Globális jelenségek
Azért megjegyezném, hogy az Y értékek nullpontja nem az x tengely, el van tolva. Ilyen ábrázolással sokkal durvábbnak tûnik. Lehetne vitatkozni a látszat szándékosságán.
Az 1A jelû ábra tök érdekes, kár, hogy nincs mellékelve, hogy mit is ábrázol...
Salo, most a linkelt cikkekre gondolsz, vagy itt a topicban?
Salo, most a linkelt cikkekre gondolsz, vagy itt a topicban?
Érdemes elolvasni az alul lévõ cikkeket.
Nem vagyok jó angolból, de a Link absztrakt végébõl olyasmit szûrtem le, hogy egyrészt a napaktivitás szerepet játszott benne, másrészt ez egy olyan esemény, amely azóta 200-800 év közötti periódussal jelentkezik (csak gondolom akkor erõsebb volt?), ami a 14C-keletkezési ciklusokkal összhangban van(?).
Nem vagyok jó angolból, de a Link absztrakt végébõl olyasmit szûrtem le, hogy egyrészt a napaktivitás szerepet játszott benne, másrészt ez egy olyan esemény, amely azóta 200-800 év közötti periódussal jelentkezik (csak gondolom akkor erõsebb volt?), ami a 14C-keletkezési ciklusokkal összhangban van(?).
...Észak-Európában talán igen.
Az évezredenkénti 0,3°C-os hûléshez jön az adatok kb. 2°C-os szórása, ami minimum 0,045°C-os hiba (évente!), és ebben nincs benne a mérési pontatlanság. Szerintem nem szignifikáns egyáltalán az elõjel sem. Másrészt, ez pusztán Észak-Európáról szól, szerintem cáfolatként semmiképpen sem hozható fel az IPCC-"tanok" ellen.
Az évezredenkénti 0,3°C-os hûléshez jön az adatok kb. 2°C-os szórása, ami minimum 0,045°C-os hiba (évente!), és ebben nincs benne a mérési pontatlanság. Szerintem nem szignifikáns egyáltalán az elõjel sem. Másrészt, ez pusztán Észak-Európáról szól, szerintem cáfolatként semmiképpen sem hozható fel az IPCC-"tanok" ellen.
van. 
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#116790)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#116789)
Egyébként biztató az északi félteke jégborítottsága, jelentõsen több a tavalyinál, körülbelül a 2010-esnek felel meg, igaz elmarad a 2009-estõl.
Persze, korai még következtetéseket levonni, talán majd augusztus közepén már látszik, milyen minimumig juthat el idén.
Persze, korai még következtetéseket levonni, talán majd augusztus közepén már látszik, milyen minimumig juthat el idén.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#11678
Statisztikai adatok tömegével kár vitába szállni: biztos, hogy volt némi melegedõ tendencia az utóbbi évszázadban (bár nem teljesen egyenletes), legalábbis a világnak azon részein, ahol rendszeres meteorológiai megfigyeléseket folytatnak. Az is felettébb valószínû, hogy bizonyos mértékig az ember ludas ebben: a felmelegedés az ipari forradalom után kezdõdött, idõben tehát egybeesik a széndioxid emisszió megnövekedésével.
Azonban meggyõzõdésem, hogy vannak más faktorok is, melyekrõl keveset beszélünk.
Az üvegház hatás fokozódása = globális felmelegedés elmélet meghirdetõi azt várták, hogy az akadályoztatott hõkisugárzást legjobban a sarki hidegtartalékok sínylik majd meg, ebbõl következõen nálunk elsõsorban a téli hõmérsékletek fognak megemelkedni. Ezzel szemben az történt, hogy az utóbbi 20-25 évben a nyári meleg erõsödött meg látványosan, a tél alig változott, illetve valamivel gyakoribbá is váltak nálunk a szélsõségesen alacsony hõmérsékletek.
Mindez jól összecseng azzal a megfigyeléssel, hogy a valóban szélsõségesebbé, "kontinentálisabbá" (mind hõmérséklet, mind csapadék-eloszlás szempontjából) váló idõjárás közvetlen makrocirkulációs oka a MERIDIONÁLIS ÁRAMLÁSI KÉPEK gyakoribbá válása a zonálisakkal szemben. Ez olyan mértékû eltolódás a légkör mûködési mechanizmusában, mely hatásaiban önmagában kimeríti az éghajlatváltozás, de legalább módosulás kritériumait.
Lehetséges okait igen hosszan lehetne boncolni. Feltételezhetjük azt is, hogy hemiszférikusan megnövekedett a meridionális hõkontraszt, ezért vált gyakoribbá a hõtranszportot biztosító cirkuláció. Tehát, a felmelegedés nem egyformán érinti a tropikus és poláris területeket: valamelyik sokkal gyorsabban melegszik, ehhez képest a másik jócskán lemarad. Itt az a kérdés merül fel, melyik a gyorsabban melegedõ terület és miért?
Ha feltételezük, hogy ez valóban a sarkvidék, akkor hogy lehetséges a mi téli hidegeink fennmaradása? Ebben nagyban közrejátszik a sarkitõl eléggé független szibériai hidegpool
- a kérdés elemzése annyira messze vezetne, hogy ebbe most ne menjünk bele.
Ismételten és nyomatékosan felmerül a naptevékenység, mint faktor hatása. Adatok vannak arra nézve, hogy a nagyobb naptevékenység megerõsíti a térítõi magasnyomású övet, s ez a coriolis effektuson keresztül a zonális áramlások erõsödéséhez vezet. Az alacsony aktivitás hatásai ezzel ellentétesek. Érdekes, hogy a nyarak forróvá válása a 90-es évek legelején kezdõdött, így idõben egybeesik a nap mágneses terének -és ezen keresztül a napfolttevékenységnek- detektálható általános csökkenésével.
Ha mindez igaz, felmerülhet, hogy a meridionalitás gyakoribbá válásával miért a nyarak lettek melegebbek, és miért nem a telek hidegebbek. Ennek nyilvánvaló oka a gyengélkedõ északi-sarki jégsapka (amihez képest egyre nagyobb relatív jelentõségre tesz szert a szibériai hidegtömeg). Gyengélkedésének oka természeteen lehet a széndioxid koncentráció megnövekedése, de itt is közrejátszhat a naptevékenység: ún. modernkori maximum. Úgy tûnik ugyanis, hogy a kisugárzást kumulatíve növelõ arktikus-szubarktikus AC-k felépülését az erõs naptevékenység hátráltatja.
Azonban meggyõzõdésem, hogy vannak más faktorok is, melyekrõl keveset beszélünk.
Az üvegház hatás fokozódása = globális felmelegedés elmélet meghirdetõi azt várták, hogy az akadályoztatott hõkisugárzást legjobban a sarki hidegtartalékok sínylik majd meg, ebbõl következõen nálunk elsõsorban a téli hõmérsékletek fognak megemelkedni. Ezzel szemben az történt, hogy az utóbbi 20-25 évben a nyári meleg erõsödött meg látványosan, a tél alig változott, illetve valamivel gyakoribbá is váltak nálunk a szélsõségesen alacsony hõmérsékletek.
Mindez jól összecseng azzal a megfigyeléssel, hogy a valóban szélsõségesebbé, "kontinentálisabbá" (mind hõmérséklet, mind csapadék-eloszlás szempontjából) váló idõjárás közvetlen makrocirkulációs oka a MERIDIONÁLIS ÁRAMLÁSI KÉPEK gyakoribbá válása a zonálisakkal szemben. Ez olyan mértékû eltolódás a légkör mûködési mechanizmusában, mely hatásaiban önmagában kimeríti az éghajlatváltozás, de legalább módosulás kritériumait.
Lehetséges okait igen hosszan lehetne boncolni. Feltételezhetjük azt is, hogy hemiszférikusan megnövekedett a meridionális hõkontraszt, ezért vált gyakoribbá a hõtranszportot biztosító cirkuláció. Tehát, a felmelegedés nem egyformán érinti a tropikus és poláris területeket: valamelyik sokkal gyorsabban melegszik, ehhez képest a másik jócskán lemarad. Itt az a kérdés merül fel, melyik a gyorsabban melegedõ terület és miért?
Ha feltételezük, hogy ez valóban a sarkvidék, akkor hogy lehetséges a mi téli hidegeink fennmaradása? Ebben nagyban közrejátszik a sarkitõl eléggé független szibériai hidegpool
- a kérdés elemzése annyira messze vezetne, hogy ebbe most ne menjünk bele.
Ismételten és nyomatékosan felmerül a naptevékenység, mint faktor hatása. Adatok vannak arra nézve, hogy a nagyobb naptevékenység megerõsíti a térítõi magasnyomású övet, s ez a coriolis effektuson keresztül a zonális áramlások erõsödéséhez vezet. Az alacsony aktivitás hatásai ezzel ellentétesek. Érdekes, hogy a nyarak forróvá válása a 90-es évek legelején kezdõdött, így idõben egybeesik a nap mágneses terének -és ezen keresztül a napfolttevékenységnek- detektálható általános csökkenésével.
Ha mindez igaz, felmerülhet, hogy a meridionalitás gyakoribbá válásával miért a nyarak lettek melegebbek, és miért nem a telek hidegebbek. Ennek nyilvánvaló oka a gyengélkedõ északi-sarki jégsapka (amihez képest egyre nagyobb relatív jelentõségre tesz szert a szibériai hidegtömeg). Gyengélkedésének oka természeteen lehet a széndioxid koncentráció megnövekedése, de itt is közrejátszhat a naptevékenység: ún. modernkori maximum. Úgy tûnik ugyanis, hogy a kisugárzást kumulatíve növelõ arktikus-szubarktikus AC-k felépülését az erõs naptevékenység hátráltatja.
Igen, a kérdés az, hogy mi és miért melegszik, ha egyáltalán így van. Én azzal értek egyet, hogy ez a globális felmelegedés jórészt egy biznisz. Sem cáfolni, sem megerõsíteni nem láttam a tényét, ezt nem is kívánom, de ezzel Link inkább egyet tudok érteni. Szerintem sok mindent nem tudunk még, és védeni kell az élõ környezetet, tudatosabban kell élni, de nem tartom az egész globális mizériát többnek üzleti lehetõségnél. Pl: kompakt fénycsövet az izzó helyett mindenhova. Sokkal rövidebb az élettartama szakaszos üzemnél Pl: WC, kamra, folyosó), mint egy hagyományos izzóé, arról nem is beszélve, hogy sokkal környezetszennyezõbb! Csak oda való, ahol huzamosabb ideig üzemel. Ezért betiltani, nonszensz. A sok, rövid élettartamú mûszaki cikkrõl nem is beszélve.
Sajnos a tapasztalatok itt felénk egybevágnak a felmelegedés teóriával, februári hideg ide, májusi fagy oda, az éves átlagok hosszú évek, sõt évtizedek óta átlag felett vannak. Szaporák a hõhullámok és egyre hosszabbak. Tehát tény az, hogy itt melegedett, de mennyit ? 0,5 vagy 1 fokot. De globálisan a jégtakaró és gleccserek csökkenésébõl levonni ilyen drasztikus klímaváltozás elméletet ? Sokszor kifiguráztam azt, hogy micsoda apokalipszis lesz abból, hogy évi 3 mm-t emelkedik a tengerszint. 30 év alatt ez már 9 cm ! Döbbenet ! Mekkora is az árapály ? Még nagyobb döbbenet...lenne, ha az okostojások tudnák. 100 év alatt akár 60 cm-t meghaladó vízszintemelkedés ? Elképzelem a londoni dokkokat, ahol a tengerszint 3 m helyett alig két méterre a járószint alatt. Igazi katasztrófa... 
Sosem számoltam utána, hogy ki ad meg jó globális átlaghõmérsékletet, de a CO2 ilyen misztifikálása azért túlzás, ha nem is okoz a több CO2 lehûlést, de annak 10 vagy akár 20 %-os emelkedése miért okozna világvégét ? Óriási éghajlati és idõjárási katasztrófák tény, hogy voltak (remélem egyhamar nem lesznek), de azok nem abból eredtek, hogy a Co2 100 év alatt 20 %-al nõtt.Valójában az ember nagyon átalakította a természetet és az éghajlatot: nagy területeken betondzsungelek vannak, kivágtunk rengeteg erdõt, kiszárítottunk mocsaras területeket, tavakat. Helyi és regionális szinten drasztikus a változás, de ez a bolygó felszínének csak pár százaléka. Ha az összes szárazföldet megbolygatjuk (a felszín 29 %-a), talán beszélhetünk globális emberi éghajlatbefolyásolásról, de most még szerencsére nem.
Izgalmasabb kérdés, hogy milyen embertõl független változások zajlanak, mert azért én ilyeneket is látni vélek
?
Sosem számoltam utána, hogy ki ad meg jó globális átlaghõmérsékletet, de a CO2 ilyen misztifikálása azért túlzás, ha nem is okoz a több CO2 lehûlést, de annak 10 vagy akár 20 %-os emelkedése miért okozna világvégét ? Óriási éghajlati és idõjárási katasztrófák tény, hogy voltak (remélem egyhamar nem lesznek), de azok nem abból eredtek, hogy a Co2 100 év alatt 20 %-al nõtt.Valójában az ember nagyon átalakította a természetet és az éghajlatot: nagy területeken betondzsungelek vannak, kivágtunk rengeteg erdõt, kiszárítottunk mocsaras területeket, tavakat. Helyi és regionális szinten drasztikus a változás, de ez a bolygó felszínének csak pár százaléka. Ha az összes szárazföldet megbolygatjuk (a felszín 29 %-a), talán beszélhetünk globális emberi éghajlatbefolyásolásról, de most még szerencsére nem.
Izgalmasabb kérdés, hogy milyen embertõl független változások zajlanak, mert azért én ilyeneket is látni vélek
? 
Csodálom egyébként, hogy az özönvizet nem említik a cikkben 
Nem lehetett egyszerû dolog, amikor az a néhol több kilométer vastag jégtakaró elolvadt Eurázsiában és Észak-Amerikában, õsfolyamvölgyek, kame-tavak, morénasáncok mögött felgyûlõ irdatlan mennyiségû édesvíz ha hirtelen kilöttyent a tengerbe, akkor az óceáni "szállítószalagot" rendesen átrendezhette. A driász-lehûlést sokan ennek tulajdonítják (vagy egy üstökös becsapódásának: Link ), szóval az rendben van, hogy a melegedésbõl a tengerszint emelkedését prognosztizálják, de ez a "brand new model" sem hiszem, hogy képes ilyen véletlen eseményekkel számolni, a sókoncentráció-változás hatását meg mintha figyelmen kívül hagynák, vagy elbagatellizálják, holott meglehetõsen fáznánk, ha az Észak-Atlanti-áramlat máshová "folyna".
Nem vagyok szakértõ, de néha ezeket a klíma-elõrejelzéseket olvasva felmerül bennem egy kép, amin egy atka próbálja odébblökni az elefántot. Az meg, hogy a tudósoktól megszokott óvatosság nélkül nyilatkoznak a témában, számomra mindennél jobban mutatja a hiteltelenséget.
Nem lehetett egyszerû dolog, amikor az a néhol több kilométer vastag jégtakaró elolvadt Eurázsiában és Észak-Amerikában, õsfolyamvölgyek, kame-tavak, morénasáncok mögött felgyûlõ irdatlan mennyiségû édesvíz ha hirtelen kilöttyent a tengerbe, akkor az óceáni "szállítószalagot" rendesen átrendezhette. A driász-lehûlést sokan ennek tulajdonítják (vagy egy üstökös becsapódásának: Link ), szóval az rendben van, hogy a melegedésbõl a tengerszint emelkedését prognosztizálják, de ez a "brand new model" sem hiszem, hogy képes ilyen véletlen eseményekkel számolni, a sókoncentráció-változás hatását meg mintha figyelmen kívül hagynák, vagy elbagatellizálják, holott meglehetõsen fáznánk, ha az Észak-Atlanti-áramlat máshová "folyna".
Nem vagyok szakértõ, de néha ezeket a klíma-elõrejelzéseket olvasva felmerül bennem egy kép, amin egy atka próbálja odébblökni az elefántot. Az meg, hogy a tudósoktól megszokott óvatosság nélkül nyilatkoznak a témában, számomra mindennél jobban mutatja a hiteltelenséget.
A legfõbb kérdés megint az:
Hol vannak a hivatkozások? Elolvasnám, hogy az említett nautre-cikkben mi áll (hazudik-e a nol hozzá képest). A nature, mint tudományos folyóirat, gondolom követi a tudományos közlés szabályait, tehát ott nem jelenhetnek meg korábban már bizonyítottan cáfolt dolgok (elvileg).
Kéne egy olyan "vizsgálóbizottság", ami a hivatkozott cikkeket lefordítja, és szembesíti az újságírót saját hülyeségével. Lehet, hogy hamar hiányszakmává válna az újságírás.
Hol vannak a hivatkozások? Elolvasnám, hogy az említett nautre-cikkben mi áll (hazudik-e a nol hozzá képest). A nature, mint tudományos folyóirat, gondolom követi a tudományos közlés szabályait, tehát ott nem jelenhetnek meg korábban már bizonyítottan cáfolt dolgok (elvileg).
Kéne egy olyan "vizsgálóbizottság", ami a hivatkozott cikkeket lefordítja, és szembesíti az újságírót saját hülyeségével. Lehet, hogy hamar hiányszakmává válna az újságírás.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#116787)
Maximális egyetértésem!
Csak a szokásos IPCC-lobbi általi félrevezetés.
Csak a szokásos IPCC-lobbi általi félrevezetés.
A NOL cikke része a NAGY ELSÖTÉTÍTÉSNEK. Azoknak szól, akik gondolkodás nélköl elfogadnak, elhisznek mindent, amit a híradó közvetít. Katasztrófa, hogy minden hírt a minimális ellenõrzés nélkül átvesz a média. A cikkhez tartozó elsõ hozzászólás valahol jó helyen kapisgál. A cikk szerzõjének (szerzõinek?) a fizika, hidraulika alapvetõ törvényeirõl halvány fogalma nincs. A cikket nem szakember írta, hanem egy legfeljebb középiskolás lelkes kölyök (USA, nem pedig európai középiskola!!!), vagy egy kizárólag a szófosáshoz értõ újságíró zagyválta össze néhány valós, esetleg a képzelõerejével kiegészített adat alapján. Csak az hiányzik a végérõl, hogy ha nem küldöd tovább, mindenféle katasztrófa ér, mint Véreskezû Billt, akinek a végén zöld lovon kellett hazamennie.
Az elsõ komment nagyjából elmondja azt, ami bennem is felmerült. Még annyit tennék hozzá: nagyon nem világos számomra, mibõl lehetne rájönni, hogy a jégtakaróktól viszonylag távol, a nyílt tengeren melyik jégtakaró olvadása okozza a szintemelkedést. A tengervíz valamivel "hajlamosabb" az elkeveredésre, mint a származási helyének meghatározására jobban használható különféle kõzetek 
A bioszféra #29482-ben kérdeztem ezekre a vérszívó szörnyetegekre, a #29488, #29522 szerint szúnyogfaj. Minden májusban meghívott vagyok miattuk az orvosi ügyeleteken egy kis kalcium fröccsre.
Van egy légyfajta, asszem lepkelégy, vagy valami ilyesmi neve van. Kinézetre olyanok mint a muslincák, 2 mm-nél nem nagyobbak de veszettül csípnek. Városi környezetben nem igen fordulnak elõ.
Bár édesanyám most mondja, hogy furcsa, annyira apró szúnyogok vannak (most jöttek elõ pár napja), hogy nem is látja õket, és veszettül csípnek.
Mondom anyunak, "Látod, ez már az öregség jele, már a szúnyogot sem látod meg! "
Mondom anyunak, "Látod, ez már az öregség jele, már a szúnyogot sem látod meg!
"
Szerintem csak arról van szó, hogy azért csípnek jobban, mert megfigyelhetõ, hogy egy száraz év utáni esõsebb évben sokkal nagyobb elánnal támadnak, lehet a szaporodásbiológiájukban van benne, mint ahogy sok más élõlényében, hogy ilyenkor agresszívabbak.
Múlt évben szinte nem is láttunk szúnyogot errefelé, most kezdenek elõjönni.
A pécsi 100 mm májusban és a szupercellák sok csapadéka miatt sok a szúnyog.
Múlt évben szinte nem is láttunk szúnyogot errefelé, most kezdenek elõjönni.
A pécsi 100 mm májusban és a szupercellák sok csapadéka miatt sok a szúnyog.
A sárkány lehellete... (mint az Excalibur-ban) Egyébként meg azt, hogy a marhák felböfögte metántól globálisan melegedne a klíma, VADMARHASÁGNAK gondolom.
Egyébként meg azt, hogy a marhák felböfögte metántól globálisan melegedne a klíma, VADMARHASÁGNAK gondolom. 
Köszi a választ, jogos a felvetés és egyet is értek azzal, amit mondani szeretnél. Kérdés lehetne egyébként, hogy ha a mostani állapot nem is az a kiugró (mondjuk 30.000 évhez képest), biztos voltak olyan állapotok, amikor a mostani jég töredéke volt mondjuk nyáron, tavasszal, stb. Azokat ezek a jegesmedvék, melyek azért tényleg érzékenyek életterük változására, hogy vészelhették át? Nyilván nem léteznének, ha nem sikerült volna, szóval valahogy sokkal rosszabb idõket is kibekkeltek, de érdekes gondolatfonálnak tûnik.
Mondanivalómmal csak az ilyen (kis idõre fennálló) Link kedélyeket próbáltam hûteni. A negatív hangnem pedig azért, mert nyilván "jobb a tél, ha több a jég". Ennek gyökeresen szembement az idei, szóval ez nem kõbe vésett szabály, de néhány tizeddel csak hidegebbek sok év átlagában a telek felénk is, ha "több a jég". Bocsánat a pongyola megfogalmazásért.
Mondanivalómmal csak az ilyen (kis idõre fennálló) Link kedélyeket próbáltam hûteni. A negatív hangnem pedig azért, mert nyilván "jobb a tél, ha több a jég". Ennek gyökeresen szembement az idei, szóval ez nem kõbe vésett szabály, de néhány tizeddel csak hidegebbek sok év átlagában a telek felénk is, ha "több a jég". Bocsánat a pongyola megfogalmazásért.
Úgy tûnik, hogy a víz körforgása -ill. annak változásai- alapvetõ hatást gyakorol a földi klímára. Ha valamilyen oknál fogva megemelkedik a globális átlaghõmérséklet, eltolódás következik be a folyékony és gáz halmazállapotú víz arányában az utóbbi javára, és elõáll a már említett circulus vitiosus. Azonban ez az elképzelés nem számol a sarki jégsapkák hatásával. Ha ezekben megfelelõ mennyiségû negatív hõenergia tárolódik, úgy a magasabb páratartalmú levegõbõl itt megnövekedett mennyiségû víz kondenzálódik, méghozzá szilárd halmazállapotban -a jégborította terület adott esetben paradox módon kiterjedtebbé válik. Túl azon, hogy a folyamat közvetlenül is csökkenti a légkör vízgõz tartalmát, még az albedót is fokozza, így leszállítja a hõmérsékletet -a légkör vízgõz tartalma a kisebb elpárolgás miatt is mérséklõdik. Íme, egy lehetséges visszaszabályozó mechanizmus.
Véleményem szerint kiemelkedõ fontosságú a globális klímaszabályozás szempontjából a biológiai ágens: nevezetesen, a növényzet. A levegõ magasabb széndioxid és vízgõz tartalma kedvez a növekedésnek, a nagyobb vegetáció viszont a fotoszintézis során kivonja a fölös széndioxidot a légkörbõl, így helyreáll az egyensúly.
Az is igaz viszont, hogy az ember térfoglalása, erdõirtása a fenti mechanizmus mûködését
legalábbis zavarja.
Végül néhány nagyon érdekes, sokat sejtetõ mondat a cikkbõl:
"Bizonyos adatsorokon kimutatható a globális felhõzet csökkenése a XX. század során. Ez a felszínre jutó napsugárzás növekedését okozta. Ha a felszínre jutó napsugárzás mennyisége növekedett, ezzel együtt emelkedett a hõmérséklet is"
Fenti tény nagyon jól korrelál azzal az elképzeléssel, miszerint megnövekedett naptevékenység idején a földet elérõ kozmikus sugárzás gyengül, és vica versa. A gyengébb ionizáló sugárzás kevesebb kondenzációs magot produkál a légkörben, így a kicsapódás, a felhõzet mennyisége csökken. A XX. századi felhõzet-csökkenés egybeesik a naptevékenység un. modernkori maximumával. Lehetséges, hogy mégis van valami abban az elképzelésben, hogy az elnyújtott napfoltminimumok a globális átlaghõmérséklet csökkenését váltják ki.
Véleményem szerint kiemelkedõ fontosságú a globális klímaszabályozás szempontjából a biológiai ágens: nevezetesen, a növényzet. A levegõ magasabb széndioxid és vízgõz tartalma kedvez a növekedésnek, a nagyobb vegetáció viszont a fotoszintézis során kivonja a fölös széndioxidot a légkörbõl, így helyreáll az egyensúly.
Az is igaz viszont, hogy az ember térfoglalása, erdõirtása a fenti mechanizmus mûködését
legalábbis zavarja.
Végül néhány nagyon érdekes, sokat sejtetõ mondat a cikkbõl:
"Bizonyos adatsorokon kimutatható a globális felhõzet csökkenése a XX. század során. Ez a felszínre jutó napsugárzás növekedését okozta. Ha a felszínre jutó napsugárzás mennyisége növekedett, ezzel együtt emelkedett a hõmérséklet is"
Fenti tény nagyon jól korrelál azzal az elképzeléssel, miszerint megnövekedett naptevékenység idején a földet elérõ kozmikus sugárzás gyengül, és vica versa. A gyengébb ionizáló sugárzás kevesebb kondenzációs magot produkál a légkörben, így a kicsapódás, a felhõzet mennyisége csökken. A XX. századi felhõzet-csökkenés egybeesik a naptevékenység un. modernkori maximumával. Lehetséges, hogy mégis van valami abban az elképzelésben, hogy az elnyújtott napfoltminimumok a globális átlaghõmérséklet csökkenését váltják ki.
Elolvastam a szóban forgó cikkeket, konklúzióként még világosabban áll elõttem a probléma roppant bonyolultsága. Miskolczi teóriájából azt értettem meg, hogy a légkör infravörös tartományban vett áteresztõ képessége konstans, és (feltehetõleg tág határok között) független az üvegház gázok mennyiségétõl. Valószínûleg bizonyos visszaszabályozó mechanizmusok mûködnek (melyket a cikk nem részletez), melyek révén az opacitás nagyjából ugyanazon az értéken marad.
A vízgõz, mint az egyik legfontosabb üvegház gáz viselkedése elég kiszámíthatatlan, érdemes hát ezen a szálon tovább gondolkodni. Elsõ megközelítésben azt lehet mondani, az üvegház-effektus növekedése miatt megemelkedett hõmérséklet fokozza a légkör vízgõz tartalmát, tovább erõsítve az üvegház hatást. Tehát pozitív visszacsatolással, circulus vitiosus-sal van dolgunk, mely éppen nem a stabil egyensúlyi helyzet felé mutat. A "messinai sókrízis" kapcsán egyszer már végiggondoltuk a víz párolgásának és kondenzációjának kérdéseit.(hamarosan folytatom)
A vízgõz, mint az egyik legfontosabb üvegház gáz viselkedése elég kiszámíthatatlan, érdemes hát ezen a szálon tovább gondolkodni. Elsõ megközelítésben azt lehet mondani, az üvegház-effektus növekedése miatt megemelkedett hõmérséklet fokozza a légkör vízgõz tartalmát, tovább erõsítve az üvegház hatást. Tehát pozitív visszacsatolással, circulus vitiosus-sal van dolgunk, mely éppen nem a stabil egyensúlyi helyzet felé mutat. A "messinai sókrízis" kapcsán egyszer már végiggondoltuk a víz párolgásának és kondenzációjának kérdéseit.(hamarosan folytatom)
Azon gondolkodom, vajon a Kara-tengerbe torkolló szibériai óriásfolyók (Ob és Jenyiszej) hõtranszportja mekkora súllyal eshet a latba befagyás, jégmennyiség szempontjából ( Az északi zonalitás tiszta sor)
"Érdemes megnézni, miért is történik ilyesmi az északi részen, és máris sajnos nem is olyan vidám a kép."
1979 óta vitán felül áll, hogy csökkent az északi sarkvidéken jelenlévõ tengerjég átlagos kiterjedése, azonban nem hinném, hogy e változáshoz bármilyen pozitív vagy negatív érzelmet (vidám vagy kevésbé vidám) kellene kapcsolnunk. Legutóbbi tevékenységet hagyjuk meg a "bolygómegmentés mámorától" túlfûtött zöld aktivistáknak, hiszen õk épp elegendõ számú (állítólag) szenvedõ jegesmedvés képpel bombázzák a közvéleményt világszerte.
Én személy szerint nem tudok elkeseredni sem a jég fogyatkozásán, sem a jég gyarapodásán. A középkor derekán valószínûleg még ennyi tengerjéggel sem lehetett volna találkozni, míg a 15-18. században a Spitzbergákat lehetetlen volt hajóval megközelíteni az arktikus jégborítás elõretörése miatt. Az 1920-as, 30-as évtizedben szintén erõsen visszahúzódott a jég, míg az 1970-es években fél évszázados maximumát érhette el a kiterjedése - a napjainkban tapasztalható hiányt ehhez képest tartjuk nyilván. Az arktikus évi középhõmérsékletek alakulása jól kivehetõ ezen az orosz tengerparti állomáson, amit az 1910-es években azért alapítottak, hogy friss információkkal lássák el az északkeleti átjárón (!) átkelõ orosz-szovjet hajókat: Link Ehhez képest a média már többször megpróbálta eladni a tömegek számára, hogy az északkeleti hajózási útvonal megnyílása természetellenes, és nyilván kizárólag annak köszönhetõ, hogy mindennapi teendõink során CO2-t eregetünk a légkörbe...
A természet örökké változik körülöttünk, a legtöbb amit tehetünk, hogy mindezt tudomásul vesszük és alkalmazkodunk hozzá.
1979 óta vitán felül áll, hogy csökkent az északi sarkvidéken jelenlévõ tengerjég átlagos kiterjedése, azonban nem hinném, hogy e változáshoz bármilyen pozitív vagy negatív érzelmet (vidám vagy kevésbé vidám) kellene kapcsolnunk. Legutóbbi tevékenységet hagyjuk meg a "bolygómegmentés mámorától" túlfûtött zöld aktivistáknak, hiszen õk épp elegendõ számú (állítólag) szenvedõ jegesmedvés képpel bombázzák a közvéleményt világszerte.
Én személy szerint nem tudok elkeseredni sem a jég fogyatkozásán, sem a jég gyarapodásán. A középkor derekán valószínûleg még ennyi tengerjéggel sem lehetett volna találkozni, míg a 15-18. században a Spitzbergákat lehetetlen volt hajóval megközelíteni az arktikus jégborítás elõretörése miatt. Az 1920-as, 30-as évtizedben szintén erõsen visszahúzódott a jég, míg az 1970-es években fél évszázados maximumát érhette el a kiterjedése - a napjainkban tapasztalható hiányt ehhez képest tartjuk nyilván. Az arktikus évi középhõmérsékletek alakulása jól kivehetõ ezen az orosz tengerparti állomáson, amit az 1910-es években azért alapítottak, hogy friss információkkal lássák el az északkeleti átjárón (!) átkelõ orosz-szovjet hajókat: Link Ehhez képest a média már többször megpróbálta eladni a tömegek számára, hogy az északkeleti hajózási útvonal megnyílása természetellenes, és nyilván kizárólag annak köszönhetõ, hogy mindennapi teendõink során CO2-t eregetünk a légkörbe...
A természet örökké változik körülöttünk, a legtöbb amit tehetünk, hogy mindezt tudomásul vesszük és alkalmazkodunk hozzá.
Érdemes megnézni, miért is történik ilyesmi az északi részen, és máris sajnos nem is olyan vidám a kép. Felkerült ugyanis a kedvenc megfigyelõ oldalunkra az elmúlt 30+ év történelme:
Átlag alatt a Kara-tenger Link (sõt, igazából keményen rekord siralmas a jég), a Barents-tenger szintén negatív anomália-rekordot döntött ( Link ), ez talán még ijesztõbb számunkra. Az elmúlt 30+ év hullámzóan csökkenõ tendenciája itt kiválóan látható, van egy kis hullámzása, "ciklusa" is; próbáltam ráilleszteni a napfolttevékenységet, sikertelenül. Baffin-öböl átlagos/picit felette, Hudson öböl picivel átlag alatt, érdekes lehet még a sarki bázis, ahol megjelennek a nyári lefelé kiugró tüskék, a fõ jégbázis csökkenését jelezve: Link
Akkor miért vagyunk most közel az átlagoshoz? Most jön az érdekes része : Bering-tenger, túloldal! Link az elmúlt évtizedek jégtakaró-rekordjait porba alázva kiugrott a kiterjedtség, volt, hogy 400.000 km^2-rel volt több jég! Okhotsk Kamcsatka alatt már csak átlagosra futotta, picit azért jobb: Link
Szóval innen az átlagos anomália, nálunk rekordokat döntögetõ alacsony fedettség, sajnos tendenciózus csökkenéssel az elmúlt 30 év trendjét nézve, a "túloldalon", Kamcsatka mellett pedig (egyszeri?) rekord magas jégkiterjedtség. Felettébb érdekes. Kíváncsi lennék, idén mi okozta a nagyon erõs pozitív anomáliát a túloldalon.
Átlag alatt a Kara-tenger Link (sõt, igazából keményen rekord siralmas a jég), a Barents-tenger szintén negatív anomália-rekordot döntött ( Link ), ez talán még ijesztõbb számunkra. Az elmúlt 30+ év hullámzóan csökkenõ tendenciája itt kiválóan látható, van egy kis hullámzása, "ciklusa" is; próbáltam ráilleszteni a napfolttevékenységet, sikertelenül. Baffin-öböl átlagos/picit felette, Hudson öböl picivel átlag alatt, érdekes lehet még a sarki bázis, ahol megjelennek a nyári lefelé kiugró tüskék, a fõ jégbázis csökkenését jelezve: Link
Akkor miért vagyunk most közel az átlagoshoz? Most jön az érdekes része
: Bering-tenger, túloldal! Link az elmúlt évtizedek jégtakaró-rekordjait porba alázva kiugrott a kiterjedtség, volt, hogy 400.000 km^2-rel volt több jég! Okhotsk Kamcsatka alatt már csak átlagosra futotta, picit azért jobb: LinkSzóval innen az átlagos anomália, nálunk rekordokat döntögetõ alacsony fedettség, sajnos tendenciózus csökkenéssel az elmúlt 30 év trendjét nézve, a "túloldalon", Kamcsatka mellett pedig (egyszeri?) rekord magas jégkiterjedtség. Felettébb érdekes. Kíváncsi lennék, idén mi okozta a nagyon erõs pozitív anomáliát a túloldalon.
Mivel igencsak tartós a tavaszi jég (egyelõre alig akar kopni), sõt, múlt hó végén tetõzött a kierjedése, íme: Link
Véleményem szerint fordul az elmúlt évek mélypontja után ez a trend.
Véleményem szerint fordul az elmúlt évek mélypontja után ez a trend.
A másik hírrel kapcsolatban is vannak gondolataim.
Az, hogy egy klímaváltozás visszafordítható-e vagy nem, azt nehezen tudom értelmezni.
Tudjuk, hogy a légkör sosem tér vissza egy olyan állapotba, ahol már volt (igaz, tetszõlegesen megközelítheti). De hogy ne kelljen errõl a bonyolult, kaotikus rendszerrõl beszélni, mondok egyszerûbbet: a termodinamika II. és III. fõtételébõl egyenesen következik a visszafordíthatatlanság, hiszen egy magára hagyott rendszer állapotában akkor és csak akkor történik változás, ha az nincs egyensúlyban, és akkor ez a változás irreverzibilis.
Még egy dolog felmerül: a klímaváltozásba beleszól ugyan az ember, de épp az elõzõ miatt ember nélkül is végbemegy, legfeljebb más irányba. Ha eltûnünk, akkor az antropogén változás megszûnik, de mi van az addigi változással? Ha antropogén eredetû rész csak egy rövid ideig is jelen volt, annak lesznek következményei, mivel a légkör csatolt rendszer. Ez más kérdés, hogy azok a változások amplitúdói esetleg csökkennek idõvel, akkor esetleg lehet visszafordítható az antropogén rész. Ekkor az a kérdés merül fel, hogy antropogénnek számít-e egy korábbi antropogén hatásnak olyan következménye, amit az ember nem tud befolyásolni? Ha igen, akkor megint visszafordíthatatlan a dolog.
Az utolsó négy szó: "ember formálta geológiai korszak" nagyon tetszik. Errõl az jut eszembe, hogy mi, emberek, elfelejtjük, hogy nem csak mi vagyunk. Vannak más élõlények rajtunk kívül. A környezettanosok azok, akik ezt nem felejtették el. Bevezették a bioszféra-átalakító képességet, ami valahogyan számolható az egyes élõlényfajokra (függ az õ élõhelyétõl, tûrõ- és alkalmazkodóképességétõl, intelligenciájától, stb, ezeket valahogy lehet számszerûsíteni, egyszer tanultunk róla de már elfelejtettem). Ez a bioszféra-átalakító képesség egyelõre csak becsülhetõ, de az szinte biztosnak tûnik, hogy a mai élõlények közül az emberé a legnagyobb. Az is valószínû, hogy az egyes élõlények hatása az éghajlatváltozásra ezzel jól korrelál, legalábbis úgy igyekeztek ezt az indexet megalkotni.
A másik, ami miatt nagyon tetszik az a négy szó, fõleg az elsõ kettõ, hogy más geológiai korszakban más élõlény formálta a geológiát. Pl. fõleg a jurában a növényevõ dínók rengeteg zöld területet elpusztítottak, a "hatás", úgy tudom, jóval nagyobb volt, mint a mai erdõirtások. Amikor aztán emiatt más lett a klíma, akkor a ragadozók túlszaporodtak a növényevõkön, akkor újra kizöldült a táj, és kezdõdött elölrõl. És így dinamikus egyensúlyban éltek hárman egymás mellett, formálták azt a geológiai korszakot.
Az, hogy egy klímaváltozás visszafordítható-e vagy nem, azt nehezen tudom értelmezni.
Tudjuk, hogy a légkör sosem tér vissza egy olyan állapotba, ahol már volt (igaz, tetszõlegesen megközelítheti). De hogy ne kelljen errõl a bonyolult, kaotikus rendszerrõl beszélni, mondok egyszerûbbet: a termodinamika II. és III. fõtételébõl egyenesen következik a visszafordíthatatlanság, hiszen egy magára hagyott rendszer állapotában akkor és csak akkor történik változás, ha az nincs egyensúlyban, és akkor ez a változás irreverzibilis.
Még egy dolog felmerül: a klímaváltozásba beleszól ugyan az ember, de épp az elõzõ miatt ember nélkül is végbemegy, legfeljebb más irányba. Ha eltûnünk, akkor az antropogén változás megszûnik, de mi van az addigi változással? Ha antropogén eredetû rész csak egy rövid ideig is jelen volt, annak lesznek következményei, mivel a légkör csatolt rendszer. Ez más kérdés, hogy azok a változások amplitúdói esetleg csökkennek idõvel, akkor esetleg lehet visszafordítható az antropogén rész. Ekkor az a kérdés merül fel, hogy antropogénnek számít-e egy korábbi antropogén hatásnak olyan következménye, amit az ember nem tud befolyásolni? Ha igen, akkor megint visszafordíthatatlan a dolog.
Az utolsó négy szó: "ember formálta geológiai korszak" nagyon tetszik. Errõl az jut eszembe, hogy mi, emberek, elfelejtjük, hogy nem csak mi vagyunk. Vannak más élõlények rajtunk kívül. A környezettanosok azok, akik ezt nem felejtették el. Bevezették a bioszféra-átalakító képességet, ami valahogyan számolható az egyes élõlényfajokra (függ az õ élõhelyétõl, tûrõ- és alkalmazkodóképességétõl, intelligenciájától, stb, ezeket valahogy lehet számszerûsíteni, egyszer tanultunk róla de már elfelejtettem). Ez a bioszféra-átalakító képesség egyelõre csak becsülhetõ, de az szinte biztosnak tûnik, hogy a mai élõlények közül az emberé a legnagyobb. Az is valószínû, hogy az egyes élõlények hatása az éghajlatváltozásra ezzel jól korrelál, legalábbis úgy igyekeztek ezt az indexet megalkotni.
A másik, ami miatt nagyon tetszik az a négy szó, fõleg az elsõ kettõ, hogy más geológiai korszakban más élõlény formálta a geológiát. Pl. fõleg a jurában a növényevõ dínók rengeteg zöld területet elpusztítottak, a "hatás", úgy tudom, jóval nagyobb volt, mint a mai erdõirtások. Amikor aztán emiatt más lett a klíma, akkor a ragadozók túlszaporodtak a növényevõkön, akkor újra kizöldült a táj, és kezdõdött elölrõl. És így dinamikus egyensúlyban éltek hárman egymás mellett, formálták azt a geológiai korszakot.
Az én véleményem, hogy a megfogalmazás állandóan félrevezetõ (akár szándékosan, akár nem). Ennél a pl-nál a Szibéria által linkelt elsõ cikk így kezdõdik:
"Az elmúlt évtizedben nõtt a szélsõséges idõjárási helyzetek aránya, valószínûleg az ember által okozott globális felmelegedés miatt." Itt kapásból rákeni a klímaváltozást az emberre, holott még soha senki nem bizonyította. Az igaz, hogy a légkör állapotát befolyásolja az emberi tevékenység, de hogy mennyire, az jó kérdés. Azon kívül a klímaváltozás a légköri folyamatok egy bizonyos idõskálán lejátszódó folyamata. Honnan tudjuk, hogy az ember nem szól bele a rövidtávú idõjárásba? Szerintem beleszól (pl. városi hõsziget). Ezzel az erõvel akkor miért nem kenjük az emberre minden egyes ciklon, zivatar vagy porördög kialakulását? Jaj, gyorsan szívjuk ki a levegõbõl a vizet, nehogy holnap "túl sok" zivatar legyen!
Aztán:
"Azonban a tanulmány szerzõi úgy gondolják, hogy valószínûleg az elmúlt évtizedben több szélsõséges idõjárási esemény nem következett volna be az antropogén eredetû globális felmelegedés nélkül."
Egyáltalán az sem biztos, hogy felmelegedés van, csak nagy a valószínûsége. De ha van is, akkor is csak részben (nem nagyon ismert mértékben) járul hozzá az ember.
Egyébként az, hogy mit gondolnak a tanulmány szerzõi, az az õ dolguk. Én mást gondolok, az az én dolgom. Legfeljebb vitatkozunk. Snowhunternek épp ezzel van problémája, hogy ezekbe a vitákba gyakran beleszólnak a politikai és gazdasági érdekcsoportok, lefizetik a kutatókat azért, hogy a vizsgálataikból arra következtessenek, ami nekik jó.
Aztán:
"Bár a viharok, a hurrikánok és a globális felmelegedés közötti kapcsolat kevésbé egyértelmû, számos extrém csapadékhullás köthetõ az antropogén klímaváltozáshoz."
Ezeket a kapcsolatokat statisztikai úton vezetik le, abból, hogy mekkora a korreláció az elõfordulási gyakoriságuk között. Nos, ha éppen valami baromi jól korrelál, akkor valószínûleg lehet kapcsolat, de miért ne alakulhatna ki olyan klíma, amikor a gyakoriságuk az addigi összhangtól eltér? Akkor ugyanis kiderülne, hogy mégsincs kapcsolat.
Végül:
"Természetesen a természetes idõjárási jelenségek – mint az El Nino és a La Nina, vagy egy blokkoló anticiklon – szintén okozhatnak kiemelkedõ értékeket a hõmérsékletben, vagy növelhetik a csapadékmennyiséget, ami akár árvizekhez is vezethet. Ezeket az összetett folyamatokat a tanulmány szerzõi a jövõben részletesebben is vizsgálják."
Az a baj, hogy ezt nem egyszerre csinálták, a kép csak ezzel együtt lesz teljes. Várjuk az eredményeket.
"Az elmúlt évtizedben nõtt a szélsõséges idõjárási helyzetek aránya, valószínûleg az ember által okozott globális felmelegedés miatt." Itt kapásból rákeni a klímaváltozást az emberre, holott még soha senki nem bizonyította. Az igaz, hogy a légkör állapotát befolyásolja az emberi tevékenység, de hogy mennyire, az jó kérdés. Azon kívül a klímaváltozás a légköri folyamatok egy bizonyos idõskálán lejátszódó folyamata. Honnan tudjuk, hogy az ember nem szól bele a rövidtávú idõjárásba? Szerintem beleszól (pl. városi hõsziget). Ezzel az erõvel akkor miért nem kenjük az emberre minden egyes ciklon, zivatar vagy porördög kialakulását? Jaj, gyorsan szívjuk ki a levegõbõl a vizet, nehogy holnap "túl sok" zivatar legyen!
Aztán:
"Azonban a tanulmány szerzõi úgy gondolják, hogy valószínûleg az elmúlt évtizedben több szélsõséges idõjárási esemény nem következett volna be az antropogén eredetû globális felmelegedés nélkül."
Egyáltalán az sem biztos, hogy felmelegedés van, csak nagy a valószínûsége. De ha van is, akkor is csak részben (nem nagyon ismert mértékben) járul hozzá az ember.
Egyébként az, hogy mit gondolnak a tanulmány szerzõi, az az õ dolguk. Én mást gondolok, az az én dolgom. Legfeljebb vitatkozunk. Snowhunternek épp ezzel van problémája, hogy ezekbe a vitákba gyakran beleszólnak a politikai és gazdasági érdekcsoportok, lefizetik a kutatókat azért, hogy a vizsgálataikból arra következtessenek, ami nekik jó.
Aztán:
"Bár a viharok, a hurrikánok és a globális felmelegedés közötti kapcsolat kevésbé egyértelmû, számos extrém csapadékhullás köthetõ az antropogén klímaváltozáshoz."
Ezeket a kapcsolatokat statisztikai úton vezetik le, abból, hogy mekkora a korreláció az elõfordulási gyakoriságuk között. Nos, ha éppen valami baromi jól korrelál, akkor valószínûleg lehet kapcsolat, de miért ne alakulhatna ki olyan klíma, amikor a gyakoriságuk az addigi összhangtól eltér? Akkor ugyanis kiderülne, hogy mégsincs kapcsolat.
Végül:
"Természetesen a természetes idõjárási jelenségek – mint az El Nino és a La Nina, vagy egy blokkoló anticiklon – szintén okozhatnak kiemelkedõ értékeket a hõmérsékletben, vagy növelhetik a csapadékmennyiséget, ami akár árvizekhez is vezethet. Ezeket az összetett folyamatokat a tanulmány szerzõi a jövõben részletesebben is vizsgálják."
Az a baj, hogy ezt nem egyszerre csinálták, a kép csak ezzel együtt lesz teljes. Várjuk az eredményeket.
Márpedig a szakma bizony nem 100% klímaszkeptikus 0% egyéb felosztásban van.
Természeten nem a szakmát ítélem el (távol álljon tõlem) csak a megrendeléseket szállító cikket szerzõit megélhetési áldozati bárányként kezelve a mögöttük álló lobbit kárhoztatom.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat