Globális jelenségek

Érdekes cikk

Link

"Másképp hogy lehet, hogy "globálisan" 3 °C-kal kisebb hõmérséklet mellett a Csendes-óceánban magasabb hõmérsékletû területek adódnak?" Talán az El Niño is beleszól.

Nagyobb déli jégkiterjedés vajon össze tudja-e "kuszálni" a termohalin cirkulációt?

Ezt a térképet Link és ezt: Link egymás mellett nézve úgy tûnik, mintha a glaciális maximum idején pont gyengélkedett volna a hõcsere az sst-t tekintve a trópusok és a magasabb szélességek között. Másképp hogy lehet, hogy "globálisan" 3 °C-kal kisebb hõmérséklet mellett a Csendes-óceánban magasabb hõmérsékletû területek adódnak?

Magához a hemiszféra méretéhez képest valószínûleg tényleg nem nagy egyébként, nagyjából 0,4%-a .
Rudolfking egyébként jól összefoglalta a lényeget.

OFF: A gravitáció feltételezett okozója: Link .

Salo szerintem azt akarta mondani a visszacsatolással, hogy a nyári jelentõsebb melegedés (pont a víz alacsony albedója miatt) következménye télen nehezebben befagyó tenger, ezáltal kevesebb felhalmozódó hideg, magasabb szélességekre korlátozódó havas-hidegleszakadásos tél stb. történhet. Ez pedig ismét hátrányból indítja a tavaszi jégolvadást (amely az idõvel vékony tengerjég miatt újabb rekordokat dönthet). Nem hinném, hogy a téli visszafagyás tulajdonképpen törli a nyár hatását és a sarki tengerjég tavasszal "tiszta lappal indul".

Igaz, de a tenger elég hamar visszafagy télre, így telente kb. ugyanakkora jégfelszín van (csak vékonyabb, de albedó szempontjából 20 cm vagy 80 talán egyre megy). Nyáron valóban nem mindegy, hogy 2 millió km2-el kevesebb a jégfelszín, de erre írtam, hogy a hemiszféra méretéhez képest ez nem egy döntõ tényezõ. (bár a nyári hidegbetörések talán ritkulnak a mérsékelt övbe).
A szélsõségességrõl sokat írtunk már, persze, hogy a meridionalitás "hajlama" a ludas. Csakhogy mi az a hajlam , mitõl változik ?
Ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy két égitestet a gravitáció / a tömegvonzás /tart a pályáján. Csak azt nem tudom, hogy mitõl van a vonzás...

Télen egyáltalán nincs besugárzás, az õszi napéjegyenlõségtõl a tavasziig mindig van terület, ami a nap 24 órájában árnyékban van, holott ahhoz, hogy a besugárzás a kisugárzást megelõzze, a Napnak legalább valamekkora szöggel a horizont fölött kell lennie.
A visszacsatolásban azért elég nagy szerepe van így is az albedonak, hisz a jég és a víz a két véglet (a vízé nagyon pici, talán 8%, a jégé meg 80-95%). Másrészt a jég áll, a víz viszont tud áramolni, így ha a jég elolvad, az óceánban oda tud áramolni a meleg víz (a jég alá nem áramlik be).

A második feléhez: szerintem egyértelmûen az utóbbi évek eluralkodó meridionális hajlama okozza az idõjárás szélsõségesebbé válását Európában. Az óceáni, kiegyenlítõ hatású légtömegek ugyanis emiatt ritkábban érkeznek meg hozzánk, éghajlatunk ezekben az években a kontinentális (az Alföldön ráadásul talán száraz kontinentális) lett, ami a sokkal nagyobb hõingásról (éves és napi egyaránt) és összességében (néhol sokkal) kevesebb csapadékról szól. (A csapadék terén attól függõen, hogy egy-egy helyzetben éppen ciklon, vagy AC uralom van, illetve hogy az mennyi vizet örökölt valahonnan, nyáron a konvektív, egyébként meg a csendes csapadék mennyisége megnõhet.)

Annak a valószínûsége, hogy az átlaghõmérséklet stagnál, kétféle lehet. Nulla vagy egy. Ha egy, akkor az egész földön "idõállás" van, a T idõben állandó mindenhol.

Ha viszont van változása idõben, akkor az idõátlag, mint fogalom, nem lép fel egyedül, hanem valószínûség-eloszlást kell rá bevezetni (a T-nél a normálist szokták), és annak momentumait kell kiszámolni. Abból végtelen sok van (és mind kell, hogy az eloszlást rekonstruálhassuk), de a mérések véges száma miatt csak véges sokat tudunk. (Ráadásul a mérési hiba miatt már ezeknek eleve van hibája). Ezután, ha tudjuk az eloszlás szórását, akkor definiálhatunk egy tartományt (a szórás tetszõleges lambda-szorosa), amire azt mondjuk, hogy ha az átlag megváltozása nem megy ki a tartományból, akkor a stagnálás valószínûsége elér egy bizonyos értéket. Ezt az értéket a hipotézisvizsgálat során szokták elõre meghatározni, és szokásosan 95, vagy 99%, (részecskefizikában asszem 99,999%). Ugyanez a helyzet akkor, ha a nemstagnálás a hipotézis, csak akkor egyszélû a hipotézisvizsgálat (a nemstagnálás valószínûségének más az eloszlása).
A "neves klimatológusoknak" szokása illeszteni egy trendet, és akármilyen kis melegedést kikiáltani katasztrofálisnak, holott kijöhet, hogy a melegedést csak akkor tudom hipotéziskét elfogadni, ha 55-60%-os biztonsággal meg tudom mondani, hogy a melegedés eléri a szórást. Ez nevetséges, 100-ból 51-szer fogom eltalálni. (A szokás az, hogy 95-99% biztonsággal eléri a 3-5 szórást, akkor tényleg 1 000-10 000-bõl 1-2-szer tévedek.)

Stelvio:
Elnézést, a sajtó alatt a ezúttal a nem-tudományos sajtóra gondoltam (ami azért nem csak a bulvár, hanem a hírportálok jó része is.)
"minden jövõbe tekintés találgatás" Így van . Ugyanakkor nem csak a tendencia megváltozásának nincs jele, de annak sincs, hogy nem fog megváltozni . Egyébként, ha jól emlékszem, arról szólt a dolog (JoeJack is írta), hogy a 90-es évek klímamodelljei gyakorlatilag folyamatos melegedést adtak, gyakorlatilag nem adtak lehetõséget még a megtorpanásnak sem. Ehhez képest még mindig 1999 a rekorder, és 10 éve egyáltalán nem mutatható ki melegedés, csak a 20-30 évnél hosszabb idõlépcsõkben szignifikáns.

"Mivel alapvetõen interglaciális idõszakban járunk, tartósabb lehûlésre aligha lehet számítani", ez szerintem nem igaz. Miért? Sõt, a Maunder-minimum idején volt is rá példa. Meg a Younger-Drias. Sõt, paleoklíma-adatokból az elõzõ interglaciálisokban is ki lehetett mutatni hosszú ideig tartó hûlõ idõszakokat.

Olvasgatva a hozzászólásaitokat, az az érdekes, hogy nemhogy a jövõrõl nincsenek egységes véleményeink, hanem a jelen és múlt sem tiszta... Az azért valahol egyértelmû, hogy nem hûlünk, az is biztos, hogy a szuper hosszútávú modellek még 5-10 évre sem voltak képesek elõrejelezni... Az viszont igazán baj (emberi), hogy ha egy napra feljebb megy az átlagnál a sarki jég, a "klímaszkeptikusak" azonnal hõbörögnek, hogy mekkora-mekkora átverés is az a globális felmelegedés... Vagy a déli sark alig átlagnál több jege! Ez pont ugyanolyan rossz, mint a másik oldal!! (Persze a bulvársajtót nehéz überelni....) Az északi jégbõl nem a standard eltérésnyi hiányzik! Nagyon emberi és nagyon rossz tulajdonság szélsõségre szélsõséggel reagálni. Persze a mai világban nehéz jó, egészséges objektivitással érvelni és meggyõzni embereket, nemhogy befektetõket, politikát... Nagyon kevés a tudásunk, és ez nem jó érv vagy ellenérv.
Nagyon tetszik ez a fórum, jó ütközõhelye az objektív-szélsõséges-szubjektív véleményeknek.

A múltkor azt írtam tréfásan, hogy azt hiszem, hogy Európa idõjárására egyik sarkvidék jege sem nagyon hat. Persze ez így túlzás, hisz a Jeges-tenger partvidékére nyilván befolyással bír, de Közép- vagy Dél-Európára már többszörös áttéttel és minimálisan. Visszacsatolás ide vagy oda, azért mégiscsak a meleg miatt olvad a jég, és nem a jégolvadás miatt van meleg. A glaciálisok idején többszöröse volt a jégborítás a mostaninak, így a visszahatás is többszörös lehetett. De manapság 3 vagy 12 millió m2-nyi tengeri jégfelület mit tesz ki az északi hemiszféra egészéhez képest ? Ugyanakkor tengeri jég nélkül is kevés a besugárzás a Jeges-tengeren nyáron, télen meg így is-úgy is alig 0 felett, vagyis az albedó hatás nem olyan jelentõs. Amikor a Sarkkörön túlra nyúlt a jég és fél Európa, Szibéria ill. Kanada szárazföldi jéggel fedett volt,akkor már volt visszacsatolás rendesen ! A középkorban a wikingek letelepedtek Grönlandon, vagyis akkor sem lehetett valami sok a jég, mégis elhagyták a Zöld földet, mert valami miatt nagyon lehûlt a levegõ, hiába volt elõtte kevés a jég.
Nekem továbbra is az a félelmem, hogy visszatérnek a zord telek, hideg nyarak meg fagyos tavaszok és õszök (lásd a mai korai fagyokat ). Több kárát látom annak, hogyha hidegebb van vagy az idõjárás nagyon szélsõséges, minthogy évtizedenként egy tizedet emelkedik a Föld középhõmérséklete vagy nyáron kevesebb a tengeri jég. Nem lenne jó a marsi klíma (persze a Vénuszé sem)és az idei február eleji idõjárásra visszagondolva lúdbõrzik a hátam...

Akkor nagyjából mégiscsak egy dologról beszélünk.

Ha nem csak találgatsz, hanem tájékozódsz, akkor tudhatod, hogy léteznek ilyen grafikonok, mert nem csak az adott korban mért eredményekkel lehet következtetni egy korszak idõjárására.
Mivel alapvetõen interglaciális idõszakban járunk, tartósabb lehûlésre aligha lehet számítani. Azt viszont még az unokáink sem tudják majd alátámasztani, hogy mi fog következni, hiszen a jövõ mindig is tartogatni majd meglepetéseket, és a legpontosabb elõrejelzések számításaiba is csúszik majd hiba, mert a Nap, a vulkánok, s ezernyi egyéb tényezõ befolyásolják azt a jövõt, amirõl gondolkodunk.

Folytasd nyugodtan a gondolatmenetet, s hamarosan eljutunk ahhoz, hogy valójában eljegesedési idõszakban vagyunk, csak az elmúlt 100 év mûszerei ennek kimutatására nem voltak alkalmasak

Valószínû, hogyha hozzá tudnánk rakni még pár száz évet a grafikonhoz, akkor elég gyorsan találnánk olyan stagnáló periódust, amit lehûlés követett. Úgyhogy szerintem te viccelsz.

Szerintem te csak viccelsz
A te grafikonod más formában, de a lényeget illetõen csak megerõsíti az elõzõt. Az intenzív melegedési idõszakok és stagnáló, kisebb csökkenésekkel tarkított idõszakok váltogatják egymást. Ebbõl nem törvényszerûen következik a hasonló folytatás, de amíg ellenpélda nincs, minden más következtetés logikátlan. Nem biztos, hogy ezen logika mentén mûködnek majd a dolgok, de legalább van rendszer benne

A sajtó egyetemleges szidása legalább annyira pongyola, mint ami ellen küzdesz. A tudományos sajtótól a bulvárig sokféle sajtó termék van. Gyanítom a bulvárra gondolsz, ami azért olyan, mert az emberek igényszintje alulmúlhatatlan, s õk ezt a szintet elégítik ki. Tudós meteorológusok között is vannak olyanok, akik egy kis népszerûségért mindenre képesek
Az antarktiszi jégtakaró növekedése elvben benne van a grafikonban, azaz a jelenlegi megtorpanásnak ez is része.Az valóban csak feltételezés, hogy a mostani stagnálás után 10-20 éven belül ismét lendületesebb melegedés várható, de minden jövõbe tekintés találgatás. Mivel egyelõre semmi jele a tendencia megváltozásának, logikusnak tûnõ következtetés, ami persze nem szükségszerûen fog bekövetkezni.

Még egy dolog ezzel kapcsolatban ha már mindenki szereti használni a Globális szót. Mondhatjuk azt hogy a Föld minden pontján egyirányú hõmérséklet változások zajlanak? Vannak helyek még ha kevés is ahol csökkent az átlaghõmérséklet mondjuk az elmúlt 10 évben?
Személy szerint nehezen tudom elképzelni hogy a föld minden pontján emelkedett az átlaghõmérséklet és egyetlen olyan hely sem volt ahol akár csak 0,1 fokkal csökkent volna. Ha van ilyen hely akkor már nem beszélhetünk Globálisan felmelegedésrõl pl.

JJ: Kíváncsi lennék hogy mi alapján számolták ki a 100 éves globális hõmérséklet változást, hány állomás adatai alapján, voltak-e áthelyezések, a mûszerek pontosan mértek-e, vagy az észlelõk. Nem tudom de amikor "pontosabb" mérések csak jó 50 évre visszamenõleg vannak a legtöbb helyen akkor az ilyen 100 éves "becslések" leginkább erõs feltételezéseknek tûnnek.

Az éghajlat egy paraméterét - az átlaghõmérsékletet - kiemelve egy adott idõszakra vonatkozóan (legyen mondjuk ez az utolsó 100 év, térben pedig az egész Föld) a következõ három esetet feltételezhetjük: nõtt, csökkent, vagy változatlan maradt az átlaghõmérséklet.
Matematikailag annak a valószínûsége, hogy változatlan maradt az átlaghõmérséklet elenyészõ.
Így aki azt állítja, hogy nem nõtt az átlaghõmérséklet az utóbbi 100 évben vagyis nincs globális felmelegedés, gyakorlatilag azt állítja, hogy globális lehûlés van.
Ezt alátámasztandó grafikont, ábrát, adatsort viszont még egyet sem láttam, itt az éghajlati fórumon. Kérem aki tud, az mutasson ilyet!

Ezek a gondolatok bennem is felmerültek, ezért írtam a következõket "ha a mérések pontosak voltak" és "ha a linkelt grafikonok tartalmát tényként elfogadjuk".
Bizonyítani illetve cáfolni sem a mérések pontosságát, sem a grafikonok valóságtartalmát nem tudom és nem is akarom.
Biztos az, amit az ember saját maga közvetlenül átél, érez, tapasztal, megmér. Ez alapján pedig rábízom az olvasóra, hogy ki-ki döntse el életének eddigi személyes tapasztalatai alapján, hogy milyen irányba is tart az éghajlatunk.

Nem nagyon van. Én nézegettem nemrég a hazai "nagy" állomások adatsorát és elég feltûnõ, hogy mikortól hasonló a trend. Elõtte áthelyezgetések, mûszerváltások, stb.

Szóval ez a 100 éves, 1 fokot sem elérõ növekedés simán tartalmazhat pár tized fokos hibát, persze ez lehet pozitív irányba is.

"Az általatok (Váralja, Joejack) belinkelt grafikonok alapján 100 év alatt 0,8°C melegedett a Föld átlaghõmérséklete (ha a mérések pontosak voltak)."

Nálam ez felvet egy olyan gondolatot miszerint mondjuk 70-80-90-100 éve kötve hiszem hogy megfelelõ állomássûrûség lett volna világszerte ahhoz hogy megmérjék vele a Föld átlaghõmérsékletének változását. Vagy az elmúlt 100 év átlagát ugyan azon állomások adatai alapján számolták volna ki? Túl sok 100 éves, megbízható és hiteles adatsorral rendelkezõ állomás aligha van, vagy mégis?

A vitát Rossmann következõ maliciózus hozzászólása indította:
"Globális felmelegedés van, és katasztrófa közeleg, punktum!"
Köszönet neki, legalább felpezsdült ez a fórum, úgyis sokáig tetszhalott állapotban volt.

Az általatok (Váralja, Joejack) belinkelt grafikonok alapján 100 év alatt 0,8°C melegedett a Föld átlaghõmérséklete (ha a mérések pontosak voltak). Ha a linkelt grafikonok tartalmát tényként elfogadjuk, akkor azok alapján kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben globális felmelegedés volt. Hogy mi lesz a következõ 10-100 évben az a jóslás kategória. Lehet hogy tovább melegszik, lehet hogy visszahûl a Föld.

A következõ kérdés, hogy a 0,8 °C melegedésnek milyen kézzelfogható-mérhetõ hatása volt:
A Föld különbözõ pontjain nyilván más-más hatása volt. De az egyik legszemléletesebb és jól mérhetõ (ezért ez a kedvenc) az Arktisz jegének fogyása. A jég vastagsága (szintén Váralja által linkelt adat) 3-6 méter között változik a tenger felszínén. Ez pont az a vastagság ami 10-50 éves idõtávlatban és késleltetve (fokozatos vékonyodással) jól reagál már a kisebb hõmérséklet változásokra is. Mivel a jégnek a felszínét mérik könnyebben, ezért a változásoknak jobb mutatója a nyári minimum kiterjedés (pont Bakonyvár példája alapján, hiszen télen visszafagy pár dm vastagságban, így általában a jég téli kiterjedése nem csökken (az össztérfogata igen) a korábbi évtizedekhez képest). Mivel a jég összfelületének a fogyása a hõmérséklet változásait késve (évekkel esetleg több évvel késve) követi, ezért azt a jóslást viszont megengedem magamnak, hogy a következõ 10 évben az Arktiszon a nyári minimum jégkiterjedés további csökkenõ tendenciát fog mutatni, még akkor is, ha nem emelkedik tovább a Föld átlaghõmérséklete.
Az Antarktisz és környezete, ahogy írtátok egy jóval zártabb világ, ezért az egy 100 éves melegedõ tendenciára csak kisebb mértékben és nagyobb késleltetéssel reagál.

Érdekes ez az esõindex a Szahelbõl. Az 1970-90 közti -4-0 közti értékek manapság -2 és +1,5 közt szóródnak. Valami történt ( éghajlatingadozás,trendforduló ?) úgy 15-20 éve, nem csak kutakat fúrtak.
Tanulságos a JJ által linkelt diagram is: a Föld középhõmérséklete 50 év alatt (1950-2000) 13,8 fokról 14,4 fokra emelkedett. Mondhatni, hogy döbbenetes emelkedési ütem, de mibõl és miért számoltak ki a következõ 50 vagy 100 évre több fokot, holott az ütem szédületes tempójánál maradva 2050-re csak 15 fokos átlag várható 0,6 fok/50 év növekedési ütemmel. Már eltelt ebbõl az ötvenbõl újabb 10 év, és 0 emelkedést látok. Ebbõl az következik, hogy a következõ évtizedekben duplájára nõ a növekedési ütem ? De mi alapján ? Több lesz a tehénböfögés ?

Következtetés, de nem a jövõre. Az elmúlt 10 évrõl viszont nagyon nem akarsz tudomást venni: Link Itt nem az a fontos, hogy megállt-e hosszabb távon a melegedés vagy nem (ahhoz ez túl rövid idõszak), hanem az, miért nem volt melegedés? Ilyenre nem számítottak a modellek és amíg pl. erre nem lesz elfogadható elmélet, addig nem is fognak, de ez az egész Föld nevû rendszer akkora káosz, hogy szerintem itt az ilyen hosszútávú próbálkozások egyelõre csak tapogatózás a sötétben.

Azt remélem észrevetted, hogy egy 30 éves idõszakhoz mért anomáliát ábrázol a grafikon. Ez már alapból aggasztó, így igazából semmit nem ér.

Ha másik 30 éves idõszakhoz lenne viszonyítva, akkor a görbe lefutása is más lenne.

Na, itt is van a normális görbe. Link

Én csak annyit állítottam, hogy az elmúlt 10-12 évben stagnálás van. Ez tény.

Meg annyit állítottam, hogy errõl egy deka szó nem esik sehol. Ez is tény lenne, ha most éppen nem errõl írnék.

A 90-es évek modelljei mostanra már több fokos felmelegedést jósoltak, hát nem jött be.

Az pedig, hogy egy korábbi megtorpanás után újra melegedés jött, nem jelenti azt, hogy a mostani megtorpanás után is az jön. Ezt nem is értem, honnan jött.

"...s aztán ismét nagy lendülettel melegszik tovább." Na ezaz: honnan tudod? Azért, mert a 70-es években is így történt? Lehet, hogy a trend ezt mutatja, de épp arról beszélünk, hogy az idõjárás nem csak a cáfolatokra sz...ik, hanem minden másra.
Az utóbbi 30 év átlag trendje melegedés, az utóbbi 10 évé stagnálás. Ebbõl a "neves klimatológusok" arra szoktak következtetni, hogy a melegedés jelenleg is zajlik, és zajlani is fog, sõt, még erõsödni is. (Holott a legtöbben még azt sem tudjuk, hogy jövõ héten milyen idõ lesz.)
"hogy a grafikon nem cáfolja a felmelegedés tendenciáját." Hosszabb távon(!) tényleg nem.

(
Azzal egyetértek, hogy gondolni kell a lehetséges következményekre. Ugyanakkor ezt a gondolkodásmódot kihasználva egyesek üzletet csinálnak a klímaváltozásból, és ez nem szimpatikus. Ennek következménye az, hogy azokról az eseményekrõl, melyek a melegedésnek egyértelmûen ellent mondanának (pl. hízik az antarktiszi jég), egyáltalán nem kapunk híreket, míg minden másra, amire egy kicsit is lehet (és a kevésbé képzettek be is veszik) ráfogják, hogy a melegedés miatt van, amire a szenzációhajhász sajtó még rá is tesz egy lapáttal. Ez meg a tudomány számára még talán "sértõ" magatartás is.
)

"jelenleg melegedésrõl/hûlésrõl nem lehet beszélni,"
Ez nem következtetés?
Jóslás nélkül, semmilyen területen nem lenne változás, minden felfedezést jóslás elõzött meg. A kerék használata elõtt csak jóslat volt, hogy azzal megkönnyíthetõ a közlekedés.
Nem állítom, hogy minden jóslat valóra válik, de ha a jóslatok következményeivel nem számolunk, akkor önmagunkat csapjuk be. De annak örülök, hogy mégis belátod, hogy a grafikon nem cáfolja a felmelegedés tendenciáját.

? Leírtam az észrevételemet az elmúlt 10 évrõl, semmiféle következtetést nem tettem, sem a melegedést nem cáfoltam és arról se írtam, hogy lehûlést és trendfordulást várok.... Én a már megtörtént eseményekkel szoktam foglalkozni, a évtizedekre elõre történõ akárhogy is hívják, az csak jóslás.

Csak nézz utána bátran!
1968 és 1974 között elmaradtak az esõk, tartós szárazság sújtotta a Száhel-övezetet, 250 ezer ember halt éhen és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. 1990 óta 304 kutat építettek 140 000 falusi nagy megkönnyebbülésére és örömére. Az ivóvízért folytatott küzdelem azonban korántsem fejezõdött be. Sok ember számára még mindig csak napi 5 liter víz jut.
A sivatagszélesedés azonban 10 000 éve folyamatos a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciális fázisában. Mintegy 6–8000 évvel ezelõtt a Szahara helyén még erdõs, ligetes térség volt, amely az egyre fokozódó szárazság miatt átadta a helyét a sivatagnak.
Link

No, általában ilyen érvek cáfolják a felmelegedést, ami aztán sz...ik a cáfolatokra, ahogy a lentebbi - cáfolatként belinkelt - grafika mutatja

Te ugyanazt a grafikont nézed, mint én? Amit belinkeltél, azon is látszik egy megtorpanás az 1930-as évek második felében, ám nem volt trendfordító, pedig egészen a 70-es évekig nem folytatódott. Aztán újra nekilódult, most pedig ismét megtorpant. De még egyetlen esztendõ sem volt hûvösebb a 70-es vagy 80-as évek bármelyikénél.
A grafikon alapján kaptunk 15-20 évet, s aztán ismét nagy lendülettel melegszik tovább. Ez alapján persze a század végére sem lesz - a sokat emlegetett - 6 fokos melegedés, de a tendenciák alapján legalább 1 fokra számíthatunk, még ha azt egyikünk sem éli meg

Elég öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek a Szahel hisztériára. Hatalmas éhínség és elsivatagosodás Afrikában: a csapból is ez folyt. Mostanában semmit nem hallok róla, csak a globális felmelegedést és a sarki jég fogyását. Bennem a kettõ valaha összeállt: a Szahelbõl kiinduló probléma a sarkokig ér, globálissá vált. Közben egész Afrika sivatag lett és már Európában kopogtat. Persze közben a Szahel népe kipusztult Etiópiával együtt. Vagy mégsem...
Most akkor magától megállt a sivatag terjedésének visszacsatolási mechanizmusa, vagy csak ezt a problémát a kellõ idõben leforgatott katasztrófafilmekkel sikerült megoldani: a felhívott figyelem miatt a világ összefogott és nem késlekedve, elvesztegetve évtizedeket kezelte a problémát és megmentette Szahel népét ? Ha ez sikerült, akkor valóban hasznos a globális riogatás és megmenthetjük saját magunktól az unokáinknak a Földet ?

Kissé elcsodálkozom azokon, akik a globális felmelegedésben kételkednek, mert még egy olyan adatsort sem láttam, ami 30 éves viszonylatban ezt cáfolná.
Az vitathatatlan, hogy a melegedés üteme megtorpant, de még 10 éves viszonylatban sem beszélhetünk csökkenõ hõmérsékletrõl, nemhogy 30-as viszonylatban. De kíváncsian várom a cáfoló grafikont.
Az pedig alapvetõen elhibázott gondolkodás, ha nem a változásra készülünk, hanem elaltatjuk magunkat, mert ha mégis a felmelegedõ változat következik be, késõ lesz reagálni. Néhány évtizedet elvesztegettünk már így, nagy hiba lenne újabbakat elvesztegetni.

Kordivat, nem polkorrekt szembe menni a trendivel....Az emberiség mit sem változott ilyen szempontból amióta lemászott a fáról, ugyanez a viselkedési mechanizmus (amit én "boszorkányüldözés" jelzõvel szoktam illetni) tetten érhetõ bármely korszakban. Globális felmelegedés van, és katasztrófa közeleg, punktum!

Ez így van, jelenleg melegedésrõl/hûlésrõl nem lehet beszélni, amibõl várhatóan 2012 sem fog kilógni és ezekrõl tényleg elég nagy "kuss" van, pedig már egy évtizede tart mindez.

Na persze, de azt is vegyük ám figyelembe, hogy az antarktiszi tengeri jég és a szárazföldi jég is sokkal nagyobb, mint az arktiszi. Avagy nézhetjük úgy is, hogy a többhöz nehezebb hozzárakni, mint elvenni belõle.

Ja és azzal sem sokan foglalkoznak, hogy az elmúlt 10-12 évben már nem lehet felfedezni egyértelmû trendet a globális átlaghõmérséklet változásában, gyakorlatilag stagnáló az érték.

Még hemiszférikusan is nagy a különbség:
Az Antarktiszt körülölelõ óceánok biztosítják a zárt tengeri cirkulációt a kontinens körül, ami rásegít a légköri zonális áramlások folyamatos záródására, ezért ott rendkívül ritka a sarkvidékrõl az alacsonyabb szélesség felé mozgó hideg légtömeg.
Északon ugyanakkor a magas és közepes szélességeken igen sok a szárazföld (Kanada és Eurázsia), így többek között pl. az ott kialakuló idõszakos akciócentrumok miatt is, sokkal gyakrabban alakul ki meridionális hajlam, ezért itt gyakoriak az Északi-sarkról pl. Európába lezúgó hideg légtömegek.

A Déli-sark irányából nem csak a Déli-sarkvidék "zártsága", hanem méginkább a gyakorlatilag zárt Hadley-cella gyakorlatilag lehetetlenné teszi a két félteke közötti légcserét (az ITCZ-n gyakorlatilag nem megy keresztül levegõ). Ugyanakkor, mivel a sarki jégsapka az albedóján keresztül hatással van a sarkvidék légkörének energiamérlegére (és így elsõsorban a hõmérsékletére és széljárására), az a meridionális légáramlások által közvetve hathat Európa idõjárására is. (Ez egy nagyon jó és sokoldalú kutatási téma, rengeteget foglalkoznak a különbözõ jégadatok és az alacsonyabb szélességek klímatikus és idõjárási adatsorai közötti korrelációk keresésével és azokra magyarázatok keresésével.)

Azért mert az Arktiszon van rekord a jégkiterjedés minimumában (természetesen csak arra az idõszakra vonatkozóan, amióta mérések vannak).
Szerintem azért van különbség aközött, hogy a rekordhoz képest félmillió km2-rel kevesebb a jég, vagy az átlaghoz képest 1 millió km2-rel több. Majd ha azt olvassuk az Antarktiszról, hogy az eddigi rekordnál még félmillió km2-rel több a jég, akkor majd arról is sokat fogunk beszélni.

Bennem is felvetõdött, hogy melyik sarkvidék jege fontosabb pl. Európa idõjárására tekintettel ? ( Szerintem egyik sem, de lehet, hogy tévedek... )

Abszolút jogos.
A mostani héten -82 fok, a múlt héten -84 (!) is benézett a vosztoki állomáson, ám több más állomás is befigyelt -80 alá.

Én csak azt nem értem, hogy az Antarktisszal miért nem foglalkozik senki? Miközben az átlagtól 1 millió km2-rel nagyobb a tengeri jég kiterjedése, a szárazföldön meg brutális minimumokat mérnek. A déli sark is csak akkor jön elõ a médiában, amikor jégtáblák szakadnak le...persze, hiszen az egybõl a globális felmelegedés elméletét erõsíti...

Váraljamet közölt a múltkor adatokat a jég vastagságáról (bennem is felmerült e kérdés: miért csak a felszíni kiterjedést misztifikáljuk, holott a tömeg is lényeges ), bizony a vékonyodás jelentõs. Ez olyan, mintha csak azt néznénk, hogy melyik évben fagyott be a Balaton, és ebbõl vonnánk le következtetéseket. Holott nem mindegy, hogy mennyi ideig volt befagyva, 1 vagy 100 napig ? Vagy 1 vagy 15 cm a max. vastagsága az adott télen ? Valójában a vékonyodás és kiterjedés csökkenés egyaránt melegedésre utal, de egy bizonyos érték után a folyamat nyáron felgyorsul, szerintem most jutottunk oda. Lehet, hogy télen megint visszafagy, de pár dm jég aztán nyáron gyorsabban olvad el, mint ha 1 m lenne...

Na jó, de mihez képest? Meg ha a jégborítottság ennyire a globális melegedéstõl függene (szándékosan így írom), akkor miért csak a tavaszi minimum csökken?
Persze, a klímaváltozás lehet oka neki, de ha pusztán a hõmérséklet emelkedése okozná, akkor télen nem fagyna vissza ugyanakkorára, mint amekkora a 80-as években is volt a maximum. Ebbõl az következik, hogy ha melegszik is a légkör (és akár az óceán is), akkor sem nyer a sarkvidék többletenergiát a többlethõmérsékletbõl. Pontosabban, amit nyáron nyer, azt télen el is veszíti. Az éves energiamérleg tehát nem változott (hosszú távon sem), legfeljebb az évszakos változékonysága nõtt meg.
Mindez a "Ha végleg elolvad, nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, és hûtse a Földet." mondat logikájába nem illik bele. Ha a jégfelület csökken, azzal már kevesebb napfényt ver vissza. Az így keletkezett többletenergia hatására kevésbé hûl le a sark télen, és az elõzõ évinél kisebb minimum áll be. Ez a pozitív visszacsatolás valóban létezik is, ennek ellenére nem ez történik.

Az még mindig magyarázná a dolgot, hogy a jég vékonyodik is, de erre semmilyen kimutatást nem láttam a cikkben, pedig épp errõl szólna.
A jég vékonyodása ugyanis a jég összmennyiségének fogyását eredményezi (hiába ugyanakkora km^2 a maximumkori kiterjedés, ha "kilóra" kevesebb a jég), ami az óceán(!) azon területének éves energiamérlegének pozitívabbá válása miatt lenne.
Az is igaz, hogy a jég vékonyabb most, mint pár éve, de ezt sem régóta mérik, így nem tudjuk, hogy a vékonyodás mennyire szignifikáns (én legalábbis ilyen jellegû mérésekkel, hosszú idõre vonatkozó kimutatásokkal eddig nem találkoztam).

(Szerk: Snowhunter szerintem azt hiányolja, hogy "A mérések kezdete óta" nem volt még ilyen vékony a jég. A "soha" egyszerûen nem igaz.)

Akárhogyan is,ez elég drasztikus: Link

"szerintük ugyanis idén nem volt olyan szélsõségesen meleg nyár, amelynek ilyen mértékû olvadást kellett volna okoznia."
Ebbõl is látszik, hogy nem minden a hõmérséklet.

A Guardian is csak saját magára hivatkozik, ez így ismét ellenõrizhetetlen. Valami tanulmányok errõl születtek?

Soha ne mondd, hogy soha...

Jeges-tenger jégtakarója
Link

Szolnokon eltöltött 20 évem alatt (Salo: 2007-ig éltem ott) a városhoz közeli folyószakaszon én sem tapasztaltam ilyet (és most sem tapasztalnék). Kicsit lejjebb, Tiszavárkony és Tiszaalpár közelében viszont többször is láttam szárazon a meder fél szélességét alacsony vízállásnál. Ott simán lehetett volna hasonló fotókat készíteni. A különbség annyi, hogy Szolnoknál viszonylag egyenes, a szabályozásnál kialakított medre van a Tiszának, homokpadokat viszont a természetes módon fejlõdõ kanyarulatok belsõ oldala mentén épít a folyó. Szóval az sem mindegy, hogy hol figyelted a Tiszát...

"Itt a keleti végeken mindig melegebb van és kevesebb a csapadék, na de ezt egy Norvégiában élõ ember nem tudhatja!"
OK, köszönöm, hogy most megtudhattam. De ez miért éghajlatváltozás? Réges-rég ismert, szerintem te is tanultad földrajzból, hogy a nyári félévben Magyarország legmelegebb, legszárazabb tájegysége az Alföld. Az sem újdonság, hogy a lehûlést hozó frontok nagy része pedig nyugat-északnyugat felõl érkezik a Kárpát-medencébe, így képesek hõmérsékletileg kettévágni az országot.

Én sem vagyok annyira profi, az viszont feltûnt, hogy mostanában nem múlik el úgy õsz, hogy ne jelenne meg cikk a következõ címmel: "Minden idõk legforróbb éve lesz a következõ!"

Emlékeim szerint Usrin Szolnokon él, Norvégiában csak dolgozik .