Globális jelenségek
(Nocsak, ismerõseimre bukkantál, a címlapról négyen tanítottak, Boschán Juli meg évfolyamtársam volt 
.)
Ez eléggé általánosabb téma, ha jól emlékszem.
Majd még végigolvasom a cikkeket, aztán késõbb leírom, mit gondolok a dolgokról, de konkrét esetünkben szerintem egy eléggé összetett kérdéskörbe botlottunk.
.)Ez eléggé általánosabb téma, ha jól emlékszem.
Majd még végigolvasom a cikkeket, aztán késõbb leírom, mit gondolok a dolgokról, de konkrét esetünkben szerintem egy eléggé összetett kérdéskörbe botlottunk.
Ezt a cikket kell végigolvasni (meghivatkozza az általad linkelt is): Link . A szakik véleményét azonban én is várom .
"...az északi sarkon a jég tovább olvadt a jeges medvék nagy bánatára." Ehhez csak annyit, hogy úgy tudom, hogy jelenleg növekszik a jegesmedve populáció az É-sarkon (eléggé szignifikánsan, nem úgy, mint a globális átlaghõmérséklet
) .
A "kuss"-ra is egy "válasz":
Mi van akkor, ha a globális T-emelkedés csak a Déli-sarkot hagyja ki? Mégpedig a következõképpen:
Az általános melegedés a két sarkkör között "indul" (úgymond az "ok" ezt a térséget melegíti közvetlenül), ezért a polárfrontok mentén nõ a hõkontraszt, ezáltal nõ a zonális szél, elzárva a sarkot a mérsékelt övtõl. Ez északon a kontinensek miatt "véletlenül" nem mûködik, ezért itt a sarkvidékre feljut a mérsékelt övi meleg (meridionális epizódok az idõjárásban), ezért az É-sark mégis melegszik (és olvad a jég). A déli viszont az elzártsága miatt hûlni tud (és nõ a jég is), de nem annyira, hogy a globális átlagot lehúzza.
Azért írom ezt, mert nem rég hallottam valami hasonlót az egyik tévében, de nekem ez már-már "összeesküvés-elmélet". (Mindazonáltal számomra egyébként nem hihetetlen, de természetesen több sebbõl vérzik.)
."...az északi sarkon a jég tovább olvadt a jeges medvék nagy bánatára." Ehhez csak annyit, hogy úgy tudom, hogy jelenleg növekszik a jegesmedve populáció az É-sarkon (eléggé szignifikánsan, nem úgy, mint a globális átlaghõmérséklet
) .A "kuss"-ra is egy "válasz":
Mi van akkor, ha a globális T-emelkedés csak a Déli-sarkot hagyja ki? Mégpedig a következõképpen:
Az általános melegedés a két sarkkör között "indul" (úgymond az "ok" ezt a térséget melegíti közvetlenül), ezért a polárfrontok mentén nõ a hõkontraszt, ezáltal nõ a zonális szél, elzárva a sarkot a mérsékelt övtõl. Ez északon a kontinensek miatt "véletlenül" nem mûködik, ezért itt a sarkvidékre feljut a mérsékelt övi meleg (meridionális epizódok az idõjárásban), ezért az É-sark mégis melegszik (és olvad a jég). A déli viszont az elzártsága miatt hûlni tud (és nõ a jég is), de nem annyira, hogy a globális átlagot lehúzza.
Azért írom ezt, mert nem rég hallottam valami hasonlót az egyik tévében, de nekem ez már-már "összeesküvés-elmélet". (Mindazonáltal számomra egyébként nem hihetetlen, de természetesen több sebbõl vérzik.)
Nem lett folytatása a korábban általam felvetetteknek.
2 perc komoly kutatónunka alapján az elsõ találat, ami az alábbi keresésre
"northern pole deep sea temperature volcanic activity"
Feljött, ez a cikk volt.
Link
Valóságtartalmát nem tudom ellenõrizni, de kérem a hozzáértõ kollégákat fejtsék ki álláspontjukat.
Ezek szerint az az eredendõ pofon egyszerû (Konyári ihlette) gondolat igaz lehet, hogy földhõ (is) felelõs lehet egy talán csak átmeneti globális felmelegedésért.
Mindenesetre az, hogy ezt a jelenséget közel sem kutatják olyan elánnal, mint az üvegház hatású gázok és felmelegedés kapcsolatát, már önmagában elgondolkodtató.
Az meg még érdekesebb, hogy miután a T2-n mért hõmérsékletek stabilizálódtak a Földön, talán még a csökkenés is megkockáztatható, az északi sarkon a jég tovább olvadt a jeges medvék nagy bánatára. Délen persze újabb rekordokat dönt a jég. Az idei évben, az eltelt közel 300 nap 13%-ában ATH (mérések óta) van. Ez valami elképesztõen komoly intõ jel kéne legyen, de nem az. Kuss van róla, oltári nagy kuss.
2 perc komoly kutatónunka alapján az elsõ találat, ami az alábbi keresésre
"northern pole deep sea temperature volcanic activity"
Feljött, ez a cikk volt.
Link
Valóságtartalmát nem tudom ellenõrizni, de kérem a hozzáértõ kollégákat fejtsék ki álláspontjukat.
Ezek szerint az az eredendõ pofon egyszerû (Konyári ihlette) gondolat igaz lehet, hogy földhõ (is) felelõs lehet egy talán csak átmeneti globális felmelegedésért.
Mindenesetre az, hogy ezt a jelenséget közel sem kutatják olyan elánnal, mint az üvegház hatású gázok és felmelegedés kapcsolatát, már önmagában elgondolkodtató.
Az meg még érdekesebb, hogy miután a T2-n mért hõmérsékletek stabilizálódtak a Földön, talán még a csökkenés is megkockáztatható, az északi sarkon a jég tovább olvadt a jeges medvék nagy bánatára. Délen persze újabb rekordokat dönt a jég. Az idei évben, az eltelt közel 300 nap 13%-ában ATH (mérések óta) van. Ez valami elképesztõen komoly intõ jel kéne legyen, de nem az. Kuss van róla, oltári nagy kuss.
A globális felmelegedés jegyében egy szép "rekord": Link 
Ez is elég tetszetõs a naptárhoz viszonyítva, sõt!: Link
Ez is elég tetszetõs a naptárhoz viszonyítva, sõt!: Link
Igazából semmilyenhez átlaghoz nem érdemes hasonlítani, de attól is függ, mit akarunk megmutatni (ahogy VáraljaMet mondta, jelen esetben pl. mindegy lenne). De sokkal "informatívabb" (és néha célravezetõbb) lehet pl. egy idõsorban az adatokat a teljes idõsornak a részletes statisztikájához hasonlítani. Csak pár példát mondok, hogy mire lennék kíváncsi:
A (sok éves) globális átlaghoz ugye össze kell gyûjteni az összes (sok éves) földi mérést. A klimatológia azt feltételezi, hogy a T normális eloszlást követ (ez nagyon jó közelítéssel igaz is), ennek van két paramétere, ami véletlenül pont a várható érték (m) és a szórás (s), és ezeket véletlenül pont a számtani közép és a statisztikai szórás képleteivel kell kiszámolni, méghozzá az összes összegyûjtött adatból. (Ez tényleg teljesen véletlen, más eloszlásoknál máshogyan kell, az alap módszer a maximum likelihood, ill. a minimum-khí-négyzet, abból kijön.)
Ha megvan az átlag és a szórás, akkor hajtsunk végre egy transzformációt, legyen Z=(T-m)/s, és ennek az idõsorát vizsgáljuk. Ez a Z standard normál eloszlást követ, aminek nincsen paramétere, ellenben egy rakás konstans, meg egy csomó paraméter nélküli függvény származtatható belõle, ami sok mindenre használható. Pl. az integrálja -1-tõl 1-ig 0,68, -2-tõl 2-ig 0,95, -3-tól 3-ig 0,997, ami szemléletesen azt jelenti, hogy egy adatsorban az adatsor átlagának +-1 szórásán belül 68% eséllyel fordul elõ, +-2 szórásán belül 95%-kal, stb.
Ennek tudatában nézzük meg, hogy milyen Z értékeket kaptunk. Legfontosabb a kapott legkisebb és legnagyobb Z érték. (Ha pl. az jön ki, hogy az évi átlagok Z-je -0,1 és +0,1 között mozog, akkor jó stabil a klíma.) Vagy nézzük meg adottnál (pl. -1, -2-nél) kisebb és (+1, +2-nél) nagyobb értékek elõfordulási gyakoriságát, illetve e gyakoriságnak az idõbeli változását (szaporodnak-e vagy fogynak, stb). Esetleg olyat is lehetne nézni, hogy megjelenik-e ferdeség vagy csúcsosság az adatokban. Ez mondjuk azért nehéz ügy, mert maga a feltételezett eloszlás esetén ez mindkettõ pontosan nulla, és nincs több paraméter ezeket kezelni, így ezt csak statisztikai alapon lehetne vizsgálni, valószínûségi alapon nem nagyon.
Ki lehet számolni az évekre a statisztikákat (mk és sk a k-adik évre), és ebbõl meg lehet mondani, hogy milyen lesz az eloszlása az adott év Zk-jának. Ez a Zk nem lesz standard normális, hanem Mk=(mk-m)/s és Sk=sk/s értékekkel lesz normális. Ebbõl kiderül, hogy hány % valószínûséggel lehetett melegebb az adott év egy adott mérõhelyen az átlagnál, hánnyal hidegebb, mekkora eséllyel lehetett adottnál (vagy a szokásosnál) szélsõségesebb, stb.
Vagy meg lehetne csinálni a következõt:
Legyen az egyes évek statisztikája m(t=tk) és s(t=tk) paraméterû normál eloszlású. Legyen az eloszlás maga idõfüggõ, ró(T,m(t),s(t)). A két paraméter idõfüggését feltételezhetjük, hogy valamilyen függvény szerint változnak (ezt hívjuk klímaváltozásnak, aki esetleg még nem hallott róla
). Ezeknek a függvényeknek vannak paramétereik. Ezeket a paramétereket kaphatjuk meg illesztéssel (de vigyázzunk, itt az illesztett és a mért ró értékeket kell összehasonlítani, nem pedig az m és s értékeket, az illesztés tehát a ró függvényre vonatkozik, ez pedig elbonyolítja az eljárást). Megnézhetjük maga a hõmérséklet éves, az évi átlag és szórás idõszakos változásának nagyságrendjét a teljes szóráshoz viszonyítva, és kiderülhet, hogy mennyire szignifikánsak a változások.
Ezek bonyolult számításokat igénylõ, és valószínûleg terjedelmes vizsgálatok lennének, azonban valószínûleg sokkal többre lennének használhatók az így kapott eredmények.
Csak az a baj, hogy - ahogy e hsz. hosszából is kitûnhet - ezekkel a vizsgálatokkal sokat kellene dolgozni, és benne van a pakliban, hogy bizonyos körök számára nem jó eredményt kapunk. Így egyszerûbb a látványos dolgokkal riogatni.
A (sok éves) globális átlaghoz ugye össze kell gyûjteni az összes (sok éves) földi mérést. A klimatológia azt feltételezi, hogy a T normális eloszlást követ (ez nagyon jó közelítéssel igaz is), ennek van két paramétere, ami véletlenül pont a várható érték (m) és a szórás (s), és ezeket véletlenül pont a számtani közép és a statisztikai szórás képleteivel kell kiszámolni, méghozzá az összes összegyûjtött adatból. (Ez tényleg teljesen véletlen, más eloszlásoknál máshogyan kell, az alap módszer a maximum likelihood, ill. a minimum-khí-négyzet, abból kijön.)
Ha megvan az átlag és a szórás, akkor hajtsunk végre egy transzformációt, legyen Z=(T-m)/s, és ennek az idõsorát vizsgáljuk. Ez a Z standard normál eloszlást követ, aminek nincsen paramétere, ellenben egy rakás konstans, meg egy csomó paraméter nélküli függvény származtatható belõle, ami sok mindenre használható. Pl. az integrálja -1-tõl 1-ig 0,68, -2-tõl 2-ig 0,95, -3-tól 3-ig 0,997, ami szemléletesen azt jelenti, hogy egy adatsorban az adatsor átlagának +-1 szórásán belül 68% eséllyel fordul elõ, +-2 szórásán belül 95%-kal, stb.
Ennek tudatában nézzük meg, hogy milyen Z értékeket kaptunk. Legfontosabb a kapott legkisebb és legnagyobb Z érték. (Ha pl. az jön ki, hogy az évi átlagok Z-je -0,1 és +0,1 között mozog, akkor jó stabil a klíma.) Vagy nézzük meg adottnál (pl. -1, -2-nél) kisebb és (+1, +2-nél) nagyobb értékek elõfordulási gyakoriságát, illetve e gyakoriságnak az idõbeli változását (szaporodnak-e vagy fogynak, stb). Esetleg olyat is lehetne nézni, hogy megjelenik-e ferdeség vagy csúcsosság az adatokban. Ez mondjuk azért nehéz ügy, mert maga a feltételezett eloszlás esetén ez mindkettõ pontosan nulla, és nincs több paraméter ezeket kezelni, így ezt csak statisztikai alapon lehetne vizsgálni, valószínûségi alapon nem nagyon.
Ki lehet számolni az évekre a statisztikákat (mk és sk a k-adik évre), és ebbõl meg lehet mondani, hogy milyen lesz az eloszlása az adott év Zk-jának. Ez a Zk nem lesz standard normális, hanem Mk=(mk-m)/s és Sk=sk/s értékekkel lesz normális. Ebbõl kiderül, hogy hány % valószínûséggel lehetett melegebb az adott év egy adott mérõhelyen az átlagnál, hánnyal hidegebb, mekkora eséllyel lehetett adottnál (vagy a szokásosnál) szélsõségesebb, stb.
Vagy meg lehetne csinálni a következõt:
Legyen az egyes évek statisztikája m(t=tk) és s(t=tk) paraméterû normál eloszlású. Legyen az eloszlás maga idõfüggõ, ró(T,m(t),s(t)). A két paraméter idõfüggését feltételezhetjük, hogy valamilyen függvény szerint változnak (ezt hívjuk klímaváltozásnak, aki esetleg még nem hallott róla
). Ezeknek a függvényeknek vannak paramétereik. Ezeket a paramétereket kaphatjuk meg illesztéssel (de vigyázzunk, itt az illesztett és a mért ró értékeket kell összehasonlítani, nem pedig az m és s értékeket, az illesztés tehát a ró függvényre vonatkozik, ez pedig elbonyolítja az eljárást). Megnézhetjük maga a hõmérséklet éves, az évi átlag és szórás idõszakos változásának nagyságrendjét a teljes szóráshoz viszonyítva, és kiderülhet, hogy mennyire szignifikánsak a változások.Ezek bonyolult számításokat igénylõ, és valószínûleg terjedelmes vizsgálatok lennének, azonban valószínûleg sokkal többre lennének használhatók az így kapott eredmények.
Csak az a baj, hogy - ahogy e hsz. hosszából is kitûnhet - ezekkel a vizsgálatokkal sokat kellene dolgozni, és benne van a pakliban, hogy bizonyos körök számára nem jó eredményt kapunk. Így egyszerûbb a látványos dolgokkal riogatni.
Vagy a másik oldalról szemlélve a dolgot: fölösleges kiragadott 30 év átlagához hasonlítani 160 éves adatsort. Azért köszi a kiváló grafikonokat!
Azért köszi a kiváló grafikonokat! 
0,8 fok a globális átlaghõmérsékletben igen jelentõs! Kb 0,8-1 fokkal volt kevesebb az északi félteke átlaghõmérséklete a "Kis Jégkorszak" alatt ugyanazon bázishoz képest. Szóval szerinted az sok volt?!
Amúgy azt csak a legelborultabbak (voltak/vannak ilyenek szép számmal) gondolták, hogy - nagyjából ellentmondva minden klimatikus megfigyelésnek - szigorúan monoton növekvõ folyamattal reagál a légkör bármire a is. Ezt volt hivatott kifejezni pl a "csodás" hirhedt hokiütõ-diagram.
Laci: ha jól gondolom, ezek már korrigált adatok, így nincs benne ilyesfajta hiba (ami persze mindig felfelé "téved"
)
Amúgy azt csak a legelborultabbak (voltak/vannak ilyenek szép számmal) gondolták, hogy - nagyjából ellentmondva minden klimatikus megfigyelésnek - szigorúan monoton növekvõ folyamattal reagál a légkör bármire a is. Ezt volt hivatott kifejezni pl a "csodás" hirhedt hokiütõ-diagram.
Laci: ha jól gondolom, ezek már korrigált adatok, így nincs benne ilyesfajta hiba (ami persze mindig felfelé "téved"
) 
így van 4 tized fokról beszélünk 150 év alatti idõsorban. Ebbe benne a van az új állomások, áthelyezések és egyéb hibák. Igazából a természetes változásba simán belefér. Sajnos politika és egyéb lobbi ezekbõl az ábrákból csinál hatalmas nagy üzletet. De ha figyelmesen követjük és tényleg évtizedes átlagokat veszünk akkor abból látszik, hogy az egész hiszti nem más mint szemfényvesztés és politika.
Csak a skálázás miatt ennyire szembetûnõ a változás. A leghidegebb és a legmelegebb között 0.8 fok a különbség. Az átlagostól pedig "csak" 0.4 fok.
Hûha, azért eléggé ijesztõ ez a grafikon. 
Még szerencse, hogy véget ért ez a melegedési trend.
Még szerencse, hogy véget ért ez a melegedési trend.
Fölösleges, az ugyenaz lenne, csak az y tengelyen 14,0°C-kal nagyobb értékekkel. Akkor már inkább több értelme van pl. az évtizedes átlagokat ábrázolni, az mégse ugyanaz. Link
Készítenél egy olyat, amin csak a szimpla globális átlaghõmérséklet van, nem pedig anomália?
Leállni nem állt le, az azért felérne egy világvégével ha a nagy áramlatok egyszerûen leállnának. A lassulásra van már mérhetõ bizonyíték, persze az igazán észrevehetõ akkor lesz ha az északi pozitív anomália elkezd csökkenni huzamosan.
Azt honnan veszed, hogy "megtorpant" a felmelegedés?
Azt honnan veszed, hogy "megtorpant" a felmelegedés?
Sziasztok!
Köszönöm az észrevételeket és örülök, hogy nem startból állatságot feszegettem.
Szerintem érdemes ebben az irányba - ha nem is túl sokat - kutakodni.
Egy jellemzõ link:
Link
Mi az a "húgymeleg" wasser a Spitzbergáknál, néhány kilométerre az északi sarkponttól?
De az egész barents, kara vize hihetetlenül magas, ide értve az arctic basin ez irányú területeit?
Miközben azt olvasni, hogy leállt/lelassult a Golf.
Nézem a vonatkozó oldalakat évek óta. Mindenhol megjelenik hosszabb-rövidebb idõre némi anomália, de nem tartós és nem ilyen méretû. Tengervízben 4 fokos anomália egy kicsit brutális.
Igazából most, hogy a globális felmelegedés megtorpant/nem igazolható, ez a Föld azon területe, ahol mégis komoly a felmelegedés.
Délen most is ATH a jégfelület. Itt pedig a tengervíz.
Erre kerestem magyarázatot, de idõvel majd ez is kiderül...
Köszönöm az észrevételeket és örülök, hogy nem startból állatságot feszegettem.
Szerintem érdemes ebben az irányba - ha nem is túl sokat - kutakodni.
Egy jellemzõ link:
Link
Mi az a "húgymeleg" wasser a Spitzbergáknál, néhány kilométerre az északi sarkponttól?
De az egész barents, kara vize hihetetlenül magas, ide értve az arctic basin ez irányú területeit?
Miközben azt olvasni, hogy leállt/lelassult a Golf.
Nézem a vonatkozó oldalakat évek óta. Mindenhol megjelenik hosszabb-rövidebb idõre némi anomália, de nem tartós és nem ilyen méretû. Tengervízben 4 fokos anomália egy kicsit brutális.
Igazából most, hogy a globális felmelegedés megtorpant/nem igazolható, ez a Föld azon területe, ahol mégis komoly a felmelegedés.
Délen most is ATH a jégfelület. Itt pedig a tengervíz.
Erre kerestem magyarázatot, de idõvel majd ez is kiderül...
Dobríj vécser!
Lényegtelen, hogy hol vannak a lemezhatárok. Tekintsük Izland esetét! Két lemez határán fekszik, ráadásul egy plusz köpenydiapír ( Link ) is rásegít a hõtöbbletre. Annak ellenére, hogy még 4 kilométer mély óceán a sincs a Vatnajökull ( Link ) alatt, ráadásul közvetlen vulkánokon fekszik, melyeknek hõje és a földhõ is közvetlenül a jég alá jut, köszöni szépen, aránylag jól van. Noha a sarki jég nincs olyan vastag, mint a Vatnajökull jege, azért érezzük, hogy nem jelentõs a dolog ebbõl a szempontból. És még a víz sem áll ám a sarki térségben, hanem áramlások hada hálózza be, továbbá ezen mélytengeri áramlásokba tápált hõ (fõleg) az Atlanti-óceán fenekéhez közel az Észak-Atlanti meleg áramlás alatt pár kilométerrel szépen kicsusszan a térségbõl anélkül, hogy bármily jelentõs hatása lenne a felszínközeli vizekre.
Lényegtelen, hogy hol vannak a lemezhatárok. Tekintsük Izland esetét! Két lemez határán fekszik, ráadásul egy plusz köpenydiapír ( Link ) is rásegít a hõtöbbletre. Annak ellenére, hogy még 4 kilométer mély óceán a sincs a Vatnajökull ( Link ) alatt, ráadásul közvetlen vulkánokon fekszik, melyeknek hõje és a földhõ is közvetlenül a jég alá jut, köszöni szépen, aránylag jól van. Noha a sarki jég nincs olyan vastag, mint a Vatnajökull jege, azért érezzük, hogy nem jelentõs a dolog ebbõl a szempontból. És még a víz sem áll ám a sarki térségben, hanem áramlások hada hálózza be, továbbá ezen mélytengeri áramlásokba tápált hõ (fõleg) az Atlanti-óceán fenekéhez közel az Észak-Atlanti meleg áramlás alatt pár kilométerrel szépen kicsusszan a térségbõl anélkül, hogy bármily jelentõs hatása lenne a felszínközeli vizekre.
Valamikor régen olvastam az Arktikus-óceánról, vagyis, hogy egy hátság (Lomonoszov ?) húzódik a Jeges-tenger alatt, ami egyben egy lemezhatár és hasadékvölgy is. Elvileg, ha eme elméletet elvetették is, de nem zárom ki, hogy esetleg bugyogni kezdett valahol a hasadékból a forró magma. Azért errõl gondolom a mai technika mellett azért tudnánk, eltitkolni meg nehéz lenne. 
Dobríj gyeny!
Nem tom, szabad e ide kevésbé szakmai véleményt írni, de ma bontottam egy Konyári (Ikon) rozét és bár már lehajlóban van a nedü, megvilágosodtam.
Az általam boncolgatott eurázsiai kapcsolatú tengerek jégborítottságával kapcsolatban a következõ villant át csöppnyi agyamon.
A globális felmelegedés / jégolvadás alapvetõen két forrásból táplálkozhat:
Naptevékenység növekedése
Földhõ növekedése
Ehhez a modern és a polityika / ipari lobby fogságában lévõ áltudomány hozzá kevert még egy emberi eredetû tevékenységet is, de erre most nem térnék ki.
A következõket tudjuk:
Az elmúlt 10 évben nem nõtt a Föld átlaghõmérséklete.
A déli féltekén inkább fokozódó jégborítottság jellemzõ az elmúlt 10-15 évben.
A jég deficit alapvetõen az eurázsiai kontinens irányában valósul meg.
Szívem szerint hozzáfûztem volna fenti felsoroláshoz, hogy a földhõ kérdését senki sem vizsgálta, de mégsem tettem, mert lehet, hogy igenis vizsgálták, de a tudomány és/vagy a média nem engedte, hogy én, földi halandó ezt meghalljam. Nem tettem hozzá továbbá, mert lehet, hogy én vagyok tök hülye és értelmetlen dolgokat feszegetek (Erdélyben hallottam a kifejezést, létezhetetlen, ami igencsak ide illik ).
Azért elõrukkolok vele.
Utána nézhettem volna, de részben lustaságom, részben a fórumbéli arctalanság hozzásegített feltenni a kérdést: nem lehet, hogy Eurázsiától északra van valamilyen lényeges lemez határ, ami aktívabb lehet? Esetleg a mélyben okádja a meleget?
Tanultam én is földrajzot, de mivel memóriám nem tartozik a felsõ tízezerbe (sõt, lehet, hogy egy ötezres faluban sem tartozna), én már nem emlékszem a lemez tektonikára és lényeges határokra.
Nem lehet, hogy az Izlandról induló Spitzbergákon keresztül lovagló és valahol a Kara-tenger tetején lévõ Zemlja-n végzõdõ vonal egy lemez határ?
Akárhova nézünk, a Barents-tengertõl a Kara-tengerig óriási a tengerfelszín hõtöbblete, miközben máshol ilyen régóta fennálló anomáliát nem találunk (nekem legalábbis nem sikerült). Sõt délen a naptevékenységhez nagyon-nagyon jól igazodó jégfelszín adatokat kapunk. Északon viszont nem. Itt valami totál abnormális – ezen a területen.
Ha valami oltári hülyeséget írtam, akkor elnézést mindenkitõl. Anyukámat hagyjátok, ha kérhetem!
Nem tom, szabad e ide kevésbé szakmai véleményt írni, de ma bontottam egy Konyári (Ikon) rozét és bár már lehajlóban van a nedü, megvilágosodtam.
Az általam boncolgatott eurázsiai kapcsolatú tengerek jégborítottságával kapcsolatban a következõ villant át csöppnyi agyamon.
A globális felmelegedés / jégolvadás alapvetõen két forrásból táplálkozhat:
Naptevékenység növekedése
Földhõ növekedése
Ehhez a modern és a polityika / ipari lobby fogságában lévõ áltudomány hozzá kevert még egy emberi eredetû tevékenységet is, de erre most nem térnék ki.
A következõket tudjuk:
Az elmúlt 10 évben nem nõtt a Föld átlaghõmérséklete.
A déli féltekén inkább fokozódó jégborítottság jellemzõ az elmúlt 10-15 évben.
A jég deficit alapvetõen az eurázsiai kontinens irányában valósul meg.
Szívem szerint hozzáfûztem volna fenti felsoroláshoz, hogy a földhõ kérdését senki sem vizsgálta, de mégsem tettem, mert lehet, hogy igenis vizsgálták, de a tudomány és/vagy a média nem engedte, hogy én, földi halandó ezt meghalljam. Nem tettem hozzá továbbá, mert lehet, hogy én vagyok tök hülye és értelmetlen dolgokat feszegetek (Erdélyben hallottam a kifejezést, létezhetetlen, ami igencsak ide illik
).Azért elõrukkolok vele.
Utána nézhettem volna, de részben lustaságom, részben a fórumbéli arctalanság hozzásegített feltenni a kérdést: nem lehet, hogy Eurázsiától északra van valamilyen lényeges lemez határ, ami aktívabb lehet? Esetleg a mélyben okádja a meleget?
Tanultam én is földrajzot, de mivel memóriám nem tartozik a felsõ tízezerbe (sõt, lehet, hogy egy ötezres faluban sem tartozna), én már nem emlékszem a lemez tektonikára és lényeges határokra.
Nem lehet, hogy az Izlandról induló Spitzbergákon keresztül lovagló és valahol a Kara-tenger tetején lévõ Zemlja-n végzõdõ vonal egy lemez határ?
Akárhova nézünk, a Barents-tengertõl a Kara-tengerig óriási a tengerfelszín hõtöbblete, miközben máshol ilyen régóta fennálló anomáliát nem találunk (nekem legalábbis nem sikerült). Sõt délen a naptevékenységhez nagyon-nagyon jól igazodó jégfelszín adatokat kapunk. Északon viszont nem. Itt valami totál abnormális – ezen a területen.
Ha valami oltári hülyeséget írtam, akkor elnézést mindenkitõl. Anyukámat hagyjátok, ha kérhetem!
Nem figyeltem a beaufort tengert, ha arra gondoltál. Nem is említettem. Én az Eurázsiai irányú jég terjeszkedésérõl beszéltem, elsõsorban a kelet-szibériai, laptyev és kara vonatkozásában. Azt taglaltam, hogy az északi hidegmag rendre eurázsia felé mozdul és ez lehet az oka a radikális jégnövekedésnek. Ez éppen magyarázhatja is az átlag alatti jégnövekedést a beauforton vagy az archipelagon (amennyiben van ilyen jelenség - mondom, nem figyeltem) és a drift is eurázsi felé tolódik. Ezek a területek viszont átlagos vagy átlag feletti jégkiterjedéssel büszkélkedtek a minimumkor - legalábbis ez rámlik.
Õszintén szólva tojok Alaszkára.
Õszintén szólva tojok Alaszkára.
Pedig, ha egy képnézegetõvel a hó eleji, és a 11-eit összeveted, lehet látni
2001 decembere brutális erejû hidegbetörést hozott. Itt nem járt sok hóval, de azelõtt számomra ismeretlen mérvû hideg zúdult be.
Köszönöm!
Találtam két mûködõ oldalt jég kiterjedésre.
Link
Link
Lényegében ugyanazt mutatják: néhány nap és befagy a kelet-szibériai tenger. Ilyen utoljára 2002-ben volt - térkép alapján. De ebben és az ezt megelõzõ években sokkal magasabb bázisról (megmaradt jég) indított a tenger. Ugyancsak térkép alapján 2002-ben lehetett hasonlóan nagy kiterjedésû hómezõ eurázsiában.
Az elõrejelzések továbbra is számottevõ havazással számolnak és a Kara tengerre telepedõ -15 fokos T850-vel.
Kiváncsi vagyok, hogy a tengerfelszín hõmérsékleti anomália milyen gyorsan mérséklõdik a spitzbergák környékén és a kara-tengeren.
Találtam két mûködõ oldalt jég kiterjedésre.
Link
Link
Lényegében ugyanazt mutatják: néhány nap és befagy a kelet-szibériai tenger. Ilyen utoljára 2002-ben volt - térkép alapján. De ebben és az ezt megelõzõ években sokkal magasabb bázisról (megmaradt jég) indított a tenger. Ugyancsak térkép alapján 2002-ben lehetett hasonlóan nagy kiterjedésû hómezõ eurázsiában.
Az elõrejelzések továbbra is számottevõ havazással számolnak és a Kara tengerre telepedõ -15 fokos T850-vel.
Kiváncsi vagyok, hogy a tengerfelszín hõmérsékleti anomália milyen gyorsan mérséklõdik a spitzbergák környékén és a kara-tengeren.
A cryosphere today besz@rt, legalábbis 5 napja nem közöl adatokat.
Ezért most nem tudom, mit beszélek.
Az elmúlt napok idõjárása alapján a laptyev is meg kellett induljon és mostantól (igaz 7-10 napos késéssel) a kara is beindul, ami a jégképzõdést illeti. Brutális hidegek lesznak arra felé ameddig a gfs ellát (idõben), amire azért is nagy szükség van, mert a pozitív tengerfelszín hõmérsékleti anomália átterjedt ide is a barentsrõl, így a jégképzõdés lassú lesz.
Szél elérejelzést tudtok varázsolni valahonnan erre a területre?
Nem lennék meglepve, ha a kelet-szibériai tenger csontra befagyna jövõ hét végére.
A hóképzõdés továbbra is izmosnak ígérkezik.
Ezért most nem tudom, mit beszélek.
Az elmúlt napok idõjárása alapján a laptyev is meg kellett induljon és mostantól (igaz 7-10 napos késéssel) a kara is beindul, ami a jégképzõdést illeti. Brutális hidegek lesznak arra felé ameddig a gfs ellát (idõben), amire azért is nagy szükség van, mert a pozitív tengerfelszín hõmérsékleti anomália átterjedt ide is a barentsrõl, így a jégképzõdés lassú lesz.
Szél elérejelzést tudtok varázsolni valahonnan erre a területre?
Nem lennék meglepve, ha a kelet-szibériai tenger csontra befagyna jövõ hét végére.
A hóképzõdés továbbra is izmosnak ígérkezik.
Ha nagyvad lennék, a Börzsönyben laknék és ismerném a Hari Seldon-féle prediktort, akkor most erõteljes zsírfelhalmozásba fognék. 
Sziasztok!
Ritkán láthatóan erõs növekedésben van Eurázsia hótakarója:
A 09.23. és 10.03. (tíz nap): Link és Link
Ez Hari Seldon tanulmányában lévõ prediktor egyik összetevõje (a 37-40. hét különbsége).
Másik ugye a szeptemberi hazai csapadék, ez elõzetes számításom alapján a tavalyinál több lesz.
Azaz mivel a hótakaró növekedése bõven lekörözi a tavalyit, a prediktor és maga december is hidegebbek nézhet majd ki.
A prediktor értékét két héten belül közlöm.
Ellenben Gyuri (Hari Seldon) nem véletlenül alkotta meg az újabb tanulmányában azt decemberi anomália indexet (DAI), ami a szeszélyes csapadékelemet kiiktatja és a nagyobb léptékû légnyomás-eloszlással váltotta ki.
Mondjuk tavaly a predikror és a DAI is megegyezett.
Ritkán láthatóan erõs növekedésben van Eurázsia hótakarója:
A 09.23. és 10.03. (tíz nap): Link és Link
Ez Hari Seldon tanulmányában lévõ prediktor egyik összetevõje (a 37-40. hét különbsége).
Másik ugye a szeptemberi hazai csapadék, ez elõzetes számításom alapján a tavalyinál több lesz.
Azaz mivel a hótakaró növekedése bõven lekörözi a tavalyit, a prediktor és maga december is hidegebbek nézhet majd ki.
A prediktor értékét két héten belül közlöm.
Ellenben Gyuri (Hari Seldon) nem véletlenül alkotta meg az újabb tanulmányában azt decemberi anomália indexet (DAI), ami a szeszélyes csapadékelemet kiiktatja és a nagyobb léptékû légnyomás-eloszlással váltotta ki.
Mondjuk tavaly a predikror és a DAI is megegyezett.
Igen, változékony és hûvös volt szeptember. Viszont helyenként átlag alatti csapadékmennyiséggel.
Gyakorlatilag egyikre sem hasonlít.
De már írtam valahol egy összegzést, hogy mi illik a prediktorra és mi nem. No, a zonális abnormális 10-es 70-es évek egyáltalán nem. A mostani igen rá lehet húzni. Az extra kontinentális évtizedek pl 1940-es évek az részben igen. Jelenleg valahol a kontinentális és a extra kontinentális idõszakban vagyunk véleményem szerint. Legalábbis az elemzéseim alapján ez jött ki. Így a 70-es évekkel nem szabad összevetni a mostanit, mert teljesen eltérõ az áramlási rendszer típusa, legalábbis a döntõ részében az idõszakban.
Megmondom õsszintén a mostani szeptemberi adatok és a hótakarós adatok után sok-sok évet vetettem össze, és ha õszinte vagyok ez bizony kissé kilóg a sorból, hasonló lehetett pl 1936-37-es év mármint a tél mi jött utána. Elég hideg volt az és hó is hullott bõven. Meglátjuk mire jutunk és mi is lesz.
Gyakorlatilag egyikre sem hasonlít.
De már írtam valahol egy összegzést, hogy mi illik a prediktorra és mi nem. No, a zonális abnormális 10-es 70-es évek egyáltalán nem. A mostani igen rá lehet húzni. Az extra kontinentális évtizedek pl 1940-es évek az részben igen. Jelenleg valahol a kontinentális és a extra kontinentális idõszakban vagyunk véleményem szerint. Legalábbis az elemzéseim alapján ez jött ki. Így a 70-es évekkel nem szabad összevetni a mostanit, mert teljesen eltérõ az áramlási rendszer típusa, legalábbis a döntõ részében az idõszakban.
Megmondom õsszintén a mostani szeptemberi adatok és a hótakarós adatok után sok-sok évet vetettem össze, és ha õszinte vagyok ez bizony kissé kilóg a sorból, hasonló lehetett pl 1936-37-es év mármint a tél mi jött utána. Elég hideg volt az és hó is hullott bõven. Meglátjuk mire jutunk és mi is lesz.
Ez a szeptember minden volt, csak nem száraz. Ennek alapján 1971 és 72 jöhet szóba. Egyiknél se stimmel a decemberi idõjárás.
Mondom én neked:
1971 = Hüvös, átlagos csapadékú
1972 = Hûvös, csapadékos
1973 = Meleg, száraz
1977 = Hûvös, száraz
1971 = Hüvös, átlagos csapadékú
1972 = Hûvös, csapadékos
1973 = Meleg, száraz
1977 = Hûvös, száraz
Most ez nagyon eltérõ az országon belül az idei szeptemberi csapadék. ÉK-n 20-40 mm DNY meg 80-100mm. Hogy az elõzõ években mi volt...
Néztem és is ezeket, azt kéne még kideríteni, akkor mennyire volt csapadékos a szeptember. A prediktor értékét az jelentõsen módosítja. Lehet, akkor száraz, napos idõk jártak szeptemberben.
Bizony pont azért mondtam és nagyjából látható, hogy szigorú zonális áramlási idõszakokra nem igazán lehet ezt belõni.
1977-78 tele = december hideg a többi átlagos, aránylag kemény télnek mondható.
1972-73 tele = többnyire enyhe, január átlagos.
1971-72 tele = december tavasz, január kissé hidegebb, február tavasz, enyhe tél.
1973-74 tele = igen enyhe tavaszi február, a tél is enyhe, december kissé volt hideg, fõként az elsõ napjai miatt, többnyire ez is enyhe tél.
De most egy teljesen más jellegû periódusban vagyunk. Itt bizony a hosszas észak-déli áramlások a jellemzõek. Azonban ezek közé is csúszik egy-egy enyhe tél, pl 1997-98, 2000-01, 2006-07, 2007-08.
A prediktorra kíváncsi vagyok, egyelõre semmit sem tudhatunk biztosra:-)
1977-78 tele = december hideg a többi átlagos, aránylag kemény télnek mondható.
1972-73 tele = többnyire enyhe, január átlagos.
1971-72 tele = december tavasz, január kissé hidegebb, február tavasz, enyhe tél.
1973-74 tele = igen enyhe tavaszi február, a tél is enyhe, december kissé volt hideg, fõként az elsõ napjai miatt, többnyire ez is enyhe tél.
De most egy teljesen más jellegû periódusban vagyunk. Itt bizony a hosszas észak-déli áramlások a jellemzõek. Azonban ezek közé is csúszik egy-egy enyhe tél, pl 1997-98, 2000-01, 2006-07, 2007-08.
A prediktorra kíváncsi vagyok, egyelõre semmit sem tudhatunk biztosra:-)
Idén szigorú vizsga elõtt áll a Hari Seldon-féle prediktor.
A prediktor szerint az átlagosnál lényegesen hidegebb decembernek kell következnie, és azt mindig jóval nehezebb elõre megjósolni, mint az átlagost, vagy afölöttit.
Kíváncsi vagyok a fejleményekre.
(Remélem, hogy az átlagnál hidegebb idõt nem egy hosszan elnyúló hidegpárna idõszak fogja produkálni.)
A prediktor szerint az átlagosnál lényegesen hidegebb decembernek kell következnie, és azt mindig jóval nehezebb elõre megjósolni, mint az átlagost, vagy afölöttit.
Kíváncsi vagyok a fejleményekre.
(Remélem, hogy az átlagnál hidegebb idõt nem egy hosszan elnyúló hidegpárna idõszak fogja produkálni.)
Visszanéztem az egész adatsor a 39. heti jégkiterjedést illetõen, és 3+1 olyan évet találtam, amikor nagyobb volt a jég, mint most
1977 39 9577798
1972 39 7500857
1971 40 7020196 (ez 40. héti adat, mert hiányzik vagy 10 adata)
1973 39 6123090
2013 39 5877461
Utóbbi 47 év 5. legnagyobb jégborítottsága.De az utóbbi 25 év legnagyobbja.
1977 39 9577798
1972 39 7500857
1971 40 7020196 (ez 40. héti adat, mert hiányzik vagy 10 adata)
1973 39 6123090
2013 39 5877461
Utóbbi 47 év 5. legnagyobb jégborítottsága.De az utóbbi 25 év legnagyobbja.
Köszi a linket. Gyorsan átfutva tényleg kimagasló az idei eredmény, meglátjuk mi lesz. Amire gondoltam, hogy a zonális áramlásos 70-es években volt amikor több volt és mégis kifejezetten enyhe tél volt hazánk területén.
Szia!
Igen. Az 1. szám az év, a 2. az a hétnek a száma és a harmadik a hóborítottság km2-ben megadva. Most a 40. hétben járunk, és Hari Seldon tanulmánya szerint a 37. hét és a 40. hét között minél nagyobb az eurázsiai hónövekedés üteme, és minél csapadékosabb hazánkban a szeptember, annál alacsonyabb lehet a decemberi átlaghõmérséklet. A tanulmány a Légkör 2011.4. számában jelent meg.
Link
Igen. Az 1. szám az év, a 2. az a hétnek a száma és a harmadik a hóborítottság km2-ben megadva. Most a 40. hétben járunk, és Hari Seldon tanulmánya szerint a 37. hét és a 40. hét között minél nagyobb az eurázsiai hónövekedés üteme, és minél csapadékosabb hazánkban a szeptember, annál alacsonyabb lehet a decemberi átlaghõmérséklet. A tanulmány a Légkör 2011.4. számában jelent meg.
Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat