Modell-iskola
Valaki tudna nekem egy fáklyát adni 47.9179523 / 17.9949161(nemkell halálpontosanmivelnemislehet)
Pontosítja, de a CAPE elörejelzéshez leginkább a vertikális hömérséklet ill. nedvesség profil elörejelzés fontos. Ha ez nem elég jó, akkor gyakorlatilag hiába a "pontosítás". Erzésem szerint még messze nem elég pontosak a vertikális hömérséklet ill. nedvesség profil elörejelzések, így nagy csodát ettöl nem kell várni, de minden kis lépés elöre értékelendö
A virtuális hömérséklet a levegö hömérsékletének és nedvességtartalmának függvénye. Definíció szerint az a hömérséklet, amellyel a száraz (vígözt nem tartalmazó) levegöre felírt egyenleteket használhatjuk és egyúttal a levegö nedvességtartamát is figyelembe vettük.
Egyszerüebben megfogalmazva kicsit módosítjuk (egy képlet szerint) a valódi hömérsékletet, ezáltal kifejezünk egy nem valódi (emiatt virtuálisnak nevezett) hömérsékletet, ezáltal figyelmbe véve a levegö nedvességtartalmának hatását.
Egyszerüebben megfogalmazva kicsit módosítjuk (egy képlet szerint) a valódi hömérsékletet, ezáltal kifejezünk egy nem valódi (emiatt virtuálisnak nevezett) hömérsékletet, ezáltal figyelmbe véve a levegö nedvességtartalmának hatását.
Fõleg az analízisen javítanak, illetve a megfigyelt adatok hibakorrekcióján. Itt azt írják, hogy ez jelentõs javulást hoz szinte minden téren, kivéve a nyári konvektív idõszakban a csapadék határvonala (rain/no-rain) kissé pontatlanabb. Ezt valószínûleg a következõ javításban orvosolják majd.
További változás, hogy van néhány új paraméter illetve ami fontos lehet, hogy a CAPE, CIN és LI-index már a virtuális hõmérsékletbõl lesz számolva.
További változás, hogy van néhány új paraméter illetve ami fontos lehet, hogy a CAPE, CIN és LI-index már a virtuális hõmérsékletbõl lesz számolva.
Érdekes tanulmány jelent meg a Légkör 56.évfolyam 2.számában,Babolcsai György: A 850/1000 HPa-os relatív topográfián alapuló
halmazállapot-elõrejelzés új módszere,amit innen lehet letölteni:Link
halmazállapot-elõrejelzés új módszere,amit innen lehet letölteni:Link
Miért van lemaradásban a GFS? Népszerû téma itt is, de keveset tudni a háttérrõl. Ez a bejegyzés ezt (is) boncolgatja: Link
Ennek jó helye van itt: Link (palui linkelte a mettársalgóban). Reakcióm rá pedig ez volt:
Wetsom korábban is adatokra támaszkodva indokolta meg, hogy pontosabb az ECMWF, nem tippelt. Ami a GFS hátránya a szubjektíven szemlélõk körében, az az, hogy napi 4-szer frissül (többféle verziót villant fel), és tovább is fut (majdnem egy héttel) - persze az ECMWF ingyenes verziójával összehasonlítva. Ezért a valós hátrányához képest sokan még gyengébbnek gondolják ("használhatatlan szemét"). Egy elõrejelzõ meteorológusnak pedig minden adat adat, a pontos ugyanúgy, mint a kevésbé pontos. Aki csak az ECMWF-bõl csinálna elõrejelzést, pontatlanabb lenne, ügyetlenebb, mint ha felhasználná a többi modellt is, ismerve azok erõsségeit és gyengéit. Nem is beszélve a télen igen fontos tényezõkrõl: a távolra látás és a sûrûbb frissülés: ezekkel az eszközökkel egy makrováltás esélye (ESÉLYE) napokkal korábban körvonalazható, mint a rövidebb távra szóló modellekkel esetében (még mindig az ingyenes ECMWF a téma). Csak azért írtam e gondolatokat, hogy ne vessük el az egyiket a másik ellenében: ezek nem autók, ahol az egyiket kell választanod a másikkal szemben: itt megteheted, hogy egy kanyar elõtt inkább a GFS lengéscsillapítóit választod, gyorsításnál viszont ECMWF-motorral nyomod a gázpedált.
Wetsom korábban is adatokra támaszkodva indokolta meg, hogy pontosabb az ECMWF, nem tippelt. Ami a GFS hátránya a szubjektíven szemlélõk körében, az az, hogy napi 4-szer frissül (többféle verziót villant fel), és tovább is fut (majdnem egy héttel) - persze az ECMWF ingyenes verziójával összehasonlítva. Ezért a valós hátrányához képest sokan még gyengébbnek gondolják ("használhatatlan szemét"). Egy elõrejelzõ meteorológusnak pedig minden adat adat, a pontos ugyanúgy, mint a kevésbé pontos. Aki csak az ECMWF-bõl csinálna elõrejelzést, pontatlanabb lenne, ügyetlenebb, mint ha felhasználná a többi modellt is, ismerve azok erõsségeit és gyengéit. Nem is beszélve a télen igen fontos tényezõkrõl: a távolra látás és a sûrûbb frissülés: ezekkel az eszközökkel egy makrováltás esélye (ESÉLYE) napokkal korábban körvonalazható, mint a rövidebb távra szóló modellekkel esetében (még mindig az ingyenes ECMWF a téma). Csak azért írtam e gondolatokat, hogy ne vessük el az egyiket a másik ellenében: ezek nem autók, ahol az egyiket kell választanod a másikkal szemben: itt megteheted, hogy egy kanyar elõtt inkább a GFS lengéscsillapítóit választod, gyorsításnál viszont ECMWF-motorral nyomod a gázpedált.
Tudja valaki hogy az UM milyen bemenõ adatokból készül? Annyit tudok csak h a Metoffice modellje.
Szinte biztos vagyok benne, hogy négyzetes a rács (szerintem 12,5*12,5-ös).
A mi szélességünkön ~ 12,5km x 18km lenne, ha geografikus koordinátákkal számolnák. De gyanítom, hogy valamilyen korrekciót használva ettõl eltérõen rácspontoznak a modelleknél. Viszont nagyságrendileg így is látható a lényeg.
A szlovák aladin modellt az eddigi 3 órás léptetés helyett, mostantól óránként elérhetõ:
Link
Link
(Pedig ezek a magától hûlõ hidegcseppek itt már elõkerültek a fórumon /valamelyiken/, akkor egy hozzáértõ elmagyarázta a dolgot. Sajnos nem találtam meg. Valami olyasmire emlékszem, hogy az AC peremén, az AC-ra jellemzõ leszüremkedés csinál vele valamit, ami a hûlést okozza, de a lényeg, hogy itt fölülrõl lefelé megy végbe a hûlés; de fejbõl fogalmam sincs . Valaki profi írhatna errõl, vagy ha megtalálja valaki azt a beírást, akkor belinkelhetné. Tavaly vagy tavalyelõtt télen volt szó róla.)
Szerintetek létezhet a valóságban olyan mini-hidegmag, mint amit a GFS napok óta következetesen végighúz a Kelet-európai-síkságon?
Csírájában már az analízisen megvan az Aral-tótól északkeletre: Link
Aztán a böhöm Ac déli peremén megindul nyugat felé, és itt kezd furcsán viselkedni. Ahelyett, hogy szép lassan beolvadna a környezetébe, egyre jobban hûl, és -30 fokos 850 hPa-val éri el Ukrajnát: Link
Érdekes kinézetet ad az ottani fáklyának: Link
Végül a Fekete-tenger "befût" neki, azon már nem tud átkelni: Link
Odáig tisztának tûnik a történet, hogy a "szörnyeteg" egy okkludálódó sekély ciklonként kezdi pályafutását, amibõl az okklúzió miatt a melegszektor kiszorul, és létrejön egy hidegörvény. De miért mutatkozik mélyülõ ciklonként még pár napig: Link --> Link és miért hûl 850 hPa-on több mint egy hétig (még az izobárok kisimulása után is)? Bennem az merült fel, hogy egy-két, állandóan hibás bemenõ adat miatt siklik itt félre minden futásban a modell... lehetséges ez?
A másik, kicsit hasonló sztori az 1929 februárjában ránkszakadó hideglöket reanalízise. Link Link Link Link
A térképek szerint itt is Kelet-Európa felett hûlt jó 10 fokot (-25-rõl -35-re) pár nap alatt a hideg légtömeg, mindenféle külsõ utánpótlás nélkül. Bevallom, én erõsen kételkedem ebben, illetve a Magyarországot elérõ -35-ös izotermában is... 1929-bõl nem túl sok közép- és kelet-európai szondafelszállás adatai lehetnek elérhetõk, kevés adatból viszont könnyen lehet vad dolgokat lehet inter- avagy extrapolálni.
Csírájában már az analízisen megvan az Aral-tótól északkeletre: Link
Aztán a böhöm Ac déli peremén megindul nyugat felé, és itt kezd furcsán viselkedni. Ahelyett, hogy szép lassan beolvadna a környezetébe, egyre jobban hûl, és -30 fokos 850 hPa-val éri el Ukrajnát: Link
Érdekes kinézetet ad az ottani fáklyának: Link
Végül a Fekete-tenger "befût" neki, azon már nem tud átkelni: Link
Odáig tisztának tûnik a történet, hogy a "szörnyeteg" egy okkludálódó sekély ciklonként kezdi pályafutását, amibõl az okklúzió miatt a melegszektor kiszorul, és létrejön egy hidegörvény. De miért mutatkozik mélyülõ ciklonként még pár napig: Link --> Link és miért hûl 850 hPa-on több mint egy hétig (még az izobárok kisimulása után is)? Bennem az merült fel, hogy egy-két, állandóan hibás bemenõ adat miatt siklik itt félre minden futásban a modell... lehetséges ez?
A másik, kicsit hasonló sztori az 1929 februárjában ránkszakadó hideglöket reanalízise. Link Link Link Link
A térképek szerint itt is Kelet-Európa felett hûlt jó 10 fokot (-25-rõl -35-re) pár nap alatt a hideg légtömeg, mindenféle külsõ utánpótlás nélkül. Bevallom, én erõsen kételkedem ebben, illetve a Magyarországot elérõ -35-ös izotermában is... 1929-bõl nem túl sok közép- és kelet-európai szondafelszállás adatai lehetnek elérhetõk, kevés adatból viszont könnyen lehet vad dolgokat lehet inter- avagy extrapolálni.
Csak annyi a baj hogy jobb modellekbõl nem érhetõk el nagyon konvektív paraméterek, csak GFS bõl elérhetõ el sok konvektív paraméter publikusan, ami hát nem épp legmegbízhatóbb, ECMWF bõl csak CAPE érhetõ el és Delta Theta E. Ezen az oldalon Link most új modellel bõvült paletta Hirlam Aemettel, ami ECMWF bõl számol és felbontása is jobb és sok konvektiv paraméter van belõle de ezekrõl még semmit se tudok mondani, mivel nyáron még nem volt fent az új modell.
ha majd átrágom magam rajta alaposan, akkor biztos meg fogom érteni
köszi szépen
köszi szépen
Hogy mit ne mondjak, a viharvadászatokhoz megint teljesen más dolgokat kell tudni .
Az ilyen egész Európát lefedõ térképeken a ciklonok, anticiklonok, nagy térségû áramlások látszanak, ami az ún. szinoptikus skála (1000km-es nagyságrendû térbeli skála) idõjárási folyamatait mutatja. Az ilyen térbeli kiterjedésû légköri képzõdmények kvázi-kétdimenziósak, ami azt jelenti, hogy a függõleges irányú áramlások sebessége a vízszintes irányúakéhoz képest több nagyságrenddel kisebb.
(
Az ilyen tértartományú (pl. globális) modelleknek 10-25km, vagy fél-negyed földrajzi fok körüli a rácsfelbontása, ennél kisebb méretû hullámokat nem adnak vissza. Emiatt a függõleges sebességet diagnosztikai úton számolja (a sebességmezõ 3D-s divergenciája nulla, mivel a levegõ összenyomhatatlannak tekinthetõ /már ez is közelítés egyébként/, így a vízszintes 2D-s divergencia egyenlõ a függõleges sebesség függõleges irányú megváltozásával.)
Ez talán túl matematikai, de annyiból fontos, hogy a zivatarok viszont éppen olyan rendszerek, ahol a függõleges sebesség válik sokkal nagyobbá, mint a vízszintes. Azonban a zivatarok kiterjedése nagyon kicsi (akár kisebb, mint 1km), ami az õket leíró modellektõl néhány száz méteres rácsfelbontást követelne meg. Ezt ma még csak úgy lehet megcsinálni, ha a modell teljes tartománya nem nagyobb egy Magyarországnyi területnél, ugyanis a legszuperebb szuperszámítógépek sem tudnák kiszámolni megfelelõen gyorsan az idõjárást egy ilyen felbontású globálmodell esetén.
)
Visszatérve a zárójel elõttihez: a zivatarok a szinoptikus skálához képest jóval kisebb méretûek. A zivatarrendszerek 200-500km-es kiterjedésûek, ami az ún. mezoskála (mint mérettartomány).
Természetesen mindkét skálán ugyanaz a légköri kormányzó egyenletrendszer, csak amikor meg akarod oldani õket (pl. modellt akarsz gyártani), akkor más elhanyagolásokat teszel az egyik és a másik esetben. Ez más mozgásrendszereket (szinte "más fizikát") eredményez. /Bonyolultnak hangzik talán, de ismerõs lesz: a szinoptikus skálán ciklonokat, anticiklonokat kapsz, míg a mezoskálán zivatarokat . Emellett mindkét skálán megkapod a légköri frontokat is./
Ugyanakkor a mezoskálán való elemzéshez is tudni kell a szinoptikus skála eseményeit, hiszen pl. a függõleges gyorsulásra (amit szinoptikus skálán nem tudsz leírni) adódó egyenletben megjelenik a magaslégköri divergencia, amit a szinoptikus skála mozgásrendszere határoz meg.
Ez most kicsit bonyolultra sikeredett, remélem azért még érthetõ.
A mondandóm lényegének alapja tehát, hogy a légkörben különbözõ mozgásrendszerek léteznek, melyek különbözõ nagyságrendi skálákhoz tartoznak. Ezeken a skálákon bizonyos okokból különbözõképpen tehetsz elhanyagolásokat a légköri kormányzó egyenletrendszerben (és éppen ezek okozzák a különbözõ skálák különbözõ mozgásrendszereit).
Még annyi pluszt teszek hozzá, hogy a szinoptikus skálán a modelleken egy az egyben megjelennek a ciklonok, anticiklonok, és azok a legtöbb esetben 4-5-6 napra elõre általában ott (vagy valahol a közelben) meg is fognak jelenni. Ugyanakkor egy mezoskálájú modellben a zivatarok, ha meg is jelennek, még 2 óra múlva sem biztos, hogy a valóságban is megjelenik, vagy ha megjelenik, akkor is esetleg teljesen máshol. Ez az adott légköri képzõdmények élettartamával függ össze. A nagy méretûek sokáig élnek (szinop skálán néhány nap, 1-2 hét), míg a kicsik csak rövid ideig (zivatarok kb. fél órától fél napig élhetnek).
Itt jön be a nowcasting, ami a viharvadászathoz elengedhetetlen (errõl késõbb).
Elõszöris a zivatarok esetében éppen az elõbb leírtak miatt a térképen nem azt kell nézni, hogy mikor hol vannak rajta a cellák. A zivatarok kialakulásának feltételeit egyéb paraméterek (CAPE, SRH, és ezer más) bizonyos értékei szabják meg, melyeket származtatnak az alapmennyiségekbõl (T-bõl, nedvességbõl, szélbõl), amit viszont a szinoptikus skálájú modellek is számolnak. /Ezeket már a modellkimenet megjelenítésekor számolják sokszor, s így a globálmodellbõl is kijön. A mezoskálájú modell ilyenkor azért jó, mert egyszerûen pontosabban számol./ Azt kell nézni, hogy ezek az értékek mikor, milyen területen megfelelõek zivatar képzõdéséhez. Ezen belül a zivatar kialakulását sokszor az határozza meg, hogy a területen belül hol milyen a talajtípus, növényzet, talajvízszint, stb. (Pl. A szomszédban erdõben fekete erdõtalaj van, amit jobban melegít a Nap, mint nálam a szántóföldet, ezért az erdõ fölött fog megindulni a feláramlás, ott alakul ki a zivatar). A nowcasting feladata éppen az, hogy a méréseket figyeli, és abból, hogy hol alakult ki az elsõ zivatarcella, és merre megy, megpróbálja megbecsülni, hogy egy óra múlva hol fog zivatarlánc összeállni. Figyelni kell azt is, ha esetleg a zivatarok olyan helyen indultak meg, ahol nem voltak annyira jók a feltételek a modell szerint, attól még lehet, hogy a valóságban mégis ott lettek jobbak (a vártnál arrébb ment a meleg nedves szállítószalag pl.)
Na, most már jól megkavartalak , csak egy kis ízelítõt próbáltam adni arra, mennyire bonyolult tudomány a meteorológia, a viharvadászat meg pláne. Célom az volt elsõsorban, hogy megmutassam, hogy nagyjából milyen irányban kell továbbhaladni az alapok (dinamikus és szinoptikus meteorológia) után, hogy a viharvadászat szakmai tudományos alapjait megismerd. Remélem, tudtam segíteni .
Az ilyen egész Európát lefedõ térképeken a ciklonok, anticiklonok, nagy térségû áramlások látszanak, ami az ún. szinoptikus skála (1000km-es nagyságrendû térbeli skála) idõjárási folyamatait mutatja. Az ilyen térbeli kiterjedésû légköri képzõdmények kvázi-kétdimenziósak, ami azt jelenti, hogy a függõleges irányú áramlások sebessége a vízszintes irányúakéhoz képest több nagyságrenddel kisebb.
(
Az ilyen tértartományú (pl. globális) modelleknek 10-25km, vagy fél-negyed földrajzi fok körüli a rácsfelbontása, ennél kisebb méretû hullámokat nem adnak vissza. Emiatt a függõleges sebességet diagnosztikai úton számolja (a sebességmezõ 3D-s divergenciája nulla, mivel a levegõ összenyomhatatlannak tekinthetõ /már ez is közelítés egyébként/, így a vízszintes 2D-s divergencia egyenlõ a függõleges sebesség függõleges irányú megváltozásával.)
Ez talán túl matematikai, de annyiból fontos, hogy a zivatarok viszont éppen olyan rendszerek, ahol a függõleges sebesség válik sokkal nagyobbá, mint a vízszintes. Azonban a zivatarok kiterjedése nagyon kicsi (akár kisebb, mint 1km), ami az õket leíró modellektõl néhány száz méteres rácsfelbontást követelne meg. Ezt ma még csak úgy lehet megcsinálni, ha a modell teljes tartománya nem nagyobb egy Magyarországnyi területnél, ugyanis a legszuperebb szuperszámítógépek sem tudnák kiszámolni megfelelõen gyorsan az idõjárást egy ilyen felbontású globálmodell esetén.
)
Visszatérve a zárójel elõttihez: a zivatarok a szinoptikus skálához képest jóval kisebb méretûek. A zivatarrendszerek 200-500km-es kiterjedésûek, ami az ún. mezoskála (mint mérettartomány).
Természetesen mindkét skálán ugyanaz a légköri kormányzó egyenletrendszer, csak amikor meg akarod oldani õket (pl. modellt akarsz gyártani), akkor más elhanyagolásokat teszel az egyik és a másik esetben. Ez más mozgásrendszereket (szinte "más fizikát") eredményez. /Bonyolultnak hangzik talán, de ismerõs lesz: a szinoptikus skálán ciklonokat, anticiklonokat kapsz, míg a mezoskálán zivatarokat . Emellett mindkét skálán megkapod a légköri frontokat is./
Ugyanakkor a mezoskálán való elemzéshez is tudni kell a szinoptikus skála eseményeit, hiszen pl. a függõleges gyorsulásra (amit szinoptikus skálán nem tudsz leírni) adódó egyenletben megjelenik a magaslégköri divergencia, amit a szinoptikus skála mozgásrendszere határoz meg.
Ez most kicsit bonyolultra sikeredett, remélem azért még érthetõ.
A mondandóm lényegének alapja tehát, hogy a légkörben különbözõ mozgásrendszerek léteznek, melyek különbözõ nagyságrendi skálákhoz tartoznak. Ezeken a skálákon bizonyos okokból különbözõképpen tehetsz elhanyagolásokat a légköri kormányzó egyenletrendszerben (és éppen ezek okozzák a különbözõ skálák különbözõ mozgásrendszereit).
Még annyi pluszt teszek hozzá, hogy a szinoptikus skálán a modelleken egy az egyben megjelennek a ciklonok, anticiklonok, és azok a legtöbb esetben 4-5-6 napra elõre általában ott (vagy valahol a közelben) meg is fognak jelenni. Ugyanakkor egy mezoskálájú modellben a zivatarok, ha meg is jelennek, még 2 óra múlva sem biztos, hogy a valóságban is megjelenik, vagy ha megjelenik, akkor is esetleg teljesen máshol. Ez az adott légköri képzõdmények élettartamával függ össze. A nagy méretûek sokáig élnek (szinop skálán néhány nap, 1-2 hét), míg a kicsik csak rövid ideig (zivatarok kb. fél órától fél napig élhetnek).
Itt jön be a nowcasting, ami a viharvadászathoz elengedhetetlen (errõl késõbb).
Elõszöris a zivatarok esetében éppen az elõbb leírtak miatt a térképen nem azt kell nézni, hogy mikor hol vannak rajta a cellák. A zivatarok kialakulásának feltételeit egyéb paraméterek (CAPE, SRH, és ezer más) bizonyos értékei szabják meg, melyeket származtatnak az alapmennyiségekbõl (T-bõl, nedvességbõl, szélbõl), amit viszont a szinoptikus skálájú modellek is számolnak. /Ezeket már a modellkimenet megjelenítésekor számolják sokszor, s így a globálmodellbõl is kijön. A mezoskálájú modell ilyenkor azért jó, mert egyszerûen pontosabban számol./ Azt kell nézni, hogy ezek az értékek mikor, milyen területen megfelelõek zivatar képzõdéséhez. Ezen belül a zivatar kialakulását sokszor az határozza meg, hogy a területen belül hol milyen a talajtípus, növényzet, talajvízszint, stb. (Pl. A szomszédban erdõben fekete erdõtalaj van, amit jobban melegít a Nap, mint nálam a szántóföldet, ezért az erdõ fölött fog megindulni a feláramlás, ott alakul ki a zivatar). A nowcasting feladata éppen az, hogy a méréseket figyeli, és abból, hogy hol alakult ki az elsõ zivatarcella, és merre megy, megpróbálja megbecsülni, hogy egy óra múlva hol fog zivatarlánc összeállni. Figyelni kell azt is, ha esetleg a zivatarok olyan helyen indultak meg, ahol nem voltak annyira jók a feltételek a modell szerint, attól még lehet, hogy a valóságban mégis ott lettek jobbak (a vártnál arrébb ment a meleg nedves szállítószalag pl.)
Na, most már jól megkavartalak , csak egy kis ízelítõt próbáltam adni arra, mennyire bonyolult tudomány a meteorológia, a viharvadászat meg pláne. Célom az volt elsõsorban, hogy megmutassam, hogy nagyjából milyen irányban kell továbbhaladni az alapok (dinamikus és szinoptikus meteorológia) után, hogy a viharvadászat szakmai tudományos alapjait megismerd. Remélem, tudtam segíteni .
Köszi, akkor már értem, hogy miért nem értem!! Olvasgatok sokat, csak nagyon sok dolog jár a fejemben egyszerre (sok gond), és lassan jegyzem meg a dolgokat!! Most egy ilyen idõszakon megyek keresztül, szerintem ismerõs lehet, amikor mindenre tudsz koncentrálni, csak arra nem, amit éppen olvasol/tanulsz!!
De köszi szépen, akkor elkezdem tanulmányozni a modelleket meg olvasgatok, legalább alapokat tudjak, hiszen nyáron, ha már komolyabb cuccal fogok rendelkezni, akkor szeretnék menni viharvadászatra. És oda azért tudni kell az alapokat!!
De köszi szépen, akkor elkezdem tanulmányozni a modelleket meg olvasgatok, legalább alapokat tudjak, hiszen nyáron, ha már komolyabb cuccal fogok rendelkezni, akkor szeretnék menni viharvadászatra. És oda azért tudni kell az alapokat!!
"
Ugye AC hideget okozhatna, de az AC a magasnyomású képzõdmény, akkor most ha Magyarországon magasnyomás van, akkor miért melegszünk??
"
Az a baj, hogy nem ilyen egyszerû a dolog. Az anticiklon okozhatna hideget, de más esetben okozhatna meleget is. Az a hsz-em csak egy egészen konkrét pl, amit olivera linkelt. Ezer féle oka lehet annak, hogy miért okozhat hideget, és miért okozhat meleget.
Amúgy a geopotenciál egész pontosan a nehézségi gyorsulás integrálja a tengerszinttõl az adott nyomásig, tehát a gpdm*10 csak kb adja meg méterben a magasságot. A geopotenciál a nehézségi erõvel szemben végzett munka az egységnyi tömegre emelkedéskor.
Ahhoz, hogy konkrét idõjárást tudjunk meghatározni, az összes (vagy legalábbis minél több) nyomási szinten meg kell nézni, hogy milyen a geopotenciál-, a hõmérsékleti, a szél- és a nedvességi mezõ, illetve ezek idõbeli megváltozásai. Ezzel együtt pedig ismerni kell azt is, hogy a térképeken látható jelenségek mögött milyen fizikai folyamatok rejlenek (egy példa a kismillió közül: ha 300hPa-n a szélmezõ divergenciája pozitív, akkor a potenciális örvényesség idõbeli megváltozása is pozitív). A fizika mögött a 9db egyenletbõl álló légköri hidro-termodinamikai egyenletrendszer (Navier-Stokes-, nedvesség- és hõszállítási-, kontinuitási-, stb. egyenletek) van, ami csatolt nem-lineáris kaotikus hullámegyenletek rendszere.
Ha ezt igazán meg akarnád ismerni, akkor gyakorlatilag 6 félév dinamikus meteorológia és 4(?) félév szinoptikus meteorológia egyetemi tananyag szükséges hozzá. (Az elõbbihez nem árt még a fizika matematikai módszerei /vektoralgebra és vektoranalízis, valamint ezek alkalmazásai, koordináta-transzformációk, mindennek alapjául pedig a csoportelmélet és az analízis/)
Azt elmondtuk, hogy mi mit jelent a térképen, de hogy hogyan kell ezt olvasni, azt azért nem olyan egyszerû elmagyarázni.
(Azért néhány egyszerûbb, alap dolgot meg lehet tanulni elég sok fórumolvasgatással is.)
Ugye AC hideget okozhatna, de az AC a magasnyomású képzõdmény, akkor most ha Magyarországon magasnyomás van, akkor miért melegszünk??
"
Az a baj, hogy nem ilyen egyszerû a dolog. Az anticiklon okozhatna hideget, de más esetben okozhatna meleget is. Az a hsz-em csak egy egészen konkrét pl, amit olivera linkelt. Ezer féle oka lehet annak, hogy miért okozhat hideget, és miért okozhat meleget.
Amúgy a geopotenciál egész pontosan a nehézségi gyorsulás integrálja a tengerszinttõl az adott nyomásig, tehát a gpdm*10 csak kb adja meg méterben a magasságot. A geopotenciál a nehézségi erõvel szemben végzett munka az egységnyi tömegre emelkedéskor.
Ahhoz, hogy konkrét idõjárást tudjunk meghatározni, az összes (vagy legalábbis minél több) nyomási szinten meg kell nézni, hogy milyen a geopotenciál-, a hõmérsékleti, a szél- és a nedvességi mezõ, illetve ezek idõbeli megváltozásai. Ezzel együtt pedig ismerni kell azt is, hogy a térképeken látható jelenségek mögött milyen fizikai folyamatok rejlenek (egy példa a kismillió közül: ha 300hPa-n a szélmezõ divergenciája pozitív, akkor a potenciális örvényesség idõbeli megváltozása is pozitív). A fizika mögött a 9db egyenletbõl álló légköri hidro-termodinamikai egyenletrendszer (Navier-Stokes-, nedvesség- és hõszállítási-, kontinuitási-, stb. egyenletek) van, ami csatolt nem-lineáris kaotikus hullámegyenletek rendszere.
Ha ezt igazán meg akarnád ismerni, akkor gyakorlatilag 6 félév dinamikus meteorológia és 4(?) félév szinoptikus meteorológia egyetemi tananyag szükséges hozzá. (Az elõbbihez nem árt még a fizika matematikai módszerei /vektoralgebra és vektoranalízis, valamint ezek alkalmazásai, koordináta-transzformációk, mindennek alapjául pedig a csoportelmélet és az analízis/)
Azt elmondtuk, hogy mi mit jelent a térképen, de hogy hogyan kell ezt olvasni, azt azért nem olyan egyszerû elmagyarázni.
(Azért néhány egyszerûbb, alap dolgot meg lehet tanulni elég sok fórumolvasgatással is.)
A nyomástérképen T az a ciklonközpontokat jelöli a H pedig az Anticiklonokat. A nyomástérképeken a szinek azok geopotenciális magosságot jelölik gpdm ben amit ha 10 el megszorzunk megkapjuk méterben a magosságot. Salo irt érdekeset napokban arról h miért nem tudott - 9 -10 fokos T850 mellet hideg lenni 2 méteren. Link
Please segítsetek!! Itt van ez a nyomás és geopotenciál térkép!! A térképen mit jelentenek a színek, és mi a T meg a H?? :O Ugye AC hideget okozhatna, de az AC a magasnyomású képzõdmény, akkor most ha Magyarországon magasnyomás van, akkor miért melegszünk?? Valaki magyarázza el please hogyan kell olvasni a térképet!! köszi
A válaszok:
1. magyar oldal nincs
2. folyamatosan frissülõ fáklya sajnos nincs
3. a fáklya:
GFS esetében 20 (Pontosabban inkább 20 kisebb 1" és 2 nagyobb felbontású 0,5") különbözõ futtatású számítógépes elõrejelzés, tehát 20 különbözõ verzió a jövõben várható idõjárásra. Az egyes tagok a körülbelül 1500 méter (850hPa) magasságban várható hõmérsékletet, az alsók pedig a csapadékmennyiséget jelzik elõre 1-1 futásban. 22 különbözõ futtatás, 22 különbözõ elképzelés.
Mire jó ez?: ebbõl jól lehet következtetni a várható idõjárás bizonytalanságára!
Általában az elsõ pár napon még együtt fut mind a 22 tag, aztán nyílik a fáklya, azaz nõ a bizonytalanság. Röviden tömören ennyi !
Jahh és itt a 2 m-es "fáklya" Budapestre, bár nem tudom mi a célod vele mert nem sok mindenre jó:
Link
1. magyar oldal nincs
2. folyamatosan frissülõ fáklya sajnos nincs
3. a fáklya:
GFS esetében 20 (Pontosabban inkább 20 kisebb 1" és 2 nagyobb felbontású 0,5") különbözõ futtatású számítógépes elõrejelzés, tehát 20 különbözõ verzió a jövõben várható idõjárásra. Az egyes tagok a körülbelül 1500 méter (850hPa) magasságban várható hõmérsékletet, az alsók pedig a csapadékmennyiséget jelzik elõre 1-1 futásban. 22 különbözõ futtatás, 22 különbözõ elképzelés.
Mire jó ez?: ebbõl jól lehet következtetni a várható idõjárás bizonytalanságára!
Általában az elsõ pár napon még együtt fut mind a 22 tag, aztán nyílik a fáklya, azaz nõ a bizonytalanság. Röviden tömören ennyi !
Jahh és itt a 2 m-es "fáklya" Budapestre, bár nem tudom mi a célod vele mert nem sok mindenre jó:
Link
Hello! Lenne pár kérésem/kérdésem!!
1: valaki linkelne egy -lehetõleg magyar- oldalt, ahol vannak fáklyák?
2: tudnátok linkelni egy folyamatosan frissülõ fáklyát Budapest és környékére?
3: vki elmagyarázná vagy linkelne vmit, ami pontosan leírja, hogy hogyan kell a fáklyát leolvasni? köszi elõre is nevet
jah és 2 méteren kellene...tehát csapadék és hõmérséklet 2m-en...köszi
1: valaki linkelne egy -lehetõleg magyar- oldalt, ahol vannak fáklyák?
2: tudnátok linkelni egy folyamatosan frissülõ fáklyát Budapest és környékére?
3: vki elmagyarázná vagy linkelne vmit, ami pontosan leírja, hogy hogyan kell a fáklyát leolvasni? köszi elõre is nevet
jah és 2 méteren kellene...tehát csapadék és hõmérséklet 2m-en...köszi
Egyetértenék szemrebbenés nélkül, ha a lila foltok a képen a hó és esõ határán lennének. De nem (csak) ott vannak, hanem olyan helyen is, ahol nincs is csapadék (???). Ráadásul hó és esõ határán mindig van havasesõ, erre pl. a WRF jó példa, de ha nem is lenne, a havasesõ azért mégiscsak csapadék, alatta kéne legyen zöld izé még meteocielen is. Szóval ez valami jeges ködszitálós izétõl kezdve havasesõn át mindenféléig valami számított érték lehet... De lehet, hogy Neked van igazad, csak egyelõre még nem mûködik rendesen a funkció: Link Itt végigpörgetve csak 17-én éjszaka lesz ilyen típusú csapadék? Na neee... Valamit kevernek egyelõre még... Viszont remélem a többi modellhez is bevezetik, lévén jó visszajelzés lehet a légrétegzõdésrõl.
Havas esõ meg nincs? Nem ez általánosságban vegyes csapadékot jelent (se nem tiszta esõ, se nem tiszta hó), jéggöbök gyakorlatilag újrafagyott vízcseppek, és bizony önmagukban nincsennek tartósan csak havas esõvel.
A 'verglas' nem "jég" (ibolya színû)? A 'grésil' pedig ónos esõ lesz (narancssárgával). Pl.: Link (meg szótár)
"A modellek nem mindig "fogják meg" egy adott térség szinoptikus-klimatológiai sajátosságait. A számos példa közül álljon itt néhány. A kevésbé felhõs, szélcsendes éjszakákon az Alföld középsõ és délkeleti része, a Dunántúl délnyugati vidéke (Nagykanizsa környéke), valamint Szécsény, Zabar térsége lényegesen, gyakran több fokkal hidegebb, mint a környezete. Hasonló speciális szinoptikus-klimatológiai sajátosság, hogy Sopron és környéke igen érzékeny a déli szélre, vagy, hogy az ország északkeleti vidékén különösen makacs tud lenni a hidegpárna (télen az alsóbb légrétegekben megreked a nyirkos, hideg levegõ)."
Az ECMWF mondjuk Amerikában is veri GFS-t, olvastam tavaly egy amerikai met. fórumot, ahol elég rendesen szidták a GFS-t, hogy még az amerikai kontinensre is jobb az ECMWF.
Az túlzás, hogy nem megbízható, de valóban nem a legjobb a beválása (amit szó szerint kell érteni). A beválást többféleképpen lehet számolni. Legjobban a modellkimenet és a valóságban mért értékek közötti korreláció szemlélteti a beválási pontosságot. Abban az ECMWF elég sokkal veri az összes többit. Másrészt a GFS amerikai modell, és mint olyan, amerikára van a leginkább optimalizálva. Ezért is pontosabbak Európára az európai modellek (elsõsorban az ECMWF). Érdemes még az itteni WRF-et nézni egy napra, bár az nyáron igazán jó, mert az a konvekcióra lett kitalálva.
Mondjuk a különbségek sokszor olyan kicsik a globálmodellek között, hogy aki nem készít részletes statisztikát a beválásáról, talán észre sem veszi .
Igazából én sem vagyok rutinos még, úgyhogy részleteket errõl én sem tudok.
Mondjuk a különbségek sokszor olyan kicsik a globálmodellek között, hogy aki nem készít részletes statisztikát a beválásáról, talán észre sem veszi .
Igazából én sem vagyok rutinos még, úgyhogy részleteket errõl én sem tudok.
Köszönöm a segítségedet! Kérdezhetek még valamit? Elõbb azt a választ kaptam, hogy amit most belinkelek neked modellt az nem megbízható, és miért? Link
Ne Budapestet nézd az egész országra....
Amit belinkeltél, az az ország egyetlen egy pontjára (egy modellbeli rácspontra) vonatkozó modell elõrejelzés. Ahhoz hogy megértsd a folyamatokat, ne ilyennel kezdd, hanem mondjuk egész Európát ábrázoló térképekkel. Azon láthatod csak összességében az egyes idõjárási folyamatokat. Késõbb (jóval késõbb), ha azt már érted, akkor áttérhetsz egyetlen pontra szóló modell elõrejelzéskre is (de akkor is csak kiegészítõleg a térképek mellett!), de addig nem sok értelme van...
Ja, és elõször teljesen mindegy, hogy milyen modellt nézel (de kezd globál modellekkel), fõ, hogy térképes formát nézd, csakis úgy látod át a folyamatokat. Ezek pont erre a célra vannak kitalálva.
Amit belinkeltél, az az ország egyetlen egy pontjára (egy modellbeli rácspontra) vonatkozó modell elõrejelzés. Ahhoz hogy megértsd a folyamatokat, ne ilyennel kezdd, hanem mondjuk egész Európát ábrázoló térképekkel. Azon láthatod csak összességében az egyes idõjárási folyamatokat. Késõbb (jóval késõbb), ha azt már érted, akkor áttérhetsz egyetlen pontra szóló modell elõrejelzéskre is (de akkor is csak kiegészítõleg a térképek mellett!), de addig nem sok értelme van...
Ja, és elõször teljesen mindegy, hogy milyen modellt nézel (de kezd globál modellekkel), fõ, hogy térképes formát nézd, csakis úgy látod át a folyamatokat. Ezek pont erre a célra vannak kitalálva.
Akkor Budapestet nézzem egész Magyarországra?
Ennek a modellnak mi a hibája? Link
Ennek a modellnak mi a hibája? Link