Csillagászat és űrkutatás
Pár szóban: a korábban már megtalált egykori vízfolyás-nyomok mellett a több évi mérés / fotózás bizonyítékkal szolgált arra, hogy a marsi déli félteke közepes szélességein lévõ becsapdási kréterekben, azok egyenlítõ felé nézõ meredek lejtõin aktív vízfolyások vannak, amelyek évszakos rendszerességgel megjelennek. Ezek a területek alkalmasak arra a marsi klíma okán, hogy télen felhalmozzanak némi csapadékot (elsõsorban zúzmaraszerûségre kell gondolni), majd tavasztól nyár végéig a talajból apránként kis folyások eredjenek, amelyek folyékony, sós vizet tartalmaznak. A kis vízfolyások végénél felhamozódó lerakódások is vannak, amik szintén a víz folyékony voltával függenek össze. Ez részeiben eddig is ismert volt, különösebb összefoglalás nélkül már csöpögtettek apró hírmorzsákat róla.
A lényeg, hogy ezeken a közepes szélességi területeken a hõmérséklet nyáron +20 fok is lehet, s bár a víz erõsen sós, ez a régió lehet az, ahol, ha van, akkor találni lehet majd életnyomokat. Az erre irányuló további vizsgálatokat úgy igyekeznek alakítani, hogy ebbõl a régióból különféle spektrométeres vizshgálatokkal megpróbáljanak kimutatni olyan gázokat, amelyek utalhatnak valamiféle metabolizmusra (pl. metán).
Természetesen ez a dolog nem jelenti azt, hogy van is élet a Marson, de a lehetõsége, hogy esetleg találnak majd, megvan már. A folyékony víz jelenléte (még ha nagyon sós is a víz) a jelen ismereteink alapján elengedhetetlen ehhez, s a földi extremofil bacikhoz hasonló lények itt is kihasználhatják az extra sós víz adta lehetõségeket.
A hír írott anyaga: Link
A lényeg, hogy ezeken a közepes szélességi területeken a hõmérséklet nyáron +20 fok is lehet, s bár a víz erõsen sós, ez a régió lehet az, ahol, ha van, akkor találni lehet majd életnyomokat. Az erre irányuló további vizsgálatokat úgy igyekeznek alakítani, hogy ebbõl a régióból különféle spektrométeres vizshgálatokkal megpróbáljanak kimutatni olyan gázokat, amelyek utalhatnak valamiféle metabolizmusra (pl. metán).
Természetesen ez a dolog nem jelenti azt, hogy van is élet a Marson, de a lehetõsége, hogy esetleg találnak majd, megvan már. A folyékony víz jelenléte (még ha nagyon sós is a víz) a jelen ismereteink alapján elengedhetetlen ehhez, s a földi extremofil bacikhoz hasonló lények itt is kihasználhatják az extra sós víz adta lehetõségeket.
A hír írott anyaga: Link
Kapunk két ddarab jókora CME-t! M9.3-as lesz! Gondolom itt semmi fény nem lesz látható! De biztosan elpirul a radar! Link
A NASA tart ma egy sajtótájékoztatót a Marson elért új kutatási eredményrõl. Link
A NASA TV élõben adja, magyar idõ szerint este 8-tól. A tájékoztató egyik résztvevõje az a Lisa Pratt, aki a kénizotópok ill. kéntartalmú molekulák szerves és szervetlen képzõdését kutatja geológiai összefüggésekben. Kíváncsi vagyok, mit találtak.
A NASA TV élõben adja, magyar idõ szerint este 8-tól. A tájékoztató egyik résztvevõje az a Lisa Pratt, aki a kénizotópok ill. kéntartalmú molekulák szerves és szervetlen képzõdését kutatja geológiai összefüggésekben. Kíváncsi vagyok, mit találtak.
Periodikusan változik a Földet érõ becsapódások száma? Link
Kb 13-50 millió éves periódust találtak már korábban a meglévõ földi becsapódási kráterek kora alapján abban, ami szerint bizonyos idõkben több, majd ezt követõen kevesebb becsapódás éri a bolygót. Az oknak a Naprendszer galaxison belüli keringését illetve a merészebb elképzelések az erõsen elliptikus pályán járó "Nemezis" hatását feltételezik. Most azonban kimutatta egy kutató, hogy nagyrészt statisztikai módszereink mellékterméke a periodicitás. Saját kidolgozású statisztikai analízisével a periódusok eltûnnek. Van viszont az a probléma, miszerint kb 250 millió évvel ezelõttrõl indulva, ahogy a jelen felé haladunk, látszólag egyenletesen nõ a kráterek száma - persze ennek legfõbb oka, hogy a fiatalabb krátereket nem ette még meg az erózió, illetve a sokszázmillió éves krátereket felismerni is igen nehéz, így jó eséllyel nem veszünk észre ezekre utaló nyomokat. Finomítva a kritériumokat, ha csak a 35km-nél nagyobb (erózió által nem olyan erõsen lepusztítható), 400 millió évesnél fiatalabb krátereket vizsgáljuk, akkor már nincs ilyen növekedési trend. Viszont ha a Holdon található krátereket vizsgáljuk, akkor mégis találni egy csekély mérvû gyakoriság-növekedésre utaló jelet - a Holdon az erózió nem csinál kavarodást ugye a kráterek eltüntetésével.
Kb 13-50 millió éves periódust találtak már korábban a meglévõ földi becsapódási kráterek kora alapján abban, ami szerint bizonyos idõkben több, majd ezt követõen kevesebb becsapódás éri a bolygót. Az oknak a Naprendszer galaxison belüli keringését illetve a merészebb elképzelések az erõsen elliptikus pályán járó "Nemezis" hatását feltételezik. Most azonban kimutatta egy kutató, hogy nagyrészt statisztikai módszereink mellékterméke a periodicitás. Saját kidolgozású statisztikai analízisével a periódusok eltûnnek. Van viszont az a probléma, miszerint kb 250 millió évvel ezelõttrõl indulva, ahogy a jelen felé haladunk, látszólag egyenletesen nõ a kráterek száma - persze ennek legfõbb oka, hogy a fiatalabb krátereket nem ette még meg az erózió, illetve a sokszázmillió éves krátereket felismerni is igen nehéz, így jó eséllyel nem veszünk észre ezekre utaló nyomokat. Finomítva a kritériumokat, ha csak a 35km-nél nagyobb (erózió által nem olyan erõsen lepusztítható), 400 millió évesnél fiatalabb krátereket vizsgáljuk, akkor már nincs ilyen növekedési trend. Viszont ha a Holdon található krátereket vizsgáljuk, akkor mégis találni egy csekély mérvû gyakoriság-növekedésre utaló jelet - a Holdon az erózió nem csinál kavarodást ugye a kráterek eltüntetésével.
Változó, van amikor korán ébredek. Láttam a képeid akkor is, és gúvasztottam a szemem rendesen, de nem sikerült megpillantanom.
Én is úgy vélem, hogy nem érte el a nálam jelzett -4et, de a Jupinál fényesebb volt azért. Volt késõbb egy -6,8-as iridiumom is, na az már világított rendesen. :-)
Marsot illetõen: nem vagy egy korán kelõ típus :-)))) Nálam már nyár közepén megvolt, már elég jól látszott a hajnalpírban: Link De ekkor még a Vénusz is szépen látszott.
Mai képek: Link
Potyogott pár meteor is, és hiába a halszem, minden még ebbe se esik bele, no és persze a legszebbek nem esnek bele pont...
Marsot illetõen: nem vagy egy korán kelõ típus :-)))) Nálam már nyár közepén megvolt, már elég jól látszott a hajnalpírban: Link De ekkor még a Vénusz is szépen látszott.
Mai képek: Link
Potyogott pár meteor is, és hiába a halszem, minden még ebbe se esik bele, no és persze a legszebbek nem esnek bele pont...
Igen, gyönyörûen ragyognak a csillagok, és végre látom a Marsot. Az idén elõször. Jött az ISS 2.50-kor, majdnem a fejem fölött lett látható, de közel nem volt olyan fényes mint a Heavens-Above szerint (-3.2 Mag) A jupiter mellett halványnak tûnt, alig volt fényesebb a Capellánál, és a Mars mellett tûnt el néhány fokkal K-re.
Brutál tiszta az ég, remélem, Rafi álmatlanságban szenved és kinn fényképez, ha már a Zselic közelében él. :-)
Persze, hogy ilyenkor kel a csillagkép, és nem lenyugszik -gondoltam, hogy valaki majd észrevételezi. Az õszi hónapokban egyre korábbi idõpontban jön a horizont fölé, és az éjjeli sötétben láthatóvá válik.
Én egyelõre elõbb kelek nála :-)))
Rafi, néztem én is a képet, állati szép! Olyan az egyik folt, mint egy nagy napraforgó.
Rafi, néztem én is a képet, állati szép! Olyan az egyik folt, mint egy nagy napraforgó.
Off: Letöltötted a Stellariumot? Nem tudtam normálisan üzenni csak a tárgyban. Nem mindent nyit meg a telefonom. Még jó, hogy okos.
Emil Kraaikamp nagyszerû képe a napfoltokról! Link Na ez a nem mindegy! Még a granulációk is csodásan látszanak!
Fekszik a Nagy Vadász... Most még aludni tér, mielõtt legtöbbünk felkelne. Bezzeg, majd télen tündököl: gyönyörû ékkõ-csillagkép, a Betelgeuze a rubin, a Rigel a gyémánt.
Ne tudd meg, hányszor felkeltem éjjel, kinézni, meg mûholdképet lesni... Ráadásnak vasárnap tudok legközelebb hajnalban kimenni, mert reggeles leszek a héten, a focipályáról meg nem sok látszik a horizontból, hegyre menni nem tudok meló elõtt...
Nagyon jó!
Én is le szeretném kapni, de nem bír kitisztulni az ég 10 percre sem.
Én is le szeretném kapni, de nem bír kitisztulni az ég 10 percre sem.
Fórumot tévesztettem... :-) De milyen jó ötlet összekötni a kettõt! Lógatni még úgyis töték van még hajnalba', de a gépnek már elég.
Negyed 5-kor a Bellatrix már 10 fokon áll, az M42 ekkor bújik ki a horizonton. Aug. közepén már feltûnõ a csillagkép, ha tiszta az ég...
Nagyon jó képek, kár, hogy az Oriont nem sikerült elcsípni. Elég késõn (vagy korán) kelhet így július végén -nagyjából hány órakor?
Thermometer, Noli, pont arra szerettem volna kilyukadni azzal, hogy "nem vagyok olyan nagy tv-fan", hogy nem szeretek tv-t nézni. Majdnem hogy szinte egyáltalán nem. Tele van hülyeségekkel. Egyedül dokumentumfilmeket szeretek nézni, és általában az állatosokat. A Discovery-t példának hoztam, mivel ezen szoktak lenni ilyen mûsorok. De ennek se nagyon dõlök be, hogy "elpusztul a Földön az élet és csak kevesen élik túl"... Csak inkább érdekesnek találom, hogy ilyen mûsorok mennek a tv-ben, mintha olyan élvezet lenne belegondolni, hogy milyen lehet, ha becsapódik a bolygónkba egy másfél kilométeres kõdarab az ûrbõl. Jobb szeretek olvasni. Valahogy jobban érdekelnek, fõleg ha az adott anyag képekkel van illusztrálva, mert akkor könnyebben megértem és ha sikerül megjegyeznem a képeket, akkor meg is tudom tanulni (sajnos alapból nagyon nehezen tanulok).
Ha esetleg UFÓ-t észlelne valaki ma a környékrõl: lampionokat eregetnek tõlem DNY-ra (szerintem a pilisszentiváni tóról). 7-8 db-ot tuti elengedtek már.
Frankók! Itt továbbra is változóan felhõs égbolt van!
Más: Link - elég szép napfoltok látszanak a nap felszínén! Érdemes lesni õket naplementekor stb. Sõt talán majd valamelyik jól megsuhintja a Földet! Nemrég erõs fler is volt!
Más: Link - elég szép napfoltok látszanak a nap felszínén! Érdemes lesni õket naplementekor stb. Sõt talán majd valamelyik jól megsuhintja a Földet! Nemrég erõs fler is volt!
Hajnalra elõbújtak a csillagok :-)) Volt pár meteor, már Perseida is volt köztük 3, halványak. Jött egy ISS is. Ha nem lett volna felhõs a keleti látóhatár, akkor a már felbukkanó Oriont is lehetett volna látni.
Link
Link
A "világot", azaz a földet a rajta levõ élettel együtt szerencsére nem olyan könnyû elpusztítani. Még a mi bolygónk is emberi léptékkel mérve elképzelhetetlenül óriási és elképzelhetetlen energiákat hordoz -az élõvilág pedig roppant szívós, és különösen szívós, találékony az emberi faj. A napfizikusok azt mondják, hogy a nap, fejlõdésének kései szakaszában, vörös óriássá puffad, és a Mars pályájáig kiterjeszkedik. Na, ez lesz az igazi "világvége", bolygónk tûzben pusztul el. A szakemberek a körülbelüli idõpontot is tudják -akinek mindenáron apokalipszis kell, hát íme! (Kérdés, hogy az ember -ha egyáltalán lesz még akkor- áll-e azon a technikai színvonalon, hogy bármit tehessen ez ellen)
Még egyszer ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint mennyire káros a bulvármédia folytatta "szellemi környezetszennyezés". Felháborítóan alacsony észbeli nívóra alapoznak, nyilván a nagyobb nézettség, példányszám érdekében. Ráadásul arra törekszenek, hogy az általuk közöltek "minél nagyobbat szóljanak", minél sokkolóbbak legyenek, mert a közönség ingerküszöbe magasra emelkedett, a mutatott rengeteg szörnyûség miatt az emberek emócionálisan érzéketlenné váltak.
Rossz vége lesz ennek. Elsõ látásra úgy tûnhet, hogy a tévében látottak, újságban olvasottak hatástalanul peregnek le az emberekrõl. Rövid távon valóban elenyészõ a hatás -hosszú távon azonban óriási! Az éveken, évtizedeken (netán évszázadokon) át a fejekbe sulykolt dolgok teljesen áthangolják a közgondolkodást. A keresztény doktrina is áthangolta a barbár Európáét, az egzakt tudományos szemléletmód meg a középkoriét. Mindkét intellektuális rendszer tételei megfeleltek a kor tudományos színvonalának, és erkölcsileg is helyesek voltak. Az emberiség meg olyan lett, amilyennek most látjuk. Vajon mi lesz velünk, ha vég nélkül buta, agresszív, beteges dolgokkal traktálnak minket? A szellemi környezetszennyezés bûn, ami majd elveszi méltó büntetését a kultúra tönkremenetele, a morál összeomlása révén.
Még egyszer ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint mennyire káros a bulvármédia folytatta "szellemi környezetszennyezés". Felháborítóan alacsony észbeli nívóra alapoznak, nyilván a nagyobb nézettség, példányszám érdekében. Ráadásul arra törekszenek, hogy az általuk közöltek "minél nagyobbat szóljanak", minél sokkolóbbak legyenek, mert a közönség ingerküszöbe magasra emelkedett, a mutatott rengeteg szörnyûség miatt az emberek emócionálisan érzéketlenné váltak.
Rossz vége lesz ennek. Elsõ látásra úgy tûnhet, hogy a tévében látottak, újságban olvasottak hatástalanul peregnek le az emberekrõl. Rövid távon valóban elenyészõ a hatás -hosszú távon azonban óriási! Az éveken, évtizedeken (netán évszázadokon) át a fejekbe sulykolt dolgok teljesen áthangolják a közgondolkodást. A keresztény doktrina is áthangolta a barbár Európáét, az egzakt tudományos szemléletmód meg a középkoriét. Mindkét intellektuális rendszer tételei megfeleltek a kor tudományos színvonalának, és erkölcsileg is helyesek voltak. Az emberiség meg olyan lett, amilyennek most látjuk. Vajon mi lesz velünk, ha vég nélkül buta, agresszív, beteges dolgokkal traktálnak minket? A szellemi környezetszennyezés bûn, ami majd elveszi méltó büntetését a kultúra tönkremenetele, a morál összeomlása révén.
Milyne hülyén nézne ki egy jóslatban, hogy "világvége április 7. és június 18. között" :-)))
***
Csõrike, az ismeretterjesztõnek látszó bulvártévék azt adják, amit a nép akar... Érdemesebb olvasni, mint egyetlen percet is ezekre pazarolni az ember életébõl, ami aktuális világvége nélkül is épp eléf rövid...
***
Csõrike, az ismeretterjesztõnek látszó bulvártévék azt adják, amit a nép akar... Érdemesebb olvasni, mint egyetlen percet is ezekre pazarolni az ember életébõl, ami aktuális világvége nélkül is épp eléf rövid...
Én azt tartom érdekesnek, hogy ahogy közeledünk ehhez a bizonyos világvégéhez, annál többen kezdenek el ezzel foglalkozni. Például a Discovery-n is egyre több mûsor foglalkozik ezzel a témával (pl. mi fog történni, ha egy hatalmas meteor csapódik a Föld felszínébe, vagy egy katasztrófa-sorozat elpusztítja a nagyvárosokat, stb.). Nem mintha olyan nagy tv-fan lennék, csupán érdekesnek találom.
Pontosan! Egyszer a Bioszférában fejtegettük is páran. Azt hiszem, egy Term.vil. cikk volt a katalizátor mér jópár éve Na abban volt is volt egy adat, miszerint a "világ vége" az emberek legnagyobb részének elképzelésében a jelenlegi (technikai) civilizáció végét jelenti. Ez nyilván nem egyenlõ a bioszféra teljes eltûnésével, sõt, még csak a Homo sapiens kihalásával sem.
Az meg külön vicc, hogy a legendákban mindig egy napra esik a világ vége. Amit jelenlegi ismereteink szerint csak nagyon kevés esemény tudna kiváltani.
Az meg külön vicc, hogy a legendákban mindig egy napra esik a világ vége. Amit jelenlegi ismereteink szerint csak nagyon kevés esemény tudna kiváltani.
Angolul nem értõknek:
- Hogyhogy vége 2012-ben?
- Elfogyott a hely a kövön...
Röviden: Ahhoz, hogy kijelenthessük lesz e világvége, elõbb definiálnunk kell, mi az hogy "világ" és mi az, hogy "vége"!
És értelmezhetõ a "világ" kezdete is, ez a Nagy Bumm, az õsrobbanás. Véleményem szerint ez is fordulópont volt, határ bizonyos állapotok között. Ez "elõtt" is nyilván volt valamiféle világrend, "létezés" (bár a létezés fogalmát alaposan ki kell terjesztenünk, mert a közönséges létezés-fogalom a mostani világrendhez köthetõ -szó szoros értelmében vett tér és idõ az õsrobbanás óta van). Úgy látom, hogy a Nagy Bumm elõtti "világ" nem múlt el mindenestûl, a jelenlegi univerzum ezt beépítette magába, szerves, obligát részévé vált. Innen van a fizikai (és egyéb) jelenségek sokszor tetten érhetõ, tudományosan is igazolt dualisztikus volta.
Hogy milyen lesz a "vég", arról az elméleti fizikának vannak elképzelései. Az univerzum gravitációs összeomlása, avagy a vég nélküli tágulás is a mostani stabil állapot megszûnéséhez vezet. Bonyolult kérdések ezek (állítólag a gravitációs állandó se állandó, hanem lassan csökken). Azonban ezeknek a megfontolásoknak köze nincs a vulgáris, bulvár-ízû világvége képzetekhez.
Hogy milyen lesz a "vég", arról az elméleti fizikának vannak elképzelései. Az univerzum gravitációs összeomlása, avagy a vég nélküli tágulás is a mostani stabil állapot megszûnéséhez vezet. Bonyolult kérdések ezek (állítólag a gravitációs állandó se állandó, hanem lassan csökken). Azonban ezeknek a megfontolásoknak köze nincs a vulgáris, bulvár-ízû világvége képzetekhez.
Mindig is érdekeltek a legendák, világvégék és úgy általában az emberi hülyeség. A 2012.12.21. világvége dátum mellett vége volt a világnak 1999-ben, 2000-ben, 2003-ban, utoljára pedig két hónappal ezelõtt. Ifjabb koromban minden világvégére szerveztünk egy bulit, ma már csak szolíd fõzögetés, borozgatás szokott lenni a haverokkal. A 2012-es világvége nagyon sok embert mozgat meg világszerte...és mindez egy apró félreértelmezésbõl.
szerk: egyébként van egy saját, a világot leíró elméletem, amelyben a "világvége" értelmezhetõ fogalom, bár inkább fordulópontnak tekinthetõ.
szerk: egyébként van egy saját, a világot leíró elméletem, amelyben a "világvége" értelmezhetõ fogalom, bár inkább fordulópontnak tekinthetõ.
Akkor jó. :-)
Nem ez az az oldal, ahol rosszfelé mennek az infók, viszont pont ezért nem is itt tudjuk megváltani a világot.
Nem ez az az oldal, ahol rosszfelé mennek az infók, viszont pont ezért nem is itt tudjuk megváltani a világot.
Persze tudom, hogy részedrõl humor volt. Dehogyis rád haragszom. Csak a kommented elindított bennem egy gondolatmenetet.
De jó Neked! Én az éjjel csak piszok lassan, ám annál biztosabban vonuló felhõket csíptem el. :-(((
Szép napot mindenkinek! Éjszaka, változó fényû csillagok megfigyelése közben, elcsiptem néhány fényes vagy nagyon fényes, lassú, hosszú pályát leiró júliusi Aquarida-meteort/tûzgömböt. (A Perszeidák sokkal gyorsabbak lesznek.)
Bár ez vastagon OFF (s lehet, ki is fogják moderálni innen), nem állom meg, hogy ide írjam: bizony is számít, hogy mit mondanak, írnak tanult, felvilágosult elmék (és ez egyben az õ felelõsségük). A közember világképe olyan kitûnõ gondolkodók mûvein alapszik, mint Kopernikusz, Kepler, Galilei vagy Newton (Einsteint már nem említem, a relativisztikus effektusok még nem épültek be a köz világnézetébe).
A tudománynak, írott szónak régebben becsülete volt, s egyáltalán, nagyobb volt az intellektuális fegyelem, mint manapság. Miért van az, hogy szellemi laposságok, síkhülyeségek tobzódnak a médiában, kezdve az idõrõl-idõre kitörõ, és rendszerint teljesen indokolatlan járvány-hisztériáktól (baromfi és sertésinfluenza és társaik) a "génkezelt" élelmiszerektõl való, szintén indokolatlan rettegésig. Ezek az inadekvát gondolatok ráadásul hatósági intézkedésekhez is vezettek.
Ilyenkor mindig elcsodálkozok, miért nem áll fel már végre néhány becsületes szakember, miért nem mondja: hölgyeim és uraim, ez nem így van... Hol a higgadt, szakszerû, tárgyilagos magyarázat? Miért nincs okos hang a média általános iázásában?
A tájékozatlanság, a bizonytalanság félelmet szül, s erre van a legkevésbé szükségünk.
Bizony, nem mindegy, milyen szellemi táplálékot vesz magához a köz nap mint nap. Ez elõbb-utóbb rá fogja nyomni a bélyegét a világ arculatára, ahogy az említett kitûnõ koponyák is rányomták -csak rossz értelemben.
A hülyeségek, rémületet keltõ információk publikálása nem tartozik a szólás és véleménynyilvánítási szabadság tárgykörébe. Ennek gátat kellene vetni, míg nem lesz nagyobb baj. Ad absurdum állami beavatkozással, cenzúrával -bár jobb lenne a kitartóan, lelkesen folytatott felvilágosítás, népmûvelés.
A tudománynak, írott szónak régebben becsülete volt, s egyáltalán, nagyobb volt az intellektuális fegyelem, mint manapság. Miért van az, hogy szellemi laposságok, síkhülyeségek tobzódnak a médiában, kezdve az idõrõl-idõre kitörõ, és rendszerint teljesen indokolatlan járvány-hisztériáktól (baromfi és sertésinfluenza és társaik) a "génkezelt" élelmiszerektõl való, szintén indokolatlan rettegésig. Ezek az inadekvát gondolatok ráadásul hatósági intézkedésekhez is vezettek.
Ilyenkor mindig elcsodálkozok, miért nem áll fel már végre néhány becsületes szakember, miért nem mondja: hölgyeim és uraim, ez nem így van... Hol a higgadt, szakszerû, tárgyilagos magyarázat? Miért nincs okos hang a média általános iázásában?
A tájékozatlanság, a bizonytalanság félelmet szül, s erre van a legkevésbé szükségünk.
Bizony, nem mindegy, milyen szellemi táplálékot vesz magához a köz nap mint nap. Ez elõbb-utóbb rá fogja nyomni a bélyegét a világ arculatára, ahogy az említett kitûnõ koponyák is rányomták -csak rossz értelemben.
A hülyeségek, rémületet keltõ információk publikálása nem tartozik a szólás és véleménynyilvánítási szabadság tárgykörébe. Ennek gátat kellene vetni, míg nem lesz nagyobb baj. Ad absurdum állami beavatkozással, cenzúrával -bár jobb lenne a kitartóan, lelkesen folytatott felvilágosítás, népmûvelés.
Akik horoszkópokat olvasnak (és olvastatnak), jósnõhöz járnak, számmisztikáznak stb azokat szerinted érdekli, hogy mit mondana a felvilágosult és tanult ember? Ugyan! Utópia... Viszont csodálom azokat az embereket, akik ennek ellenére megteszik, hogy elmondják. Én már rég feladtam az efféle kiigazitásokat. Max csak baráti körben mondom, ha kíváncsiak rá.
(Sajnos itt is egyre ritkábban van hozzá türelmem, és az ebbõl fakadó szarkazmus miatt utálnak is nem kevesen )
(Sajnos itt is egyre ritkábban van hozzá türelmem, és az ebbõl fakadó szarkazmus miatt utálnak is nem kevesen )
Már elég régóta (pár éve) megy a bulvármédiában. Amíg az emberek a tudományos média helyett a bulvárt olvassák, nem is fogjuk tudni elmagyarázni, mert nekünk nem fogják elhinni.
Wittmanmark: az a baj, hogy a Hold fázisa elég nagy lesz, asszem 8-án lesz telihold.
A Delta Aquaridák mindig is majdnem egybeestek a Perseidákkal, csak a Delta Aquaridák ZHR-je ("meteorsûrûsége") változó. Idén 30-án 16-os ZHR-rel tetõzik a SDA, holnap 5-tel a Piscis Austrinidák, szintén 30-án 5-tel az Alfa Capricornidák. Ekkor még az éjszaka közepén nyugszik a Hold, így nincs akkora zavaró hatása. A Perseidák viszont nincs is említve. (Itt néztem: Link ).
Wittmanmark: az a baj, hogy a Hold fázisa elég nagy lesz, asszem 8-án lesz telihold.
A Delta Aquaridák mindig is majdnem egybeestek a Perseidákkal, csak a Delta Aquaridák ZHR-je ("meteorsûrûsége") változó. Idén 30-án 16-os ZHR-rel tetõzik a SDA, holnap 5-tel a Piscis Austrinidák, szintén 30-án 5-tel az Alfa Capricornidák. Ekkor még az éjszaka közepén nyugszik a Hold, így nincs akkora zavaró hatása. A Perseidák viszont nincs is említve. (Itt néztem: Link ).
Ki és honnan az ördögbõl vette, hogy 2012-ben vége lesz a világnak? Már maga a felvetés is a legnagyobb mértékben dõre, az pedig, hogy ennyi ember (félig) komolyan veszi, felháborító és lehangoló. Ennél már csak az a lehangolóbb, hogy nincsenek tanult és felvilágosult emberek, akik nyilvánosan elmagyaráznák, nem kell ekkora vadbaromságokban hinni.