volna, ha a Tejút mászását örökítem meg, nem a felhõk beúszását...
#7616
Szép kép! vidám Égen - földön minden látszik rajta. A timelapse azért tetszik, mert az elején derült, aztán úsznak be a felhõk. Grat.
#7615
Kimentünk ma fotózni, nem egészen oda, ahova eredetileg akartunk, de sztem így lett a jó.
Egy felvillanó mûhold, -4 körül villant, adatbázisokban nem találtam.
Link
Timelapse, természetesen a szépen úszó Tejút helyett a berobogó felhõk a durvák... A felhõkön még valamelyik balatoni diszkó ufófényeit is lehet látni. :-(((((
Link
#7614
Atomjainkra? Kissé elnagyolt... kacsint
#7613
Ja, csak egy idõ után visszanyal a fagyi :-)
#7612
Milyen jól lehetne használni szemétledobónak... zivatar
#7611
A lyuk tömegétõl függõen atomjainkra hullanánk és szépen behullanánk a feketelyukba havazas
#7610
A tegnapiak után a mai málnázás késõbb kezdõdik, így most átnéztem a cikket.
A II. fejezetben a feketelyuk által keltett g gravitációs gyorsulás-tér áthaladása során az anyagban létrejövõ hanghullámokkal foglalkozik. A lineáris hullámegyenletbõl (1) levezeti az anyagban terjedõ hanghullámokat (5), majd behelyettesítve a definíciókba a következõkre jut: kiszámolja a feketelyukra ható fékezési erõt (7), és a feketelyukból kilépõ sugárzást (9). Ez a sugárzás akkor lép fel, ha a feketelyuk a hangsebességnél gyorsabban halad át, és ha a haladási irányára merõlegesen terjedõ hullámok hullámszáma is nagyobb egy, az anyagra jellemzõ karakterisztikus értéknél (2*gyök(pi*G*ro)/c -nél). Az integrál logaritmikusan divergál, ezért csak egy véges k1^2-ig integrálva kapunk véges sugárzás-intenzitást, de ez lényegtelen. k1 növelésével az ütközés rugalmatlanná válik. Értéke azonban lényegtelen, mivel minket a rugalmas és a rugalmatlan sugárzás összege érdekel.
A rugalmatlan ütközés leírásakor (III. rész) az anyagot nem folytonos közegként, hanem részecskék rendszereként kezeli, és az egy részecskével történõ ütközés differenciális hatáskeresztmetszetébõl indul ki. (10) Ebbõl közvetlenül számolható a fékezési erõ (11) és a rugalmatlan sugárzás (12). A kettõ összege független k1-tõl (13). Az összeg értéke, amíg egy ilyen feketelyuk átmegy a Földön, kb. 4*10^9J.
(IV.) A feketelyuk feketelyuk-sugárzással is sugároz: míg a Földön áthalad, kb. 1,5*10^12J energiát ad le gamma-, elektron- és pozitron-sugárzással. Ez a sugárzás az anyagban hõvé alakul, ami inhomogén nem-stacionáris hõtágulást idéz elõ az anyagban. A kontinuitási („tömegmegmaradási”) és a hõtágulási egyenletbõl kapjuk a (1laza-at. A sûrûség teljes megváltozása a termodinamikai állapotegyenlet és a hõtágulási egyenlet összevetésével a (19)-et adja. A kettõ összevetésével („csak nem régi kedves ismerõsünket?”) egy hullámegyenletet kapunk a nyomásra. Ezeknek a hullámoknak az összenergiája megegyezik a feketelyuk-sugárzás energiájával. Ebbõl levezetve már megkapjuk a hullámok egyenletét (27) (a feketelyuk pontszerûnek vehetõ, mert olyan kicsi, ez egyszerûsíti az egyenleteket). Adott frekvencián a sugárzás intenzitását a (29), a leadott teljes sugárzást a (30) adja meg. Ez a sugárzás is csak akkor lép fel, ha a feketelyuk gyorsabb a hangsebességnél, és ezt hívják akusztikus Cserenkov-sugárzásnak.
Az V. rész a detektorokról szól már. Azt írja, ha jól értem, hogy a fent leírt három sugárzás energiájának nagy részét olyan frekvenciatartományban adja le, ami nem esik egybe azzal a frekvenciatartománnyal, ahol a detektorok érzékenyek.
Összefoglalva: a szeizmográfok érzékenységi tartományában az akusztikus Cserenkov-sugárzás által leadott energia a domináns, ami elhanyagolható a „háttérrengésekhez” képest. Azonban az anyag a gamma-, elektron- és pozitron-sugárzásból 10^5 Gy dózist kap, ami geológiai idõskálán kimutatható.
#7609
A 27. lépésnél elvesztettem a fonalat laza Majd Salo összeszedi holnap, remélem kacsint Viszont most alvás, mert reggel...
#7608
Nekem is rozsdásak már a fekete lyukakra vonatkozó ismereteim (ha gyáltalán voltak valamikor tudományos szintûek nevet ) de az a párolgás szerintem csak a karakterisztikus idõt szemlélteti. Gyakorlatilag (ha vannak ilyen likak) akkor úgyis kapcsolatba került már falnivalóval.

Szilvi: a fekete lyuk ha "egyedül van" akkor nem néz ki sehogy, hiszen tökéletesen fekete. Viszont ha nincs magában, azaz van körülötte anyag, akkor le lehet leplezni. Leggyakrabban a zabálása közbeni "csámcsogása" árulja el. A fekete lyukak körül ugyanis ott spirálozik a terülj terülj asztalkám, a behullásra ítélt anyag, amit általában egy másik csillagtól csen el. Ez az anyag a nagy gravitáció miatt az eseményhorizonthoz (a lyuk "határa") közel már olyan gyorsan kering, és oly mértékben súrlódik, hogy nagyon felmelegszik. Olyannyira, hogy röntgensugárzást bocsát ki. Ezt viszont már látjuk. Nem is keveset belõle. Jópár ilyen objektumot ismerünk. Továbbá ott van még a jet, ami egy mechanikai hatás miatt lép ki a fekete lyuk környezetébõl. Ennek környezetére gyakorolt hatásait, illetve magát a jetet is láthatjuk. A leghíresebb ilyen jet az M87 jelû óriás galaxis szintén óriás tömegû fekete lyukának közelébõl kiinduló gigantikus jet: Link Sok illusztráció is van, mint pl ez: Link de a valóság ennél bonyolultabb. Pl fellépnek már úgynevezett relativisztikus hatások is, így pl a korongot sem úgy látnánk ahhogy a rajzon van, hanem az óriási gravitáció miatt "meggörbített" fény miatt duplázódásokat és bonyolult alakzatokat is megfigyelhetnénk. És így tovább... nevet

A lyukba hulló anyagból semmi nem marad csak a tömege, az impulzusmomentuma és esetleg a töltése. Minden egyéb tulajdonsága a külvilág számára tökéletesen szertefoszlik
#7607
A bevezetésben valami olyasmi van, hogy egy mikro-feketelyuk /eseményhorizontja az atommag mérettartományától indul/ Földön való áthaladását akkor lehet kimutatni, ha a Földön a belsejében érvényes hangsebességnél gyorsabban halad, mert akkor akusztikus Cserenkov-sugárzás lép fel, amit a szeizmográfok észrevesznek. Ha jól értelmeztem. Ennek a levezetését részletezi a cikk.
Szívesen leírnám, amit tudok, de holnap meló van, úgyhogy nem akarok sokáig fönt lenni. Az elejébe beleolvasva a képletek (számomra legalábbis) könnyen értelmezhetõk, simán elmenne a cikk tananyagnak is. /A szöveget nem igazán értem, mert nem nagyon tudok angolul/ nevet .
#7606
Oké, megértem tényleg késõre jár.. nevet
Bár az ilyet jobban meg lehetne beszélni élõben mert más úgy elmondani mint itt leírni.
#7605
Ááá, van itt egy minden bizonnyal kiváló (bár nekem, mint kevéssé matekorientált egyénnek jelentõs átugrandó részeket tartalmazó) cikk a témáról: Link
Emészthetõbb formában összefoglalva: Link

Õk is oda lyukadtak ki, hogy a Föld nem lyukadna ki. nevet Viszont jó esetben a keltett szeizmikus hullámokat ki lehetne mutatni. [a 10^15 grammos határt itt is írják, méghozzá hawking (1975)-re hivatkozva.]

C.Szilvi: kinézni sehogy nem néz ki, azért fekete, mert fény sem jön ki belõle. De a kérdés többi része jogos, csak hosszúra nyúlna a válasz... úgyhogy bocsánat, de inkább holnap, ha lesz idõm, és addig senki nem reagál.
#7604
Hogyan kell elképzelni egy fekete lyukat,hogyan nézhet ki?
És ha egy fekete lyuk elnyel valamit az végleg megsemmisül vagy mi lesz vele?
Bocsi ha butát kérdezek. szegyenlos
#7603
Zsebtolvajok ellen viszont nincs hatékonyabb eszköz. laza
#7602
A párolgásra vonatkozó konkrét képleteket sajnos nem vágom, úgyhogy (szintén melóban, komolyabb szakirodalomtól távol) a Wikipédia volt a barátom. Õ meg azt mondta, hogy egyrészt a mikro fekete lyukak (ha vannak) közvetlenül az Õsrobbanás után keletkeztek, és a 10^15 grammnál kisebbek az azóta eltelt idõ alatt elpárologhattak. "Rövid úton" alatt ezt értettem. (Bár most nagyon nem kerek a történet, hiszen a háttérsugárzás korábban csak erõsebb volt a mainál, amitõl a párolgás még bajosabb lehetett... szóval akkor még a tonnásak is vígan megérhették a tíz-egynéhány milliárd évet.)

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-06 08:29:24

Nagyalásony

3.4 °C

13502

RH: 82 | P: 1030.0

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130177

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.