Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm mindkettőtöknek! A Joe által linkelt tanulmány miatt is kérdeztem, mert a szerző azt írja, hogy ő mit tekint rendkívül hideg napnak, illetve időszaknak. Szóval saját fogalommeghatározasról van szó.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy mi az RHI és a HRHI pontos definíciója. Vagy ez egy szubjektív dolog? Csak mert mindenhol máshogy definiálják.
Nos, azért ez legalábbis érdekes.
Viszont, ha így van, akkor mégse vagyunk a városban mindannyian hülyék.
Három reggeli csapadékmérés: 6,6 mm, 6,8 mm, 6,5 mm.
OMSZ: 10,1 mm. Ugyanakkor, amikor a "lehet, hogy hibás hómérés" megszületett. Akkor ez is hibás?
Ettől függetlenül ezek kerülnek be az archívumba.
És mielőtt megkapnám, hogy ennyi tévedés belefér: hát ne férjen bele. Ez a dolga, hivatalos és hivatásos mérőkről beszélünk.
Nem, Kornél, nem volt mérhető csapadék, mondom kb. 20 hópihe.
Viszont, ha így van, akkor mégse vagyunk a városban mindannyian hülyék.
Három reggeli csapadékmérés: 6,6 mm, 6,8 mm, 6,5 mm.
OMSZ: 10,1 mm. Ugyanakkor, amikor a "lehet, hogy hibás hómérés" megszületett. Akkor ez is hibás?
Ettől függetlenül ezek kerülnek be az archívumba.
És mielőtt megkapnám, hogy ennyi tévedés belefér: hát ne férjen bele. Ez a dolga, hivatalos és hivatásos mérőkről beszélünk.
Nem, Kornél, nem volt mérhető csapadék, mondom kb. 20 hópihe.
Mérések közötti 1-1 órákban nem lehetett erősebb hóesés, ami mindig észleléskor gyengült hószállingózássá? Nem életszerű, de nem is lehetetlen, ezért kérdezem
Szép napot, jó észleléseket kívánok! Tudja-e valaki, hogy a www.infoclimat.fr/cartes/observations-meteo/temps-reel/temperature-sous-abri/europe.html címen ma reggel óta miért nem jelennek meg a térképek? A választ előre is megköszönöm.
Van-e valamilyen más lehetőség, más címen, ahol megtudhatom Közép-Európa friss hőmérséklet- és légnyomás-viszonyait?
Van-e valamilyen más lehetőség, más címen, ahol megtudhatom Közép-Európa friss hőmérséklet- és légnyomás-viszonyait?
Az Antarktisz körüli polárfrontot (ahol a sarki és a szubtrópusi cella összeáramlása található) ott nem akadályozza kontinens abban, hogy egymást kövessék a rajta kialakult ciklonok, ezért a sok felhő. Pl. műholdképen: Link láthatod, hogy vonulnak most is a ciklonok.
Meg van egy ilyen NASA-kép a Föld felhős területeiről: Link
A fehér szín jelenti az erősen felhős területeket, a kék a derülteket. Elég fehér az a déli rész
Meg van egy ilyen NASA-kép a Föld felhős területeiről: Link
A fehér szín jelenti az erősen felhős területeket, a kék a derülteket. Elég fehér az a déli rész
Kedves Fórumozók,
Szeretném majd föltenni a Bioszférába ezt a cikket:
McCoy DT et al. Natural aerosols explain seasonal and spatial patterns of Southern Ocean cloud albedo
- megakadtam egy dolgon, kérem szépen segítsetek. Ezt írják:
The Southern Ocean is an expansive and dynamic ocean with rich ecosystems remote from most human influences. It is also the cloudiest region on Earth. These clouds influence the atmospheric and oceanic circulation of the entire Southern Hemisphere …
tehát hogy a leg-felhősebb terület a Földön. Valóban megelőzné pl. az Amazonas-medencét? Lehetne tudni, hogy területre, fényességre, felhővastagságra, mire vonatkozik ez a listavezetés? A szerzők műholdas adat-feldolgozást végeztek, és az alfa-klorofill mennyiségét is mérték. Hogy látja a műhold a felhőkön keresztül "amit kell" látnia?
Nano, a tengereket Te jól ismered. Tudnál segíteni? Hálás köszönet.
Szeretném majd föltenni a Bioszférába ezt a cikket:
McCoy DT et al. Natural aerosols explain seasonal and spatial patterns of Southern Ocean cloud albedo
- megakadtam egy dolgon, kérem szépen segítsetek. Ezt írják:
The Southern Ocean is an expansive and dynamic ocean with rich ecosystems remote from most human influences. It is also the cloudiest region on Earth. These clouds influence the atmospheric and oceanic circulation of the entire Southern Hemisphere …
tehát hogy a leg-felhősebb terület a Földön. Valóban megelőzné pl. az Amazonas-medencét? Lehetne tudni, hogy területre, fényességre, felhővastagságra, mire vonatkozik ez a listavezetés? A szerzők műholdas adat-feldolgozást végeztek, és az alfa-klorofill mennyiségét is mérték. Hogy látja a műhold a felhőkön keresztül "amit kell" látnia?
Nano, a tengereket Te jól ismered. Tudnál segíteni? Hálás köszönet.
A felhőképződéshez aeroszolrészecskék szükségeltetnek, ez jelen esetben az égéstermékből adódik, ezeken történik meg a vízcsepp/jégképződés, ők lesznek a kondenzmagvak. Aztán a hogyan tovább már soktényezős dolog, de a lényeg, hogy nem a kompresszió a ludas.
Az, hogy a hajtóművek mögött néhány m-rel keletkezik légköri nyomáson, kizárja, hogy a kompresszió miatt keletkezzen.
Főleg égéstermék (kondenzáció).
A turbólégcsavaros gépek is húznak kondenzcsíkot amúgy.
A turbólégcsavaros gépek is húznak kondenzcsíkot amúgy.
Köszönöm a tájékoztatást, de igazából nem ez lett volna a kérdésem lényege, hanem hogy elsősorban mi által keletkezik a kondenzcsík?
Kompresszió, vagy égéstermék.
Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km körüli magasságba, égéstermékük is van, mégsem húznak kondenzcsíkot.
Kompresszió, vagy égéstermék.
Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km körüli magasságba, égéstermékük is van, mégsem húznak kondenzcsíkot.
"Mi akkor az igazság?"
Amit a kislexikonban olvastál. A repülőgépek üzemanyaga, a kerozin (a gázolajhoz sokkal közelebb van, mint a benzinhez) szénhidrogén, aminek az égéstermékei a kislexikonban leírtak, közöttük a víz.
Közvetlen a hajtóműből jön ki az égéstermék. A hajtóműben ég el az üzemanyag, hova kerülhetne az égéstermék?
Link
Amit a kislexikonban olvastál. A repülőgépek üzemanyaga, a kerozin (a gázolajhoz sokkal közelebb van, mint a benzinhez) szénhidrogén, aminek az égéstermékei a kislexikonban leírtak, közöttük a víz.
Közvetlen a hajtóműből jön ki az égéstermék. A hajtóműben ég el az üzemanyag, hova kerülhetne az égéstermék?
Link
Olvasom a metnet kislexikonban a kondezcsíkról:
"A kondenzcsík egy mesterséges "felhő", melyet repülőgépek vagy rakéták hajtóműveinek kipufogógázai hoznak létre.
A hajtóművek üzemanyagának elégetésekor jellemzően szén-dioxid, vízgőz, nitrogén-oxidok és korom képződik. Az alsó troposzférában, kb. 10 km magasságban -40 °C körüli a hőmérséklet, azaz az ott lévő levegő már csak nagyon kis mennyiségben tud vízgőzt felvenni és már egy viszonylag alacsony abszolút nedvességtartalom esetén is telítetté válik. Ha a hőmérséklet a harmatpont alá csökken, akkor a vízgőz már a repülőgép mögött néhány méterrel kondenzálódik és megfagy, illetve reszublimálódik. Az így létrejövő jégfelhő a cirrusfelhők közé sorolandó (Cirrus aviaticus)
Rakéták hajtóanyagának elégésekor vízgőz, korom és a hajtóanyagtól függően egyéb szilárd égéstermék keletkezik, ezekből az előbb leírtak szerint képződik a kondenzcsík. A szilárd hajtóanyagú rakéták üzemanyaga ammónium-perklorát és alumínium, melyből az elégés során egy vastag, sósavból és alumínium-oxidból álló aerosol képződik, ez tehát nem keverendő össze a kondenzcsíkkal."
Ezzel szemben én eddig úgy tudtam, hogy a kondenzcsíknak semmi köze az égéstermékhez. Nem is tudom, közvetlen a hajtóműből egyáltalán jön-e ki égéstermék.
Ezzel szemben (mint a nevében is benne van) a kondenzcsík attól keletkezik, hogy a sugárhajtómű annyira összesűríti a levegőt, hogy a vízgőz kicsapódik benne. Ami aztán (megfelelő feltételek mellett) felhővé alakul.
Mi akkor az igazság?
"A kondenzcsík egy mesterséges "felhő", melyet repülőgépek vagy rakéták hajtóműveinek kipufogógázai hoznak létre.
A hajtóművek üzemanyagának elégetésekor jellemzően szén-dioxid, vízgőz, nitrogén-oxidok és korom képződik. Az alsó troposzférában, kb. 10 km magasságban -40 °C körüli a hőmérséklet, azaz az ott lévő levegő már csak nagyon kis mennyiségben tud vízgőzt felvenni és már egy viszonylag alacsony abszolút nedvességtartalom esetén is telítetté válik. Ha a hőmérséklet a harmatpont alá csökken, akkor a vízgőz már a repülőgép mögött néhány méterrel kondenzálódik és megfagy, illetve reszublimálódik. Az így létrejövő jégfelhő a cirrusfelhők közé sorolandó (Cirrus aviaticus)
Rakéták hajtóanyagának elégésekor vízgőz, korom és a hajtóanyagtól függően egyéb szilárd égéstermék keletkezik, ezekből az előbb leírtak szerint képződik a kondenzcsík. A szilárd hajtóanyagú rakéták üzemanyaga ammónium-perklorát és alumínium, melyből az elégés során egy vastag, sósavból és alumínium-oxidból álló aerosol képződik, ez tehát nem keverendő össze a kondenzcsíkkal."
Ezzel szemben én eddig úgy tudtam, hogy a kondenzcsíknak semmi köze az égéstermékhez. Nem is tudom, közvetlen a hajtóműből egyáltalán jön-e ki égéstermék.
Ezzel szemben (mint a nevében is benne van) a kondenzcsík attól keletkezik, hogy a sugárhajtómű annyira összesűríti a levegőt, hogy a vízgőz kicsapódik benne. Ami aztán (megfelelő feltételek mellett) felhővé alakul.
Mi akkor az igazság?
Erre csak az a magyarázat, hogy sokkal hosszabb idöszakra kell az operatív futást az ensemble futásokkal összehasonlítani. Ha csak néhány napot veszel, akkor elöfordulhat, hogy az operatív épp mindig felfelé lóg ki. De kellöen hosszú idöszak esetén, ha jó a modell (és egyéb spec. esetek sem állnak fenn), akkor középtávon az operativnak véletlenszerüen kell a perturbált tagok közt futnia, így felfele és lefele is kb ugyanolyan gyakran kell "kilógnia". Mert egymaga nem képes a legvalószínübb helyzetet elörejelzni, attól mind negativ, mind pozitiv irányban és különbözö mértékben eltérhet.
Mivel az op. felbontása nagyobb az ens. perturbált tagjaitól, az erre érzékeny paraméterek eltéröen viselkedhetnek az op-ban ill. az ensemble futásoknal, így ezekre nem feltétlen igazak a fent leirtak. Ha pl. egy hegységet elég jól megfog az op.felbontása, de az ens-é nem, akkor az orografikus csapadéktöbbletet is jobban le fogja tudni írni az op, így gyakrabban számolhat több csapadékot az adott hegyi rácspontra, illetve alacsonyabb felszínközeli hömérsékletet, mint az ens.tagok. De a magyarországi rácspontok többségénél ez a hatás nem túl jelentös.
Mivel az op. felbontása nagyobb az ens. perturbált tagjaitól, az erre érzékeny paraméterek eltéröen viselkedhetnek az op-ban ill. az ensemble futásoknal, így ezekre nem feltétlen igazak a fent leirtak. Ha pl. egy hegységet elég jól megfog az op.felbontása, de az ens-é nem, akkor az orografikus csapadéktöbbletet is jobban le fogja tudni írni az op, így gyakrabban számolhat több csapadékot az adott hegyi rácspontra, illetve alacsonyabb felszínközeli hömérsékletet, mint az ens.tagok. De a magyarországi rácspontok többségénél ez a hatás nem túl jelentös.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#377492 - 2018-01-15 10:10:44)
Sziasztok, új tagként üdvözlök mindenkit ezen a szép TÉLI délelőttön (illetve az újat úgy kell érteni, hogy már egy ideje jelen voltam, csak read-only üzemmódban).
Eleinte igyekszem felszívni minél több tudást, így inkább kérdéseim lesznek (előre is köszönöm a türelmeteket).
Most leginkább arra lennék kíváncsi, hogy mi magyarázhatja mostanában az operatívok folyamatos, erősen átlag feletti futását? Az ECM-nél már hosszú napok óta megy ez az ORSC téma (és érdekes módon mindig felfelé lóg ki), de most már a GPS op. is az utóbbi 4-5 futás után behozná a tavaszt a jövő hét elejétől.
Az világos, hogy a főfutás nagyobb felbontáson megy, tehát elvileg "jobban" megláthatná a várható helyzetet mint a perturbált tagok, de érdekes módon úgy tűnik, hogy az ens nem igazodik hozzá egyik modellnél sem, hanem következetesen többé-kevésbé a telet adja.
Sőt, az ECM-nél a mostani átlag még lejjebb is került:
Link
Ehhez képest 12z:
Link
Hol lehet az igazság az op vs. ens csatában?
Sziasztok, új tagként üdvözlök mindenkit ezen a szép TÉLI délelőttön (illetve az újat úgy kell érteni, hogy már egy ideje jelen voltam, csak read-only üzemmódban).
Eleinte igyekszem felszívni minél több tudást, így inkább kérdéseim lesznek (előre is köszönöm a türelmeteket).
Most leginkább arra lennék kíváncsi, hogy mi magyarázhatja mostanában az operatívok folyamatos, erősen átlag feletti futását? Az ECM-nél már hosszú napok óta megy ez az ORSC téma (és érdekes módon mindig felfelé lóg ki), de most már a GPS op. is az utóbbi 4-5 futás után behozná a tavaszt a jövő hét elejétől.
Az világos, hogy a főfutás nagyobb felbontáson megy, tehát elvileg "jobban" megláthatná a várható helyzetet mint a perturbált tagok, de érdekes módon úgy tűnik, hogy az ens nem igazodik hozzá egyik modellnél sem, hanem következetesen többé-kevésbé a telet adja.
Sőt, az ECM-nél a mostani átlag még lejjebb is került:
Link
Ehhez képest 12z:
Link
Hol lehet az igazság az op vs. ens csatában?
Elárulná valaki, hogy ha ilyen komoly kontinentális hideg elárasztással számol az ECM, akkor miért ad ilyen makrokép mellett Link is nappali pluszokat és csak gyenge éjszakai fagyokat, amikor ez nyilvánvalóan butaság, hiszen lábashideg beáramlás várható. Talán a modellbe nincs belekalkulálva, hogy a felszín közelében sokkal zordabb egy ilyen légtömeg, mint az óceáni, és így csak a 850 hepás hőm.-et veszi figyelembe, s innen eredhetnek ezek a megtévesztő hőmérsékleti értékek?
Ja igen
Közben megtaláltam: 201701200740 AAXX 20081 12843 41940 03401 11083 21102 30212 40397 52007 71000 90740==
Tényleg a tavalyi max.
Közben megtaláltam: 201701200740 AAXX 20081 12843 41940 03401 11083 21102 30212 40397 52007 71000 90740==
Tényleg a tavalyi max.
Amúgy lehet elírás történt, mert 1907-ben Pannonhalmán mértek 1054-s értéket akkor..szóval a dátum jó lehet csak az érték nem....vagy nem tengerszintre átszámított érték hanem állomásszinti..
Hát az még állomásszintinek is kárcsú
1055,9 a rekord, ha jól tudom.
1055,9 a rekord, ha jól tudom.
Az OMSZ idei hivatalos kiadványában olvasom:
Legmagasabb budapesti légnyomásérték: 1039,7 hPa. (1907.01.24.)
Ez korrekt adat?
Legmagasabb budapesti légnyomásérték: 1039,7 hPa. (1907.01.24.)
Ez korrekt adat?
A havazás intenzitása egy képzeletbeli 10-es skálán 4-es erősségű. Vigyázat, igen erősen szubjektív megítélésű skála ez
Nemrég dolgoztam meg nem nevezett cégnek, akinek a jogszabályok miatt kötelező az egyik eszetlen bevalláshoz megadnia a meteorológiai adatokat napi bontásban - évente. (persze lehet saját állomása is, de ahhoz úgysem értenek).
Namármost megveszi az éves adatsort jó pénzért, majd azt éves bevallásban beküldi a Hatósághoz, aki kipipálja, hogy megvan, bele sem néz, nem is ért hozzá, de kell, MER benne van a jogszabályban.
Ami ebben mégnagyobb gáz, hogy mindezt a kedves állampógárok pénzéből teszi fentemlített cég, azaz lehet mégis kifizeted
Amúgy nekem is szükségem lett volna már adatra, de ennyi pénzért inkább köszi nem!
Namármost megveszi az éves adatsort jó pénzért, majd azt éves bevallásban beküldi a Hatósághoz, aki kipipálja, hogy megvan, bele sem néz, nem is ért hozzá, de kell, MER benne van a jogszabályban.
Ami ebben mégnagyobb gáz, hogy mindezt a kedves állampógárok pénzéből teszi fentemlített cég, azaz lehet mégis kifizeted
Amúgy nekem is szükségem lett volna már adatra, de ennyi pénzért inkább köszi nem!
Sziasztok!
Abban szeretnék segítséget kérni,hogy szombatra hol találok szél előrejelző modellt ami viszonylag pontos és megbízható.
/ lenne egy erdei bográcsozás a Bakonyban szombaton, a csapadék az már biztos,hogy szombaton a Bakonyban kicsi rá az esély,
de nem mindegy ,hogy a szél elviszi a bográcsot
kösz szépen
Abban szeretnék segítséget kérni,hogy szombatra hol találok szél előrejelző modellt ami viszonylag pontos és megbízható.
/ lenne egy erdei bográcsozás a Bakonyban szombaton, a csapadék az már biztos,hogy szombaton a Bakonyban kicsi rá az esély,
de nem mindegy ,hogy a szél elviszi a bográcsot
kösz szépen