Bioszféra
Pénteken a Kállósemjén mellett elterülõ Mohos-tónál jártunk.
Sokféle lepkét, köztük fecskefarkút, gyöngyházlepkét, c-betûs lepkét, pókhálós lepkét, boglárkalepkét stb. láttunk. És a Noli "tündérkéjét" is, sokat.
Napkor felé, visszaúton nagy homokfúvásba is kerültünk.
Az utolsó képeken ernyõs sárma és kónya sárma látható.
Link
Sokféle lepkét, köztük fecskefarkút, gyöngyházlepkét, c-betûs lepkét, pókhálós lepkét, boglárkalepkét stb. láttunk. És a Noli "tündérkéjét" is, sokat.
Napkor felé, visszaúton nagy homokfúvásba is kerültünk.
Az utolsó képeken ernyõs sárma és kónya sárma látható.
Link
IGEEEEEN! :-)
Nálunk csak a város egykori csónakázótavában van pár kis tavi meg pár kecske (illetve a hibridjeik), édes kis pofák!
Nagy ritkán ha a szabadban összeszaladok valami unkával, az már nagy szám. Levelit vay 20 éve nem láttam. :-(
Nálunk csak a város egykori csónakázótavában van pár kis tavi meg pár kecske (illetve a hibridjeik), édes kis pofák!
Nagy ritkán ha a szabadban összeszaladok valami unkával, az már nagy szám. Levelit vay 20 éve nem láttam. :-(
Honnan szeditek ezt a sok brekuszt?
A hangyákat imádom, nagyon szuper kép lett!
Orgonám nekem is van, Yamaha gyártmány, valamikor 30 éve készült, korai elektronyos fajta. :-)
A hangyákat imádom, nagyon szuper kép lett!
Orgonám nekem is van, Yamaha gyártmány, valamikor 30 éve készült, korai elektronyos fajta. :-)
Én is ettõl tartok... Azt látom, hogy a kora tavaszi nagy beindulás után már most gyérebb a lágyszárúak fejlõdése, nem követi azt az ütemet, amit a héricsek, kökörcsinek diktálni kezdtek. Magyarul a korábbi években megszokott ütemtervhez képest a korai virágokat követõk mintha kissé lassabban fejlõdnének (ez látszólag ellentmond annak, amit írtál, mármint a kényszeresen gyors kivirágzás), egyelõre nem emelkednek ki a gyepszintbõl a növények, de a héten még teszek egy alapos felmérõ "kört" odafenn s beszámolok pontosan. Szegfût már láttam bimbózni, de annak még legalább 10 nap kellene, hogy kinyíljon.
Meg aztán ha nem lesz esõ májusban sem, fújhatom a (csattogó-)szamócalekváromat... Persze csak 4-5 évente van olyan ideális idõ, hogy lekvárnak való mennyiséget tudok gyûjteni. Két éve rengeteg volt, és tavaly sem volt túl gyér a termés.
Meg aztán ha nem lesz esõ májusban sem, fújhatom a (csattogó-)szamócalekváromat... Persze csak 4-5 évente van olyan ideális idõ, hogy lekvárnak való mennyiséget tudok gyûjteni. Két éve rengeteg volt, és tavaly sem volt túl gyér a termés.
Törpe nõszirmot, csakúgy mint a homoki fajtársát naponta kell kimenni lesni, pláne ha kis egyedszámú a populáció, mert lepleit csak néhány órára (reggel, délelõtt) tartja "fényképezni való", kinyitott állapotban, utána gyorsan elhervadnak. "1 virág csak 1 napig nyílik" - ahogy Csapody Pista bácsi mondta anno.
A sziklagyepek is nagyon meg fogják sínyleni az elkezdõdött aszályt, de csakúgy mint a homokpusztagyepek fejlõdését, még viszik elõre a "lendületük", a március idusakor érkezett esõbõl gazdálkodnak. De ilyenkor még rendszeres utánpótláshoz szoktak, nem pedig hetekig tartó napsütötte idõhöz, szeles száraz levegõzöz, mely tényezõk együttesen kezdik tartalékaik hasznosításához kényszeríteni a növényeket, s elindult többeknél a virágzás-, és termésérlelés-gyorsító ösztön is. Kérdés, mi lesz a most szárba szökkenõ, nyár derekán, rendesen a legnagyobb forróságban virító pusztai növényeinkkel..
A sziklagyepek is nagyon meg fogják sínyleni az elkezdõdött aszályt, de csakúgy mint a homokpusztagyepek fejlõdését, még viszik elõre a "lendületük", a március idusakor érkezett esõbõl gazdálkodnak. De ilyenkor még rendszeres utánpótláshoz szoktak, nem pedig hetekig tartó napsütötte idõhöz, szeles száraz levegõzöz, mely tényezõk együttesen kezdik tartalékaik hasznosításához kényszeríteni a növényeket, s elindult többeknél a virágzás-, és termésérlelés-gyorsító ösztön is. Kérdés, mi lesz a most szárba szökkenõ, nyár derekán, rendesen a legnagyobb forróságban virító pusztai növényeinkkel..
Gratulálok, Laci! Ismét szép kis virágcsokor. Látom, ti is élvezitek kis hazánk szépségeit. Ugye milyen jó hölgytársaságban természetet járni, fotózni a szebbnél szebb növényeket, leheveredni a fûbe, elnézni hosszan a rajzó, pollent gyûjtõ rovarok reptét? Ami a szegfüvet illeti, nem mezei vagy réti (én úgy tudom, mindkettõ a Dianthus deltoides-t takarja), hanem magyar szegfûrõl (Dianthus pontedeae) van szó. Magyar elnevezésébõl azt hihetnénk, különlegesebb fajjal van dolgunk, mint a feltételezettek, de õ egy általánosan elterjedt szárazgyepi faj. Igaz, viszonylag háborítatlan, "jó" élõhelyeket jelez, ami ugye a Csákvár feletti dolomitsziklagyepeken akad szép számmal.
Egyébként azon már agyalok egy ideje, hogy ez a hosszú szárazság mennyire viseli meg a kis gyér talajú sziklagyepünket vajon? Egyelõre zöld minden, de nem tudom, meddig tartanak ki szegény növénykék.
Tavaly tömegével voltak törpe íriszek, idén még egyet se láttam, lehet, hogy valami bajuk lett??? Ki nem szedték õket, az biztos, mert megjegyeztem, hol nõnek, és nem volt nyoma ott bolygatásnak se tavaly, se idén.
Tavaly tömegével voltak törpe íriszek, idén még egyet se láttam, lehet, hogy valami bajuk lett??? Ki nem szedték õket, az biztos, mert megjegyeztem, hol nõnek, és nem volt nyoma ott bolygatásnak se tavaly, se idén.
Ismerem, hogy néz ki a virágja, tök olyan, mint a muskotályzsálya, csak nagyban meg "bokrosabb" az elõbbinél , tavaly is figyelgettem :-) Továbbra is fenntartom, hogy idõrõl idõre tudósítalak a hogylétérõl :-)
Szia Noli! Igen, valószínûleg az már szárba fog szökkenni, meglátod, milyen szép, ovális alakú, vastagon gyapjas virágzatot fog fejleszteni május végére.
Aranyos tücsök :-)
Muteréknál is rengeteg és nagy a füge Paloznakon, szóval azért a tél e téren megtette a hatását!
Muteréknál is rengeteg és nagy a füge Paloznakon, szóval azért a tél e téren megtette a hatását!
Link
A füge óriási már,elsõ termés rengeteg lesz,pedig abból szokott lenni a kevesebb...
A növényzet a rétek kaszálók pedig nyári pompában...
Ja és tücsköt is vadásztunk
A füge óriási már,elsõ termés rengeteg lesz,pedig abból szokott lenni a kevesebb...
A növényzet a rétek kaszálók pedig nyári pompában...
Ja és tücsköt is vadásztunk
Eger-Hajdúhegy 2006. április 20:
Eger-Hajdúhegy 2007. április 22:
Van különbség a lombozat állapotában!
Eger-Hajdúhegy 2007. április 22:
Van különbség a lombozat állapotában!
A kis tapír alig múlt egyhónapos, itt született Szegeden. Érdekes, hogy amikor ott voltunk, a két szülõ hatalmas futkozást csinált, részben hozzánk közel is. Kiváncsi lennék, hogy ezzel minket akartak-e elijeszteni, a kicsit féltve, vagy inkább valami párzási rituálé volt.
Szuper!
Tegnap, amikor néztem, még nagy nyugi volt.
Egyébként köszi az oldalt, azóta az egyik kedvencem, hogy néhány hete belinketed ide :-)
Most még alvás van, úgy látom.
Tegnap, amikor néztem, még nagy nyugi volt.
Egyébként köszi az oldalt, azóta az egyik kedvencem, hogy néhány hete belinketed ide :-)
Most még alvás van, úgy látom.
Kikelt 2 kisgólya, 3 még tojásban van:
Link
Tündériek! Tegnap ilyenkor még mind tojás volt, az elsõ csibe tegnap kezdte kitörni magát. :-)
Link
Tündériek! Tegnap ilyenkor még mind tojás volt, az elsõ csibe tegnap kezdte kitörni magát. :-)
Jaurinum, szépen fejlõdik a kis kedvenced!
Link
Találtam nem messze tõle még két tövet, õk jóval kisebbek, de szépen nõnek szintén!
Link
Találtam nem messze tõle még két tövet, õk jóval kisebbek, de szépen nõnek szintén!
A tapír édes, a hiúzok meg kedvenc macskáim :-) Nagyon szépek a jószágok!
A wellingtoni állatkert az durva, barátnõm küldött onnan képeket, akkora a helyük, ott szinte észre sem veszed az állatot, mondjuk ha már állatkert, az a minimum, hogy megfelelõ méretû területük legyen. A mienkben is elég sokat bõvítettek az elmúlt években, idén még nem voltam, de azt hiszem, a fél várost át lehetne alakítani állatkertté, ha tényleg kellemessé akarnánk tenni nekik.
A wellingtoni állatkert az durva, barátnõm küldött onnan képeket, akkora a helyük, ott szinte észre sem veszed az állatot, mondjuk ha már állatkert, az a minimum, hogy megfelelõ méretû területük legyen. A mienkben is elég sokat bõvítettek az elmúlt években, idén még nem voltam, de azt hiszem, a fél várost át lehetne alakítani állatkertté, ha tényleg kellemessé akarnánk tenni nekik.
Csináltam néhány képet a Szegedi Vadasparkban, ami egyébként az ország legnagyobb területû és talán legelviselhetõbb hangulatú állatkertje: Link
Köszi a magyarázatot, de amióta elhoztam azóta még élnek, lehet csak a vesszõben lévõ tápanyagot emésztik fel és utána vége neki. Ezt próbáltam már rózsával is és egytõl -egyig gyökeret eresztettek. Akkor ennek a bújtatás a lényege, ahogy írod. Majd szólok, ha elszárad.
Én is kézbevettem a portré kedvéért. Trükkös népség, szemérmeskednek, a legóvatosabb becserkészésre is azonnal elõadják a tetszhullát..
Bogárka: Link Link
Kb. 1 cm-es volt az állatka, lefelé álló, a bogárhoz képest nagy rágókkal. A páncélja csillogott, a potroha világosabb zöld és bársonyos volt.
Friss zöld képek: Link Link Link Link
Szépen kizöldült a kínai mammutfenyõ is: Link Link
Ja, láttam fecskét, itt nálunk Újhegyen a ligetben. Fotó az reménytelen róla, mert szélsebesen száguldozott, közel a talajhoz, körbe-körbe...
Kb. 1 cm-es volt az állatka, lefelé álló, a bogárhoz képest nagy rágókkal. A páncélja csillogott, a potroha világosabb zöld és bársonyos volt.
Friss zöld képek: Link Link Link Link
Szépen kizöldült a kínai mammutfenyõ is: Link Link
Ja, láttam fecskét, itt nálunk Újhegyen a ligetben. Fotó az reménytelen róla, mert szélsebesen száguldozott, közel a talajhoz, körbe-körbe...
" #7566. - Floo (Becsehely) válasz 2007-04-19 23:19:11
Terveim szerint igy nézne ki a júniusi Ivanscica-túra :
június 9-10 (szombat-vasárnap)
- érkezés pénteken este Valkonyára (tábortûz és grill vagy szalonnasütés várna benenteket)
- kaja után egy nagy alvás és reggel 8-9 körül indulás, nappal laza túra, közbe heverészés a napos hegyoldalban (csak hogy ne legyen nagyon fárasztó a túra), és a naplemente megcsodálása után irány vissza le, sötétben elemlámpával
- hazaérés után kaja, alvás reggelig, vasárnap a túra fáradalmait kipihenni egy termálfürdõzés Bázakerettyén, utána pedig búcsú....
Link
A valkonyai túristaház...
Csak az vállalja be aki birja a sok menést, mert 10-12 km alatt nem lesz a táv....cserébe csodás tájban lehet majd gyönyörködni, gazokat keresgélni és jókat lehet beszélgetni "
Ide is beteszem,mert ez amolyan bioszférás túra lesz
Jó lenne tudnom hogy hányan jöttök kik merre mikor,mert ugy foglalom le a túristaházat ! !
Privibe irjon aki jön lécci!
Köszi!
Terveim szerint igy nézne ki a júniusi Ivanscica-túra :
június 9-10 (szombat-vasárnap)
- érkezés pénteken este Valkonyára (tábortûz és grill vagy szalonnasütés várna benenteket)
- kaja után egy nagy alvás és reggel 8-9 körül indulás, nappal laza túra, közbe heverészés a napos hegyoldalban (csak hogy ne legyen nagyon fárasztó a túra), és a naplemente megcsodálása után irány vissza le, sötétben elemlámpával
- hazaérés után kaja, alvás reggelig, vasárnap a túra fáradalmait kipihenni egy termálfürdõzés Bázakerettyén, utána pedig búcsú....
Link
A valkonyai túristaház...
Csak az vállalja be aki birja a sok menést, mert 10-12 km alatt nem lesz a táv....cserébe csodás tájban lehet majd gyönyörködni, gazokat keresgélni és jókat lehet beszélgetni "
Ide is beteszem,mert ez amolyan bioszférás túra lesz
Jó lenne tudnom hogy hányan jöttök kik merre mikor,mert ugy foglalom le a túristaházat ! !
Privibe irjon aki jön lécci!
Köszi!
Hópihe!
Ha ledugod és kihajt az addig rendben van,csak ne lepõdj meg amikor egyszer csak elszárad,kihúzod a földbõl és nem lesz gyökere,ami magyarázatot ad arra hogy miért száradt el...
A kiwi nagyon gyenge azokat a hormonokat illetõen amik a gyökeresedésért felelõsek,mire elindulna a gyökeresedés a ledugott hajtásban,addig az elhal...
Ezért vagy hormonkezeléssel lehet gyökeresztetni,vagy pedig egy hosszú hajtást anélkül ogy levágnád,lehajlitasz,ledugsz a földbe úgyhogy a vége kikandikáljon,és a föld alá kerülõ részét meggyûrûzöd (magyarul bevágod a kérgét,igy hormontorlódást idézel elõ ami segiti a mielõbbi gyökerezést),másrészt mivel az anyanövény táplálja,igy ki lehet várni mig meggyökerezik anélkül hogy a hajtás elhalna...
Ha ledugod és kihajt az addig rendben van,csak ne lepõdj meg amikor egyszer csak elszárad,kihúzod a földbõl és nem lesz gyökere,ami magyarázatot ad arra hogy miért száradt el...
A kiwi nagyon gyenge azokat a hormonokat illetõen amik a gyökeresedésért felelõsek,mire elindulna a gyökeresedés a ledugott hajtásban,addig az elhal...
Ezért vagy hormonkezeléssel lehet gyökeresztetni,vagy pedig egy hosszú hajtást anélkül ogy levágnád,lehajlitasz,ledugsz a földbe úgyhogy a vége kikandikáljon,és a föld alá kerülõ részét meggyûrûzöd (magyarul bevágod a kérgét,igy hormontorlódást idézel elõ ami segiti a mielõbbi gyökerezést),másrészt mivel az anyanövény táplálja,igy ki lehet várni mig meggyökerezik anélkül hogy a hajtás elhalna...
Valaki kérdezte tõlem pár napja vagymikor hogy ledugta a kiwirõl levágott ágat a talajba,és kihajtott és mi legyen vele,ki volt az?
Hiába nézem vissza a hozzászólásokat nem találom
Hiába nézem vissza a hozzászólásokat nem találom
Szép napot itt is
Remélem, nem off..
Összeszedtem a lelkierõmet, és felpakoltam a rovargyûjteményem néhány darabját, sajna, a feliratozásra már elfogyott a lelkesedésem..
Link
Remélem, nem off..
Összeszedtem a lelkierõmet, és felpakoltam a rovargyûjteményem néhány darabját, sajna, a feliratozásra már elfogyott a lelkesedésem..
Link
No, elolvasva az eredeti tanulmányt, az derül ki belõle:
1, valóban negatív összefüggés van a fészkelõhely környékének (500m-es körben mértek, ekkora e madarak territóriuma fészkeléskor) háttérsugárzása és a fészek elfoglalása között, jelentõsebben a légykapónál, kevésbé jelentõsen a cinkénél
2, Nem mutattak ki összefügést a fészkelõ madarak életkora és a radioaktivitás között, ebbõl arrea jutottak, hogy _nem_ szerzett tapasztalat útján választottak kevésbé radioaktív fészket
3, Korábban használatlan (újonan készített) fészkelõdobozokat raktak ki az erdõbe, tehát abból sem következtethettek a madarak a sugárzásra, hogy lakott volt-e az adott doboz korábban
4, a több éven át tartó kísérlet minden évében azonos eredményre jutottak
5, az élelemforrásokkal való kapcsolatot azzal zárták ki, hogy ennek a fészekalj nagyságában és kirepülésének sikerességében kellene megmutatkoznia, nem pedig a fészkelõhely elhelyezkedésében, és az elõbbivel való összefüggést nem fedeztek fel.
6, Szintén itt élõ fecskék vizsgálatakor kiderült, hogy azok vérében és májában sokkal alacsonyabb az antioxidánsok szintje, mint a nem radioaktív-szennyezett vidéken élõkében. Valószínûsítik, hogy a vizsgált cinkék és légykapók esetében is ugyanez van. Az alacsony antioxidáns szint okán ritkábban és kisebb fészekalj létrehozásával szaporodnak a madarak, vagyis kevésbé sikeresek. Az emiatt rosszabb kondíciójú madarak ráadásnak késõbb is raknak fészket, ami szintén csökkenti a fészekalj sikeres felnevelését.
további kísérletek és vizsgálatok szükségesek a felvetõdött összefüggések bizonyítására.
VAGYIS: szó nincs arról, hogy a madarak ÉRZÉKELIK a radioaktivitást, pusztán arról, hogy nagyobb arányban foglaltak el olyan fészkelõhelyeket, amelyek kisebb sugárzású területen voltak, fõleg a légykapókra volt jellezõ. A cinke helyben élõ madár, míg a légykapó vándormadár és csak fészkelni jár ide.
1, valóban negatív összefüggés van a fészkelõhely környékének (500m-es körben mértek, ekkora e madarak territóriuma fészkeléskor) háttérsugárzása és a fészek elfoglalása között, jelentõsebben a légykapónál, kevésbé jelentõsen a cinkénél
2, Nem mutattak ki összefügést a fészkelõ madarak életkora és a radioaktivitás között, ebbõl arrea jutottak, hogy _nem_ szerzett tapasztalat útján választottak kevésbé radioaktív fészket
3, Korábban használatlan (újonan készített) fészkelõdobozokat raktak ki az erdõbe, tehát abból sem következtethettek a madarak a sugárzásra, hogy lakott volt-e az adott doboz korábban
4, a több éven át tartó kísérlet minden évében azonos eredményre jutottak
5, az élelemforrásokkal való kapcsolatot azzal zárták ki, hogy ennek a fészekalj nagyságában és kirepülésének sikerességében kellene megmutatkoznia, nem pedig a fészkelõhely elhelyezkedésében, és az elõbbivel való összefüggést nem fedeztek fel.
6, Szintén itt élõ fecskék vizsgálatakor kiderült, hogy azok vérében és májában sokkal alacsonyabb az antioxidánsok szintje, mint a nem radioaktív-szennyezett vidéken élõkében. Valószínûsítik, hogy a vizsgált cinkék és légykapók esetében is ugyanez van. Az alacsony antioxidáns szint okán ritkábban és kisebb fészekalj létrehozásával szaporodnak a madarak, vagyis kevésbé sikeresek. Az emiatt rosszabb kondíciójú madarak ráadásnak késõbb is raknak fészket, ami szintén csökkenti a fészekalj sikeres felnevelését.
további kísérletek és vizsgálatok szükségesek a felvetõdött összefüggések bizonyítására.
VAGYIS: szó nincs arról, hogy a madarak ÉRZÉKELIK a radioaktivitást, pusztán arról, hogy nagyobb arányban foglaltak el olyan fészkelõhelyeket, amelyek kisebb sugárzású területen voltak, fõleg a légykapókra volt jellezõ. A cinke helyben élõ madár, míg a légykapó vándormadár és csak fészkelni jár ide.
Az evolúció során mi szükségük volt a madaraknak arra, hogy érzékeljék a radioaktivitást? A természetes radioaktivitás (elsõsorban bizonyos kõzetek, illetve a felszín alól szivárgó radon ugye) olyan elhanyagolható egy madár rövidke életében, hogy kétlem, lenne ennek bármi szerepe. Persze pár évtizede még azt se hittük el,hogy a mágneses teret érzékelik, szóval lehet akármi, csak nem látom evolúciós jelentõségét. Anélkül meg ritkán alakul ki valamilyen tulajdonság.
NatGeo oldalán van a cikk "eredetije", ott arról van szó, hogy azt vizsgálták a környéken élõ madarakon, hogy miként hat rájuk a sugárzás, milyen észrevehetõ hatásai vannak, kiszûrve ezzel az emberek életmódja okozta hatásokat, melyek miatt nem lehet tisztán megfigyelni a radioaktivitás hatását.
Link
A francia jóember cinkeodús cikke angolul (pdf)
Link
Azt se feledjük, hogy egyáltalán nem biztos, hogy bármit érzékelnek, lehet, csak a jelenlévõ rovarok mennyisége okán döntenek egyik vagy másik fészkelõhely irányában. A rovarok mennyiségét meg mondjuk már befolyásolhatja a radioaktivitás, lévén egész rövid életciklusú állatok, fokozottan hat a mutáció is rájuk rövidebb távon észrevehetõ hatást okozva. Na elolvasom az eredeti írást. :-)
NatGeo oldalán van a cikk "eredetije", ott arról van szó, hogy azt vizsgálták a környéken élõ madarakon, hogy miként hat rájuk a sugárzás, milyen észrevehetõ hatásai vannak, kiszûrve ezzel az emberek életmódja okozta hatásokat, melyek miatt nem lehet tisztán megfigyelni a radioaktivitás hatását.
Link
A francia jóember cinkeodús cikke angolul (pdf)
Link
Azt se feledjük, hogy egyáltalán nem biztos, hogy bármit érzékelnek, lehet, csak a jelenlévõ rovarok mennyisége okán döntenek egyik vagy másik fészkelõhely irányában. A rovarok mennyiségét meg mondjuk már befolyásolhatja a radioaktivitás, lévén egész rövid életciklusú állatok, fokozottan hat a mutáció is rájuk rövidebb távon észrevehetõ hatást okozva. Na elolvasom az eredeti írást. :-)
Angol kutatók szarkákkal kísérleteztek, és azt találták, hogy nem minden szarka farka tarka, csak a tarka farkú szarka farka tarka. MIndezt amerikai tudósok is kétségtelen bizonyítékokkal támasztották alá.
De arra sosem fognak rájönni, hogy miért érzik a madarak, csak feltételezések lesznek.
Nekem már az gyanús, hogy ki az a barom, aki odamegy a szennyezett zónába madarakat megfigyelni... Ettõl persze még lehet, ám sajnos nem volt arról infó a cikkben, hogy melyik kutatóintézet végezte a kísérletet... Így nehéz utánanézni.