Bioszféra
Szívesen!
Érdekes növény, felkúszik a bokrokra. A termése fekete bogyó. Nálunk is megtalálható.
Érdekes növény, felkúszik a bokrokra. A termése fekete bogyó. Nálunk is megtalálható.
Köszönöm a tájékoztatást Eleinte szégyelltem magam, hogy nem jöttem rá legalább arra, hogy rózsáról van szó, de ezek után látom, hogy nagyon nehéz dolog ez.
A ma esti találóskérdés köszi elõre is a meghatározást
A ma esti találóskérdés köszi elõre is a meghatározást
Nem, kedves geográfusom, szókészletem nyomába sem ér az olykor megeresztett pannon turisztikai, biológiai (! ) netán virológiai ihletésû írásaidnak, nem is beszélve méltán az olvasó kezébe kerülõ ismeretterjesztõ-tudományos cikkeidrõl.
Valóban, lehet, hogy kissé a "régiek" munkássága feletti "pálcatörésnek" hathatott az elõzõ írásom, ám ez nem így van. Az elõdök tisztelete nélkül nem teljes a kutató szakmaszeretete. Elég a "saját" területemen évszázaddal ezelõtt kutató Polgár Sándor természetrajztanár példáját felemlíteni, aki szintúgy elõszeretettel határozott "saját" alakokat, megannyi genusnál. De életét, munkásságát ismerve tõle a legtávolabb állt bármiféle erõszakos hírnévszerzés, önérvényesítési vágy. Egyszerûen csak elhivatott, és alapos tudós volt, aki megpróbálta tudományát a saját szerény eszközeivel elõrébb vinni. Így született meg az éppen halála évében (1944 - sajnos nem véletlen az évszám..) megjelent "Gyõrmegye flórája" mely munka a jelenkor kutatójának is alapmûnek számít.
Igen, igazad van, és én is hasonlóan gondolkodom ebben, noha a honi nagy botanikamûhelyek (ELTE, Debrecen, Pécs) mind gyorsan átszálltak a Podani J. által elõvezetett nemzetközi kladisztikai "földrengés" rendszertani elveire - akarva-akaratlanul is rengeteg régi auktornevet (nézetet, történetet) feledésbe taszítva. Majd kiderül, 15 év múlva fognak-e emlékezni a mai taxonómus forradalmárokra..
Valóban, lehet, hogy kissé a "régiek" munkássága feletti "pálcatörésnek" hathatott az elõzõ írásom, ám ez nem így van. Az elõdök tisztelete nélkül nem teljes a kutató szakmaszeretete. Elég a "saját" területemen évszázaddal ezelõtt kutató Polgár Sándor természetrajztanár példáját felemlíteni, aki szintúgy elõszeretettel határozott "saját" alakokat, megannyi genusnál. De életét, munkásságát ismerve tõle a legtávolabb állt bármiféle erõszakos hírnévszerzés, önérvényesítési vágy. Egyszerûen csak elhivatott, és alapos tudós volt, aki megpróbálta tudományát a saját szerény eszközeivel elõrébb vinni. Így született meg az éppen halála évében (1944 - sajnos nem véletlen az évszám..) megjelent "Gyõrmegye flórája" mely munka a jelenkor kutatójának is alapmûnek számít.
Igen, igazad van, és én is hasonlóan gondolkodom ebben, noha a honi nagy botanikamûhelyek (ELTE, Debrecen, Pécs) mind gyorsan átszálltak a Podani J. által elõvezetett nemzetközi kladisztikai "földrengés" rendszertani elveire - akarva-akaratlanul is rengeteg régi auktornevet (nézetet, történetet) feledésbe taszítva. Majd kiderül, 15 év múlva fognak-e emlékezni a mai taxonómus forradalmárokra..
Nohát Doktorandusz Úr, maga is kimutatja idõnként oroszlánkarmait?
Korábban már értekeztünk a biológiai hierarchia nyújtotta lehetõségek és a (nem mindig káros)kutatói középszerûség közötti összefüggésekrõl.Avagy hogyan hagyd meg az öröklétnek a neved egy alfaj latin nevének végén.Ennek - ahogy kiválóan elemezted a rózsák kapcsán e sajtáságos helyzetet - egyik remek táptalaja volt(?) a flórakutatás is.(Flóra areálgeográfia, genuszmonográfiák stb.) Ez a fajta nyomás a mikrobiológia vizsgálódási spektrumai felé exponenciálisan nõ, itt a "legkönnyebb" új fajok felfedezésével (eddig leírt virágos növényfaj kb.290.000, ezzel szemben prokarióta faj 3-3500) nevet szerezni, mely gyors "siker" a jelenkor forrásaiért versengõ piackonform tudományban, a túlélést jelentheti.
Ez a kényszer azonban, Andrej Kmet geológus-régész-etnográfus-botanikus (polihisztor?) urat a XIX. században vajmi kevéssé érinthette, amikor rá jellemzõ kellõ alapossággal - a martini Szlovák Nemzeti Múzeum alapítójaként - felmérte a Szitnya biogeográfiai adottságaiból eredõ, addig is méltán híres botanikai kincsestárát.
Nyilvánvalóan utólag(!) értékelve ez irányú munkásságát, nem külön alfajok sokaságát fedezte fel, hanem a Szitnya (és a Selmeci-hegység) endemizmusaként ismert selmeci rózsa (nálunk is hasonló pl. a kultúrreliktumnak számító szentendrei rózsa) 300 különbözõ változatát-alakját írta le.Még ha némi kritikával élünk is, és csökkentjük ezt a számot, a 93 hektárnyi területet tekintve azért ez szép példája a morfológiai, alaki tulajdonságért felelõs gének végtelen kombinálódási képességének és a környezet együttes hatásának.
De Harihoz csatlakozva:Ez igen!
Idegenszavas stilisztikáját tekintve a lentieket, akár magam is elkövethettem volna, ha értenék hozzá, ahogy nem!
Korábban már értekeztünk a biológiai hierarchia nyújtotta lehetõségek és a (nem mindig káros)kutatói középszerûség közötti összefüggésekrõl.Avagy hogyan hagyd meg az öröklétnek a neved egy alfaj latin nevének végén.Ennek - ahogy kiválóan elemezted a rózsák kapcsán e sajtáságos helyzetet - egyik remek táptalaja volt(?) a flórakutatás is.(Flóra areálgeográfia, genuszmonográfiák stb.) Ez a fajta nyomás a mikrobiológia vizsgálódási spektrumai felé exponenciálisan nõ, itt a "legkönnyebb" új fajok felfedezésével (eddig leírt virágos növényfaj kb.290.000, ezzel szemben prokarióta faj 3-3500) nevet szerezni, mely gyors "siker" a jelenkor forrásaiért versengõ piackonform tudományban, a túlélést jelentheti.
Ez a kényszer azonban, Andrej Kmet geológus-régész-etnográfus-botanikus (polihisztor?) urat a XIX. században vajmi kevéssé érinthette, amikor rá jellemzõ kellõ alapossággal - a martini Szlovák Nemzeti Múzeum alapítójaként - felmérte a Szitnya biogeográfiai adottságaiból eredõ, addig is méltán híres botanikai kincsestárát.
Nyilvánvalóan utólag(!) értékelve ez irányú munkásságát, nem külön alfajok sokaságát fedezte fel, hanem a Szitnya (és a Selmeci-hegység) endemizmusaként ismert selmeci rózsa (nálunk is hasonló pl. a kultúrreliktumnak számító szentendrei rózsa) 300 különbözõ változatát-alakját írta le.Még ha némi kritikával élünk is, és csökkentjük ezt a számot, a 93 hektárnyi területet tekintve azért ez szép példája a morfológiai, alaki tulajdonságért felelõs gének végtelen kombinálódási képességének és a környezet együttes hatásának.
De Harihoz csatlakozva:Ez igen!
Idegenszavas stilisztikáját tekintve a lentieket, akár magam is elkövethettem volna, ha értenék hozzá, ahogy nem!
Faterom ma annyi csibegombát talált, hogy egy csomót ott is kellett hagynia, amiért holnap már megyünk is hajnalban az urammal. Szerencsére tudom, hova kell menni :-)
Noli, Jaurinum! Köszi!
Egyébként azt a piros, laza szirmú kedves virágot, ami ilyen tájban szokott virítani, és tele van vidámságával a mezõ, imádom. ;-)
Egyébként azt a piros, laza szirmú kedves virágot, ami ilyen tájban szokott virítani, és tele van vidámságával a mezõ, imádom. ;-)
"Ha egy taxonómiai csoport több õsre vezethetõ vissza, akkor polifiletikus csoportnak nevezzük, amennyiben pedig a csoport a legközelebbi közös õsnek nem az összes leszármazottját tartalmazza, akkor parafiletikus csoportról beszélünk."
(wikipedia)
(wikipedia)
Alfaj-kisfaj-változat-alak. Korábbi monográfusok, de nemcsak azok, elõszeretettel "gyártottak" belõlük szinte végeláthatatlan (és mennyiségüknél fogva az utódok kellõ hozzáértése-, és az egyes taxonok kizárólagos reprezentáló populációinak hiánya miatt alig-alig "igénybe vett") számú taxont. Az interspecifikus és az intergenerikus hibridizáció útvesztõje jó táptalaja volt a taxonómus elõretörésének, alkotott, igazi alátámasztó bizonyíték nélkül. Így "keletkezett" számos edényes nemzetségbõl egész könyveket betöltõ taxon- és magyarázatlista, pl. a hölgymálok (Hieracium sp.) esetében ez köztudott, de a kakukkfüvek, a rózsák, szedrek stb. alakköre is a kevésbe "megfoghatók" közé tartozik.
A legutóbbi években világot hódító molekuláris genetikai és citológiai eredmények pl. földindulást okoztak "jóval feljebb" is: törzsi és osztály szinten is, a ma elfogadott kladogram feje tetejére állította az egykor kétséget kizáróan parafiletikusnak vagy polifiletikusnak hitt rendszertani kategóriákat. Tehát ennél "lejjebb" morfológiai alapon merészkedni csak óvatosan szabad.
A legutóbbi években világot hódító molekuláris genetikai és citológiai eredmények pl. földindulást okoztak "jóval feljebb" is: törzsi és osztály szinten is, a ma elfogadott kladogram feje tetejére állította az egykor kétséget kizáróan parafiletikusnak vagy polifiletikusnak hitt rendszertani kategóriákat. Tehát ennél "lejjebb" morfológiai alapon merészkedni csak óvatosan szabad.
Én pár éve fedeztem fel, hogy nem csak gyepürózsa van a Látóhegyünkön, hanem jajrózsa is, régen azt hittem a fehér virágaira, hogy csak fakók... Aztán lassan feltûnt hogy nem egészen ugyanolyanok, mint a szép élénk rózsaszín virágúak... Szóval az ember sokszor alapvetéseket sem vesz észre, még akkor sem, ha majd" kiszúrja a szemét...
Van egy kb. Kékes méretû hegy a Külsõ Kárpáti Vulkánkoszorú tagjai között (Selmeci-hegység), a Szitnya, ahol a vadon élõ rózsák közül kis területen (felsõ andezit sapka) 300 alfajt írtak le. Szóval nem könnyû téma a világuk...
Ó, köszi szépen, valóban egy canina Arra nem gondoltam, hogy vadon élõ, a termesztettekhez vagyok szokva, a Volksgartenbõl
Nem kevés az, a rózsáknak éppen 5 van. Mint pl. a vadon leggyakrabban elõforduló gyepûrózsának: Link A termesztett rózsák telt virágúak, ezért tûnnek "dúsabbnak".
Rózsa? Elvirágzóban, vagy ez még a normál formája? csak mert olyan kevés szirma van. Köszi szépen, Dávid
Nyuli, ez rózsa (Rosa). Többet a nemzetségnél csak sztereomikroszkóp alá tett meddõ és terméses hajtás vizsgálatával lehet biztosan mondani. Persze tippelni lehet.
Valaki meg tudná nekem határozni ezt a virágot? Köszi szépen a segítséget (ha lehet, latin névvel együtt)
A Társalgóban is letettem a felhívást, de ha valahol, hát itt sok természtetvédõ kollega van ezért csatolom A MADÁRTÁVLAT magazin felhívását amit az iwiwen kaptam - én már nem mehetek messze, de hátha akad köztetek arrafelé olyan kollega aki rendelkezne elég idõvel és kedvvel:
"Túzokfészkek õrzéséhez keresnek önkénteseket május 28.-tól a Borsodi-Mezõség területére. Aki kedvet érez a több napos terepi munkához, és szeretne segíteni egy veszélyeztetett madár megmentésében, az hívja a Madártani Egyesület Túzokvédelmi programjának vezetõjét, Fatér Imrét a következõ elérhetõségek valamelyikén: mobil: 06-30-4456856, tel/fax: 06-36-441020, e-mail: [email protected].
május 25., 04:20"
"Túzokfészkek õrzéséhez keresnek önkénteseket május 28.-tól a Borsodi-Mezõség területére. Aki kedvet érez a több napos terepi munkához, és szeretne segíteni egy veszélyeztetett madár megmentésében, az hívja a Madártani Egyesület Túzokvédelmi programjának vezetõjét, Fatér Imrét a következõ elérhetõségek valamelyikén: mobil: 06-30-4456856, tel/fax: 06-36-441020, e-mail: [email protected].
május 25., 04:20"
Ahogy Floo írnáóhaj!...
Kétséges, hogy idén eljutok-e az oly kedves szubalpin-alpin, szubkárpáti-kárpáti, esetleg szubarktikus-arktikus régióimba.
Ahogy Neked is az idei Balkán túra, ha jól olvastam korábban.Pedig micsoda képek szoktak születni ott is!
De ha megyek természetesen örömmel osztom meg!
Biológus!Ugyan, ne túlozzunk má!
Csak egy genyógráfus.
Kétséges, hogy idén eljutok-e az oly kedves szubalpin-alpin, szubkárpáti-kárpáti, esetleg szubarktikus-arktikus régióimba.
Ahogy Neked is az idei Balkán túra, ha jól olvastam korábban.Pedig micsoda képek szoktak születni ott is!
De ha megyek természetesen örömmel osztom meg!
Biológus!Ugyan, ne túlozzunk má!
Csak egy genyógráfus.
Nyert!
Remélem majd mi is nyerünk még jónéhány, a tavasziakhoz hasonló közép-európai magashegységi képsorozatot humánökológus-biológus szakinktól, ha nyáron betévedünk a biofórumba.
Remélem majd mi is nyerünk még jónéhány, a tavasziakhoz hasonló közép-európai magashegységi képsorozatot humánökológus-biológus szakinktól, ha nyáron betévedünk a biofórumba.
Valóban nem játék pl. egy karszt-bokorerdõs területen, de szerencsére a laikusoknak fogalmuk sincs errõl.
Ha csak nem olvassák a Bioszféra fórumot!
Ha csak nem olvassák a Bioszféra fórumot!
Miket tudok meg tõletek! :O Egyébként nem a Tettye, hanem a Tv-toronytól a Tubes felé vezetõ úton fotóztam, nem kevés volt belõle... Még jó, hogy nincs ilyen szakítsuk le a virágot-ingerem, ezt megúsztam.
Vele sikerült anyámat leszoktatni a virágszedésrõl, mivel neki igazán érzékeny a bõre, kb két hétig sebes volt a keze tõle. De soha többé nem szedett mezõn virágot, miután elmagyaráztam neki, mi a helyzet a védettekkel...
Némmá miket nem írok. Szóval napraforgókaszat és kukoricaszem. Leülni, egyes.
Bár a termõhelyi körülményei miatt laikus kirándulóknak ez kerülendõ azért, lévén könnyen bozót/erdõtûz lehet a vége. Linné lánya nagy rosszcsont lehetett.
Így van!Kalapos Tibi begyújtotta a Vértesben a biotüzijátékot egyszer.
A Tettyérõl tán? Nagyezerjófû. A legutóbbi metnetes túrán részt vevõk közül már tudják páran: nem jó ujjat húzni vele. Ragad az olajcseppektõl-mirigyektõl borított..mindene. Nem is kell hozzá érzékeny bõr, hogy fájós gyulladást okozzon az érintés helyén. Sõt, ha ideálisak a körülmények, a levegõ is meggyullad, és szikrázva-pattogva ég fölötte.
Úgy látom, Laci, te is pattogtattál már Dictamnusolajat kukoricakaszat helyett.
Úgy látom, Laci, te is pattogtattál már Dictamnusolajat kukoricakaszat helyett.
Dictamnus albus vagyis a Nagy ezerjófû.Védett dekoratív gyógynövényünk.Ha elég nagy tõszámú állományt találsz virágzásának teljében, kerüld a nyílt láng használatát!
Dávid!
Én is azon filózok találunk-e vargányát, hisz ott volt esõ az elmúlt hetekben, itt esõ nélkül van, majd teszünk az útról kis kitérõket az erdõbe....
Juj de várom....csak legyen jóidõ....
Én is azon filózok találunk-e vargányát, hisz ott volt esõ az elmúlt hetekben, itt esõ nélkül van, majd teszünk az útról kis kitérõket az erdõbe....
Juj de várom....csak legyen jóidõ....