Globális jelenségek

A mai Földközi-tenger belsejében, 3-4 km mélységben megvannak a betorkolló folyók (pl. Nílus) völgyeinek folytatásai, vagyis azok egykor ilyen mélységben ömlöttek csak bele a tengerbe (jobban mondva tóba). Szárazföldi üledék ilyenkor nemigen képzõdik, mert a folyóknak a 4 km mélyen lévõ tenger eléréséhez nagyon nagy mértékben meg kell növelniük az esésüket - emiatt üledéklerakás helyett mély völgyeket vágnak, erodálnak.

Az elpárolgott víz legnagyobb része természetesen a többi tengerben, óceánban kötött ki, azok szintjét nyilván meg is emelte pár méterrel. Viszont százezer évek alatt ilyen mértékû tengerszint-ingadozások mindig is voltak, vannak, lesznek - így a Földközi-tenger ilyen irányú hatását nehéz közvetlenül kimutatni. (Bajosan lehetne elválasztani az idõközben egyéb okok miatt is zajló ingadozásoktól.)

Egyébként nem kellenek "extra" körülmények a 3-4 km mély víztömeg elpárolgásához: a Földközi-tenger felszínérõl ma is durván 1000-1100 mm párolog el évente, miközben a csapadék kevesebb, mint évi 500 mm, a beömlõ folyókból pedig a teljes vízfelületre vetítve 100 mm vastag vízoszlop jön össze egy év alatt: Link Azaz, ha a Gibraltári-szoros zárva lenne, ma is évente fél méterrel csökkenne a Földközi-tenger vízszintje. 4 km elpárolgásához ilyen ütem mellett 8000 év elegendõ! (A valóságban persze az ütem lassulna, mert a zsugorodó vízfelület és az egyre sósabbá váló víz már kevesebbet párologtatna, így elõbb-utóbb beállna egy egyensúlyi állapot, de ez nyugodtan lehet 3-4 kilométerrel a mai szint alatt!)

Tehát nem nagyon nõ a légkörben a víz, de a melegebb levegõ valamivel több vizet elbír kicsapódás nélkül mint a hideg...
Ugyanakkor viszont a fölös víz visszahullik az óceánba, de nem nagyon lesz belõle szárazföldi jég, mert éppen az olvad.Viszont negyede, harmada a szárazföldekre hullik,ahonnan egy része nem folyik vissza az óceánba. Feltöltõdik belõle a talaj, a felszín alatti rétegek, a hatalmas lefolyástalan területek (tavak, Kaszpi tenger,Turáni alföld,sivatagok), melyek szivacsként rengeteg vizet képesek tárolni, mire az az óceánba jutna.És akkor ott vannak a kizöldülõ, most sínylõdõ arid területek,tundra, amelynek új vegetációja hatalmas vízmennyiséget használ el és fog vissza a gyors lefolyástól,felszáradástól, ill. az erdõségek a sok csapadéktól ismét terjednek a mostani összehúzódás után .Aztán a trópusi hegyeken is egyre több lesz a hó, a jég a sok csapadék miatt, bár a hóhatár nem megy lejjebb stb. Elég komplikált egy kérdés...

A telített vízgõzkoncentrációk keresése közben találtam a következõt (remélem, mûxik):
nimbus.elte.hu/~hagi/dinmet/DINMET_VEGLEGES/IV_Fejezet.doc
"A víz a légkör össztömegének hozzávetõlegesen 0,18%-át adja."
Ez a bolygó felszínen 18 mm, vagy a vízfelületén kb. 25 mm vízborítást jelentene. "Hová lett egy kisebb óceánnyi tengervíz?" A légkörzés elszállította máshová: az óceánokba és a jégtakaróba került. Az északi hemiszféra szárazföldi jegének tömege érdektelen, a légkör által a Földközi tengerbõl elszállított víz számára nem jelent kizárólagos célpontot.
"Ha a globális felmelegedés eleolvasztja a jeget": ugyanúgy megnöveli a párolgást a vízfelszíneken. A légkör viszont nem képes érdemben több vizet magában tartani, ezért szükségképpen megemelkedik a kihulló csapadék mennyisége is (több, mint 10 éve olvastam valahol, hogy a Szahara területe a múlt században kb. 10 %-kal csökkent). Az elzáródott Földközi tenger "kiszáradását", de szerintem inkább a Holt-tengehez hasonlóvá válását a vízmérlegének negatívvá válása okozta. Csapadék + befolyó vízmennyiség - párolgás negatívvá vált. A vízszint folyamatos csökkenése jelentõs folyamatos tengerfelület csökkenéssel járt, amelyik folyamatosan csökkentette az elpárolgó vízmennyiséget egy új egyensúlyi állapot kialakulásáig. A Földközi tenger elzáródáskori viszonylag gyors kiszáradása a földrajzi szélességének csapadékviszonyaiból eredeztethetõ.
A légkörzés által elszállított vízmennyiségnek valahol meg kellett jelennie (óceánokban, szárazföldi jégben), a légkörben nem maradhatott. 4 km mély csontszáraz medencében nem nagyon hiszek, a minimális vízszintet (a legszûkebb partvonalat) a tengeri üledék vizsgálatából meg lehet határozni. Ahol már nem találnak a fúrásszelvényben szárazföldi üledéket, ott már "mindig" tenger volt. Az idézõ jel az elzáródás - kiszáradás - újra megnyílás - elöntés többszöri ismétlõdése miatt van. Az megint egy másik kérdés, hogy voltak-e ez idõ alatt a Földközi tenger aljzatán jelentõs vertikális elmozdulások pl. az afrikai lemezhez viszonyítva: milyen szintek tekinthetõek viszonylag fixnek?

Yakin: Van rá módszer és nyilván figyelembe veszik mind a rövidtávú, mind a hosszútávú meteorológiai modellek. Nem hiszem, hogy még ne találták volna fel a csõben ezt a lyukat.
A klímamodellek szerintem még meglehetõsen "bétaverzióban" vannak, valószínûleg több, jelenleg ismeretlen, vagy elhanyagolt paramétert kellene még figyelembe venniük ahhoz, hogy érdemben használhatóak legyenek.

Ez nekem is egy kicsit magas. Ha jelentéktelen a levegõóceánban lévõ pára, nem kell vele számolni, akkor hova lett egy kisebb óceánnyi tengervíz ? Vajon az északi hemiszféra szárazföldi jege van annyi, mint a Földközi-t. vize ? Ha a globális forróság elolvasztja a jeget de nem párologtat tengervizet a légkörbe, akkor hogyan száradhat ki egy 4 km mély, fél európányi tenger ?

Gondolom ezzel a tudósok is tisztában vannak (hiányoltam én is a konkrét adatokat, anélkül ez csak "bulvár"), de a kutatásaikhoz szükséges pénz megszerzéséhez elképzelhetõ, hogy kénytelenek belekeverni a klímabizniszt. Kicsi az esély rá, hogy errõl valaha tudomásunk legyen.
Más: kérdésem lenne, mégpedig a párolgás mérésével kapcsolatban. Van rá megfelelõ módszer a tengerek felszínén is? Beleszámítják megváltozásait azokba a klímamodellekbe, amelyek eredményei alapján felmelegedés, vagy éppen lehûlés adódik?
(Még a miocén végi földközi-tengeri kiszáradáson "filózom", extrém eset ugyan, de rámutat a párolgás szerintem a jelenleginél véltnél nagyobb szerepére - egy magasabb "átlag-hõmérsékletû" Földön nagyobb párolgás mellett szélsõségesebb csapadékviszonyok adódnak)

Ha valóban több milliárd tonna metánról van szó /ennyi tényleg van Nyugat-Szibériában egyébként/, ami a levegõbe kerülhet, akkor az ppm nagyságrendben lesz jelen a levegõben. A metán szokásos koncentrációja viszont ppb nagyságrendû, tehát az ezrede. Tehát, ha már most ezerszeres volt a koncentráció ott, akkor annak hamarosan jelentkeznie kéne máshol is az északi féltekén. Ehhez képest a cikk szerint 3-4 éve kezdõdött a folyamat. Itt valami nem stimmel... Megnézném a mérési eredményeiket (Természetesen olyanok nincsenek sehol).

Ha elhisszük, hogy ez történt, akkor én a tenger mélyén a metán-hidrát állapotát nézném meg. Mi történt a tengerfenéken. Lehet, hogy egy (szó szerint értendõ) földcsuszamlás volt. Kéne mérni a tengerfenék hõmérsékletét is, emelkedett-e, és ha igen, mitõl. Lehetett-e tektonikai eredete a csuszamlásnak?
Felmerül tehát egy rakás kérdés, amire mindre válaszolni kellene, mielõtt a klímára gyakorolt hatásának kérdéskörét feszegetni kezdenénk.

Egy érdekes cikket szeretnék megosztani veletek, ezzel kapcsolatban, vagy inkább szomorút?
a 2011. dec.17ei cikket ajánlom.
Link
ahogy alakul a globális bomba.
üdv.
Márton.

Lujónak van igaza, az a "nem túl sok" ugye extrém zivataros helyzetekben is csak 40-50mm-es kihullható vizet jelent, tehát az extra párolgás miatti vízszintcsökkenés is ebbe a nagyságrendbe eshet.

Földtörténeti idõléptékben azért egy-egy jégkorszak végén tudott 100 méteres vízszintemelkedést produkálni bolygónk, s ez úgy tudom, a pleisztocénben is megvolt. Node ez a glaciális és az interglaciális közötti ingadozás volt, vagyis glaciálisban volt 100m-rel mélyebben a víz a mostanihoz képest. Ebbõl arra következtetnék, hogy ha bármi olyan melegedés következik be, amely nem okoz már az elmúlt 2m évben is szokatlanul nagy meleget (ehhez még jó 1,5-2°C-os melegedés belefér), akkor sem hiszem, hogy 5-10m-nél nagyobb tengerszint-emelkedés bekövetkezne.
Ez persze gondot jelent Hollandiában, Bangladesben, Szingapúrban, valamint néhány nagyobb folyó delta-vidékén (Duna, Indus, Mekong, Nílus, stb. /A Volgánál nem!/), ezen kívül pedig a "lapos" szigeteken.

Azért arra is gondolj, hogy a földfelszín minden cm2-ére jutó kb. 1 kg levegõ pusztán elméletben mekkora mennyiségû vízgõzt képes magában tartani kg-ban, ha a teljes légkör 100%-ban telítetté válik mondjuk a napi Tmax hõmérséklettel számolva, és az hány cm vízoszlopnak felel meg. Nem túl soknak. Az más kérdés, hogy annak a mennyiségnek csak kis hányadát képes a légkör magában tartani. A légkörnek nincs az óceánok szintjét érdemben befolyásoló vízmegtartó képessége.
A megolvadó víz mennyisége: A média több milliárd literben szeret számolni, mert úgy szebben hangzik, de földi léptékben a km3-es dimenzió használata a célszerû. A hóban tárolt készletet is így tartják nyilván: Link
Egy-egy ilyen lokális jégolvadástól bolygószintû tengerpart elöntéssel riogatni arányaiban olyan, mint egy kocsmai hûtõszekrény leolvasztásakor árvízi vészhelyzetet vizionálni egy falu alacsonyabb fekvésû területein. A médiában a négy alapmûvelet ismerete és a gondolkodási képesség nem igazán alapvetõ követelmény.

Hm, viszont a többletpárolgás miatt a légkörbe kerülõ víz okán a légkör sokkal hamarabb éri el a telítettségi állapotot, ami sokkal nagyobb csapadékmennyiségeket okoz, plusz a vízgõz az 1-es számú "klímagáz", azaz hatására még jobban emelkedik a hõmérséklet, mivel a gõzcseppecskék elnyelik a légköri meleg sugárzást. De ehhez persze elõbb kell egy alapos melegedés, hogy beinduljon a többletpárolgás, azaz a vízgõztöbblet nem ok, hanem következmény.

Valójában az egész klímakatasztrófa dolog legnagyobb butaságának tartom (többször leírtam) , hogy elárasztja a tengerpartokat az óceán és ezért nekünk végünk van, kampec emberiség. Persze 1 méter vízszintemelkedés (ennyi lenne biztosan ha minden jég elolvadna) jónéhány strandot meg korallzátonyt, esetleg Velencét elárasztaná, de e probléma a legkisebb lenne szerintem sok más mellett. Rengeteg gleccser meg Grönlandi jég elolvadt már az utóbbi évtizedekben, de egy víz alá került városról sem hallottam. Ha az átlaghõmérséklet emelkedik a légkörben az valóban jégolvadáshoz vezet (vezetett), de a melegebb levegõ sokkal több vízpárát fogad magába, vagyis a többletvíz egyszerûen többletpárolgás formájában a légkörbe is kerül, ha nem is mind. Az izlandi vulkáni jégolvadás katasztrofális tengerszintemelõ hatása egyszerûen röhej...

(
Pontosan. Most gondolj bele, ha minden ilyen zivatar után emelkedne kb. 1 métert a tengerszint, mi lenne? Tavaly nyár végére a Fekete-tenger elérte volna Szegedet . Nem beszélve a néhányszáz*néhányszáz km-es, szintén 50-100mm-t adó Zsófiáról és Angéláról, ami a nagyságrend miatt már inkább a km-es tsz-emelkedést okozta volna, ha tartjuk az 1m/zivatart. Szóval a Kárpátok talán kilátszana...
Bocs .

)

10 milliárd liter víz esik például egy 10x20 km-es területet érintõ átlagosan 50mmm csapadékhozammal járó nyári zivatarból. Valamit elszámolhatott a cikk írója.

"
...több milliárd liter víz mosná el, mielõtt beleömlene az Atlanti-óceánba. Csak találgatni lehet, hogy ennek hatására milyen mértékben emelkedne meg a tengerszint, ...
"
Nos, 10Mrd liter esetén a vízszintemelkedés a 10 mikrométeres nagyságrendbe esne. Kb. 10 mp alatt bepötyögtem a számológépbe. Erre a cikk írója nem képes? (Harangi Szabolcs is helyretette.)
A helyiek meg tudtommal hozzá vannak szokva ahhoz, hogy ezek az áradások olykor elmossák azt az egy-két fõutat, ami a sziget partvidékén körbemegy.
Látszik, hogy a Zindex nem tudományos portál, bár ez a cikk azért nem olyan "vészes".

Kanada felrúgja a kiotói egyezményt Link
Katasztrófát okozhat egy izlandi vulkán Link

Elsiklottam fölötte, de: "By contrast with the usual primarily zonal winds in the Mediterranean, the LS wind vectors show a strong southerly wind component over the central and eastern Mediterranean Sea (Fig. 4) for the LS case. This southerly wind pushes air up the slope of the northern edge of the basin. Remember at the edges of the dried up basin there are large sloping land surfaces. The upslope flow and convergence leads to higher levels of precipitation in the Alps." és "The LS experiment results in a large increase in winter convective and large-scale precipitation over Northern Italy (Fig. 5). The winter precipitation difference over the Alps reaches a maximum of 1500 mm yr-1." (LS azt a paramétert jelenti, amikor a Tethys-aljzat alján vízfelszín van)
1500 mm többlet a téli csapadékban azt eredményez(het)te, hogy a még jóval alacsonyabb Alpokban is megmaradhatott a nyári félévben a hó, ami az ottani jégsapka kialakulását is okozhatta, már a messinai sókrízis idején. Sajnos még nem találtam ennek igazolására semmilyen linket.

Pontatlan voltam, voltak idõszakok, amikor hosszabb viszonylag stabil éghajlat után viszonylag rövid idõ alatt nagy globális változások álltak be.
A politikában arról dönteni, hogy majd dönteni fogunk valamirõl, ami majd kötelezõ érvényû lesz az vicc kategória. Persze egy ilyen cikkbõl semmit nem tudunk jóformán, jó lenne az adok kapok kronológiájába belelátni.

Hol és mikor volt az a nagy lehûlés? És mi okozta? Nekem furcsa ez a mondat: "Évtizedek alatt ... több, mint 10 fokos zuhanása volt az átlaghõmérsékletnek." A pleisztocénben is csak 6-8°C-okat inog a jégkor és az interglaciálisok között a globális átlag. Valamely régióban elképzelhetõ, hogy a regionális átlag csökkent annyit, de még mindig nehezen hinném el, hogy ez évtizedek alatt bekövetkezett volna.

Az elõzõ hsz-edre csak annyit, hogy szerintem ne a cikkírót hibáztassuk. Szokás szerint a cím... A cikk maga inkább csak összefoglalja, hogy mi történt. [én ma már úgy olvasom az ilyen cikkeket, hogy a címét kb. meg sem nézem, vagy csak azért, hogy tudjam, kb. mi lehet a téma.] Egyébként az eddigi konferenciákhoz képest (Koppenhága, Cancún) valóban sikeresnek nevezhetõ, mert legalább arról döntöttek, hogy dönteni fognak valamirõl .

Ha pár év alatt nem is, de mintha láttam volna olyan diagrammot ami azt mutatta : Évtizedek alatt gyökeresem átalakult a földi klíma, ha jól emlékszem több mint 10 fokos zuhanása volt a hõmérsékletnek. Ami érdekes hol volt az óceánok hõtehetetlensége? Regionálisan el lehet képzelni ilyen változást, globálisan nehezen.

Link Durbanben majdnem megmentették a világot
Ez siker?! A cikkíró cinikusabb mint a Muppet Show két öregje, vagy buta mint a fõd. Ugyan óvatosan kell bánni az ilyen vázlatos cikkekkel, de ebbõl az olvasható ki egyértelmûen , hogy a képünkbe röhögött a másik két hatalmi komplexum Kína, és az USA. Mit vállaltak?! Annyit , hogy 2015 - ig majd tervez valamit a világ ami 2020 tól jogilag kötelezõ érvényû lesz világszerte. Tehát semmit nem vállaltak. Ugyanúgy be fognak buktatni minden konkrét tervet, mint eddig tették. Idõt nyernek, vagy többet? Csatát nyernek? A világ három hatalmi pólusú gazdasági értelemben. Az EU aláírt minden kibocsájtás csökkentõ szerzõdést eddig, a másik kettõ semmit. Az USA, és Kína tovább kívánja folytatni a totálisan karbon alapú gazdaságát. Érthetõ valahol, végül is ez emelte ki az emberiséget a feudális sorból, karbon alapú energia nélkül ma még egyszerûen elképzelhetetlen a maihoz kicsit is hasonlító "modern" világ. A jelek szerint az EU a szétesés szélén, iparát már rég kivitte oda, ahol olcsóbb munkaerõt talált, mostanra általános állapot, hogy az államai, és a lakossága kõkeményen eladósodott, az EU kénytelen oda menni pénzért könyörögni ahová a gazdaságát kivitte, ahonnan a saját ipara szállítja vissza az ott megtermelt árucikkeket . Az EU-n éppen az sem segítene ha most felrúgná az érvényben lévõ klímaszerzõdéseket, a baj sokkal mélyebb, de azt látni kell, hogy egy újabb megsemmisítõ csapást fog ezáltal szenvedni, hiszen nem mindegy, hogy égetem a meglévõ technológián a szenet ,a gázt tovább, vagy azon kell gondolkodnom hogyan ruházzak be szél, naperõmûvekbe, és hogy nyelessem le a tízszeresére emelkedõ elektromos áram árakat. (A globális tõkével sehogy. Az odébbáll, a proli azonban közel sem ilyen mobilizált.)

Na jó, persze, lehet hogy 10-100.000 év múlva lesz jégkorszak, sõt, ez olyan kivételes esemény, amit mi már sosem tudunk meg... De a CO2 100-150 év alatt duplázódott meg. Ha marad a duplázódási ütem (nyilván nem marad), mire lehûlne az éghajlat, mennyi CO2 lenne? A "jégkorszak" nem korrigálna ezen a melegedésen semmit! (Ha arra gondoltál, hogy a jégkorszak pár év alatt üt be, abban meg nyilván nem hiszek, hiába jó téma a hollywood-i rendezõk számára.)
Nem vagyok otthon az éghajlatváltozás témájában, de nem lehet félretolni akkor sem a CO2 problémáját, ha menetrendszerûen min. 10.000 év múlva már jégkorszak lesz (ami ha jól tudom, a déli féltekén nem is jön létre?) 10.000 év múlva az emberiség szerintem a mai formájához hasonlóan már nem is fog létezni.

Klimatológia könyvbe illõ leírás!

Salo, ismerve a technika fejlõdési rátáját, a Föld-Légkör-Nap rendszer szerintem sokkal pontosabban van leírva, mint azt bárki gondolná közülünk. De ezeknek a kutatásoknak az eredményei valószínûleg a legféltettebb titkok közé tartoznak, amelybõl a kutatást finanszírozó kormányzati és egyéb körök némi hasznot is kívánnak húzni, elõnyre szert tenni. És amíg õk ebbõl nem húztak jókora hasznot, hiába is várjuk ezen kutatási eredmények publikálását.

Addig maradnak a találgatások.

Jók a meglátásaid, egyetértek velük! A nap fizikai állapotában bekövetkezõ legkisebb változások is hatalmas következményekkel járnak a Földre nézve.

Rudolfking, van egy olyan elmélet is, amely szerint a CO2 felhalmozódás létezõ, valós jelenség, azonban a hatása azért nem érzékelhetõ olyan mértékben, amit pár éve jósoltak, mert az interstadiális amelyben benne vagyunk, lassan a végéhez közeledik. Magyarul a következõ 10-100 ezer évben elkezdõdik a következõ jégkorszak.

Ugyanakkor kétség sem férhet ahhoz, hogy ha egy politikai erõ/szervezet/kormány/testület dollármilliárdokat kaszálhat hangzatos elméletek felhasználásával, akkor nem sokat fog töprengeni a kérdés morális vetületein...

Ha a klímáról, ill. annak változásairól beszélünk, semmiképpen sem negligálhatjuk az üvegház effektust -ez ma már tudományos közhely, mi több, az ebbõl következõ "globális felmelegedés" a modernkori néphit része. Vitán felül áll a tény, hogy az üvegház gázok hiánya, vagy erõs megfogyatkozása esetén a földi átlaghõmérséklet erõsen lecsökkenne, erre eklatáns példa a híg légkörû, s ezért jéggolyóvá fagyott Mars bolygó -avagy a másik oldalon a tüzes pokollá vált Vénusz. Az üvegház effektus a klíma sarkalatos faktora.
Ellenben ugyanilyen alapvetõ hatást fejt ki az éghajlatra a naptevékenység, s ez kevéssé vizsgált és köztudott. Érzésem szerint éppen ez a két hatás a döntõ az elmúlt pár évszázad klímaváltozásaiban. A Maunder-minimum és a kis jégkorszak idõbeli egybeesése mindenesetre eleve fel kell, hogy keltse a gyanúnkat, hogy a napfoltciklus -pontosabban annak anomáliái-az általában feltételezettnél nagyobb hatást gyakorolnak a légkörre.
Itt nem a napfoltok sugárzáscsökkentõ voltáról van szó, a hatás más, és jóval bonyolultabb.
Különben is, naptevékenységi maximum esetén a foltok mellett okvetlenül fellépõ fáklyák nemcsak hogy kiegyenlítik a foltok csökkent sugárzását, hanem oda vezetnek, hogy a summa pozitív lesz: maximumban a napállandó, a sugárzó energia mennyisége valamicskét még növekszik is. E növekedés azonban elenyészõ, a klímára kifejtett hatás nem ennek a következménye.
Meglátásom szerint a hatás kettõs: 1. Erõs naptevékenység idején a megnövekedett UV sugárzás a térítõk feletti magaslégkörben elnyelõdve bizonyos rétegek felmelegedéséhez vezet, és ez a térítõi anticiklonok megerõsödését, kiterjedését vonja maga után. Ez az effektus légkörfizikailag is igazolt. De elég arra gondolni, hogy a nemrég lezárult igen hosszú és mély naptevékenységi minimum alatt az azori AC szinte eltûnt a térképrõl. Az is figyelemre méltó, hogy a NAO és AO indexek, melyek végsõ soron a hemiszférikus légkörzési cellák erõviszonyait fejezik ki, ezért a legszorosabb kapcsolatban állnak a térítõi magasnyomású öv fejlettségével, milyen jó korrelációt látszanak mutatni a naptevékenység ingadozásával. Az utóbbi hónapokban, valahányszor fokozódott a tevékenység, a fenti indexek mindig emelkedésbe kezdtek.
A térítõi magasnyomás viselkedésének van egy másik vetülete is. Az észak felé nyomuló magasnyomású légtömegek "municiót" szolgáltatnak a coriolis erõ részére: az erõsödõ térítõi AC a nyugatias légmozgások élénkülését okozza a mérsékelt szélességeken és vica versa. Jól követhetõ volt a legutóbbi minimum idején a jet-ek gyengülése, a légköri képzõdmények kelet felé való áthelyezõdésének lassulása -általában, a nyugati irányítás jelentõségének csökkenése. Ennek lett következménye például az északatlanti tengeráramlás lassulása, északra kanyarodása, és az arktikus tengeri jég eloszlásának következményes megváltozása (azóta, a naptevékenység erõsödésével ezek a folyamatok visszafordultak, és helyreállt az átlagosnak tekinthetõ állapot) Bár úgy tûnik, a nap mágneses tere és ezzel együtt a naptevékenység a múlt század kilencvenes évei óta lassú, általános csökkenést mutat, ennek megfelelõen azóta en masse lassabbak a ciklon és anticiklon áthelyezõdések,s ez a mai napig megfigyelhetõ.
2.Okkal feltételezhetõ, hogy az erõs naptevékenység csökkenti a hõkisugárzás lehetõségét a sarkokon. A most lezárult napfoltminimum alatt megfigyelhetõ volt az antarktiszi jégmennyiség növekedése, és az arktiszi jégborítottság is, ha növekedésbe nem is kezdett, de csökkenésének üteme lassult. A háttérben valószínûleg az áll, hogy az erõs naptevékenység idején intenzívebbé váló napszél töltött részecskéi a sarki magaslégkörben elnyelõdnek, kinetikus energiájuk hõvé alakul. Ez melegedést okoz bizonyos légrétegekben, ami fokozza az örvényességet. Így könnyebben alakulnak ki ciklonok a sarkvidéken, ill. az alacsonyabb szélességek ciklonjai gyakrabban terjednek ki a poláris régióra: ezért nehezebben indul el, zajlik le a hideg AC-k kialakulásának öngerjesztõ folyamata. Itt külön ki kell hangsúlyozni, hogy láthatólag milyen fontos tényezõje a földi klímának a magas szélességeken kialakuló, és a kisugárzást kumulatív módon erõsítõ anticiklon. Kijelenthetõ, hogy az alacsony naptevékenység speciálisan a sarkvidékeken egyfajta "ellen-üvegházhatást" fejt ki.
Ezek után próbáljuk felvázolni a naptevékenység tényleges idõjárási hatásait. Az extremitások megvizsgálása mindig nagyon tanulságos, induljunk ki ezért a sokat emlegetett Maunder-minimumból. Ezen idõszak alatt az elmélettel összhangban a sarkok lehûltek, jégtömegük megnövekedett. Számba veendõ, hogy a kisugárzás növekedése elsõsorban a tengeri úszójég mennyiségét gyarapítja (tehát az Arktiszét): érdekes tény, hogy a kis jégkorszak a déli féltekén egyáltalán nem jelentkezett. A sarki jégtömeg és a hidegbázis kiterjedése zord telekhez vezetett az északi hemiszférán. Másik oldalról tartósan, jelentõsen csökkent a nyugatiáramlás-hajlam. Ez a teleket nyilván még hidegebbé tette, ellenben a nyarakat aránytalanul forróvá. A kontinentális jelleg elõtérbe került. Az ellentétes hatások "nyugtalanságot", instabilitást vittek Európa klímájába. Nagyon árulkodó, hogy a XVIII. század végének, XIX. század elejének hazai idõjárása -a maihoz képest- megdöbbentõen hektikus volt: nagyon meleg és nagyon hideg hónapok sûrûn követték egymást, nemkülönben szokatlanul alacsony, ill. magas középhõmérsékletû évek.
Azóta az ipri széndioxid-kibocsájtás ás a naptevékenység hosszútávú növekedése idõben egybeesik. Mivel ezek effektusa hasonló, egymással összetéveszthetõ, nem tudhatjuk, a valóban létezõ átlaghõmérséklet emelkedés milyen mértékben írható az egyik, ill. a másik rovására.
Ha a naptevékenység általános mérséklõdése hosszútávú tendenciává válik, úgy ez, és a széndioxid emisszió növekedése versenyt fut egymással. Sajnos, végsõ összegzésben valószínûleg ez utóbbi a "nyerõ". Ha nem mérsékeljük a kibocsájtást, és a fölös széndioxid nem vonódik ki a légkörbõl, akkor az évezredekre ott maradhat. A naptevékenység ingadozásai pedig feltehetõleg nem ilyen hosszú idõtartamúak.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy nem siklok el a nagytérségi oszcillációk változása felett (nem is értem,miért írsz ilyet, meg sem említettem a témát...), igenis azok is hatással vannak a klímára, igazad van benne. Csak hát ezek változása is végsõ soron jelentõs részben a naptevékenység változására vezethetõ vissza. Én amúgy az ég világon senkivel nem akarok vitatkozni, veled sem, csupán elmondom,amit gondolok. Legyen szép estéje minden kedves fórumozónak.

Összeesküvés-elméletekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni, ezek - a te logikád szerint - ugyanúgy irányítottak, mint a hivatalos álláspont. Amúgy gratulálok, magadba néztél, és rájöttél a klímaprobléma forrására és megoldására...
Amúgy igen elegánsan elsiklasz az érvek felett, mint pl. a nagytérségi oszcillációk változása, és azok klímára gyakorolt hatása, de hát ez nem passzol az elméletedbe.
Mellesleg én sem a globális felmelegedés elvakult híve vagyok, ezért is írtam, hogy a növekedés mértéke csökkenni látszik.
Részemrõl itt be is fejezem, mert nem látom értelmét veled vitatkozni.

Itt egyébként szerintem nem is a megközelítésekkel van a baj. Ha még azt is elfelejtjük kicsit, hogy egyes érdekcsoportok mire használják a klimatológiát, akkor is teljesen másra kell gondolnunk.
Nevezetesen arra, hogy egyáltalán mennyire ismerjük a légkörünket? Felírtuk az õt kormányzó egyenletrendszert már jó régen. A baj csak az, hogy kaotikus, és csak numerikusan oldható meg. Ez elvi okból kizárja a pontos megoldását.
A másik, hogy a határfeltétel függ a kimenettõl, de nem tudjuk, hogy hogyan. Ezeket próbáljuk parametrizálni. Tapasztalatból tudom, hogy pl. a wrf-ben vannak olyan parametrizációk, amikrõl azt sem tudjuk, hogy miért jobb, mint a másik, csak hogy jobb . És még csak a rövidtávú elõrejelzéseknél tartunk.
A klímamodellek azt használják ki, hogy az idõbeli (klíma-) átlagok nem függenek az idõjárástól. Nade a szórások igen. És éghajlattól függõen az akármekkora is lehet. Hiába ismerjük az egyes elemek szokásos klimatikus eloszlását (pl. szél->Weibull, T->normális), ha a szórás miatt a trendek hibája a trend értékétõl egy-két nagyságrenddel nagyobb lehet.
Ráadásul az üvegházgáz-koncentrációt kényszerfeltételként használjuk. A szcenáriókban definiálta az IPCC, hogy a koncentrációjuk így vagy úgy alakul és pont. Holott lehet, hogy maga a kimenettõl való függése jóval erõsebb változásokat generál benne.
És akkor nem beszéltünk még a külsõ (csillagászati, esetleg vulkánkitöréses) hatásokról, amiknek a hatását szintén nem ismerjük elég pontosan.

Szóval az a helyzet (és most jön a lényeg), hogy jelenleg bizonyos helyeken nagyon pontatlanul van leírva a Föld-légkör rendszer (így együtt, maga a légkör elég jól ismert már), és ez olyan akadályokat rak elénk, amiket a klímamodellek nem tudhatnak megoldani (még, egyszer lehet, hogy eljön az ideje). Ennek ellenére az IPCC-tõl, és akárhonnan érkezõ kijelentéseket a klímaszkeptikusok, és a "klímaoptimisták" úgy kezelnek, mint ha az, vagy a cáfolata, vagy ki tudja mi még, tényként kezelhetõ lenne (úgy értem, a kijövõ eredményeknek túlságosan is hisznek, vagy túlságosan az ellenkezõjében hisznek, stb.). A valódi álláspont mindig oda jut vissza, hogy ahhoz, hogy egyáltalán érdemi munkába kezdhessünk, még meg kell értenünk bizonyos jelenségek fizikai hátterét is. Most, ha jól tudom, az AMO-jelenség az, ami a leginkább izgatja a tudósokat. (A klímamodellek fejlesztése annyiból hasznos lehet, hogy ha az jelenleg jó irányba megy, akkor egy-egy megfejtett jelenséget könnyû bele-parametrizálni, és nem akkor kell elkezdeni a fejlesztésüket.)

Micsoda? Hogy a Nap hatással van-e ránk? Lehet... De a napfoltciklus kit érdekel? Van pár folt, majd arrébb mennek aztán megszûnnek, na bumm. Kevesebb fény nem fog jönni. Gondolná egy átlagember. A dolog persze összetettebb, de attól, hogy nagy meg minden, még egy tulajdonsága nem biztos, hogy hatással van ránk!
Ráadásul a CO2 is ilyen! Ne mondd már nekem, hogy nincs a klímára hatással a Föld CO2-jének több, mint megduplázódása a légkörben! Aki ilyet állít, szimplán hazudik! Az, hogy ennek milyen következményei lehetnek, abba nem mennék bele, az IPCC-nek sem hinnék, de Neked sem Vagy a CO2 elképesztõ mértékû, antropogén eredetû növekedését felejtsük el, mert az inkább okozhat T emelkedést, mint csökkenést és e tényezõ hallatán dugjuk homokba a fejünket? Ez a ló túlsó oldala, amit én ugyanúgy elvetek! Nem hitelesebb megközelítés, mint az IPCC-é! Nem menõ sötét klímaszkeptikusnak lenni!

"A 2010-es év a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt. És már most vannak olyan tendenciák, miszerint a 2011-es év megintcsak a legmelegebb lesz." Megint csak, 2 szó. Egyébként honnan is származnak ezek a kijelentések, hogy ez lesz a legmelegebb meg az lesz a legmelegebb? Csak nem az IPCC-tõl?
Már ne haragudj, de a helyedben én nem hallgatnék egy politikai szervezet (ENSZ) politikai ihletésre létrehozott szervezetére, amely azt állítja magáról, hogy több ezer,válogatott tudóssal van tele, miközben a fele sem tudós, annál inkább kormányhivatalnok és stb. Mielõtt elkezded cáfolni, egy volt alkalmazottjuk, egy neves tudós, Paul Reiter professzor tálalt ki errõl a világnak. Ha nem hiszed, nézz utána.
Ez a politikai irányítású szervezet még 20 éve ezt a grafikont tette közzé:
Link
Igen, ezen az ábrán jól látszik, hogy a középkori meleg idõszak MELEGEBB, mint a mai "példa nélkül álló felmelegedés". Hogy is van ez? ... Csak közben, mivel nem tudtak elég nagy riadalmat kelteni, ezért el kellett tüntetni azt a kiló kenyeret a grafóról, és egy rémisztõbbel kellett elõállni. Ekkor rukkoltak ki kormányhivatalnokaink a hirhedt "hokiütõ diagrammal". Itt már a Medival Warm Period és a Little Ice Age teljesen elhanyagolhatónak hat, míg a XX. századi melegedést jól eltúlozták, hogy eléggé féljünk. A céljuk, hogy klímakonferenciáikon országok vezetõivel karöltve dollármilliárdokat osszanak el újra, minél nagyobb hatalmat szerezve ezzel - feletted és felettem... Sajna,ez az igazság.
De ha ez még kevés ahhoz, hogy kinyíljon mindenki szeme, íme még egy infó:
"Egy 2007-es NASA-tanulmány is a Mars, Földéhez hasonló, 1970 óta tartó felmelegedésérõl számol be, felvetve, hogy „a bolygók klímájának gyors változása természetes jelenség lehet.” Ugyanígy érvel a Geophysical Research Letters-ben (2007. 4. 19.) H.B. Hammel és G.W. Lockwood a Föld és a Neptun klímaváltozása kapcsán." Érted...
Ezek a tudósok több évtizedes lehûlésrõl, nem visszafogott melegedésrõl, lehûlésrõl beszélnek, a naptevékenység csökkenése miatt.
Még valami: a széndioxid hívõk arról beszélnek, hogy a naptevékenység változása elhanyagolható vagy csak kis mértékben van hatással a Föld klímájára. Grrrr. Emberek, mindenki nézzen magába. Egy olyan égitest, amely nagyjából 1 milliószor nagyobb nálunk, és ahonnan az összes hõnket kapjuk, csak kis mértékben vagy elhanyagolható mértékben van hatással a klímánkra?? Ne egyetek meg mindent,amit elétek raknak. Inkább gondolkozzatok, és járjatok utána. És ne csak a hivatalos médiából...

Debrecenben is több helyen mértek az elmúlt 100 évben, és amennyiben az egyik hely és a másik hely között a különbözõ fekvésbõl kifolyólag mondjuk 0,5 fokos különbség adódik a középhõmérsékletben, ez már be tud zavarni.
A szolnoki állomásról meg ne beszéljünk, pontosan nem tudom mennyi idõn keresztül, de ott komoly mérési problémák voltak egy darabig.
A szegedi állomás annyiban jó, ebben Snowhunternek igaza van, hogy miután kivitték a városból, utána viszonylag állandó fekvésû helyen volt (bár az Alföldön fene sem tudja mi állandó és mi nem az).
Szombathelyen is volt városban vagy annak közelében, Debrecenben is, tehát egyik met.hu-s 100 éves adatsor sem mentes a hõszennyezéstõl.
Különféle adatsorokból ki lehet kalkulálgatni a fekvés, beépítettség, mérési mód és egyéb paraméterek függvényében egy 100 vagy 110 éves idõszak hõmérsékleti menetét.
Ez komoly kutatómunkát igényel.

Nem kotnyeleskedsz.
Épp arra akartam utalni, hogy a viszonylag állandó mérési körülményekben beálló változások is nagyobb változásokat indukálhatnak, mint amit nekünk nagyon meg akarnak magyarázni.
Az 1951 után jövõ idõszak egyébként is hûvösebb volt, íme a fõvárosi adatsorból egy állandó meréskörülménykét adó, a Kitaibel utcai volt mérõkert 1951-1980-as adatsora: Link

Salo,
Ez nekem most magasröptû, privát felületen kérdezz.

Meg esetleg tudnád azt is mondani, hogy a lineáris trendnek mekkora a meredeksége (hibával! ez fontos)?

Kicsi szösszenet a hibaszámításról: ha nem ismert az adatok hibája, akkor a (végtelen pontosnak vett) adatokra illesztett (szintén végtelen pontos) egyeneshez képesti reziduális szórással /egyenestõl való távolságnégyzetek átlagának a gyöke/ becsülöm minden pont hibáját. Ez a meredekségre szemre akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet magánál a meredekségnél, azt mondhatnánk, hogy kb. zérus a meredekség.
Kérdés, hogy az egyes évi középhõmérsékleteknek hogyan definiáljuk a hibáját. Egy jó definíció kiemeli a hibából a jelet, egy ilyen egyenes illesztésnél ez a meredekség hibájának több nagyságrenddel történõ csökkenését idézi elõ. Vagyis lehet, hogy az a nagyon kicsi csökkenés tényleg ott van. Tehát -0,01+-0,3 helyett mondjuk -0,1243158+-0,0000012 értéket kapunk. Ehhez az egyes pontok hibáját kell ismernünk.
Még valami: ha megvan a meredekség (mint várható érték), és annak hibája (mint szórás), akkor Gauss-függvénnyel becsülhetjük, hogy hány % a valószínûsége annak, hogy tényleg hûlés/melegedés van, illetve adott konfidencia szint mellett megbecsülhetjük, mi a valószínûsége annak, hogy a meredekség benne van egy bizonyos tartományban. (Ezt csinálja az IPCC-jelentés összes számolása, amibõl kijönnek olyanok, hogy pl. itt és ott a T-anomália 100 év múlva 80 vagy 90%-os konfidencia mellett +0,5 és +6,1°C között lesz/hasból jött, de ilyesmi tartományok vannak/. Ez szinte nem infó, talán csak a melegedés vehetõ viszonylag biztosra e mondat alapján /ha hiszünk a számolásnak/.)

/Modern fizika laboron így adtam meg a mangán Landé-faktorát 6 tizedesjegyre pontosan, mert egy ilyen hibabecslést részletesen vizsgáltam. Kiderült, hogy ha a mérési pontokból kivonom az õ átlagukat, akkor a 2,07+-0,12 helyett 2,0687342(6 vagy ilyesmi jön ki. Apró trükkök/.

Csak azért írom mindezt, mert pusztán az ábráról annyira nem egyértelmû azért a csökkenés. A lokális ingadozások sokkal nagyobbak. Ha 1987-tõl nézem a grafikont, jóval határozottabb emelkedés látszik, amely alatt az ingadozások is kisebbek valamivel, mint pl. az elsõ felében. Az már elképzelhetõ, hogy a durvábbik hibabecsléssel sem tûnik el a meredekség.

Bocs a hosszért, csak jelezni szeretném, hogy milyen fontos a hibaszámítás. Sajnos a meteorológiában nem olyan profin csinálják ezt, mint pl. a részecskefizikában. Persze ott olyan pontos méréseket is végre tudnak hajtani, ami ezt lehetõvé teszi. Itt az volt a hiba, hogy a régi idõk adataihoz nem definiáltak hibákat. Pedig pusztán abból kiindulva, hogy mekkora a mûszeres hiba (T-nél 0,05°C pl), le lehetne vezetni mindenféle átlagoknak meg szórásoknak is a hibáját. Soha nem találtam még ilyen adatokat.

Ezért érdekelne annak az egyenesnek a meredeksége, meg a hibája, ha megvan.

Nem szeretnék kotnyeleskedni, de az OMSZ éghajlati elemzésében megjegyzik hogy 1951-ig belterületen mértek, és ez a törés látszik az adatsorokon. Link Link

Döbbenetes! Lehet még olyan hazai mérõhely, ahol a hõszennyezés (egyéb tényezõk) nem szólhatnak bele a 100 évet felölelõ adatok alakulásába? Érdekes lenne újabb "korrekt" adatokat vizsgálni. (Debrecen, Szolnok?)

Az alapfelvetés arról szólt, hogy a globális mézesmadzag megkérdõjelezhetõ a késõbb vitát kiváltó diagramokkal.

Ehhez csatlakoznák most én is, ha nem gond.
Azonban más, saját diagramokkal.
Lehet, hogy máshol már megjelentek Szeged éghajlati diagrammai, ám én nem találkoztam velük.
Azért választottam ezt a várost, mert az állomásáthelyezés itt volt a legkevésbé durva változásokkal járó a szolgálati, 100 éves éghajlati idõsorokban megjelenõ városok közül.
Az 1901-2000 közötti adatsorhoz hozzáillesztettem a hátunk mögött hagyott évtizedet, a 2000-2010-es idõszakot, így 110 éves idõsor jött össze.
Az évi középhõmérsékletekkel operáltam.

Elõször az 1901-2010 közötti 110 év: Link
A 110 év átlaga egy tizeddel megadva 10,9°C.
Tisztán látható a lineáris trendvonalon a csökkenõ tendencia, ennyit a globális vicc belemagyarázásairól.

Másodszor íme a 30 éves, etalonként használt átlagok: Link
Itt kirajzolódik a viszonyítási pont hibája, mennyire tévútra vihet vagy épp lobbikat kiszolgáló egy 30 éves átlaggal viszonyítási pontot játszani, pláne, ha az olyan tisztán láthatóan hibás 30 év, mint az 1961-1990-es idõszak.

A havi átlagokkal is foglalkoztam, ott is vannak szépségek.
Példa okárt az 1915-1921 közötti januárok 110éves idõtávon is kiugró enyhesége, a 110 éves -1,1°C-os átlaggal szemben ama hét január átlaga +2,5°C (felsorolva: 2,2, 2,7, 0,8, 1,2, 3,4, 2,8, 4,1°C).

Ebbõl kiindulva újradefiniáltam az észlelõhelyemre vonatkozó éghajlati havi átlagokat, amint idõm lesz, a honlapon is látható módon kicserélem minden vonatkozásban.

Aki egy kicsit is figyeli az idõjárást, az tudja,hogy aug.elejétõl okt-7-ig a maximumok az átlag felett voltak vagyis a 4,5 hónapból 2 hónapig. A többi inkább alatta van (kivéve okt vége,nov eleje, az átlag körüli) így a 0 anomáliától nem olyan nagy az eltérés.

Ennyi, errõl van szó. Maga a grafikon nem hibás: ott van rajta két hónapnyi átlag feletti és két hónapnyi átlag alatti szakasz, úgyhogy a -5 fokos anomáliát egész egyszerûen elszámolták.

"Tudod, lehet, hogy az elmúlt 10 év enyhébb volt az azt megelõzõ évtizedeknél." Nem LEHET, ez tény.

"Viszont az elmúlt pár év hidegebb volt, mint az azt megelõzõ évek többsége." Melyik pár év? Ez így pongyola. Ráadásul nem igaz, a 2010-es év a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt. És már most vannak olyan tendenciák, miszerint a 2011-es év megintcsak a legmelegebb lesz. Amivel kevered, az a melegedés mértéke, ez lassul, az elmúlt évben pl. -0,2 fok volt az elõzõ évhez képest - de ettõl még melegedett.

"...lassan, de biztosan lehûlési trend kezdõdött el. Ennek oka nem más, mint a napciklusok gyengülése." Nem kezdõdött el, legalábbis a statisztikák szerint, globálisan nem (megha a melegedés mértéke lassult is, esetleg). Más kérdés, hogy lokálisan lehetnek bizonyos kilengések, de ezek csak statisztikai szinten mozognak. Az egészet pedig a napciklusokra fogni, hát, bátor dolog. De persze ez sem igaz, csupán - esetleg - részben. Nézd meg az óceáni ciklusokat (van elég) ezek korrelációja sokkal jobban befolyásol mindent, mint az utóbbi évek naptevékenysége, még akkor is, ha a napfoltminimum valóban jelentõs volt az elmúlt évek során. Viszont hatását ellensúlyozta - sõt, felülmúlta - a nagytérségi oszcillációk alakulása.

"Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hibás az Eumet grafikonja?? 100 éves átlaghoz viszonyít és csak a napi maximumot veszi alapul..." Ugye ezt a kérdést nem gondolod komolyan? A grafikon tehát CSAK a maximumokat veszi figyelembe, de az ugye nyilvánvaló, hogy a maximumhõmérséklet csak egy része az átlaghõmérsékletnek, így a maximumok alakulásából SEMMIRE sem lehet következtetni.

Ne érts félre, én sem HISZEK a borzasztó globális felmelegedésben, de a nagy kételkedés során azért nem szabadna a vízzel együtt a gyereket is kiönteni a kádból. Az én álláspontom szerint vannak ugyan bizonyos jelek, hogy a felmelegedési folyamat megállhat, de legalábbis lassulhat (ezt statisztikák is alátámasztják, azaz visszakövethetõ), de többet nem mernék kijelenteni.

Nem sok szakmaiság van abban, ha középhõmérsékleti grafikon mellé maximumtól való eltérést írunk öles betûkkel. Valójában egy szimpla tizedesvesszõ elírás az egész : nem -5,1 hanem -0,51. Aki egy kicsit is figyeli az idõjárást, az tudja,hogy aug.elejétõl okt-7-ig a maximumok az átlag felett voltak vagyis a 4,5 hónapból 2 hónapig. A többi inkább alatta van (kivéve okt vége,nov eleje, az átlag körüli) így a 0 anomáliától nem olyan nagy az eltérés.

Az kérdéses, hogy az úgynevezett 100 éves átlagba milyen adatok kerültek és honnan, ugyanez felmerül a "mért" adatoknál...
A T max sem lehetett ennyivel hidegebb, egy összességében meleg nyár van mögöttünk: Link
Eléggé sajátságos a július 15. kiválasztása, akkor a hónap második felében volt egy 10 napos hûvösebb idõszak, de ettõl sem lehet máig 5 fokos negatív anomália.

Tudod, lehet, hogy az elmúlt 10 év enyhébb volt az azt megelõzõ évtizedeknél. Viszont az elmúlt pár év hidegebb volt, mint az azt megelõzõ évek többsége. Ezt azt mutatja, hogy lassan, de biztosan lehûlési trend kezdõdött el. Ennek oka nem más, mint a napciklusok gyengülése. Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hibás az Eumet grafikonja?? 100 éves átlaghoz viszonyít és csak a napi maximumot veszi alapul, így simán elképzelhetõ, hogy igaz. Plusz Aigner Szilárd valószínûleg többet ért a meteorológiához,mint te vagy én...
Meg amúgy is december úgyis pozitív anomáliát fog mutatni, úgyhogy az a -5 a 0-hoz fog közelíteni, így egyikõtöknek se kell leugrani a háztetõrõl bánatában.

Annyira nem értelek.
1. ahogy többen is leírták már ez az éves átlagos maximum hõmérsékletet mutatja ,az már más kérdés ,hogy így is hibás az a -5,1 fokos anomália.
2.Te meg akarod cáfolni a globális felmelegedést ,ez még nem is lenne baj ,de légyszíves nézz már utána ,hogy az elmúlt 10 évben hányszor volt átlagnál hidegebb év itt a Kárpát-medencében.

Egyetértek.

Azt is érdemes megemlíteni hogy az OMSZ 30 éves átlag alapján számol eltérést, az EUMET-es grafikonon meg 100 éves átlag van és ugye nem mindegy.

És mivel az OMSZ havi középhõmérséklet anomáliát számol az EUMET pedig csak a Tmax átlagtól való eltérést így a kettõt összehasonlítani teljesen felesleges.

Nézd meg ezt a térképet Link , ez ha országos átlagot nézünk akkor 3 fok fölötti pozitív anomália, hiába volt pár helyen +2 körül. Ne erõltesd azt a -5-ös baromságot, mert a maximum-hõmérsékleteket kiragadva lehûléssel riogatni, az a szánalmas!

Kérlek támaszd alá valamivel mitõl lennénk Július 15 óta -5,1 fokra az átlagtól, komolyan kíváncsi vagyok rá.

A Grafikon ami az EUMET-en van egyébként sem középhõmérséklettõl való eltérést mutat, csupán a napi max. hõmérsékletektõl való eltérést.

Jó,hogy mutatod ezeket a grafikonokat:
"Országszerte az átlagosnál melegebbnek bizonyult az idei szeptember. A legnagyobb eltérés az Alföldön jelentkezett, ahol az anomália értéke + 4 °C körül alakult, de a térképen +5 °C-ot meghaladó különbség is kirajzolódott. Bár az ország többi részében a havi középhõmérséklet közelebb esett a sokévi átlaghoz, az eltérés mindenütt nagyobb volt, mint + 1,5 °C."(met.hu) Szóval a 3-4 fokos pozitív anomália erõs általánosítás, csak az a tény, hogy a másfél fokot mindenütt meghaladta. Az október hónapról feltüntetett grafikon is jól mutatja, hogy nagyobbrészt negatív anomália volt a jellemzõ. Az meg hogy az általam linkelt grafót szimplán "rossz adatnak" bélyegzed, jól megalapozott tények híján, ne haragudj, de eléggé szánalmas. Persze tudom, hogy egy "emberáltalelõidézettglobáliszagyvaság" hívõ szemében egy lehûlést mutató adatsor csak hibás lehet...

A pécsi maximumoknál az eltérés az 1901-2000-es 100 éves átlaghoz képest július 15-e óta +0,2°C
Két hetes átlagban is csak az elmúlt 2 hétben van -5 fok körül az eltérés. Nyilván az országos átlagos eltérés is 0 fok körüli lehet.