Bioszféra

Öröm ezt a fórumot olvasni, minden szavatokból sugárzik a természet szeretete és ismerete! Még! Még!

Van még mindegyikbõl. Inkább Scheuzeria palustris, Drosera intermedia, Pinguicula alpina, Herminium monorchis, Spiranthes aestivalis (utóbbi Gyõrben). De a városligeti Liparis a megdöbbentõ igazán.

Primula farinosa?Crambe tataria?Primula auricola?:/

"Messze hullámzó mocsári kosborokat" még láthatsz a Turjánvidéken, és néhány tágasabb mocsárvilágban, ám a Hany-vidéki, a Lesencei, a pesti Városligeti (!) nagy lápvilágok (glaciális reliktumok sokaságával) már örökre a múlt emlékei.. - csak hogy a vizes élõhelyeknél maradjunk.

Meg voltam róla gyõzõdve!

Mielõtt elmondom-leírom ezt a mondatot, mindig azok a képsorok jutnak eszembe..

Egyébként ezt az ominózus mondatot, egy Rockenbauer Pál nevezetû emberke is sûrûn emlegette, filmes világ és országjárásai során. A Másfélmillió lépés Magyarországon sorozatban is elhangzik a narrátor szájából, de az Õ tollából a feldúlt Alba Regia forrás kapcsán a Bakonyban.
Pali bátyánk az idén éppen 20 éve baktatott el végleg az égi ösvényekre.Illõ lenne majd november 27-én, itt a Bioszféra fórumban egy kicsit megemlékezni róla...

Hajaj Dávidom, de milyen jó is!Messze hullámzó mocsári kosborok serege jelent meg pl. lelki szemeim elõtt.És sorolhatnánk sajnos...De örüljünk annak ami fenn-, és megmaradt, ezután a kissé "sûrû" 800 év után, és szerintem finomítsuk azt a bizonyos mondatod arra, hogy "ahova az ember keze beteszi a lábát!"

Ez így van, Laci. De milyen jó is belegondolni a -mondjuk 800 év elõtti- vadvizi- erdei- és pusztai világba, annak változatosságába, fajgazdagságába..

Nem ritka a kacsafarkú szender sem télen, többször bereppen egy-egy a terembe. Szegényke 2 hete olyan éhes volt, hogy nektárdús virágok helyett -hernyókori emlékként- a Rubiaceae-kat kezdte felkutatni. Ám virító galajok híján is voltunk akkor, így -kárpótlásként- bejött a könyvtárba, s a Prof. szakálla körül dongva meghallgatta a mészkerülõ tölgyesekben elõforduló galajok jellemzését.

Jaj :-DDD

Akkor már ez a lepke sem rebbenti meg a szárnyát, lehet, fel is borul Flooka hármas elmélete.

Gondolom citromlepke, ami egyébként februárban sem ritka látvány.

Húúú de disznó vagy!
-1 káki

Legalább 3-szor egymás után?

Este 7-kor elütöttem egy naaagy sárga lepkét

Bár tavaszias jelleg dominál idelenn, azért fenn a Magas-Börzsönyben még a tél az úr.Szombati alkonyat a Nagy-Hideg-hegyen.
Link

Azt elhiszem!De egy Bartha D., Mátyás Cs., Standovár T., Csóka Gy., Bidló A., Varga Z., sor se rossz. Közel két év kutatás és belelátás pedig, (itt a Nekem is egykor "túloldalnak" számító világba), azért sokszínûbbé, árnyaltabbá és összetettebbé teszik a képet annál, ami ember és erdõ ügyben érezhetõ volt a sarkos végsorodban.
A téma roppant érdekfeszítõ lenne itt a fórumban, de egyben roppant hosszúnak is igérkezne, ami persze nem lenne baj.

Meglehet. Közel 1 hónapnyi "Magyarország erdõtársulásai" c. kurzus lehallgatása után hall egy s mást az ember hazánk 2 ma élõ legaktívabb fitocönológusától.

Khm..a vége egy kicsit sarkosra sikerült kollega.

:-((((((

Itt van egy kép róla, csak pont a hátsó fatörzs nem látszik ami letarolta a többit, sõt még egy melléképületet is beszakított. Közel 1 méter volt az átmérõje és kb. 10 méter magasan tört el. Decemberi kép.Link

Annak csak örülni lehet, hogy létezik még olyan füzes, ahol lábon roskadnak össze a kiöregedett fák, válnak elgyengülõ szervezeteik miatt a kártevõk táplálékává, gazdagítják a talajt, adják a teret utódaiknak, lebomló faanyagukkal. Valaha így újult fel minden erdõ, de amióta "az erdész keze betette a lábát"..

Hú, szegények :-(

Itt sóskúton meg van egy rét ahol sorra törnek derékba a fûzfák, nem is kell hozzá nagy szél. Végülis a pusztulásukat szerintem valami pajorféle hernyó okozza, mert a belsejük tele van velük, kisebb és igen nagy példányokkal. Nem csodálkozom most már, hogy állandóan harkály kopácsol rajtuk. Elég öreg fák lehetnek , van amelyiknek a belseje már teljesen elkorhadt.

Hogy egy kicsit megtörjem eme fórum kihaltságát:

A mai szélvihar nem tett jót a nyárfásnak, ismét sok a kidõlt példány, ha a csütörtöki is bejön, az idei laskaszezon nem lesz valami fényes, de hát ez van.

A kutyusaimat illetõen: meg nem erõsített hírek szerint kilõtték õket a dabronyi erdõ határában, mintegy 1-1,5 km-re a falutól. (((
Most egy ideig meg kell elégednem a cicussal, de majd tavasszal ismét ugatások törik meg az udvar csendjét.

A macsekom nagyon örül a hónak, ugyanis ennek köszönhetõen lényegesen megemelkedett a madáretetõ látogatottsága. :-)

Szeritnem ez a könyv hasonlóakat mutat kicsiben, ahogy egy átlagember is megérti, s ráadásnak, mivel a bõrén érzi, el is fogadja, hogy igaz.
Az összeesküvés-elméletek meg jók! Én legalábbis sok alapot adok nekik, hiszem, hogy nem zörög a haraszt, stb. Meg az ember lát dolgokat, amiket nem lehet mással magyarázni, mert egyébiránt semmi logika nincs bennük...

A T. titok könyvecske kapcsán nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, sem illúziókat rombolni, csupán érdemes egy kicsit elgondolokodni a T..co tavaly évvégi üzleti mélyrepülése (tõzsde stb.), az angolhoni s nyugat-európai botrányok, az erre adandó PR és marketing stratégiák "mindenhatósága" (megvezetés) az emberek felett, a negatív promóciós elv is hatékony reklám õsi axiómára, és egy mátrixban terjeszkedõ transznacionális cég messzire kinyújtható kezei és az irányított könyvkiadás összefüggései kapcsán.Szép analógia a Meki hasonló európai üzleti bukdácsolása, a kirobbanó francia (is) botrányok, a nagy leleplezõ mozifilm, majd a cég európai üzletistartégia váltása a termékpalettán és az utána felfele ugró profit mutatók.Ehhez hozzátéve, hogy a Global 500 szûrt adatait vizsgálgatva hamar átlátható, hogy pl. egy a korántsem elõkelõ helyen álló, GM szintû autógyár éves nettó profitja ma Magyarország és Szlovákia teljes költségvetésével egyenlõ, bevételi oldalról.A transznacik csúcsközponjaiban pontosan, mindent elõre kiszámítottan igyekeznek irányítani és bár állnak még az államhatárok, már régen nem országokról beszélhetünk.
Ettõl függetlenül természetesen hasznos és érdekes olvasmány.

Azért kérdezgessétek mindenfele, biztos ami biztos.

Cauchy!
Ezt légyszives részletezzed,mert nem tiszta!
Vagyis ha permetezik a szõlõt és azt megeszem miért nem méreg?
A másik hogy mi az az idegméreg ami felszaporodik a permetezetlen gyümölcsben??
Ha permetezem akkor a permetszer közömbösiti az idegmérget vagymi??

Egyébként ezért jó a káki füge kiwi,mert ezeket nem kell permetezni(max a szomszéd szõlõjébõl száll át egy kis cucc)!

Taki ne izélj, tudod, hogy vega vagyok, de a trappista jöhet :-) persze kizárólag tévé nélkül. Inkább itt ülök és röhögök a szövegeden, mint a tévét bámuljam! :-)

Noli! Senki nem néz hülyének, sõt igazad van. Ráadásul megvan a közös pont is, mi is csak pápai hústerméket veszünk (amig lesz pápai), illetve van egy kedvenc hentesem, hozzá járok húsért, az az én feladatom. Gondolj bele: pár fincsi vajas, pápai parizeres, trappistasajtos szenyó és közben nézzük a Barátok köztet. Együtt.

A lakóhelyembõl ki lehet következtetni, hogy hol dolgozik az uram. :-)
Az uramék cégének francia a tulaja, mint több hazai tejipari cégnek, de egyelõre nagyon úgy tûnik, hogy szép lassan és alaposan le akarják építeni a hazai üzemeiket. :-(

Egyébként a Tolle is magyar, ráadásnak 100%-ban, és nekik van a legjobb Trappistájuk :-)

Én is szívesen vállalom, hogy sokan hülyének néznek, amiért nem vagyok hajlandó bizonyos dolgokat megtenni, bizonyos helyeken vásárolni, stb. De nyugodtan röhögjenek ki, hosszú távon nekem lesz igazam...

És ha már kajáról beszéltünk: év végén tele volt az ország 199 meg 139 forint/kg árban lévõ "virslivel". Tessék elolvasni a magyar élelmiszerkönyv ide vonatkozó passzusát, hogy mi a virsli. Aztán elgondolkodni azon, hogy mikén lehet az eladási árat összehozni... Én speciel csak pápai húsokat veszek az uramnak, igaz, kicsit drágább, de megbízható, jó minõségû, és állítólag nagyon finom.

nem

Nahát, hol ?
Anyukám a még talán egyetlen tisztán magyar kézben lévõ kis tejüzemébe, a volt Északtejnél dolgozik (igaz az igazgató fél lábbal a börtönben, mivel benne volt privatizációs stiklikbe, bár becsületére legyen mondva, hosszú milliókat fektetett be belõle és fejlesztett), ami ma már Mi.na.

A könyvecskét minél több emberrel olvastatom el !

Így van, rettentõen elszomorít, hiába bizonyos érdekkörök kizsigerelik a mezõgazdaságot (is és a botrányok csak a jéghegy nem csúcsai, csak kisebb táblái ...) , meghülyítették a társadalmat (pl. a karácsonyi rettenet, ébredj már társadalom !), hogy a mókuskerék had forogjon, de legalább nélkülünk !

Az uram is tejiparban dolgozik, szóval sok dolgot értek onnan is...
Jó, hogy beleszóltál!
A T..co-titok nálunk is nagy favorit-könyv, és hasonlóan vélekedem róla...
Szomorú, hogy ez megeshet, mármint az egész élelmiszerbotrány, itt, abban az országban, ahonnan a primitív és sötét közpékorban is exportálták a kaját...

A legközelebbi menhely ide több mint 20 km, olyan messze biztos hogy nem mentek el, a faluban kérdezõsködtünk, eddig sajnos semmi.

Bizony Noli, kulcs a monokultúra igen veszélyeztetett jellegmivolta miatti helyettesítése.
Ez igaz a teljes növénytermesztési spektrumra (noha a profit miatt ...), a kiskertre, nagyüzemre, de még az erdõkultúrákra is.
Eléggé profán példa a paradicsomvész nyár végén, a kiskertekbe ágyásokba összezsúfolt paradicsomokat mind egy szálig leégeti, ám az ilyen-olyan okból azoktól messze ide-oda elkallódó vagy ültetett egyes tövek szépen megmaradnak, nálunk évrõl-évre a kert végén a gyümölcsösfák alatt sûrû növényzetben (fû között) vígan szokott tenyészni néhány kölönálló tõ (és milyen jó ízûek azok a paradicsomok).

Az unióból bejött dolgok erõs mezõgazdasági támogatásai miatt a hazai termékek ezekkel nem versenyezhetnek, pláne, hogy ha tetszik, ha nem, az importõr érdekek általánosságban erõsen gátolják a hazai áruk védelmét.
Vannak kivételek (pl. Szeged), ám döbbenetes a külföldi áruk túlsúlya, a magyar termékek be se tudnak kerülni a nagy üzletláncok legtöbbjébe (pl. Li.l, T..co, C..a, ám pl. a T...o hazájában ködös Albionba teljesen más szerepet tölt be...).
A tejipar például (az a fene jótékony D.n.ne ...), anyukám erõs "rálátása" miatt velõs tapasztalatra tettem szert...

Egyébként nekem tehetnek egy szívességet, akkor is ha tehetem, magyar árut veszek.
Jah és még valamit: Igyekszem kerülni a szemetet, ám tudjátok mit, ha már szemét, akkor is inkább magyar, mint made is eu (ez nálam egyenlõ sok esetben az átveréssel) ...

Velõs véleményem bõven a T..co-titok nevû érdekesség elolvasása elõtt kialakult, az csak segített, hogy "jé, nem én vagyok paranoiás", ajánlom sokatoknak, van benne igazság !

Bocsánat, hogy beleszóltam.

Ne add fel, Öreg Kutyám egyszer vagy három napig nem jött haza, aztán magától elõkerült. De azért szerintem kérdezd meg a környékeden lévõ menhelyeket és gyepmesteri telepeket, nincs-e náluk!

Egy kicsit szomorú vagyok, ugyanis eltûnt a két kutyusom, az egyik 10, a másik 7 éve volt hûséges társa a családnak, már egy napja nem jöttek haza, és minél jobban telik az idõ, annál kevesebb az esély a visszajövetelükre.
Nagy kár értük((((
Azért még nem adom fel a reményt, hiszen az hal meg utoljára(

Elvileg ezek a mérgek, amennyiben felhalmozódnak a növényben, mérhetõk (de ez elsõsorban a talajban lévõ, onnan felszívódott anyagokra igaz). A permetszerek nagy része nem halmozódik, hanem felületi úton hat, s x nap alatt lebomlik. Ha ezen x napot nem megvárva árusítják, akkor van gáz. Erre lenne hivatott a permetezési napló, melyet minden gazdálkodónak vezetnie kell, (olyan, mint a sofõrnél a jogosítvány) enélkül nem árusítható, nem feldolgozható a terménye. Ha piacon árusít, akkor ott kell lennie, és bárki elkérheti, köteles megmutatni. Ez alapján ellenõrzik is a vegyszertartalmat.
Nyilvánvalóan a permetezés visszafogása elsõsorban olyan környezetvédelmi okból érdemes, mint a vegyi gyárak szennyezése, a nem célzott (növényvédelmi szempontból ártatlan) rovarok kímélete, stb. Nekem errõl az a véleményem, hogy biztosan elkerülhetõ lenne egy csomó permetezés egy jól szervezett termelési technológia alkalmazásával, monokultúrás termesztés megszüntetésével, mivel így már eleve egy csomó betegség, rovar, atka, stb. nem tudna úgy pusztítani sem kisebb táblákon. Nyilvánvaló azonban, hogy van egy ésszerû út, ameddig lehet (és muszáj) permetezni, de ezen felül lustaságból, kényelembõl, extra biztonságból NEM kellene. Ezzel a fennmaradó résszel van bajom, nem a muszáj résszel.

Sokszor csak azért lehet olcsóbb adott nyugat-európai termék, mert az adott nyugat-európai gazda adott esetben agyon van támogatva agrárszubvenciókkal, nálunk meg egész más a helyzet. Persze életképtelen dolgokat nem is kell támogatni. A Mórakert pl. remek példája annak, hogy a kistermelõk is versenybe tudnak szállni, ha életképes szövetkezésre képesek bizonyos területeken (pl. értékesítés, beszerzés).

Szerintem sem érdemes fetisizálni nagyon a biotermékeket, de az igaz, hogy a vegyszerezés nagyon komoly kockázati tényezõ nálunk (is), és egyáltalán nem csak nagyüzemi szinten. Harcolnak sokan a génmódosított termékek ellen is, de azt nem veszik figyelembe, hogy a génmódosítás esetleges kockázata adott esetben nagyságrenddel kisebb, mint bizonyos vegyszereké, amiket ugye nem feltétlen kell alkalmazni, ha génmódosított az adott növény.

A magyar élelmiszerbiztonsági elõírások amúgy lehetnek akármilyen szigorúak, a lényeg a jogalkalmazás, ott már ugye adódnak gondok, nem is kicsik.

Könyörgöm, miért hiszik azt az emberek, hogy ha egy növényt megpermeteznek, akkor az mérgezõ? Vagy ha külföldi és olcsóbb, akkor szarabb és/vagy mérgezõ?

A múltkor olvastam egy cikket, hogy mi van azokkal a bijótermékekkel, amiket nem permeteznek, hogyan szaporodhat fel bennük emiatt egy - bármilyen más méregnél 200-szor erõsebb idegméreg.
Ha meg külföldön olcsóbb, még szállítással együtt is, akkor el kéne gondolkodni, hogy hogyan csinálhatják.

ez nem vörösvár?

Igen, nagyüzemben így mehet, valóban. De akinél vásárolok, az egy kis családi gazdasággal bír csak, és mivel kb 18 éve vásárolok nála, meg is bízom benne. Idegentõl nem veszek semmit. :-)
Az uram édesapja amúgy állatorvos, mármint élelmiszerhigiéniával foglalkozó, így azért pár dolgot belülrõl is látok. :-)

Én is húzok a magyar termék felé, de azért nálunk már elég sok botrány volt, úgy hogy bizalmatlan vagyok. Nálunk mindent ellehet adni, csak egy példa az elhullott disznókat is megetetik a pecsenyesütödések velünk, már aki megveszi. Nem is olyan régi téma, ugye milyen leleményes a magyar ember? Nagyon közel lakom a gyümölcsösökhöz, elõttem járnak el a traktorok, tudod te , hogy a mi gyümölcsünk is hülyére van permetezve? Én tavasztól- õszig hallom a permetezõ hangját, sokszor éjjel is. Nagyon sok vegyszert permeteznek ki, hogy szép termés legyen! Mi meg megesszük.

Sparban én is szoktam látni Mórakertes feliratú cuccokat, ez tény, ezek jók is. Illetve vannak hazai termelésû fûszerek, csírák, saláták (vigyázat, az Eisberg télen NEM hazai cuccot árul, bár ugyanolyan a csomagolás, ilyenkor olasz és spanyol zöld van a zacsikban).
De láttam már ott MAGYAR FOKHAGYMA feliratú árut is, aminek a címkéje hátoldalán már rajta volt, hogy származási hely: Kína... Volt is belõle botrány pár újságban, a Délmagyarban is.
Többek közt azért veszek magyart, mert
1, támogatni próbálom vele a hazai termelõket
2, miattam ne szállítsák keresztül a fél világon a kaját szennyezve ezzel a környezetet
3, jobban bízom a hazai élelmiszerbiztonsági elõírásokban, mint az EU jogszabályokban