Hydroinfo
Na rájöttem miért olyan kanyargós a Tisza. Hasznos infó:
Már meg volt teremtve a világon minden hegy és folyó, csak a Tisza állott nagy búsan az Úr zsámolyánál. Jézus Krisztus igazította el a dolgát. Aranyos ekét kerített, szamarat fogott elébe és mondta a Tiszának, hogy csak menjen utána a barázdában. De a szamár éhes volt, kapkodott a szanaszét heverõ finom cötkényekhez (szamárkórókhoz), nem haladt egyenesen, hanem rángatta az ekét. Amiért girbe-gurbán haladt, lett csivirgõs-csavargós a Tisza folyása.
Már meg volt teremtve a világon minden hegy és folyó, csak a Tisza állott nagy búsan az Úr zsámolyánál. Jézus Krisztus igazította el a dolgát. Aranyos ekét kerített, szamarat fogott elébe és mondta a Tiszának, hogy csak menjen utána a barázdában. De a szamár éhes volt, kapkodott a szanaszét heverõ finom cötkényekhez (szamárkórókhoz), nem haladt egyenesen, hanem rángatta az ekét. Amiért girbe-gurbán haladt, lett csivirgõs-csavargós a Tisza folyása.
Majd a második árhullámra is lehet tippelni Egyébként úgy látszik hogy még 630 sem lesz.
Egyébként úgy látszik hogy még 630 sem lesz.
Jól meghízott paca tart a vízgyûjtõ felé. Nano most látom csak tippversenyt hirdettél Most már nem lenne fair tippelnem de kb 610-et mondtam volna, most már 630at mondanék
Most már nem lenne fair tippelnem de kb 610-et mondtam volna, most már 630at mondanék
Magashegység + a csapadék szempontjából kedvezõ (enyhe és nedves) áramlás. Nincs ebben semmi meglepõ.
Egy tipp: itt szerintem 648 cm lesz a tetõzés Csak hogy legyen egy kis "házi" verseny
Egy tipp: itt szerintem 648 cm lesz a tetõzés
Csak hogy legyen egy kis "házi" verseny 
Ez most nagyon meglepett.Errefelé vagy 50-60 mm az idei csapadék,500 mm jó ha egy év alatt esik le(az utóbbi félév nincs 200).Ennyi esõ-hó esetén mi víz alatt lennénk vastagon.Arról beszéltem sokat,hogy az emlékekben 500 km-rel arrébb egészen más kép alakulhat ki a tél,nyár stb. idõjárásáról.Nálunk meleg és száraz ott meg átlagos és árvizes.Így az emlékeinkkel nem tudunk közös nevezõre jutni...
A FETIKÖVIZIG honlapját ismered, az 2 óránként ad infót.
A Szlovák adatok az SHMU Link oldalon megtalálhatók. Ott a Link alatt pedig az automatáik - nagyon sok van, csak nem mindegyik frissül rendszeresen, ugyanakkor van egy csomó, ami óránként. Sajnos a csapadékot, meg a hõmérsékletet nem mérik, de fent vannak elõrejelzések, meg korábbi esettanulmányok, adatokkal.
Itthon legtöbb infó a Link itt van. Az egyes VÍZÜGY-ek kattintva megnézhetõk az automaták, ill. ahol nincs, ott a reggeli jelentések. Az automatáknál nem mindenhol egyforma a lekérési beállítás, általában 2,6,12 órás gyakorisággal jeleznek.
Ami még minket érinthet az Románia, de ottani linket nem ismerek.
A Szlovák adatok az SHMU Link oldalon megtalálhatók. Ott a Link alatt pedig az automatáik - nagyon sok van, csak nem mindegyik frissül rendszeresen, ugyanakkor van egy csomó, ami óránként. Sajnos a csapadékot, meg a hõmérsékletet nem mérik, de fent vannak elõrejelzések, meg korábbi esettanulmányok, adatokkal.
Itthon legtöbb infó a Link itt van. Az egyes VÍZÜGY-ek kattintva megnézhetõk az automaták, ill. ahol nincs, ott a reggeli jelentések. Az automatáknál nem mindenhol egyforma a lekérési beállítás, általában 2,6,12 órás gyakorisággal jeleznek.
Ami még minket érinthet az Románia, de ottani linket nem ismerek.
Persze az idõjárásnál soha sem lehet biztosra mondani semmit, de azért jó idõben felkészülni ha esetleg bejön a rossz forgatókönyv. Kocka nem tudsz valami jó gyakran frissülõ vizügyes linket? (Keddre már zivatarokat is emlegetnek a zivilesen fórumban, de még utánanézek.)
Sok már a csapadék, de a hétfõi helyzet - remélhetõleg - közel sem lesz olyan, mint a 2001-es. Akkor 2 napig stabil DNY-ÉK irányú nedves szállítószalag állt fenn és ráadásul a meleg, nedves levegõben sok zápor és zivatar alakult ki.
Az viszont figyelemreméltó, hogy pl. Rahón és Királymezõn január 1. óta csaknem 500 mm csapadék hullott és Kárpátalján, ill. Erdély északi részének nagy részén 200-300 mm közötti ennek az idõszaknak a csapadéka.
A talaj tehát nagy területen átázott, telítõdött vízzel (egyébként Szlovákia keleti végein is kezd hasonlóvá válni a helyzet), így egyre nagyobb a kockázata egy nagyobb esõ, vagy olvadás, esetleg a kettõ együttes hatásaként létrejövõ árvíznek.
Persze ez fikció. Lehet, hogy a jövõ héttõl csendesebb, szárazabb periódus kezdõdik és semmi gond nem lesz!? Majd meglátjuk.
Az viszont figyelemreméltó, hogy pl. Rahón és Királymezõn január 1. óta csaknem 500 mm csapadék hullott és Kárpátalján, ill. Erdély északi részének nagy részén 200-300 mm közötti ennek az idõszaknak a csapadéka.
A talaj tehát nagy területen átázott, telítõdött vízzel (egyébként Szlovákia keleti végein is kezd hasonlóvá válni a helyzet), így egyre nagyobb a kockázata egy nagyobb esõ, vagy olvadás, esetleg a kettõ együttes hatásaként létrejövõ árvíznek.
Persze ez fikció. Lehet, hogy a jövõ héttõl csendesebb, szárazabb periódus kezdõdik és semmi gond nem lesz!? Majd meglátjuk.
Tisza-Técsõ 2 óránkénti vízállások: 242 215 194 180
14 cm, 21 cm és az utolsó 2 órában 27 cm.. Nem gyengén árad..
A 2001-es elõtti egyik nagy, majdnem árvízkor volt a csúcs akkor több mint 6 métert áradt Tiszabecsnél 24 óra alatt. Akkor is rakták a nyúlgátakat mert már átcsapott a víz csak szerencsére az ukránoknál kiszakadt.
14 cm, 21 cm és az utolsó 2 órában 27 cm.. Nem gyengén árad..
A 2001-es elõtti egyik nagy, majdnem árvízkor volt a csúcs akkor több mint 6 métert áradt Tiszabecsnél 24 óra alatt. Akkor is rakták a nyúlgátakat mert már átcsapott a víz csak szerencsére az ukránoknál kiszakadt.
Vasárnap megint ad csapit oda + 1-2 fokos 850 T mellet majd Kedden megint. Egyébként ezekbõl a nyugati délnyugati áramlású csapadékokból nagyon sok ki szokott csapódni a Kárpátokban. Ha jól emlékszem a pár évvel ezelõtti árvízkor is egy ilyen Franciaország felõl érkezõ ciklonból volt a nagy esõzés. Link Link
Érdekes összevetni a 2001-es helyzettel Link
Érdekes összevetni a 2001-es helyzettel Link
A Felsõ-Tiszán és mellékfolyóin jelentõs árhullám indult el. Az utóbbi 2 napban 2-3 métert emelkedett a vízszint és ma is jelentõs, 10-30 mm csapadék hullott a vízgyüjtõn. Az következõ napokban, fõleg a jövõ hét elején ismét jelentõs mennyiségû csapadék várható. Valószínûleg szükség lesz minimum az elsõ fokú készültség elrendelésére is.
Íme egy kis összefoglaló: Link
Íme egy kis összefoglaló: Link
Távoli emlékkép az egykori dunai "megboszorkányozott jéglabyrinth"-rõl.
"A Duna be volt fagyva egész fel Pozsonyig, át lehetett mindenütt kelni rajta. Hogy Komáromból Új-Szõnyre át lehessen jutni, fel kellett messze kerülni a sziget orrán felül, mert ott zátonyok vannak, mikben nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz áthatolni.
Timár úgy számította ki az átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja, annak a tetején meglátszik az õ nyaralója; egyenesen annak veszi az irányát.
Csakhogy jött valaki, aki ezt a számítását megrontotta: az volt a köd. Õ csillagos éjre számított, s mire a Dunához ért, köd ereszkedett alá. Még akkor csak vékony átlátszó párázat, de amint a jégen elindult utat keresni, oly sûrû lett az, hogy nem látott három lépésnyire.
Ha józan eszének csak egy szavára hallgatott volna még, hát rögtön visszafordul, s igyekszik az elhagyott partot újra megtalálni; de már azzal a józan ésszel õ végleg leszámolt, nem volt vele semmi dolga többé: át akart jutni a túlsó partra.
Az éj különben is sötét volt; a Duna pedig a szigeten fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé járni való. Egymás hátára tolt jéghasábok hosszú torlaszokat képeznek keresztben-hosszában, egy-egy helyen szeszélyes hegylánc alakot ölt a jég, öles táblákban meredezve fel a hátahoporjás alapból.
Amint ezeket a torlaszokat kerülgette Timár, azon vette észre magát, hogy a ködben eltévedt. Már több egy órájánál, hogy jár; zsebórája háromnegyedet üt háromra; rég a túlsó parton kellene lennie: bizonyosan irányt tévesztett.
Hallgatózott. Semmi neszt nem vehetett ki az éjszakában. Kétségtelen volt, hogy nemhogy közeledett volna a túlparti faluhoz, sõt eltávozott tõle.
Még kutyaugatást sem hallott.
Azt hitte, hogy õ most ahelyett, hogy a Dunán keresztbe haladna, hosszában jár rajta végig, s arra határozta magát, hogy félirányt fog változtatni. A Duna kétezer lépésnél sehol sem szélesebb, valahol csak partra kell akadnia, ha folytonosan egy irányba megy.
Csakhogy a sötétben és a ködben az ember éppen azt nem tudja, hogy egy irányban megy-e. Egy jégtorlasz, melyet ki kell kerülnie, minden kiszámítása dacára félretéríti az egyenes vonalból, zeg-zug utat csinál, visszakerül arra a helyre, amelyen már egyszer áthaladt; egyszer-egyszer eltalálja a jó irányt, s csak még pár száz lépésig kellene kitartania, s partot érne, akkor megint mást gondol, s eltér ferde irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott jéglabyrinthba." ... Folytatás:Link
"A Duna be volt fagyva egész fel Pozsonyig, át lehetett mindenütt kelni rajta. Hogy Komáromból Új-Szõnyre át lehessen jutni, fel kellett messze kerülni a sziget orrán felül, mert ott zátonyok vannak, mikben nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz áthatolni.
Timár úgy számította ki az átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja, annak a tetején meglátszik az õ nyaralója; egyenesen annak veszi az irányát.
Csakhogy jött valaki, aki ezt a számítását megrontotta: az volt a köd. Õ csillagos éjre számított, s mire a Dunához ért, köd ereszkedett alá. Még akkor csak vékony átlátszó párázat, de amint a jégen elindult utat keresni, oly sûrû lett az, hogy nem látott három lépésnyire.
Ha józan eszének csak egy szavára hallgatott volna még, hát rögtön visszafordul, s igyekszik az elhagyott partot újra megtalálni; de már azzal a józan ésszel õ végleg leszámolt, nem volt vele semmi dolga többé: át akart jutni a túlsó partra.
Az éj különben is sötét volt; a Duna pedig a szigeten fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé járni való. Egymás hátára tolt jéghasábok hosszú torlaszokat képeznek keresztben-hosszában, egy-egy helyen szeszélyes hegylánc alakot ölt a jég, öles táblákban meredezve fel a hátahoporjás alapból.
Amint ezeket a torlaszokat kerülgette Timár, azon vette észre magát, hogy a ködben eltévedt. Már több egy órájánál, hogy jár; zsebórája háromnegyedet üt háromra; rég a túlsó parton kellene lennie: bizonyosan irányt tévesztett.
Hallgatózott. Semmi neszt nem vehetett ki az éjszakában. Kétségtelen volt, hogy nemhogy közeledett volna a túlparti faluhoz, sõt eltávozott tõle.
Még kutyaugatást sem hallott.
Azt hitte, hogy õ most ahelyett, hogy a Dunán keresztbe haladna, hosszában jár rajta végig, s arra határozta magát, hogy félirányt fog változtatni. A Duna kétezer lépésnél sehol sem szélesebb, valahol csak partra kell akadnia, ha folytonosan egy irányba megy.
Csakhogy a sötétben és a ködben az ember éppen azt nem tudja, hogy egy irányban megy-e. Egy jégtorlasz, melyet ki kell kerülnie, minden kiszámítása dacára félretéríti az egyenes vonalból, zeg-zug utat csinál, visszakerül arra a helyre, amelyen már egyszer áthaladt; egyszer-egyszer eltalálja a jó irányt, s csak még pár száz lépésig kellene kitartania, s partot érne, akkor megint mást gondol, s eltér ferde irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott jéglabyrinthba." ... Folytatás:Link
A Szlovák "vízügyi honlapon" (azért így írom mert ott a meteorológiával részben együtt van a vízügy), tehát Link óránkénti vízállásokat lehet megtekinteni, bizonyos idõnként (van ahol 1, van ahol 3-6 óránként frissül).
Tegnap reggel 5-kor az Ung Lékárdnál 993 cm volt (800 cm a III. fok).
Tegnap reggel 5-kor az Ung Lékárdnál 993 cm volt (800 cm a III. fok).
Az elmúlt 24 órában nem volt jelentõs csapadéktevékenység a vízgyûjtõn, a Tisza felsõ szakaszán megindult az apadás.
A Tisza Husztnál tegnap 9:00-kor 331 centiméterrel (III.fok 310 cm) tetõzött, ma 7:00-kor 227 cm a vízállás. Tiszabecsnél tegnap 22:00-kor 334 centiméterrel (I.fok 300 cm) tetõzött a folyó, ma 7:00-kor 301 cm (I.fok 300 cm) a vízállás. Ma 7:00-kor Tivadarnál 525 cm (I.fok 500 cm) a vízállás, tetõzés közelében a vízszint. Vásárosnaménytól lefelé még árad a folyó, ma 7:00-kor Vásárosnaménynál 571 cm (I.fok 600 cm), Záhonynál 420 cm (I.fok 500 cm), Dombrádnál 505 cm (I.fok 550 cm), Tiszabercelnél 575 cm (I.fok 600 cm) a vízállás.
A Túr folyón romániai szakaszán árhullám indult el, ma 6:00-kor Túrterebesnél 389 cm (I.fok 360 cm) a vízállás, tetõzés közelében a vízszint. Ma Garbolcnál 7:00-kor 252 cm (I.fok 300 cm) a vízállás, további vízszintemelkedés várható.
A Szamos folyó is árad, ma 7:00-kor 274 cm (I.fok 500 cm) a vízállás, a vízszint nem éri el a készültségi szintet.
A Kraszna folyón nem észleltünk vízszintemelkedést, ma 7:00-kor Ágerdõmajornál 168 cm (I.fok 470 cm) a vízállás.
Az OMSZ elõrejelzése szerint a mai nap átlag 0,1-0,5 mm, holnap átlag 4-6 mm csapadékra kell számítanunk, folytatódni fog az árhullám levonulása.
Fetikövizig
Itt a városban dél elõtt nem sokkal elérte a 600 cm-t a vízállás.
A Tisza Husztnál tegnap 9:00-kor 331 centiméterrel (III.fok 310 cm) tetõzött, ma 7:00-kor 227 cm a vízállás. Tiszabecsnél tegnap 22:00-kor 334 centiméterrel (I.fok 300 cm) tetõzött a folyó, ma 7:00-kor 301 cm (I.fok 300 cm) a vízállás. Ma 7:00-kor Tivadarnál 525 cm (I.fok 500 cm) a vízállás, tetõzés közelében a vízszint. Vásárosnaménytól lefelé még árad a folyó, ma 7:00-kor Vásárosnaménynál 571 cm (I.fok 600 cm), Záhonynál 420 cm (I.fok 500 cm), Dombrádnál 505 cm (I.fok 550 cm), Tiszabercelnél 575 cm (I.fok 600 cm) a vízállás.
A Túr folyón romániai szakaszán árhullám indult el, ma 6:00-kor Túrterebesnél 389 cm (I.fok 360 cm) a vízállás, tetõzés közelében a vízszint. Ma Garbolcnál 7:00-kor 252 cm (I.fok 300 cm) a vízállás, további vízszintemelkedés várható.
A Szamos folyó is árad, ma 7:00-kor 274 cm (I.fok 500 cm) a vízállás, a vízszint nem éri el a készültségi szintet.
A Kraszna folyón nem észleltünk vízszintemelkedést, ma 7:00-kor Ágerdõmajornál 168 cm (I.fok 470 cm) a vízállás.
Az OMSZ elõrejelzése szerint a mai nap átlag 0,1-0,5 mm, holnap átlag 4-6 mm csapadékra kell számítanunk, folytatódni fog az árhullám levonulása.
Fetikövizig
Itt a városban dél elõtt nem sokkal elérte a 600 cm-t a vízállás.
Ha nem tévedek, arra utalnak, hogy az építési munkák miatt van (volna) készültség, vagyis a megbontott védmûvek miatt. Ezt azért nem tartom teljesen életszerûnek, de a szöveg ezt sugallja.
Kösz,ilyen elõzménnyel érthetõ.Remélhetõleg a tartalékok a jövõ héttõl ismét kezdenek feltöltõdni...
Eredeti hozzászólás: Bakonyvár
Az ausztrál félsivatagban súlyos árvizek,nálad meg lassan félsivatag lesz.5 hónap 25 mm-nyi csapadékával hogyhogy nem száradt ki minden?
Válaszom:
Úgy Bakonyvár, hogy a Szeptembert megelõzõ nyolc hónap 541mm-el szolgált (már az évi átlagom felett volt !), és bizony 700mm-en felüli év nézett ki, azaz volt tartaléka a talajnak.
Mostanra merült ki teljesen, és csapadékos tél vége és tavasz kell ahhoz, hogy ne azályos legyen a nyár.
Az ausztrál félsivatagban súlyos árvizek,nálad meg lassan félsivatag lesz.5 hónap 25 mm-nyi csapadékával hogyhogy nem száradt ki minden?
Válaszom:
Úgy Bakonyvár, hogy a Szeptembert megelõzõ nyolc hónap 541mm-el szolgált (már az évi átlagom felett volt !), és bizony 700mm-en felüli év nézett ki, azaz volt tartaléka a talajnak.
Mostanra merült ki teljesen, és csapadékos tél vége és tavasz kell ahhoz, hogy ne azályos legyen a nyár.
1984-85 tele volt életemben a leghidegebb(vagyis 45 év alatt).Akkor a folyók zöme is befagyott nem csak a tavak.
A Duna vízgyûjtõjén is hasonlóan sok esõ esett, a Duna osztrák szakaszán 3-4 métert is emelkedett ma reggelre a vízállás. Medvénél már intenzíven árad, Komáromnál 2 méter körüli emelkedés várható.
82-83 tele volt ige enyhe. 83 januárja+2 +6°C közötti átlaghõmérsékletett produkált az országban. Idén lesz korizás vagy nem lesz korizás ez itt a kérdés?
Kárpátalján tegnap este 8 és ma reggel 6 h között, helyenként 50-80 mm esõ hullott, ami a Felsõ-Tiszán jónéhány méteres vízszintemelkedést fog okozni.
Igen, az lehet. 83 novemberében egy hosszantartó, hideg, száraz idõszak volt, utána enyheség, majd január közepén havasabb napok. Más hirtelen nem rémlik.
Talán a 83-84 volt, mert amikor elsõs voltam, mentünk le a jégre tornaórán, harmadikban meg negyedikben is. (Füredre jártam gimibe). Szóval én erre tippelek, de persze nem 100%.
Ekkor én már nem voltam gimis, de lehet. Nem tudok rá pontosan visszaemlékezni, de 82/83-as, vagy a 83/84-es lehet szerintem. Utána biztosan volt jég. Valakinek errõl feljegyzése, információja?
Amikor gimis voltam, volt egy ilyen év, nem tudom, melyik 82-86 között.
A Balatonnak idén télen esélye se volt befagyni, és úgy tûnik, hogy nem is lesz jég már ezen a télen. Hirtelen nem tudnék visszaemlékezni ilyen évre.
A Néva viszont kilépett a medrébõl Szentpéterváron: Link
A cikk persze kissé túlzó, beleértve a címet is.
A cikk persze kissé túlzó, beleértve a címet is.
Tudtommal nincs készültség sehol
Link
A Hernádról meg csak annyit, hogy van egy megállapodás a Bõcsi Erõmûvel, amely szerint bizonyos mennyiségû vizet át kell engedniük a holt-Hernádba.
Néhány részlet a cikkbõl – és a megjegyzéseim:
„Sinai Bertalanné jegyzõ elmondja érdeklõdésünkre, lakossági részrõl nem érkezett bejelentés ez ügyben, de maguk is látják a folyó apadását. – Állítólag Bõcsnél csapolták meg a folyót, a kesznyéteni erõmû felé terelték” – ez így van már 1943-óta. Link
„Farkas László polgármester rugalmasan áll a gond elõtt. – Legnagyobb baj, hogy nyolc hónapja nem esett valamire való esõ, mindenütt a szárazság jellemzõ” – júniusban rekordárvíz volt.
„Lehet, hogy a szlovákok sem engednek át megfelelõ mennyiségû vizet,” – a Ruzsini víztározóból jön most a Hernád vízhozamának több, mint a fele. A Kassai Vasmû vízigénye miatt van így. Ha ez nem volna, akkor az igazán száraz idõszakban csak egy patakocska folydogálna át a határon.
„Levelet írtam a Vízügyi Igazgatóságnak, most el lehetne végezni azokat a védelmi munkákat, amelyeknek korábban a magas vízállások, vagy az áradások szabtak gátat. Ugyanakkor nekik vannak nemzetközi kapcsolataik arra vonatkozóan, hogy több vizet kapjunk. Egy vízügyi szemlére nagy szükség lenne – mondta a polgármester.” – így is több vizet kapunk, mint amit a természet adna, azt a logikát meg nem igazán értem, hogy több vizet akar, ugyanakkor most amíg száraz idõ van dolgozzon a VIZÜGY mederben…
„Bolyós István a Hernádvíz Kft. ügyvezetõje megerõsítette azt, amit a berzéki polgármester feltételezett. - A bõcsi duzzasztónál vesszük ki a szükséges mennyiségû vizet, a vízügyi elõírásoknak megfelelõen. Másodpercenként két köbméter vizet kell az õsmederbe engednünk, ezt persze jelentenünk kell a vízügy felé minden év február tizenötödikéig. A két köbmétert cirka öt-hat éve írták elõ, addig ennyi sem volt kötelezõ. A turbinák mûködtetéséhez megfelelõ vízmennyiség kell, magyarul a helyzet idõjárásfüggõ. Most egy szokatlanul csapadékmentes terminust élünk meg, vagyis normál esetben a már említett két köbmétertõl sokkal többet engedünk át a zsilipeken, lévén az erõmû befogadóképessége is véges, vagyis van egy kapacitásunk – mondta Bolyós István.” – a nyilatkozat szerint a turbinák mûködtetése idõjárásfüggõ,nem a másodpercenkénti 2 m3/s-os vízhozam leengedése.
„Lázár Gábor Berzéken él, az Észak-Magyarországi Horgászegyesület tagja. – Az a kevés víz, ami mostanság csörgedezik, nagyon hamar befagy, halpusztuláshoz vezet. Annakidején jól el voltak itt a horgászok, most pangásra vagyunk ítélve – sorolja. – Évente tizenkétezer forint az engedély díja, viszont az új belépõknél ez közel húszezer. Ezen a szakaszon már tavaly sem volt rózsás a helyzet, ugyanis vagy vízhiánnyal küszködtünk, vagy ha megnyitották a zsilipet, bezavarosodott a folyó, tele volt hordalékkal, ami megint nem jó sem a halak, sem a horgászok szempontjából.” – a zsilip akkor nyílik jobban, ha nagyobb a vízhozam, tehát árhullám van és ilyenkor az esetek 99%-ban hordalékos a víz. Azt ebben az esetben el is hiszem, hogy ez a víz nem jó a horgászoknak, de hogy a halaknak is azt kétlem – legalábbis hordalékos víztõl történt halpusztulásról még nem hallottam.
Egyébként meg (jó Magyar szokás szerint) már megint beszél mindenki össze-vissza és löki a sületlenségeket – bár ettõl a probléma még adott. Annyit meg csak adalékként, hogy a VÍZÜGY már nem hatóság, a vizsgálat kezdeményezése a környezetvédelem feladat – Õk majd biztosan megteszik a megfelelõ intézkedéseket.
Link
A Hernádról meg csak annyit, hogy van egy megállapodás a Bõcsi Erõmûvel, amely szerint bizonyos mennyiségû vizet át kell engedniük a holt-Hernádba.
Néhány részlet a cikkbõl – és a megjegyzéseim:
„Sinai Bertalanné jegyzõ elmondja érdeklõdésünkre, lakossági részrõl nem érkezett bejelentés ez ügyben, de maguk is látják a folyó apadását. – Állítólag Bõcsnél csapolták meg a folyót, a kesznyéteni erõmû felé terelték” – ez így van már 1943-óta. Link
„Farkas László polgármester rugalmasan áll a gond elõtt. – Legnagyobb baj, hogy nyolc hónapja nem esett valamire való esõ, mindenütt a szárazság jellemzõ” – júniusban rekordárvíz volt.
„Lehet, hogy a szlovákok sem engednek át megfelelõ mennyiségû vizet,” – a Ruzsini víztározóból jön most a Hernád vízhozamának több, mint a fele. A Kassai Vasmû vízigénye miatt van így. Ha ez nem volna, akkor az igazán száraz idõszakban csak egy patakocska folydogálna át a határon.
„Levelet írtam a Vízügyi Igazgatóságnak, most el lehetne végezni azokat a védelmi munkákat, amelyeknek korábban a magas vízállások, vagy az áradások szabtak gátat. Ugyanakkor nekik vannak nemzetközi kapcsolataik arra vonatkozóan, hogy több vizet kapjunk. Egy vízügyi szemlére nagy szükség lenne – mondta a polgármester.” – így is több vizet kapunk, mint amit a természet adna, azt a logikát meg nem igazán értem, hogy több vizet akar, ugyanakkor most amíg száraz idõ van dolgozzon a VIZÜGY mederben…
„Bolyós István a Hernádvíz Kft. ügyvezetõje megerõsítette azt, amit a berzéki polgármester feltételezett. - A bõcsi duzzasztónál vesszük ki a szükséges mennyiségû vizet, a vízügyi elõírásoknak megfelelõen. Másodpercenként két köbméter vizet kell az õsmederbe engednünk, ezt persze jelentenünk kell a vízügy felé minden év február tizenötödikéig. A két köbmétert cirka öt-hat éve írták elõ, addig ennyi sem volt kötelezõ. A turbinák mûködtetéséhez megfelelõ vízmennyiség kell, magyarul a helyzet idõjárásfüggõ. Most egy szokatlanul csapadékmentes terminust élünk meg, vagyis normál esetben a már említett két köbmétertõl sokkal többet engedünk át a zsilipeken, lévén az erõmû befogadóképessége is véges, vagyis van egy kapacitásunk – mondta Bolyós István.” – a nyilatkozat szerint a turbinák mûködtetése idõjárásfüggõ,nem a másodpercenkénti 2 m3/s-os vízhozam leengedése.
„Lázár Gábor Berzéken él, az Észak-Magyarországi Horgászegyesület tagja. – Az a kevés víz, ami mostanság csörgedezik, nagyon hamar befagy, halpusztuláshoz vezet. Annakidején jól el voltak itt a horgászok, most pangásra vagyunk ítélve – sorolja. – Évente tizenkétezer forint az engedély díja, viszont az új belépõknél ez közel húszezer. Ezen a szakaszon már tavaly sem volt rózsás a helyzet, ugyanis vagy vízhiánnyal küszködtünk, vagy ha megnyitották a zsilipet, bezavarosodott a folyó, tele volt hordalékkal, ami megint nem jó sem a halak, sem a horgászok szempontjából.” – a zsilip akkor nyílik jobban, ha nagyobb a vízhozam, tehát árhullám van és ilyenkor az esetek 99%-ban hordalékos a víz. Azt ebben az esetben el is hiszem, hogy ez a víz nem jó a horgászoknak, de hogy a halaknak is azt kétlem – legalábbis hordalékos víztõl történt halpusztulásról még nem hallottam.
Egyébként meg (jó Magyar szokás szerint) már megint beszél mindenki össze-vissza és löki a sületlenségeket – bár ettõl a probléma még adott. Annyit meg csak adalékként, hogy a VÍZÜGY már nem hatóság, a vizsgálat kezdeményezése a környezetvédelem feladat – Õk majd biztosan megteszik a megfelelõ intézkedéseket.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat