Hydroinfo

Így van, szerintem már holnap lehet korizni az apróbb állóvizeken.
Sõt -ha kicsit hidegebb lenne éjszaka- holnapra a Balaton is hártyásodhatna.

Épp ma néztem, hogy a városunkon átfolyó kis csatorna, be van fagyva!
Ilyen tavaly nem volt!

Viszont a kis tavak már be vannak fagyva. Asszem viszem a korcsolyákat éleztetni, és egy jó korizást lehet tervezni talán már vasárnap, de az ünnep alatt biztosan

A mai kemény hideg ellenére sincs még jég a Balatonon. Talán holnap, ha ilyen hideg éjszakánk lenne.

Link
Ez a 70-es dunaföldvári nagy suvadás. Ezen kívül a híres Balatonkenese melletti löszfal többször bnelecsúszott már a Balcsiba, akadályozva a vasutat is. Rengeteg van még az országban, érdekes téma, kitartást és sok szerencsét hozzá!

...õszintén szólva ez nekem is új

Nem is tudtam, hogy Nyulinak van szurdoka...

Nekem is felkeltette az érdeklõdésem e cikk, a téma régóta érdekel. Szívesen is kutatnék a témában, Magyarország tömegmozgásos, azon belül csuszamlásos helyeit összegyûjtve..
Gondolom, ez a történet amolyan helyi legenda inkább a Nyúli-szurdik keletkezésérõl..

A löszfalak suvadása valóban tud veszélyes is lenni. A cikk címe azonban itt is erõsen "olvasókeresõ", felesleges szökõárt kiáltani: az utolsó sorokban kiderül, hogy maximum 1 méteres, néhány km-en belül "elveszõ" hullámokat gerjeszthet az egy tömegben történõ leszakadás.

Máskülönben egy nagyon izgalmas jelenség ez, mely egy természetes (itt éppen) romboló folyamat folyó-csapadékvíz és a tömör löszformák között. Például a szintén löszbõl felépülõ Pannonhalmi-dombság legnagyobb szurdokvölgye, a nyúli Szurdik is suvadással keletkezett: a helytörténeti feljegyzések szerint az 1800-as évek közepén a falu feletti domboldalon egy szekérkaraván haldt el, amikor a felázott talaj hirtelen megnyílott, és mindenestül elnyelte õket. Nem sejthették, hogy a löszréteg talpán a leszivárgó csapadékvíz olyannyira instabillá tette a (feltételezhetõen amúgy is állandó mozgásban lévõ) löszfalakat, hogy azok két oldalról beszakadtak. Ma löszmélyút vezet a kialakult völgytalpon, oldalában borospincékkel, al 20 méteres magaspart tetején kertekkel, szõlõkkel.

Szökõár a Dunán.Link

Rossmann: lehet, hogy tévedek, de szerintem 1984-85-ben volt a Duna utolsó, teljes befagyása. A Visszatekintõ fórumban nemrég szóba is került ez a tél. A "tízbõl három, négy évente befagy a Duna" már az 1950-es években sem állhatta meg a helyét... Gyanítom, hogy ebbe a statisztikába még a folyó szabályozása elõtti idõszakot is beszámították, amikor még sok-sok olyan zátony, szûkület, kanyar létezett, ahol az úszó jég könnyen elakadt és összeállt. Igazából a meder rendezése volt az, ami a 19. század második felétõl megváltoztatta a jégviszonyokat, és amitõl ma már elképzelhetetlen lenne az 1838-ashoz hasonló jeges árvíz.

A Tiszán (legalábbis Szolnoknál) azért jóval gyakrabban, az utóbbi 10-15 évben szerintem kb. a telek 50%-ában beáll a jég, bár legtöbbször nem olyan vastag, hogy az ember rá merne lépni. (Igaz, a folyók jegére elvileg vastagságtól függetlenül tilos rámenni.)

Soproban az Ösvény utcánál csatornaépítés miatt 4-5 méter hosszban elterelték az Ikvát.

Lassan egy hete be vannak fagyva környékünk kisebb állóvizei és a nagyobbak öblei.

....vagy Búvár Kund?....

Nem teljesen Hydroinfó, de elsüllyedt a csónakom a Balcsin. 6 hete nem voltam lent, gondolom a sok esõnek köszönhetõen.

Link Árvízveszély Közép-Európában

Köszi, ezt az érdekes cikket! A Duna mikor volt utoljára teljes hosszában (magyarországi) beállva? A Tiszánál ez gyakrabban elõfordul, én is emlékszem több esetre.
" a Tisza már november végén zajlott..."
A 2006/2007 - es télen pedig a Tisza egész idõszakban jégmentes volt, se partijég, se zajlás! Ez még nem fordult elõ 1906-óta!
Rendkívûl érdekes adat, hogy tíz évbõl három, négyszer elõfordul a cikk szerint a jég beállása a Dunán. Hát ez a kijelentés mostanában még a Tiszára is visítva él meg, a Dunára biztosan nem! Esetleg a technika is oka ennek, mármint a nagyobb hatásfokú jégtörõ hajók? Ha lesz rá idõm utánajárok.

Nagyon érdekes, köszönet!

"E télen teljes hosszában befagyott a Duna!": Link

Na, nem most, hanem 1954-ben történt mindez.

Hóadatok, sajna még csak a 99-2000 évrõl:
Link
Állomások listája gomb!
Honlap:
Link

A tavunkban tegnap is fogtam egy süllõt, a múlt héten 4-et. Elég jól hûl a víz, a kishalak is visszavonultak a napos részre, illetve a befolyó környékére.

II. lehetõség: Belinkelni nem tudom ,de ha belépsz a Hydroinfo.hu ra akkor a fõoldal lap közepe alatt a vízügy gombra klikkelve bejön az országtérkép, ahol a kívánt régió és vízfolyás kikereshetõ.

Köszönöm szépen a gyors választ!

Pedig már voltam ezen az oldalon és meg is találtam ezt a térképet, de valahogy elbénáztam. Na mindegy.

Mindszentnél LKV: -293 cm, LNV: 1062 cm.

Itt Link a térképen az egérrel bármelyik mérõhelyre ráállva láthatod az ottani értékeket.

Sziasztok!
Valaki tudna adni egy linket, ahol a magyarországi folyók állomásainak LKV,LNV értékeit meg lehet találni?
Konkrétan a Tisza mindszenti értékeire lenne szükségem.

A jelek arra utalnak. A madarak is korábban elrepültek. Bár a Zalán még milliónyi a kishal, de ez októberben megszokott, csakhogy már most sok sügeret lehet fogni. Egyéb: A Zala vízszintje átlagos, vízhozama kb 2-2,5m3/s Zalaapátinál.

A szõgyei "T ruganynál" már lehet egy-egy menyhalat fogni! Pedig még 10 fok felett van a Duna! Lehet jó lesz az idei tél??

Szép napot. Holnap reggel lemegyek a rakpartra, megpróbálok egy pár képet csinálni... Persze, ha le tudok menni...

Nagyon szerény a hydrotechnikus/technológus Úr!

Nincs mit, bárkivel elõfordulhat: én is elgépeltem tegnap egy dátumot az idõjárási visszatekintõben. :-)

Mindenkinek köszönöm a kiegészítéseket! Tanulságos volt.
hát ja... a pongyola fogalmazásom.

Még mindíg árad a Duna Nagybajcsnál, habár már csak pár cm-t! Reggel 8:00-kor 671 cm volt /III. fokú árvízvádelmi készültség 610 cm felett van!/ Link

Dávid: de ehhez képest sok szakvélemény okoskodásnak hat

A bajcsi vízmércére valóban nincsen hatással a bõsi eresztés mértéke, az csak a Doborgaz-Ásvány közötti szigetközi Öreg-Duna-vízszintet szabályozza. Mellesleg a folyószakasz kis esése miatt a 4-5m-es árhullám elvileg duzzaszthatná feljebb is az Öreg-Dunát, mint Ásványráró, ám a közelmúlt rehabilitációs munkái során épített sok hallépcsõ, áteresz miatt ez vízügyileg gátolt, és már káros is lenne. A Szigetközben már alig létezõ biodiverzitás szempontjából sajnos már édesmindegy ez. Ám a térséget "fellendíteni" (értsd: még mûvibbé tenni) kívánó érdekemberek groteszk módon éppen ezzel hasítanak összegeket..
Tehát, ha "egy az egyben" engednék a szlovákok a Dunát rá a Szigetközre, az nem kevés bajt okozna ma már. Vízjárás szempontjából igazad van, elnyújtaná az árhullám lefolyását, és a tetõzõ vízszintek is valamivel alacsonyabbak lennének.
Hozzáteszem, ez is csak okoskodás, nem szakvélemény.

Szerintem a Nagybajcsi vízállást nem befolyásolja, jelentõsen, hogy már nem csak az Öreg Dunán jön le a víz, hiszen a Bõsi tározó levezetõ üzemvíz csatornája Nagybajcs felett van bekötve a Dunába. Mellesleg, ha csak az Öreg Dunán jönne le, akkor az, az erõsen csökkent áteresztõ képessége miatt elnyújtaná az árhullámot, de le is csapná a tetejét. Én így okoskodok, de egy hozzáértõt is jó volna meghalgatni.
Most éppen 654cm és emelkedik...

köszi...
elírás volt!

Helyesbítenék. :-)
Az alsó rakpartokat zárják le hétfõn: Link
Szerencsére ahhoz elég sok kellene, hogy a felsõ rakpartokat is elöntse, hiszen akkor a fél pesti oldal víz alá kerülne.
Még a 2002-es árvíz sem jelentett ilyen jellegû veszélyt: Link (1838. március 13-18.)

bizony, pedig az EDUKOVIZIG tegnap, még ma reggelre várta az 540cm-es vízállást, ami a másodfokot jelentette volna... ehhez képest már reggel megvolt a harmadfok. Budapestre így nagy forgalmi káosz vár, mivel a felsõ rakpart is víz alá kerülhet...
Hozzáteszem, hogy a mostani stagnálóhoz közeli állapot, köszönhetõ annak is, hogy a tegnap még karbantartás alatt lévõ Szlovák erõmû csak 1000m3/s-os áteresztést tudott vállalni, míg mostanra megnyitották a zsilipeket, amivel levették a terhelést az öreg Duna ágról.

A Duna Nagybajcsnál elérte a III. fokú készültséget: Link

Ez a gyöngyösös LNK egy vicc... simán 30centivel fölötte volt ma és Itt a városba még a normál kismederböl se lépett ki a perint (ami a gyöngyös vizlevezetöje ügyebár...)

#1649. - zol (Szombathely)
itt már "csak" 5m-t kell emelkednie a víznek, hogy elérje a legnagyobb vízállás szintjét

14.00kor a Gyöngyös Kõszegnél a legnagyobb vízállás felett, hmm, hmm...
Link

Nagyon jön a Gyöngyös is, délben Kõszegnél már 289cm volt a vízállás, az eddigi legnagyobb vízállás 333cm volt, bár nem szeretném ha Szombathely utcáin folyna a víz, de a folyó vízgyüjtõje a Köszegi hegységtõl Ny-Ény-ra van ahol azért elég jól esik most is. Itt vannak a vízállás adatok:
Link

Bejöttek a jóslatok, éjfélt követõen ismét belelendült a csapadék a Duna osztrák vízgyûjtõjén. Kora hajnaltól így elindult a 2. árhullám az alsóausztriai mellékvizeken, melyek mindenhol meghaladják az elõzõ napi tetõzési szinteket, sõt, az Ybbs mellékvizén, az Ois-on Lunznál a mérések kezdete óta nem regisztráltak ilyen magas vízállást és hozamot (nem csoda, a térségben órákon át 10-13mm/h intenzitással esett az esõ hajnalban).
Fentiek miatt a Duna is tovább árad, igaz a tegnap déltuán jósolt 9000m3/s-os hozamot várhatóan nem éri el Kienstocknál.
A Szigetközben délelõtt elrendelhetik az 1. fokú készültséget, amit 3. fokra is emelhetnek a következõ napokban.
Információk: Link ; Link ; Link

Most visszább vettek a várható tetõzési szintbõl a sógorok. Jelenleg kissé ellaposodóban van az árhullám Kienstocknál (az alsóausztriai patakok már visszahúzódóban), sõt, némi csökkenés is várható éjjel, hogy aztán az újraerõsödõ esõzés rátegyen az elsõ árhullámra.

Bizony, az elemzéseket olvasva valóban arra számítottak, hogy a szilárd csapadék még napokig szilárd formában meg is marad.
Friss jelentések szerint a Duna mellékfolyói, nevezetesen az Inn, Ybbs, Traisen, Pielach és Erlauf már mind árvíz-szinten vannak, összességében már 30-éves árvíz-szintre számítanak a Dunán.

Igen, de valószínûleg akkor még alulbecsülték az estétõl várható melegedéssel -> hóhatár-emelkedéssel járó többletet. Ugyanis az esti óráktól tovább tetézheti a helyzetet az 1200-1600m feletti részeket borító vastag vizes hóréteg hirtelen olvadása a rá hulló heves esõtõl.. A Piesting és más patakok hasonlóképpen zuboghatnak most teljes völgy-keresztmetszetben lefelé, mint arra LAM emlékeztetett pár napja a "99-es Börzsönyi események kapcsán.
Egyébként a leghevesebb, 150-190mm/24h csapadékot kapó térségben nyugodtan beszélhetünk torrens áradásról: noha itt nem lokális zivatarzónáról van szó, a ns-ból egyenletesen hullik özönvízszerû esõ - és emiatt lesz komoly árvíz a Dunán.

Érdekes, hogy az eddigi prognózisok alapján - még tegnap délelõtt is - csupán egy tízévente bekövetkezõ árvíz-szintre számítottak 7600 körüli vízhozammal, azóta folyamatosan felfelé korrigálnak.

Az osztrák elõrejelzések egyre csak emelik a Duna várható tetõzési szintjét Kienstocknál. Link A mostani számítás szerint 950cm-en áll meg az emelkedés holnap délután. Az ehhez az értékhez tartozó vízhozam 9100m³/s, ami a 7. legmagasabb a mérések óta.. Mindenesetre, sok minden függ még a csapadékzóna esti újraerõsödésétõl.

Valószínûsíthetõ, hogy ma éjszaka elrendelik a készültséget a Szigetközben is.

Különösen a St. Pöltentõl D-re fekvõ területek vizeit levezetõ hegyi patakok, folyócskák (Piesting, Traisen, Pielach, Erlauf stb.) duzzadtak hatalmasra, ezek "nyomják" felfelé a Dunát is. Érthetõ, hiszen arrafelé több helyen már 150mm felett jár a 24h-s csapadékösszeg, és (mivel a komoly csapadék tegnap délután indult csak be) garantáltan meglesz a 200mm/24h is.
Nagyjából Kienstocknál futnak össze az alsóausztriai hegyvidék vizei, így ott várható (mint általában) a legintenzívebb áradás.