Bioszféra
Nem vittem olyan messze, csak Hamburgig. Aztán, hogy honnan jött, azt ugye nem lehet tudni...
Legalább az Urálon túlra telepítetted szegényt? Vagy esetleg idegen méhecskét honosítottál? :-)
Tegnap elõtt, felszállás után észrevettem egy méhecskét. Levadásztam, betettem 2 pohár közé, idõnként adtam neki friss levegõt, leszállás után pedig elengedtem. Aztán amikor kitakarították a gépet találtam egy picurka méhecskés kitûzõt a sorok között...
:-D Zongorázom a különbséget a germersdorfi és a bösendorfi cseresznye között :-)
Nyamm, a legfinomabb!
A Germersdorfer helyett mindig a Bösendorfer jut az eszembe, pedig ez utóbbi egy zongoramárka :-)
A Germersdorfer helyett mindig a Bösendorfer jut az eszembe, pedig ez utóbbi egy zongoramárka :-)
Szóval õ a híres konkoly...épp a napokban jutott eszembe, hogy azt sem tudom hogy néz ki, vagy ha tudom akkor nem tudom hogy õ az
A cseresznyék miatt gyakorlatilag csorog a nyálam a billentyûzetre Milyen fajta? Az a német nevû ami most nem jut szembe?
A cseresznyék miatt gyakorlatilag csorog a nyálam a billentyûzetre Milyen fajta? Az a német nevû ami most nem jut szembe?
Igen az. Pedig felétek, Öskü-Hajmáskér környékén elég bõven terem extenzív szántókon, számos más, mára megritkult gabonagyom mellett.
Link
Jól látom, hogy konkoly??? A mindenit! Eze meg egy éve nem láttam, csak kerti hibridet...
Jól látom, hogy konkoly??? A mindenit! Eze meg egy éve nem láttam, csak kerti hibridet...
Lehet, hogy a közelgõ zivit érzi a macskám, de teljesen meg van kergülve, 180-nal szaladgál a lakásban, mind vízszintes, mind függõleges irányban...
Sajnos nem terjedt ki a klónozási kísérletek egyike sem rám még, így az itthoni elfoglaltságaimnak kellett eleget tennem. Azért az se volt olyan rossz, de ettõl függetlenül irigykedem ám!
Köszönöm lányok. Titeket nemcsak olvasni jó, hallgatni is. Apropó Noli, átmenetileg azt hittük Harival pénteken, hogy te is jössz, amikor Floo beírt a fórumba, mint potenciális vargányafeldolgozó-erõt. De mivel nem jöttél, szombaton helyetted is kergettem a lepkéket.
Igen, nagyon szépek lettek! A 8-as képen lévõ szitakötõt meg én szalasztottam el.. Gyönyörû jószág.
A Te képeid is csodálatosak! A körtike alulról nagyon állat lett! De mind gyönyörû.
Nagyszerû helyen voltatok!
Nagyszerû helyen voltatok!
Készítettem egy galériát a szombati horvátországi MetNet-túráról: Link
Néhány szót magáról a hegységrõl. Fontos tudni, hogy az "Ivan¹èica", mint földrajzi név, csak az Ivaneci-hegység legmagasabb hegycsúcsát (1061m) takarja, bár több kiadványban az egész hegységet e névvel illetik. Tömbje, miként azt láttuk, jórészt juramészkõbõl áll, helyenként homokkõvel is találkoztunk. Mint az illír flóratartomány szlavóniai flóravidékének része, erõs szubmediterrán hatás alá esik. Az évi átlagos csapadék (800-1000mm) miatt a hegységet övezõ sík területeken is bükkelegyes gyertyános-tölgyes szálerdõk jelentik a természetes flórát. Feljebb jórészt illír (mész- és melegkedvelõ) bükkösöket láthatunk, gazdag orchideaflórával (közülük 8 fajt sikerült most találni), és számos, nálunk már nem elõforduló déli elterjedésû növénnyel. Közülük a dundi (Hacquetia epipactis) és a csigakél (Aposeris foetida) hazánkban nem él, a nyugat-balkáni pofók árvacsalán (Lamium orvala) pedig csak Õrtilosnál él(t).
Az északi oldalak sziklaletörésein megjelennek a magashegységek alhavasi gyepjeire jellemzõ fajok is, pl. a medvefül kankalin. A legszebb, fajokban leggazdagabb részek e sziklakibukkanások fölötti napsütötte, lágyszárúakban dús sziklagyepek, ahol mi is az elsõ nagyobb pihenõt tartottuk. Micsoda zsongás volt ott! Fecskefarkú lepke, és más pillangók csapongtak, a sujtárszerû bordamagon (Laserpitium siler - mennyi volt belõle, mégis, ez a faj szintén nem fordul elõ nálunk) hemzsegtek a zölden és sárgásan csillogó lisztes virágcserebogár (Hoplia argentea) és a tarkacsápú karcsúcincér (Strangalia maculata) példányai, kosborok (szúnyoglábú bibircsivrág, gérbics, erdei ujjaskosbor), liliomok (tüzes és turbánliliom) ékesítették a dús gyepet, az erdõk fölött a távolban ragadozómadarak termikeltek.
Néhány szót magáról a hegységrõl. Fontos tudni, hogy az "Ivan¹èica", mint földrajzi név, csak az Ivaneci-hegység legmagasabb hegycsúcsát (1061m) takarja, bár több kiadványban az egész hegységet e névvel illetik. Tömbje, miként azt láttuk, jórészt juramészkõbõl áll, helyenként homokkõvel is találkoztunk. Mint az illír flóratartomány szlavóniai flóravidékének része, erõs szubmediterrán hatás alá esik. Az évi átlagos csapadék (800-1000mm) miatt a hegységet övezõ sík területeken is bükkelegyes gyertyános-tölgyes szálerdõk jelentik a természetes flórát. Feljebb jórészt illír (mész- és melegkedvelõ) bükkösöket láthatunk, gazdag orchideaflórával (közülük 8 fajt sikerült most találni), és számos, nálunk már nem elõforduló déli elterjedésû növénnyel. Közülük a dundi (Hacquetia epipactis) és a csigakél (Aposeris foetida) hazánkban nem él, a nyugat-balkáni pofók árvacsalán (Lamium orvala) pedig csak Õrtilosnál él(t).
Az északi oldalak sziklaletörésein megjelennek a magashegységek alhavasi gyepjeire jellemzõ fajok is, pl. a medvefül kankalin. A legszebb, fajokban leggazdagabb részek e sziklakibukkanások fölötti napsütötte, lágyszárúakban dús sziklagyepek, ahol mi is az elsõ nagyobb pihenõt tartottuk. Micsoda zsongás volt ott! Fecskefarkú lepke, és más pillangók csapongtak, a sujtárszerû bordamagon (Laserpitium siler - mennyi volt belõle, mégis, ez a faj szintén nem fordul elõ nálunk) hemzsegtek a zölden és sárgásan csillogó lisztes virágcserebogár (Hoplia argentea) és a tarkacsápú karcsúcincér (Strangalia maculata) példányai, kosborok (szúnyoglábú bibircsivrág, gérbics, erdei ujjaskosbor), liliomok (tüzes és turbánliliom) ékesítették a dús gyepet, az erdõk fölött a távolban ragadozómadarak termikeltek.
Örülök, hogy neked legalább sikerült elcsípned ezt a lepkét. Akkor még csüngõlepkére gyanakodtunk, de a fotóról kiderül, hogy a medvelepkékhez tartozó jakablepkérõl (Tyria jacobaeae) van szó. Valószínûleg a szomszédos patak partját szegélyezõ kövér acsalapukon "nevelkedett" a hernyója.
De gondolom az élményhez azért tökéletesek voltak a fényviszonyok. Jó kis csapat volt, ahogy nézem!
Köszi! Bár nehéz dolgom volt, a fényviszonyok nem voltak mindig jók fotózáshoz. Sok kép kicsit besült emiatt.
Én is nagyon bírom õket, és milyen sokfélék! Csak félõsek és nem szeretik, ha közelrõl fényképezik õket...
A sármák nagyon szépek, bár az átlag ember nem nagyon szokta észrevenni õket, mert kicsik és fehérek. Persze tömegben azért látványos így is! Elég igénytelen növényke, felénk is volt egy csomó a lakótelepen. Ha ezt kibírja!
Jó, kösz!
Abból a fehérbõl meg rengeteg volt lenn egy hónapja Akarattyán, és nagyon szépek voltak :-)
Abból a fehérbõl meg rengeteg volt lenn egy hónapja Akarattyán, és nagyon szépek voltak :-)
Most is nyílik, és még novemberben is fog... Egész évben nyílik jóformán.
Kösz!
Mondjuk én a százszorszépet azért vetettem el, mert ez Link januárra írja a virágzását.
Mondjuk én a százszorszépet azért vetettem el, mert ez Link januárra írja a virágzását.