2024. november 25., hétfő

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#1923
Rengeteg vetési és dolmányos varjú kolbászol a szemközti vetésen, csak tudnám mit éreznek, mert telet szerintem nemnevet
#1922
Valamikor õsszel készült.Miért?
Egyébként saját jószágok,nem berepültek az udvarba.Csibék voltak mikor kaptuk õket.
#1920
Az is jó ötlet,én viszont inkább a metnet talikon való fotóversenyt propagálnám,téli és nyári versenysorozat lehetne!
Egy ilyen volt is a salgóbányai nyári talin,és jómóka volt!
#1919
Metfickó, Nola, Noli, Farkasalex, Felhõcske, Floo és a többiek. Gratulálok a fotókhoz! Nem gondoltatok még arra, hogy ezeket a gyönyörûségeket, amikkel telerakjátok a fórumokat, valamilyen módon publikálni kellene? Valami jó kis metnetes kiadvány?
#1918
Most megnéztem a tujákat, mert mindig furcsa hogy elmegyek mellette és porzik, hát azért mert beindúlt, mint az õrült, akkora magkezdemények vannak rajta, hogy az már csuda. Amúgy nem tudom miért porzik, ez lenne a virágja?
#1917
Volt elég jól esõ a napokban,meleg idö is van,a hóvirág tõzike ugy megindul majd,öröm lesz nézni a virágszönyeget az erdöben!
Vasárnap lesznek képek nevetnevet
#1916
E z mostani kép?
#1915
Vadkacsák az udvaron:Link
A csukák pedig most kezdenek ívni.
#1914
Köszi! nevet
#1913
A tóban nagyon mozgatják a nádat a halak, lehet ívnak?! Novembertõl már annyit megettek ezidáig, amennyit nyári idõszakban szoktam etetni.
#1912
Szép képek, azokat a galambokat ha lelehetne cserélni valami nemes fajtára az lenne az igazi!
A tegnap kirakott növényeimrõl az esõ szépen lemosta a port, egy- két nap és növekedésnek indúlnak ebben a langy melegben és arra számítok, hogy a hónap végére már virágozni fognak a leanderek. A citromfámat is kiraktam már, a kákit még nem!
#1911
Sirályok a Margitszigeten: Link
Kacsák, sirályok, galambok a Városligetben: Link Link Link
Volt nagy hangzavar!
#1910
Akkor jó! :-) Egyébként én csípem a hangjukat, károgós-nyávogós valami, jópofa volt, ahogy veszekedtek a kenyérfalatokért!
#1909
Csak vicceltem, amúgy nem kéne , mert nagyon hangos. Biatorbágyon szoktak lenni a halastavakon, néha járok arra horgászni.
#1908
Ugyan már miért kéne megfogni õket? Nincs csodásabb, mint elmenni hozzájuk s megkínálni õket valami ennivalóval. Mi a jó abban, ha "tartasz" ilyen jószágot?
Egyébként Bp. is teli van velük. Illetve nagyjából minden olyan hely, ahol nagyobb víz van.
#1907
Tetszik nagyon, nem tudnál nekem fogni egy párat? Erre nincs ilyen madár!
#1906
Egyébként itt van egy jó nagy rakás sirályos kép máról Balatonfüredrõl:
Link
#1905
Ez a hely, ahol láttam (mondom, több mint negyedszázada) egy erdõ kellõs közepén volt, legalább 5-6 km.re a falvaktól. Egy borókás domboldal volt, mely körül sûrû erdõ élt. Rendkívüli módon elcsodálkoznék, ha az kivadult állomány lett volna, mellette a törpeíriszekkel. Az biztos, hogy lilás sáfrányok voltak, a törpeíriszben volt sárga is meg lila is.
Ha kivadult állomány lett volna, akkor valami nyoma kellett volna legyen annak, hogy ott ember lakott. Semmi ilyen nem volt, mondjuk úgy, ha lakott is korábban, legalább 50 éve nem volt ott lakhely. Ennyi minimum kell még egy faépítménynek is, hogy elenyésszen és betakarja az erdõ, a rét. Most akkor kérdem: kinek volt ezelõtt 75 évvel sáfrány az erdei háza kertjében? Mellesleg akkoriban az a vidék a Pongrácz grófok erdõbirtoka volt tudomásom szerint, és az erdésze egy völggyel odébb élt, ahol a patak is ment. Ott még máig megvannak az épületmaradványok.
Egyébként ugyanennek a dombos résznek a Balaton felé esõ déli lejtõin rengeteg fekete kökörcsin volt régen, ma persze javarészt beépített területek...
#1904
Szívesen! nevet
Nagyon szép kis növény.
#1903
Hú, köszi, most látom, hogy nem jön be az a kép. nevet
#1902
Tarka sáfrány: Link
#1901
Felkeltettem a növényeket téli telelõhelyükrõl és immáron kint élvezhetik a napsütést!
#1900
Én jobban szeretem arab eredetû nevükön, sáfrányként említeni e mediterrán elterjedésû nemzetséget. A jóféle sáfrány bibéjét elõször az Ibériai-félszigeten a mórok, Anatóliában pedig a közel-keleti arabok, törökök használták elõször fûszerként.
Nálunk 4 faja él, mindegyik védett, 10 ezer Ft egy tõ tv.értéke. A leggyakoribb a pontus-mediterrán areájú tarka sáfrány (Crocus reticulatus) Link mely az ország középsõ részén homokpusztákon, irtásréteken, száraz tölgyesekben él. A Nyugati-Bakony egyik erdejében lenyûgözõ látványt nyújt a kárpáti sáfrány (C.heuffelianus) Link többezres árllománya. Él még a faj a Felsõ-Tisza-vidéken és Belsõ-Somogyban is. Másik 2 sáfrányunknak csak alig 1-2 állománya ismert hazánkból: a fehér sáfrány (C.albiflorus)http://www.hlasek.com/foto/crocus_albiflorus_4132.jpg közép-aurópai magashegységi növény, az illír sáfrány (C.tommasinianus) Link délies elterjedésû faj.
Mostanában kezdenek nyílni, kivétel a hosszabb telekhez szokott fehér sáfrányt.
A kertekben elõforduló apró virágú, igen korai fajtákat a Crocus chrysanthusból, a késõbbi, nagy, öblös virágúakat a Crocus vernusból nemesítették. Nagyon hajlamosak a kivadulásra. (Noli, 90%, hogy te is ilyen kerti "szökevényt" láthattál, de a termõhelyleírásod alapján nem kizárt a kárpáti sáfrány). Mindkettõ mediterrán faj.
#1899
Mamám kertje is tele van velük!
Ezek szerint nálunk nem él vadon,vagy csak elvétve?
Megvan még az a rét?
Keressed meg nevet
#1898
Miért, szerinted az a krókusz, amit a virágboltban árulnak, az vadon élõ volt?
Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-)
Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ sáfrányt, úgy 25-26 éve, valahol a Paloznak és Lovas felett lévõ hegy északi oldalán egy kis réten, amit a nagyanyám barátnõje, (aki ott élt Paloznakon) Királyrétnek hívott. Voltak még ott törpe íriszek is. És csodaszépek voltak mind! Olyan elvarázsolt mesebeli rét volt a sok apró színes virággal.
#1897
Link
#1896
Ez viszont elég harapós kedvében volt: Link nevet
#1895
nevet
#1894
Napersze Hollandia mi? nevet
#1893
Nem hiszem, Hollandiában vette apósom a hagymákat. :-)
A vadak azok igen. Ám ezek tök szelídek, engem még sose haraptak meg például. :-)
#1892
Noli!
Ez védett növény??
#1891
Itt a többi:
Link
A májvirág is nyílik :-)
#1890
Szépek.
#1889

beillesztett kép

#1888
Pont ma vettem észre, hogy ez a cserje már nálunk is nyílik egyik parkban.
Párom szüleinél (most jöttünk tõlük) meg a krókuszok...
#1887
Ez is: Link
#1886
A citrom ezekben a -6-8 fokokban amik voltak már el kellett volna hogy fagyjon,gondolom az mentette meg hogy tetö alatt van,a fütött-fütetlen faltól messze,de felülröl védve van!
Érdekes dolgok ezek a fagytürések,egyszer elméxem a virágzó cseresznyére -5-6 fokos fagy jött,és nem lett semmi baja!
A kákit el lehetne ültetni most is,de majd tavasszal nevet
#1885
Jan. 21. Münster: Link
#1884
Nekem is van, de azt nagyon féltem, az volt az elsõ amit elraktam az összel biztonságba. Viszont a leandereket valóban kint lehetett volna hagyni. A citrom amúgy mennyit bír fagyilag? A kákikat ellehetne már ültetni!
#1883
Nekem a citromfa van még mindig kint,1-2 levele van megbarnulva,de a 85 %-a ép és egészséges nevet
#1882
Nekem a jácint bújt ki a földbõl az erkélyen, már 3 centis.
#1881
Úgy látom, hogy a feleslegesen kiszedett teleltetni való növényeket újra kirakhatom. Valaki említette,hogy van kinti petúniája, nekem is van, ami már elkezdett hajtani és nem tudott megfagyni ezidáig.
#1880
Link
Link
#1879
Annyit tudok a siroki Nyírjes-tóról, hogy nagymértékben elgyomosodott, különösen az ölelõ pufferzónában embermagasságú mocsári gyomok uralkodnak. A belseje még õrzi a glaciális reliktumok némelyikét. Én a környéken 2005-ben jártam utoljára, a legfeltûnõbb a csicsókának, mint özönnövénynek az inváziója volt.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.
#1878
Link
#1877
Link
Én ezekkel indulok a kiállitáson,elemzõk szerint esélyes vagyok nevetnevet
#1876
Köszönöm! nevet
#1875
Tudom hogy nem linkeltél, csak úgy meglátogattam a képtáradat, gyönyörû képek!
#1874
A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg két természetfotó-kiállítás is látható:

Az év természetfotósa, 2005
A világ legjobb természetfotói
(Január 31-tõl április 2-ig)

Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása:
Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása
(Január 31-tõl március 11-ig)

Kapcsolódó cikk: Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-25 15:41:10

Szentmártonkáta

5.6 °C

04502

RH: 86 | P: 1024.1

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.