Bioszféra
Mondjuk onnan, hogy meglehetõsen régóta ismerem a jóembert, aki termeli s egyben árusítja. :-)
A televíziós mûsokból is hasonló módon lehet az értékeset kiválasztani mint ahogyan a könyvesboltban is teszi az ember.
A piacon ugyanúgy sokszor árulnak külföldi vagy kétes eredetû gyümölcsöt. Másrészrõl nálunk pl. a Sparban rendszeresen árulják egy közeli kistérség kistermelõi szövetkezetének zöldség-gyümölcs termékeit, ez az ajánlatuk jelentõs részét teszi ki. Kissé árnyaltabb tehát ez a kérdés is a fekete-fehérnél. (utóbbi egyébként a televízió témakörre is igaz)
Az már persze csak részletkérdés, hogy valami nem feltétlenül és szükségszerûen vacak csak azért mert spanyol.
Az már persze csak részletkérdés, hogy valami nem feltétlenül és szükségszerûen vacak csak azért mert spanyol.
Floo, sajnos a 10 millió hazainak jó, ha a fele eszik magyar gyümölcsöt, zöldséget. Szerintem igazából még ennyi sem... Én amíg van magyar zökdség, csak azt veszek, és ráadásnak a piacon, termelõtõl. Nagyáruházban maximum kákit veszek, esetleg jégsalátát. De nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak a piacot, hanem kénytelenek a tecsóban kapható spanyol, holland, olasz, stb. vackot venni, pusztán azért, mert az olcsóbb...
Igen,a városi ember igy gondolja,én viszont kimegyek az udvarra és szedek ha van mit!
Még mindig sokkal finomabb a hazai gyümi mint a külföldi!
A kiwi jó példa erre,a saját kiwim 2-szer akkora mint a tecskós,söt lesz fajtám ami 3-szor akkora és 1000-szer zamatosabb izesebb!
Még mindig sokkal finomabb a hazai gyümi mint a külföldi!
A kiwi jó példa erre,a saját kiwim 2-szer akkora mint a tecskós,söt lesz fajtám ami 3-szor akkora és 1000-szer zamatosabb izesebb!
Nálunk a barack nem indult még be, csak a cseresznye...
Egyébként az uram erre azt mondta, hogy az ország nagy része úgyis külföldi gyümölcsöt eszik teszkó gazdaságos kivitelben, így akár az összes fa észrevétlenül elfagyhat... Attól tartok, nagyrészt igaza van...
Egyébként az uram erre azt mondta, hogy az ország nagy része úgyis külföldi gyümölcsöt eszik teszkó gazdaságos kivitelben, így akár az összes fa észrevétlenül elfagyhat... Attól tartok, nagyrészt igaza van...
Azért a neten ÉN döntöm el, hogy mit akarok nézni, nem egy gazdasági menedzsment és egy szerkesztõbizottság. Olyan, mintha könyvet olvasnék, csak ezt kényelmetlen fekve olvasni, meg ha elalszik közben az ember, félõ, hogy agyonüti a fejére esõ monitor... :-)
Értem az összehasonlításodat, persze, hogy itt is van rengeteg szemét, csakhogy megvannak az eszközök arra, hogy kiszûrje az ember, míg egy tévé esetén nincsen, ott ömlesztve kapod a vacakot.
Igény szerint kinek-kinek mire van szüksége, azt találja itt is, ott is. Csakhogy amíg itt rövid idõ alatt el tudom dönteni, hogy az adott (megtalált) információ az-e, amire szükségem van, addig a tévén ez csak utólag derülhet ki, és közben elfecsérel az ember egy rakás vissza nem hozható idõt, ami az én ÉLETEM, és nem egy gazdasági menedzsment + szerkesztõbizottság élete. Engem nem szórakoztatna, nem oldaná a bennem lévõ feszültséget egy olyan dolog, hogy csak ülök és üres tekintettel bámulok valamit. Nekem az a jó, ha én tarthatom a kezemben a gyeplõt, én dönthetem el, hogy mivel kössem le az agyam szabadon futó kapacitásait. Ha akarom, vicceket olvasok, ha akarom tanulmányozom a mamutfenyõk fejlõdési szakaszait, ha akarom, megnézek egy videót egy viharról, ha akarom, elolvasom, hogyan mûködik egy hosszú útra tervezett ûrjármû energiaellátó rendszere. Nem hiszem, hogy ez pusztán léptékbeli különbség lenne, sokkal de sokkal inkább minõségi - már ha az ember tudja, mit akar. Én speciel tudom. :-)
Értem az összehasonlításodat, persze, hogy itt is van rengeteg szemét, csakhogy megvannak az eszközök arra, hogy kiszûrje az ember, míg egy tévé esetén nincsen, ott ömlesztve kapod a vacakot.
Igény szerint kinek-kinek mire van szüksége, azt találja itt is, ott is. Csakhogy amíg itt rövid idõ alatt el tudom dönteni, hogy az adott (megtalált) információ az-e, amire szükségem van, addig a tévén ez csak utólag derülhet ki, és közben elfecsérel az ember egy rakás vissza nem hozható idõt, ami az én ÉLETEM, és nem egy gazdasági menedzsment + szerkesztõbizottság élete. Engem nem szórakoztatna, nem oldaná a bennem lévõ feszültséget egy olyan dolog, hogy csak ülök és üres tekintettel bámulok valamit. Nekem az a jó, ha én tarthatom a kezemben a gyeplõt, én dönthetem el, hogy mivel kössem le az agyam szabadon futó kapacitásait. Ha akarom, vicceket olvasok, ha akarom tanulmányozom a mamutfenyõk fejlõdési szakaszait, ha akarom, megnézek egy videót egy viharról, ha akarom, elolvasom, hogyan mûködik egy hosszú útra tervezett ûrjármû energiaellátó rendszere. Nem hiszem, hogy ez pusztán léptékbeli különbség lenne, sokkal de sokkal inkább minõségi - már ha az ember tudja, mit akar. Én speciel tudom. :-)
Láttam olyan barackot,amin a virágrügy a vége piros volt már!
Amugy szép lehet most a hóból kikandikáló tõzike
Amugy szép lehet most a hóból kikandikáló tõzike
Rendben, de ahhoz túl rövid az élet, hogy turkáljak benne és keresgéljem a sok szemét közt az értékeset, inkább kirándulok, olvasok, vagy bármi értelmeset csinálok. A rádió minden olyat bemond, amire szükségem van, ha fontos, utánanézek, de ezért nem kell felesleges készülékeket tartanom a háztartásomban. Sokkal inkább töltöm az idõt azzal, akit szeretek, mintsem vadidegeneket bámuljak egy dobozban. Ráadásul az urammal ingyen lehetek, se áramot nem fogyaszt, se antenna nem kell hozzá, meg még meg is hálálja a figyelmet. :-)
Noli!
Azt azért jó ha tudod, hogy a TV olyan mint a kuka. Nem csak szemét kerül bele, hanem rengeteg hasznos dolog is.
Azt azért jó ha tudod, hogy a TV olyan mint a kuka. Nem csak szemét kerül bele, hanem rengeteg hasznos dolog is.
Hát szerintem nem jó helyen nézte azokat a fákat... Lehet, h Pest környékén nem indultak be, de erre, illetve DNY-on biztosan!
Itt a neten visszanézheted, azt mondta, hogy megvizsgálta a gyümölcsfákat, de még alszanak, nem indult be a nedvkeringés, tehát nem kell attól tartani, hogy elfagy a mostani hidegtõl.
Mi volt benne? Nedvkeringés? ;-) Értem ám! Bálint gazda jó fej kisöreg, de no TV.
Bocs, de akkor se nézném meg ezt a szemetet, ha fizetnének érte.
Amúgy se tévézünk, nincs is olyanunk hála Istennek!
Én rádiót szoktam hallgatni (Kossuth, Bartók).
Bocs, de akkor se nézném meg ezt a szemetet, ha fizetnének érte.
Amúgy se tévézünk, nincs is olyanunk hála Istennek!
Én rádiót szoktam hallgatni (Kossuth, Bartók).
Ma volt a Mokka c. mûsorban a tv-2-õn, lehet megvan a videó róla a honlapon.
Megbuheráltam, szóval ez az a virág. Egy hete nyílik a nevezett mandulafa...
Kiváncsian várom, mert reggel Bálint gazda azt mondta a tv-ben, hogy nem lesz fagykár, mert nem indúlt még el a nedvkeringés.
Céges gépen megvan a fotó, barom fejemmel nem küldtem haza, hogy felpakolhassam, s megmutassam... Remélem, este nem feledem el...
Na, ma reggel rengeteg cinke lepte el a házunk elõtt álló fát.
Mégfigyeléseim szerint ez csalhatatlan elõjele a megmaradó havazásnak
Úgyhogy modellek ide-modellek oda jön a hó... szerintem
Mégfigyeléseim szerint ez csalhatatlan elõjele a megmaradó havazásnak
Úgyhogy modellek ide-modellek oda jön a hó... szerintem
Mint minden, amiben pénz van...
Talán ha "eléggé" elfogynak a sólymok, amelyeket vadon be lehet fogni, akkor rájönnek a tiltott kereskedéssel foglalkozók is, hogy a tenyésztéssel jutnak csak a pénzükhöz.
Az a gáz, hogy azokon a területeken élnek még viszonylag nagy számban, ahol rém szegények az emberek, s így nekik biztos megélhetést ad egy-egy fészek kifosztása. Ez minden vadállattal így van a világon.
Indonéziában csináltak egy olyat, hogy egy rakás nagyon szép és a piacon keresett lepkefaj õserdei befogásából élõ embereket megtanították a tenyésztésre, így a ritka pillangókat ma ugyanazok tenyésztik, akik korábban a vadon élõket irtották a gyûjtõk kedvéért. Mûködõ rendszer, és egész nagy családoknak, falvaknak adnak vele munkát. Ráadásnak a tenyésztett pillangókból jócskán akad a vadonba visszaengedhetõ is, így a korábban elveszett mennyiség lassan-lassan felpumpálható. Már persze ha az élõhely megmarad.
Talán ha "eléggé" elfogynak a sólymok, amelyeket vadon be lehet fogni, akkor rájönnek a tiltott kereskedéssel foglalkozók is, hogy a tenyésztéssel jutnak csak a pénzükhöz.
Az a gáz, hogy azokon a területeken élnek még viszonylag nagy számban, ahol rém szegények az emberek, s így nekik biztos megélhetést ad egy-egy fészek kifosztása. Ez minden vadállattal így van a világon.
Indonéziában csináltak egy olyat, hogy egy rakás nagyon szép és a piacon keresett lepkefaj õserdei befogásából élõ embereket megtanították a tenyésztésre, így a ritka pillangókat ma ugyanazok tenyésztik, akik korábban a vadon élõket irtották a gyûjtõk kedvéért. Mûködõ rendszer, és egész nagy családoknak, falvaknak adnak vele munkát. Ráadásnak a tenyésztett pillangókból jócskán akad a vadonba visszaengedhetõ is, így a korábban elveszett mennyiség lassan-lassan felpumpálható. Már persze ha az élõhely megmarad.
Igazad van, de ez a probléma nehezen kezelhetõ, mert amíg PÉNZ van benne...
Én sem a hazaiakról beszéltem. Bár tudomásom szerint kaptak már el a határon hazai sólyomfiókát csempészõ bandát is pár éve.
Az arabokról beszéltem:
"The saker (Falco cherrug) is a traditional and valued bird of Arabic falconry. Harvesting birds from the wild raises questions of its conservation status and sustainability. The external morphology of this species is highly variable and the Arabic system of classification identifies over 11 saker ‘types’, some of which are more favoured among Arab falconers than others. Our study assessed morphological variation of birds chosen for known natal origin. Although most variation was between individuals-within-regions, the remaining variation in size and plumage characters may be appropriately described as a gradual cline between small dorsally uniform brown sakers from western lowland regions (e.g. lowland Kazakstan, and south-west Russia) to large, dorsally barred russet, dark brown and grey coloured sakers from eastern highland regions (e.g. south-east Russia, Mongolia, and China). Between these extremes exists a plethora of highly variable and contiguous populations. Although preferred falconry types may originate from any of these populations, the preferred ‘jarudi’ and ‘sinjari’ sakers from northeastern Altai, Tuva, and Sayan populations, and the large sakers from eastern populations may be over exploited through trapping. The demand for wild sakers, however, may be substituted by an increasing number of captive bred falcons used for Arab falconry."
( forrás: Link
Mongólia "exportálja" õket "hivatalosan", TÍZEZER dollár egy fióka! El tudod képzelni, ez az összeg mekkora feketepiaci versenyt indukál?
Az Emirátusban már csak "sólyomútlevéllel" közlekedhetnek a vadászatra tartott sólymok. Ez lenne a helyes út.
Az arabokról beszéltem:
"The saker (Falco cherrug) is a traditional and valued bird of Arabic falconry. Harvesting birds from the wild raises questions of its conservation status and sustainability. The external morphology of this species is highly variable and the Arabic system of classification identifies over 11 saker ‘types’, some of which are more favoured among Arab falconers than others. Our study assessed morphological variation of birds chosen for known natal origin. Although most variation was between individuals-within-regions, the remaining variation in size and plumage characters may be appropriately described as a gradual cline between small dorsally uniform brown sakers from western lowland regions (e.g. lowland Kazakstan, and south-west Russia) to large, dorsally barred russet, dark brown and grey coloured sakers from eastern highland regions (e.g. south-east Russia, Mongolia, and China). Between these extremes exists a plethora of highly variable and contiguous populations. Although preferred falconry types may originate from any of these populations, the preferred ‘jarudi’ and ‘sinjari’ sakers from northeastern Altai, Tuva, and Sayan populations, and the large sakers from eastern populations may be over exploited through trapping. The demand for wild sakers, however, may be substituted by an increasing number of captive bred falcons used for Arab falconry."
( forrás: Link
Mongólia "exportálja" õket "hivatalosan", TÍZEZER dollár egy fióka! El tudod képzelni, ez az összeg mekkora feketepiaci versenyt indukál?
Az Emirátusban már csak "sólyomútlevéllel" közlekedhetnek a vadászatra tartott sólymok. Ez lenne a helyes út.
A solymászat igazi célja a ritka ragadozó madarak védelme, a fészkelõhelyek rendszeres megzfigyelése, õrzése, az állomány ellenõrzése, a sérült madarak ellátása. Legalábbis hazánkban biztos.
Õk éppúgy elítélik a csempészeket, mint mi.
Hazánkban a Madártani Egyesület a solymok tartását csak egy nagyon szûk körnek engedélyezi, akik általában héját, karvajt tartanak, amelyek annyira -még- nem veszélyeztetettek.
Õk éppúgy elítélik a csempészeket, mint mi.
Hazánkban a Madártani Egyesület a solymok tartását csak egy nagyon szûk körnek engedélyezi, akik általában héját, karvajt tartanak, amelyek annyira -még- nem veszélyeztetettek.
Ha már madár- egy régi kollégám hátizsákosként járt az Andokban, és egész közelrõl találkozott kondorral. Egyedül volt a srác, baktatott fel a hegyoldalon, amikor észrevette a felette körözõ és egyre lejjebb ereszkedõ hatalmas madarat. Saját bevallása szerint ahogy a kondor jött lejjebb, azzal egyenes arányban rezelt be a srác, mivel nem látott saját magán kívül semmi élõlényt, amit a kondot kiszúrhatott volna fentrõl. Aztán szerencséjére úgy 70-80 méterrel mellette csapott le és valami kisemlõst kapott el. Viszont azt mondta, hogy hihetetlen élmény volt látni ilyen közelrõl, és annyira (utólag így mondta) már nem is volt veszélyes a közelsége, csak gyönyörû.
A solymászat, meg ezek marha szép és izgalmas dolgok, csak az a baj, hogy olyan madarakat használnak hozzá, amelyek amúgy "kissé" veszélyeztetettek... Csempészet, stb, ahogy a narkónál, itt is nemzetközi hálózatok rabolják a még létezõ természetes állományokat, s viszik a fiókákat... Mondjuk nem a hazai csekély számú solymászra gondolok, hanem pl. a gazdag arabokra, ahol ez évezredes "divat" lévén a legritkább madarakat próbálják beszerezni, vagyis van piacuk pl. a kerecseneknek. Fél Közép-Ázsiát végigrabolják miattuk...
Akkor lenne fair dolog, ha közben nem irtottuk volna ki a természetes élõhelyüket és bõven lenne elég ragadozómadár, jutna a solymásznak is, meg a Természetnek is.
Hópihe, a Te galambjaidra meg azért vadásznak nagy elõszeretettel, mert akármilyen okosak is a madaraid, csak egy "civilizált" csapat, kevesebb vadon szerzett tapasztalattal, ráadásul nem az ügyességük dönti el a túlélésüket, hanem a tenyésztõi irányvonalak, szóval lehet bõven a csapatodban olyan madár, amelyik gyönyörû, de vadon élõ társaival ellentétben nem elég felkészült egy ragadozóval szembeni védekezésre, ezért igazán könnyû préda.
Úgy is mondhatnám, hogy jó szolgálatot teszel a galambjaiddal a hazai ragadozóállomány életben tartásának...
Akkor lenne fair dolog, ha közben nem irtottuk volna ki a természetes élõhelyüket és bõven lenne elég ragadozómadár, jutna a solymásznak is, meg a Természetnek is.
Hópihe, a Te galambjaidra meg azért vadásznak nagy elõszeretettel, mert akármilyen okosak is a madaraid, csak egy "civilizált" csapat, kevesebb vadon szerzett tapasztalattal, ráadásul nem az ügyességük dönti el a túlélésüket, hanem a tenyésztõi irányvonalak, szóval lehet bõven a csapatodban olyan madár, amelyik gyönyörû, de vadon élõ társaival ellentétben nem elég felkészült egy ragadozóval szembeni védekezésre, ezért igazán könnyû préda.
Úgy is mondhatnám, hogy jó szolgálatot teszel a galambjaiddal a hazai ragadozóállomány életben tartásának...
Meg lehet próbálni, aztán irány a sebészet...
A szorítása is erõs és a karmai sem túl tompák.
A szorítása is erõs és a karmai sem túl tompák.
Az enyém olyan volt, hogy amikor bementem hozzá már repûlt a kezemre, persze a kaja miatt ezt szokta meg , mert csak kézbõl adtam neki enni. Rettenetes erõs szorítása van kesztyü nélkûl amugy meglehet próbálni?
Fokozatos ki lehet szoktatni, elõször sétáltatni kesztyûn, azután "pórázon", majd fokozatosan anélkül. A kesztyûre rászáll, ha jó kis galambhusi várja
A héjáról olvastam, hogy az nem engedi el a zsákmányt akkor sem , ha veszélyben van, pont ilyesmire emlékszem, hogy a baromfiudvarban a tyúkra csapott le és nem mozdult róla. Meg lovagló héja, gondolom nyúlon nyulagolt. Héjám már volt nekem is egy hét alatt kezes lett, de nem mertem kivinni a helyérõl.
Valóban, a kézhez szoktatás nehézkes procedúra. Általában fészekbõl kiszedett fiókát szoktak nevelni, ami szinte folyamatos elfoglaltság a solymásznak, de kitartó munkával nagyon jó eredményt lehet elérni. Nagybátyám héjája olyan szelíd volt, hogy egyszer beült egy iskola udvarába egy fára és órákon keresztül nézette magát a gyerekek nagy örömére Szeretett sörözni is , mindig belekortyolt a sörbe, soha nem hagyta ki Vesztére egyszer elkóborolt, beszállt egy tyúkudvarba "játszani" a tyúkokkal... a tulaj díjazta egy vasvillával...
A 80-as évek végén volt nagybátyámnak egy vándorsolyma, 2 hónapig én gondoztam, tündéri kis jószág, a világ leggyorsabb állata ( a motorosrendõr után
A 80-as évek végén volt nagybátyámnak egy vándorsolyma, 2 hónapig én gondoztam, tündéri kis jószág, a világ leggyorsabb állata ( a motorosrendõr után
Hali!
Azért jobban örülnék , ha nem az én galambjaimat hajkurászná, több száz db. vadgalamb van a környéken, az miért nem jó neki? Egyszer kipróbálnám a sólymászatot én is, biztos nagyon jó lehet! Olvastam azt, hogy miképpen lehet megtanítani a madarat hogy vissza is jöjjön, szerintem ez a legnehezebb része.
Kicsit irigykedek most rád, te már csináltad, de jó neked!
Azért jobban örülnék , ha nem az én galambjaimat hajkurászná, több száz db. vadgalamb van a környéken, az miért nem jó neki? Egyszer kipróbálnám a sólymászatot én is, biztos nagyon jó lehet! Olvastam azt, hogy miképpen lehet megtanítani a madarat hogy vissza is jöjjön, szerintem ez a legnehezebb része.
Kicsit irigykedek most rád, te már csináltad, de jó neked!
Hali!
Régi szép emlékeket juttattál eszembe a beírásoddal
Gyerekkoromban (15-20 éve) rengeteget solymászkodtam Nagybátyámmal, aki elismert solymász volt.
Feledhetetlen élmény, amikor a héja üldözni kezdi a fácánt...
Akkor még digi fotógép nem lévén, csak analóg géppel csináltam néhány üldözõs képet, de az nem lett az igazi.
Hihetetlen energia rejlik egy ilyen madárban, az illetõ héja (Leila névre hallgatott) egy solymászversenyen elejtett egy fiatal õzet, ezzel meg is nyerte a versenyt (meg az azzal járó seggberúgásokat -ezt nem a héja .
Örülök, hogy mindennapi látvány neked a solymok vadászata, én már csak melóhelyemen szoktam látni vércséket, ahogy vadászgatnak.
Régi szép emlékeket juttattál eszembe a beírásoddal
Gyerekkoromban (15-20 éve) rengeteget solymászkodtam Nagybátyámmal, aki elismert solymász volt.
Feledhetetlen élmény, amikor a héja üldözni kezdi a fácánt...
Akkor még digi fotógép nem lévén, csak analóg géppel csináltam néhány üldözõs képet, de az nem lett az igazi.
Hihetetlen energia rejlik egy ilyen madárban, az illetõ héja (Leila névre hallgatott) egy solymászversenyen elejtett egy fiatal õzet, ezzel meg is nyerte a versenyt (meg az azzal járó seggberúgásokat -ezt nem a héja .
Örülök, hogy mindennapi látvány neked a solymok vadászata, én már csak melóhelyemen szoktam látni vércséket, ahogy vadászgatnak.
Itt Münsterben virágzik a hóvirág mellett a nárcisz, százszorszép. És valamilyen rózsaszínü gólyaorrféle az Aa nevû folyó partján, nagyon szép, mutatós növény. Továbbá egy halvány rózsaszín jázminféle, ugyanott. Láttam érdekes keménylombú cserjét, sövényként sokfelé ültetik. Volt egy különös, lila bogyójú díszcserje is.
Sok helyen találkoztunk gyökerestül kiborult, és kitört fákkal, ágakkal: a pénteki vihar áldozatai.
Sok helyen találkoztunk gyökerestül kiborult, és kitört fákkal, ágakkal: a pénteki vihar áldozatai.
Fekete, és az erkélyen lakik egy nagy-nagy cserépben. Három éve van meg, és eddig szépen termett, meg kb a duplájára nõtt a cserje. :-) Na azért lekvár még nem lett a szép termésekbõl, elsõ évben volt rajta 8 szem, másodikban
úgy 25, tavaly meg egy egész kis salátástálkával adott. :-)
Nagyon nem szeretném, ha idén kimaradnánk belõle, csak mert az idõjárás nem ismeri a naptárat.
Köszönöm a válaszodat!
úgy 25, tavaly meg egy egész kis salátástálkával adott. :-)
Nagyon nem szeretném, ha idén kimaradnánk belõle, csak mert az idõjárás nem ismeri a naptárat.
Köszönöm a válaszodat!
Az áfonyák alapjában véve fagytûrõ, hegyvidéki növények, a hosszú, kemény telek (fõleg a tundrán, ugye) átvészelésének képessége a génjeikben van. Viszont ha már õk is éledeznek, az egy újabb jel, hagy idén különösen enyhe telünk van. Kissé bõrnemû, vaskos leveleik vannak, ez képessé teheti õket a rügyfakadás után visszatérõ keményebb idõszak elviselésére is. Azonban ilyen irányú konkrét tapasztalatom nincsen. Esetleg, ha tényleg bejön egy -10 fokos idõszak, kevésbé kitett helyre kéne állítani, vagy valami fóliával körülkeríteni (idén ez más, láthatóan lombfakadás elõtt álló, vagy már kizöldült növényre is ajánlható). Hol tartod, és milyen áfonya (vörös v. fekete, vagy másik)?
Magam is felettébb kiváncsi vagyok, miként vészeli át a sok, eddig gõzerõvel elõretörõ növény az elõttünk álló keményebb fagyokat..
Magam is felettébb kiváncsi vagyok, miként vészeli át a sok, eddig gõzerõvel elõretörõ növény az elõttünk álló keményebb fagyokat..
Ja hát ezek már igen kiedzett galambok, vannak már több éves egyedek köztük amit még nem tudott elkapni sosem, amúgy nem mindig sikerûl neki besurranni a helyére, az is jó ha bezuhan a bokrok közé, csak akkor a kutyák is lerendezhetik. Vannak olyan hirtelen kitérések a levegõben, hogy a ragadozó nem tudja azt a pózt felvenni, ilyenkor jelentõsen eltud pucolni a préda. Szóval nem úgy van, mint ahogy levan írva könyvekben, hogy amit kiszemel az már az övé! Nem így mûködik! Az viszont igaz, hogy visszatérõen megjelenik mindennap ugyanott, az idõpont is teljesen mindegy, próbáltam már azt, hogy de. vagy du. mert már gondoltam arra , hogy egy idõpontban jön, teljesen mindegy , amikor kiengedem a galambokat ott terem és kezdõdik az edzés.
Hm, mint Pilátus a Credo-ba... :-)
Még sosem jutott eszembe beleszagolni a gólyaorrba, de amint találkozom egy példányával, menten megteszem :-)
Apropos: mi a véleményed az áfonya rügyfakadásáról? Nyomorult cserjécském már nagyon a határán van... Egy-két rügy tetején dugdosné ki a levélkéit... Érdemes esetleg a következõ hidegebb idõkben bebagyulálni valamibe, vagy a majdnem szétpattant rügyekkel is kibírja a fagyokat?
Még sosem jutott eszembe beleszagolni a gólyaorrba, de amint találkozom egy példányával, menten megteszem :-)
Apropos: mi a véleményed az áfonya rügyfakadásáról? Nyomorult cserjécském már nagyon a határán van... Egy-két rügy tetején dugdosné ki a levélkéit... Érdemes esetleg a következõ hidegebb idõkben bebagyulálni valamibe, vagy a majdnem szétpattant rügyekkel is kibírja a fagyokat?
Eszméletlen lehet éles bevetésen látni egy ragadozót! Irigyellek érte! A galambod meg igen ügyes, ha be tud idõben csapódni a menedélhelyre.
Köszi, hogy gondoltál rám!
Ha tudnák képet csinálni arról a sólyomról ami ide jár hozzám, akkor mindenkinek leesne az álla, hogy hogyan kapja el a galambot. Nap mint nap látom, ahogy csatáznak a levegõbe, sokszor már a talaj felett nem sokkal . Volt már olyan, hogy a galamb nagyon magasról elindúlt és célba vette a bejáróját , szinte zuhanó repülésben a ragadozó meg utána. A galamb sikeresen célba ért bezuhant a helyére tõlem pár cm-re, ami érdekes, hogy mekkora sebességgel közlekednek ilyenkor, akkor jött ez a madár utána és a hatalmas sebességrõl egy pillanat alatt megállt elõttem a levegõben és körülnézett a szemeivel, amit tisztán lehetett látni, aztán tovább állt. Hozzá kell tennem azt hogy félreugrottam, mert elég félelmetes, ahogyan közlekedik, de egy pillanat alatt megállt. Na igen videókamerával fellehetne venni, lehet beszerzek egyet. Ja és ez mindennapos jelenség nálunk, de ilyen közel ritkán jön, persze ez attól függ, hogy amelyik galambot kinézi magának merre fog menni, általában arra törekednek mikor csapatosan repûlnek, hogy a madár fölé kerûljenek, akkor nyertek idõt, de nem sokat. A ravasz madár ilyenkor úgy tesz mintha messze elszállna, ilyenkor már nem lehet látni, aztán ahogy ereszkednek lefelé a galambok kb. fél óra múlva megjelenik ismét a magasból és kezdõdik elõlrõl minden.
Ha tudnák képet csinálni arról a sólyomról ami ide jár hozzám, akkor mindenkinek leesne az álla, hogy hogyan kapja el a galambot. Nap mint nap látom, ahogy csatáznak a levegõbe, sokszor már a talaj felett nem sokkal . Volt már olyan, hogy a galamb nagyon magasról elindúlt és célba vette a bejáróját , szinte zuhanó repülésben a ragadozó meg utána. A galamb sikeresen célba ért bezuhant a helyére tõlem pár cm-re, ami érdekes, hogy mekkora sebességgel közlekednek ilyenkor, akkor jött ez a madár utána és a hatalmas sebességrõl egy pillanat alatt megállt elõttem a levegõben és körülnézett a szemeivel, amit tisztán lehetett látni, aztán tovább állt. Hozzá kell tennem azt hogy félreugrottam, mert elég félelmetes, ahogyan közlekedik, de egy pillanat alatt megállt. Na igen videókamerával fellehetne venni, lehet beszerzek egyet. Ja és ez mindennapos jelenség nálunk, de ilyen közel ritkán jön, persze ez attól függ, hogy amelyik galambot kinézi magának merre fog menni, általában arra törekednek mikor csapatosan repûlnek, hogy a madár fölé kerûljenek, akkor nyertek idõt, de nem sokat. A ravasz madár ilyenkor úgy tesz mintha messze elszállna, ilyenkor már nem lehet látni, aztán ahogy ereszkednek lefelé a galambok kb. fél óra múlva megjelenik ismét a magasból és kezdõdik elõlrõl minden.
Errõl eszembe jut egy történet. Karl Linné, amikor a XVIII.század közepén több ezer fajt leírt a tudomány számára, úttörõ tevékenységét sokan nem nézték jó szemmel. Franciaországban történt meg, hogy Linné kérelmet nyújtott be nomenklatúrai újításainak, alapmûvének elõadására, ám egyik feljebbvalója, bizonyos Robert professzor ezt visszautasította. A tudós, késõbb megjelent fajleírásában frappáns választ adott: "...s az Ön becses tiszteletére elneveztem egy nagyon szerény gyógynövényt, amely kitûnik rendíthetetlen szívósságával, csakúgy, mint Ön...". "És ugyanúgy bûzölög, mint te, te kopott vénember". - könnyebbült meg az el nem ismert Linné. Ez volt a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum L.), mely hazánkban is gyakori gyomnövény, és melyet azóta is így hív a tudomány. Robert prof pedig így kapott helyet a botanikában.
Persze mert ha söröznék akkor az alkohol által kiváltott instabil járás okozta tántorgás közben több hóvirágot és tõzikét taposnék ki,mint amugy